Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-30 / 280. szám

EGK-csúcs Robban-e a brit bomba? Az EGK csúcsértekezletének; első hivatalos ülése csütörtö­kön délután, három órakor kezdődött meg a Dublin Castle György-termében. A csúcsértekezlet napirend­jén sok kérdés szerepel: az általános gazdasági helyzet elemzése, az energianehézsé- gék megvitatása, egy igazi gazdasági unió létrehozásának lehetőségei- a nyugat-európai parlament és Brüsszel között a költségvetés ügyében fenn­álló véleménykülönbségek megvitatása, a pénzügyi rend­szer eddigi működésének vizsgálata, és a három »-bölcs-« jelentése .a közöspiaci szerve­zet átrendezéséről, A résztve­vők, valamint a Dublmban összegyűlt több száz sajtótu­dósító érdeklődése mégis egyetlen kérdés köré össz­pontosul, vajon válság rob­ban-e ki a Közős Piacon be­lül a brit követelések miatt, vagy sikerül valamiféle kompromisszummal elkerülni « válságot. A csúcsértekezlet megnyi­tásának időpontjában a nézet­különbségek ebben a kérdés­ben áthidal hatatlanoknak lát­szottak. A brit kormány egy sor nyilvános kijelentésben megerősítette, nemi hajlandó a Közös Piac költségvetésének 20 százalékát fedezni, amikor EGK-tagságából származó ösz- szes haszna a költségvetésnek még tiz százalékát sem éri el. Lehet-e a britek és a többi tagállam közötti konfliktust a ••családon belül-« megoldani? Ez a dublini csúcsértekezlet fő problémája. S erre a kérdésre az angolok szerint 24 órán be­lül felelni kellene. Válság ki­robbanásától, a briteknek a közös ipaci tanácskozásokról való átmeneti távolmaradásá­tól mindenki fél. Az előzetes tárgyalásokon a londoni kor­mány hajthatatlannak mutat­kozott, s minden felajánlott megoldást visszautasított. Így tehát a dublini csúcsértekezlet, akár születik megoldás, akár n«n> mindenképpen fordulat kezdetét jelenti az EGK tör­ténetében. Carter kemény szavakkal támadott Erősödő gazdasági nyomás Iránra | Olajgondok 1 A pánikhangulat hátterében Csütörtökön tömegtüntetés volt az amerikai politika ellenes az iszlám mellett. (Telefotó: AP—MTI—KS) Carter amerikai elnök csü­törtök esti sajtóértekezletén az iráni kérdéssel foglalko­zott, de újat érdemben nem mondott. Megismételte, hogy a túsz-ügy békés megoldását kívánja, és »egyéb lehetősé­geket« (azaz a fegyveres vagy más megtorló lépéseket) csak akkor mérlegel, ha mar kimerültek a békés rendezés lehetőségei. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsának szombati ülé­sétől azt várja, hogy újabb határozott lépéseket tesz a túszok szabadon bocsátása érdekében. Az amerikai elnök mi mién korábbinál keményebb sza - vakkal támadta Iránt. Terro­ristáknak nevezte a nagykö­vetség megszállóit, és példát­lannak minősítette, hogy ak­ciójukat a kormány is támo­gatja. Carter mindenesetre gondosan elkerülte, hogy az általánosságokon kívül kato­nai vagy gazdasági lépésekkel fenyegesse Iránt. A jelek sze­rint Washington, változatlanul tárgyalásokban reményked'K bár az a tény, hogy a szom­batra New York-ba várt Ba- niszadr volt külügyminisztert Gyorslista g gépkocsöiyer^eny^ 1009. mrtember S'S-án és 29-én »megtartott BcyneolasaróL A2 Országos Takarékpénztár a gépkocsi-n yeremény bebetkön yvete 74.- sorsolását november 28-án es 29-én Budapesten tartotta meg, A sorsoláson azok. a 10 OöO es 5000 ioiintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1979. július 31-ig vál­tottak és 1079 október 31-en még érvényben voltak. . A budapesti és vidéki betét­könyvekre 1009 darab gépkocsit sorsoltak. Az 5000 forintos betét­könyvekre 697 db. a. 10 000 forin­tos betétkönyvekre 312 db gép­kocsi jutott. A jegyzékben szereplő rövidíté­sek a kővetkezők-; Dácia: d. Zsiguli IBM: as. Moszkvics 2140: m. Polski Fiat 126: p. i. Trabant Lim. 601: t. Skoda 105: s. TOOOO Ft-os betétkönyvek 13 032284 m, 13 036638 0S, 13 033082 t, 13 035904 m, 13 034641 S, 13 037342 S. 500C Ft-os betétkönyvek 13 S69?23 m. ts 602867 13 575213 P* U 13 604138 5, 13' 577685 p. f.. 13 606131 m. 13 585756 P* f** 13 609069 m, 13 599168 t. 13 611206 KEI, 13 600919 d, 13 617161 p e. 13 602517 t, 13 621424 zs. A gyo-nslista közvetlenül a hú­zás után készült, ezért az esetle­ges számhibakért nem vállalunk felelősséget. A sorsolás eredményének pon­tos adatait a december 4-én meg­jelenő hivatalos nyereményjegy-, zék tartalmazza. A jegyzék meg­tekinthető az OTP-fiókok ban, pos­tahivatalokban és takarékszövet­kezetekben. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő »►igazolást« a betétkönyvet kiállító takarékpénz­tári fióknál, postahivatalnál vagy takarékszövetkezetnél kell bemu­tatná. (MTI) új tisztségviselővel váltották fel, olyan aggodalmakat kel­tett Washingtonban, hogy s tárgyalások meghiúsulhatnak. Arra a kérdésre, hogy haj-- landó-e az Egyesült Államok is réeztvenni a volt sah elle­ni vádak kivizsgálásában, Carter azzal tért ki: e kérdé­sek a bíróságokra tartoznak. Az elnök ismét óvakodott attól, hogy az ország túlzott függőségben maradjon a kül­földi olajtól, mert ez — mint mondotta — »közvetlenül fe­nyegeti a nemzetbiztonságot«. Az Egyesült Államok olajfo­gyasztása nemcsak hogy nem csökken, hanem tovább emel­kedik, és a szakértők tavasz­ra újabb olajhiányra számi, tanak, az árak újabb draszti­kus emelkedését várják. ... Khomeini ajatollah iráni vallási vezető szerdán este arra szólította fel az ország lakosságát, hogy a küszöbón­álló referendumon szavazza meg az új iszlám alkotmányt. A televízió által sugárzott beszédében a síita főpap azt ígérte a szunnita kúrdoknak, araboknak, beludzsoknak és türkméneknek, hogy az új iszlám köztársaságban meg­szűnik minden eddigi »ano­mália«. Khomeini élesen el­ítélte és Irán ellenségeinek nevezte • azokat az elemeket, akik a kurdók és »a többi szunnita testvérek« által la­kott, területeken az új alkot­mány ellen emelnek szót. Hangsúlyozta, hogy ez az al­kotmány »az iszlám forra­dalom egyik legfontosabb vívmánya«. Khomeini akkor mondta él beszédét, amikor — mint is meretes — az iszlám forra­dalmi tanács határozata nyo­mán változás következett be a külügyminisztérium élén. Kiállításról választhat ajándékot! A játékkiállításon, Kaposváron, a Dorottya-szálló nagytermében december. 2-ig szombaton és vasárnap is 10—18 óráig. 20 százalék engedménnyel vásárolhat játékot gazdag készletünkből. 10383) A korábbi ideiglenes külügy­miniszter, Abol Hasszán Ba- niszadr, megmaradt csak a gazdasági és pénzügyminiszté­rium élén, s a külügyek irá­nyítója Szadegh Ghotbzadeh, az állami rádió és televízió igazgatója lett. Ghotbzadeh már első sajtónyilatkozatában rámutatott, hogy »az iszlám köztársaság külpolitikájának főbb vonalai továbbra is azok amelyeket Khomeini ajatol­lah meghatározott.« Közölte azt is, hogy még nem döntöt­te el, vajon elutazik-e New Yorkba, a Biztonsági Tanács szombaton esedékes ülésére. » » * Az Egyesült Államok mo­nopoltőkés körei fokozzák gazdasági nyomásukat Iránra. Ennek legújabb lépéseként a New York-i Morgan bankház szerdán egy esseni bíróságnál elérte, hogy ideiglenesen zá­rolják az iráni államnak a nyugatnémet Krupp konszern­énél lévő 25.01 százalékos tő- kerészesjedését. A lefoglalt tő­ke nominal értéke jelenleg 175,07 millió nyugatnémet márka. Az amerikai bank lé­pését azzal indokolta, hogy negyvenmillió dolláros köve­telése van Iránnal szemben, amelynek visszafizetését nem látja biztosítottnak. Legújabb hírek szerint Irán végérvényesen kiiktatta a dollárt, mint az importszal- lítmanyok kiegyenlítésének eszközét. Az iráni központi bank segítségével valamennyi dollárban kiállított, hitelleve­let más valutára — nyugatné­met márkára, angol fontra, és japán jenre — konvertál­tak, hogy a külföldi exportő­rök nehézség nélkül indíthas­sák útijak szállítmányaikat — közölte a PARS hivatalos iráni hírügynökség üzleti kö­rökre hivatkozva. Ismét szaporodnak a baljós jelek a nemzetközi olajpia­con. Ahogy közeledik 1979. december 17-e, az OPEC so­ros miniszteri értekezletének az időpontja, úgy nő a bi­zonytalanság a fogyasztók körében: milyen termelési és főleg milyen árpolitikát foly­tatnak majd a Kőolajexportá­ló Országok Szervezetének tagjai 1980-ban? A »legújabb olajpánik« ak­kor kezdődött a tőkés világ- gazdaságban, amikor az OPEC-országok — szinte az egy Szaúd-Arábiát kivéve — sorra felfelé tértek el a jú­niusi értekezleten megszabott 23.50 dolláros hordónkénti plafonártól. Aztán ez fokozó­dott azzal, hogy Irán rend­kívüli árértekezlet összehívá­sát kérte, majd tetőzött no­vember első felében, amikor ugyancsak Irán a megbukta­tott uralkodó amerikai gyógy­kezelése miatt leállította olaj- szállításait az Egyesült Álla­moknak, s egyidejűleg beje­lentette, hogy öt százalékkal csökkenti külföldi olajeladá­sait. (Irán az USA szükségle­ténél; mintegy négy százalé­kát, a világ olajimportjának pedig hat százalékát fedezte eddig.) »Már a gyanú is, hogy Irán esetleg nem szállít — írta a New York Times —, egyik percről a másikra felhajtot­ta az árakat, pedig Irán, amely októberben nem is egészen hárommillió barrelt exportált naponta, nem az egyetlen ország, amelytől a Nyugat függ. A világ készle tel olyan szűkösek, hogy még egymillió barreles kiesés is világszerte új gazdasági meg­rázkódtatást okozhat«. Ami­kor az OPEC elnökét, Oteibát a teheráni döntésről kérdez-' ték, talányosán így fogalma­zott: »Irán az OPEC alapító tagja, az Egyesült Államok pedig az egyik fő olajfogyasz­tó.« Sokkal határozottabb — és realistább — volt a len­gyel Zycie Warszawy kom­mentátora : »Előfordulhat, hogy Rotterdamból (a kőolaj szabadpiaca — a szerk.) tesz­nek javaslatot a caracasi ár­emelésre. Nem a piac hatá­rozza meg az árakat, hanem a félelem. Mindaddig, amíg a termelők monopolhelyzet­ben. vannak, nincs az a ma­gas ár. amit a vásárlók meg ne fizetnének, ha a téli fű­tésről, az ipar számára nél­külözhetetlen energiáról van szó«. Ezek az egymástól eltérő megnyilatkozások is jól mu­tatják, hogy a tőkés olajpiac helyzetét egy idő óta nem csupán a kereslet—kínálat alakulása határozza meg. EGK-csúcs Vitatott milliárdok Normális körülmények között nyugodtan beszélhetnénk egyensúlyról, akár túlkínálat­ról is: az idén a termelés öt százalékkal bővült, a kereslet pedig három százalékkal csökkent 1978 hasonló idősza­kához képest, amikor bizo­nyos túlkínálat mutatkozott, Áz OPEC jelenleg napi 31,3 millió barrel (1 barrel=159 liter) olajat hoz felszínre; a világ termelése ennek majd­nem kétszerese, 62 millió barrel körül van, ugyancsak naponta. Hosszabb távon sem lenne ok akkora aggodalom­ra, mint amekkora mostanság kíséri az olajpiaci fejlemé­nyeket: a világ országainak az ezredfordulóig — az előre­jelzések szerint — 250 mil­liárd tonna kőolajra lesz szükségük; az ismert tartalé­kok ennél 10 millárd tonná­val tehetők többre, s a szak­emberek szerint a föld alatt, a tengerek mélyén, a kedve­zőtlen klimatikus adottságú vidékeken még további olaj- kincsek rejtőznek. Takarékos- kodni azonban már most lét- szükséglet, különben 1990-től megkeserítik mindennapja­inkat az olajgoindok. A fogyasztók, az importá­lók felelőssége aligha lehet vita tárgya, de még inkább igaz ez a nemzetközi olajmo- nopó iumok vonatkozásában! Ma már bizonyos, hogy az 1973—74-es válságból a leg­nagyobb hasznot az óriás tő­kés olajcégek húzták. Mint ahogy az áprilisi és júliusi OPEC-áremelésből is. Az ame­rikai Exxon legalább 100, a Texaco pedig 211 százalékkal növelte hasznát 1979 első há­rom negyedévében. Az OPEC 13 tagja 170—180 milliárd dollár bevételre «tá­rni'hat az idén, szemben a tavalyi 127 millárddal. Ami­kor 1960-ban a szervezetet létrehozták, maguk sem gon­dolták, hogy ilyen fantaszti­kusan nagy jövedelemhez jutnak majd egyszer a »feke­te arany« révén. Lényegében hat-hét esztendeje ismerték fel, hogy milyen hatalmas »fegyver« van a kezükben. Jónéhányan közülük az óriás olajvállalatok »sugallatára« vérszemet kaptáik, a fogyasztók már csak ezért sem bízhat­nak abban, hogy a december! cáracasi OPEC-értekezleten a. józanság kerekedik felül. »Azt hiszem, az ellenőrzés kicsúszott a kezünkből« — nyilatkozta a közelmúltban a szar d-arábíai olajminiszter, Jamani sejk arra célzott, hogy már a világ legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia. sem képes reális árakra szo­rítani társait. Mohóságukat azonban beárnyékolja, hogy jövőre újabb gazdasági visz- szaesést jósolnak a szakértők. Ügy tűnik, ez lehet az egyet­len korlát, amely még meg­álljt parancsolhat. Az viszont aligha kétséges: néhány mo­nopólium és olajtermelő ha­zárdjátékát a fogyasztók fi­zetik meg 1980-ban. K. M. Horgászok figyelem! Kérjük, hogy minél nagyobb létszámmal jelenjenek meg a Desedai gátnál társadalmi munkára 1979. december 1-én, 8 órakor gumicsizmával, ásóval, illetve lapáttal. Köszönettel: a vezetőség. (42387) A BARCSI UNITECH IPARI SZÖVETKEZET árfelelősi munkakör betöltésére pályázatot hirdet Feltétéi: szakirányú felsőfokú végzettség, vagy középfokú végzettség és öt éves szakmai gyakorlat­jelentkezés a szövetkezet elnökénél, 7571 Barcs, Nagyhir ». |. (032094) Ebben az évben harmadik alkalommal tanácskoznak az Európai Gazdasági Közösség országainak vezetői. A Közös Piac találkozóinak szinte ál- j Umdó vonása a résztvevők éles szembenállása, a mostani dublini csúcsot mégis megkü­lönböztetett figyelem kíséri. A legnagyobb feszültséget ! jelentő vitatéma — Nagy- Britarmia pénzügyi kötelezett­ségeinek kérdése — ugyanis olyan ügy, amely felszínre hozza a szervezet és a dön­tésmechanizmus igen sok gyengeségét. Az alagprobléma Anglia túlzott hozzájárulása a közösség költségvetéséhez: a szigetországi amely egyes sta­tisztikák szerint csak fele olyan gazdag, mint például az NSZK, kétszer annyit fizet a közös kasszába, mint Nyugat- Németország. Más kimutatá­sok alapján Nagy-Britavmia annak az összegnek is a dup­láját utalja át Brüsszelbe, mint amennyi onnan különbö­ző csatornákon keresztül visz- szajut hozzá! A 2,5 milliárd dollárt kite­vő brit hozzájárulás nagyobb részét a mezőgazdaság támo­gatására használják. Nagy- Britannia élelmiszer-szükség­letének jelentős részét a Kö­zös Piacon kívülről• jórészt a brit neaazetkazásséa taaarszái­gaiból importálja. Az erre ki­vetett adókon kívül óriási ösz- szegeket igényel a költséges francia, nyugatnémet és dán mezőgazdaság finanszírozása is.> A mesterségesen magasan tartott tej, vaj. marhahús stb. árakhoz viszont politikai okok­ból nem tanácsos hozzányúl­ni: az említett országokban a parasztság még ma is szám­arányát meghaladó politikai erőt képvisel. (A különböző dotációk csökkentése — kü­lönösen választások előtt — így robbanásveszélyes téma lehet.) Mindez meghatározza a partnerek reagálását is; a leg­merevebben épp Giscard d’Estaing francia elnök fogad­ta az angolok tiltakozásait. Smith nyugatnémet kancellár inkább hajlik kompromisz- szumokra, de Londonban még az ő általa javasolt enged­ményeket is elfogadhatatlanul kevésnek tartják. Az aránytalan megterehelés Margaret Thatcher kezében súlyos érv. »Ha az EGK nem teljesíti a brit követeléseket, veszélybe kerül a szervezet jövője« — írja az angol saj­tó. Ez persze túl erős megfo­galmazás:> de az biztos: Thatcher asszony belpolitikai I hasznot akar kovácsolni abb<8.| hogy a Közös Pme — ¥«M-| mond — igazsagtalanságaival szemben heves csatát folytat. (A brit pártok ugyanis — ritka eset — szinte egyöntetű­en helyeslik a miniszterelnök- nő kemény fellépését.) Annál is inkább a határozott lépés­nek híve a konzervatív kor­mányfő, mert belpolitikai problémái a közeljövőben sza­porodni látszanak. S nehéz lenne az angolokkal elfogad­tatni azt, hogy egyre nagyobb terhet vállaljanak a nyugat­európai integrációban, miköz­ben a hazai költségvetést, a közkiadásokat a tory-kormány könyörtelenül megnyirbálja. Sz. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents