Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
Somogyi múzeumok közleményei Hallássérült gyerekek oktatása Gazdag tartalom, változatos témák Harmadik alkalommal jelent meg a Somogy megyei múzeumok közleményei című kötet. Három évet vártunk, míg a szerencsés kezdést — az első és második kötetet — követően újra fellapozhattuk a kiadványt. A korábbiakhoz mérve elsőre szembetűnik a mostani vastagsága. 555 oldalon találhatunk közleményeket a régészet, néprajz, történelem, irodalom, képzőművészet, termószettudamány rovatokban. Az előzetes jelentéseket, tanulmányokat, dolgozatokat könyvismertetések és egy terjedelmes, a múzeum 1976—78, évi tevékenységéről szőlő isimertetés egészítik ki. A reprezentatív .kiállítású évkönyv fontos dokumentuma annak a munkának, mely a múzeum falai között folyik. A legterjedelmesebb régészeti jelentéseket, tanulmányokat közlő fejezet csaknem a könyv felét adja. Ezek jő részével lapunkban már foglalkoztunk, igaz, a munka (feltárások) közepén■ Bárdos Edit, Magyar Kálmán múltot vallató ásatásai azóta tovább gazdagodtak, kiteljesedtek. Amit a helyszínen bizonytalan föltételezésként mondtak el, azóta az anyag telj.ességénék ismeretében kikerekedett Az előkerült leletek egésszé mér távolabbi kutatási irányok felé mutat. Magyar, Kálmán babó- Csoi ásatásad például a község régészeti topográfiájának pontos megrajzolását teszik lehetővé, s a kutatómunka számos korábbi föltevést döntött meg. (Például a nemzetségi monostor föltételezett helye.) Bárdos Edit történelmünknek egészen korai szakaszait (avar kor, államalapítás utáni esztendők) vizsgálta. Különös«i eredményesnek mutatkozik a Kaposvár .határában folytatott ásatás. Ezt a kötetben közölt tjanul- mány igen gazdag kép- és rajzmellékletei (lelebanyaga) is • valószín űsítik. Rövid, de igen érdekes közleményt olvashatunk Patay Páltól, Somogy földjébe a török időkben elrejtett, s később előkerült harangokról. Az utóbbi két évszázadban. 17 harang került elő “az országiban, közülük. 6 eppen megyénkben, Patay a források alapján rekonstruálja e harangok megtalálásának történetét, s pontos leírást ad valameny- wyiröl. Saját tárigy- és axtofcgyűj- tésének gazdag anyagát dolgozza föl Knézy Judit a XVIII —XIX. századi visetetadatok Somogyból című dolgozatában. A munka, tárgya a- női vá- szonottozeitet alkotó és kiegészítő darabok: a fejtoendők, 1 fejkötőik, pártáik, ingek, ssook- nivafólélk, női kötény, vállkendő (nyakkeszkenő). A szerző nem először foglalkozik ezzel a témával, ez.a munkája most a iegegységesebbnek tűnik. Rendkívül szépek a mellékelt fotók. Hasonlóiképpen Igen dekoratív oLdaliai a kötetnek a. Bagói András faxagványaát ismertető lapok. Az ügyes kezű juhásfzemibeír Kivtadáron szolgált, s faragott botjaival megismerkedve, ihletett sorokat irt róla 1911-ben Malonyai Dezső A magyar nép művészete című alapvető munkájában. Az évkönyvben — Mámort Magdolna rajzainak segítségével — Mándoki László elemzi az azóta elfeledett Bagói András öt, Pécsen őrzött faragott botjának motivumküiv- csét A számoknak — a mindennapi életben betöltött szerepükön túl — fontos mágikus- szimbolikus jelentésük is volt a különböző vallásos irodalmakban és a népköltészetben. Együd Árpád az évek során szargailmiaean gyűjtögette a népköltészet különböző fennmaradt alkotásait. Most kísérletet tesz e hatalmas anyag birtokában a láncversek szám- jelképrendszerének kidolgo- ;aására, a párhuzamok, a vallásos és világi vonatkozásök földerítéséire. Gazdagon dokumentált dolgozata külön értéke a kötetnék.' Lóczy István a római korig visszanyúló áttekintést készített á balatoni fürdökultúra kialakulásáról, s az ennek, hatására megindult településfejlődésről. Ugyancsak ő vetette föl — vázlatosan — a Kapos folyó völgye, mint önálló táj körülhatárolásának számos problémaját. Ez a vidék, mint milcroregiiionális foglalom először a két világháború között merült föl. Vajon van-e a folyó menti községeknek a gazdálkodásban, történelemben közös, a többi községtől elütő sajátossága? Erre keresd a választ Király István is dolgozatában, elsősorban a gazdaságtörténet felöl közelítve meg a kérdést. Értéket kifejező rangsort nehezen lehetne egy ilyen sok irányba mutató kötetnél felállítani. Ezért inkább azt mondanám : számomra a legérdekesebb, leginkább újszerű Honfi István testes tanulmánya Somogy 1948—56 közötti közművelődéséről. Honfi mértéktartó és fegyelmezett írásában a korszak szinte minden művelődéssel kapcsolatos ténye belefér. Bár közel van hozzánk ez az idő, mégis kevés a róla árulkodó irat, dokumentum. A Szerző így gyakran. kénytelen a korabeli ^ajtó tudósításaira, publicisztikáira támaszkodni. Mégis úgy érezzük, teljes képet ad az 1948 körül kibontakozó éles vitákról, a valódi szocialista művelődés megteremtésének Szokatlan megtevőt kaptak ebben a hónapban a megye szakmunkásképző intézeted és az azokkal kapcsolaba* levő ipari üzemek. Kerékasztal beszélgetésre hívták meg az iskolák igazgatóit, a KISZ-tát- károfeat es a vállalatok, vezetőit. A téma mindenütt azonos volt: az együttműködésről és a K TSZ szerepéről folyt a szó. Első ízben került most sor ilyen össze jő vetőire, melynek ötlete a kaposvári városi KISZ-bizottságtóI ered. A?, eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igény és szükség is volt rá. Kaposváron a múlt heten tartották meg az ankétet, melyre a két szakmunkás- képző iskola mellett a tizennégy meghívott vállalat közül nyolc képviselője ment él. Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a tanulók KISZ-es átigazolása. Három évig az iskolában vesznek részt a mozgalmi munkában. Jól összeszokott társaság, azonos korosztályú, az iskola sajátos közegében. Ám még itt is van- nhk gondok, mint azt az egyik ipari iskola - KISZ-titkára elmondta. A tanulók nagy része bejáró, háromnapos váltással folyik a tanítás és a gyakorlati- képzés. Nehéz egyeztetni a KISZ-gyűlések es a politikai oktatások idejét. Az egyik lehetőség — ezt alkalmazták ők —, hogy közvetlenül a tanórák után szervezik ezeket. Persze ilyenkor már mindenki fáradt, inkább hazamenne. Mégis nap nap után együtt vannak. Jó-e az, ha a szakmunkás- vizsga előtt már átveszi az üzemi KISZ a tanulókat? Hallottunk jó tapasztalatokról. Bár nem a KISZ miatt marad egy-egy fiatal A vállalatnál, a mozgalmi vezetők mégis sokat segíthetnek abban, hogy könnyebben megtalálják a helyüket. S hogy erre menynyire szükség van, azt bizonyítja néhány adat. Az egyik ipari iskolában fölmérték a végzős diákok /Választását. Huszonöt százalékuk nem akart annál az üzemnél maradni, ahol a gyakorlati idejét töltötte, 20—25 százalékuk pedig még nem döntött, fiaszép igényéről, majd ezek elvetnék, s különösen gyakorlat tának fokozatos deformál ódá- súról. Érdemes elolvasni, s különösen továbbgondolni az írásba foglaltaikat. Két költő — Berzsenyi Dániel és Sípos Gyula — életének fundamentális kérdéseit boncolgat ja két szerző, Laczkó András és Szíjártó István. Tartalmas, elemzők észség ben (L/aczkó) és elkötelezett társadalmi megközelítésben (Szíjártó) gazdag írások ezek. Rippl-Rőnai József életének kutatásában, ha eltünedeztek is a feliér foltok, mégis akad több, még megválaszolatlan kérdés. Ezekhez szeretne segítséget nyújtani Kovács József a kötetben frissen közzétett három eredeti Rippl-Rónaii levéllel és a Ró- ma-hegyi villa adásvételi szerződésének közzétételével. ’ Kcve András, a kitűnő ornitológus nevét ' valószínűleg sosem felejtik el a balatoni madrávilág kutatói. A kis-ba- laton.i madárparadicsomróL megjelent terjedelmes tanulmánya (Aquila. 1.975) után az évkönyvben most a táj hoz szorosan kapcsolódó, gazdagon dokumentált dolgozatot írt a Balaton déli partjának madarairól. Ugyancsak e kötetben olvashatók ihletett sorai a nagy magyar utazóról és természettudósiről, Xantus Jánosról. A Somogyi múzeumok ez évi közleményeit gazdag képanyag egészíti ki. Csupor Tibor nek egyik oka. hogy sokan távolabbi vidékekről, esetleg más megyéből érkeznek ide szakmáit szerezni, így a lakóhelyhez közé) választanak munkahelyet. A másik ok — a KISZ-esek épp itt segíthetnének —, hogy az üzemek nem tudják megtartani a fiatalokat. Nem ismertetik meg a gyárat, az ottani lehetőségeket, s csupán egy részvevő beszélt arról, hogy a szak- szervezet törődik az ifjú nwn- munká sokkal. Tapasztalatként elmondták, milyen sokat jelent a harmadéves tanulónak, ha brigádhoz kerül. Még iskolásként megtanul alkalmazkodni a felnőtt közösséghez, időben megismeri, hogy mit várnak majd, tőle, s ha felszabadul, előbb tagja lehet a brigádnak. Ez utóbbi azért fontos, mert az iskolából kikerülve az első kérdés: hogyan találja meg a helyét. Szó esett a szakmunkásképzés feltételeiről is. Sokat emlegetett gond, hogy a jó tanulmányi eredményű gyerekek elsősorban gimnáziumba jelentkeznek, az ipari iskolákba a közepes vagy annál gyengébb tanulók kerülnek. Az utóbbi években nagy feladat hárul a testnevelő tanárokra. Egyre gyengébb fizikumú tizenévesek lepnek be a tornatermekbe, sajnos a rendszeres, iskolán kívüli sportolás feltételei sem adottak a városban. Még mindig tart. a divatszakmák ideje. Az általánosan elterjedt, jó kereseti lehetőséget biztosító területekre többszörös a tail jelentkezés, emellett néhány szakmát esetleg évekig nem tudnak beindítani. A kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője szorgalmasan jegyzetelt. Ötleteket, javaslatokat, tapasztalatokat adtak át, s az üzemek, iskolák képviselői közelebb kerültek egymáshoz. A mostani ankét csupán kezdete volt a későbbiekben remélhetőleg rendszeressé váló hasonló beszélgetéseknek, tapasztalat- cseréknek. L £, Ipari tanulók választás előtt Hogyan találja meg a helyét? Debrecenben, a Siketek Általános Iskolája és Névelőotthonában 176 hallássérült tanuló általános iskolai nevetésével és oktatásával 49 általános iskolai tanár és szakember foglalkozik. Az ide kerülő óvodás korú gyerekek 16 éves korban fejezik be tanulmányaikat. Az iskola elvégzése 2 évvel tart tovább, mert a hallás és hangos beszed oktatása fontos része a tanításnak. A levelesládák ismerője A házat nem nebez megtalálni az utcában. Néhány éve készült kétszintes épület, mélyen bent az udvarban. Törékeny fiatalasszony nyit ajtót, majd föl vezet az emeleti szobába. A házigazda, Fider József szabadkozik egy kicsit, még sok munka van a lakásban. Alig fél év alatt építették fel, barátok, munkatársaik segédkeztek. Egy olyan hivatalról, munkáról beszélgetünk, melyet általában sokat szidnak az emberek. Fider József harminchat évesen huszonkét év munkaviszonyt tudhat a háta mögött a postán. — Nem szerette« tanulni, csak felnőtt fejjel jöttem rá, hogy milyen fontos. Az általános iskola után a marcali postához szerződtem négyórás munkára. Amolyan mindenes voltam, havi 150 forintért. Egy év múlva már az üresen , maradt kiskorpád! postán tálaltam magam, napi nyolc órát, dolgoztam. 19-59- ben újabb váltpzás jött, Kaposvárra kerültem táviratkéz- besítőnék. 'Nehéz napok voltak ezek a szüleimnek. A bátyám halála után még erősebben ragaszkodtak hozzam és az öcsémhez, nem akartak maguktól távol engedni, En pedig — nem ís tudom miért j — nem tudtam elszakadni a postától. Az óvodás fiú egy darabig csendben hallgatja a beszélgetést, ám afnikor nővére megérkezik az iskolából, egyszerre eleven lesz. Számára még nem érdekesek az apa régi élményei, izgatóbb az asztalra kirakott sütemény, a sohasem látott idegen, — A katonaság után. 1967- től egy kissé megváltozott az életem. Akkor nősültem és elkezdtem a közgazdasági technikumot, aztán sorban jöttek az iskolák. Érettségi után középfokú, majd hároméves felsőfokú tiszti tanfolyam, most pedig a Marxista Esti Egyetemre járok. Felesége mosolyogva szól közbe: — A valamikori rossz diák most szerette meg a tanulást. Ö ís postás, s a csatodban még hárman azok. Nem csoda. hogy ez a leggyakoribb téma, ha összejön a rokonság. A munkahelyen született az ismeretség is, ráadásul Fider József abban az utcában kézbesítette a levelet, ahol későbbi felesége élt, s most már a.család is lakik. — Tizenhat éve dolgozom a távírdán, ezt a helyet a postán szanatóriumnak nevezik. t Csak az tudja, hogy nem így van,'aki már eltöltött ott né-' hány evet. Az egykori levélkézbesi tő ez év elején a kézbesítőosztály vezetője lett. Főnök olyanok között, akikkel hosszú ideig egy munkakörben dolgozott. — Az első napok elég nehezek voltak, de nálunk nagy az összetartás. Csak,egy példa: amikor építettem a házat, a tető felrakásánál huszonötén segédkeztek. Mind a munkatársaim. De bárhova hívtak, én is szívesen mentem. így nem csoda, hogy rossz érzJés volt vezetőként belépni a terembe. Szerencsére egyikünk sem változott. Tudják, hogy nem lehet kijátszani, »átverni«, mert ismerem a kézbesítés minden részét, minden fortélyát. Betartjuk a »játékszabályokat«, és így barátságban maradhatunk. Beszélgetés közben kopognak az ajtón, sógornőjük néz be egy pillanatra, útbán hazafelé. Ö a postai központban, férje a távközlési üzemben dolgozik. Indulóban az ötödik postás családtaggal, Fider József öccsével is találkozom. Hogyan alakult, ki ez a kör? Egymást csábították a hivatalba, ahonnan azóta sem tudnak elszakadni. Hiába ajánlottak könnyebb munkát, jobb fizetést. Maradtak. i Izmcnyi ÉvaDohányzás vagy egészség Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége Kedden ülésezett a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetősége. Honfi Istvánná megyei titkár ismertette jelentését a megyei vezetőség munkájáról. Az V, kongresz- szus után elfogadott egészség- nevelési középtávú terv végrehajtása folytatódott; az alapszervezetek a személyi es környezeti higiénéről, a mozgásról, az egészséges táplálkozásról tartottak előadásokat. A megyei vezetőség a köjál egészségnevelesi osztályával közösen megyénk három városában — Marcali, Barcs, Siófok — a szocialista brigád- vezetőikkel, a vöröskeresztes aktívákkal közös tanácskozást szervezett. Az egészség- nevelésé előadásokon külön szóltak a gyerekek egészség- védelmével kapcsolatos tennivalóikról. A Vöröskereszt legfontosabb feladatának tekinti, hogy az iskolai tanterv mellett csecsemőigondozási tanfolyamot indítsanak. A pedagógusok oktatását szakemberek bevonásával könnyítették. A tisztasági mozgalomban kedvezőek a tapasztalatok, különösein a községekben. ( Hiányosságokat tapasztattak a mezőgjazdasági üzemekben, valamint az élelmiszert is árusító községi vegyesboltokban. Az idősék társadalmi gondozása érdekében szélesedett az aktíva hálózat. N agyobb arányban bekapcsolódtak az ipari üzemek, az iskolai ifjúsági vöröskeresztesek a felderítés. a jelzés, a gondozás, az ápolás munkájába. A téritésmeutes veradómozgalom megyénk területén több éve megvalósult, a véradók táborát azonlban fiatalítani keik Az iskolai elsősegélynyújtás ebben az évben szervezettebb és rendszeresebb lett. ennek ellenére megyénk középfokú iskoláiban, főleg a szakmunkásképzőkben nagyobb gondot kell fordítani ra. Dr. Varga Levente, a megyei vezetőség elnöke javaslatot tett az , 1980. évi munka irányelveire. Az egészséges életmódra nevelés középtávú tervének megfelelően kiemelten kell foglalkozni az ipari és mezőgazdasági dolgozók egészséges életmódjának alakításéval, 1980-ban előterbe kerül a keringési rendszer betegségeinek megelőzéséről szóló felvitogosító-neVelő munka. Az egészségügyi világnap témája a ■ dohányzás lesz. A jelszó: »Dohányzás vagy egészség — válassz!« A fiatalkori dohányzás ártalmairól széles körű felvilágosítás kezdődik jövőre. . A tisztasági mozgalom programjában javasolják, hogy az új • lakótelepeken hrdessék meg a »muskátli akciót«, az erkélyekre ültessenek virágot A fogyatékos gyerekek tanács,adó szolgálatának megteremtése fontos feladat ugyanis évről évre növekszik a halmozottan sérült gyerekek száma. Föl kell mérni a korlátozott mozgású gyerekek számát, családi körülményeit és szociális helyzetét — javasolta dr. Orbán István. Kiemelten fontos, hogy a középfokú és főiskolai alapszervezetek 1980-ban növeljék a taglétszámukat. r. A.
