Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

Századunk témája Gépállomásból röntgengyár „I! szocializmus és a kom­munizmus építése és a világ- fejlődés, az új társadalmi rend, mint világméretű realitás ma, és mint az egész világ reali­tása holnap — ez a század té­mája, korunk legfőbb kérdé­se ... A század témájának lenni — ez sok mindenre kö­telez. Erre csak olyan társa­dalom és mozgalom tarthat igényt, amely megoldotta, il­letve megteremti a megoldás lehetőségét, és megoldja azo­kat a globális problémákat, amelyek ma az emberiség előtt állnak: az ember felsza­badítását a kizsákmányolás és a társadalmi elnyomás alól, a népek felszabadítását a gyar­mati elnyomás alól, a béke biztosítását és, az emberiség megmentését a háború rémé­től«. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondotta ezeket a szavakat az 1978. december 12-e és 15-e között Szófiában megtartott »A szocializmus és a kommuniz­mus építése és a világfejlődés-« címmel megtartott nemzetkö­zi elméleti konferencia meg­nyitó ülésén. Ezen az értekez­leten 73 kommunista és- mun­káspárt, illetve forradalmi— demokratikus szervezet képvi­seltette magát, tanúbizonysá­gául annak, hogy a'Nagy Ok­tóber több mint hat évtized­del Oroszországban győzelmet aratott eszméi nemcsak le­győzték a földrajzi határokat, de a XX. század döntő meg­határozójává váltak. Földrajzi határokról beszél­tünk és századunk témájáról. A XIX, században még csak eszme volt a kommunizmus ügye, s a világ térképén nem volt egyetlen olyan ország sem, ahol győzedelmeskedett volna. Hatvankét évvel ez­előtt a cári birodalomban ara­tott diadalt Marx—Engels— Lenin tanítása, s Szovjet- Oro6zország hosszú évtizedekig egymagában állt az egész im­perialista rendszer támadásai­nak kereszttüzében. A kom­munizmus harci osztagai a vi­lág más országaiban maroknyi csoportokként küzdöttek azért, hogy megvalósuljon a kizsák­mányolás nélküli társadalom. Ma pedig a szocializmus lé­tező világrendszerré vált. Ere­jét és történelmi események menetét meghatározó szerepét jól mutatja, hogy gazdasági szervezete, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Euró­pa, Ázsia és Latin- Ameri ka ti-z szocialista országát tömöríti. A tagországok területe 25,4 mil­lió négyzetkilométer, ami a föld leró leiének 18,7 százalé­ka, lakosságának száma 437 millió, vagyis a világ lakos­ságának 10,4 százaléka, A szocialista közösség or­szágai hatalmasat fejlődtek a marxi—lenini eszméli gyakor­latba való átültetésével. A gazdasági fejlődés ütemét te­kintve a szocialista közösség megelőzte a legfejlettebb ka­pitalista országokat. Az 1951— 1977. év közötti időszakban a KGST-országok ipari termelé­se tázenegyszeresére nőtt, s ezek az államok adták az egész világ termelésének egyhaima- dat es nemzeti jövedelmének egynegyedet Olyan hatalmas erő ez, amely hajtóereje a világmére­tű társadalmi—történeti hala­dásnak. Erre az Vrőre támasz­kodva arathattak győzelmet azok az imperial izmus-ellenes erők, melyek a gyarmati iga lerázásáért küzdöttek. S hogy ma Afrika térképe annyira át- x-ajzolódott, s hogy e földré­szén az egykori angol, fran­cia, belga, portugál gyarmat- birodalmak helyén 52 függet­len állam létezik, ez összefügg a szocialista világrendszer lé­tével. Igaz, az 52 afrikai or­szág többsége ezer meg ezer szállal kötődik gazdasagDag az egykori gyarmattartókhoz, és London, Párizs, Brüsszel, Washington is befolyásolja az ott történteket, beavatkozik «•■/éknek az országuknak a bel­ügyeibe. Sok ország azonba nyíltan kimondta, hogy eluta sítja a fejlődés kapitalista út ját, s ha nem is következet« sen és sok kacskaringóval é kitérővel, de az imperializmu világától való függetlenedé lehetőségeit kutatja. Más or szágok — mint Angola, Mo zambik, Bissau-Guinea, a Kon gói Népköztársaság, Etiópia - a szocialista orientációjú fej lődés útjára tértek. S ez, min említettük, nem valamilyei földrajzi sajátosság, hiszel Ázsiában csak a legutóbb időkben Dél-Jemen, Afganisz tán és Laosz lépett erre az út ra. S az esztendő egyik legna gyobb eseménye volt az. hog; Kambodzsában a szocializmu erői, a testvéri vietnami néi segítségével megdöntötték ; Pol-Pot—Ieng-Sary klikk vé rés, népellenes uralmát, amel; Peking támogatásával olyai terrorrendszert tartott fenn a: országban, amely sok móllá kambodzsai életébe került. A szocializmus világának eredményei sugároznak ki »a Egyesült Államok hátsó udva ränak« nevezett Latin-Ameri kára is. Mexikó és Jamaici mind erőteljesebb gazdaság kapcsolatokat létesít a KGST vei, és az idén a forradalmi- demokratikus erők nagy győ zelmet arattak Nicaraguában ■ahol sikerült elsöpörni Somo za washingtoni támogatást él vező rendszerét. Csupán elnagyolt és vázla tos a kép. amelyet rajzoltunk hiszen az egész világon érez hető a létező szocializmus vi lágrendszerének kisugárzása S ez így van akkor is, ha tér mészetesen ennek a világrend szernek is nem egy problé mával" kell megküzdenie fej lődése során, hiszen a világ történelemben valami teljesei új, a kizsákmányolás nélkül társadalom megvalósításán fá radozik. Hatvan év kevesebb mint egy mai emberélet, i nyilván több generáció egy üt tes és egymást követő szór gos munkájának kell kiépíte nie azokat a gazdasági és po­litikai kereteket, amelyek kő zepette még szélesebben bon takozik ki a fejlett szocializ mus építése, s megvalósul a; a holnap, amikor az új társa­dalmi rend az egész világ re­alitásává nő át Mindennek azonban előfel­tétele a béke biztosítása, vagyis az, hogy az emberisé­get végképp megszabadítsák a háború rémétől. Különösen életbevágóan fontos ez egy olyan világban, amelyben a haditechnika soha eddig nem látott pusztító színvonalat ért el, amikor annyi atomfegyvert halmoztak fel földünkön, amely többszörösen elegendő volna arra, hogy kiirtsanak bolygónkon minden emberi életet. A fiatal szovjet hatalom első rendelete a békedektré- tum volt. A Szovjetunió, a szocialista közösség az elmúlt évtizedekben egy sor békekez­deményezést tett a Nyugat­nak, amire az a fegyver­kezési verseny fokozásával válaszolt. Jelenleg a szo­cialista közösség által kép­viselt hatalmas katonai el­rettentő erő biztosítéka a bé­kés egymás mellett élésnek, de a szocialista országok újra meg újra kifejtik, hogy ha a másik oldal követi őket, ké­szek a leszerelés útján halad­ni. Nem a szocialista közössé­gen múlott, hogy hét eszten­dőn át tartott, amíg eljutot­tak az idén júniusban a SALT—II. egyezmény aláírá­sához, s nem a szovjet tör­vényhozás, hanem az amerikai az. amely hüzza-halasztja en­nek a nagy fontosságú ok­mánynak a ratifikálását, s gá­tolja, hogy előírásai életbe lép­hessenek. Nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok kíván elhelyezni 572 olyan szárnyasrakétát, illetve Per­shing—2 középhatótávolságú rakétát Európa nyugati felén, amely a szocialista közösség elleni célpontokra irányul majd. A Szovjetunió híven elvi bé­kepolitikájához további kezde­ményezéseket tesz, mielőtt a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulója fenyegetné a világ békéjét. Legutóbb Leonvid Brezsnyev Berlinben olyan egyoldalú lépést jelen­tett be, amely joggal tett mély benyomást minden békeszerető erőre. Az az elhatározás, hogy az NDK-ból kivonnak húsz­ezer katonát és ezer harcko­csit, zavart keltett éppen a fegyverkezés fokozására ké­szülő nyugati politikai körök­ben. Ez a lépés csakúgy, mint minden más cselekedet, ame­lyet a szocializmus világrend- szere megvalósít bizonyítja: »századunk témája« nap nap után hatalmas életerejéről és kezdeményezőkészségéről tesz tanúbizonyságot, arról, hogy igényt tart és érzi elkötele­zettségét korunk égető prob­lémáinak megoldására. Arkus István „Megsimsgattam Marcaliban... 11 Heiszter Lajos — Nem vagyunk még rönt­gengyártó szakemberek, csu­pán a dokumentáció, a rajz szerint megcsináljuk azt, amit meg kell csinálnunk —mond- fa szerényen Barka József, a Medicor tapsonyi üzemének vezetője, azután összeráncolta homlokát, mintha a jövőbe' nézne. A jövőbe... Amikor már mindenkinek a kisujjá­ban lesz minden apró mes­terfogás, amikorra már talán el is felejtik, hogy ebben az üzemben más is készült vala­ha, nemcsak röntgengép. Négy és fél éve vette át a Medicor a tapsonyi Mezőgép gyáregységet. Már akkor is volt mivel büszkélkedniük, arm a színvonalra jutottak el, ahonnan már igen nehéz volt továbblépni. Medicor néven pedig az alapoknál kezdték újra. És még korábban? Van itt ma is olyan munkás, aki va­laha ugyanezen a helyen, a még álló régi épületek egyiké­ben a gépállomáson kezdett dolgozni. Traktorjavítás — röntgengyártás... Szép kar­rier. dig n!cad ros.«.-». 1 Ibbeli. A fiam is itt' dolgozik. Ű tanult szak­munkás. talán jobban szeret itt lenni, mint. én. Hiába, már a gépkorszakban született. Mutatja a csarnok egyik szögletében dolgozókat: azott, az egyikük'a fia, A fekete te­rábban még több nő dolgo-' zptt ebben a műhelyben. Mostanra egyedül maradtam. Nemsokára nyugdíjba megyek én is. De hagyok itt magam után hármat: a fiam, ,a lá­nyom és a vejem is medico-' ros, Idős emberekkel csak ebben az üzemrészben találkoztunk. Ök a gépállomás vagy a Me­zőgép megmaradt hírmondói, másutt már fiatalabbak állnak a munkapadok mellett. A két­százötven ember hetven szá­zaléka fiatal. Nagy részük szakmunkás, ötvenen érettsé­gizettek. — Most jutottűnk el odáig,' hogy szükségünk lenne néJ hány üzemmérnökre. Eddig bírták a szakmunkások, á technikusok, de egyre bonyo­lultabb a munkánk, egyre több' készüléket gyártunk, és eh­hez már kell a magasabb kép­zettség. Három »(kiválóság gunk« jár most főiskolai elő-J készítőre, néhány év múlvaí szeretnénk végzett mérnök­ként köszöntem őket — mond­ta az üzemvezető. És hozzátet­te, hogy azok sem hagyhatják: abba a tanulást, akik szaJkJ Idősebb Heiszter Lajos vé­gigpróbált néhány munkát, amíg a vasas szakmáig elju­tott. — Cipész voltam. Gumija- vítónak jöttem a gépállomás­hoz, kárpitosként folytattam, azután raktáros lettem, s vé­gül gépre kerültem. Az a sze­rencsém, hogy mindig a ke­zemre állt minden. Nincs ezen különösebb büszkélkedni va­ló. — És a cipők? — Néha visszahúz a szi­vem. Szerencsére otthon min­remben hatalmas és kisebb fémdarabok, alkatrészek kö­zött emberek sürögnek-forog- nak. Itt még nagy a zaj, sen­ki sem mondaná meg, hogy az olajos, itt-ott rozsdás, poros, sötét mindenféléből világos, csillogó, kecses, az orvosi ren­delőkben tisztelettel megbá­mult gépcsodák lesznek. Németh Jánosné mosolyog ezen. — Mi már megszoktuk. Sze­retem is ezt a munkát, bár sokan mondják, hogy nem asszonynak való. Tíz éve va­gyok a sok férfi között, ko­Három évtized Birodalma, a böhönye-dávo- di kerület leér egészen á bö- hönyei szőlőkig. A nagybajo­mi erdészet kerületei közül első helyen áll az évi öt-, hatezer köbméteres termelé­sével. Erre különösen büszke Zámbó Kálmán kerületvezető erdész, a nagybajomi erdészet pártszervezetének titkára. — A kerület a gazdasági, a politikai munka szempont­jából is az első. S ez így he­lyes ... nekünk példát kell mutatnunk. Aki ismeri Zámbó Kálmánt, elsőként a pontosságát, az ál­dozatkészségét dicséri. A ke­rületében levő két fakiterme­lő brigád tagjai jól tudják, hogy fél órával előbb megy munkába, fél órával később indul haza Böhönyére, mint a többiek. Bakó László, a nagyközségi pártbizottság tit­kára szerint valóban ritka pontos ember. Ezt a jó tu­lajdonságát a munkahelyén, s természetesen a pártmunká­ban is gyümölcsözheti. A kerületvezető erdészen az ősz haj ellenére sem lát­szik, hogy jövőre már belép a nyugdíjaskorba. Barátsá­gos. derűs ember, olyan, akin érződik a szabad természet szeretete. — Mire a legbüszkébb? Gondolkodik egy kicsit. — Az erdész munkájára . . . Ha fölnevel egy erdőt, azt maga után hagyja az »utó­dokra« ... S egy kicsit a pártmunkát is hasonlítanám ehhez. Ott szintén nevel­jük az embe­reket. Olyan jó érzés, hogy az emberek megértik s megvalósítják a párt politi­káját. Hogy ha például sorra veszem a párt- szervezet tag- piait minden­képpen érde­mes megem- liteni a saját nevelésből Tóth Lajost, aki már veze­tőségi tag, pro­pagandista, aztán Lassán Mihály szb-tit- kárt. ök is és még sokan megálltak a helyüket. Zámbö Kálmán köztisztelet­ben álló párttitkár. 1956-ban p alakította újjá az alapszer­vezetet, s 57 óta párttitkár. Lelkesedésére, tapasztalatá­ra mindig számítottak, ezért választották meg a községi pártbizottság tagjának. Ö a fegyelmi bizottság elnöke, s tevékenykedik a pártépítési munkabizottságban, is. Böhö- nyerői jár Nagybajomba, hol busszal, hol motorral, más­kor kerékpárral. A felesége háztartásbeli, a lánya óvónő Böhönyén, a fia pedig gépész­mérnök a kutasi tsz-ben. — Mit szól a felesége sok elfoglaltsághoz. — Ami igaz, az igaz. nem­egyszer megjegyzi: mindig mész valahova .. . Miért nem pihensz? Ha éppen nincs más elfoglaltságom, akkor es­ténként, hét végén tanulok, vezetőségi ülésre, taggyűlésre készülök, meghívókat írok és így tovább. Csendes szóval, határozottan agital. Amikor legutóbb meg­hívták a szakszervezeti ta­nácskozásra, amelyen ott volt a tizenkét szakszervezeti bi­zalmi is, sok hasznos lanti - I csőt adott. Mindenre odafi­gyel, semmit sem hagy 6zó nélkül. Fontosnak tartja, hogy a fiatal szakemberek 'gyorsan megszerezzék a gyakorlati tu­dást. Az egyetemeken például nem tanítják, miként kell foglalkozni a dolgozókkal. Szerinte nagyon lényeges, hogy megmagyarázzák az em­bereknek, melyik munka miért fontos, milyen szerepe van az erdészet, a vállalat, *ot a népgazdaság szempont­jából annak, hogy több pa­pírfát, lemezipari rönköt szál­lítsanak. Ezért kér szót min­den olyan fórumon, ahol a gazdasági és a politikai mun­ka kapcsolatát megmagyaráz­hatja. Amikor először említette, hogy 1957 óta párt titkár, ön­kéntelenül kicsúszott a szá­mon, hogy ez bizony nagy idő. — Az, nagy idő... Több mint három évtized. S min­dig állnak előttünk újabb feladatok. Most például az, hogy az erdészet komrriunis- táinak sorait fizikai dolgozók­a • kai erősítsük, Szocialista bri- gádtagokra, élenjáró dolgo­zókra gondolunk. Zámbó Kálmán november 7-e tiszteletére megkapta a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. Hosszú es eredmé­nyes pártmunkát ismertek el ezzel. A nyugdíjazásáig egy jő éve van. — Már többször megkérdez lék, maradok-c tovább. Azt válaszoltam, hogy ezt az egészségem határozza .meg. Annyi bizonyos, hogy a párt­munkából nem megyek ■■ nyugdíjban. munkások maradtak. Erről Fabos János lakatos beszelt bővebben: — Fél éve dolgozom az új gépien. Először csak álltam és néztem. Még a lábam is re­megett. Barátkoztam vele, ta­nultam egy csomó új dolgot Most már jól megvagyok. Az új gép talán érti is amit mond, mindenesetre hunyorog szaporán narancssárga sze­mével«. Az NSZK-ból érke­zett, , szám jegy vezérlésű lemez- megmunkáló. Szinte mindent tud, talán még halasi csipkét is lehetne vele csinálni. Elő­ször persze »le kell fordítani« neki a rajzot saját nyelvére. Azután maga készíti el a sab­lont és ezt követően a munka­darabokat is. A zajos, vizes, vegyszer sza-’ gú üzemrészek után már csön­des, tiszta, jó levegőjű, vilá­gos csarnokok következnek!. Ezekben kezd a röntgengép hasonlítani önmagához. Fehér vagy világosszürke, krómozott műanyagokkal bevont, tiszte­letet parancsoló vizsgálóaszta­lok, bonyolult, automatizált diagnosztikai vagy sugárterá­piái berendezések sorakoznak az utolsó teremben. — Nemrég Marcaliban, • kórházban voltam röntgenen. Még meg is cirógattam a gé­pet, meg köszöntem is neki, mert ráismertem, hogy mi csináltuk — mondta egyik munkás. De találkozhatnának — ha éppen arra járnának — ilyen röntgenkészülékekkel Kíná­ban, Brazíliában és még sok-' felé a világban. A Volán kaposvári ex­po rtcsomagplói gondosan, vi­gyázva burkolják papírba, műanyag fóliába a kész gé­pieket Miklai János két kéz­mozdulat között mondja: — Csomagoltam én már porcellánt, kapcsolószek­rényt.. stúdiómagnót és ki tud­ja még mi mindent Ez nem sokkal nehezebb. Jól fölké­szültünk rá. Csak az volna érdekes, ha mindig tudnánk, hogy hova is kerül, ami épp a kezünkben van. Ha én azok­ra a helyekre eljuthatnék.., Luthár Péter Lajos Géza Fábos János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents