Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

Megyei labdarúgó-bajnokság Egy nyári utazás emlékei Jpi um A változatos találkozón „ mindkét kapunál több hely­set alakult ki. A hazaiak kö­zel álltak az egyenlítéshez, amikor egy újabb gól meg­pecsételte sorsukat. Góllö­vők: Bodó, Kövér, Fitt, illet­ve Horváth R. Jók: Kövér, Fitt, Péntek, Veres, illetve Varga, Bodó, C. Kovács. Csurgó ifi—Rákóczi ifi II. 1:2 Kovács Antal A forduló válogatottja: Fe­nyővári (Fonyód) — Fábián (Vasas) Hlagyvig (Kiss J. SE), Fitt (Latinca), Utast (Nagy­atád), Bódis (Kiss J. SE), Ilia (Marcali), Komáromi I. (Ka- rád). Horváth J. (Siófok). C. Kovács (Csurgó), Kila J. (Fo­nyód). A kép csalóka. Horváth L. tizenegyeséből nem született gól. (Folytatás a i. oldalról.) Tab—Nagyatád 1:1 (1:1) Tab, 200 néző. V.: Hajdú. Tab: Gróf — Berki L.. Reichert, Kurucz, Molnár, Androsovics, Balázs, Kovács, Györki, Kaveczki, Berki I. Edző: Puha József. Nagyatád: Zsobrák -- Czimbajek, Czá r, Birkás. Utasi, Harcz (Bé- rp,s). Horváth (Simon). Mohácsi, Pintér, Hies, Steiner. Edző: Oláh Béla. Heves, kemény összecsapá­son az eredmény megfelelt a játék képének. Ilicset a játék­vezető megsértéséért a 70. percben kiállították. Góllövők: Kovács, illetve Utasi. Jók: Reichert, Balázs, Berki I., il­letve Czár, Utasi, Mohácsi. Tab ifi—Nagyatád ifi 2:2 Farkas István Kadarkút—Mernye 1:0 (1:0) Kadarkút, 150 néző. V.: Du­cs ai. Kadarkút: Tráj — MIovccz, Ge­lencsér, Matán, Bakonyi, Mészá­ros, Benke, Szigeti, Púpos (Kuj- bus), Rácz, Hosszú. Edző: Matán József. Mernye: Szekeres — Tar- di (Simon J.), Horváth, Kertész, Szanyadi, Cservenák, Bogdán, Si­mon M., Kiss, Kovács, Simita. Edző: Szűcs László. Közepes iram, gyenge szín- vonaL A kadarkútiak sok helyzetet hagytak ki, de győ­zelmük így is megérdemelt a lelkes mernyeiek ellen. Gól- . lövő: Rácz. Jók: Gelencsér, Bakonyi, Mészáros, Szigeti, il­letve Tardi, Horváth, Simita. Kadarkút ifi—Mernye ifi 4:0 Schán Gyjirgy Karád—Bábod 2:1 (1:0) Karád, 100 néző. V.: Auman. Karád: Keresztes — Kovács, EI- linberger, Komáromi II.. Kudom- rák, Komáromi 1.. Barabás, Egyed <Szálai), Szabó (Andráse- ' vies), Hoppár, Zsenkovics. Edző: Stander László. Lábod: Pető — Eebics L., Varga J., Kovács -i., Lebár, Kovács z.. Tóth. Kiss, Be­wies I., Kovács F. (Miklós), Zá- káayi. Edző: Tálos József. A síkos, mély talajon a k aradiak sok helyzetet hagy­tak ki, s ezzel kérdésessé tet­ték sokáig saját győzelmüket. Második góljukat az utolsó percekben, lőtték. Góllövők: Egyed, Szabó, illetve Lebár. Jók: Komáromi L, Barabás, Hoppár, illetve Varga, Lebár, Miklós. Karád ifi—Lábod ifi 0:1 Kéri Lajos Latinca SE—Csurgó 3:1 (1:1) Csurgó, 100 néző. V.: Szabó T. Latinca: Mülncr — Kurdi, Kö­vér, Fitt, Péntek, Bodó, Cuczka, Pintér, Szarka, (Födi), Boszyák, Pasztusics (Veres). Edző: Borsfái Géza. Csurgó: Varga — Kovács J., Kisgéczi, Kiss, Polgár, Hor­váth R., Külsőn, Bodó, Kovács III. (Horváth A.), C. Kovács, Eleki. Edző: Kütsön László. 