Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
gr Érettségi és arany koszorú Személy szerint talán kevesen ismerik, de munkájának eredményével sok kaposvári találkozik nap nap után. Lukács József sütőipari szakmunkás a Somogy megyei Sütőipari Vállalat 3- as számú kaposvári gyárában a tizenegy tagú, Sallai Imre zöldkoszorús szocialista brigádnak a vezetője. Kilós, kétkilós kenyeret, nagy kiflit, réteseket, pogácsát és még jó néhány sütőipari terméket készítenek. S ha autóbuszon vagy másutt a pékek munkáját kifogásoló megjegyzéseket hall, mert az üzletben szikkadt, száraz kenyeret kapott valaki, nem örül neki. — Nálunk is előfordult, hogy hétfőn olyan kenyér került az asztalunkra, amelyet még pénteken mi sütöttünk. Bosszankodtam, s tudom, így van vele más is. Erről azonban nem mi tehetünk. Milyen a liszt, hogyan szállítják, tárolják a kenyeret, mikor kapja kézbe a vásárló — ez mind befolyásolja a minőséget. Nekünk az a- törekvésünk, hogy kifogástalan minőségű termék kerüljön ki a gyárunkból. Nézegetem a brigádnaplót. Nincs mögöttük hosszú múlt, hiszen január 12-én lesz csak két esztendeje, hogy . megalakultak. Ám. ha múltjuk még nincs is, eredményeikből arra lehet következtetni, hogy jövőjük annál inkább van. — Valamennyiünk szakmunkás. Sokat mond, hogy igazolatlanul senki nem hiányzott, amióta a brigádban együtt vagyunk. Együtt vagyunk! Ezt más értelemben is mondta. Együtt, mindig közösen döntenek a brigádot érintő kérdésekben. tgy határozták el már az alakulás első hónapjaiban a Tegyük szebbé környezetünket! mozgalom elindítását, és hívták versenyre a vállalat valamennyi szocialista brigádját. S ha dolgozni kellett, abban is ők mutattak példát. Közösen vállalták az élelmiszeripari szakközépiskola sütőipari tanulóinak segítését. Azért, hogy megismertessék velük a korszerű gépeket, ' a technológiát, hogy miiit gyakorlott, a kenyérgyárat jól ismerő szakmunkások kerüljenek vissza a vizsga sikeres letétele után. Ök indították el vállalatuknál a kongresszusi, a felszabadulási munkaversenyt is. A karácsonyi ünnepekből nekik kevesebb jutott, mint másoknak. Hétfőn még dolgoztak, karácsony másnapján pedig már délutáni műszakba ment a Sgllai brigád, hogy legye* az üzletekben elegendő kenyér, sütemény. S hány ünnepen. vasárnapon kellett otthagyni a családot, a barátokat, a kellemes időtöltést, mert a sütés nem várhatott. — Meg lehet' szokni ezt az életformát? Nem csalódott, ! hogy ezt a mesterséget vá- í lasztotta? — Falun nevelkedtem, nö- ! vénytermesztő gépésznek készültem, de itt kaptam kollégiumi elhelyezést, így lettem pék. Tizennégy évesen kerültem a vállalathoz tanulónak, majd lettem szakmunkás, innen vonultam be a határőrséghez, s a vállalati párt- szervezet javaslatára ott vettek föl a kommunisták közé. Ez. nekem nagyon sokat jelent S az is, hogy vállaljatom jelentős anyagi segítségével költözhetem jövőre, 26 évesen, feleségemmel, két és fél éves kislányommal háromszobás, új lakásba a Za- ranyi lakótelepen. — Tervei, és a brigád célja? — Ősszel beiratkozom a gimnáziumba, szeretnék leérettségizni. A brigád pedig lei akarja érdemelni az aranykoszorút. Munkájuk mellett más brigádok módszereit is tanulmányozzák. Jó kapcsolatot alakítottak ki a textilművek Egység brigádjával, gyakorta rendeznek közös tanácskozást. A napokban Pécsen járták, s az ottani kenyérgyárban is sok hasznos tapasztalatot szerezték. A sütőipari vállalat a kongresszusi, felszabadulási versenyben legjobb eredményt elérő három brigádjának 12 ezer forint jutalmat ad. Lukács Józ6efék célja az, hogy e három brigád között legyenek. — Nem a pénz miatt. Ha úgy értékelik, hogy valóban jó minőségi! kenyeret, süteményt adtunk a lakosságnak, nem volt panasz a minőségre, ennek örülünk majd a legjobban. Brigádunknak az a célja, hogy becsületet szerezzen a sütőiparnak! Szalai László PIACI KÖRKÉP Évű tó malac nélkül Pangott a tegnapi kaposvári hetipiac, s még ez volt a szerencse. Ha több a vásárló, nem jutott volna mindenkinek fűzfaseprű. Ebből volt ugyanis leggazdagabb a kínálat. Aki kitartóan rótta a köröket, azért találhatott egyet és mást. Például paradicsomot méltányosnak mondható 28— 32 forintos áron. A salátáért 2,50—3 forint fejpénzt szedtek. érdeklődő azonban csak elvétve akadt így nemigen jött öss<ze több, mint a hely- pénz. Egy zöldségárus asszonyság, kis híján becsületrendet kapott, mert »csak-« 16 forintért adta a vegyes zöldség kilóját'. Mint mondta, el sem alkarja hinni, hogy mások — eléggé el nem ítélhető módon, — 18-at kémek. Ez a méltatlanikodás jó csalinak bizonyult. A vevők lépre mentek. Néhány kiskereskedő viszont tönikre. Ugyan tó vesz mákot 54-ért vagy dióbelét százért, amikor általános a bejglimérgezés? A 200 forintos mogyoróról szó se essék! Megfoghatatlan, hogy mit esznek az emberek a lila hagymán. Újabban forinttal »változott« az ára. Immár 15—16-ért mérik. Rövid fejszámolás utam kiderült, hogy a 11 forintos fejes káposzta feje valójában 20—25 forint. Két ünnepi menü között nincs jobb, mint egy zóna tört krumpli: egyaránt kíméli gyomrot és a hasonlóan sok próbatételt kiállt pénztárcát. 4,40 a burgonya kilója. \ A tojás ára befagyott, A BOV kitart az 1,90-es, a kistermelőik pedig a 2 forintos darabár mellett. A baromfipiac eladói nyílvan sotián emberék. Egyiküknek sem jutott eszébe, milyen, hangulatos színfolt volna egy citromot harapó, hamvas kismalac. Eme óévbú csú Zita tó derűfolt híján komor csend ülte meg a piac felső fertályát Egy gyámoltalan kakas 90- ért is hidegen hagyta a sokadik bevásárlási rohamukat átélő háziasszonyokat. Egy másik, öt és fél kilósnak mondott tarajosért hathavi részletre sem fizettek 140 forintot. Pedig gazdája váltig hangoztatta, hogy -ritka kövér«, sőt -hájas« jószágról van szó. Egy »geatsby« irizurás kacsa 220-ért várta a tollas hátú vevőket. A virágpiacon bimbót bontott a barka 10 forintért. Hó még sehoL hóvirág viszont már előfordul. 3—5 forint a figyelmesség ára. A pavilonokban még volt 30-ért narancs, sőt néhány an banánt is láttak, a pult alatt. Senki ne gondoljon rosszra: csupán utóérlelés céljából tették oda. A megye egyéb városaiban — tudósítóink tanúsága szerint — nemhogy nagy piac, de piac sem volt. B. F. A Szalontay Mihály z utolsó nap — Ilyen alkatot sokat ismerek. Önpusztító fajta. Én meg olyan nő vagyok, aki vonzza az ilyen, -lássuk uramisten, mire megyünk ketten« lelkű embert — Itt van?! — Nincs, az én emberem, nem. a maga embere! ■— De a kutyaúristenit, ebben az országban nem lehet, nem szoktak az emberek nyomtalanul eltűnni. :— S nem is tűnt el nyomtalanul, a maga emlékezete őrzi. — őrzi a fene!,Az élet minden halálon átlép, csak néha egy-egy érzés erejéig ... — Most már mindegy, elpusztították, és ő, úgy látszik, hagyta magat elpusztítani. -Inkább egyenek meg a fesgek, mint hogy a férget megegyem« ... — Hagyja az állandó idézést! Van magának saját feje, miért kell mindig kölcsönkérni? — Meghalt! Oly fölcsattanó volt a hangja. hogy az Öreg agyába most érkezett be a korábbi jelen- idő valóságos érvényű jelentőse. — Azt mondják a nők mali táserzeke sokkal fejlettebb, mint a férfiaké. Egy férfi lehet ostoba, lehet őrült. El tudom képzelni, hogy megsérült, talán nyomorék is. és most te lányom itt magadnak tartod, s az a legalitása, hogy segédmunkás itt az üveghutában. Vagy neked segít szőlőt metszem, csirkékét keltem, tojást A furcsa rekordok gyűjteménye Az elmúlt negyedszázad minden évében fanatikusok ezrei ettek elfogyasztha- tatlan dolgokat, viselték el az elviselhetetlent, hajtották végre az elképzelhetetlent — csak azért, hogy megemlékezzék róluk a Guinness-féle Világrekordok könyve Például egy Michel Lotito nevű, Evry városába való francia lavasszal megevett egy biciklit. Három hét alatt elfogyasztotta az egészet — az érdekesség kedvéért fémreszelék formájában .. . A rekordok könyvének 1980- as kiadása az emberi ostobaság és erőfeszítés számos új fajtáját mutatja be. A leghosszabb időtartamú, csak emberi izomerőre támaszkodó repülést (két óra negyvenkilenc perc) aztán a legnagyobb olajfoltót (több mint 160 kilométer átmérőjű). a legkorruptabb választást (az. 1928-as libériái elnökválasztás, amikor a győztes 423 ezer szavazatot mondhatott magáénak, ámbár a szavazásra jogosultak száma csak 15 ezer volt). E könyv a szokásosnak megfelelően most is a furcsa és bizarr rekordok aranybányája. Tartalmazza például a hagyma- hámozás (huszonöt kilogramm huszonöt perc hét másodperc alatt) és a hosszú távú hajvágás (341 óra 58 perc) világrekordját. A 704 oldalas könyv még a természet csodáit is fölsorolja, így az ismert legnagyobb csillag átmérője több mint 400 millió kilométer, és a legkövérebb macska több mint húszkilós. A könyv a furcsa rekordok fölsorolásával számos, válasz nélkül hagyott kérdést is kelt az érdeklődőkben. Don Cooke, aki egy ízben mellekből készített magának szakállt, kijelentette, hogy »szakálla« pontosan 17 500 méh- ből állt. De a könyv nem magvarázza meg, hogy a rekorder miként állapította meg a méiek számát, és ki számolta meg a hasznos rovarokat A választ végül is egy öreg méhes"» adta meg. aki szerint 350 méh fél kilót nyom, ő pedig két és fél kilogramm fullánkos jószágot »használt föl«. A méhszakál- lú rekorder egyébként egy méhkirálynőt erősített kalitkában az álla alá, és az általa kibocsátott szag csalta oda a többi mehet. E könyv beszél Lorenzo Amatóról is, aki a világ legnagyobb — 24. méter átmérőjű — pizzáját sütötte Amerikában. Ehhez több mint hat mázsa sajtot, 1200 liter paradicsomszószt használt föl, és a sütőkemence építéséhez 70 ezer dolláros adósságba verte magát. Miután New Yorkban 12 méter magasból fejest ugrott egy olyan medencébe, amelyben mindössze 25 centiméteres víz volt, kétségbevon- hatatlanul Henri La Moth tartja a sekély vízbe való fejesugrás világrekordját. Vajon hogyan csinálta? »A célra koncentráltam,' majd zen-állapotba kerültem, aztán a gyomrommal, mintegy karatecsapással, a vizet értem« — mondta a 75 éves ugró. »Az elrévülés nagyon fontos, ha elhibázom, akkor nem sikerül.. .