Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-30 / 280. szám
EGK-csúcs Robban-e a brit bomba? Az EGK csúcsértekezletének; első hivatalos ülése csütörtökön délután, három órakor kezdődött meg a Dublin Castle György-termében. A csúcsértekezlet napirendjén sok kérdés szerepel: az általános gazdasági helyzet elemzése, az energianehézsé- gék megvitatása, egy igazi gazdasági unió létrehozásának lehetőségei- a nyugat-európai parlament és Brüsszel között a költségvetés ügyében fennálló véleménykülönbségek megvitatása, a pénzügyi rendszer eddigi működésének vizsgálata, és a három »-bölcs-« jelentése .a közöspiaci szervezet átrendezéséről, A résztvevők, valamint a Dublmban összegyűlt több száz sajtótudósító érdeklődése mégis egyetlen kérdés köré összpontosul, vajon válság robban-e ki a Közős Piacon belül a brit követelések miatt, vagy sikerül valamiféle kompromisszummal elkerülni « válságot. A csúcsértekezlet megnyitásának időpontjában a nézetkülönbségek ebben a kérdésben áthidal hatatlanoknak látszottak. A brit kormány egy sor nyilvános kijelentésben megerősítette, nemi hajlandó a Közös Piac költségvetésének 20 százalékát fedezni, amikor EGK-tagságából származó ösz- szes haszna a költségvetésnek még tiz százalékát sem éri el. Lehet-e a britek és a többi tagállam közötti konfliktust a ••családon belül-« megoldani? Ez a dublini csúcsértekezlet fő problémája. S erre a kérdésre az angolok szerint 24 órán belül felelni kellene. Válság kirobbanásától, a briteknek a közös ipaci tanácskozásokról való átmeneti távolmaradásától mindenki fél. Az előzetes tárgyalásokon a londoni kormány hajthatatlannak mutatkozott, s minden felajánlott megoldást visszautasított. Így tehát a dublini csúcsértekezlet, akár születik megoldás, akár n«n> mindenképpen fordulat kezdetét jelenti az EGK történetében. Carter kemény szavakkal támadott Erősödő gazdasági nyomás Iránra | Olajgondok 1 A pánikhangulat hátterében Csütörtökön tömegtüntetés volt az amerikai politika ellenes az iszlám mellett. (Telefotó: AP—MTI—KS) Carter amerikai elnök csütörtök esti sajtóértekezletén az iráni kérdéssel foglalkozott, de újat érdemben nem mondott. Megismételte, hogy a túsz-ügy békés megoldását kívánja, és »egyéb lehetőségeket« (azaz a fegyveres vagy más megtorló lépéseket) csak akkor mérlegel, ha mar kimerültek a békés rendezés lehetőségei. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szombati ülésétől azt várja, hogy újabb határozott lépéseket tesz a túszok szabadon bocsátása érdekében. Az amerikai elnök mi mién korábbinál keményebb sza - vakkal támadta Iránt. Terroristáknak nevezte a nagykövetség megszállóit, és példátlannak minősítette, hogy akciójukat a kormány is támogatja. Carter mindenesetre gondosan elkerülte, hogy az általánosságokon kívül katonai vagy gazdasági lépésekkel fenyegesse Iránt. A jelek szerint Washington, változatlanul tárgyalásokban reményked'K bár az a tény, hogy a szombatra New York-ba várt Ba- niszadr volt külügyminisztert Gyorslista g gépkocsöiyer^eny^ 1009. mrtember S'S-án és 29-én »megtartott BcyneolasaróL A2 Országos Takarékpénztár a gépkocsi-n yeremény bebetkön yvete 74.- sorsolását november 28-án es 29-én Budapesten tartotta meg, A sorsoláson azok. a 10 OöO es 5000 ioiintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1979. július 31-ig váltottak és 1079 október 31-en még érvényben voltak. . A budapesti és vidéki betétkönyvekre 1009 darab gépkocsit sorsoltak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 697 db. a. 10 000 forintos betétkönyvekre 312 db gépkocsi jutott. A jegyzékben szereplő rövidítések a kővetkezők-; Dácia: d. Zsiguli IBM: as. Moszkvics 2140: m. Polski Fiat 126: p. i. Trabant Lim. 601: t. Skoda 105: s. TOOOO Ft-os betétkönyvek 13 032284 m, 13 036638 0S, 13 033082 t, 13 035904 m, 13 034641 S, 13 037342 S. 500C Ft-os betétkönyvek 13 S69?23 m. ts 602867 13 575213 P* U 13 604138 5, 13' 577685 p. f.. 13 606131 m. 13 585756 P* f** 13 609069 m, 13 599168 t. 13 611206 KEI, 13 600919 d, 13 617161 p e. 13 602517 t, 13 621424 zs. A gyo-nslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibakért nem vállalunk felelősséget. A sorsolás eredményének pontos adatait a december 4-én megjelenő hivatalos nyereményjegy-, zék tartalmazza. A jegyzék megtekinthető az OTP-fiókok ban, postahivatalokban és takarékszövetkezetekben. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő »►igazolást« a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fióknál, postahivatalnál vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatná. (MTI) új tisztségviselővel váltották fel, olyan aggodalmakat keltett Washingtonban, hogy s tárgyalások meghiúsulhatnak. Arra a kérdésre, hogy haj-- landó-e az Egyesült Államok is réeztvenni a volt sah elleni vádak kivizsgálásában, Carter azzal tért ki: e kérdések a bíróságokra tartoznak. Az elnök ismét óvakodott attól, hogy az ország túlzott függőségben maradjon a külföldi olajtól, mert ez — mint mondotta — »közvetlenül fenyegeti a nemzetbiztonságot«. Az Egyesült Államok olajfogyasztása nemcsak hogy nem csökken, hanem tovább emelkedik, és a szakértők tavaszra újabb olajhiányra számi, tanak, az árak újabb drasztikus emelkedését várják. ... Khomeini ajatollah iráni vallási vezető szerdán este arra szólította fel az ország lakosságát, hogy a küszöbónálló referendumon szavazza meg az új iszlám alkotmányt. A televízió által sugárzott beszédében a síita főpap azt ígérte a szunnita kúrdoknak, araboknak, beludzsoknak és türkméneknek, hogy az új iszlám köztársaságban megszűnik minden eddigi »anomália«. Khomeini élesen elítélte és Irán ellenségeinek nevezte • azokat az elemeket, akik a kurdók és »a többi szunnita testvérek« által lakott, területeken az új alkotmány ellen emelnek szót. Hangsúlyozta, hogy ez az alkotmány »az iszlám forradalom egyik legfontosabb vívmánya«. Khomeini akkor mondta él beszédét, amikor — mint is meretes — az iszlám forradalmi tanács határozata nyomán változás következett be a külügyminisztérium élén. Kiállításról választhat ajándékot! A játékkiállításon, Kaposváron, a Dorottya-szálló nagytermében december. 2-ig szombaton és vasárnap is 10—18 óráig. 20 százalék engedménnyel vásárolhat játékot gazdag készletünkből. 10383) A korábbi ideiglenes külügyminiszter, Abol Hasszán Ba- niszadr, megmaradt csak a gazdasági és pénzügyminisztérium élén, s a külügyek irányítója Szadegh Ghotbzadeh, az állami rádió és televízió igazgatója lett. Ghotbzadeh már első sajtónyilatkozatában rámutatott, hogy »az iszlám köztársaság külpolitikájának főbb vonalai továbbra is azok amelyeket Khomeini ajatollah meghatározott.« Közölte azt is, hogy még nem döntötte el, vajon elutazik-e New Yorkba, a Biztonsági Tanács szombaton esedékes ülésére. » » * Az Egyesült Államok monopoltőkés körei fokozzák gazdasági nyomásukat Iránra. Ennek legújabb lépéseként a New York-i Morgan bankház szerdán egy esseni bíróságnál elérte, hogy ideiglenesen zárolják az iráni államnak a nyugatnémet Krupp konszernénél lévő 25.01 százalékos tő- kerészesjedését. A lefoglalt tőke nominal értéke jelenleg 175,07 millió nyugatnémet márka. Az amerikai bank lépését azzal indokolta, hogy negyvenmillió dolláros követelése van Iránnal szemben, amelynek visszafizetését nem látja biztosítottnak. Legújabb hírek szerint Irán végérvényesen kiiktatta a dollárt, mint az importszal- lítmanyok kiegyenlítésének eszközét. Az iráni központi bank segítségével valamennyi dollárban kiállított, hitellevelet más valutára — nyugatnémet márkára, angol fontra, és japán jenre — konvertáltak, hogy a külföldi exportőrök nehézség nélkül indíthassák útijak szállítmányaikat — közölte a PARS hivatalos iráni hírügynökség üzleti körökre hivatkozva. Ismét szaporodnak a baljós jelek a nemzetközi olajpiacon. Ahogy közeledik 1979. december 17-e, az OPEC soros miniszteri értekezletének az időpontja, úgy nő a bizonytalanság a fogyasztók körében: milyen termelési és főleg milyen árpolitikát folytatnak majd a Kőolajexportáló Országok Szervezetének tagjai 1980-ban? A »legújabb olajpánik« akkor kezdődött a tőkés világ- gazdaságban, amikor az OPEC-országok — szinte az egy Szaúd-Arábiát kivéve — sorra felfelé tértek el a júniusi értekezleten megszabott 23.50 dolláros hordónkénti plafonártól. Aztán ez fokozódott azzal, hogy Irán rendkívüli árértekezlet összehívását kérte, majd tetőzött november első felében, amikor ugyancsak Irán a megbuktatott uralkodó amerikai gyógykezelése miatt leállította olaj- szállításait az Egyesült Államoknak, s egyidejűleg bejelentette, hogy öt százalékkal csökkenti külföldi olajeladásait. (Irán az USA szükségleténél; mintegy négy százalékát, a világ olajimportjának pedig hat százalékát fedezte eddig.) »Már a gyanú is, hogy Irán esetleg nem szállít — írta a New York Times —, egyik percről a másikra felhajtotta az árakat, pedig Irán, amely októberben nem is egészen hárommillió barrelt exportált naponta, nem az egyetlen ország, amelytől a Nyugat függ. A világ készle tel olyan szűkösek, hogy még egymillió barreles kiesés is világszerte új gazdasági megrázkódtatást okozhat«. Amikor az OPEC elnökét, Oteibát a teheráni döntésről kérdez-' ték, talányosán így fogalmazott: »Irán az OPEC alapító tagja, az Egyesült Államok pedig az egyik fő olajfogyasztó.« Sokkal határozottabb — és realistább — volt a lengyel Zycie Warszawy kommentátora : »Előfordulhat, hogy Rotterdamból (a kőolaj szabadpiaca — a szerk.) tesznek javaslatot a caracasi áremelésre. Nem a piac határozza meg az árakat, hanem a félelem. Mindaddig, amíg a termelők monopolhelyzetben. vannak, nincs az a magas ár. amit a vásárlók meg ne fizetnének, ha a téli fűtésről, az ipar számára nélkülözhetetlen energiáról van szó«. Ezek az egymástól eltérő megnyilatkozások is jól mutatják, hogy a tőkés olajpiac helyzetét egy idő óta nem csupán a kereslet—kínálat alakulása határozza meg. EGK-csúcs Vitatott milliárdok Normális körülmények között nyugodtan beszélhetnénk egyensúlyról, akár túlkínálatról is: az idén a termelés öt százalékkal bővült, a kereslet pedig három százalékkal csökkent 1978 hasonló időszakához képest, amikor bizonyos túlkínálat mutatkozott, Áz OPEC jelenleg napi 31,3 millió barrel (1 barrel=159 liter) olajat hoz felszínre; a világ termelése ennek majdnem kétszerese, 62 millió barrel körül van, ugyancsak naponta. Hosszabb távon sem lenne ok akkora aggodalomra, mint amekkora mostanság kíséri az olajpiaci fejleményeket: a világ országainak az ezredfordulóig — az előrejelzések szerint — 250 milliárd tonna kőolajra lesz szükségük; az ismert tartalékok ennél 10 millárd tonnával tehetők többre, s a szakemberek szerint a föld alatt, a tengerek mélyén, a kedvezőtlen klimatikus adottságú vidékeken még további olaj- kincsek rejtőznek. Takarékos- kodni azonban már most lét- szükséglet, különben 1990-től megkeserítik mindennapjainkat az olajgoindok. A fogyasztók, az importálók felelőssége aligha lehet vita tárgya, de még inkább igaz ez a nemzetközi olajmo- nopó iumok vonatkozásában! Ma már bizonyos, hogy az 1973—74-es válságból a legnagyobb hasznot az óriás tőkés olajcégek húzták. Mint ahogy az áprilisi és júliusi OPEC-áremelésből is. Az amerikai Exxon legalább 100, a Texaco pedig 211 százalékkal növelte hasznát 1979 első három negyedévében. Az OPEC 13 tagja 170—180 milliárd dollár bevételre «tárni'hat az idén, szemben a tavalyi 127 millárddal. Amikor 1960-ban a szervezetet létrehozták, maguk sem gondolták, hogy ilyen fantasztikusan nagy jövedelemhez jutnak majd egyszer a »fekete arany« révén. Lényegében hat-hét esztendeje ismerték fel, hogy milyen hatalmas »fegyver« van a kezükben. Jónéhányan közülük az óriás olajvállalatok »sugallatára« vérszemet kaptáik, a fogyasztók már csak ezért sem bízhatnak abban, hogy a december! cáracasi OPEC-értekezleten a. józanság kerekedik felül. »Azt hiszem, az ellenőrzés kicsúszott a kezünkből« — nyilatkozta a közelmúltban a szar d-arábíai olajminiszter, Jamani sejk arra célzott, hogy már a világ legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia. sem képes reális árakra szorítani társait. Mohóságukat azonban beárnyékolja, hogy jövőre újabb gazdasági visz- szaesést jósolnak a szakértők. Ügy tűnik, ez lehet az egyetlen korlát, amely még megálljt parancsolhat. Az viszont aligha kétséges: néhány monopólium és olajtermelő hazárdjátékát a fogyasztók fizetik meg 1980-ban. K. M. Horgászok figyelem! Kérjük, hogy minél nagyobb létszámmal jelenjenek meg a Desedai gátnál társadalmi munkára 1979. december 1-én, 8 órakor gumicsizmával, ásóval, illetve lapáttal. Köszönettel: a vezetőség. (42387) A BARCSI UNITECH IPARI SZÖVETKEZET árfelelősi munkakör betöltésére pályázatot hirdet Feltétéi: szakirányú felsőfokú végzettség, vagy középfokú végzettség és öt éves szakmai gyakorlatjelentkezés a szövetkezet elnökénél, 7571 Barcs, Nagyhir ». |. (032094) Ebben az évben harmadik alkalommal tanácskoznak az Európai Gazdasági Közösség országainak vezetői. A Közös Piac találkozóinak szinte ál- j Umdó vonása a résztvevők éles szembenállása, a mostani dublini csúcsot mégis megkülönböztetett figyelem kíséri. A legnagyobb feszültséget ! jelentő vitatéma — Nagy- Britarmia pénzügyi kötelezettségeinek kérdése — ugyanis olyan ügy, amely felszínre hozza a szervezet és a döntésmechanizmus igen sok gyengeségét. Az alagprobléma Anglia túlzott hozzájárulása a közösség költségvetéséhez: a szigetországi amely egyes statisztikák szerint csak fele olyan gazdag, mint például az NSZK, kétszer annyit fizet a közös kasszába, mint Nyugat- Németország. Más kimutatások alapján Nagy-Britavmia annak az összegnek is a dupláját utalja át Brüsszelbe, mint amennyi onnan különböző csatornákon keresztül visz- szajut hozzá! A 2,5 milliárd dollárt kitevő brit hozzájárulás nagyobb részét a mezőgazdaság támogatására használják. Nagy- Britannia élelmiszer-szükségletének jelentős részét a Közös Piacon kívülről• jórészt a brit neaazetkazásséa taaarszáigaiból importálja. Az erre kivetett adókon kívül óriási ösz- szegeket igényel a költséges francia, nyugatnémet és dán mezőgazdaság finanszírozása is.> A mesterségesen magasan tartott tej, vaj. marhahús stb. árakhoz viszont politikai okokból nem tanácsos hozzányúlni: az említett országokban a parasztság még ma is számarányát meghaladó politikai erőt képvisel. (A különböző dotációk csökkentése — különösen választások előtt — így robbanásveszélyes téma lehet.) Mindez meghatározza a partnerek reagálását is; a legmerevebben épp Giscard d’Estaing francia elnök fogadta az angolok tiltakozásait. Smith nyugatnémet kancellár inkább hajlik kompromisz- szumokra, de Londonban még az ő általa javasolt engedményeket is elfogadhatatlanul kevésnek tartják. Az aránytalan megterehelés Margaret Thatcher kezében súlyos érv. »Ha az EGK nem teljesíti a brit követeléseket, veszélybe kerül a szervezet jövője« — írja az angol sajtó. Ez persze túl erős megfogalmazás:> de az biztos: Thatcher asszony belpolitikai I hasznot akar kovácsolni abb<8.| hogy a Közös Pme — ¥«M-| mond — igazsagtalanságaival szemben heves csatát folytat. (A brit pártok ugyanis — ritka eset — szinte egyöntetűen helyeslik a miniszterelnök- nő kemény fellépését.) Annál is inkább a határozott lépésnek híve a konzervatív kormányfő, mert belpolitikai problémái a közeljövőben szaporodni látszanak. S nehéz lenne az angolokkal elfogadtatni azt, hogy egyre nagyobb terhet vállaljanak a nyugateurópai integrációban, miközben a hazai költségvetést, a közkiadásokat a tory-kormány könyörtelenül megnyirbálja. Sz. Gy.
