Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

A hét három kérdése I Ml volt s Jelentősbe * • Gromiko szovjet kül­ügyminiszter madridi és bon­ni látogatásának? A Franco-uralom megdön­tése és a spanyolországi pol­gári demokratikus fordulat óta Moszkva és Madrid kap­csolatai fokozatosan kialakul­tak és most már odáig fej­lődtek, hogy sor kerülhetett Gromiko hivatalos látogatásá­ra is. Először lépett spanyol föld­re ilyen magasrangú szovjet államférfi. Elsősorban a kap­csolatok elmélyítésének lehe­tőségeiről tárgyalt, de fontos nemzetközi kérdések is szóba kerültek, mint például az új összeurópai találkozó előké­szítése, meg a »-fegyverkezés vagy enyhülés» alternatívája. 1980. november 11-én kell összeülnie a helsinki folytatá­saként elkönyvelhető madridi értekezletnek, időben ez sincs tehát távol. Még időszerűbb kérdés a NATO fegyverkezési prog­ramjának ügye: december 10-e táján döntenek az »at­lanti» külügyminiszterek ar­ról, hogy Pershingek és cir­káló rakéták megjelenjenek-e a nyugat-európai országokban, s ha igen, mikor és hol? Igaz, Spanyolország nem tagja a NATO-nak, de Brüsszelből és Washingtonból gyakran nyo­más nehezedik rá. hogy csat­lakozzék ... s természetesen a spanyol politikai életben vagy a hadseregben is akad­nak. akik — mert a Franco-1 időkből maradtak meg — nem nagyon kéretnék magu­kat. Gromiko viszont madridi tárgyalásai során nagy nyo­matékkai hangsúlyozta a Szovjetunió elkötelezettségét ez enyhülési politika meliett. Bonnban még nagyobb te­ret kapott az enyhülés és a leszerelés kérdéscsoportja, szemben azzal a ténnyel, hogy — mint a szovjet külügymi­niszter a látogatása végén megrendezett sajtókonferen­cián kijelentette — sajnos, a nyugatnémet kormány kész­nek mutatkozik igent monda­ni a NATO-tervekre. Gromi­ko négy órán át tárgyalt Schmidt kancellárral is, mi­után többször találkozott Genscher külügyminiszterrel Kijelentésének márcsak azért is meglehetett a súlya: a NATO-országok szétrombol­ják a tárgyalási alapokat, ha a rakétafegyverek nyugat­európai elhelyezésére vonat­kozó döntést keresztülhajszoi- ják ... Gromiko Bonnban a brüsszeli NATO-ülést meg­előzően nyilván az utolsó sze­mélyes és közvetlen, komoly és alapos figyelmeztetéssel élt az »atlanti» politikusok címé­re. 2 Hogyan reagál a Nyo- • gat az Iráni esemé­nyekre? S általában az isz­lám világban jelentkező Ame- r ika-ell en ességre? E sorok írója az elmúlt he­tet Párizsban töltötte, s a francia fővárosból közelebb­ről láthatta-érzékelhette a Nyugat nyugtalan reagálását: a nyugat-európai országok re­megnek az olajellátásukban esetleg bekövetkező zavarok miatt, hiszen az NSZK, Fran­ciaország. Nagy-Britannia mindegyike legalább évi 10. ha - nem 20—25 millió tonna olajat kap Iránból! Óva intik Amerikát az elhamarkodott lépésektől, hiszen például egy fegyveres akció épp>en az irá­ni olajforrás eldugulásával járhatna. A polgári sajtó ka­tonai szakértői egyre-másra latolgatják ugyan, hogy az amerikai hadsereg komman­dó-akciókra éppúgy képes len­ne, mint az Indiai-óceán kö­zeli vizeire vezényelt két re­pülőgép-anyahajó légitámadá­sok végrehajtására, de min­dig hozzátették, hogy »Tehe­rán nem Entebbe», s hogy az iráni tömegek ellenállása a katonai eszközöket eleve ha­tástalanokká teheti. Az iráni helyzet áttekintésére Carter amerikai elnök Camp David-be összehívta legfontosabb politikai és katonai ta­nácsadóit. IZ ESEMÉNYEK CÍMSZIYIKBNN Héttői Gromiko reovjet külOgyml­niszter Madridba érkezett — Gisoard d'Estaing londoni megbeszélésein nem sikerült megszüntetni a francia—an­gol közös piaci ellentéteket — Letette a hivatali esküt Guiler asszony, Bolívia új elnöke. Kedd: Tuniszban megnyílt az Arab Liga X. csúcsértekezlete — A francia parlament nem szavazta meg a kormány el­len benyújtott bizalmatlan- sági indítványt — 13 ameri­kai túsz elhagyta a diákok által elfoglalt teheráni ame­rikai nagykövetséget. Szerda: A Szakszervezeti Világszö­vetség felhívással fordult a világ dolgozóihoz a fegyver­kezési verseny megfékez é- zése végett — Isztambulban pong égett az amerikai nagykövetség pakisztáni fia­talok ostroma után — Kho­meini ajatollah nyilatkozata egy amerikai tévétársaság­nak: ha kiadják a volt sa- hot, elengedik a túszokat. Csütörtök: Szaud-Arábla hadseregének egységei kiszabadították a mekkai nagymecsetben fog- vatartott túszokat — Lázár György hazaérkezett Pá­rizsból, ahol eredményes tárgyalásokat folytatott Raymond Barre miniszterel­nökkel — Véget ért az arab csúcstalálkozó, ahol libano­ni—szíriai—palesztin megál­lapodás is született. Péntek: Gromiko Bonnban Schmidt kancellárral tárgyalt, majd sajtóértekezleten ítélte el a NATO rakétaiegyverkezési terveit — Ceauw i-ru újravá­lasztásával véget ért a Ro­mán Kommunista Párt XIL kongresszusa — Bejelentet­ték, hogy a Közös Piac kül­döttsége a Jövő héten Moszkvában tárgyaL Szombat: Cajter súlyos következmé­nyeket helyez kilátásba, ha a teheráni amerikai túszok­nak bántódásuk esik — Szaud-arábiai nyilatkozat arról, hogy a mekkai nagy­mecset elleni támadás nem lehetett az amerikaiak mű­ve — Kreisky osztrák kan­cellár Lengyelországba uta­zott. Csak fokozta a nyugat-euró­pai fővárosokban ta paszta! ha- tó izgalmat a mekkai nagyme- cset elleni, ismeretlen eredetű támadás és az a tény, hogy számos arab országban a mek­kai eseményekről szóló híre­ket az az állítás kísérte, amely szerint a ruagymecsetben tör­téntekhez köze lenne az USA- nak! Erre fel rohanta meg a tömeg Isztambulban, Pakisz­tán fővárosában az amerikai nagykövetséget, kifosztotta porig égette, — vajmi kevés vigasz lehet Washington szá­mára, hogy Ziaul Hak tábor­nok hivatalosan bocsánatot kért miatta. Saaud-Arábia bel­ügyminisztere cáfolatot adott ki. hogy bármilyen politikai háttere lett volna a nagyme­cset elleni támadásnak, csak vallási okokat emlegetett Szaud-Arábia ugyanolyan fontos ország a Nyugat szá­mára, mint Irán — .az olajel­látás szempontjából. Sokan imádkozhattak Londontól Rot­terdamig, hogy a mekkai nagymecset ügye simán érjen véget különben az a veszély fenyegetett: ha ott vér folyik, nem folyik tovább az olaj. í Ml £11 a közös piaci d- • len tétek hátterében? Most Írországon a sor, hogy elnököljön a közös piaci »le­lencek» különböző fónzmaám, az ír fővárosban kerül sor a Közös Piac kormány- és ál­lamfőinek esedékes csúcstalál­kozójára. A dublini »európai tanácsülésen» — mert ez a hi­vatalos elnevezés — Nagy-Bri­tannia játssza, a fenegyerek szerepét, s hangozzék bármi­lyen furcsán, egy , törékeny asszony, Mrs. Thatcher vállal­kozott erre. A »vaslady« (így nevezi az angol sajtó) fejébe vette, hogy ezután kevesebbet fog fizetni Nagy-Britannia a •kilenoek« közös költségveté­sébe, mert túlzottnak tartja, hogy 1980-ban ennek a. brüsz- szeli költségvetésnek az egy­ötödét az angolok teremtsék elő... A Közös Piac mezőgazdaság! politikájával sincs kibékülve a londoni miniszterelnök-asz- szomy. Nagy-Britannia olcsó áron vásárolta eddig például a birkát egykori piacairőL így Üj -ZélandhóL viszont a maga birkáit a francia piacra a bre­ton vagy a burgundi parasztok árainál olcsóbban akarta szál­lítani __Viszont az angol kor­m ány nem engedélyezi part­jainak közelében a halászatot a Közös Piac többi országsa hajódnak. A Közős Pfad helyzetkép nem lenne teljes, ha nem em­lítenénk