Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
Ill követelmények Kapcsolat a vevőkkel Az idei feladatok teljesítése mellett — az új gazdasági szabályozók ismeretében — jövő évi programjukat készítik a vállalatok. Azt vizsgálják ■nemegyszer tanulmányszámban menő elemzésekkel, hogy hol és milyen tartalékaik vannak, amelyek segítségével a nehezebb körülmények között is eredményesen gazdálkodhatnak. A szabályozók a minőség javítására, a költségek csökkentésére. a hatékonyság növelésére, az export fokozására ösztönöznek. Vállalatonként mások a tennivalók. Munkatársaink arról kérdezték a vezetőket, hogy mit tettek eddig, és miként ítélik meg feladataikat az új gazdasági szabályozók ismeretében? ■ ■ Összhangban a lehetőségekkel Tízezer-négyszáz tonna fonalat állít elő jövőre a Pa- mutfonó-iparí Vállalat Kaposvári Gyára, amely az ország fonodái közül a legnagyobb. Az 1930-as terv 250 tonnával kevesebb, mint az idén előállított fonalmennyiség. A csökkenés okáról kérdeztük Bajer Nándort, a kaposvári gyár igazgatóját. — Abszolút értékben valóban kisebb a jövő évi tervünk, a termelékenység azonban növekszik. Az előttünk álló gazdasági feladatokat a létszámmal, az alapanyaggal és a rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel összhangA munka nem kevesebb .. .de a létszám évről évre csokikén. Korábban ez gondot okozott, mivel az eddigi adózási torma nem vette figyelembe, hogy létszámhiány miatt gyakorta kellett több műszakot szervezni. Az új szabályozási rendszer a jövő évtől kezdve ezt már figyelembe veszi. A bal-atonszaba- di termelőszövetkezetnek ez kedvezőbb helyzetet teremt a jelenleginél, hiszen a munkát a csökkenő létszámmal végzik el. így kezdte válaszát a gazdaság főkönyvelője, Kőszegi Rudolfné, amikor -arról kérdeztem: a jövőre életbe lépő új szabályozók hogyan érintik a gazdaságot, s mit tesznek most, a tervkészítés idején a'r megváltozó helyzet ki egyensúlyozására,-:^:; > w*rí — Már elkészült a ' ; jövő évi terv, e hét szombatján tárgyal róla a küldöttgyűlés. A szabályozók részletes listája a megváltozott ' árakkal még nem érkezett meg, de ismertük a legfőbb irányvonalakat, s a szamukra legfontosabb árakat is. A. növénytermesztést súlyosabban érinti az új helyzet, jövőre mintegy másfél millió forint kieséssel kell számolnunk az ipari áruk áremelkedése miatt. Részletes lista sajnos éppen ezen a téren nincs, többek között a műtrágya ösz- szetétele szerinti árváltozása sem ismeretes. Ahogy a főkönyvelő megfogalmazta, ez még »sötét ló«, de az irányzatból következtetni lehet. Ami a növénytermesztésnek hátrányos, kedvező az állat- tenyésztésnek. Már korábban megszüntették a rosszul fizető baromfiágazatát; a mostani szarvasmarha- és juhtenyésztő ágazat Önmagában nyereséges, s úgy tetszik, a továbbiakban is az lesz. A két állatfaj ugyanis nem igényel jelentős ipari takarmányt, a hagyományos tömegtakarmányt — lévén a szabadi gazdaság élenjáró a gyeptermelésben — olcsón tudják előállítani. A két állat húsipari felvásárlási ára, illetve a tej ára a prémiummal kiegészítve szinten kedvező. az árváltozás pozitívan érintette őket. — A két fő ágazat kiegyenlíti egymást, sőt inkább a pozitív irányba hajlik a mutató, de arról koránt sincs szó, hogy ezután minden könnyebb lesz. Alaposan megváltozott a termelés