Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-27 / 277. szám
Az anyag ne vesszen el... Ésszerű gazdálkodással Jó ütemben épül az erőmű Tavaly 473 milliárd forintot tettek ki a szocialista iparban az anyagköltségek. Ez az összeg a mindennapi életben használatos mércéink szerint szinte fölfoghatatlan. Mint anyagok, alkatrészek, részegységek tömege azonban könnyen megjeleníthető, hiszen napról napra munkánk, tevékenységünk tárgyát alkotja. Fölhasználás utánpótlás Kétszázhúsz esztendeje, 1759-ben hozták felszínre az első adag kőszenet Magyarországon. -A felszabadulásig, tehát majdnem kétszáz év alatt az össztermelés csak két harmada — 400 millió tonna — volt annak mint a következő három évtizedben kibányásztak. A szénvagyon — a növekvő szükségletek és kitermelés mellett is — legalább egy évszázadra elég, a ma ismert készletek alapján. Ez megnyugtató. Még inkább az, hogy az előrelátás, a gondosság .egyre inkább érvényesül sok területen; erdőink élőfaállománya két évtized alatt (mert csak akkor kezdődött a tervszerű gazdálkodás) hetven százalékkal gyarapodott Tehát; fölhasználás és utánpótlás. Igen, de a fa megnő, újból és újból pótolható, a szénvagyon viszont nem termelődik újra... A két végpont között tehát a gazdálkodás ezernyi. ésszerű lépésének, módszerének kell terepet teremtenünk. A kiindulás kényszerűség: nem tudunk meglenni az anyagok egyse nagyobb tömegének fölhasználása aäfcül. A végponton viszont ott latjuk a pazarló az ésszerűtlen fölhasználást, az eltorzult értöa-endet — ami olcsónak mutatja 'azt, ami egyre drágább; Hazánkban akkor emelkedett .gyorsan a színesfámfölhasználás, amikor a világ- , sének piaci ár a csillagokat ostromolta. Semmit sem tehetünk az ellen, hogy a nyers- és alapanyagok a nemzetközi kereskedelemben folyamatosan drágultak. Nem várhatunk csodákra, szükségszerű tehát az igazodás. Ahogy elkerülhetetlen annak a tudomásul vétele is: itthon szintén költségesebb a kitermelés. A hatvanas évek közepén a bauxit- kuta tások átlagos mélysége kétszáz méter volt; tíz esztendő múlva hétszáz, s itt is, a többi területen is egy évtized alatt megkétszereződtek az egv méter kutatófúrásra számított kiadások. A hatodik ötéves tervben átlag 370 méterrel nő a szénhidrogén-kutatófúrások mélysége: 2900 méterre. S egyre több a 400 méternél hosszabb fúrólyuk; az áhított nyeresanyag egyre nehezebben hozzáférhető. Ez a helyzet az egész világon. Billegő mérleg Két ipari gömbcsap áll egymás mellett a kirakatban. Az egyiknék az anyagigénye háromszorosa a másikénak, aminek a használatával ráadásul nyolcvan százalékkal csökkenthető az áramlási veszteség. Ez utóbbi termék lícenc alapján készül, az előbbi huszonnégy esztendős konstrukció. A megrendelők, a vevők jelentős része mégis a régihez ragaszkodik. Az elavult árképzés jóvoltából nékik az az olcsóbb, ami a népgazdaságnak sókkal drágább. Kilenc év alatt, 1970 és 1978 között 900 ezer tonnával bővült a vasórcf ölhasználás. Maradjunk e drága árunál. Egy tonna aoéünyersvas termeléséhez 680 kilogramm kohókokszot: használtak föl tavaly — 1970 : 730 kg —; ha az acél pazarlódrk, akkor sok mással egyetemben pocsékolódik a koksz is, a kokszodás és á kokszolható szén kitermeléköltsege . .. Ennek ellenére, mint azt elemzések mutatják: az acélnyersvas átlagosan húsz százaléka vész el, kerül hulladékba a feldolgozáskor. Ez nemzetközi ösz- szehasonlításban teljesen elfogadhatatlan; a tűrhető arány csak 6—8 százalék. Működnek például már egy—másfél százaléknyi veszteséggel dolgozó lemeákivágó berendezések, külföldön, hazánkban viszont olyanok is, amelyekkel negyven (!) százalék a hulladék. Változik a sorrend Az anyagok értéke, fölhasz- nálhatósága folyamatosan módosul a társadalmi—gazdasági — s azon belül a technikai, technológiai — környezettel. Épp százkilencven esztendeje, 1789-ben fedezték föl az uránt; semmire sem jó ércnek tartották.. . Kisebb horderejű esettel előhozakodva: 120 millió darab tetőfedő cserép kelt el a kiskereskedelemben tavaly. Ennék a javát korszerű gépeken készítették, ám. e drága automatákhoz a korábbi — részben gépi feldolgozásra alkalmas — nyersanyag nem jó. Új bányákat kellett nyitni, növelni a szállítási távolságokat ... Ne gyártsunk akkor inkább cserepet? Három és félszer annyi cement fogyott 1978-ban, mint 1960-ban. Másfél millió tonna árut kibocsátó cementmű fölépítése hét— nyolc milliárd forint. Elháríthatjuk ezt a költséget? Ha a szükségletek indokolt növekedését tekintjük, akkor nem. Ha a pazarló fölhasználást, akkor majdnem: a cement 20 százaléka ugyanis fölösen kerül beépítésre, elhullik szállítás, átrakás stb. közben, illetve a rossz tárolás miatt tönkremegy. Mészáros Ottó (Folytatjuk.) Egy hullámhosszon a jelzésekkel Ä beärkessß panaszok, a telefonon elmondott értékes Jelzések is mutatják, hogy egyre több összeütközésre ad okot a közérdeket képviselők és a csoportérdek rosszul erteimeaett védelmezőinek nagyon «ttérő véleménye. A* emberek többsége alaposan figyel rá, és nagyon komolya« veszi a takarékosság, a jobb minőség, a becsületesebb munka, az ésszerű gazdálkodás követelményeit, k épp ezért egyre többször, egyre határozottabban jelzi: itt is, ott is eltérő tapasztalatokat szerzett Ez önmagában is bizonyítja a politika iránti bizalmat, a cselekvés sürgetését minden szinten. Sajnos, a válaszok, s kiváltképpen az intézkedések, még nem minden esetben fogannak la közérdek jegyében. Példaként is szép magatartásról írtam a múltkor, amikor egy erdészeti kovácsot mutattam be. Szinte fillérre tudja, mennyit takarít meg azzal, hogy még üzletben sem kapható szögeket alkatrészeket készít. Azt vallja, hogy úgy dolgozik — mégpedig gondolkodva —, mintha a sajátjában volna. Nyilván előnye, hogy sókkal közvetlenebbül látja a takarékosság, az ésszerűség hasznát érteimét. Persze azért is, mert akarja is látni. Számtalan jelzés viszíwt azért sikkad el, mert az első válasz a »mundér-« '— félreértelmezett — , védelme miatt a visszautasítás. Hangneme széles skálán mozog, a ridegségtől a gorombaságig. S ami valóban bosszantja az embereket hogy a saját csoportérdeküket kívánják — a jelzéssel ellentétben — közérdekűnek feltüntetni. Sajnos, egyelőre még könnyű az állami pénzekből »-megtámogatott« páholyból visszaverni a jogos bírálatokat. A közvéleményt te maga ellen hangolja, aki végig sem hallgatva a jogos bejelentést, már kiabálja is: »Ez nem vállalati hiba!« Lehet ilyenkor szó egy városrész fűtésének szünetéről, a lassan készülő tatarozásokról, a szolgáltatás helyetti hatóságoedi- ról, és még sok másról. Hiába mérgelődik bárki, hogy fényes nappal is ég a reflektor az építkezésen, ha nem találja azt, akinek szólni kellene. Könnyű ellenkező példát állítani: sok nyugati országban a családok, az intézmények is egyből átálltak a takarékosság hullámhosszára, mert a saját bőrükön gyorsabban érzékelték a költ- ségek emelkedését. Ez azért is kirívó, mert nálunk a rendszer lényegéből fakadó követelmény a takarékosság, a jobb minőség. S ezért nemi lehet belenyugodni, hogy bárhol visszaverjék az e politika jegyében megfogalmazott észrevételeket. Sokat tehetnék a pártszervezetek, a szakszervezeti bizottságok azért, hogy változzon a vállalati, szövetkezeti magatartás, sokkal »nyitot- tabbák« legyenek minden irodában — a »kintről« érkező jelzések értelmes vételére és felfogására. Enélkdl nem lehet gyorsabban megszüntetni az egész lakosság szeme előtt zajló pazarlást, tengés-lengést. Már most is nagy az értéke az ilyen jó szándékú véleményeknek, a jövőben azonban még jobban szükség lesz rájuk. A jelzés bizalmára épp ezért az intézkedés bÍ7u1*T'"-^Ri kell válaszolni. U G. Megfelelő ütemben halad a paksi atomerőmű építésé: most állítják be véglegesen az első turbinát, és szerelik már a másodikat is. Október utolsó napjaiban helyére került az első gőzfejlesztő, s ezzel kezdetét vette a nagyobb volumenű technológiái szerelés. Pár nap múlva üzembe helyezik a vízkivételi müvet. (MTl-fotó — Bisztray Károly felv. — KS) Felelősség a községért Beszámoló taggyűlés a szuloki alapszervezetnél A kommunisták munkáját értékelte a szuloki alapszervezet tagsága, de ezt az értékelést át meg átszőtte a lakóhely helyzetének, gondjainak a taglalása. A szépen berendezett párthelyiségben ezen az estén a késő órákig égett a villainy, s a nyílt, kritikus eszmecsere sarán szinte »kita- pinthatóan« kifejezésre jutott, hogy ami gondja az álapszervezetnek. az gondja a községnek, és az eredmények, az örömök is tőle elválaszthatatlanok. Különösen mozgalmas, talán az átlagosnál is több gonddal és nehézséggel járó öt év került mérlegre. A fő gazdasági egység, a termelőiszövetkezet egyesülését követően a várt, fokozatos föllendülés elmaradt, helyette régi mulasztások, hibák csúcsosodtak ki, és veszteséges volt a termelés is. A fordulat jó másfél évvel ezelőtt kezdődött, s a kibontakozás még hosszú idő kemény, fegyelmezett, következetes munkáját igényli. E nehéz körülmények közepette a szuloki kommunisták igyekeztek a politikai munka sajátos eszközeivel hozzájárulni, hogy mielőbb kilábaljanak a bajból. Hogy ez nem mindig sikerűit úgy. ahogy szerették volna, annak több oka is van. A leglényegesebb talán az. hogy maroknyi kis csapat az övék. Az álapszervezetnek rpa huszonnégy tagja van Szülök- ban, közülük tizenhárom tagja a termelőszövetkezetnek, a többiek a községben élnek, de más területen dolgoznak. illetve nyugdíjasok. Gombos László őszinte keserűséggel jegyezte meg felszólalásában: »Kicsit fájó nekem egy ilyen, hosszabb időt átfogó összegezésen azt hallani, hogy 1975- ben még harmincon voltunk, ma huszonnégyen, és összesen egyetlen egy új tagot vettünk fel a ciklus alatt.- A csökkenés oka résziben elköltözés, részben elhalálozás. Akik maradtaik, akik vannak, többnyire idős emberek. A vezetőség beszámolójában tömören, szépen ki csendült: nem hiányzott a kommunistákból á tenniakarás, és — ahogy Kiss József párttitkár önkritikusan elmondta — munkájuk nem mentes a mulasztásoktól sem. Kéthavonta, munkaterv szerint, megtartották taggyűlései- 1 A jogtanácsos A tsz-ezö vétség egyik irodájában beszélgetünk dr. Vu- kovics Ibolya jogtanácsossal. Tízpercenként kopogtatnak. Egymásnak adják a kilincset az ügyfelek: tanácsot kérnek, elmondják ügyes-bajos dolgaikat. — Mióta dolgozik itt? — 1Ó76 óta. Korábban ho$z- szú ideig vállalatnál, tsz-nél voltam, kint »az életben«, — Mivel foglalkozik most? — Jogi munkánk ’ igen sokrétű. Legjellemzőbb feladatunk a tsz-ek jogvédelmének szervezése és az ott dolgozó jogtanácsosok, jogi ügyintézők tévéken; égének összehangolása, a jogsegélyszolgálat megszervr ése. A megye 82 tsz-ében 5G jogászt foglalkoztatnak s a szakemberellátást megszervezni egyáltalán nem egyszerű dolog. Az itt Addig is segítjük a még ellátatlan tsz-ek (jelenleg három van ilyen) jogi munkáját. Másik fontos feladatunk a tsz-jogászok tevékenységének összehangolása. Folyamatosan biztosítjuk szakmai továbbképzésüket, országos hírű előadókat ■ hívunk, a kezdő szakembereknek külön képzést indítunk, konzultációkat tartunk, tanácsot adunk. Ezt a munkát szeretem a legjobban: az oktatás, képzés kedves területem. — Említette ír - jogsegélyszolgálatot. Ennek mj a lényege ? A tsz-tagok egyéni érdekvédelmét látja el. tanácsadással, ügyintézéssel. Intézményes formája újkeletű dolog: 1080-tól fogja bevezetni néhány tsz. ahöl lehetőség nyílik rá. Ez a szolgáltatás a tsz-dolgozók számára ingye- rtb. — Arról volt szó, hogy a tsz-nél foglalkoztatott jogász ellássa a jogsegélyszotgn'atot is, kiveve azt az esetet, dolgozó jogi szakemberek hátrányosabb helyzetben vannak, mint azok, akik az iparban vagy ügyészségen, bíróságon helyezkednek el. Egy tsz-ben legföljebb egy jogász van, mindenhez értenie kell, teljesen magára van utalva: rosszabb körülmények között fáradságosabb, sok utazással járó munkát végez. Korábban az »anyagi megbecsülésen nek megfelelően nagyobb volt mint a más területeken do'f,ózó jogászoké, most körülbelül azonos, a körülmények viszont nem változtak. A fiatal jogászok érdeklődésé' minimális, tavaly pályázat révén mindössze egyet tudtunk elhelyezni. Most együttműködési szerződést kötöttünk a pécsi egyetemmel, s tanulmányi szerződéssel próbáljuk ide kötni a fiatalokat. amely az ügy jellegéből adódóan érdekösszeütközéshez vezethetne. (Nyilván nem képviselheti egy személyben az egyén és a csoport érdekét, ha az ellentétes.) Ilyenkor mást jelölünk ki az adott ügy intézésére. — Egyes ügyeknél is kérik a segítségüket? — Igen, szervező, összehangoló tevékenységünkön kívül ezzel is foglalkozunk, A tesz-ek és tagjaik a legkülönbözőbb ügyekkel fordulnak hozzánk. Igen változatos, mozgalmas, éokrétű; terület éz. Rengeteg a feladat, a folyamatban 'levő ügy, ezért szinte minden nap végén kísért a befej ezetlenség érzése. A szakirodalóm olvasása is ptthonrá marad. S végül: a tsz-szüvetség nem hatóság, utasítást nem adhat, csak tanácsot, így legfőbb eszközünk a meggyőzés. De ha ily módon sikerül az ütköző érdeket öisszehangolni, az eredőit r.y talán még többet jelent. Molnár Erzsébet ket. jó kapcsolatokat alakítót- tak ki az állami, és a tömeg- szervezetekkel. a jelentősebb megmozdulásokra — nemzetiségi nap. augusztus 20-a — a társszervekkel együtt nagy tömegeket mozgósítottak. Emellett azonban a pártcsoportmunkában a mai napig sem sikerült megtalálni a megfelelő módszert, a párt- megbízatásokat nem minden esetben teljesítették, a KISZ- szervezettel — az ottani személyi változások miatt — csak a legutóbbi időkben sikerült tartalmában is jó kapcsolatot kialakítani. 'Bizonyos, ez a körülmény döntően közrejátszik abban, hogy a pártépítésben jóformán nem történt előrelépés. Nemcsak a kommunistáik száma csökkent, ennél nagyobb arányban csökkent a község lakossága. Süveges Sándor, a barcsi városi pártbizottság első titkára ennek az elvándorlásnak a veszélyességére, a kommunisták' felelősségére hívta föl a figyelmet. Szülök nemzetiségi község, történelmi értékek, hagyatékok hordozója. Az elzárják, amelyben hosszú ideig élt, ez év nyarán megszűnt; közvetlen út köti össze Barccsal. »Ez az út. ez a »nyitás- — mint az első titkár mondta — új helyzetet teremtett, és a községben leró hatalmas értékek megőrzése, megmentése nem csupán az idősek, hanem a szuloki fiatalok hivatása is.- Ezt meg értetni a kommunistáknak kell, oly módon is, hogy az eddiginél lényegesen több gondot fordítanak a fiatalok párttaggá nevelésére. Az egyéb más feladatok mellett ennek a beszámoló taggyűlésnek talán ez volt az egyik leglényegesebb tanulsága. A másik: a szuloki kom- monusták tisztán látják, hogy minden eddiginél nagyobbak lesznek az előttünk álló gazdasági és társadalompolitikai feladatok. Ezek elvégzése elválaszthatatlanul összefügg az előbbi tennivalóival, a pártépítés következetesebb végrehajtásával. »Céljainkat csak úgy valósíthatjuk meg — valamennyiünk véleménye kifejeződött ebbem a mondatban —, ha párttagságunk fokozott erőfeszítéseket tesz, felelősséggel, fegyelmezetten, becsülettel végzi el munkáját.« Vörös Márt* Somogyi Néplap