meg, hogy a jövő hé­ten Moszkvába látogat a brűsz- szeLi »kilemcék« egy küldött­sége. hogy a KGST és a Kö­zös Piac leendő kapcsolatairól tárgyaljon. A nyugat-európan gazdasági integráció belső gondjain is enyhítene táján, ha az európai kereskedelem hiarmóndkusabbá válhatnék és kelet meg nyugat között sok vámsorompó, megannyi korlá­tozás, számos hátrányos meg­különböztetés megszűnhetnék. Pálfy József Eredményes konzultáció Gromikő tárgyalásáról közleményt hoztak nyilvánosságra Andref Gromiko szovjet külügyminiszter négynapos hivatalos NSZK-beli látogatá­sát befejezve tegnap élutazott BonnbóL összesen 15 órás tárgyalásain Helmut Schmidt kancellárral, Karl Carstens köztársasági elnökkel és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszterrel elsősorban az európai biztonság aktuális problémáit tekintették át. Szó esett ezenkívül a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról és a nemzetközi élet számos kér­déséről Ls. A késő délutáni órákban Bonnból visszaérkezett Moszk­vába Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Andrej Gro­miko Spanyolországban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban tett hivatalos látoga­tást Az NSZK-ban folytatott tárgyalásról közleményt hoz­tak nyilvánosságra. — A Szovjetunió és az NSZK ismét megerősítette, hogy nincs ésszerű alternatí­vája az enyhülési politiká­nak. A felek kifejezték eltö­kéltségüket, hogy kezdemé­nyező és szilárd Jelleget köl­csönözzenek az enyhülési fo­lyamatnak, kibővítsék és el­mélyítsék azt — állapítja meg a Szovjetunió külügyminiszte­rének az NSZK-ban tett lá­togatásáról kiadott közös köz­lemény. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere az NSZK kormányának meghívására noVember 21—24-ig tett hiva­talos látogatást a Német Szö­vetségi Köztársaságban. A közleményből kPfinik hogy a megbeszéléseké,í a fe­lek átfogóan megvitattad: a ké o dalu együttműködés fe j­lesztésének kérdéseit E Vér elések megvitatásakor a Leo- nyid Brezsnyev 1978 májusi NSZK-bell látogatásakor egyeztetett dokumentumokból indultak kJ. Az Időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintve a fő fi­gyelmet az európai és az egye­temes béke és biztonság meg­szilárdítására fordították. Egyöntetűen úgy véleked­tek. hogy meg keil gyorsítani további lépések kidolgozását a leszerelésre és a fegvverke- zés korlátozására. Hangsú­lyozták az 1978 május 6-i kö­zös nyilatkozatban foglaltak Khomeini rádióüzenete Cáriért hibáztatja Amikor Carter elnök egy jogos követelésére erőszakkal és gazdasági blokáddal vála- saoL megsérti a nemzetközi és az emberi jogokat — hangzik az a ráidióüzenet, amelyet Khomeini ajatollah tegnap az arab felszabadító mozgalmak vezetődhez intézett. Minden nemzetnek alapvető joga. hogy bíróság élé állítsa a bűnözőket. Carter azzal, hogy beengedte az Egyesült Államokba az elűzött sahot, kétségbe vonja ezt a jogot — jelentette ki Khomeini, majd felszólította a muzulmánokat, hogy támogassák harcát az Egyesült Államok ellen. Baniszard, iráni külügymi­niszter tegnap az Iszlám For­radalom című lapban nyílt le­velet intézett az ENSZ-köz- gyűlés elnökéhez, megismétel­ve, hogy a válság a sah kiada­tása, és az általa elrabolt ja­vak visszaszolgáltatása útján oldható meg. A túszokat fogva tartó irá­ni diákok a teheráni rádió útján felhívták Pakisztán né­pét, hogy támogassa Iránnak az amerikai zsarnokság ellen vívott harcát Washington azt a lehetősé­get tanulmányozta, hogy a kurd felkelőiket használja fel a forradalom ellen. A teherá­ni amerikai nagykövetségen kémközpontot alakítottak ki, és innen szervezték az össze­esküvéseket Irán ellen — je­lentette ki egy tegnap megje­lent interjúban Mohamed Ali Hadi, annak az iráni küldött­ségnek a vezetője, amelyet Khomeini ajatollah küldött a tuniszi arab csúcsértekezletre, hogy ismertesse országa állás­pontját a jelenlegi válság­ban. Az iráni haditengerészet fő- parancsnoka szerint az Egye­sült Államok nem támadja meg Iránt de ha ez mégis be­következne, a hadsereg meg­védi az országot Az amerikai hadihajók jelenlegi felvonulá­sa az Arab-öbölhöz politikai erőfitogtatás — jelentette ki m Somogy! Néplap Állami vállalat keres családi házat megvételre Kaposvárom a Benin, Kassa, Temesvár, Kossutfi tajos utca térségében. Leveleket: irányár megjelöléssel, 932054. számra a Magyar Hirdető Somogy megyei Központjába kérjük. „SOMOGY MEGYEI ZÖLDÉRT Kaposvári Kirendeltségének 8. sz. Arnátvevöje” feliratú bélyegző elveszett Használata a mai naptál érvénytelen fontosságát Érmek értelmé­ben egyik fél sem törekszik katonai fölényre, a megköze­lítő egyenlőség és erőegyen­súly elegendő a védelem biz­tosítására és igen jelentősek lennének ezen az alapon a leszerelési és fegyverzetkoriá- tczási intézkedések. A miniszterek kifejezték meggyőződésüket hogy a ha­dászati» támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról megkö­tött szovjet—amerikai szerző­dés fontos lépés a béke meg­szilárdítására tett erőfeszíté­sek között Szó volt a közép-európai fegyveres' erók és fegyverze­tek csökkentéséről folyó tár­gyalásokról is. A felek síkra szálltak azért hogy Bécsben tegyenek további erőfeszíté­seket a tárgyalások céljainak megfelelő hatékony döntések elérésére, a felek biztonsága csorbítatlanságának elve alap­ján érjenek el szilárdabb helyzetet á jelenleginél ala­csonyabb katonai szinten. A miniszterek kiemelték » helsinki záródokumentum • e- lerdőségét Egyetértettek ób­ban, hogy további konkrét in­tézkedéseket tegyenek a zá­ródokumentum, mint egysé­ges egész elveinek és tétele: nek valóra váltására. A felek más nemzetközi problémáról, köztük a közel­keleti helyzetről, Afrika ég Ázsia egyes térségeiről is vé­leményt cseréltek. A minis»» terek azokat a kérdéseket ia áttekintették, amelyeket «3 ENSZ-ben vitatnak meg. A felek kiemelték az 19711 szeptember 3-1 négyoldalú megállapodás szigorú megtar­tásának és teljes megvalósítá­sának fontosságát Ami a kétoldalú kapcsola­tok távlatait illett, mindkét fél azon van, hogy az együtt­működést az 1970. augusztus 12-i moszkvai szerződés alap­ján, valamint a két ország más megállapodásai alapján fejlesszék. A felek egyetértettek ab­ban, hogy folytassák a Szov­jetunió és az NSZK közötti magas politikai szintű talál­kozókát A - szovjet külügyminiszter találkozói és megbeszélései nyílt légkörben mentek végbe és mindkét fél értékelése sze­rű# hasznosak voltak. Andrej Gromiko megerősí­tette Helmut Schmidt kancel­lár szovjetunióbeli hivatalos látogatásra történő korábbi meghívását Hans-Dietrieh Genscher külügyminisztert szintén meghívták a Szovjet­unióba. A meghívásokat kö­szönettel elfogadták. Sorompó - résekkel Jólesik megemlékezni — az általános fegyverkezési verseny, a rendkívül nehéz leszerelési tárgyalások köze­pette — egy olyan megálla­podásról, amely már létre­jött és igazolta önmagát Tíz évvel ezelőtt lépett érvénybe a nukleáris fegyverek elter­jedését megakadályozó szer­ződés, népszerűén szólva az atomsorompó. Az atomfegy­verrel rendelkező aláíró ha­talmak vállalták, hogy nem adják át senkinek e vesze­delmes fegyverből, > többi csatlakozó pedig nem kéri és nem gyártja. Ezzel elvi­leg valóban leengedték a so­rompót Azóta 113 állam csatlako­zott a szerződésihez, így a kezdeményező Szovjetunió, valamint az Egyesült Álla­mok és