szerkezete nálunk az utóbbi években, s az új helyzet még inkább arra ösztönöz, hogy ezt az utat járjuk. — Ha van kulcsszó, ami az új helyzetei, jellemzi, hogyan hangoznék az most a gazdaságban ? — Van ilyen kulcsszó: a maglévő tartalékok kihasználása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, az eddigieknél jobban kell hasznosítanunk az állat- férőhelyeket, még nagyobb figyelmet, fordítanunk a szervezésre és a bérgazdálkodásra. te utóbbiról már említettem, hogy valamelyest köny- nyebb lesz a helyzetünk, van remény, hogy ellensúlyozzuk a Balaton-part elszívó hatását A tartalékok közé sorolható az újonnan elkészült szervizállomás, melynek révén folyamatos és minden gépre kiterjedő vizsgálatot vezethetnek be, s amely várhatóan csökkenti majd az alkatrész-fel- használást. Emellett már most gondolnák a melléküzemági tevékenység beindítására, mivel a községben és a környező településeken is igény van erre. Ez nem csupán biztos munkalehetőséget ad, de a nyereséget is kiegészítheti, ugyanakkor jelentős számú munkaerőt köt le, amelyet a későbbiekben a nagy- - óarányú., szőlőtelepítéseknél is alkalmazhatnak. — Tavaly nyolcmilliót hozott a gazdálkodásunk, az ez évi nyereségünk nyolc és fél millió lesz, jövőre pedig tizenegymilliót tervezünk. A tendencia tehát továbbra Is emelkedő, s mindent összevetve azt mondhatom, a gazdaságban kialakult termelés- szerkezet elbírja, helyenként igényli is a változásokat. De csak így, ilyen módon érhető el ma már az eredményes gazdálkodás. A Kaposvári Mezőgép Vállalat történetének legdinamikusabb fejlődési időszaka az ötödik ötéves tervre esik. A szabályozók módosítása arra ösztönzi őket, hogy az új körülményeknek megfelelő módszereket keressenek. A vállalat fő célja továbbra is a rakodó- és anyagmozgató gépek országos programjának megvalósítása. A termékek kialakításánál a több célú felhasználás lehetőségére törekedtek, amelynek egyik jó példája a most gyártásban levő univerzális rakodógép nullszériája. Ez a kis gép például a mező- és erdőgazdaságban, az építőiparban egyaránt használható. A Kaposvári Mezőgépet nem riasztotta meg az, hogy a szabályozó módosítás miatt a kereskedelmi vállalatok várakozó magatartást tanúsítottak. A Mezőgép nem lehetett tekintettel a kereskedelem saiátos problémáira, ezért a vállalat közvetlen kapcsolatot keresett a vevőkkel: informálódtak. és így hozták meg a tervezési és termelési döntéseket. A szocialista vevők szívesen veszik a Mezőgép termékeit, s a vállalat szívesen szállít. A tőkés piacon azonban elég nehéz előrelépni, pedig a vállalatnak nagyok a kötelezettségei: 1981-től évente százötvenmillió fari ni értékű tőkés exportot kell produkálnia a rekonstrukcióra fölvett hitel fejében. Ez jelenti a legnagyobb feladatot. A vállalat más, kedvezőbb gazdálkodási körülmények között vette föl a rekonstrukciós hitelt, amelyet szigorúbb feltételek között kell visszafizetnie.. Ügy is mondhatnánk, hogy 1980 a Mezőgép számára a felkészülés éve lesz, várhatóan további két-három százalékos létszámcsökkenés és három- n égy százalékos termelésbővülés mellett. — A szabályozók módosítása a tervezésre is új módszereket kényszerít — mondta Boros József igazgató.* -» nem lehetett- például' meg-' szabiit ’ azt.'^toiógy -áSé efpies gyáregységek jövőre a ftärrna- dik-negyedhk' ' ’ négyédévbétf tnit gyártsanak és értékesítse- nék. Ezért a több célú, folyamatos tervezést ' kell megvalósítani. A vállalati vezetők meghatározzák az első félévi célokat, vagyis nem fogadják el azt a helyzetet, mely a kereskedelem rendelésének hiánya miatt bekövetkezett, hanem saiát információik alapján készítenek értékesítési és termelési programot. Itt lép be a kockázatot vállaló, mégis körültekintő vehetői magatartás; ennek eredménye, hogy a vállalat jövő évi gyártókapacitásának háromnegyede már szerződéssel lekötött. Az árszabályozás nyomán átlagosan mintegy tizenegy százalékkal csökken a Mezőgép termékeinek az ára. Ez azonban főleg a felszámítható költségek csökkenéséből adódik. A vállalaton belüli hatékonyságot és. az eredménynövelő költségmegtakarítási lehetőségeket elemzik most. Az elérhető nyereség körülbelül a fele lesz az eddiginek. A Mezőgép a béreket tekintve kedvező színvonalról indul. Az idén átlagosan nyolc-, jövőre öt-, esetleg hatszázalékos bérfejlesztést valósíthatnak meg. Mindezt úgy. hogy a munkavállalót kereső táblákat bevették, bár az idén kétszáz emberre] csökkent a lészám, és húsz százalékkal nő a termelékenység. Ezeknek a számoknak az ismétlődése jövőre nem várható, de az. összlétszám hatvan százalékút elérő szakmunkásgárda, a felsőfokú v^zetiségű szakemberek magas aránya a vállalat további dinamikus fejlődésének biztosítéka. A jobb munka becsülete bam határoztuk meg. Gyárunkban évek óta gondot okoz a létszámhiány. Most is ez a kulcskérdés. Az idei létszámgazdálkodási tervünk 1160 dolgozóval számolt. Most az év végén ez a szám mintegy százzal kevesebb. Figyelembe véve az eddigi elvándorlásokat, a várható csökkenést, jövőre 1033 dolgozóra építjük a tervünket. Tehát lényegesen kevesebb emberrel állítjuk elő majdnem ugyanazt a mennyiséget. — Milyen további intézkedésekkel kívánják növelni a termelékenységet ? — Az ötödik ötéves tervidőszakra elhatározott fejlesztéseken túl vagyunk. Megtörtént az anyagmozgatási rekonstrukció, és nagyobb teljesítőképességű, korszerűbb gépeket állítottunk munkába. Ezek révén el tudtuk érni, hogy az egyre csökkenő létszám mellett is növekedett a termelékenységi mutató. Ezt most ésszerű átcsoportosítá-! sokkal, átszervezésekkel to-1 vább kívánjuk növelni. — Ehhez nélkülözhetetlen a folyamatos alapanyag-ellátás ... — A pamut mintegy öt ven százalékát a Szovjetunióból kapjuk, a többi görög, szu- dáni, iráni, kaliforniai importból származik. A szállítás ütemes, már most is jelentős készleteink vannak. Ezzel tehát nem lesz baj. Ugyancsak folyamatosan küldjük termékeinket továbbfeldolgozásra; valamennyi, a gyárunkból kikerülő fonalat a hazai köt- szövő- és a lenfonóiparnak szállítjuk. — Milyeri "izöciálpolítikai' intézkedéseket terveznek jövőre? — Körülbelül tízmillió forintos nyereségre számítunk, ebből kívánjuk a mintegy 3— 3,5 százalékos átlagos bérfejlesztést; megvalósítani. Fo-ko- j zott figyelmet fordítunk az' egyéni teljesítmények jobb anyagi elismerésére, valamint a jutalmak differenciáltabb elosztására. Ezenkívül természetesen elegendő pénzt biztosítunk szociális, kulturális és sportcélokra is. Elkészült a Somogy megyei Állatni Építőipari Vállalat jövő évi terve. A megyében jelentkező építési igén veket figyelembe véve 5 százalékos termelésnövékedéssél számolnak*.' > — Több elemzést- is végeztünk a tervkészítés során — mondta. -Gyulavári Tamás igazgató** mv uA*t 'hogy az: * új .tjzábályoeók pu--- ■ lyen 1 nyereséget v biztosítanak- A megrendeléseik -és az árindexek ismeretében úgy ítéljük meg. hogy 1980-ban az idei nyereségnek egyharmadá- ra számíthat a vállalat. Ez -a pénz elég lesz arra, hogy a részesedési alapot terhelő kötelezettségeinek eleget tegyen a SÁÉV: a munkásellátás jelenlegi színvonalát meg tudjuk tartani, esetenként minimális emelésekre is mód nyílik. A jövő évi nyereség alao jan az 1981-ben esedékes kö telezettségeinek is eleget tu< Dinamikusan növekvő export A szabályosé rendszer módosításának egyik következményeként a nagy mennyiségben exportáló vállalatok belföldi árait nagymértékben befolyásolja tőkés piacokon elért ár nagysága. Az új feltételek okozta szigorúbb köriFimiényekről kérdeztük Müller Lászlót, a Kaposvári Ruhagyár igazgatóját. — Bár a szabályozó rendszer módosítását megelőzően elég nagy volt a bizonytalanság, a változásokra mégsem az utolsó -napokban készültünk fel. Elébe mentünk a rendeletmódosításoknak. Most, a szabályozóik ismeretében mondhatom, hogv az eddigiekben is úgy dolgoztunk, ahogyan most számos új szabály előírja. Eddig is figyelemmel kísértük a devizaki- termelés-i mutató alakulását, nagy gondot fordítottunk a hatékonyság és a minőség javítására, a gazdaságos termelésire. Egyetértek a szabályozó módosítással. Az alapvető cél az, hogy ott legyen mód a fejlődésre, ahol jó!, hatékonyan dolgoznak. Természetesen a szabályozó rendszer nem azonnal, hanem majd két-három. év múlva érezteti hatását. Jelentős az exportunk minden évben, és a szabályozók módosítása, a devizaszorzók megváltozása bennünket is érint. A szigorúbb rendszer követelményeinek csak fegyelmezettebb munkával, jobb termékekkel lehet megfelelni. De ehhez az is kell. hogy a vállalati önállóság, kezdeményezőkészség, kockázatvállaló magatartás ne szenvedjen csorbát a főhatóságok, az irányító szervek változó koncepciói miatt. — Milyenek a jövő évi exportértékesítési lehetőségek ? — A gyár a te’jes jövő évi exportkapacitását már lekötötte. Még sok ugyan a bizonytalansági tényező, feltétlenül szükség volna az a-lap- amyagtermelők és a felhasználók jobb együtemű,ködósére- de az elképzelések szerint mintegy hárommillió dollárért exportálunk tőkés piacra, és két egész egy tized millió rubel értékben a szocialista piacra. Még soha ilyen szoros nem volt a Kaposvári Ruhagyár exporbterve. Év közben egymásnak adtak a kilincset a külföldi partnerek, olyan nagy volt termékeink iránt az érdeklődés. Araink is nagyon kedvezően alakulnak a tőkés piacon, mintegy tizennégy százai ókos á rszt n von al - n ö ve k edás mellett kötöttük le termelésünket. Ez annak is köszönhető. hogy most a gyap- jútairtatmú és a tiszta gyapjú alapanyagú " termékeket keresik, ezek pedig .kiváló minőségűek, tehát az áruk is magasabb. A külkereskedelmi munkában újdonságot jelent majd, hogy január elsejétől megalakul az állami konfekcióipar és, a Hu agaraié x Külkereskedelmi Vállaltat közös tulajdonú exportirodája, melyet a ruhaipari vállalatok igazgató tanácsa és a Huríga- rotex ügyvezető igazgatója irányít majd. A tőkés piacon Kuwait ígérkezik a legnagyobb vevőnek. több mint másfél millió dolláros a megrendelése, de jelentős piacunk lesz az NŐZK is. Ha lenne kapacitásunk, még legalább egymillió dollárért tudnánk árut eladni, akkora az igényi — És a belföldi piac? — Teimé-szetesen a dinamikusan fejlődő export mellett is legfontosabb partnerünk a belkereskedelem. Gyártmányainknál a választékbővítés és a minőségi színvonal- emelése a célunk. Növelni fogjuk 1979-hez képest a gyermekikabátok termelését. — Hogyan alakul a vállalat gazdálkodási egyensúlya? — Száznegyven millió forintos rekonstrukciót hajtottunk végre, ebből százmillió volta hitel. Hitelvisszafizetési kötelezettségeinknek pontosain eleget tettünk. — Befolyásolta-e a piacot az új szabályozó? — A tőkés piacon csak a módosított szabályozó rendszer által megfogalmazott követel menyeknek megfelelő magatartással .lehet sikereket elérni, mert a konfekdókeres- kedelemben nagy kaníkurren- ciát jelenítenek a honkongi, a tajvani, a déL-koreai tömegáru mellett a szocialista országok olcsóa és jó miinősiégű termékei is. ’Pedig a piac elismeri a magyar konfekció-1 ipar értékét, hiszen a legutóbbi kuwaiti tárgyalásokról is tizenhánommillió dolláros mogreiKleieesel tértek viasz®. tenni a vállalat. A hatodik ötéves terv első évére viszont már csak a szabályotok alaposabb ismeretében és bizonyos tapasztalatok alapján tud jól felkészülni. Az ezzel kapcsolatos elemző munka megkezdődött. Ebből eddig az derült ki, hogy ha még jobban feltárjuk belső tartalékainkat '— vagyis jobban d'ö'igózunk ■—. a nehezebb körülmények kozott is megfele- ’Th'fi’K'' á követelményeknek. Szükség van a’zonban olyan konkrét, intézkedésekre, amelyek a takarékosabb anyagfelhasználásra. a munkaidő jobb kihasználására ösztönöznek. Ezt azért is meg tudjuk valósítani, mert. ’ ismerjük feladatainkat, van munkánk. Amikor a vállalat szak-szervezeti tanácsa és a bizalmiak együttes ülése a jövő évi tervről mondott véleményt, határozatában megállapította, hogy >. szakszervezeti tisztségviselők »azt tartsák szem előtt, hogy a termelési, gazdálkodási körülmények változása az eddigieknél egyértelműbb feladatkiadást, végrehajtást és következetesebb ellenőrzést. kíván. Az ésszerű javaslatokra, a jogos -kritikákra és bírálatra nagyobb szük- «/« lesz. mint eddig volt. Nincs helye viszont a jogtalannak, a vélt sérelmek min. denütt való hangoztatásának.., A becsületes, jól végzett munkának van az, ideie. és ez.t kell követelni ve/etőíől és beosztottól. fizikai és nem fizikai dolgozótól egyaránt. Ezzel együtt a jobb és a nehezebb munka magasabb anyagi és erkölcsi elismerését, illetve a nem jó, a fegyelmezetlen munka átlagosnál alacsonyabb díjazását is alapvető feladatként kell meghatározni«. — Vállalatunk — folytatta az igazgató — ideiglenes kétszázalékos béremelést határozott el 1980-ra. Ez jóval kisebb mértékű, mint az idei vagy az azt megelőző, évi volt. Azért döntöttünk így, mert nem- ismerjük még a hatékonysági mutatót. Elhatároztuk azt is, hogy ennek s- meretében teszünk majd intézkedéseket ennél nagyobb — legalább négyszázalékos — bérfejlesztésire. Ennek határidejét 1980. március 31-ben határozí uk meg. Vé! emé n yün k az, hogy a bérfejlesztés eldöntött mértéke és a várható év végi részesedés együtt biztosítja a vállalat dolgozóinak: a személyi jövedelmek kis mértékű emelkedését.