« A könyvet a Guinness Sörfőzde először azért adta ki, hogy a kocsmába csalogassa a vendégeket, és kezdettől — 1955 — fogva Norris McWhirter szerkeszti. »A furcsa rekordok tartói azért vállalják a nehézségeket, mert makacsok — mondta az 54 éves kiadó. — Elkeserednek, ha csak »valamit« tesznek, nem pedig valamiféle teljesen egyedülálló dolgot.« Bár a rekordokra pályázók mindenre hajlandók egy yj rekord fölállításáért, a kiadó szerint próbálkozása során még senki sem halt meg, vagy sebesült meg súlyosan. Sőt a könyv eltanácsolja a szesztestvéreket az ív ás hőstetteitől, a biciklievő francia cselekedetét pedig egyenesen a butaság csimbo- rasszójának nevezte. Cs. U Megkezdődtek a szerződéskötések Kétféle takarmánykoneextra lum Január elején kétféle takarmánykoncentrátumot hoznak forgalomba a háztáji baromfi- és sertésnevelés megkönnyítésére és költségeinek csökkentésére. Ezzel lehetővé vált, hogy a gazdák maguk határozzák meg a takarmányok összetételéi az állomány életkorának és a rendelkezéseikre álló alapany agrárnak az ismeretében. A kistermelők magas fehérjetartalmú koncéntrátum adagolásakor pontos recept szerint dolgozhatnak. Az új koncentrátumok azért mérsékelhetik az állattartók kiadásait, mert a háztájiban, önköltségi áron termelt abrakot — koncentrátumokkal feljavítva — a helyszínen felhasználhatóvá teszik. Elmarad tehát a háztáji földről származó kukorica, takarmánybúza, valamint á helyettük megvásárolt takarmány- keverék oda-vissza szállítása. Ez pedig mázsánként 50—60 forinttal mérsékelheti a kiadásokat. (Tudósítónktól.) Az igái—-göllei áfész felvásárlói a napokban megtárgyalták a termeltetés, felvásárlás jövő évi tennivalóit. Az áfész- nél 1980-ban is nagy gondot fordítanak primőrök termelésére. A szövetkezetben tizenkét fóliás termelő kétezerötszáz négyzetméteren termel korai zöldségféléket egymillió forint értékben. Még szeptemberben tárgyaltak a fóliásokkal, és bizonyos szakosításban egyeztek meg. A fő figyelmet a saláta, a hónapos retek, a paprika, paradicsom és cse- ímegehagyma termelésére fordítják. A szükséges magokat a szövetkezet már kiadta részük- re. Több éves tapasztalatra tettek szert a zölidbabtermelési- ben. Jövőre tizenkét hektáron termeltetik ezt á fontos zöldségfélét, a kétszázötven termelő tizennégy vagonnyit akar eladni a Zalaegerszegi Hűtő- iparnak. Az alma alakú fehér paprika termelése Gadácscn terjedt el. Fél hektáron ültették el ennek palántáit, és a termésátlag magas volt Emiatt 1980l ban megkétszerezik a terüleI tét. A szabadföldi paradicsom termelését áz ideihez képest megháromszorozzák. Húsz gazda egy hektáron foglalkozik ezzel. Növelik az uborka vetésterületét is. Száraz bábból mindig kiemelkedő a körzet termelési eredménye. Az időjárástól függően jövőre is szeretnének elérni hat-tíz vago- nos