Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
XXXV. évfolyam, 361. szám. Szerda, 1979. november 7. Lengyel prÉrajzok Kaposvárom Lengyel pajtások munkáiból rendeztek kiállítást a Kisfaludy Utcai általános iskola aulájában. A fotók a katowi- cei Maria Skladovska iskola életét mutatják be. A kaposvári gyerekek a rajzokon keresztül megismerkedhetnek a lengyel pajtások világával. A lengyel rajzokon a hagvo- mányos rajztanítás érvényesül. A kiállítást- bemutatónak szánták, a későbbiekben az iskolák között módszertani kiállítást terveznek. Ü,j TLO—15 típusú légfúvó generátor gyártását kezdték meg a Tahi Építőipari és Vegyesipari Szövetkezetben. Az új generátor öl százalék hatásfokkal működik. Műhelycsarnokok, fóliasátrak cs istállók fűtésére alkalmazható. A képen: Az Országos rie rgi-gazdálkodási Intézet szakembere műszerekkel vizsgálja a hő légfúvó műszaki paramétereit. Mindenkit hazavárnak — Pedagógusaink a felsős diákokkal tavaly jártak Lengyelországban — mondta az iskola igazgatója. — Barátkoztak. ismerkedtek a lengyel gyerekek életévei, s ez a kapcsolat tovább erősödött, amikor a két ország rajzszakos pedagógusai szakmai továbbképzésen is találkoztak A le- vélkapcsolat azóta állandó köztünk, s ez sugallta a lehetőséget, hogy a két iskola tanulói rajzokon keresztü1 mutatkozzanak be egymásnak. Diákjaink rajzaiból több mint e'gy hónapja rendeztek kiá.llí- | és továbbra is ápoljuk a hatást Katowicében. Az új tan- i rútságot, terv alapján készült rajzóira1 j A lengyelek bővítették a juttattuk ej, hogy ezzel i-c j kiállítás anyagát, fényképekei segítsük a pedagógiai .munkát I is küldtek életükről. Volt egy öreg suszter... Koiisgififfl tetővel Lapunk szeptember 23-i számában Kollégium tető nélkül címmel tudósítást közöltünk a tabi Rudnav Gyula mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző kollégiumának tetőcseréjéről. Akkor, a kollégium lakóinak érdekében arra kértünk vá.- laszt: Miért húzódik el a tetőcsere, mikor foglalhatják el hálóikat a kollégium diákjai. Azóta több mint egy' hónap telt él,. s az időjárás is kedvezett a munkák végzéséhez. Mi a helyzet jelenleg — kérdeztük Irányi Károlyt, az intézmény igazgatóját. —■ Tető alatt van a kollégium, a kivitelező — a tabi Béke Termelőszövetkezet — a szerződésben vállalt október 3 i —i határidőre befejezte a kollégium tetőcseréjét, s megtörtént a műszaki átadás is. Az építés alatt á szakközépiskola egyik osztályában ideiglenesen elhelyezett tanulók pedig október 27-én visszaköltöztek a kollégiumba. A termelőszövetkezet vezetősége és építőbrigádja felismerte a feladat fontosságát, soron kívül vállalta a tető teljes kicserélését. Elmondhatjuk, hogy a kivitelezési szerződésben vállaltaknak maradéktalanul eleget tettek, s jő minőségű munkát végeztek. Egész évben folyamatos az. üzem az iharosberényi termelőszövetkezet lengubózó- jában. Nemcsak a gazdaság saját, termésű lenjét dolgozzák itt föl, hanem az ország távolabbi részeiből is Szállítanak ide. A termelőszövetke^ Lengubózás egész évben zetben az idén 306 hektáron 462 tonna len termett, lényegesen kevesebb a tervezettnél, mivel közbeszólt a nyár eleji aszály. Jövőre száz hektárral kisebb területen termelnek, mert menet közben megváltozott a vetésszerkezet a gazdaságosabb búza és repce javára. A lengubózó munkája azonban a továbbiakban is folyamatos, egész évi munkaiehetőséget ad az itt,lévő harminc embernek. Csak a nyári nagy karbantartás idejére áll le az üzem egy hónapra, addig a dolgozók a betakarításban segítenek. Az. idén összesen 2127 tonna lent dolgoznak fel. Az osztályozott kórót és az - úgynevezett »kuszát« a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat fenékpusztai gyárának, a lenmagot pedig a miklóspusztai gyárnak szállítják. A feldolgozáskor fennmaradó pelyva a gazdaságban marad, kiegészítő anyagként az állati takarmányok számára. Az üzem idei bevétele mintegy 1,7. millió forint lesz, melyből a nyereség várhatóan 400 ezer. Emellett további egymillió forint bevételt hoz az, hogy a gazdaság saját' teherautóival hozza a nyersanyagokat és viszi tovább a félkész termékeket. Fúrás ionsugárral Vékony huzalt a. kívánt átmérőre úgy készítenek, hogy gyémántba fúrt lyukon húzzák át. A gyémánt egyik le; hasznosabb tulajdonsága, a keménysége azonban egyben hátránya is: nehéz megmun kálni. Hagyományosan a saját porával vágják és csiszolják. A Bell-laboratóriumban új eljárást dolgoztak ki, argonion sugárral fúrják, mun- 1- 'lják és polírozzák .a gyé mán tot. Az ionágyú 7,5 kilovoltos, 7 mikroamperes. Fúráskor percenként 2 mikronnyit lehet előrehaladni vele a gyémántban. A fúrt lyuk alakj. i az ionsugarat kibocsátó nyí- i lássa! módosítható. A sugár- I generátor teljesítményének Í növelésével a fúrás gyorsasága növelhető. Nagy hatásfokú hőiégfúvó WEM «89K Fegyelem Az ezredes jelentést tesz a tábornoknak egysége sikereiről. Jelentését a következő szavakkal fejezi be: — A legnagyobb sikereket azonban a fegyelem megszilárdítása terén értük el, Sir... Ekkor váratlanul kinyílik az ajtó. és a résen bedugja a fejét egy köz- ' legény: — Hé, öregfiú, akkor elvihetem a kocsidat, ugye? i Az ezredes idegesen fordul a tábornokhoz: — Látja, Sir? Egy évvel ezelőtt éz a közlegény meg sem kérdezte volna tőlem! Kudarc után — Hogy rávegyem . a kislányomat a zenetanulásra, hegedűt ajándékoztam neki. Sajnos 'semmilyen eredményei nem járt. — Velem is ugyanez történt, amikor bőröndöt ajándékoztam az anyósomnak ... Hogylét — Hogy érzi magát, Herr Meier? — Pocsékul. Olyan beteg vagyok, hogy amikor \a napokban valaki azt mondta nekem, hogy meghaltam, hát csöppet sem csodálkoztam! Biztos tanú Christensen történetesen egy rablás szemtanúja volt, s most a' bíróságon a tettes ügyvédje fogós kérdésekkel igyekszik összezavarni. — Milyen távol volt az állítólagos .bűncselekmény helyétől? — kérdi csípősen. — Két méter 40 centiméterre — válaszol magabiztosan Christensen. — Hogyan állíthatja ezt ilyen határozottan? — kérdi még élesebben az ügyvéd. — Mi benne a meglepő? Számítottam rá, hogy valaki megkérdi, és mindenesetre megmértem a távolságot... „Kettéhasadás,.," — Én jelenleg kizárólag a személyiség ketté- hasadásának érdekes esetével foglalkozom —• mondia az orvos. — Valóban? És miféle érdekes eset ez? — A dolog úgy ált, hogy sikerült a . személyiség mindegyik részét rábeszélnem, hosy külön honoráriumot fizessen nekem a kezelésért! Semggsfflépkp Ai MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár. Latiné» Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401 Teli'f"": 11-510, 11-511* 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinra Sándor a. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 31 7401 Telefon: 11-516, 11-513. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magvar Posta. Előfizethető a hfrlapkézbesftó postahivataloknál és kézbesítőiméi. Előfizetési díj február I-tŐI egy hónapra 30 Ft, negyedévre 90 Ft egy évre 360 Ft- Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készölt a Somogy megyei Nyom- iaipari Vállalat kaposvári tizemében. Kaposvár. Május l. u. 101 Felelős vezetői Farkas Béla Igazgató. Kéziratokat nem őrzőnk meg #• nem küldünk vissjfej A késő ősz, a tél a mezőgazdaságban hagyományosan az oktatások, továbbképzések, tanfolyamok időszaka. Amikor elcsendesül a határ, a földet művelő embernek több ideje jut arra, hogy felfrissítse, újabbakkal gazdagítsa ismereteit. A Mezőgazdasági Kiadó folyamatosan gondoskodik arról, hogy ki-ki hozzájusson 'az érdeklődésének megfelelő legújabb ismeretekhez. Báliis Lajos és'Hada Róbert egy fontos témáké a mezőgazdasági munkavédelmet dolgozta föl kétkötetes könyvében. A mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár sorozatban a Mindenkit hazavárnak első kötete utón a napokban jelent meg a mű második része. A szerzőpáros ezzel a munkával második díiat nyert a Mezőgazdasági Kiadó, a TOT és. az Állami Gazdaságok Központja , szakkönyvpályáza- tán. A mezőgazdasági termelés korunkban a technikai-bioló- giai forradalom időszakát éli. ennek során a munkát végző ember és környezete közötti kölcsönhatás is módosul. Új veszélyforrások, újfajta foglalkozási ártalmak keletkeznek, c ősegünk, egészségünk megóvása érdekében elengedhetetlen a munkavédelmi ismeretek megszerzése, folyamatos gyakorlati alkalmazása. Szomorú statisztikai adatok bizonyítják — megyénkben a tsz-s:<:övei»ég elnöksége éppen a közelmúltban foglalkozott ezzel a lémával —, hogy koránt sincs még minden rendben az üzemekben. Ez a most megjelent könyv szerves folytatása az első kötetnek, melyben a szerzők a mezőgazdaságra vonatkozó általános munkavédelmi rendelkezésekkel, a jogszabályok alkalmazásával, a villamos berendezések biztonságtechnikájával. foglalkoztak. A második kötetben a konkrét munkavédelmi kérdéseket dolgozzák fel. Sorra veszik a növénytermesztés, az állattenyésztés. a növényvédelem, az anyagmozgatás és -tárolás, valamint a Segédüzemek munkafolyamatait, részletesen ismertetik területenként az óvó rendszabályokat. Az olvasmányosan megírt, jól áttekinthető, színes ábrákkal, rajzokkal gazdagon illusztrált könyv nagy segítséget jelent a munkavédelmi feladatok jó meg-' szervezéséhez. Külön értéke a könyvnek, hogy a munkavédelmi irányelvek leírása mellett az utolsó fejezet tartalmazza a jogszabályokban is előírt biztonságtechnikai vizsgaanyagot. , Rádiójegyzet »Ha valaki hoz egy pár cipót vagy bármit, mindent elvállalok és megcsinálom, ■ és igyekszem, hogy az jó. és szép legyen... Tudod. Gergely, hogy megéljen az ember, és igyekezzen arra, hogy munkája legyen, mert dolgozni, azt mindig. költött, fiam, nagyon- nagyon költött. Munka nélkül nem tudnám elképzelni az életöt. Szeretőm is a szakmát, tudtam is dolgozni...« Mese címmel Kubinyi Ferenc dokumentumműsora hangzott el hétfőn este a rádió 3. műsorában. A keret valóban meseszerűséget kölcsönzött a történetnek ■ — a gyerek, Gergely mesét kért, s kapott az öreg susztertől, a hetvennégy éves Józsi bácsitól. A történet azonban több egyszerű álomcsalogatónál. Mert igaz, van benne gonosz mostoha, aki véresre repégeti férje gyermekeinek fülét, de ez a szereplő csak mintegy illusztrációként jelenik meg az öreg suszter visszaemlékezésében. Abban a korban élt, dolgozott, s keresett az egész családra Józsi, a suszterinas, amikor »suszter annyi volt, fiam, hogy rengeteg, ha kutyát akartál rúgni-, susztert találtál ...« Es aztán jöttek, masíroztak a katonák. Józsi bácsi a Donnál úgy számolta, hogy naponta huszonöten-har- mincan meghaltak a környezetében. Megúszta a. vérzivatart. Kőbányán kis boltot nyitott, ahol reggel hatkor már dolgozott. »Mert költött a pénz. Mert a pénzt, azt mindig nehéz vöt mögkeresni..: Aztán később szövetkezetei alakítottam a hat-kerületben .. Dióhéjban egy élet. Belefért ebbe az aranydióhéjba, s less helye benne még a folytatásnak is, hiszen Józsi bácsi, a suszter itt él közöttünk. Gyerekek látogatják — mesékért. Ha úgy adódik, hogy cipő nem kerül a keze alá, akkor' drótszegeket egyenesít, ezzel is telik az idő. A gyerekek szívesen időznek nála. És , jó volt hallgatni őt felnőtt füllel is. Józsi bácsi így bocsátotta útjára a kérdező Gergelyt miután elkészült a nagymama cipője: »Emlékezzél vissza, hogy volt egy öreg suszter .. .« Akinek az élete milliók sorsképlete. Tanulni lehet belőle mindannyiunknak, hiszen — nem mese ez, gyermek. Talán azok is ráéreznek erre az igazságra a műsor hallatán, akik Józsi bácsit nyugdíjazása után magára hagyták: az általa alakított, szövetkezetből ugyanis még senki sem nyitotta rá az ajtót. A Mese megérdemelné, hogy — ismétlésként — a Kossuth vagy a Petőfi adón is műsorra jkerüljön. Jó lenne, ha ez a mese nagy hallgatóságra találna, hiszen sokaknak szól: azoknak is, akik jelesre tudják a történelmet. H. F.