1. Siófok 14 14 — — 55-15 28 2. Kiss J. SE 14 10 2 •> 41-13 22 3. Táncsics 14 9 3 2 45-16 21 4. Latinca 14 » 1 4 32-21 19 5. Barcs 14 6 4 4 18-18 16 6. Boglárlelle 14 6 2 6 30-23 14 7. Vasas 14 6 2 6 22-20 14 8. Marcali 14 5 2 7 20-27 12 9. Tab 14 2 7 5 11-16 11 10. Fonyód 14 4 3 7 27-34 11 11. Kadarkút 14 5 1 8 22-36 11 12. Csurgó 14 3 4 7 13-29 10 13. Karád 14 4 2 8 14-35 10 14. Nagyatád 14 3 3 8 28-27 9 15. Mernye 14 4 1 9 15-33 9 16. Lábod 14 3 1 10 11-41 7 Országos ifjúsági bajnokság Rákóczi—Szekszárdi Dózsa 0:1 (0:0) Országos serdülőbajnokság Rákóczi—Szekszárdi Dózsa 9:0 Sporthírek Csak a jugoszláv Sztipan- csics, Palatínus vegyes páros tudta megvédeni a magyar nemzetközi asztalitenisz baj­noki címét, a többi számban új győztest avattak. Kétségte­len, hogy ez volt az eddig legjobban sikerült ilyen ver­seny, s Miskolcon Európa szí- ne-java állt asztalhoz. A fér­fiaknál a kontinens ranglistá­jának első 18 helyezettje kivé­tel nélkül jelen volt, a nőknél pedig csak ketten hiányoztak, így aztán Hans Husi, a ta­vaszi berni Európa-bajpokság szervező bizottságának idelá­togatott elnöke találóan je­gyezte meg.: »Ez kis Európa- bajriokiság volt, számunkra sok tapasztalattal, érdekesség­gel. S ami nem közömbös: nagyszerű volt a játék«. Ezt egyébként »alátámasz­totta« Jupp Schlaf, az euró­pai unió elnöke, amikor a kö­vetkezőket mondta: — Néhány játékos máris olyan ragyogóan játszik, hogy az Európa-bajnokságra nehéz lesz fokozni a teljesítménye­ket. örvendetes sok fiatal elő­relépése, a női győztes Per- kupsin óriási tehetség. Az egyik legimponálóbb teljesít­ményt viszont Klampártól lát­hattuk, aki »kegyetlen« volt minden ellenfelével szembén. A rendezés jól sikerült, de ezt már megszoktuk a magyar- országi versenyeken. Bérezik Zoltán a következő­ket mondta: — Csak Klampárt tudom fenntartás nélkül dicsérni, no meg Magos Juditot is, aki térdműtéte után mindjárt el­ső nagy versenyén döntőbe jutott. Igaz, a végső győzelem is a kezében volt. de sajnos, az kicsúszott... Magos mel­lett a többi női játékosra sem panaszkodhatom, megnyertük a csapatversenyt, az egyéni­ben is párosban is helyezésre jutottunk, nem vallottak szé­gyent a tehetséges fiatalok sem. A férfiaknál viszont so­rozatban láthattunk nagyon mérsékelt játékot. Gergely, Jónyer és a többiek is adó­sak maradtak. » * » Tilburgban a nemzetközi sakkverseny 8. fordulójában Portisch Lajos sötéttel értékes győzelmet aratott a szovjet Szmiszlov ellen. Sax ugyan­csak sötéttel versenyzett a nyugatnémet Hübner ellen, a játszma függőben maradt. * • * Halléban a nemzetközi női sakkverseny 9. fordulójában a magyar Zsögöny és a bolgár Gozeva játszmája döntetlenül végződött. A versenyben Hof­mann (NDK) és Szaunyina (szovjet) vezet egyaránt 7 ponttal. A Szalontay Mihály z utolsó nap Hogy 5 el se hitte volna, ha nem ellenőrizte volna több­ször, hogy tényleg ki is ol­vasod azt a könyvet. Hát, idefigyelj, te szaros! Én azt az egy Makarenkót sem tud­tam elolvasni. Már egy fél évé olvasom, csak nem akar a vége jönni. — Elmesélem én, ml van benne, tíz perc alatt — mondta Miki. A titkár megütődve nézte: nem tudta, hogy ez most a sértés vagy a békülékenység hangja. Aztán rövid gondol­kozás után úgy döntött, hogy az utóbbi. — Hát ha értesz — mond­ta' —■, akkor helyben va­gyunk. Éppen, hogy ez kell! Amit tudsz, azt átadd a munkásosztálynak. Fra n c isk a közbeszólt: — Igen ám, de ahhoz hogy valaki ember legyen, ahhoz rendesen kell tanulni. Azt iS amihez _ nem fűlik a foga. Matematikát, fizikát, mindent. Nem lehet az iskolában nem megfelelni a körülmények­nek. Most már az olvasás ne­ki csak szórakozás. Iskola he­lyett is olvas! Feleljen meg az iskolának, és olvasson rendszerezetten. Majd a fér­jeinek ebben, segítenek neki. Ez a réges régi, emigráció­ból hazajött