Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

XXXV. évfolyam, 361. szám. Szerda, 1979. november 7. Lengyel prÉrajzok Kaposvárom Lengyel pajtások munkáiból rendeztek kiállítást a Kisfa­ludy Utcai általános iskola aulájában. A fotók a katowi- cei Maria Skladovska iskola életét mutatják be. A kapos­vári gyerekek a rajzokon ke­resztül megismerkedhetnek a lengyel pajtások világával. A lengyel rajzokon a hagvo- mányos rajztanítás érvényesül. A kiállítást- bemutatónak szánták, a későbbiekben az is­kolák között módszertani ki­állítást terveznek. Ü,j TLO—15 típusú légfúvó generátor gyártását kezdték meg a Tahi Építőipari és Vegyesipari Szövetkezetben. Az új generátor öl százalék hatásfokkal működik. Műhely­csarnokok, fóliasátrak cs istállók fűtésére alkalmazható. A képen: Az Országos rie rgi-gazdálkodási Intézet szakembe­re műszerekkel vizsgálja a hő légfúvó műszaki paramétereit. Mindenkit hazavárnak — Pedagógusaink a felsős diákokkal tavaly jártak Len­gyelországban — mondta az iskola igazgatója. — Barát­koztak. ismerkedtek a lengyel gyerekek életévei, s ez a kap­csolat tovább erősödött, ami­kor a két ország rajzszakos pedagógusai szakmai tovább­képzésen is találkoztak A le- vélkapcsolat azóta állandó köztünk, s ez sugallta a le­hetőséget, hogy a két iskola tanulói rajzokon keresztü1 mutatkozzanak be egymásnak. Diákjaink rajzaiból több mint e'gy hónapja rendeztek kiá.llí- | és továbbra is ápoljuk a ha­tást Katowicében. Az új tan- i rútságot, terv alapján készült rajzóira1 j A lengyelek bővítették a juttattuk ej, hogy ezzel i-c j kiállítás anyagát, fényképekei segítsük a pedagógiai .munkát I is küldtek életükről. Volt egy öreg suszter... Koiisgififfl tetővel Lapunk szeptember 23-i számában Kollégium tető nél­kül címmel tudósítást közöl­tünk a tabi Rudnav Gyula mezőgazdasági szakközépis­kola és szakmunkásképző kol­légiumának tetőcseréjéről. Akkor, a kollégium lakóinak érdekében arra kértünk vá.- laszt: Miért húzódik el a te­tőcsere, mikor foglalhatják el hálóikat a kollégium diákjai. Azóta több mint egy' hónap telt él,. s az időjárás is ked­vezett a munkák végzéséhez. Mi a helyzet jelenleg — kér­deztük Irányi Károlyt, az in­tézmény igazgatóját. —■ Tető alatt van a kollé­gium, a kivitelező — a tabi Béke Termelőszövetkezet — a szerződésben vállalt októ­ber 3 i —i határidőre befejez­te a kollégium tetőcseréjét, s megtörtént a műszaki átadás is. Az építés alatt á szakkö­zépiskola egyik osztályában ideiglenesen elhelyezett ta­nulók pedig október 27-én visszaköltöztek a kollégiumba. A termelőszövetkezet veze­tősége és építőbrigádja felis­merte a feladat fontosságát, soron kívül vállalta a tető teljes kicserélését. Elmondhat­juk, hogy a kivitelezési szer­ződésben vállaltaknak mara­déktalanul eleget tettek, s jő minőségű munkát végeztek. Egész évben folyamatos az. üzem az iharosberényi ter­melőszövetkezet lengubózó- jában. Nemcsak a gazdaság saját, termésű lenjét dolgozzák itt föl, hanem az ország tá­volabbi részeiből is Szállíta­nak ide. A termelőszövetke^ Lengubózás egész évben zetben az idén 306 hektáron 462 tonna len termett, lénye­gesen kevesebb a tervezettnél, mivel közbeszólt a nyár eleji aszály. Jövőre száz hektárral ki­sebb területen termelnek, mert menet közben megvál­tozott a vetésszerkezet a gaz­daságosabb búza és repce ja­vára. A lengubózó munkája azonban a továbbiakban is folyamatos, egész évi mun­kaiehetőséget ad az itt,lévő harminc embernek. Csak a nyári nagy karbantartás ide­jére áll le az üzem egy hó­napra, addig a dolgozók a betakarításban segítenek. Az. idén összesen 2127 ton­na lent dolgoznak fel. Az osztályozott kórót és az - úgy­nevezett »kuszát« a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat fenék­pusztai gyárának, a lenmagot pedig a miklóspusztai gyár­nak szállítják. A feldolgozás­kor fennmaradó pelyva a gazdaságban marad, kiegészí­tő anyagként az állati takar­mányok számára. Az üzem idei bevétele mint­egy 1,7. millió forint lesz, melyből a nyereség várható­an 400 ezer. Emellett további egymillió forint bevételt hoz az, hogy a gazdaság saját' te­herautóival hozza a nyers­anyagokat és viszi tovább a félkész termékeket. Fúrás ionsugárral Vékony huzalt a. kívánt át­mérőre úgy készítenek, hogy gyémántba fúrt lyukon húz­zák át. A gyémánt egyik le; hasznosabb tulajdonsága, a keménysége azonban egyben hátránya is: nehéz megmun kálni. Hagyományosan a sa­ját porával vágják és csiszol­ják. A Bell-laboratóriumban új eljárást dolgoztak ki, ar­gonion sugárral fúrják, mun- 1- 'lják és polírozzák .a gyé mán tot. Az ionágyú 7,5 kilovoltos, 7 mikroamperes. Fúráskor per­cenként 2 mikronnyit lehet előrehaladni vele a gyé­mántban. A fúrt lyuk alakj. i az ionsugarat kibocsátó nyí- i lássa! módosítható. A sugár- I generátor teljesítményének Í növelésével a fúrás gyorsa­sága növelhető. Nagy hatásfokú hőiégfúvó WEM «89K Fegyelem Az ezredes jelentést tesz a tábornoknak egysége sikereiről. Jelentését a következő szavakkal feje­zi be: — A legnagyobb sike­reket azonban a fegye­lem megszilárdítása terén értük el, Sir... Ekkor váratlanul ki­nyílik az ajtó. és a résen bedugja a fejét egy köz- ' legény: — Hé, öregfiú, akkor elvihetem a kocsidat, ugye? i Az ezredes idegesen fordul a tábornokhoz: — Látja, Sir? Egy év­vel ezelőtt éz a közlegény meg sem kérdezte volna tőlem! Kudarc után — Hogy rávegyem . a kislányomat a zenetanu­lásra, hegedűt ajándékoz­tam neki. Sajnos 'semmi­lyen eredményei nem járt. — Velem is ugyanez történt, amikor bőröndöt ajándékoztam az anyó­somnak ... Hogylét — Hogy érzi magát, Herr Meier? — Pocsékul. Olyan be­teg vagyok, hogy amikor \a napokban valaki azt mondta nekem, hogy meg­haltam, hát csöppet sem csodálkoztam! Biztos tanú Christensen története­sen egy rablás szemtanú­ja volt, s most a' bírósá­gon a tettes ügyvédje fo­gós kérdésekkel igyekszik összezavarni. — Milyen távol volt az állítólagos .bűncselek­mény helyétől? — kérdi csípősen. — Két méter 40 centi­méterre — válaszol ma­gabiztosan Christensen. — Hogyan állíthatja ezt ilyen határozottan? — kérdi még élesebben az ügyvéd. — Mi benne a megle­pő? Számítottam rá, hogy valaki megkérdi, és min­denesetre megmértem a távolságot... „Kettéhasadás,.," — Én jelenleg kizáró­lag a személyiség ketté- hasadásának érdekes ese­tével foglalkozom —• mondia az orvos. — Valóban? És miféle érdekes eset ez? — A dolog úgy ált, hogy sikerült a . személyiség mindegyik részét rábe­szélnem, hosy külön ho­noráriumot fizessen ne­kem a kezelésért! Semggsfflépkp Ai MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár. Latiné» Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401 Teli'f"": 11-510, 11-511* 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinra Sándor a. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 31 7401 Telefon: 11-516, 11-513. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magvar Posta. Előfizethető a hfrlapkézbesftó postahivataloknál és kézbesítőiméi. Előfizetési díj február I-tŐI egy hónapra 30 Ft, negyedévre 90 Ft egy évre 360 Ft- Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készölt a Somogy megyei Nyom- iaipari Vállalat kaposvári tizemé­ben. Kaposvár. Május l. u. 101 Felelős vezetői Farkas Béla Igazgató. Kéziratokat nem őrzőnk meg #• nem küldünk vissjfej A késő ősz, a tél a mező­gazdaságban hagyományosan az oktatások, továbbképzések, tanfolyamok időszaka. Ami­kor elcsendesül a határ, a földet művelő embernek több ideje jut arra, hogy felfris­sítse, újabbakkal gazdagítsa ismereteit. A Mezőgazdasági Kiadó folyamatosan gondos­kodik arról, hogy ki-ki hoz­zájusson 'az érdeklődésének megfelelő legújabb ismeretek­hez. Báliis Lajos és'Hada Ró­bert egy fontos témáké a mezőgazdasági munkavédel­met dolgozta föl kétkötetes könyvében. A mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár sorozat­ban a Mindenkit hazavárnak első kötete utón a napokban jelent meg a mű második ré­sze. A szerzőpáros ezzel a munkával második díiat nyert a Mezőgazdasági Kiadó, a TOT