Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
/ A tapolcai medence »Ara- rát-hegye« a Csobánc. A dűlőút, mely fölfelé kapaszkodik, a csönddel bíztat: aid a várhoz jön, kilép a huszadik századból. Valóban, a átszeli úton futó. gép járművek hangja madársurrogásként ér ide. A gyalogút egyre magasabban kapaszkodik. Egyik kanyarban látni: a völgyben Diszel nyújtózkodik. Szinte díszeleg a természet tenyerén. Távolabb Tapolca gőgös ipszi- lon házai, a napfényes párában fátyolba bújt menyasz- szonyoknak tűnnék. A bauxit j egyesek, ők. Fölöttük két helikopter zúg el.' Ljent, fönt huszadik század. Égig érő huszadik század. A hegyen meg időtlenség: - Csobánc ! A vár fenn 'ül a hegytetőn és őrzi tetteit, legendáit. Egy magaslaton fatábla jelzi mind a turistautat, mind a történelmi utat. Azt írja: »A várt a Katót nemzetség Gyülafi , ága Csobánc emeltette 1250 körül. J.690- ben itt szolgált Béri Balogh Ádám...« Kapaszkodjunk fel a hegyi ösvényén, hogy. a várrom kövei a történelemben kalauzoljanak. A maradékról is látni, a vár nem volt nagy. De küzdelmeiben sokak fölé nőtt. Krónikák őrzik az 1554-es török ostrom emlékeit. Nevezetesen a Gyulaífy-család legendás tö- xökverő vezérének, Gyulaffy Lászlónak a tettét, személyes példáját, midőn lóháton vívott párbajt a hegyesdi vár török kapitányával. A »Tapolca' és környéke« című útikalauz a Rákóczi- vezette szabadságharc küzdelmeiről így ir: »Vak Bottyán dunántúli hadjáratainak idején, Csobánc varában játszódik le a kuruc vüág történen tranzisztor és korunk A háború utáni évek egyik első, de legjelentősebb műszaki találmánya minden bizonnyal a tranzisztor volt, amely új irányba terelte az elekfcro-* nikai ipart. A találmányt bejelentő jegyzőkönyv szigorúan ragaszkodott a tényékhez, de a tranzisztor alkalmazásának az elektroncsőéhez képest mutatkozó előnyét — kis méret,. energiamegtakarítás stb. — csak szerényen említi, noha ezzel a találmánnyal . kezdetét vette az elektronikus készülékek mi- niatürilázálása — egyebek között a rádiókészülékeké is. Ma olyan parányi elektronikus kapcsolási elemeket is gyártanak. amelyből egy köbcentiméterbe több tízezer elhelyezhető. Ha egy tranzisztor tokját óvatosan eltávolítjuk, egy parányi fémlapot találunk alatta. Ennek közepén van a kris- tálylemez, amely egy elektródhoz közvetve, két másikhoz pedig rendkívül vékony arany- huzalokkal kapcsolódik. A lemezke a tranzisztor lelke, működő része. Azt hihetnénk, hogy e lemezke már nem »szedhető szét« további részekre, pedig három, különböző feladatot ellátó része van, de e részek szabad szemmel nem különíthetők el egymástól. Ugyanis egyetlen lemez kristályszerkezetét az adott helyen megváltoztatják. tének egyik legszebb fejezete. Rabutin császári tábornok Tapolca felé haladó seregrészét Csobán.c maroknyi őrsége állítja meg. A várat vagy harminc hajdú s, ugyanennyi odamenekült köznemes védi, fegyverzetük mindössze két ágyú, s alig két mázsa lőpor«. Az ellenséges hadak a nagy zsákmány reményében, mivel tábornokuk szabad prédául kínálja a várbeli kincseket, veszettül támadnak. A védők többszöri ostromukat verik visaza: ».. .lőszerük hiányát pótolva, középkori módra, előre összehordott szikladarabokkal, gerendákkal, malomkövekkel védekeznek. A harcokból kiveszik részüket a várba menekült asszonyok is: a falakra feljutó első labancot egy hőslelkű asszony taszítja a «mélységbe. A rohamozok a falaknak vetik ostromlétráikat, s Kreutz (a vár bevételére kijelölt tábornok) — személyesen, karddal hajszolta a vár falához támasztott lábtókra katonáit. Minden hiába, Csobánc védői valóban hősökké nőnek a kétségbeesett küzdelemben. A császári csapatok vezére, Kreutz tábornok, valamint ötven tiszt és négyszáz labanc esik el a vár ostromában, de elfoglalni nem tudják«. A tábornok érésiétől megijedt, hányát-homlok menekülő sereg után kövekkel megrakott szekereket gördítenek, toőzáport zúdítanák a védők, így »sodratták, törették őket«. A szatmári békekötés után, bosszúból, leromboltatták a várat az osztrákok. Aztán fiz évszázadok pusztították. A »várvédők« immár csak a felszabadulás utáni évtized végén, 1954-ben jelentek meg. A várárkot kitisztították, a maradék falakat megerősítették. Csobánc tehát históriai és építészeti szépségeivel érdemes az utókor emlékezetére. B. Ö. Tusi no, kisváros Moszkva mellett. Itt működik a Szovjetunió egyik legnagyobb tudományos kutató intézménye, a Sz. Zsuk nevét viselő Gidroprojekt kutató bázisa. Az intézet munkatársai kutató' munkát folytatnak, vízierőműveket terveznek és vizsgálnak, valamint szárazföldi építményeket, csatornákat és más létesítményeket is — a vízkészletek komplex kihasználása érdekében. Az utóbbi években atomerőművek tervezésével és építésével összefüggő munkákkal is foglalkoznak. A Gidroprojekt kutató bázisán épülő vízierőművekl valamint már szabályozott és energiát szolgáltató folyók kicsinyített makettjei találhatók. Gipszből, cementből és más építőanyagokból készítik el a villamos erőművek zárógátjait, pontosan követve a meder és a partvonal rajzolatát. A modelleket különféle-terhelésnek alávetve, előrejelezhető a természetes viszonyok közt felépítendő gátak várható viselkedése, megállapítható, hogy elég szilárdak-e a víznyomás és a szeizmikus igénybevétel eltűréséhez. Tanulmányozzák az építőanyagok összetételét is az épülő objektumok optimális megbízhatósága, élettartama és fagyállósága érdekében. Képünkön: A krapivini vízi- erőmű gátjának miniatűrje. Miután különféle folyamatokat tanulmányoztak e modellen, a gátat Szibériában, a Tom folyón építik fel. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Tabletta helyett mikrokapszula? A gyógyszerek adagolásának • módja nem sokat változott az elmúlt száz évben: a legtöbb gyógyszert tabletta vagy drazsé formájában lenyelik, vagy injekcióval adják be. Ezeken az utakon, azonban a hatóanyag nem mindig érkezik a szükséges helyre és időben a Műszaki múzeumok Európában A tranzisztorok — és általában a félvezető eszközök — csak nagyon pontos összetételű anyagból készülhetnek. A gyártás mindig a félvezető anyag tisztításával kezdődik, s a tiszta anyag »szennyezésével« folytatódik. így pontosan olyan szerkezetű és összetételű lesz az anyag, amilyen a j tranzisztor működéséhez szükséges. Ma már fel sem sorolhatók azok az eszközök, műszerek, elektronikus berendezések, amelyek tranzisztorokkal működnek. Mindannyian naponként találkozunk azonban velük rádió- és televíziókészülékünkben. Képünkön: a lengyelországi Bydgoszcz-ban. működő Unité—Eltra gyár kis méretű, mégis nagy telejesítményű rádiókészüléke, amely természe- I tesen kiváló minőségű tran- I zisztorok beépítésével készül. Új utakon a papírgyártás ! A világ papírszükséglete l egyre nő, nyersanyaga viszont egyre inkább hiányzik, fogy-, nak az erdők. Á laboratóriu- I mok új növényi rostokat keresnek papírgyártás céljára. Számos országban bambuszból, cukornád kipréselt szárából; szalmából, papiruszból készítenek papírt. Amerikai szakemberek a kukorica burkát,' a jerikói loncot, a petrezselymet, a napraforgót, a rézvirágot és .még az indiai kendert is vizsgálták ilyen szempontból, míg végre — úgy vélik — megtalálták stz. ideális növényt, egy hibisz- kuszfélét: a kenafot. A kenaf rekord idő: 120 nap alatt* 3 méter magasra nő, és rosttartalma a fenyőfáénak kétszerese. A probléma egy élősködő, amelyet előbb le kell győzni, hogy a kenaf-bokor termelésre iparilag kifizetődő legyen. Más kutatók a szintetikus anyagok területén keresik a megoldást. Japán kutatók kidolgozták a teljes egészében polisztirol-gyanta mikroszá- laibóL készült papírpép gyártását. Amennyiben ezt 20—30 százalékban farostpéppel keverik, egészen kiváló minőségű és a fából készültnél jóval olcsóbb papírt nyernek. Az Egyesült Államokban és Angliában is kísérleteznek műanyag gyantákkal a hagyományos keményítők és egyve- ző anyagok pótlására. A műanyag gyanta erősebb kötése lehetővé teszi, hogy a papírgépek nagyobb sebességgel termeljenek, ami gyorsítja és olcsóbba teszi a termelést. A r»agy francia forradalom törvényhozása, a Konvent alapította meg 1794-ben. egy kisebb gyűjteményből a »mesterségek és szakmák nemzeti főiskoláját«, amely egyúttal a világ első műszaki múzeuma lett. Néhány évvel később már Magyarországon is felvetődött egy technikai »produktumgyűjtemény« létesítésének a gondolata. 1807-ben Ferenc császár levélben közölte József nádorral elhatározását, hogy Becsben »kabinet«-et állít fel a birodalomban készített termékekből. Elrendelte, hogy a magyarországi ipari termékeket is küldjék oda, egy-egy mintát a termelési adatok kíséretében. E helyett azonban egy évvel • később a Magyar Nemzeti Múzeumban, a többi osztállyal egyidejűleg technikai tár létesült. Ez a kezdeményezésünk világszerte is az< elsők közé tartozik, hiszen a lotndóíii Science Museum is csak az 1851. évi világkiállításon bemutatott anyagokból a washingtoni Smithsonian Institution pedig az 1876. évi ] amerikai centenáriumi iiállí- j tás anyagából alakult. A \ moszkvai Politechnikai Mú- j zeumot 1872-ben, a leningrádí Híradástechnikai Múzeuj mot 1877-ben alapították. ! A müncheni Deutsches Ivlu- seuraot 1903-ba,n hozták lét- I re. Bécsben a gyári termékek | kabinetjének bővülő anyagából 1863-ban alakult ki a mű- I szaki múzeum, - és csak 1918- ra készült el énnek végleges épülete a schönbrunni kastély szomszédságában. Nap- iainkban valamennyi környező országban van műszaki múzeum. Valójában Magyar- országon is létezik, csak éppen bemutatásra alkalmas épülete nincseji. Prágában az egyik leglátogatottabb múzeum a műszaki múzeum. Csak 1908-ban létesült, de 70 éve alatt rendkívül gyorsan fejlődött és Európa egyik leggazdagabb ilyen irányú gyűjteményét mutatja be. Legnépszerűbb a közlekedési eszközök terme, ahol részben eredeti eszközöket, részben ezek modelljeit láthatják az érdeklődők. Régi mozdonyok modelljei megfelelő koncentrációban. Amerikai orvoskutatók néhány éve új gyógyszeradagolási módszerekkel kísérleteznek, hogy a gyógyszert közvetlenül a kívánt szervbe juttassák, illetve folyamatosan adagolják a bőrön és a szöveteken keresztül. A, kísérletek eredményeként született meg a mikrokapszulás módszer: a gyógyszer hatóanyagát megfelelő műanyag membránnal vonják be, vagy a műanyagot a gyógyszerrel impregnálják, majd a mikrökapszulát a szervezet megfelelő pontjára helyezik, és akkor a gyógyszer a kívánt sebességgel jut a helyére. így ’ például megvalósítható, hogy fogamzásgátló tabletták szedése helyett egy kis műanyag membránba zárt progeszteront vigyenek közvetlenül a méhbe, ami egy éven át azonos eredménnyel jár. Egy másik példa: glauko- ma kezelésére a szokásos szemeseppek helyett egy parányi pilokarptoaal impregnált műanyag filmet csúsztatnák a szemhéj alá, amii a beteg maga is elvégezhet,' és ez 24 órára helyettesíti a gyakori szem- cseppfentést. E két, már kidolgozott példa mellett még számos más gyógyszer hasonló adagolásmódjával folynak klinikai kísérletek. , Kipusztuló növények Nemrégiben megjelent egy, a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal foglalkozó kiadvány, amelynek megállapítása szarint ijesztően nagy a kit pusztulás szélén álló .növények száma. Angol botanikus állította össze ezt a kereken 20 000 fajt tartalmazó jegyzéket. A veszélyeztetett fajok legnagyobb része szigeteken élő növény. Ezek legfőbb pusztítója és veszedelme a tengerészek által a szigetekre telepített kecskék, amelyek számos növényfajt annyira lelegeltek, hogy hírmondó is alig maradt belőle. A legkirívóbb kecskeveszedelmét Szent Ilona szigetén tapasztalták. A szigetet 1502- ben fedezték fel az európaiak, s ötven esztendővel később egy utas arról számolt be. hogy a szigeten egy mérföld hosszú kec&kenyájat látott, ami a sziget mindössze tíz- mérföides szélességéhez viszonyítva igen nagy. A szigete- 1810-ben 33 bennszülött növényfajt tartottak számon. Ezek közül 11 ma már tyhait, és csak négy fajt nem fenyeget a kipusztulás.' A kutatónak nem állt rendelkezésre elég pénz ahhoz, hogy a fenyegetett növények .teljes listáját elkészítse. Nyíl-' vánvaLó, hogy ez az.első jegyzék még bőségesen Júegészí- tésre szorul — kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet egy viszonylag teljes jegyzéket ösz- szeállítani. Az óceánkutatás fejlődése Századunk hatvanas évtizede az űrkutatás jegyében zajlott le, míg a hetvenes évtizedben hatalmas fejlődésnek lendült a műszeripar. Tovább folyik a nyersolaj, a földgáz és más ásványi kincsek kitermelése a kontinentális padozatról. Az élvonalban a Szovjetunió és az Egyesült Államok halad. A két ország fcto. azonos összeget költ erre a célra. A Szovjetunió rendelkezik pillanatnyilag a legmodernebb óceánkutató • flottával. Hajóik az utóbbi évtizedben az összes tengereken megtalálhatók. Az Egyesült Államuk óceánkuta- j tósa is lendületet1 kapott szál* tál, hogy egy csúcsszerv, a NOAA vette kézbe az-irányítást. Érdekes, hogy Anglia viszonylag lemaradt e területen. Az angolok főleg a tengeröblökben végzett mesterséges haltenyésztésben értek el az utóbbi időkben eredményeket. Az NSZK kormánya is jelentős összeget fordít óceánkutatásra. Az a gyorsaság és dinamiz-* mus, amely Japánt az ipari fejlődés területén jellemzi, az óceánkutatásra is érvényes. Á japánoknak nagy terveik vannak a tengeri hal- és ráktenyésztés területén, de fejlesztik a víz alatti kutatóflottájukat is. Franciaország óceánku- tatása a világ, élvonalában található. Jól haladnak azok a valódi és fiktív mélymerülési kísérletek, amelyek az embert a 250—300 méteres mélységekben történő huzamos rpunka- végzésre készítik fel. Eredményeiket értek el a mesterséges tengeri haltertyésztésben is. Pillanatnyilag a franciák képesek batiszkáfja’ik segítségé- ! vei a 11 000 méteres tenger- I mélység elérésére. somo&mm Vízi erőművek tervezése .
