Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-25 / 276. szám
SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK Agrárértelmiséflinek lenni Képzett mezőgazdasági szakember, a mező- gazdasági termelés megszervezője; .(mező)gaz- dász; okleveles, képzett mezőgazda.” (A magyar nyelv értelmező szótára.) Nem a körültekintő szerkesztők hibája, hogy az agrárértelmiség címszó nem szerepel a szószedetben. Az agrárértelmiség — mint csoport és fogalom — napjainkra alakult ki. Megteremtője a fejlődő közös gazdálkodás növekvő igényessége. Az agronómus kifejezés már*a már a szinte hagyományosnak nevezhető mezőgazdász és állattenyésztő foglalkozású szakember gyűjtőfogalma. Az agrárértelmiség definíció tágítja a jelentéskört: a tanult mezőgazdászon kívül magába foglalja a korszerű mezőgazdaság más, felsővégzettségű szakembereit is, így a műszaki mérnököt, a számszaki szakembert, a téeszközgazdászt, az energetikust stb. ( A falusi értelmiség legfiatalabb csoportja — ez következik a fentiekből is — az agrárértelmiség ; negyven százalékuk harminc éven aluli. Falun minden hetedik értelmiségi agrárér- telmiségá Felelősségük a jövőért megkülönböztetett 'teelvre rangsorolja, őket. A kisgyahrni Egyesüit 'Frő~TermeiŐK3óvetke- zet 1968. január elseje óta Büssü, Fonó és Kis- gyalán 'közte nagyüzemi gazdasága. Kétezer- ötszázharmincöt- hektáron gazdálkodnak. Egy tag havi átlagban 3269 forintot visz haza a borítékban. A felsőfokú végzettségű szakembergárda kicsiben az országos átlaghelyzetet tükrözi, ami az életkort illeti; valamennyien fiatalok. A tíz között fíömotpr Lajos főagronómus-einökhe- l.yettes. a legidősebb, de ő is csak harmincnégy éves. A „csapat” a következő: Dömötör Lajosné törzsállattenyésztő, Joó László állattenyésztési főágazatvezető, Kovács Gyula növény-termesztési főágazatvezető, Papp Ferenc műszaki főágazatvezető, Papp Ferencné üzemgazdász, Fonai Sándor energetikus, Babócsai Balázs tehenészeti telep-vezető, Csapó Gyula állattenyésztő-telepvezető és Tamásfalvi János műszaki vezető. Élet- és szociális'körülményeikre jellemző, hogy hatan szolgálati lakásban, négyen saját családi házban élnek. A szolgálati lakások —. noha minőségi különbségek vannak köztük — fürdőszobásak, vízvezetékesek. Közlekedésük megoldott: átalánydíjért saját gépkocsin, illetve szolgálati járművön közelítik meg a mezőgazdasági objektumokat, gépkocsin járják a területet. Közülük hatan nemcsak gazdasági jellegű kötődéssel tartoznak e somogyi tájhoz, hanem szülőhelyük is .a Kapós-völgynek emlegetett vidék. A feleségek közül csak kettő nem dolgozik a termelőszövetkezetben. A kérdezz-felelek beszélgetésbe hármukat vontuk be, de igyekeztünk minden munkaterületet érinteni, hogy általánosítható kép alakuljon- ki róluk, munkájukról. Dömötör Lajos 1968. július .elseje óta dolgozik itt, de már a gyakornokideje előtt- is a téeszben töltötte a nyarakat, sőt a közösség ösztöndíjasaként tanult a kaposvári technikumban, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem általános szakán. Nyolcholdas büssüi földműves család fia; szolgálati lakásuk is abban a községban van. Feleségével együtt" került az egyesült gazdaságba: Dömötör Lajosné zalai, Komárváros- ban élt egyetemi tanár édesapjával és tanítónő édesanyjával:- A gimnáziumi politechnikai gyakorlat eredményeként nemcsak érettségi, hanem gyümölcstermesztő szakmunkás! bizonyítványt is kapott. Országos kémiaversenyt nyert; a „majd én megmutatom!” motivációja fedezhető föl pályaválasztásában, hogy végül is a keszthelyi agrár- egyetem/ illetve az állatié- |L nyésztéb mellett döntött. Tíz- #fi éves fiuk. négyéves kislányuk van. A főagrónómus higgadt, „nyugis” ember, a felesége — a törzsé'lattenyésztő — ,.rá- menó*’, energiku# vitaak Jól kiegészítik egymást a munkában, a családi életben. Beszélgetésünk harmadik. szereplője Joó László főágazatvezető, aki tizenhárom hó- nappal ezelőtt, került' pályáját utján a téeszbe. Buzsáki születésű; Kadarkút és Osztopán után választotta Kisgyalápt és gazdasági körzetét, mintegy élő példájaként annak az országos tapasztalatnak, hogy a légtöbb fiatal agrárszakember pályakezdése után három-négy munkahelyet kipróbálva alakítja ki munkastílusát, vezetői módszereit. Felesége bérszámfejtő a téeszbeh. Büssüben kaptak szolgálati lakást, a tehenészeti telep közelében. Kilenc- és hatéves kislányuk van. — A Kapós-völgye tájegység a század első felében mintaként szolgált más vidékeknek: eredményes gazdálkodást folytattak itt a föld művelői. Elsőnek vásároltak vetőgépet, szórtak műtrágyát, alakítottak ki vetésforgót, frissítették föl szarvasmarha- állományt külhoni fajtával, örzi-e a tradíciókat a gazdasági szerkezet, és milyen a viszonya a tanult agrárszakembernek a tapasztalt egykori gazdához? Dömötör Lajos: — Mivel büssüi vagyok, vannak ismereteim az egykori Kapos-táji gazdálkodásról. Ennek ismérvei megtalálhatók a közös gazdaságban, mondhatni: ezekre építünk. A búza, a kukorica és a cukorrépa ma is fő növény nálunk: búzát és kukoricát hatszáznál több hektáron, cukorrépát száznyolcvanon termesztünk. Az asszonyok foglalkoztatása érdekében azonban bővítettük a kort kertészeti növényekkel, így zöldbab- és szántóföldi paprika termesztésével, sikeresen. Joó László: — A hagyományt folytattuk állattenyésztésben és -tartásban is: Büssüben tehenészeti telepünk van, Fonóban éS" Kis- gyalánban . pedig a tötibi állat: összesén 320 szarvasmarhával rendelke- , zünk. A sertés- állomány sajnos négy helyre osztódik: 2800 állat. Dömötör Lajos: —- Ami a kérdés második felét illeti, a régi, hírneves gazdák többsége már nyugdíjas. Apám korosztálya meg a sajátom tegez engem,, s ez bizalmat jelent, ugyanakkor viszont elfogadnak éezefőnék. Hogy bizonyos tekintélyre szert tett az agrárértei miség nálunk, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy egy közgyűlésen szinte nincs vita, nem szavazzák le az előterjesztést.1 Ez a bizalom jele, de a megfelelő előkészítés bizonysága is: tudniillik munkahelyi értekezleteken ismertetjük először az elképzeléseinket és vitatjuk meg a tagsággal. Mindnyájan tagjai vágyunk egy-egy szocialista brigádnak. De ennek a kérdésnek másik oldala is van: hogyan bízunk mi az egykead gazdálkodóban, a mai téesztagban? Élő példa erre a nagyszerű Horváth János bácsi,- az egykori mintagazda, aki ma növénytermesztési ágazatvezető. Egész napját a mezőn tölti, irányítja a munkát; személyt- biztosíték a sikeres befejezéshez', mert tapasztalatai aranyat érnek. Nagy./ tekintélynek örvend. Beteljesíti azt, amit magamra is kötelező érvényűnek tartok: o tagság úgy dolgozik, ahogy a vezetőtől látja... ■ • — Közéleti ember-e az agrárszakember? Ezzel kapcsolatban: kulturális tényező-e a falu életében? Műveltségét, szakműveltségét milyen forrásokból gyarapítja? ■Dömötör Lajosné: ,— • Feltétlenül közéleti ember. Kapásból sorolom a társadalmi megbízásaimat, de előfordulhat, hogy kihagyokva- lamit ... Hazafias Népfront-tag vagyok, á területi szövetség ifjúsági bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ifjúsági bizottságának a tagja, szülői munkaközösségben tevékenykedem; KlSZ-tag vagyok, párttag . . . Kulturális ténye- , rónék azért nem tartom magam. Viszont anyagilag támogatjuk a kulturális életet. Ami a szakmai műveltség gyarapítását illeti: saját elhatározásomból szakosító mérnökire járok Gödöllőre. Dömötör Lajos: — Ki ne felejtsük a tanácsi tevékenységünket, a tanácsi munkát, a pártnapok szervezésében játszott szerepet, a politikai képzés formáját, amelynek összejövetelein természetesen a tagságot érintő, konkrét kérdések is felszínre jutnak. Ami engem illet, olvasom a szakirodalmat, de beindult egy jövőbe mutató kezdeményezés is a termelőszövetkezeti szövetség ins- pirálására: a gazdasági kiskörzeti találkozók. Ráksi, Magyaratád, Igái, Somogyszil, a Kaposvári Állami Gazdaság, Nagyberki, a ka- posvár—toponári tsz, Gölle és mi alkotjuk a Kapos völgye körzetét. Szakemberrétegek találkoznak kéthavonként. hogy együttműködést alakítsanak ki, segítsek egymást, tapasztalatokat cseréljenek. Ezek nem ..plenáris ülések”, hanem kötetlenebb továbbképzések, amelyeknek a programját előre megbeszéljük, hogy a I témákból fölkészülhessünk. ! Joó László: — Most .vettém részt az első ilyen összejövetelen. Hasznos volt, de remélem, a következő még jobban sikerül majd. Egyébként esti egyetemre járók. — Mivel tölti a szabad idejét? Dömötör Lajosné: — Említettem, hogy tanulok. Az ember még nincs azon az élethatáron, hogy ne gyarapíthatná a tudását. .. Dömötör Lajos: — Szívesen barkácsolok: fát, vasat. Az autónkat is magam javítom. A tele« ..... vízióműsorból a legfontosabb számomra a Híradó és A hét, persze a munka nem enged gyakran a készülék elé. Joó László: — Tanulok. Az újságokat, a tévéhíradót szintén előnyben részesítem. Háztájink is van... ... — Milyen konfliktusok kísérik ezt a pályát? Dömötör Lajos: — Rögtön a kezdése azt a kérdést veti föl: számítanak-e a fiatal szakemberre, jó értelemben „kihasználják-e”. Ez nagyon fontos: biztosítani munka- és élet- körülményeit, ugyanakkor követelni' a friss tudás hasznosítását. De úgy gondolom, hogy mindennapi munkánk harcaira, csatározásaira utalt a kérdés. Ezek nélkül nincs tudatos tevékenység. Meg kell értetnünk magunkat az emberekkel, s ez sokszor viták eredménye. A friss példának tanúja volt: keserves munkát végeztek a cukorrépaszedésben a kombájno- saink. A tegnapi esőben harmincszor kellett megtisztítani a gépet, ma pedig Szentgálos- kérre indulnak, hogy segítsenek. Meg kelleti érteniük, hogy mi is kerülhetünk nehéz helyzetbe, s ilyenkor aranyat ér a segítség. Beállítanak majd még egyszer, hogy „tényleg ePkeU mennünk ebben az esőben?” ... De aztán útnak Indulnak... Dömötör Lajosné: — Konfliktusok? Idefigyeljen! Hogyan verbuváljunk mi embert a tehenészetbe, ha a típusterv alapján készült istállóba nem fér be a gép és hetente háromszor kézi erővel kell takarmányOzni!? Azt ifiondjuk, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdaság nehézipara, de kérdem én: ki látott már ..nehézipart” ilyen kevés szakmunkással? Akiket mi kapunk, azoknak úgy kell megtanítani még a szerszámfogást is. Mert itt hajnali 3-kor kell kelni, s nincs olyan, hogy szombat—vasárnap otthon maradok .. . Ha a kapás egykét napig nem jelenik meg a munkában, nem kap fegyelmit, de a tehenészetieknek kijár. Joggal! És végre ki mondja már meg nekem, jne’yik az a sertésfajta, amelyet első osztályúnak vesznek ál?... Folytassam? — . . . Milyen lesz a közös gazdaság 2000-ben? Meghatározó szerephez jut-e a tájkörzeti termelés? i Dömötör Lajosné: — Erre válaszolni én kevésnek érzem magam; szeretném, ha csak a jövő év végéig módomban állna előre látni... Joó László: — Nem gondolkodtam még ezen. Dömötör Lajos: — Ügy vélem, az optimális területnagyság négy-ötezer hektár lesz, természetesen ez az ezredfordulón is függ a természeti viszonyoktól: a Zselicben sok ez a terület. az Alföídön szinte kevés. Itt, a Kapós- völgyben ez látszik megfelelőnek. Nekünk itt tulajdonképpen erős gépparkunk van: négy nehézgépünk — két John Deer és két T— 150-es —. tizenhárom MTZ és hat tehergépkocsi; jövőre veszünk még két MTZ-t és egy tehergépkocsit. Ügy gondolom, ezek az alapgépek maradnak majd 2000-ben is, legföljebb a variánsaik váltják föl őket. Az ezredfordulóra jó lenne, ha nem négy helyen „állomásoznának” a sertéseink.. Feltétlenül meg kell teremtenünk a szakmunkásgárdát. A mérnök szakmunkás nélkül nem mérnök! Az iskolás gyerekek gyakorlati foglalkozáson ugyan megismerkednek a szerelőműhellyel, utánpótlás mégsincs, de hiányzik a kőműves szakmupkás- fiatal és a faipari szakmunkás is. Pedig támogatnánk őket. szerződést kötnénk velük a tanulmányi időre... Ami engem illet: bízom benne, hogy a gazdasági kiskörzetek tagjai között eredményes kapcsolat alakul ki. A Nándorfalvi Nándor vezette terméUlszö- Vetkezeiben 1069-ben az össztermelés értéke 33 630 000, 1979-ben már 57 321 000 forint volt. Tíz évvel ezelőtt egy tag 79 881 forint értéket termelt, ma 209 967-et. A taglétszám 1969lben 745 volt, tíz évvel később, azaz napjainkban #32. amelyből 273 termelőszövetkezeti tag van aktív dolgozó korban. Az eredményekben nagy szerepet játszanak azok, akiknek nevét ebben a riportban említettük. Válaszaikban megmutatkozott egyéniségük is. Talán nem túlzás azt írni a portrék alá: „Agrárár Lelmisógi, 1070.” Lcako László