felvásárlást ebből a cikkből. Az elképzelések szerint jövőre megvehetnek hat-hét vagon meggyet, három vagon szilvát, egy vagon kajszibarackot és ugyanennyi csemegeszőlőt. Az idén ezeregyszáz ötven tenyésznyulat adtaik ki. Részben ezért, részben pedig azért, mert a nyúl felvásárlási ára emelkedett, 1980-ban az ideinél húsz százalékkal, több, hat és fél vagon házinyúl felvásárlására számítanak. A Zalaegerszegi BOV egymillió tojást vár az igái—göllei áfész körzetéből, A kisgazdaságok kilencvenezer naposcsinkét, harmincezer naposikacsát és kétezer naposlibát rendeltek, összességében jövőre kilencmillió forint értékű árut várnak a körzet kistermelőitől. szedni. De hét értsd meg, senki nem futhat el önmaga elöl! Ö sem. Nincs lakatlan sziget! — De miért nem teremthetnénk magunknak egyet ? Ahol boldogságban élhetünk. — Mert ez lopott, boldogság ! Ezt a boldogságot mástól veszed el! Ennék nagy ára van. Olyan nagy, hogy erre mér csak elmebeteg vállalkozhat. — Ö nem elmebeteg. Beteg, de az agyanak semmi baja. — Tehát él! Julika szinte fölsikitott. — De nem az. akit maga keres! Az meghalt. Vagy elment egy olyan távoli szigetre, ahol soha, soha nem fog ráakadni. Az öreg elmosolyodott. — Lakatlan sziget?... Mindig ez volt a vágya. Biztos neked is előadta, hogy lakatlan szigetre kéne menni, ott megírni a világ legjobb regényét, és aztán mert hideg van, tüzet rakni abból a regényből, és megmelegedni mellette. Ez volna az elegáns dolog. Az igazi szellemi eleganciái így mondta. Igaz?! Julika hallgatott. Lehetett ez a hallgatás annak a jele, hogy ismeri a szöveget, de lehetett az első hallásnak szóló érdeklődés. — Holott egy ökörség! Nekem egy elsőgenerációs értelmiségi, egy kubikosfiú ne vágyakozzék szellemi eleganciára; előbb teremtsen valamit! Akár szarból szobrot! És hagvja a szellemi eleganciát azokra, akiknek már az ükapja is akadémikus volt... Julika valami néma, tehetetlen mozdulatot tett az Öreg dühkitörése közepette, de aztán újra töltött a borból, s ittak. Az Öreg folytatta: — A nők realitásérzéke.., Gondolja meg: ha én el is megyek . . A társadalom úgyis utánajön. Itt hagyják magának? Nem engedheti meg ez a mi kis világunk, hogy »egy közéleti jelenség« — ezt a fogalmat undorral ejtette ki, szinte köpött — itt pusztuljon a maga szarában. Meg a nők? Kezébe vette a »Wiener Mode und Theaterzeitung« nyitott kötetét, rámutatott a köpne .es a cikkre; — Tud németül? Julika nemet intett. — Hát franciául? Julika megint csak rázta a fejét. — Szóval nem. Ahhoz képest elég pontos bibliográfiai isneretei vannak. Tudja, mit kell megvenni. No nem. baj. Idefigyeljen! Itt van egy több mint százötven évvel ezelőtti párizsi tudósítás egy bécsi újságban. — Jé...! — Arról szól, hogy Francia- ország Chalons nevű városában 1822 egy tavaszi éjszakáján két férfi kártyázás közben összeverekedett. Kölcsönösen csalónak titulálták egymást, párbajban állapodtak meg. De a parbaj idejére az- egyik férfi megbetegedett, belázasodott. Miután a »becsületéről volt szó«, a szeretője, egy ahogy itt írva van, Huguette Bayette nevű gyönyörű. magas, barna nő ment el férfiruhában a párbajra, högy megvívjon a szeretett férfi becsületéért. (Folytatjuk.) Méhszakáll és óriás pizza