és. az Állami Gazdaságok Központja , szakkönyvpályáza- tán. A mezőgazdasági termelés korunkban a technikai-bioló- giai forradalom időszakát éli. ennek során a munkát végző ember és környezete közötti kölcsönhatás is módosul. Új veszélyforrások, újfajta fog­lalkozási ártalmak keletkez­nek, c ősegünk, egészségünk megóvása érdekében elenged­hetetlen a munkavédelmi is­meretek megszerzése, folya­matos gyakorlati alkalmazása. Szomorú statisztikai adatok bizonyítják — megyénkben a tsz-s:<:övei»ég elnöksége éppen a közelmúltban foglalkozott ezzel a lémával —, hogy ko­ránt sincs még minden rend­ben az üzemekben. Ez a most megjelent könyv szerves folytatása az első kö­tetnek, melyben a szerzők a mezőgazdaságra vonatkozó általános munkavédelmi ren­delkezésekkel, a jogszabályok alkalmazásával, a villamos berendezések biztonságtech­nikájával. foglalkoztak. A má­sodik kötetben a konkrét munkavédelmi kérdéseket dolgozzák fel. Sorra veszik a növénytermesztés, az állatte­nyésztés. a növényvédelem, az anyagmozgatás és -tárolás, va­lamint a Segédüzemek mun­kafolyamatait, részletesen is­mertetik területenként az óvó rendszabályokat. Az olvasmá­nyosan megírt, jól áttekinthe­tő, színes ábrákkal, rajzokkal gazdagon illusztrált könyv nagy segítséget jelent a mun­kavédelmi feladatok jó meg-' szervezéséhez. Külön értéke a könyvnek, hogy a munkavé­delmi irányelvek leírása mel­lett az utolsó fejezet tartal­mazza a jogszabályokban is előírt biztonságtechnikai vizs­gaanyagot. , Rádiójegyzet »Ha valaki hoz egy pár ci­pót vagy bármit, mindent el­vállalok és megcsinálom, ■ és igyekszem, hogy az jó. és szép legyen... Tudod. Gergely, hogy megéljen az ember, és igyekezzen arra, hogy munká­ja legyen, mert dolgozni, azt mindig. költött, fiam, nagyon- nagyon költött. Munka nélkül nem tudnám elképzelni az életöt. Szeretőm is a szakmát, tudtam is dolgozni...« Mese címmel Kubinyi Fe­renc dokumentumműsora hangzott el hétfőn este a rá­dió 3. műsorában. A keret valóban meseszerűséget köl­csönzött a történetnek ■ — a gyerek, Gergely mesét kért, s kapott az öreg susztertől, a hetvennégy éves Józsi bácsi­tól. A történet azonban több egyszerű álomcsalogatónál. Mert igaz, van benne gonosz mostoha, aki véresre repégeti férje gyermekeinek fülét, de ez a szereplő csak mintegy il­lusztrációként jelenik meg az öreg suszter visszaemlékezé­sében. Abban a korban élt, dolgozott, s keresett az egész családra Józsi, a suszterinas, amikor »suszter annyi volt, fiam, hogy rengeteg, ha ku­tyát akartál rúgni-, susztert ta­láltál ...« Es aztán jöttek, ma­síroztak a katonák. Józsi bá­csi a Donnál úgy számolta, hogy naponta huszonöten-har- mincan meghaltak a környe­zetében. Megúszta a. vérziva­tart. Kőbányán kis boltot nyi­tott, ahol reggel hatkor már dolgozott. »Mert költött a pénz. Mert a pénzt, azt min­dig nehéz vöt mögkeresni..: Aztán később szövetkezetei alakítottam a hat-kerület­ben .. Dióhéjban egy élet. Belefért ebbe az aranydióhéjba, s less helye benne még a folytatás­nak is, hiszen Józsi bácsi, a suszter itt él közöttünk. Gye­rekek látogatják — mesékért. Ha úgy adódik, hogy cipő nem kerül a keze alá, akkor' drót­szegeket egyenesít, ezzel is te­lik az idő. A gyerekek szíve­sen időznek nála. És , jó volt hallgatni őt felnőtt füllel is. Józsi bácsi így bocsátotta útjára a kérdező Gergelyt miután elkészült a nagymama cipője: »Emlékezzél vissza, hogy volt egy öreg suszter .. .« Akinek az élete milliók sors­képlete. Tanulni lehet belőle mindannyiunknak, hiszen — nem mese ez, gyermek. Talán azok is ráéreznek erre az igazságra a műsor hallatán, akik Józsi bácsit nyugdíjazása után magára hagyták: az ál­tala alakított, szövetkezetből ugyanis még senki sem nyi­totta rá az ajtót. A Mese megérdemelné, hogy — ismétlésként — a Kossuth vagy a Petőfi adón is mű­sorra jkerüljön. Jó lenne, ha ez a mese nagy hallgatóságra találna, hiszen sokaknak szól: azoknak is, akik jelesre tud­ják a történelmet. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents