Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] Ara: .1,20 Ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BI ZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 300. szám 1979. december 23., vasárnap Q népgazdaság 1980. évi terve A' Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány értékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, .megtárgyalta és jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. II népgazdaság 1979. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy bár az 1970. évi terv végrehajtása a vártnál nehezebb gazdasági helyzetben kezdődött meg, a £ő gazdaság- politikai célt sikerült elérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mezőgazdaságban terméskiesést okozott, a külkereskedelmi cserearányok a számítottnál nagyobb romlása pedig jelentős árveszteséggel járt A népgazdaság fejlődése — figyelembevéve a nehéz külső és belső körülményeket — kedvezőnek ítélhető. Bár a gazdasági munka iránti hatékonysági és minőségi követelmények szabta feladatok teljesítésébe» az előrehaladás még nem kielégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamatok nagyobbrészt a tervezetthez közelállóén alakulnak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az ez évi gazdasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközöket es intézkedéseket, a gazdaság- irányító szervek szemlélete és gyakorlati tevékenysége jelentősen fejlődött, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók eredményes munkát végeztek a célok elérése érdekéiben. A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményéből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a hatékonyság, a minőség és a munkatermelékenység javítása. — Ennek megfelelően a terv a belföldi felhasználásnak az 1978. évihez hasonló színvonalát, ezen belül a fogyasztás szerény növekedését és a felhalmozás mérséklését; a kivitel gyors, a behozatal igen kismértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irányvonalának megfelelően a gazdasági növekedés üteme kisebb az 1978. évinél. A fejlődés iránya és az elosztási arányok alapjában megfelelnek a tervezettnek. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkenése miatt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása elmarad az 1978. évi es a tervezett színvonaltól is. Ezen belül a lakosság fogyasztása mérsékelten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző évinél. A terv előirányzatainak megfelelően a kivitel dinamikusan nő, a behozatal csökken. Az ipari termelés növekedése a belföldi felhasználás csökkenésének hatására a tervezettnél lassúbb. A tavalyihoz képest különösen a villamos- energiaiparban, a gépiparban és a vegyiparban mérsékeltebb a fejlődés üteme. Az ipari termelés szerkezete a terv céljainak megfelelően változik. Az ipar belföldi értékesítése — a kereslet alakulásával összefüggésben — nem, vagy alig nő, néhány esetben azonban előfordult, hogy az igényeket nem elégítették ki. A rubel elszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem ni bel elszámolású kivi tél azt meghaladóan emelkedik A nem rubel elszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok termelése az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Több vállalat termelése viszont az 1978. évi szintet sem éri el. A belföldi kooperációs kapcsolatok fejlődése továbbra sem kielégítő, az anyag- és alka trészel Látási nehézségek esetenként fennakadást okoztak a termelésben. Az anyag- és energiatakarékosság növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló intézkedések végrehajtása vontatottan halad. Nőtt az alaphiányos, veszteséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok száma, a gazdálkodás nem kielégítő javítása, a termelési szerkezet lassú változtatása és a nehezebb gazdasági feltételeket jobban közvetítő szabályozás következtében. E vállalatok fokozták erőfeszítéseiket helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi segítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második félévben a növekedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek megfelelt. A visszautasított építési rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés a tavalyi színvonal alatt marad, az állattenyésztés termelése emelkedik. A csapadékszegény ősz, a kemény tél és a belvizpk miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki. A tavasz végi —koranyári aszály további terméskiesést okozott. Kenyér- gabonából, rizsből, burgonyából és a zöldség-gyümölcsfélékből a tervezettnél kevesebb termett. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vágómarha-termelés a tervezett körül alakul; a tejtermelés lehetővé teszi az igények kielégítését. A kedvezően fejlődő sertés- és kocaállomány több vágósertés termelését. tette lehetővé és megalapozza a termelés további ' növelését is. Az áruszállítási teljesítmények — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az előző évinél lassabban nőnek. A vasúti áruszállítás teljesítménye mérsékelten, a közúti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A szemé) yszá 1 lit ás i teljesítmények növekedési üteme mérséklődött. A szállítási kapacitások ez eyben tova. Up fejlődtek. A személygépkocsiáUo- mány több mint 100 ezer darabbal nő. Közel 220 km utat korszerűsítettek és több mint 1300 km-en végeztek el az útburkolat megerősítését. A munkaerőforrás — elsősorban demográfiai okok miatt — tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők száma — a gyermekgondozási segélyen lévők, valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem változik. A vállalatok munkaerő-kereslete mérséklődött Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mértékben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növekedése mérséklődött. Az árszínvonal a júliusi árintézkedések nyomán a korábbi évekénél jelentősebben emelkedett A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jövedelemkiegészítéssel együtt — jelentősen növekednek, a fogyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, vagy alig nő, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig valamelyest csökken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően nő, mivel jövedelmeinek a korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásárlásra. Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, de néhány termékből (néhány ruházati cikk, műszaki áruk, bútorok, építőanyagiok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészségügyi ellátás, elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyarapodik; az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervezettet meghaladóan nő. Az általános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökken. A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagybe^ ruházások közül a Tiszai Hőerőmű, I. üteme, a Magyar Optikai Müvek számítástechnikai fejlesztése, a Phylaxia Vállalat fejlesztése, a Borsodi Oltóanyag- és Tápszertermelő Vegyi Kombinát polipropilén^ gyára, a Simon tornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Célcsoportos beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap képződött A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A -vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az észszerű készletgazdálkodásra, így a készletfelhalmozás az igen magas 1978. évi szinthez képest jelentősen mérséklődik, valamelyest kisebb a tervezettnél is. A külkereskedelmi áruforgalomba» 1979-ben kedvező folyamatok bontakoztak ki. A rubel elszámolású áruforgalom mérlege — a behozatalnak és a kivitelnek a számítottnál kisebb színvonala mellett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubel elszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet meghaladóan dinamikusan emelkedik. A behozatal színvonala az 1978. évihez képest csökken, de nagyobb az 1977. évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb. Hz 1980. évi terv fő céljai és előirányzatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. decemberi határozatából kiindulva 1980-ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi ^ áruforgalom egyenlegének javítását és a további javulás biztonságos megalapozását. E céllal összhangban kell megoldani a termelés és az életszínvonal alakításával, valamint a gaz- dasagfejlesztessel összefüggő feladatokat Az 1980. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltételek továbbra is kedvezőtlenek lesznek: a külkereskedelmi cserearányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, sztd'kcaetenek gyorMetrót építenek Szibéria legnagyobb városában, a másfél milliós Novoszibirszkben. A 18 kilométer hosszú szakasz a nagyváros öt sűrűn lakott körzetét kapcsolja majd egybe. Az első szakaszt az építők 1985-re adják át. Tervezéseinél a legújabb eredményeket is hasznosítják; különleges rendszabályok biztosítják a környezet védelmét és a metró nyomvonalán fekvő lakónegyedek biztonsagát aa erős zaj és rezgés ellen. _____________^ W aldheim nyilatkozata A szovjet javaslatok fontosságát hangoztatta Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a világszervezet közgyűlése 34. ülésszakának befejeztével nyilatkozatot adott a TASZSZ szovjet hírügynökség New York-i tudósítójának. Waldheim hangsúlyozta: a Szovjetunió mint a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja és mint nagyhatalom több fontos javaslatot terjesztett elő a közgyűlés most véget ért ülésszakán, akárcsak a korábbi ülésszakokon. S e javaslatok közül több a közgyűlés napirendjén marad. E javaslatok közül az ENSZ főtitkára elsősorban a leszereléssel és az enyhülési folyamat megszilárdításával kapcsolatos javaslatokat emelte ki. A főtitkár jelentősnek ítélte azt a tényt is, hogy a Szovjetunió fontosnak tartja az új egyenlő jogokon, az államok egyenlő biztonságán alapuló gazdasági kapcsolatok kialakítását, valamint az -új gazdasági világrend megteremtését. Nyilatkozatának további részében a közgyűlés 34. ülésszakának eredményeit értékelve megállapította, hogy viták tárgyszerű, konstruktiv légkörben, folytak, s az elfogadott határozatok kiindulási alapot jelentenek korunk nagy kérdése iiiek megoldásához. A közgyűlés a békés változások eszköze — mondotta. Waldheim vázolta milyen szerepet kell betöltenie a világszervezetnek a következő évtizedben. Hangsúlyozta: mindennél fontosabb a fegyverkezési hajsza megállítása, s a figyelmet arra kell összpontosítani, hogy felszámolják azt az elszomorító nyomort, amelyben az emberiség kétharmada él. A főtitkár állást foglalt a jelenlegi általános békét veszélyeztető válságok megoldása melett és sürgette más általános kérdések céltudatos megoldását, amelyek1 közül kiemelte az energiaproblémát. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének olyan fórumnak kell lennie, amely az egész emberiség biztonságosabb jövőjét biztosító alapvető politikai döntések elfogadását szorgalmazza. sabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával. messzemenő takarékossággal, a belföldi felhasználás további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a termelés és a felhasználás fő arányait. A belföldi végső felhasználás valamelyest az 1979. évi színvonal alatt marad. Ezen belül a felhalmozás csökken. A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményeként — a külkereskedelmi cserearányok várható romlása mellett is — tovább csökken a beho- j zatali többlet. 1 A termelés — a minőségi és j hatékonysági tényezők előtér- ( be állítása mellett — rrtérsé-' kelten és differenciáltan növekedhet. A termelés növeke(Folytatáa a 2. oldalon) i A „77-ek” záródokumentuma Erősödő egység A záródokumentum, a »havannai nyilatkozat« elfogadásával véget , ért tegnap a 119 fejlődő országot összefogó gazdasági szervezet, a »»77-ek csoportja« havannai mhúszte- ráLis szintű konferenciája. A részvevők a dokumentumban — az ENSZ iparfejlesztési szervezete Üj-Delhiben, januárban tartandó harmadik konferenciájára való előkészületként — felvázolták a gyengén fejlett és fejlődő országok ipari fejlesztésére vonatkozó stratégiájukat az ezredfordulóig, különös tekintettel az 1980- tól 1990-ig tartó szakaszra. Az öt napig tartó, rendkívül intenzív tanácskozások alaphangját Fidel Castro kubai állam- és kormányfő megnyitó beszéde, valamint az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán az el nem kötelezett országok mozgalmának elnöke minőségében tartott expozéja adta. A 77-ek tanácskozásának részvevői abból az ENSZ közgyűlés által is jóváhagyott tényből indultak ki. hogy az afrikai, azsiai es latin-amerikai kontinens fejlődő országainak ipari fejlődési üteme a jelenlegi körülmények és feltételek. között nem teszi lehetővé, hogy a kétezredik esztendőre ezek az országok a világ termelésének 2í> százalékát adják. Ezt a célt egyébként az ENSZ Iparfejlesztési szervezetének Limában tartott második konferenciáján tűzték ki. A mostani, havannai előkészületi tanácskozásokon teljes egyetértés mutatkozott abban a Fidel Castro által javasolt alap-feltételben, hogy az érintett országok megfelelő ritmusú, nemzeti i pia rí fejlesztéséhez az elkövetkező tíz esztendőben legalább háromszáz milliard dollár értékű beruházás szükséges, nagyobbrészt térítésmentes segélyek, valamint hosszú lejáratú és alacsony kanpattal számolt hitelek és kölcsönök formájúban. A 77-ek csoportja a Havannában különös figyelmet szentelt a fejlődő országok közötti politikai és gazdasági együttműködés. az egység erősítése kérdéseinek.