Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
Palesztin realitások Akar a világ lelkiismeretének is nevezhetjük az ENSZ ■fórumát. Ritkán fordul elő, hogy a világszervezetben föl-, borulnának az értékrendek és visszájára fordulna az igazság. Híven tükrözi a földkerekség jobbik felének, a haladó gondolkodású, felelős államoknak a törekvését a csütörtök esti határozat, amelyet a palesztin-ügyben hoztak. Nagy többséggel — 75 szavazattal, 33 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett — az ENSZ közgyűlés kimondta: érvénytelen a Camp David- ben kötött különmegáiiapo- dás. Már létrejöttekor világos volt: a földönfutóvá tett, szülőföldjéről elűzött pa'esztin nép jövőjét, elidegeníthetetlen jogait figyelmen kívül hagyta az. egyiptomi—izraeli—amerikai egyezmény. Azóta bebizonyosodott, hogy az aggodalom nem volt fölösleges. A Közel-Keleten azóta sem csökkent a feszültség, s annak ellenére, hogy Izrael bizonyos területeket visszaszolgáltatott Egyiptomnak — jogos tulajdonosának^ —, a kérdések kér-> dése máig is megoldatlan, j Nevezetesen: a palesztinai | arab nép államalapítási jogát változatlanul nem ismerték ' el, s az erre vonatkozó - tár- i gyalások elöl Izrael makacsul elzárkózik. A világszervezet felismerte ezt a tarthatatlan állapotot. Hozzátartozik az igazsághoz: az ENSZ már korábban is nagy megértéssel közelített a kérdéshez. Ezt bizonyítja, hogy a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője, a PFSZ számára megfigyelői státuszt engedélyezett, s lehetővé tette, hogy Jasszer Arafat a világszervezet fórumán kifejtse népének konstruktív javaslatait a válság megoldására. A mostani szavazás néhány tanulságát nem árt szemügyre venni. Azt például, hogy a többség által sarokba szorított Egyiptom és az Egyesült Államok kísérletet tett obst- rukcióval megakadályozni a határozatok megszavazását. Az ügyrendi kifogások azon ban hatástalanok maradtak. További figyelemreméltó jelenség, hogy a kilencen korábbi egysége fölbomlott: az EGK nyolc tagjának elutasításával szemben Franciaország tartózkodó voksa került az urnaba. Bizonyságául annak, hogy Párizs nemcsak szavakban próbál szövetségeseitől eltérő irányvonalat követni a Közel-Keleten. Végül azt sem szabad lebecsülni, hogy jogerős határozat született, miszerint a PFSZ egyenjogú félként üljön tárgyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan tanácskozáson, erőfeszítésben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját-mód- ját keresi. Ezt az állásfoglalást .117 tagállam helyeselte, vagyis az előbbi határozatnál; is nagyobb egyetértés övezie. Mas szóval: a világ nagy többsége józan, reális módon értékeli a közel-keleti helyzetet, s törekvése egybeesik a palesztin nép céljaival. Sajnálatos, hogy a velük szembenálló kisebbség nem okult még ebből. Az ilyesfajta makacsság pedig előbb-utóbb megbosszulja magát. Gy. D. Sztrájkok Spanyolországban Munkások ezrei tiltakoztak sztrájkokkal és gyűlésekkel Madridban és más spanyol városokban a »Dolgozók alap- szabályzata« (munkástörvény) ellen, melyet december 12-én fog a parlament megvitatni. A Szakszervezeti Munkásszö- vetség azért szólította fél megmozdulásokra, mert a törvénytervezet a dolgozók számos követelését figyelmen kívül hagyta. Katalánjában és Andalúziában is több üzem sztrájkolt, annak ellenére, hogy a hatóságok »-törvénytelennek-« minősítették a munkabeszüntetést. A külngyminiszter nem vesz részt a BT-tanácskozáson Az ex-sah nem mehet Mexikóba Egyiptom „bármely pillanatban” fogadja Jorge Castaneda mexikói külügymimsz- ter pénteken hajnalban, bejelentette, hogy nem engedik vissza az országba a jelenleg New York-ban tartózkodó Reza Pahlavit, a megbuktatott iráni sabot. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja korábban Mexikóváros melletti rezidenciáján tartózkodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba, A mexikói nyilatkozat alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy Pahiavi orvosai kijelentették: páciensük kielégítő állapotban van, s hamarosan elhagyhatja az Egyesült Államokat. Castaneda újságírók előtt most leszögezte: a volt sah távozása óta >«a helyzet alapvetően megváltozott, s ilyen körülmények között Reza Pahiavi visszatérése nem szolgálja Mexikó nemzeti érdekeit«. * * • A washingtoni külügyminisztérium szóvivője a megbuktatott sah befogadását megtagadó mexikói döntéssel kapcsolatban egyelőre csupán azt a korábbi álláspontot ismételte meg, hogy Reza Pahiavi »-elutazásának időpontja és maga az uticél kizárólag az ex-sahtól függ«. Hírügynökségek ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy egyedül Egyiptom fejezte ki készségét a. megbuktatott Reza Pahiavi befogadására. Ohira Muszáj ősi japán miniszterelnök pénteken a parlamentben síkra&zállt az iráni.—amerikai válság ifoielőbbi megoldása mellett. Kijelentette, hogy japán »mind emberiességi szempontból, mind a nemzetközi jog szempontjából« kívánja ezt. Hangsúlyozta, Mexikó nem hajlandó ismét befogadni a megbuktatott iráni uralkodót. A képen Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter bejelenti kormánya döntését. (Telefotó — AF — MTI — KS) hogy Japán hosszú távra baráti kapcsolatokat akar fenntartani Iránnal. * * * Anvar Szadat egyiptomi elnök pénteken megerősítette, hogy országa »bármely pillanatban« kész befogadni a bukott iráni császárt. A hivatalos egyiptomi nyilatkozat, amelyet a MENA közel-keleti hírügynökség ismertetett, azt követően hangzott el, hogy Mexikó bejelentette: nem hajlandó ismét vízumot adni a jelenleg New Yorkban gyógykezelés alatt álló ex-sahnak. A hírügysöikség beszámolt arról is, hogy Egyiptom, washingtoni nagykövetét utasították: tájékoztassa az amerikai kormányt, valamint a volt iráni uralkodót Szadat döntéséről. • * • Az Egyesült Államok 1ehe- ráni nagykövetségét megszállva tartó »iszlám diákok« úgy art akkor ny íl atk oz a than fejtették ki: »Nem szolgálná az Egyesült Államok érdekeit, lta a volt sah. Egyiptomba távozna«. Kijelentették! ha Szádat befogadja Reza Pahlavit, ez a lépés »nyugtalanságot keltene az egész közel-keleti térségben«. Megerősítették, hogy ragaszkodnak a volt császár Iránnak történő kiadatásához. * * * Irán nem küldi el képviselőit a Biztonsági Tanács szombatra tervezett ülésére — jelentette be pénteki sajtóértekezletén Szadegh Ghotbza- deh iráni külügyminiszter. Mint közölte, ez az Iszlám Forradalmi Tanács döntése. Megismételte, hogy a testületet Irán nem tartja illetékesnek arra, hogy vitára tűzze az amerikai—iráni viszony kérdését. Leszögezte, hogy Irán a BT semmilyen határozatát sem tartja magára nézve kötelezőnek. A teheráni amerikai nagy- követségen fogva tartott túszok sorsávaL kapcsolatban kijelentette, hogy tárgyalásoknak mindaddig nincs helyük, míg az Egyesült Államok nem teljesíti a megdöntött sah kiadatására vonatkozó jogos iráni követelést. Az iráni külügyminiszter kategorikusan visszautasította az Egyesült Államok és személyesen Carter elnök azzal kapcsolatos vádjait, hogy az amerikai túszokkal rosszul bánnak. Bejelentette, hogy Bruce Laingen ügyvivő és az a másik két diplomata, akik nem a nagykövetség épületében, hanem a külügyminisztériumban tartózkodnak, szabadok. Irán nemcsak hogy nem kívánja bíróság elé állítani őket, hanem kifejezetten üdvözölné, ha távoznának az országból. Ghotbzadeh hangsúlyozta, hogy Teherán semmilyen nyomást sem gyakorolt Mexikóra annak érdekében, hogy tagadják meg a beutazási engedélyt a volt. uralkodótól. Utalva a TÖRÖKORSZÁG Párttörténet — „kiigazítás Kínában Kínában megkezdődött s KKP történetének »kiigazítása«, amely szervesen összefügg a Mao Ce-tung helyretevését célzó, meglehetősen, óvatos és messze nem következetes szándékkal. Erről a, kiigazítási folyamatról közölt figyelemre méltó cikket a Zsenin in Zsipao. A cikk egyebek között rámutat, hogy sok-sok éven át eltorzították a párttörténetet, amely ezáltal elveszítette igazságos jellegét. A cikk szerzője ezért elsősorban azt a bizonyos »elméleti hatóságot« (Kang Senget) és természetesen Lin Piaot és a négyek bandáját teszi felelőssé. (Ez persze megint csak torzítás, mert köztudott, hogy nem egé- sizen erről van szó, s a párttörténet szisztematikus meghamisítása jóval azelőtt kezdődött, hogy a radikálisok színre léptek Kínában.) A Zsen- min Zsipao cvkike három pontban foglalja össze a párttörténet »kiigazításával« foglalkozó legfontosabb feladatait: 1. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a párt történetét egyetlen vezető személyes történetével helyettesítették. Mao Ce-tungnak, aki a kínai forradalom történetének több döntő pillanatában jelentős szerepet játszott, biztosítani kell érdemei és eredményei álapján az őt megillető helyet a párttörténetben. Azt is látni kell azonban, hogy Mao Ce-tung nem volt zseni, vagy. tóton, stem, volt maciig, igaza, s nem személy szerint ö j vitte győzelemre a forradal- i mat. A Kínai Kommunista | Pártot nem Mao Ce-tung alapította, hanem kiváló forradalmárok csoportja. 2 A történelmi, személyiségeket nem szabad a történelmi körülmények mellőzésével értékelni. Szigorúan ragaszkodni kell a történelmi tényékhez, s nem szabad azokat eltúlozni, lekicsinyelni, eltorzítani és meghamisítani. Valósághűen kell feltüntetni az adott vezető erényeit és hibáit, s nem szabad egyiket elhallgatni a másik kedvéért, amint azt olyan vezetők esetében tették, mint például Csen Tu-hsziu, a KKP Központi Bizottságának sorrendben első ímegválasztott titkára. Liu Sao-csi és Lin Piao. Nem felel meg a történelmi tényeknek, hogy Liu Sao-csi. sztrájktörő volt és megalkudott a kapitalistáikkal, mirjt ahogy az sem helyes, hogy elhallgattak olyan ütközeteket, amelyek a később »történelmi bűnözővé« vált Lin Piao nevéhez fűződtek. 3. Nem igaz, hogy a kínai párt története egyenlő a vonalharcok történetével. Ez is olyan durva torzítás, amelyet korrigálni kell. Mellesleg viccnek is rossz, hogy a Kínai Kommunista Párt története egyenlő volna a kommunisták kommunisták ellen vívott permanens harcának történetével — mutat rá a Zsen- HHn Zsipao cikk«. A Demirel-kormány első napjai Hetvenkét óra alatt öt politikai gyilkosság történt Törökországban. Fájdalmas tény, de tény; ebben nincs semmi váratlan vagy meglepő — 1978— 79-ben voltak olyan hónapok, amikor 120-on felül volt a terrorcselekmények halálos áldozatainak száma és sebesült kétszáznál több volt... Ám ez a legutóbbi három nap új politikai körülmények között, változott helyzetben is az esztendők óta megállapított tendenciát igazolta: a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélső- jobboldal minden módon zűrzavart akart kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fasiszta megoldást kényszerítőén rá. Alibi — merényletek Az öt gyilkosság áldozata közül három ismert baloldali személyiség volt. A legismertebb egy isztambuli egyetemi professzor, Umit Doganay, a politikai fakultás dékánhelyettese. Doganay éppen hazatért otthonába, kilépett gépkocsijából, amikor szitává lőtték. Gépkocsivezetője és a lakóház portása, aki abban a pillanatban lépett ki az utcára, amikor a kocsi megállt, megsérült. A merénylők egy autóból nyitottak sortüzet a professzorra, elmenekültek. Egy órával később az isztambuli egyetemen heves tüntetés robbant ki a bal- és jobboldal hívei, verekedni kezdtek; egyelőre a jogi fakultást zárták be, de szó volt arról, hogy a többi fakultásokon is felfüggesztik a tanítást. A Demirel-kormány megalakulása óta elkövetett gyilkosságok egyik áldozata egy szélsőjobboldali újságíró volt. Török politikai körökben elterjedt az a nézet, hogy mind az öt gyilkosságot ugyaivz a bartda követte el: szélsőjobboldali szervezetek tagjai, akik vagy Türkes ..szürke farkasok" nevű fegyveres fasiszta csoportjától is jobbra helyezkednek el, vagy esetleg éppen De- mirel emberei. A jobboldaliak ellen elkövetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni: lám nemcsak baloldaliakat ér a golyó. Az új iráni külügyminiszter, Szadegh Ghotbzadeh teheráni sajtóértekezletén bejelentette, hogy nem vesz részt a Biztonsági Tanács ülésén, amelyen ismét a feszült amerikai—iráni viszonyt tekintik át. (Telefotó — AP MTI — KS) sah befogadására vonatkozó megismételt egyiptomi ajánlatra. a külügyminiszter leszögezte, hogy továbbra is követelni fogják Reza Bahlavi kiadatását, s ebből az egyiptomi kormánynak »még sok baja származhat«. Az MTI washingtoni értesülései szerint amerikai, politikai és katonai körökben nem tartják kívánatosnak ezt a megoldást, mert attól tartanak, hogy Pahiavi. egyipomi tartózkodása veszélybe sodorhatná nemcsak a Szadat-rend- szert, hanem a térség valamennyi. Axnerika-barát kormányzatát. i Rendkívüli állapot A fellobbanó terror bizonyos fokig válasz arra a Demirel- döntésre, hogy meghatározatlan ideig fenntartják a még Ecevit által elrendelt rendkívüli állapotot az ország területének jelentős; részére, több mint tizenkét tartományban. Nem sokkal a Demiret-féle kormányalakítás előtt híre járt Ankarában — erről a »Dünya« című lap is beszámolt, hogy „Fanri Korotürk köztársasági elnök még a miniszterelnöki megbízatás hivatalos átadása előtt magához kérette az Igazság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepetésére bevezette az elnöki rezidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében cigarettával, a lemondott mi- j niszterelnök Bülent Ecevit vá- j rakozott rá.” A Dünya értesülése szerint a köztársasági elnök jelenlétében a két pártve- j zér megállapodott abban, hogy , a jövőben együttműködnek az! iszonyatos erőszakhullám letö- j résében és Ecevit Demirel ren- J delkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelye- | két a legkülönbözőbb anarchista csoportok tevékenységéről a legutóbbi időben munkatársai összegyűjtöttek. A „Hürriyet” című isztambuli napilap — éppen azon a napon, amikor Doganay professzort meggyilkolták! — egyik cikkében emlékeztetett Ecevitnek egy olyan kijelentésére, hogy a „Köztársasági. Néppárt ellenzéki, mivoltában nem az elvtelen ci- vódiásra törekszik”, hanem megpróbál segíteni az anarchia leküzdésében. Piaci gondok Demirel a parlamenti bemutatkozás előtt már azt mondotta: feladatának a gazdasági válság' hosszabb időt kívánó megoldásán túl a lakosságnak az alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátását tekinti, (Október végén megállapították a gazdasági szakemberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, szárazbab, benzin, műtrágya, elektromos szerelési anyag és bizonyos építőanyag egyszerűen nincs, vagy csak a valódi szükségletnek kicsiny töredékével rendelkeznek a nagy- és kiskereskedelemben. A feketepiac éppen a növekvő hiányok miatt szélesedik — bizonyos külföldről származó áruk, mindenekelőtt a kávé a hivatalos ár g—6-szorosáért kerül forgalomba.) Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazat-lemorzsolódása miatt megbukott Ecevit- kormány igyekezett valamelyest csökkenteni. Az országnak jelenleg legkevesebb 18 milliárd dollár külföldi adóssága van (Demirel szakemberei szerint, ez az adósságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, határidő-eltolódásokat sikerült elérni, a sürgősen fizetendő törlesztések és kamatok összege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dollárt. Egyébként az Ecevit- kormány javára kell írni, hogy •a Köztársasági Néppárt által vezetett kormány 1978 januáriától bukásáig, 1979 végéig több mint 170 millió dollár adósságot törlesztett, bár több mint 2 milliárd dollár újabb hitelt volt kénytelen felvenni. Az ország hitelképessége végső határán van, a növekvő olajárak szinte megbénítják az ipart és, ha a külföldön dolgozó török vendégmunkások nem küldenének haza évente körülbelül 2 milliárd dollárt, a gazdaság minden bizonnyal összeomlana. A török politika nagy kérdőjeleit nem válaszolja meg a kormányyáltozás — a 450 tagú parlamentben a kormányfő Igazságpártjának csak 186 képviselője van, a bukott Ecevit Köztársasági Néppártja azonban még akkor is 206 képviselővel rendelkezik, 'ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köztársasági elnöknél nagy titokban lezajlott megbeszélés, a közös anarchiaellenes elszántság bizonyos körülmények között akár „nagykoalíció” megalakulására is vezethet. t G. M. Egy »D« vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt és 1 tehergépkocsivezetöt Azonnali felvételre keresünk I Jelentkezés a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, gépjármű ügy intéző jenéi, (Kaposvár, Berzsenyi u. 18.). (032072) Fénycső és higanygőz armatúrák, háztartási és ipari szerelési anyagok gazdag választékban kaphatók a Kaposvár, Május 1. u. 7. sz. alatti Villamossági szaküzletben. (42391)