első férje volt Franciskának, ki ugyan új, idegen feleséget és gyereket hozott messze idegenből, de azért a barátság megmaradt. — Épp erről beszélek én is — mondta Készéi. — Azt mondom, hogy eljársz az is­kolába, az igazgatóhelyettes a mi emberünk, őtőle úgyis mindent megtudok, de azért te minden héten egyszer szom­baton iskola után bejössz a bizottságba, s nekem beszá­molsz, hogy mennek a dol­gaid. Tudom, hogy ez az egész KERESZTÉNY KATO­LIKUS GIMNÁZUM olyan úri fertály, de ez nem szá­mit, neked ott, helyed van! És nem szabad, hogy kirö­högjenek, hallod? Meg kell, hogy álljad a helyed! Anyá­dért, apádért, Gábor nagybá­tyádért szegényért, aki elesett, isten nyugosztalja, és jó ba­rátom volt, meg mindnyájun­kért. Ha csak egy órát is hi­ányozni mersz, agyonverlek! — S ha beteg leszek? — Lári-fári, a mi fajtánk nem beteg! Nem engedheti meg magának. Csak az urak betegek. Mi élünk vagy meg- döglünk. — Nono — mondta fino­man Somoskőiné — most már más világ van azért, titkár elv társ. — Más, más — dünnyögte az. — Más lesz majd akkor, amikor ez annyi idős lesz, mint én most — mutatott a fiúra. — De azt én már nem érem meg. Keserves hetek, hónapok következtek Mikire. Lassan ment az átállás. Legtöbbet az iskola igazgatóhelyettese gyö­törte, Fahidy tanár úr, aki matematikaszakos révén nagy nehezen átsegítette a félévi meg év végi vizsgán, de iga­zából soha nem vette be a feje a felsőbb matematika rejtelmeit. Csak amikor már később, egyetemista korában filozófiai tanulmányok kap­csán formális logikát kezdett tanulni, akkor szinte vissza­menő érvénnyel talált rá agya az egyszerű matematikai igazságokra. De igazából mindvégig kísérte az első évek »nem-akarom« tanulása, s emiatt tanulmányainak pálya­képgörbéje pont fordítva ala­kult, mint. azoké a jól szituált pol.gárgyerekeké, akikkel egy pádban ült. Azok elsőben ki­tűnőek, másodikban jelesek, harmadikban jók lettek, s az­Kiállítás a Táncsics gimnáziumban Dr. Csorba Lajosné tanárnő most végzős diákjai az első osztálytól takarékbetétkönyv- ben gyűjtötték a nyaranta munkával szerzett pénzt a várva várt utazásra. A jeligés takarékkönyvre ezt írták föl: Irány Moszkva! A kaposvári Táncsics Mi­hály gimnáziumban a tanév elején hozzáláttak a diákok, és élményeiket diáktársaik­kal is megosztják. Kiállítást rendeztek a gimnáziumban. A teremben a bekapcsolt lemez­játszó — kint vásárolták — hangszórója orosz népdalt su­gároz. Mellette szamovár, az egyik csészében maradék tea. A vendégkönyvben lapozgat­va többek között ezeket a so­rokat olvashattam: »Gyönyö­rű, nagyon ízléses a kiállítás. A tea nagyon finom volt«. Működőképes a szamovár, s a tanulók megkóstolhatlak a zöld tea különlegesen finom zamatát is. A teremben tucat­nyi emléktárgy a Szovjetunió­ban tett utazásról, színes fényképek a falon, jelvények, képeslapok, népművészeti al­kotások és az' elmaradhatat­lan olimpiai maci... Hármó­juk a versenvdobogóra is ke­rült a kiállításrendezők' jó­voltából. Szállodai szobacim- ke, repülőjegy, az utazásra emlékeztető dokumentumok. A Malév utasszállító gépén tették meg visszafelé az utat a kaposvári diákok. A repü­lős étkészletet« is elhozták. Induljunk el újra az augusz­tusi útvonalon! — hívom be­szélgetésre a gimnázium IV. c és II. f osztályos tanulóit. Nagy Noémi a IV. c-ből vállalkozik a kalauz szere­pére. — Először jártam külföldön. Osztályfőnökünk három