Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

MINISZTÉRIUM ÉS A VÁLLALATOK Beszélgetés Simon Pál nehézipari miniszterrel A Nehézipari Minisztériu­mot széles körben úgy emle­getik, mint a vállalati szerve­zet korszerűsítéséért tervszerű — sok tekintetben úttörő jel­legű — vizsgálatok, elemzések és cselekedetek kezdeménye­zőjét, serkentőjét. Mennyiben hatott itt az elkerülhetetlen —a világgazdaság közvetí­tette — kényszerűség, s meny­nyi ben a holniaoi szükségle­tek. követelmények időbeni felismerése — erről beszélget­tünk Simon Pál nehézipari miniszterrel. — A vállalati törvény a szervezetek kialakítását és ha­tékony működtetését a trösz­tök és vállalatok hatáskörébe utalta. A vállalati önállóság hangsúlyozása mellett azon­ban a minisztériumnak sajá­tos eszközeivel segítenie kell a felső szintű irányítás, a bél­és külpiaci feltételekhez való alkalmazkodás és a vállalati beső mechanizmus optimális érvényesülését A vállalatok ilyen tevékenységének segíté­sére és ellenőrzésére egyide­jűleg több módszert alkalma­zunk. így például miniszteri irányelveket adtunk ki az egysege* szervezeti és műkö­dési szabályzatok összeállítá­sához. Az igazgatási munka egyszerűsítése, a párhuzamos és fölösleges szervezeti lép­csők megszüntetése érdekében fölmérésre, elemzésre került sor több, országos hálózattal rendelkező vállalatnál, .illetve az ágazatra jellemző más vál­lalatoknál, s a módosítási ja­vaslatokat az érdekelt szervek rendelkezésére bocsátottuk. Ívmértednek. Mi aT oka a vt­rrtési, irányítási színvonal ilyen nagy cl. ó-cveinek? Pusz­tán személyes adottságokkal magyarázhatnánk ez ti — Véleményem szerint ez nemcsak a vezetés kérdése. Ha a vállalati belső mecha­nizmus jó vagy rossz műkö­dését teljes egészében a ma­gasabb, vezető állású dolgo­zók személyes adottságai ha­tároznák meg, akkor a rosz- szul, nem kielégítően működő, vállalatok vezetőinek »lecse­rélésével-“ a problémák is megoldódnának. A valóságban ez bonyolultabb kérdés. A ve­zető személyisége, szakmai, •politikai és emberi rátermett­sége fontos tényező, és befo­lyásolja a vállalat eredmé­nyességét. Ez azonban a ve­zetők munkáján túlmenően a többi között a környezeti ha­tásoktól is függ. ahogy a mű­szaki adottságoktól, a kollek­tíva felkészültségétől szintén. A tárca területén is vannak eltérő színvonalon vezetett vállalatok, de véleményem szerint a színvonal emelke­dik, A vállalati felső és kö­zépszintű vezetők körébeti ha­tározott és eredményes törek­vés tapasztalható az irányítá­si rendszerek korszerűsítésére, a másutt már alkalmazott jó módszerek átvételére, az elő­re nem tervezhető hibaforrá­sok minimumra csökkentésé­re. — sr.eriTrt »»fben és mennyiben képesek a tárca trösztjei, vállalatai előre látná. rendelkezésükre állnak-e eh­hez az elengedhetetlen — anyagi és nem anyagi, vállala­ton belüli é§ azon kívüli __«­f orrások, feltételek? átcsoportosításnál, az igények és a lehetőségek állandó ösz- szevetésével, hatékonyság sze­rinti rangsorolásával érhető el eredmény. Bár hosszú távú feladatról van szó, több terü­leten máris eredményes szer­vező munkát végeztünk. — Milyen a vállalati — iicyne­— Az említett elemzések fel­tárták a termelékenység rein» vonalának elmaradását. Meg­ítélése szerint sa. itt rejlő tar­talékok hasznosítása miért .1 át szőtt — n némely helyen .játszák ni a is — huszadrangú szerepet a váll álatoknál, ho­lott at első helyek egyikén kellene lennie? — A termelékenység nem­zetközi összehasonlítására és az élenjáró szint mielőbbi megközelítésére irányuló munka a nehézipari vállala­toknál 1976 elején kezdődött. Ez az önvizsgálat tárta fel és számszerűsítette elmaradottsá­gunkat. Más elemzések is azt mutatták — például a Köz­ponti Statisztikai Hivatal köt­és több oldalú, országok kö­zötti összehasonlításai —, hogy a legutóbbi évtizedben elmaradásunk a világ élvona­lától nem csökkent, hanem nőtt. E fölismerés nyomára a termelékenységi index rangja a hatékonysági mutatók között emelkedik. Sem a minisztéri­um, sem pedig a vállalatok vezetése nem tekinti a nem­zetközi összehasonlításit egy­szeri kam/pányfeladatnak. Vál­lalataink tízéves programot dolgoztak ki az 1975. évi élen­járó nemzetközi termelékeny­ségi szint 1985-ig történő el­érésére. A belső ta-talék feltárás leg­fontosabb területe az élőmun­kával, a létszámmal való ha­tékony gazdálkodása a kapun belüli munkanélküliség 'meg­szüntetése, a munkahelyi szervezettség állandó javítása. Azt a tényt, hogy vállalataink alapvető feladatuknak tartják a termelékenység fokozását, bizonyítja a tízéves programok időarányos teljesítése, sőt túl­teljesítése, valamint a három év alatt — az üzembe helye­zett új létesítmények létszám­szükségletének kielégítésén fe­lül _ elért több mint ötezer fő abszolút létszámcsökkentés, így 1980 végére az V. ötéves terv számítási anyagában elő­irányzott háromszázalékos létszámnövekedés helyett tár­caszinten mintegy négyszáza­lékos letszammeg takarítás várható. — Vatmalt sivár inarAgai, Iparcsoportjai a tárónak, ahol a meghatározó súlyú vállala- ok belső irányításának gya­orlatát akár tanítani is le­hetne. Matrott viszont megle- Kwwntm a«M»0>a«y. gondok — A termelési és a termék- szerkezet korszerűsítését a Nehézipari Minisztérium ki­emelt feladatának tekintette s szelektív iparpolitikára töre­kedett. Jelenleg a tárca egé­szét tekintve e termékeknek mintegy harmadát tarthatjuk versenyképesnek — például gyógyszeripar. alumínium­ipar —, a további kétharmad részen belül kicsi az a rész­arány, mely a meglevő eszkö­zök felhasználósával korszerű­síthető. Az állami és a vál­lalati fejlesztéseknek együtte­sen kell ezt a célt elérniük, ugyanakkor azt is látni kell. hogy a lehetőségek az utóbbi időben szőkébbek. A vállala­tok egy része csökkenő fej­lesztési forrásait döntően már lekötötte, ezért a jövőben csak vezeti 37,0 tei-bb. !‘\e..lőbb — ve­zetők feIkészühbcge. tapaszait- sí» "a, változásokra való kész­sége? — Több mint 450 magasabb vezető beosztású dolgozót fog­lalkoztatunk a tárca terüle­tén. Felkészülésüket, alkal­masságukat sok összetevő alapján vizsgálhatjuk. Elem­zésünket folyamatosan végez­zük, meghatározva a vezetői állomány célszerű fejleszté­sének legfontosabb irányait is. Röviden úgy fogalmazhatok: a vezetők döntő többsége meg­felel a velük szemben tá­masztott követelményeknek. Ezt igazolja a legutóbbi évek­ben végzett munka eredmé- nve. a vezetők beszámoltatá­sának és ellenőrzésének ta­pasztalata. a ha+áskönleg il­letékes páriszervek adta érté­kelés is. E vezetői állomány 87 százaléka felsőfokú iskolai végzettséggel és megfelelő szakképzettséggel rendelke­zik. Az új kinevezéseknél ez az arány 94 százalék. Szerve­zett továbbképzésben az e funkciókban dolgozók úgy­szólván valamennyien részt vettek, s ennél talán még lé­nyegesebb, hogy alsóbb szin­tű vezetői beosztásokban meg­felelő gyakorlati tapasztaia- tokra is szert tettek. — Annak az oka, hogy ösz- s■'ességében megfelelőnek íté­lem a vezetők felkészültségét, az új alkalmazására való készséget és vátlalkozókedvet, elsősorban az, bogy az elmúlt néhány évben a vezetők je­lentős hányada cserélődött. Négy év átlagában a káder­cserék — kinevezés—felmen­tés — mértéke meghaladta az évi tíz százalékot. Az okok között első helyen a nyugdí­jazásokat említem, de növe­kedett — különösen a leg­utóbbi két-három évben — az egészségi, terhelhetőségi okok. valamint az alkalmatlansag miatti vezetőt cserék száma is. Ehhez hozzáteszem: 1978- tól kezdődően évenként külön vizsgáljuk gyengén működő vagy irányítási gondokkal Kút­1 dő vállai arainknál a vezetés j hatékonyságát. együttműkö­dését, és indokolt esetben ve­zetői cseréket kezdeménye­zünk. Ha nem is nagy szám­ban — évenként három-négy esetről van szó —, de föl kéllett menteni olyan maga­sabb vezető beosztású dolgo­zókat, akik semmibe vették az elvtársi környezet véleményét, nem tudtak úrrá lenni a sze­mélyi problémákon, erkölcsi- morális szempontból váltak alkalmatlanná a vezetésre. — A minisztérium , irányító tevékenységének eredményei a vállalatoknál realizálódnak, tehát jó vagy rossz munkájuk egyben a minisztérium veze­tését is minősíti. — A Nehézipari Minisztéri­um területén — csak néhány példát említve — fontos in­tézkedéseket valósítottunk meg. A belső folyamatok és az azok végzésére létrehozott szervezeti egységek tevékeny­ségének, funkcióinak részletes elemzése után 1978-ban a mi­nisztériumban átszervezést hajtottunk végre. E munka befejezéseként létszám és te­vékenységi kör átcsoportosí­tásával megerősítettük a köz­gazdaság: irányító tevékenysé­get végző részleget. Űj fel­adat az ágazatok és vállalatok közötti koordinációs kapcsola­tok szervezése. Utóbbira pél­dák : a termelékenységfejlesz­tő társulások létrehozása, a konvertálható készletek egy­séges nyilván tartására és csökkentésére irányuló tárca­tevékenység, a vállalatközi ta­pasztalatcserék szervezése, széles körben alkalmazható szervezesd típusmegoldasok, módszertani segédletek ki­dolgozása és elterjesziése. — A segítségnyújtás kölcsö­nös. Kölcsönösen — vállala­tok és tárca, tárca és vállala­tók — segítsük egymást egy­részt a feltárt hiányosságok megszüntetésében, másrészt a hasznos és lehetséges lépések mielőbbi megtételében. Ehhez jó alap annak belátása, hogy a vállalatok és a minisztérium alapvető erdekeitsege közős — mondotta befejezésül « nehéz­ipari miniszter. Mészáré* Ötté Tettekkel a mi világunkért” Á munkát segítő javaslatok Véget ért a IV. megyei úttörőparlament Építésügyi tájértekezlet Kaposváron Az energiatakarékos építkezés és a műszaki fejlesztés Az energiatakarékosság volt a fő témája annak a tájértekezletnek, melyet teg­nap délután a SÁÉV kapos­vári munkásszállóján rende­zett — az Építőipari Tudo­mányos Egyesület megyei szervezetének közreműködé­sével — az Építésügyi Tájé­koztatási Központ. A műszaki tájékoztatási hó­nait kapcsán megrendezett tájertekezletek ríiúr hagyo­mánynak számítanak: az ÉTK — mint ár. Tiszai Ist­ván igazgató elmondta — az I ágazat műszaki fejlesztési cél­kitűzései közüL azokat emeli ki ilyenkor, melyek a leg- j égetőbb feladatok megöl- j dását segítik. Napjainkban , ilyen az energiatakarékosság, j amely tulajdonképpen a meg- \ felelő hőszigeteléssel ellátott | épületeknél kezdődik. Az ÉTK hétszáznál több szakfoiyóira- j tot dolgoz föl rendszeresen, közülük 460 külföldön jelenik meg. A cikkeket téma szerint csoportosítják, és az érdeklő­dők rendelkezésére bocsátják. Az ismertetők és a kutatási réven jó segítséget adhatnak az építőipari vállalatok mű­száki fejlesztési elképzelései­nek valóra váltásához. A gaz­dálkodó egységek igényeinek megfelelően küldik az erede­ti cikkek másolatát vagy for­dítását. Az idén az energiatakaré­kosság áll a középpontban. Ennek oka az is, hogy új szabvány írja elő az épületek hőszigetelését. Dr. Biró Kál­mán, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium mű­szaki fejlesztési főosztályának főmérnöke előadásában el­mondta: 1981 január 1-től a jelenleginél kétszer szigorúb­bak lesznek a szabványok elő­írásai. Ezt csak olyan hőszige­telő tulajdonságokkal rendel­kező anyagok forgalombaho- zatalával lehet biztosítani, amelyek azonos falvastagság mellett a felére csökkentik az épületek hőveszteségét. Ezek­nek az előírásoknak meg­felelnek a vázkerámiák, a gázszili kát, és az Al­fa-családhoz tartozó falazó- anyagok. A Somogy—Za­la megyei Tégla- és Cserén- ipari Vállalat is folytatja már a kísérleteket a jprolontégia- biókkokkal. Érmek az a Lenye­j ge, hogy stírol gyöngyöt ke­vernek égetés előtt az anyag- l ba, ez a hő hatására — az égetés során — kitágul, je­lentősen javítja a szigetelő- képességet és könnyebbé teszi az anyagok A panelelemek megfelelnek már az új szabvány előírásai­nak. A tetőszigetelésen vi- ; szont változtatni kell. Hogy milyen módon, arra most folynak a kísérletek. Az új szabvány — a minőségtől függően — az ablakok nagy­ságára ír elő kötelező szab­ványokat. 1986. január 1-től azonban tovább szigorítja a szabvány az előírásokat. Erre az időre már új ablakszerke­zetek gyártására kell felké- : szülni. I A tájértekezleten — ame­lyen részt vett Papp János, a városi pártbizottság titkára és Horváth László, Kaposvár ál­talános tanácselnök-helyette- I se is — nemcsak az ÉTK képviselői mondták el. hogy mit kínálnak, hanem a me­gye építő- és építőanyag-ipa­ri vállalatainak, szövetkeze­teinek vezetői is azt, hogy mire tartanak igényt. Élményekben gazdag nap után folytatódott vasárnap reggel a IV. megyei út­törőparlament küldötteinek tanácskozása. Lelkesen, vi­dám hangulatban, énekelve gyülekeztek, hogy a munka- csoportok szekcióüléseiről tá­jékoztassák társaikat. Mielőtt erre került a sor, Kraliczki Zoltán megyei úttörőelnök november 7-ről emlékezett meg, majd az elnöklő Rates Renáta a kiemelkedő tevé­kenységet végző kisdobos» és úttörőcsapat-vezetőket kö­szöntötte. A megyei úttörőel­nök és Sotonyi Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának heivettes vezető­je ki tűnte léseket nyújtott át. Úttórövezetői Érdemérmet kapott: Horváth Kálmánná boglárlelléi kisdobosvezető, Kovács Géza zákánytelepi út­törőcsapat-vezető. Kiváló út­törővezető kitüntetést érde­meltek ki: Bódis István bö- hönyei munkásőr szakaszpa­rancsnok. Cserhalmi Sándorné tahi, Győri Jánosáé siófoki, Horváth Lmréné berzencei. Horváth Lajosné taszári. Hal­mos Lászlóné kaposvári, Pet- rákovics Gabriella barcsi. Tóth Gábor László böhönyei kisdobos-, illetve úttörőveze­tők. Az -öfletví/natra- sok-sok javaslat került fel, s a kül­döttek azt kérték, hogy ne vicinálisként jussanak el ezek Debrecenbe, az országos úttö­rőparlamentre. hanem gyors­vonat! sebességgel, i úgy is valósuljanak meg. A Közösségben a közös­ségért jelszavú munkacsoport vezetője ezzel kezdte a je­lentését: «-Szekcióülésünket nem fejeztük be. csupán ab­bahagytuk.« Értékes, kritikus észrevételeket rögzítettek írásban, például azt, hogy merjenek véleményt, akár el­lenvéleményt mondani, s ezt vállalják is. Javaslatot tettek a szervezeti életre, az úttö­rő tisztségekre. A második szekció jelmon­data: Tanulj, hogy taníthass. Itt megfogalmazták, hogy na­gyobb teret kell kapniuk a Bukásmentes őrs és a Végez­zük el a nyolcadik osztályt akcióknak; minél több, isko­lán kívül működő szakkört szeretnének, s ismerjék ei az úttörőmozgalomban egyéni vállalásnak a szakköri tevé­kenységet. A tudományos­technikai szemléken való részvételnél az önkéntességet hangsúlyozták, s figyelmez­tettek a gondosabb felkészü­lésre. Javasolták, hogy a raj- és csapatbemutatók legyenek nyitottak, egyben felhívták a figyelmet a városi, járási, megyei kulturális vetélkedők pontosabb szervezésére. A következő munkacsoport jelszava: Minden értékünk alapja a munka. Itt eibouor­ban a mezőgazdasági és a társadalmi munkákról volt szó. A küldöttek felhívták a csapatokat, őrsöket, hogy vál­laljanak védnökséget kör­nyezetük rendben tartásáért, a felnőtteket pedig, hogy se­gítsék megvédeni a közhasz­nú társadalmi munka ered­ményeit. A tsz-ektől, állami gazdaságoktól megfelelő, tel­jesíthető feladatokat és pon­tos értékelést kérnek. Java­solták, hogy a hulladékgyűj­tés folyamatos legyen, szer­vezzék meg a gyűjtött anyag elszállítását. Elmondták, hogy szívesen segítenek, ám igény­lik az elismerő szavakat is. A negyedik munkacsoport a Szabad időben hasznosan, célszerűen, tartalmasán mon­dat jegyében végezte munká­ját. Jelentésűk fő témája a tömegsport és a turisztika volt. Több pajtás panaszko­dott. hogy iskolájukban rendszertelenek a tömegsport- foglalkozások, s csak néhány tanulónak tartják. Ezért ja­vasolták, hogy a tanárok ne csupán a tehetségé« gyermek­kel foglalkozzanak, hisz a rhozgalom célja nem ez. A nyár végén örömmel írtunk róla. hogy megnőtt a vándor- táborozók száma, ám a gye­rekek itt is beszéltek gondok­ról. Sok úttörőcsapatnál ki sem hirdették a pajtásoknak ezt a lehetőséget. A túraveze­tő pedagógusok hiányának megszüntetésére is jó ötlete­ket mondtak. Szeretnénk, ha főiskolásokat, egyetemistá­kat hívnának a táborozáshoz. A beszámolók után Kra­ll cz.ki Zoltán megyei úttörőel­nök válaszolt a kérdésekre, javaslatokra. A• pajtások dísz­tapssal köszöntötték az or­szágos parlamentx-e megvá­lasztott kisdobos, úttörő és iFivezető küldötteket, akik november 22-től 25-ig képvi­selik megyénket Debrecenben. Felelősséggel, fiatalos lel­kesedéssel végezték munkáju­kat megyénk úttörőinek kül­döttei. Saját tevékenységük­ről, terveikről tanácskoztak, de hozzánk, felnőttekhez is szóltak: őszinteséget kérnek, s ők tehetségükhöz, erejük­höz mérten részt vállalnak a tanulás • mellett a közösségi feladatokból is. Sok munka vár rájuk, s ránk felnőttekre is. Ápolni, megőrizni, megtartani bennük azt a lelkesedést, amelynek két nap alatt ezernyi jelét adták a pajtások. Hiszen így segíthetünk abban, hogy if­júként, s majd felnőttként is a mostani lelkesedéssel dol­gozzanak tovább munkájuk mellett a köz érdekében. — Miként érteim*»?., a tárca a maga változó irányítási fel- rtUvaH? VH nvuit vállalatai­nak, a mit vár el azoktól?

Next

/
Thumbnails
Contents