Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 297. szám 1979. december 20., csütörtök Ma összeül az országgyűlés téli ülésszaka A Minisztertanács ajánlása alapján várhatóan a Magyar Népköztársaság 1980-as költségvetési törvényjavaslatának a megvitatására ül ösz- sze ma az országgyűlés. A parlamenti állandó bizottságok és a megyei képviselő csoportok az elmúlt napokban már megvitatták az állami bevételek és kiadások tervezetét, amelyet a plenáris ülésnek elfogadásra ajánlottak. A* 1979-es eredményeket is elemző alapos vitában kristályosodott ki a vélemény, miszerint a népgazdaság további fejlődésének elengedhetetlen feltétele az egyensúlyi helyzet idén megkezdett javításának a határozott folytatása. De mi az, amit — az erőket összpontosítva — tovább kell vinni? . Az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt változatlanul fontos teendője, bogy minden piacon szívesen vásárolt, ■ magáknak jó árat követelő cikkeket adjanak át as értékesítőknek. A január elsején életbe' lépő ár- és szabályozó módosítással -a haladási irányhoz . már pontos tájoló áU rendel - kezesre. Igazodni a világpiachoz — erre ösztökélnek az eddiginél jóval nagyobb erővel és következetességgel a termelésben oly meghatározó áj alapanyag- és energiahordozó árak. Ezekre alapozva emelték ki például a terv- és költségvetési bizottság ülésén, hogy a vállalatok és szövetkezetek tevékenységének jó mederbe tereléséhez jövőre már meglesznek * megfelelő eszközök. N épgazdasági egy ensál yi helyzetünk javítása követeli meg a termelés és a felhasználás közötti jobb összhang megteremtését is. E cél érdekében a jövő évi költségvetési törvényjavaslat a korábbinál kisebb beruházással . számol, az építő- és szerelőiparban rejlő erőket mindenekelőtt a már megkezdett építkezések befejezésére, a felújításokra, s a minőségibb munkára mozgósítva. Gazdasági helyzetünk reális értékelését, a képviselők döntési felelősségét példázza, hogy a szélesebb érdekeket szem előtt tartva egyetértettek a tárcák, a költségvetési szervek jövő évi kiadásainak az igényektől elmaradó, ám a lehetőségekkel összhangban álló mérsékeltebb ütemű növekedésével* Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a nem termelő területeken is az ésszerű takarékos gazdálkodást szorgalmazták, körvonalazva egyebek között az egészségügyben, a kereskedelemben, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a közművelődésben, a tanácsi gazdálkodásban kiaknázásra váró belső tartalékokat. Optimisták vagy pesszimisták legyünk az 1979-es esztendő tapasztalatai alapján? — fogalmazódott meg a kérdés a terv- és költségvetési bizottság ülésén. A válasz egy harmadik, reálisabb alapot jelentő megközelítést körvonalazott: a gazdálkodás főbb területein kibontakozott idei folyamatok biztatóak, de csak több éves következetes munkával vezetnek meghatározó eredmé nyék he*. A szocialista összefogás jó példája Kádár János Paksra látogatott Elismeréssel szólt tapasztalatairól Kádár János, u Magyair Szocialista Munkáspárt Köz- ponti Bizottságainak első titkára tegnap Paksna, aa atomerőmű építkezésére látogatott. Útjára eUdsérte Havasi Fe- re,nc, a Központi, Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bizottság osztádyve- zetője. A vendégeket a paksi atomerőmű vállalat központi épületének bejáratánál meleg szeretettel köszöntötték a munkástkollektíváik képviselői valaimáinjt az érdekelt tárcák, a miegye1 és a város vezetői, köztük Abrahám Kálmán építésügyi és város fejlesztési mi- niRater, Simon Pál nehézipari miniszter, K. Popp József, a Tolnia megyei pártbizottság első