évvel ezelőtt felvetette, hogy egy szovjetunióbeli tanulmányi ki­rándulásra gyűjtsük a pén­zünket. Augusztus 27-én el­érkezett a várva várt nap. Vonattal tettük meg' az utat Moszkváig, onnan Leningrád- ba utaztunk, majd repülővel érkeztünk haza. Az egyhetes út számtalan élménnyel gaz­dagított. Az igazság az, hogy mi fiatalok keveset tudunk a Szovjetunióról. Volt köztünk is néhány tanuló, aki csupán egy kirándulásnak tekintette az utazást, de az ott kint ért élmények hatására kígyóit bennük a kíváncsiság, az ér­deklődés. Amikor ezt a kiál­lítást készítettük, iskolatár­sainkon is lemérhettük, hogy egy-egy hanglemez, népművé­szeti alkotás, fénykép milyen nagy hatást képes gyakorolni. Elcsodálkoztak azon, hogy mi mindezt láttuk. Moszkvában a népgazdasági kiállítást, a Kremlt, a mauzóleumot, Le- ningrádban az Ermitázst, a tán ki-ki képessége szerint tartotta ezt a középátlagot, ö az elsőben megbukott, a má­sodikban is bukdácsolt, a harmadikban elégséges volt. a negyedikben közepes, az ötö­dikben jó. Mert ő még nyolc- osztályos gimnáziumba járt. Ilyen volt az érettségi bizo­nyítványa is; először kitűnő csak az egyetemen lett. Vala­hogyan tizenhat—tizenhét éves korában érte az a rá­döbbenő felismerés, hogy ő »von Haus aus« semmit nem hozott, ő egyedül van a vi­lágban, és ha tényleg meg akarja állni a helyiét, neki egyedül, saját magának kell mindent megtanulnia, kell mindent a fejéSen tárolnia. Ezért aztán öntötte magába a különféle és fölösleges, tárgyhoz nem kötött ismeret- anyagot, hogy egyszerűen ne lehessen olyan téma, amely­ről nem tud, mélyhez nem merhet hozzászólni, mellyel zavarba lehet hozni. Valami láthatatlan rossz belső . bizonyítási kényszer űzte ettől kezdve az emberi­ség szent szellemi tapasztalat­anyagán át. Olyan volt neki e végtelen tartomány bekó- borlása, mint valami nagy kaland, amely ama második keresztségből — ama két nagy pofontól — élete végéig tartott.« (Folytatjuk.) Péter—Pál-erődöt. Petrodvo- rec gyönyörű szökőkútjait. Dr. Csorba Lajosné: — A gyerekek második osztályban I tanulnak a Tretyakov Képtár- | ról. El tudja képzelni azt a j tekintetet, amikor egy diák szemtől szembe rácsodálkoz­hat egy R jepin-festményre, amit eddig csak tankönyvben látott? Osztályfőnöki és orosz­tanári feladatomnak tekin­tem, hogy minden csoporto­mat egyszer elvigyem a Szovjetunióba. — És a nyelvvel miként boldogultak a diákjai? — önállóságra voltak kény­szerítve. A közös program után mindenki a maga útját járta, kénytelen volt beszélni. Nyelvgyakorlásra is kitűnő alkalom volt. Az egyik diák mesélte: —■ Francia zenészekkel utaztunk Moszkvából Leningrádba. An­gol—francia tagozatra járunk, és szóba elegyedtünk velük. Csak azt mondhatom: elége­dettek lehetünk a gimnáziumi francia nyelvoktatással. De az orosz is jól ment. Szvath Tünde és Böröcz Il­dikó ezen az úton határozta el. hogy korábbi érdeklődésé­nek megfelelően a Szovjet­unióban tanulnak tovább a közgazdaságtudományi egye­temen. Januárban lesz a fel­vételi. A tanulás közben minduntalan megelevenedik előttük az az egy hét, amit augusztusban a Szovjetunió­ban töltöttek. Korányi Barna Tv-jegyzet Á szomszéd rétje Olvastam a Magyar Tele­vízió levelezési osztályának egyik, a nézői véleményeket Összegző házi kiadványait. Ami feltűnt: elég sok le­vélben dicsérik a nálunk is fogható szomszédos tv-adók műsorát. Ez indított az