Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-06 / 260. szám
MINISZTÉRIUM ÉS A VÁLLALATOK Beszélgetés Simon Pál nehézipari miniszterrel A Nehézipari Minisztériumot széles körben úgy emlegetik, mint a vállalati szervezet korszerűsítéséért tervszerű — sok tekintetben úttörő jellegű — vizsgálatok, elemzések és cselekedetek kezdeményezőjét, serkentőjét. Mennyiben hatott itt az elkerülhetetlen —a világgazdaság közvetítette — kényszerűség, s menynyi ben a holniaoi szükségletek. követelmények időbeni felismerése — erről beszélgettünk Simon Pál nehézipari miniszterrel. — A vállalati törvény a szervezetek kialakítását és hatékony működtetését a trösztök és vállalatok hatáskörébe utalta. A vállalati önállóság hangsúlyozása mellett azonban a minisztériumnak sajátos eszközeivel segítenie kell a felső szintű irányítás, a bélés külpiaci feltételekhez való alkalmazkodás és a vállalati beső mechanizmus optimális érvényesülését A vállalatok ilyen tevékenységének segítésére és ellenőrzésére egyidejűleg több módszert alkalmazunk. így például miniszteri irányelveket adtunk ki az egysege* szervezeti és működési szabályzatok összeállításához. Az igazgatási munka egyszerűsítése, a párhuzamos és fölösleges szervezeti lépcsők megszüntetése érdekében fölmérésre, elemzésre került sor több, országos hálózattal rendelkező vállalatnál, .illetve az ágazatra jellemző más vállalatoknál, s a módosítási javaslatokat az érdekelt szervek rendelkezésére bocsátottuk. Ívmértednek. Mi aT oka a vtrrtési, irányítási színvonal ilyen nagy cl. ó-cveinek? Pusztán személyes adottságokkal magyarázhatnánk ez ti — Véleményem szerint ez nemcsak a vezetés kérdése. Ha a vállalati belső mechanizmus jó vagy rossz működését teljes egészében a magasabb, vezető állású dolgozók személyes adottságai határoznák meg, akkor a rosz- szul, nem kielégítően működő, vállalatok vezetőinek »lecserélésével-“ a problémák is megoldódnának. A valóságban ez bonyolultabb kérdés. A vezető személyisége, szakmai, •politikai és emberi rátermettsége fontos tényező, és befolyásolja a vállalat eredményességét. Ez azonban a vezetők munkáján túlmenően a többi között a környezeti hatásoktól is függ. ahogy a műszaki adottságoktól, a kollektíva felkészültségétől szintén. A tárca területén is vannak eltérő színvonalon vezetett vállalatok, de véleményem szerint a színvonal emelkedik, A vállalati felső és középszintű vezetők körébeti határozott és eredményes törekvés tapasztalható az irányítási rendszerek korszerűsítésére, a másutt már alkalmazott jó módszerek átvételére, az előre nem tervezhető hibaforrások minimumra csökkentésére. — sr.eriTrt »»fben és mennyiben képesek a tárca trösztjei, vállalatai előre látná. rendelkezésükre állnak-e ehhez az elengedhetetlen — anyagi és nem anyagi, vállalaton belüli é§ azon kívüli __«f orrások, feltételek? átcsoportosításnál, az igények és a lehetőségek állandó ösz- szevetésével, hatékonyság szerinti rangsorolásával érhető el eredmény. Bár hosszú távú feladatról van szó, több területen máris eredményes szervező munkát végeztünk. — Milyen a vállalati — iicyne— Az említett elemzések feltárták a termelékenység rein» vonalának elmaradását. Megítélése szerint sa. itt rejlő tartalékok hasznosítása miért .1 át szőtt — n némely helyen .játszák ni a is — huszadrangú szerepet a váll álatoknál, holott at első helyek egyikén kellene lennie? — A termelékenység nemzetközi összehasonlítására és az élenjáró szint mielőbbi megközelítésére irányuló munka a nehézipari vállalatoknál 1976 elején kezdődött. Ez az önvizsgálat tárta fel és számszerűsítette elmaradottságunkat. Más elemzések is azt mutatták — például a Központi Statisztikai Hivatal kötés több oldalú, országok közötti összehasonlításai —, hogy a legutóbbi évtizedben elmaradásunk a világ élvonalától nem csökkent, hanem nőtt. E fölismerés nyomára a termelékenységi index rangja a hatékonysági mutatók között emelkedik. Sem a minisztérium, sem pedig a vállalatok vezetése nem tekinti a nemzetközi összehasonlításit egyszeri kam/pányfeladatnak. Vállalataink tízéves programot dolgoztak ki az 1975. évi élenjáró nemzetközi termelékenységi szint 1985-ig történő elérésére. A belső ta-talék feltárás legfontosabb területe az élőmunkával, a létszámmal való hatékony gazdálkodása a kapun belüli munkanélküliség 'megszüntetése, a munkahelyi szervezettség állandó javítása. Azt a tényt, hogy vállalataink alapvető feladatuknak tartják a termelékenység fokozását, bizonyítja a tízéves programok időarányos teljesítése, sőt túlteljesítése, valamint a három év alatt — az üzembe helyezett új létesítmények létszámszükségletének kielégítésén felül _ elért több mint ötezer fő abszolút létszámcsökkentés, így 1980 végére az V. ötéves terv számítási anyagában előirányzott háromszázalékos létszámnövekedés helyett tárcaszinten mintegy négyszázalékos letszammeg takarítás várható. — Vatmalt sivár inarAgai, Iparcsoportjai a tárónak, ahol a meghatározó súlyú vállala- ok belső irányításának gyaorlatát akár tanítani is lehetne. Matrott viszont megle- Kwwntm a«M»0>a«y. gondok — A termelési és a termék- szerkezet korszerűsítését a Nehézipari Minisztérium kiemelt feladatának tekintette s szelektív iparpolitikára törekedett. Jelenleg a tárca egészét tekintve e termékeknek mintegy harmadát tarthatjuk versenyképesnek — például gyógyszeripar. alumíniumipar —, a további kétharmad részen belül kicsi az a részarány, mely a meglevő eszközök felhasználósával korszerűsíthető. Az állami és a vállalati fejlesztéseknek együttesen kell ezt a célt elérniük, ugyanakkor azt is látni kell. hogy a lehetőségek az utóbbi időben szőkébbek. A vállalatok egy része csökkenő fejlesztési forrásait döntően már lekötötte, ezért a jövőben csak vezeti 37,0 tei-bb. !‘\e..lőbb — vezetők feIkészühbcge. tapaszait- sí» "a, változásokra való készsége? — Több mint 450 magasabb vezető beosztású dolgozót foglalkoztatunk a tárca területén. Felkészülésüket, alkalmasságukat sok összetevő alapján vizsgálhatjuk. Elemzésünket folyamatosan végezzük, meghatározva a vezetői állomány célszerű fejlesztésének legfontosabb irányait is. Röviden úgy fogalmazhatok: a vezetők döntő többsége megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Ezt igazolja a legutóbbi években végzett munka eredmé- nve. a vezetők beszámoltatásának és ellenőrzésének tapasztalata. a ha+áskönleg illetékes páriszervek adta értékelés is. E vezetői állomány 87 százaléka felsőfokú iskolai végzettséggel és megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. Az új kinevezéseknél ez az arány 94 százalék. Szervezett továbbképzésben az e funkciókban dolgozók úgyszólván valamennyien részt vettek, s ennél talán még lényegesebb, hogy alsóbb szintű vezetői beosztásokban megfelelő gyakorlati tapasztaia- tokra is szert tettek. — Annak az oka, hogy ösz- s■'ességében megfelelőnek ítélem a vezetők felkészültségét, az új alkalmazására való készséget és vátlalkozókedvet, elsősorban az, bogy az elmúlt néhány évben a vezetők jelentős hányada cserélődött. Négy év átlagában a kádercserék — kinevezés—felmentés — mértéke meghaladta az évi tíz százalékot. Az okok között első helyen a nyugdíjazásokat említem, de növekedett — különösen a legutóbbi két-három évben — az egészségi, terhelhetőségi okok. valamint az alkalmatlansag miatti vezetőt cserék száma is. Ehhez hozzáteszem: 1978- tól kezdődően évenként külön vizsgáljuk gyengén működő vagy irányítási gondokkal Kút1 dő vállai arainknál a vezetés j hatékonyságát. együttműködését, és indokolt esetben vezetői cseréket kezdeményezünk. Ha nem is nagy számban — évenként három-négy esetről van szó —, de föl kéllett menteni olyan magasabb vezető beosztású dolgozókat, akik semmibe vették az elvtársi környezet véleményét, nem tudtak úrrá lenni a személyi problémákon, erkölcsi- morális szempontból váltak alkalmatlanná a vezetésre. — A minisztérium , irányító tevékenységének eredményei a vállalatoknál realizálódnak, tehát jó vagy rossz munkájuk egyben a minisztérium vezetését is minősíti. — A Nehézipari Minisztérium területén — csak néhány példát említve — fontos intézkedéseket valósítottunk meg. A belső folyamatok és az azok végzésére létrehozott szervezeti egységek tevékenységének, funkcióinak részletes elemzése után 1978-ban a minisztériumban átszervezést hajtottunk végre. E munka befejezéseként létszám és tevékenységi kör átcsoportosításával megerősítettük a közgazdaság: irányító tevékenységet végző részleget. Űj feladat az ágazatok és vállalatok közötti koordinációs kapcsolatok szervezése. Utóbbira példák : a termelékenységfejlesztő társulások létrehozása, a konvertálható készletek egységes nyilván tartására és csökkentésére irányuló tárcatevékenység, a vállalatközi tapasztalatcserék szervezése, széles körben alkalmazható szervezesd típusmegoldasok, módszertani segédletek kidolgozása és elterjesziése. — A segítségnyújtás kölcsönös. Kölcsönösen — vállalatok és tárca, tárca és vállalatók — segítsük egymást egyrészt a feltárt hiányosságok megszüntetésében, másrészt a hasznos és lehetséges lépések mielőbbi megtételében. Ehhez jó alap annak belátása, hogy a vállalatok és a minisztérium alapvető erdekeitsege közős — mondotta befejezésül « nehézipari miniszter. Mészáré* Ötté Tettekkel a mi világunkért” Á munkát segítő javaslatok Véget ért a IV. megyei úttörőparlament Építésügyi tájértekezlet Kaposváron Az energiatakarékos építkezés és a műszaki fejlesztés Az energiatakarékosság volt a fő témája annak a tájértekezletnek, melyet tegnap délután a SÁÉV kaposvári munkásszállóján rendezett — az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének közreműködésével — az Építésügyi Tájékoztatási Központ. A műszaki tájékoztatási hónait kapcsán megrendezett tájertekezletek ríiúr hagyománynak számítanak: az ÉTK — mint ár. Tiszai István igazgató elmondta — az I ágazat műszaki fejlesztési célkitűzései közüL azokat emeli ki ilyenkor, melyek a leg- j égetőbb feladatok megöl- j dását segítik. Napjainkban , ilyen az energiatakarékosság, j amely tulajdonképpen a meg- \ felelő hőszigeteléssel ellátott | épületeknél kezdődik. Az ÉTK hétszáznál több szakfoiyóira- j tot dolgoz föl rendszeresen, közülük 460 külföldön jelenik meg. A cikkeket téma szerint csoportosítják, és az érdeklődők rendelkezésére bocsátják. Az ismertetők és a kutatási réven jó segítséget adhatnak az építőipari vállalatok műszáki fejlesztési elképzeléseinek valóra váltásához. A gazdálkodó egységek igényeinek megfelelően küldik az eredeti cikkek másolatát vagy fordítását. Az idén az energiatakarékosság áll a középpontban. Ennek oka az is, hogy új szabvány írja elő az épületek hőszigetelését. Dr. Biró Kálmán, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának főmérnöke előadásában elmondta: 1981 január 1-től a jelenleginél kétszer szigorúbbak lesznek a szabványok előírásai. Ezt csak olyan hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező anyagok forgalombaho- zatalával lehet biztosítani, amelyek azonos falvastagság mellett a felére csökkentik az épületek hőveszteségét. Ezeknek az előírásoknak megfelelnek a vázkerámiák, a gázszili kát, és az Alfa-családhoz tartozó falazó- anyagok. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserén- ipari Vállalat is folytatja már a kísérleteket a jprolontégia- biókkokkal. Érmek az a Lenyej ge, hogy stírol gyöngyöt kevernek égetés előtt az anyag- l ba, ez a hő hatására — az égetés során — kitágul, jelentősen javítja a szigetelő- képességet és könnyebbé teszi az anyagok A panelelemek megfelelnek már az új szabvány előírásainak. A tetőszigetelésen vi- ; szont változtatni kell. Hogy milyen módon, arra most folynak a kísérletek. Az új szabvány — a minőségtől függően — az ablakok nagyságára ír elő kötelező szabványokat. 1986. január 1-től azonban tovább szigorítja a szabvány az előírásokat. Erre az időre már új ablakszerkezetek gyártására kell felké- : szülni. I A tájértekezleten — amelyen részt vett Papp János, a városi pártbizottság titkára és Horváth László, Kaposvár általános tanácselnök-helyette- I se is — nemcsak az ÉTK képviselői mondták el. hogy mit kínálnak, hanem a megye építő- és építőanyag-ipari vállalatainak, szövetkezeteinek vezetői is azt, hogy mire tartanak igényt. Élményekben gazdag nap után folytatódott vasárnap reggel a IV. megyei úttörőparlament küldötteinek tanácskozása. Lelkesen, vidám hangulatban, énekelve gyülekeztek, hogy a munka- csoportok szekcióüléseiről tájékoztassák társaikat. Mielőtt erre került a sor, Kraliczki Zoltán megyei úttörőelnök november 7-ről emlékezett meg, majd az elnöklő Rates Renáta a kiemelkedő tevékenységet végző kisdobos» és úttörőcsapat-vezetőket köszöntötte. A megyei úttörőelnök és Sotonyi Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának heivettes vezetője ki tűnte léseket nyújtott át. Úttórövezetői Érdemérmet kapott: Horváth Kálmánná boglárlelléi kisdobosvezető, Kovács Géza zákánytelepi úttörőcsapat-vezető. Kiváló úttörővezető kitüntetést érdemeltek ki: Bódis István bö- hönyei munkásőr szakaszparancsnok. Cserhalmi Sándorné tahi, Győri Jánosáé siófoki, Horváth Lmréné berzencei. Horváth Lajosné taszári. Halmos Lászlóné kaposvári, Pet- rákovics Gabriella barcsi. Tóth Gábor László böhönyei kisdobos-, illetve úttörővezetők. Az -öfletví/natra- sok-sok javaslat került fel, s a küldöttek azt kérték, hogy ne vicinálisként jussanak el ezek Debrecenbe, az országos úttörőparlamentre. hanem gyorsvonat! sebességgel, i úgy is valósuljanak meg. A Közösségben a közösségért jelszavú munkacsoport vezetője ezzel kezdte a jelentését: «-Szekcióülésünket nem fejeztük be. csupán abbahagytuk.« Értékes, kritikus észrevételeket rögzítettek írásban, például azt, hogy merjenek véleményt, akár ellenvéleményt mondani, s ezt vállalják is. Javaslatot tettek a szervezeti életre, az úttörő tisztségekre. A második szekció jelmondata: Tanulj, hogy taníthass. Itt megfogalmazták, hogy nagyobb teret kell kapniuk a Bukásmentes őrs és a Végezzük el a nyolcadik osztályt akcióknak; minél több, iskolán kívül működő szakkört szeretnének, s ismerjék ei az úttörőmozgalomban egyéni vállalásnak a szakköri tevékenységet. A tudományostechnikai szemléken való részvételnél az önkéntességet hangsúlyozták, s figyelmeztettek a gondosabb felkészülésre. Javasolták, hogy a raj- és csapatbemutatók legyenek nyitottak, egyben felhívták a figyelmet a városi, járási, megyei kulturális vetélkedők pontosabb szervezésére. A következő munkacsoport jelszava: Minden értékünk alapja a munka. Itt eibouorban a mezőgazdasági és a társadalmi munkákról volt szó. A küldöttek felhívták a csapatokat, őrsöket, hogy vállaljanak védnökséget környezetük rendben tartásáért, a felnőtteket pedig, hogy segítsék megvédeni a közhasznú társadalmi munka eredményeit. A tsz-ektől, állami gazdaságoktól megfelelő, teljesíthető feladatokat és pontos értékelést kérnek. Javasolták, hogy a hulladékgyűjtés folyamatos legyen, szervezzék meg a gyűjtött anyag elszállítását. Elmondták, hogy szívesen segítenek, ám igénylik az elismerő szavakat is. A negyedik munkacsoport a Szabad időben hasznosan, célszerűen, tartalmasán mondat jegyében végezte munkáját. Jelentésűk fő témája a tömegsport és a turisztika volt. Több pajtás panaszkodott. hogy iskolájukban rendszertelenek a tömegsport- foglalkozások, s csak néhány tanulónak tartják. Ezért javasolták, hogy a tanárok ne csupán a tehetségé« gyermekkel foglalkozzanak, hisz a rhozgalom célja nem ez. A nyár végén örömmel írtunk róla. hogy megnőtt a vándor- táborozók száma, ám a gyerekek itt is beszéltek gondokról. Sok úttörőcsapatnál ki sem hirdették a pajtásoknak ezt a lehetőséget. A túravezető pedagógusok hiányának megszüntetésére is jó ötleteket mondtak. Szeretnénk, ha főiskolásokat, egyetemistákat hívnának a táborozáshoz. A beszámolók után Krall cz.ki Zoltán megyei úttörőelnök válaszolt a kérdésekre, javaslatokra. A• pajtások dísztapssal köszöntötték az országos parlamentx-e megválasztott kisdobos, úttörő és iFivezető küldötteket, akik november 22-től 25-ig képviselik megyénket Debrecenben. Felelősséggel, fiatalos lelkesedéssel végezték munkájukat megyénk úttörőinek küldöttei. Saját tevékenységükről, terveikről tanácskoztak, de hozzánk, felnőttekhez is szóltak: őszinteséget kérnek, s ők tehetségükhöz, erejükhöz mérten részt vállalnak a tanulás • mellett a közösségi feladatokból is. Sok munka vár rájuk, s ránk felnőttekre is. Ápolni, megőrizni, megtartani bennük azt a lelkesedést, amelynek két nap alatt ezernyi jelét adták a pajtások. Hiszen így segíthetünk abban, hogy ifjúként, s majd felnőttként is a mostani lelkesedéssel dolgozzanak tovább munkájuk mellett a köz érdekében. — Miként érteim*»?., a tárca a maga változó irányítási fel- rtUvaH? VH nvuit vállalatainak, a mit vár el azoktól?