hfagy-Britannia, akik­nek már van atomfegyverük, s egy sor fejlett ipari állam, az NSZK, Japán, Olaszor­szág, amelyeknek tudomá­nyos felkészültsége és gazda­sági adottsága meglenne a gyártáshoz. Többek közülük nemzetközi fórumokon rend­szeresen hangsúlyozzák: nem is kívánnak atomhatalommá válni. Nem igazolódtak az aggodalmak, hogy e korláto­zás miatt a nem atomhatal­mak hátrányos helyzetbe ke­rülnek a nukleáris energia felhasználása, az új techno­lógiai eredmények alkalma­zása tekintetében. Világszer­te gyorsan szaporodnak az atomerőművek, exportjuk vi­rágzó üzletággá lett és az NSZK például — az egyik aláíró nem atomhatalom —, óriási összegekért szállít kész erőműveket Brazíliának. De éppen Itt van — az atomerőművek elterjedése körül — az egyik nem meg­oldott probléma. Az áram­forrásul szolgáló reaktorok bizonyos fajtájának mellék- terméke a plutónium. Már­pedig ez az atombomba alap­anyaga lehet. Elméletileg te­hát az az állam, ahol ilyen erőművek dolgoznak, nuk­leáris fegyverhez juthat. Ilvenformán nemcsak az okoz gondot, hogy két tény­leges atomhatalom, Francia- ország és Kína máig sem csatlakozott a szerződéshez, Jónéhány »küszöbállam- Ja kívül tartja magát e megál­lapodás keretein. Ilyen a Dél-afrikai Köztársaság, Iz­rael, Egyiptom, India, Pa­kisztán. (Dél-Airika valószí­nűleg már át is lépte a ve­szélyes küszöböt) Elengedhetetlen feladat te­hát »befoltozni a lyukakat« az atomsorompó szerződésen, rávenni a kívülállókat a csat­aláírók abban Is, hogy töké^ létesíteni kell az ellenőrzés módszereit: még inkább el­zárni az utat az atomfegyve­rek áramlása előtt, s haté­konyabban felügyelni az üz­letet és az exportot Csök­kenteni a kísértés lehetősé­geit, hogy valamely állam,' amely békés célú reaktorom kát vásárol — fegyvergyár­tással próbálkozzék. A tudo­mány már megtalálta az el­lenőrzés hatékony módszer reit csak alkalmazni kell. Nemzetközi előírások sza­bályozzák a sugárzó anyag szállításának módozatait is. Valamely terrorista csoport ugyanis arra az elhatározás­ra juthat, hogy elrabol egy adag plutóniumot s ezzel zsarol egy-egy kormányt vagy akár államcsoportot Nem kell feltétlenül atom­bombát gyártaniuk s terro­ristáknak: néhány szás gramm plutóniumból kfiny- nyen készíthető igen veszé­lyes sugárzó fegyver. Elen­gedhetetlen tehát — ezt kö­vetelte nemrég a Szovjet­unió — a szállítási előírások szigorítása. Mindenképpen növeli a* atomfegyver elterjedésének veszélyét az a törekvés, hogy az atomerőművek tulajdono­sai maguk állítsák elő ter­mészetes uránból a fűtő­anyagot: a dúsított uránt és a plutóniumot A más —nem plutóniumtermelő — reakto­rok kifejlesztése és elterjesz­tése mellett ezt a kérdést meg lehetne oldani nemzet­közi ellenőrzés alatt álló dú­sító üzemek fölállításával. Ezek a központok garantál­nák a nem-atomhatalmak ellátását, csökkentenék az atomfegyver elterjedésével kapcsolatos aggodalmakat és lehetőségeket, még a sugár­zó hulladék őrzésére isköny- nyebben lehetne így nemzet­közi jellegű megoldást ta­lálni. »Londoni klub« — ez a reve a fejlett atomiparral rendelkező országok rendsze­resen összeülő együttesének. A nemzetközi életben ritka egyöntetűséggel tárgyalnak és határoznak itt. Nemrég úgy döntöttek például, hogy csak annak adnak el reaktort, aki aláveti magát a semle­ges nemzetközi ellenőrzés­nek. E »klub« munkája és ál­talában az atomsorompő-szer- ződés tíz esztendeje mutatja, hogy lehetséges az együttmű­ködés olyan kényes kérdé­sekben is, mint a nukleáris technológia. A teljes megol­dást természetesen — mint a fegyverzétkorlátozás más kérdésében is — az általános politikai enyhülés hozhat \

Next

/
Thumbnails
Contents