titkár* és Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkaira. Az Irodaház tanácstermében Szabó Benjámin, atomerőmű-beruházás kormánybiztosa adott tájékoztatást a hatalmas építkezés helyzetéről. A hatalmas jelző joggial illeti a beruházást: a Duna partján jelenleg ötven vállaltat csaknem' tízezer dolgozója tevékenykedik, s még vagy további száz vállalat szállítja termékeit Paiksra, dolgozik közvetve az atomerőműnek. A Magyarországon páratlan méretű beruházás létesítésére a Szovjetunióval 1966-ban kötött kormányközi egyezmény adott lehetőséget. A helyszíni munkák 1973 végén kezdődtek meg: a mintegy félezer hektárnyi területen vagy hárommillió köbméternyi földet kellett megmozgatni. S csak címszavaikban az elmúlt hat esztendő eredményei: áU az üzemi főépület, a gépház, a reakiorcsaimok. az országos elektromos főhálózati része már az atomerőmű 120 kilo- voltas atállomása, üzembehelyezték a Duna partján épült vízkivétel mű hatalmas szivattyúját, fölépült az erőműhöz csatlakozó új lakótelep. Impozáns az elvégzett munka mérlege, de nem hoz kisebb feladatokat a követő néhány esztendő sem: 1985-ben az 1760 megawatt, összteljesítményű paksi atomerőm Ci nek kell kielégítenie a növekvő hazai villamonenergia-saii'ksegLet mintegy 25 százalékát. S hogy így lesz, arra nemcsak a magyar vállalatok jó munkája a garancia. Az építkezés a szocialista összefogásnak is szép példája: szovjet tervek és berendezések teszik lehetővé megépítését és üzembehelye- zését, sizúmos alkatrészt, részegységet Csehszlovákia készít el, s értékes segítséget kapnak a Pakson dolgozók a különlegesen képzett lengyel vasszerkezeti szerelőktől, hegesztőktől. Hegedűs György, a pártbizoittság titkára elmondta, hogy az itt dolgozók mindegyikének szívügye az építkezés: párttagok és pártonkívíiliek, idős és fiatal munkások segítették, segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását. Jelentős politikai munkát végeztek a pártszervek aktivistái a folyamatos, több műszakos munkarend bevezetése érdekében; a szakmai vezetők számítanak is a kommunisták lendületére, kezdeményező készségére. Ügy vélekednek: a feladatok nagy ok, de nem elvégezhetetlenek. Szóvá is teszik hát, ha zökkenőt tapasztalnak a vállalatok közötti együttműködésben, ha akadozik az anyagellátás, ha nem megfelelő a munka- szervezés. A pártbizottság titkára arról ts tájékoztatta Kádár Jánost, hogy az atomerőmű építkezésén dolgozó kommunisták “hozzáláttak a kongresszusi irányelvek megvitatásához, a párt- csopartők nagy része már napirendre tűzte e nagy jelentőségű dokumentum elemzését. A tájékoztatókat követően — a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve — Kádár János paksi vendéglátói társaságában megtekin tette az építkezés legfontosabb színhelyeit. A körvonalaiban már látványosain kirajzolódó gépházépület tetejéről vették szem- ügyre az elektromos alállomá- sokat, a Dunától húzódó csatornát, a reaktor-blokkokat. Az atomerőmű leendő szivénél, a reaktoraknánái, majd a gépháznál, » a turbináknál hosszabban is elidőztek, nagy érdeklődéssel figyelték a szerelők _ serény munkáját. A munkaterületen szembeötlő voll az igyekezet. Szükség is van rá, hiszen az itt dolgozók teendőit már nem is olyan távoü határidők szorítják: a jövő év végién meg kell kezdeni az atomerőmű üzemibe- helyezését ahhoz, hogy az 1981—82-es »téli csúcsban« már biztonságosan termeljen vUlamosenerghit az .erőmű el- j ső, 440 megawattos blokkja. Érthető tehát, hogy az idén meggyorsult munkaütemet a ] c ed vezotlem ebb téli időszak(Folytatás a 2. oldalon) | Konzervek exportra. A Debreceni Konzervgyár már teljesítette idei tervét. Az év végéig a tervezett 875# vagon készterméken kívül további 250 vagon konzervet állítanak elő. Hazánkba érkezett a dán külüg/miniszter Tegnap hivatalos látogatásra Budapesti-e érkezett Kjeid Ölesen, a Dán Királyság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren meghívója, Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte a vendéget. Fogad-, tatásán jelen volt Henrik Hol- ger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete is. ' Délután a Külügyminisztérium épületében Púja Frigyes és Kjeid Ölesen hivatalos megbeszélést folytatott. A szívélyes légkörű tárgyaláson — amelyen részt vett Henriik Holger Haxthausen — áttekintették Magyarország és Dánia kétoldalú kapcsolatainak alakulását, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Este a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Púja Frigyes vacsorát adott Kjeid Ötösen -tiszteletére. A vacsorán a két kültigyminisz- t( .• pohárköszöntőt mondott. Cselekvő támogatást! Állásfoglalás a rakétatelepítési döntésről ( Az Országos Béketanács leszerelési bizottsága tegnap a i,Hazafias Népfront országos i Tanácsának Belgrad rakparti j székházában áttekintette az őszi leszerelési akciók eredményeit, megvitatta és elfogadta az 1980. évi programját. A résztvevők elemezték a NATO miniszteri tanácsának múlt heti döntését, és állásfoglalást fogadtak el, I — A békeszerető magyar [ közvéleményt aggodalommal ■ tölti el az új atomfegyverkezési tervről hozott NATO-ha- tározat — szögezi le a dokumentum. E döntéssel az Észak-atlanti Szövetség olyan lépést tett, amely Európában kiindulópontja lehet az atomfegyverkezés újabb. súlyos veszélyekkel fenyegető szakaszának. A terv megvalósítása felborítaná kontinensünkön a katonai erők jelenlegi egyensúlyát, s — a szembenállás növelésével — veszélybe sodorhatná az enyhülésben, az európai biztonság erősítésében eddig elért eddigi eredményeket. — Európa egész békcszerető közvéleménye, a tiltakozó akciók sorozatának sok,millió résztvevője, a közelmúltban sikeresen lépett fel a neutron- bomba bevezetése ellen. Az atombomba és'’az új amerikai rakétafegyverek nyugat - európai < telepítési ' terve ugyanarról a tőről fakad, egyazon veszélyes katonai elképzelés termékei. Az atlanti stratégák olyan elméleteket próbálnák elfogd elütni, amelyek szerint az új típusú atomfegyvereik fokozatos bevezetése nem jár világméretű katasztrófával. Európában is lehetségesnek tartják, a »korlátozott atomháborút«, az ’ellenfél katonai erői, fegyverzete elleni csapásokat. Mindez veszélyes ámítás: az. atomfegyverek és célbajutta*- 16 eszközeik technikai tökéletesítésé nem változtathat azon a tényen, hogy a nukleáris háború nemcsak kontinensünk, hanem az egész emberi civilizáció pusztulásához vezethet. — A Varsói Szerződés tagállamai az utóbbi időben számos konkrét, reális, a másik fél biztonsági érdekeit is figyelembevevő javaslatot terjesztettek elő. A többi között az európai katonai enyhülés és leszerelés érdekében szorgalmazzák az összeurópai konferencia összehívását, s hangsúlyozzák: a továbblépéshez fóruma lehet a jövő évijén Madridban sorra, kerülő európai biztonsági és együttműködési találkozó. Az európai államok béke- mozgalmainak fontos feladatai és nagy felelőssége, hogy a nukleáris fegyverkezés új fordulójában rejlő veszélyekre felhívja a közvélemény, minden tőkeszere tő ember £1- gvolmét és — cselekvő támogatásukkal — fellépjen a kontinensünk biztonságát veszélyeztető tervek végrehajtása ellen, előmozdítva a katonai enyhülést — fejeződik be az OBT leszerelési bizottságának allastoglalasa.