ösz- szehasonlításra. A múlt he­tet vettem alapul: mit nyúj­tott a Magyar Televízió es­té nyolc óra után, csúcsidő­ben, és mit kínált' a nálunk, Somogybán is élvezhető zág­rábi adó? Mindkét esetben az 1. programról van szó. A jugoszláviai televíziósok hétfőn este a Vida című té­védrámát iktatták műsorba, majd a Kiválasztott pillanat című sorozatműsor követke­zett. Nálunk ezúttal a hétfő nem volt »szabadnap«, mert az Önök kérték ... kívánság­műsorát. sugározták — ezút­tal a tanácsiak kéréseit elé­gítve ki. Miután műfajilag sok minden megfér egymás mellett ebben a műsorban, erre voksolok, noha kissé úntam már a »könyökömön jön ki« Hofi-vicceket. S utá­na Koch Sándor geológus professzorról láttunk egy re­mek portréfilmet. Kedden este Zágráb a Jel­zések című műsorát ajánlot­ta, s főként egy angol kri­mi volt a »csalétek«: Épü­let a Rillington utca 10. szám alatt. A mi televiziónk Hu- bay Miklós Háromszoros ha­lállal című drámáját aján­lotta, amelynek a Jelzések nem lehetett vetélytársa, utána viszont egy montreux-i versenyfilmnél erősebb lehe­tett a vonzása az angol bűn­ügyi sztorinak. Szerdán a »szomszédok« úgynevezett sportszerdát tartottak, s ez bizony, újabb konkuren­ciát jelentett A cár tisztje és a komisszár című erősen közepes szovjet filmnek. Csütörtökön a zágrábi adó külpolitikai műsorral jelent­kezett, majd a drámasorozat — Nikola Tesla — új epi­zódját iktatták műsorba. Oay vélem, a somogyi néző in­kább az Éjszakák és nappa­lok című lengyel filmsorozat kilencedik részét választotta — »menet közben« megsze­rettük szereplőit —r, majd a Telesport. illetve, a FUmszem adását. És ;iór járt, ha így döntött. Pénteken minden bizonnyal vonzó lehetett a zágrábi Szerelmi történetek, majd a Türelmetlenek ideje című film, ám a változatos­ságot nem nélkülözte a mi műsorunk sem: Delta, a saj­nos egyre képtelenebb hely­zeteket kiötlő Családi kör. majd Győré Imre drámai műve, a Dózsa koporsói, s végül az, Interbalett ’79. Semmiképpen sem nevezhető »egytálételnek« ez a kíná­lat ... A Távoli kürt című ame­rikai filmet mutatta be a ju­goszláviai televízió szomba­ton, majd a Skopje ’79 kö­vetkezett. A mi képernyőn­kön ugyanakkor Komlós Já~ nos szellemes Hónap című műsora »ment«, egy különö­sen »tenyérbemászó« madár­üggyel slusszpoénul, majd Makk Károly Cannes-ban is sikert aratott Egy erkölcsös éjszaka című filmje követke­zett, s utána az operabará­toknak • szerzett kellemes há­romnegyed órát az Operavál­tozatok egy Goethe-témára című adás. Változatos, jő műsorösszeállítású este volt ez! Vasárnap dráma szerepelt a zágrábi 1. műsorban, majd szórakoztató zene hangzott föl. Az adást ott is, nálunk is sportszemle zárta. A bu­dapesti 1. program egy Andre Cayatte rendezte filmet, a Nem zörög a liaraszt címűt kínálta, s itt — úgy vélem — nem volt kérdéses a vá­lasztás. Valóban a szomszéd rétje zöldebb? Ügy gondolom, a hazai »rét« a múlt héten leg­alább olyan vonzó volt. L. L. Több ezren nézték meg a magyar ütmeket Rómában vasárnap befejező­dött a magyar filmhét rendez­vénysorozata. A bemutatott játékfilmeket, rövid-, doku­mentum- és rajzfilmeket több ezren nézték meg három vetí­tőteremben: a Capranica és a Planetario filmszínházban és egy képzőművészeti galéria filmklubjában. A filmhét al­kalmából Rómában tartózko­dott Jancsó Miklós és Gábor Pál rendező is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents