Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-24 / 275. szám
Párizsi párbeszéd Keddtől csütörtökig magyar zászló lobogott Párizs egyik legelőkelőbb szállója, a Crillon hotel előtt. Lázár György és kísérete innen indult a hivatalos eszmecserékre, a kétoldalú kapcsolatok új szakaszát előkészítő tárgyalásokra. Ami a magyar—francia kapcsolatok régmúltjának históriáját illeti, mi tagadás, az irodalom és a művészetek szféráiban nagyobb jelentőséget kapott, mint a politikában vagy a gazdasági életben. Tizenegy évvel ezelőtt találkozott először a két ország miniszterelnöke. Azóta szinte rendszeressé váltak ezek a magasszintű eszmecserék, amelyek kétségtelenül hozzájárulnak Budapest és Párizs álláspontjának tisztázásához a nemzetközi politika kérdéseit illetően, s elősegítik a két ország együttműködését. A most lezajlott ötödik kormányfői találkozó kiindulópontja jó reményekre jogosított: nincsenek olyan problémák, amelyek valamiféle árnyékot ne vetnének jövőbeni kapcsolatainkra. Persze, higgadtan kell megítélni lehetőségeinket is. Más-más po- litikai-katonai-gazdasági integráció tagjaként hazánk és Franciaország szakértői jó- néhány nehézséggel találják szemben magukat. Ennek ellenére mint azt a közös közlemény is aláhúzta — keresni kell továbbra is az együttműködés új lehetőségeit. Most már bizonyára köny- nyebb is ezekre rátalálni, hiszen az elmúlt években figyelemreméltó eredmények születtek. Éppen most egy éve Kádár János látogatott el a Szajna parti metropolisba. Méltán vélekednek erről az eseményről mind Párizsban, mind Budapesten úgy, hogy az mérföldkőnek 'számít a kétoldalú kapcsolatokban. Akárcsak a múlt öször, most is többségben voltak azok a témák, amelyekről véleményünk azonos, vagy legalább is közel áll egymáshoz. S ez éppen most, amikor például az európai biztonságot bizonyos N ATO-törekvések komolyan veszélyeztetik, rendkívül fontos. Lázár György sikeres párizsi látogatása újabb bizonysága annak, hogy a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok párbeszéde a kontinens békés távlatainak nélkülözhetetlen eleme. Jóleső megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a két kormány politikai szándéka egybeesik: mind hazánk, mind pedig a francia köztársaság keresi a kapcsolatok bővítésének, elmélyítésének újabb lehetőségeit. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az eddigi eredmények legfeljebb biztatóak, de korántsem kielégítöek. Mindkét fél részéről még nagyobb igyekezetre és bátrabb kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy a közös közleményben kifejezésre juttatott remények valóra váljnak. Minden bizonnyal újabb fontos állomása lesz kapcsolatainknak Giscard d Estaing elnök jövő őszi magyarországi látogatása is. Schmidt kancellár fogadta Gromikót Közös a felelősség Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Bonnban fogadta az NSZK-ban tartózkodó A. A. Gromiko szovjet külügyminisztert. A Szovjetunió és az NSZK ellentétes nézetekét vall a leszerelés legfontosabb aktuális kérdéseit illetően. Mint a hivatalos látogatáson Boraiban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a tiszteletére adott vacsorán, pohárköszöntőjében megfogalmazta: a két ország itt különböző nyelven, beszél. Gromiko nyugatnémet kollégájával, Genscherrel folytatott tárgyalásai során megerősítette: a politikai enyhülést minél előbb ki kell egészíteni a katonai enyhülés kézzelfogható lépéseivel. A leszere- relést becsületes, valamennyi fia érdekeit tiszteletben tartó, a kölcsönös bizalmon alapuló tárgyalásokon kell elősegíteni. Erre a szovjet fél — legutóbb az ENSZ-ben és Leonyid Brezsnyev berlini beszédében — számos javaslatot és kezdeményezést tett. Megnyugtatóan hatottak Gromikonaik azok a szavai, amelyekkel a két ország közös felelősségére és eddigi együttműködésének gazdag tapasztalataira utalt A szovjet tárgyalási készséget megerősítve reményét fejezte ki, hogy a bonyolult kérdésiek rendezésében felgyülemlett közös tapasztalaitok a jövőben, a leszerelés kérdésében is jó szolgálatot tehetnek a bäte ügyének. Gromiko a délelőtt folyamán Schmidt kancellárral tárgyalt, majd találkozott Herbert Mies- sel, a Német Kommunista Párt elnökével. Délben fogadáson látta vendégül Helmut Kohlt, az ellenzéki kereszténydemokrata párt elnökét A szovjet külügyminiszter délelőtt fejezi be ,NSZK-béfi látogatását Ruperez levelet írt Az Ittterviu című spanyol képes hetilap szerkesztőségének az ETA politikai—katonai ágazata megküldte a család követelte bizonyítékot az általa csaknem két hete elrabolt Javier Ruperez kormánypárti képviselő életben létéről és jó egészségi állapotáról. A szenzációs képriportjairól ismert hetilap egyik munkatársa tegnap hajnalban fényképeket kapott, amelyek Javier Ruperezt egy zászló előtt állva ábrázolják, kezében az El Pads című napilap november 17-i számával. A fényképek mellett a hetilap megkapta az elrabolt politikusnak családjához sajátkezűleg írott levelét is, amelyben megerősíti, hogy egészséges és jól bánnak vele. Időközben a baszk terror- szervezet egy baszk hetilapnak adott nyilatkozatában megismételte feltételeit Rüpe- rez szabadon bocsátása tekintetében, sőt egy újabb feltételt is szabott, az eddig megnevezett ötön kívül, egy hatodik letartóztatott szabad onbocsá- tását is követeli. A rendőrség közben folytatja a nyomozást az elrabolt politikus fogva tartása helyének felkutatására. A Madridban és környékén az utóbbi időkben bérbe adott vagy eladott lakások egyikében keresik azt a »népi börtönt«, ahol Ruperezt elrablói fogva tartják. Olyan értesülések is kiszivárogtak, hivatalosan azonban nem jelentették be, hogy a rendőrség azonosította, kikből áll az a terrorista csoport, amelynek tagjai elrabolták és fogva tartják Javier Ruperezt. A csoport vezetője az ETA politikai-katonai ágazatának egyik ismert tagja lenne: Jose Miguel Manux Echaniz, akit néhány hete állítólag láttak a spanyol fővárosban. A próféta sírját is megtámadták A mekkai támadással egy Időben ismeretlen fegyveresek megkísérelték hatalmukba keríteni az iszlám második legfontosabb szenthelyét, Mohamed próféta medinai sírját — közölték dzsiddai diplomáciai források. A források ezt a csoportot is »eretnekeknek« mondják, úgy tudják, hogy a kísérlet kudarcot vallott, ám Medinában nyugtalan a helyzet. Ellentétben a korábbi jelentésekkel, melyek szerint a mekkai nagymecset valameny- nyi foglyát sikerült volna kiszabadítani, a DPA hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva tegnap arról számolt be, hogy a mecset megszállói még mindig fogságukban tartanak harminc zarándokot. A szaúdi hatóságok azon vannak, hogy megvédjék a túszok életét, s ezért késik az épület teljes megtisztítása — írja a DPA. Kiszabadult é6 Szaúd-Ará- biából távozott túsz-szemtanúk elbeszélése szerint a támadás igen sok ember — elsősorban a nagymecset fegyvertelen őreinek — életébe került. Ezeket a támadók hideg- vérűen lemészárolták, de a kezeik közé került zarándokokat nem bántották. A szaúdl biztonsági erők tegnap teljesen ellenőrzésük alá vonták a mekkai nagymecsetet, helyreállították a rendet, és megkezdték az épületet három napja megszálló utolsó támadók letartóztatását — jelentette be a rijadi rádióban elhangzott- nyilatkozatában Mohammed Abdu Jamani tájékoztatási miniszter. Szaúd al-Fejszal külügyminiszter a kuvaiti sajtónak adott nyilatkozatában közölte, hogy a támadókat az iszlám törvényei szerint büntetik meg. Maffia-gyilkosság A szicíliai rendőrség — névtelen telefonbejelentés alapján — összekötözött, nylonzacskóba burkolt fejű, azaz »maffia- stílusban« meggyilkolt ember holttestére bukkant a szicíliai Gravina városka temetője mellett az árokban. Ezzel megoldódott Angelo Pavone, emberrablással gyanúsított, feltételezett maffiatag 12 nappal ezelőtti eltűnésének rejtélye. Pavonét azután tartóztatták le. hogy bankjegyeket találtak nála abból az összegből, amelyet egy észak-olaszországi gyáros családja fizetett ki váltságdíjul a gyártulajdonos elrablóinak. Pavonét a catam Som ogat Néplap niai börtönben tartották fqg- va. A bűnöző két hete azt kérte, hogy szállítsák át az észak-olaszországi Bologna fegyintézetébe. Állítása szerint azért, hogy az őt látogató rokonainak »ne kelljen annyit utazniuk«. A nyomozati ada tokból azonban most kiderült, hogy Pavone valójában szökni akart, ám tervéhez — vesztére — maffia-beli tettestársait hívta segítségül. A fogoly kérésére nem rab- szollító kocsin, hanem Pavj- ne saját Mercedesén indurt útnak a csoport: Pavone és három rendőr. Alighogy elhagyták Catania határát, fegy- • veresek támadták meg őket. A banditák megölték a kísérőket, majd — ahelyett, hogy kiszabadították volna — Pa- vonet « elteltek láb aáöi. Gépeltérítési kísérlet Ai utasok épségben elhagyhatták a repülőgépet. Háromszázhuszonegy utassal és tizenegy főnyi személyzettel a fedélzetén megpróbálták eltéríteni a japán légitársaság Osaka—Tokió járatának egy gépét. A géprablót a legénység egy tagja ártalmatlanná tette, miután a gép végül eredeti rendeltetési helyén, Tokióban landolt. Rendőrségi közlés szerint a géprablónál, aki egyébként japán állampolgár, nem volt semmilyen tűzfegyver. A Városgazdálkodási VáüalaA nehézgépkezelőt Kazmeváfi munkahelyre. Jelentkezés a gép- és szállítási osztályvezetőnél, Kaposvár, Cseri át 1«. M8343) A téma az utcán hover Kopottas kiilsejá, borostás fiatalember térdei a bonni sétálóutcán, színes kréta vei képet rajzol az aszfaltra. Művész nem művész? Ki tudja. A kép nem remekmű, talán célzatosan nem az, bizonyos politikai hangulatra épít, s így csal ki néhány márkát a járókelőiktől egy sapkába, amely mellé ugyancsak kré- távol ezt a szót írták: »Danke«. Köszönöm. A rajz várost ábrázol, amelyet sűrűn borít a gyárkéményeik füstje. Nyilvánvaló célzás a környezetvédelemre, amelyre mostanában különösen érzékeny a közönség. Szenvedélyek csapnak össze a sok millió autó kipufogógáza, az erőművektől kiokádott kéndioxid kártevése miatt, tüntetések folynak az atomerőművek építése ellen. Erre játszik rá a rajz. Azoknak, legalább is főleg azoknak kíván szolgálni, akiket összefoglaló néven így hívnak: »a zöldek«, lévén ez a megvédendő természet uralkodó színe. Néhány száz méterre a művésztől, az ellenlábas verte föl sátrát Asztal, rajta brossurák, újságok. Hasonló karú fiatalember és lány áli ott és meglehetős rámenősen kínálja az olvasnivalót .az »Európai Munkáspárt« kiadványait. Amerikai-nyugatnémet házaspár alapította mozgalom ez, s az egyik brossára címe így hangzik: »Amit a zöldek akarnak, az nép- gyilkosság«. Első pillantásra azt hittem, valamilyen baloldali szervezettel van doi- dom. — Nem kedvelik a természetvédőiket? — kérdeztem, a fiatalembertől. — Támogatjuk Helmut Schmidtet — hangzott az óvatos válasz. Következő mondata azonban már többet elárult: — Aki ellenzi az atomerőművek építését, az az energiától akarja megfosztani az emberiséget, főképpen a harmadik világot, vagyis megakadályozni a fejlődést, a töab élelmiszertermelést, meg akarja őket fosztani az élettől. Eddig még lenne valami igazság gomdolatmenetükben, de belepillantva brossúrájuk- ba elszömyedtem. Kiderült belőle, hogy a környezetvédelmet az amerikai—brit tokié akarja ráerőszakolni Európára, s mindez egyébként •sem más, mint az angolszász arisztokrácia természetellenes áUatszeretetének következménye. Miután ezek a frázisok igencsak hasonlítanak valamire a múltból (mégpedig a náci tanokra), hirtelen megvilágosodott előttem a kép: azon a címen, hogy egyetértenek Helmut Schmidt és Giscard d’Estaing (egyébként ésszerű) energia- politikájával, e maroknyi cso- portocska brossá rái valami fasiszta jellegű ideológiát szeretnének beszivárogtatni a nyugati közvéleménybe. Hadd fűzzem mindehhez, hogy a környezetvédelem fő képviselője nem az aszfaltIfruVHSKE, WP*' Vm 31 »munkáspárt«. Nem uetefien azonban, hogy éppen tack a témáit ragadták meg. Bonnban — élénikebb politikai széljárásak idején — a saó szoros érteimében az utcán hevernek a témák. Csoportok tárgyal ják az aktuális ügyeket, fölvomulnak, röpcédulákat osztogatnak, vagy például a fent leírt módokon győzködik az embereket a maguk igazáról. Valamennyi pártot foglalkoztatja az atomerő fölhasználása, de nemcsak mint a növekvő energiaigények kielégítésiének, a fokozatosan dráguló olaj ma még egyetlen ésszerű pótló eszköze, hanem mint szenvedélyeket kiváltó politikai ügy is. A kormányzó szociáldemokraták balszárnya el szeretné érni, hogy ne építsenek több nukleáris központot; a koalíció» társ, a Szabaddemokrata Párt olyan többségi határozatot hozott, amely szerint más energiaforrások után kellene nézni A jobboldal, a nagyipar legközvetlenebb szószólója egyértelműen további atomerőmű-építés mellett foglal állásit. Mi van emógött? Az emberek félelme a sugárzó anyagtól. Hiába mondják hozzáértők, tudások, hegy a reaktor századamnyina se szennyezi a levegőt, mint a szénre épült hőerőmű, hiába a többszörös technikai biztosítási lehetőség — sokak tudatában az atombomba rémképe átvetítődik a békés erőművekre. Ezt a hangulatot fejezi fej az a jó néhány politikai áramlat, amely különböző színekben — és nemcsak zöldben — jelenik meg, Főképpen ennek köszönhetik sikereiket az ember jogos természetvédelmi Igényeit zászlójukra író »zöld« pár- tocskák, akik legutóbb a brémai helyi választásokon önálló politikai erőként már bekerültek néhány városi és községi képviselőtestületbe. Most egységes párttá próbálnak szerveződni és indulni a* 1980-as parlamenti választásokon. Az egykori barokk főhercegi palota ma egyetem. »Nem kellenek az AKW-k!« (Ez az atomerőművek rövidítése.) A környezetvédő diákok nem nagy hívei a műemlékvédelemnek. Ma már nem krétával, hanem lemoshatatlan spary-vel írják-fújják a falakra jelszavaikat. A természet épségéért és egészségünkért őszintén aggódó diákok, valamint ezt a hangulatot meglovagló balos és egyéb csopoirtocsikák róják a falakra a jelszót. Bármily különös;, nem lehetetlen, hogy az elkövetkezendő hónapokban ez lesz a . nyugatnémet politikai élet egyik fő témája, botrányköve. Kis csoportok dönthetnek nagy politikusak sorsáról. Ezért érdemes néha megnézni, mit rajzol az utca aszfaltjára egy-egy »művész«.. T. I. DECEMBER 24- Ne halogassa az utolsó pillanatig.» MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT!- KERüOK? GONDOS CSOMAGOLÁSSÁ és pontos címzéssel segítse* a 4P0SIA MUNKÁJÁÉ! 4 ,