Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

Afhéntől Moszkváig Az első aranyérmek A tettek becsületéért Kaposvári pajtások az úttörőparlamentről Nagy napra virradt a vi­lág sportja 1896. március 24- _én (az új naptár szerint áo- rilis 5-én). Hűsvét vasárnap­ján nyitották meg Athénben az első, nemzetközi jellegű újkori olimpiai játékokat. A következő napon, a görögök nemzeti ünnepén zsúfolásig megtelt a pazarul újjáépített Panateneas stadion, az ér­deklődők be sem fértek va­lamennyien a márványülé­sekkel kiképzett lelátókra, s a környező dombokról össze­sen nyolcvanezren lehettek szem- és fültanúi a történel­mi pillanatnak, amikor a há­zigazda ország uralkodója I. György király, az azóta ha­gyományosan ismétlődő cere­mónia záróakkordjaként csak ennyit mondott: »-Az első, nemzetközi olimpiai játéko­kat megnyitom ...« Mindez­zel nemcsak régi álom vál* valóra, hanem egyben a modern sport fejlődésében is új diadalmas fejezet nyílt. Az olimpiai játékok erede­te az ősi görög mondavilágba nyúlik vissza. A kutatások Zeusz (a görögök legfőbb is­tene). Pelopsz (egy királylány kezéért vetélkedő ifjú) és He- raklesz (a görög nép rettent­hetetlen hőse) nevével egy­aránt összefüggésbe hozzák a négy évenként ismétlődő já­tékok létrehozását. A játékok kezdeti időpontját sem ismer­jük pontosan, csak azt tud­juk, hogy a Kronosz hegy lá­bánál, a békés festői tájon létesített Olümpiában az idő­számítás előtt évszázadokon át összemérték tudásukat a kor leggyorsabb, legügyesebb és legerősebb atlétái. A já­tékok idejére még a sűrűn ismétlődő viszálykodást, a hatalomért vívott harcokat is felfüggesztették, elhallgattak a fegyverek. Az Ökori játékok az időszámítás előtti ötödik Boksz és fegyelmi Mint ismeretes, legjobb ökölvívóink a múlt héten két válogatott mérkőzést vívtak. Az elsőn Anglia ellen 12:10- re nyert válogatottunk — úgy, hogy az angolok már 10:2-re vezettek. A másik »■Szigeti találkozódra az Ír­ország elleni mérkőzésre — Dublinban került sor. A sé­rülések miatt azonban csak nyolc pár lépett szorítóba; a végeredmény 8:8 lett. ökölvívóink hazatérésük után sem pihentek, mert Fe­rihegyen rövidesen átszálltak a Helsinkibe induló repülőre. Az északi ország fővárosában kerül sor a finn—magyar vá­logatott mérkőzésre. Helsin­kibe azonban nem egészen században jutottak csúcspont­ra és a feljegyzések szerint az időszámítás után 394-ben Nagy Theodosius császár ha­tározatával szűntek meg. amikor Róma már végleg át­vette a hatalmat Athéntól. A római birodalom uralta a vi­lágot, vagy legalábbis Euró­pát. Az olimpiai játékok gon­dolata a felvilágosodás ide­jén. a testi kultúra szüksé­gességének felismerése, a modem sportok kialakulása időszakában, a XIX. század­ban került újra felszínre. Ernst Curtius német régész több ízben is járt Olümpiá­ban és kezdeményezésére 1875-ben ásatások kezdődtek az ókori játékok színhelyén. A nemzetközi összefogással kezdett munkát megfelelő anyagiak híján csak néhány évig folytatták. De az ásatá­sok, valamint Curtius lelkes előadásai felkeltették az ér- deldödést a görögök sportver­senyei iránt. Olimpia névvel, de csak nemzeti jelleggel ugyan időközben is rendeztek verseseket. Így a legtöbb sport szülőhazájában. Angliá­ban egy bizonyos Robert Do­ver próbálkozott még a XVII. században a Costwold Olim­piai Játékok elnevezésű ver­senyekkel, az ugyancsak an­gol dr. Penny Brooke pedig a XIX. század közepén olim­piai társaságok alapítását kezdeményezte. A sportvilág azonban Pi­erre de Coubertin bárót is­meri és tiszteli az újkori olimpiai játékok megterem tő- jeként. Kétségtelen, hogy Coubertin a Curtius által kezdett ásatások és előadásqk nyomán határozta el az olim­pia felújítását, ehhez az an­gol olimpiai társaságok, vala mint szellemi és a testi ne­velést a görögökhöz hasonló­an összehangoló angol isko­lai rendszer tanulmányozása ugyanaz a keret utazott, amely megjárta Angliát. Az utazó keret változásá­val kapcsolatban az OISH az alábbi közleményt adta ki: a magyar ökölvívó-válogatott angliai túrája során Bakos János, Becsei Károly, Pém László és Totka Pál súlyos fegyelmezetlenséget követett el, amelyet a Magyar Ökölví­vó Szövetség elnöksége mé­lyen elítél. A MÖSZ fegyel­mi eljárást indított, amelynek lefolytatása után a közvéle­ményt részletesen tájékoztat­ja. A szövetség vezetésének döntése értelmében a négy versenyző nem utazott el a válogatott finnországi mér­kőzésre. Szalontay Mihály z utolsó nap Segített a heverőt az olda­lára állítani. A varrógépet ki­húzták középre, lomtárjelleget teremtettek, az ágyneműt Be- netvás néni levitte magával. Nem a város felé, a Sorok­sári. útnak indultak, és hosz- srzú jó két órai gyaloglás után értek ki a HÉV vonalához, azzal eljutottak a Rarános té­rig. Miki onnan, megint gya­log szeretett volna leginkább továbbmenni, de Juszt! fáradt volt, noha Erzsébeten, még él­vezte. hogy ugrabugrálhat a levegőn. Bent a városban a sok em­ber között nyűgös, türelmetlen és félénk lett. Szorongva, s izzadóan markolta Miki ke­zét, s állandóan olyan feltűnő­en nézett »óvatosan« körbe, hogy ha valaki időt veszteget rájuk, és megnézi őket, a vé­kony csonté, klasszikusan szép fejű, koromfekete hajú lányt és a nálánál kisfi ússága miatt, valóságban is Latalabb ízűi. akkor biztosan furcsának ta­lálja viselkedésüket. De sen­ki nem vesztegetett egy pil­lantást sem rájuk. Mielőtt hazaérték, Miki gon­dosan előrement, noha tudta, hogy anyja még nem' lehet otthon. Kinyitotta a liftajtót, a padláskulcsot, a pokrócot és a párnát a hóna alatt szoron­gatva várta az utána jövő lányt. Juszti besurrant a lift­be. Föl a negyedikre, át a padlásajtóhoz, s magukra zár­ta. Megnézte Juszti óráját, és a magáét is, a cetlin a vonat in­dulási idejét, s azt mondta: — A vonat indulásáig •ti­zenhárom óra hussaonnégy percünk van. Innen pont ti­zenkét óra múlva indulunk el. Lemegyek, hozok valami en­nivalót. Innivalót, és most megmutatom a tanulózugomat. Két nagy kémény között vi­lágos teher, tanraces, kecske* csak további lendületet adtak számára, de azért mégis a francia történész-irodalmár látott hozzá a nagy terv gya­korlati megvalósításához. A játékok felújításának első, döntő lépését az 1892. novem­ber 25-én Párizsban, a Sor­bonne Egyetemen elhangzott előadása jelentette, amelyben az olimpia nemzetközi meg­rendezésére szólította fel a sportvilágot, és egyben a vi­lág sportjának támogatását kérte. Másfél évvel később, 1894. június 23-án a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetségének nemzetközi konferenciáján tizenkét or­szágból érkezett 79 küldött jelenlétében hozták a nagy; jelentőségű határozatot: 1896- ban Athénban megrendezik gz első újkori, nemzetközi olimpiát! S egyúttal tizenöt taggal, megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságot, amelynek munkájában Kemény Ferenc egykori egri reálgimnáziumi tanár szemé­lyében a magyar sport kép­viselője az első pillanattól kezdve résztvett. A határoza­tot kitörő lelkesedéssel fogad­ták Görögországban, a meg­valósításért azonban vajmi keveset tettek a következő hónapokban. A nap minden szakában hallhattuk csütörtök óta a Debrecenből érkező híreket. Ott tartották 350 küldött * részvételével a VII. országos | úttörőparlamentet. A gazdag / programokban bővelkedő há- 1 rom nap után vasárnap este ! érkezett 4 haza az a tizenkét : pajtás, aki megyénk kisdobo­sait és úttörőit képviselte. ! Még alig tudta rendszerez­ni élményeit Karádi Mária, a kaposvári Vörös Hadsereg úti Általános Iskola nyolcadikos tanulója, s hétfő reggel a ' szünetekben már mesélnie kellett, róla. A gazdag szó- , kincsű kislány a megyei par­lamenten is kitűnt értékes hozzászólásaival, jól ismeri az úttörőéletet,, ö a csapat úttörőtanácsának titkára. I — Szendán délután na­gyon kedvesen fogadtak ben- I nőnket a debreceni pajtások. i Egy-egy ottani iskola látta ! vendégül a megyek küldötte- ; it: megismerhettük az őket I patronáló vállalatot és KISZ- eseket is. Csütörtök reggel plenáris üléssel kezdődött a parlament, ott hallottuk Szűcs Istvánnét, a Magyar Üttörők Szövetségének főtit­kárát, és felszólaltak a me­gyék küldöttei. Este csodála- j tos programunk volt: a Légy I jó mindhalálig színházi elő­adást néztük meg. Pénteken kezdődött az »igazi munka«: munkacsoportokra osztották a társaságot, s minden szek­cióban más-más témát be­széltünk meg. Javaslatainkat a záró plenáris ülésen ter­jesztettük a parlament elé. — Melyek voltak a legfon­tosabb javaslatok? — Értékes viták alakultak ki a munkamegosztásról. Ab­ban mindannyian megegyez­tünk, hogy rossz módszer, ha csak egy-egy gyerek dolgo­zik; az úttörőmunka lényege ez: mindenkit foglalkoztatni kell. Javasoltuk a tagfelvé­teli próba megerősítését, hogy csak a valóban arra ér­demes pajtások kapjanak pi­ros nyakkendőt. A KISZ- életre való fölkészítést segí­tené, ha megalakítanák a nyolcadikosok klubját. A fárasztó öt nap ellenére Belovári Gabriella — a Kis­faludy utcai Általános Isko­la Dán — hétfőn már reme­kéit a legfontosabb úttörő munkában. a tanulásban: ötös kémiadölgozatot írt. — Naplót vezettem a par­lamenten. s megörökítettem minden nap eseményét — mondta. — Én a harmadik szekcióban vettem részt: ugyanarról vitatkoztunk, mint itthon. Sok jő ötleted gyűjtöttem össze a csapa* részére: jónak találták a rnl javaslatainkat is. — Milyen határozatok jut» nak el az úttörőmunkával foglalKozó szekcióból az oa>, szág úttörőcsapataihoz? — Elsőként azt fogalmazd tűk meg, hogy a felnőttek is­merjék el a munkánkat, eS »testhezálló« feladatokat ad­janak. Ne csak ajándékokkal,’ hanem erkölcsi szempontból is értékeljenek bennünket! A somogyi küldöttek javaslata volt, hogy azokban az ísko- lákban, ahol vannak barkára- fölszerelések, ott alakítsamila szakköröket, így az apróbb belső munkákat a pajtások is elvégezhetik. Nagy tetszés* arattunk ezzel. A lakótelepi őrsök sokat segíthetnek az idős embereken, több kultu­rális műsort szervezhetnek nekik. A munkacsoportok egymásnak is elküldték aa ötleteket. Nekem nagyon tet­szett a Hajdú-Bihar megyei Rákóczi úttörőcsapat beszá­molja. ők a hagyományok c rzései ől beszéltek. Az országos úttöróparla- n.ent elfogadta a következő úttörőév jelmondatát. Ez így szót. »A tettek becsületéért L É. Tizenhárom ország összesen 311 sportolója szerepelt Athénben. A magyar sport nyolc versenyzővel képvisel­tette magát. A műsoron sze­replő kilenc sportágban (at­létika, torna, úszás, birkózás, kerékpár, sportlövészet, súly­emelés, vívás, tenisz) össze­sen 43 bajnokot avattak. A versenyzők vártnál jóval ki­sebb létszáma, kisebb rende­zési hibák ellenére a játékok óriási sikert arattak, a több­tízezer lelkes szurkoló igazi olimpiai hangulatot teremtett A magyar sport első olim­piai érmét Kellner Gyula nyerte a maratoni futás táv­ját egyedül teljesítő külföl­diként. Tulajdonképpen csak negyedik lett, de az előtte befutott Velokasz eredményét megsemmisítették, mert állí­tólag az út egy részét kocsin tette meg. Az első aranyat azután Hajós Alfréd, a fia­tal mérnökhallgató nyerte. Ráadásul mindjárt duplá­zott is, hiszen a 100 és az 1200 méteres gyoreúszásban egyaránt elsőként ért a cél­ba a pireuszi Zea ötjöl jég­hideg, egykori tudósítások szerint alig tízfokos vízében A versenybíróság hajóján maga a trónörökös húzta fel a magyar zászlót Hajós Alf­réd diadalának tiszteletére. Athén ugyanis nem csupán az olimpiai- gondolat győzel­mét, hanem a magyar sport sikeres olimpiai szereplésé­nek nyitányát is jelentette... V. D. lábú asztal, pont a szellőző- nyílás alatt; két szók, egy hokkedli. aminek a segítsé­gével ki lehetett jutni a te­tőre. Ez volt Miki birodalma. Rádobta a priccre a pokrócot, párnát, leültette Jusztit, s le­szaladt. Ami a keze ügyében volt, azt öászemarkolta; egy üveg kristályvizet, egy fél üveg bort is talált. Ettek, ittak a borból és a vízből. Az este hajlásúval a padlás­tér fülledt melege is elvisel­hetőbbre változott. Mindketten levetkőztek, összebújtak, s sze­líd-csendesen hallgatták a tá­voli neszeket, az öreg geren­dák percegését, egymás szu- szogását. Utolsó éjszakájuk volt ez együtt. Mélyen aludtak. Miki is, pe­dig neki mindenféle rossz ál­ma -tóit, visszatérően egy olyan képsor, hogy rázzák, ráz-1 zák — ahogy fekszik Juszti mellett — fel az alvásból. Egy katona meg még valaki állt ott fölötte. Ám ez az álom­béli katona nem Robi volt, ha­nem az egyre fokozatosan visszatérő álomképekben egy­re csillogóbb egyenruhajú, sok kitüntetesd tábomokszerűség állt előtte, szigorú arccal, es Bábfesztivál Kaposváron Ötödik alkalommal rendez­ték meg a gyermekbábok or­szágos televíziós bábfesztivál­ját, a Televízió és az Orszá­gos Népművelési Intézet együttműködésével. A Jálsz- szunk bábszínházát! vetélke­dő területi döntője a kaposvá­ri Latinca Sándor Művelődési Központiban zajlott le: a kép­ernyőre kerülésért 18 együttes vetélkedett. A kétnapos rendezvénysoro­zatot a Katicatoogánka együt­tes nyitotta meg. — Fergete­ges kezdés, remek ritmus, ért­hető beszéd jellemezte az or­szágos átlagon felüli iskola­produkciót — így dicsérte a csoportot Kremsier Edit gyár­tásvezető, a zsűri elnöke. — A forgatókönyvet egye­dül terveztem, a darabot kö­zösen tanultuk — mondja Sza- pudi Andrásné pedagógus —, mivel az óvodás gyerekek írni, olvasni még nem tudnak. Cé­lunk a jó játék, s ebben a szü­lők, a kollégáim és Balázs- Piri Judit leendő óvónő is tá­mogatnak. A kaposvári Fülesmackó együttes Domonkos Béla Máié Miska mennyegzője című mű­vét mutatta be. A Tamásiból érkezett Fantázia bábcsoport hangulatos színpadképpel in­dított, a darabból mégis hiány­mégis valahogy arctalanul. Mert amikor már az ébrenlét első töprengésében megpróbál­ta azonosítani, egyáltalán nem sikerült neki. Csak a saját idegenül csengő álomhangja kísértett éhren-élve is a fü­lében, az, amit oly sokszor is­mételt az álom ritmusában is­métlődő képekben, hogy most már stilizálttá csiszolódott, de sem az értelmiét, sem a törté­nés helyét nem tudta. Csak zengett benne a mondat: »Amikor most beszámolok az életről és a halálról, szagga­tottan teszem azt, néha talán összefüggéstelenül, de összefű­zi azt egy élet és egy halál.« Zengett, szólt benne a mon­dat, mint üres székesegyház­ban elhaló harangszó. Aztán ahogy fölerősödött a konkrét, a valóságos, a cselekedetet és a készültség teljes odafigye­lését igénylő, úgy halt el ben­ne a- meditativ, a később föl- , fejtendő. i Bőven veit még idejük. Le­ment, s megnézte, anyja itt­hon van-e. Már nem volt. Ta­lált is egy levelet az övé he­lyett: »Ha megjönnél, az en­nivaló a spájzban van a tál­cán«. zott a belső fejlődés, s így el­laposodott. — A kaposszegcsőiek zenei összeállításában sok ballada és népdal szerepelt — állapí­totta meg Kovács Katalin rendező —, s ez széttörte a műsor egységét. Szép bábok­kal, jó mozgású gyerekekkel viszont találkozhattunk. A badacsonytördemiciék Az öreg halász és a kishal mesé­jét alkalmazták színpadra, a pécsváradi Tücskök a Tengeri­hántás című darabot adta elő. A szentlőrinciek árnyjáték­kal léptek elénk, a görcsö- nyiek műsorában a Csodama­lom szerepelt. A kaposvári Pacsirta együt­tes cigány népmesét hozott a tarsolyában. — Elragadtató, szép látvány jellemezte elő­adásukat — mondta a zsűri elnöke. A családi bábjátéknak nin­csenek hagyományai, itt ta­lálkozhattunk vele először: Erdélyi Dóri és Orsi Pécsről jött. — Fél éve mutatkoztunk be először — kezdte Dóri. — Az­óta az iskolában otthon, a lépcsőházban, az udvaron, mindenhol és mindenkinek játszunk. — A bábok elkészítésében anyu segít, apu pedig fuvaroz bennünket — folytatta Orsi. Lörincz Feri és Balázs ka­posvári. Ök egy százlábú tör­ténetiét és egy árny játékot mutattak be. Mindkét kisfiú szépen, tisztán beszélt. — A bábokat mi rajzoljuk — mutatott testvérére Feri. — Először, megtervezzük őket, azután fogunk munkához, de így is gyakran, aránytalanok Í6s22*ek a mereteá. — A madárijesztő most sem tökéletes, mert az egér nem fért ki a zsebén — szólt köz­be Balázs. A szombati programot a nagyatádiak nyitották a Mi­csoda vacsora című előadás­sal. A mohácsiak a mese cl-' mében is szereplő sete-suta kiscsirkebábokkal érkeztek, a kaposvári Tücsök bábcsoport jól választott, ismert mesét játszott el árnyjátékban a va­kondról. — A zenekar tisztán, szépen dolgozott. Külön öröm, hogy nem gépzenét alkalmaztak — emelte ki szereplésüket Koós Jván bábtervező. A siójuti Katica bábcsoport remek játékkal, jó bábmozga­tással mutatkozott be. Díszle­tük — különösen a kovács műhelye — nagyszerű volt. Tökéletes összeállítást lát­tunk a siófokiaktól. A versek, énekek tisztán szólaltak meg, és sikerült vásári hangulatot teremteniük. A rendezvénysorozatot a kaposvári Zrínyi Ilona Álta­lános Iskola Tavaszi szél cí­mű műsora zárta. Az előadást jól választott népdalok színe-: sítették. A bíráló bizottság eddig több mint száz előadást né­zett végig. Győr-Sopron me­gye bábcsoportjait ezen a hé­ten tekinti meg, s az értéke­lés azután kezdődik.! Az együt­teseket levélben értesítik majd, hogy a Játsszunk báb­színházait! 4—5 órás televíziós sorozatban ki kerül a képer­nyőre. I. A. Somogyi Néplap (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents