Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-16 / 268. szám
ENSZ-közgyülés Szavaztak a „kambodzsai kérdésről” Szerdán éjszaka szavazással ért véget az ENSZ közgyűlésének az a vitája, amelyet az öt Asean-ország kezdeményezésére indítottak a »kambodzsai kérdésről-«. A kambodzsai helyzet kialakulásának valódi okait több felszólalásban megkerülő vita részvevői közül 91 ország képviselője megszavazta az Asean-állaimofc által előterjesztett és 25 nyugati ország által támogatott határozati javaslatot. Ez ajánlja, hogy »haladéktalanul vonjanak ki az országból minden idegen csapatot«. Huszonegy állam küldöttei a javaslat ellen szavaztak, 29 delegáció pedig tartózkodott. A javaslat ellen szavazott Afganisztán, Angola, Bulgária, Belorusszia, Kuba, Csehszlovákia, Dél-Jemen, Etiópia, az NDK, Grenada, Guyana, Magyarország. Laosz, Mongólia, Mozambik, Nicaragua, Lengyelország, Sao Tómé és Principe, Ukrajna, a Szovjetunió, Vietnam. A kambodzsai belügyekbe beavatkozó javaslat támogatója volt az Asean-országok mellett Kína, az Egyesült Államok, valamint Finnország és Ciprus kivételével minden európai tőkés ország, továbbá számos afrikai és latin-amerikai állam. Tanácskoznak az arab külügyminiszterek Tuniszban csütörtökön megnyílt az arab külügyminiszterek tanácskozása, amely a november 20. és 22. között tartandó X. arab csúcsértekezletet hivatott előkészíteni. A találkozón 21 küldöttség vesz részt, köztük a PFSZ delegációja is. Egyiptom külön- utas politikája miatt nem kapott meghívást a konferenciára. A tunéziai fővárosban, amely Kairót felváltva az Arab Liga új székhelye, az ünnepélyes megnyitó után zárt ajtók mögött kezdődött el az érdemi munka. Irán a hágai nemzetközi bírósághoz fordul Egyetlen teszt sem engednek el A volt sah hamarosan visszatér Mexikóba A CBS amerikai televíziós hálózat teheráni tudósítójának jelentése szerint Abol Hasszán Baniszadr iráni külügyminiszter csütörtökön bejelentette: hamarosan szabadon bocsátják az amerikai nagykövetségen őrzött túszok egy 'részét. A »fehérbőrű, amerikai állampolgárságú férfiak« — mint mondotta — továbbra is őrizetben maradnak. A 98 túsz között 36 nem amerikai állampolgárságú,' főleg indiai és pakisztáni személy van, akik a nagykövetség alkalmazásában állnak.. A nők száma egyes jelentések szerint 13, mások szerint 7. Az sem tisztázott kérdés, kiket tekintenének »fehérbőrű amerikai állampolgárságú férfiaknak«. Ali Akbar Moinfar iráni kőolajipari miniszter a Mabdad címe lapnak adott nyilatkozatában törvénytelennek minősítette Carter elnöknek azt a döntését, hogy befagyasztják az iráni állam amerikai bankoknál letétbe helyezett, pénzeszközeit. A miniszter szerint ilyen lépést egyetlen kormány , sem tehet a hágai nemzetközi bíróság vagy hazai bíróságainak engedélye nélkül. Moinfar bejelentette. hogy az iráni »iszlám forradalmi tanács« az üggyel kapcsolatban panasszal fordul a hágai nemzetközi bírósághoz és az amerikai bíróságokhoz. • * • A teheráni amerikai nagy- követséget megszállva tartó diákok csütörtökön újságírókkal közölték: »Nincs jelentősége« Abol Hasszán BaniszadT megbízott külügyminiszter nyilatkozatának, amely szerint rövidesen szabadon bocsátják a túszok közül a nőket és a színes bőrű férfiakat. Hangoztatták, mindaddig egyetlen embert sem bocsátanak el. amíg a megdöntött uralkodót nem szolgáltatják ki Iránnak, s e szándékuktól kizárólag Khomeini térítheti el őket Irán egyébként — azon kívül, hogy a hágai nemzetközi bírósághoz valamint amerikai bíróságokhoz szándékozik folyamodni Carter elnöknek az j iráni követelések befagyasztá- I sárál hozott döntése ellen, Svájcban ügyvédeket bízott meg azzal, hogy eszközöljék ki a volt sah által svájci bankokban elhelyezett mintegy 4,5 milliárd svájci frankra tehető összegek visszajuttatását Iránnak. Erich Diefen- bacher az egyik megbízott ügyvéd újságíróknak kijelentette: Reza Pahlavi 1974-ben Zürichben még a következőket mondotta: 5 maga nem rendelkezik semmiféle vagyoninál. az általa letétbe helyezett összeg az iráni nép tulajdonát képezi. Az Arab Liga tuniszi külügyminiszteri értekezletén bírálták Carter elnök intézkedéseit, és több résztvevő célzott rá: a továbbiakban alaposabban megfontolják majd, hogy pénzösszegeket helyezzenek el az Egyesült Államokban. • * * A volt iráni sah tíz napon belül elhagyja az Egyesült Államokat és visszatér Mexikóba — jelentette szerdán este az NBC-hálózat. Értesülése szerint az amerikai kormány nemcsak tud, a sah tervéről, hanem szorgalmazza is távozását : emlékeztették, hogy eredetileg mintegy három hétben irányozták elő amerikai gyógykezelésének időtartamát — s ez az idő már letelt. Szerdai sajtójelentés szerint orvosai úgy látják: veszély nélkül szállítható. Az amerikai, kormány számára nagy megkönnyebbülést jelentene, ha régi védence és szövetségese távozna az országból. Washington azt reméli, hogy ezzel megnyílna az út az iráni kormánnyal való tárgyalások, az ottani amerikai nagykövetségen foglyul ejtett túszok kiszabadítása előtt Hajószerencsétlenség Isztambulban Lángtenger a Boszporusz vizén Görög teherhajóval ütközött össze, majd felrobbant egy román tartályhajó csütörtökön az isztanbuli kikötő közelében. Mindkét hajó kigyulladt. A nagy erejű robbanás megrázta az egész kikötőt és Isztambul belvárosát is. A kikötő közelében az utcákat törött ablaküvegek borítják. A 90 ezer tonnás román »Independente« tartályhajóból kiömlött és kigyulladt olaj láng- i tengerként borítja a Boszporusz tengerszoros vízfelületének nagy részét. A török hatóságok lezárták a hajóforgalom elől a Boszporuszt. Egyelőre több mint nyolcvan hajó vesztegel Isz- tanbul közelében és várakozik arra, hogy megfékezzék a hajókon keletkezett tüzet és lokalizálják a víz felületét borító, lángoló olajréteget. A Reuter angol hírszolgálati iroda jelentése szerint a két hajón keletkezett tüzet sikerült mgfékezni, az azonban nem ismeretes, vajon megfékezték-e már a lángba borult olaj réteget is. A torok hatóságok katonai járműveken szállítják át a lakosokat az Isztambul két partját összekötő hídon, mivel a komphajók forgalma is megbénult. A hirügynökségek egymásnak ellentmondó adatokat kő- j zölnek arról, milyen mennyi- j ségű nyersolaj került a ten- j gerbe a katasztrófa alkalma- i val. Egyes jelentések szerint I 50 ezer, mások szerint 95 ezer 1 tonnára becsülhető. Ami az emberveszteségeket illeti: a román tartályhajó személyzetének tagjai közül eddig háromnak a holttestét találták meg, egy tengerészt súlyos, kettőt könnyebb égési sérü- i lésekkel kórházba szállítót- J tak. ötven román tengerész i sorsa egyelőre ismeretlen. A j görög teherhajó egész legénységét sikerült megmenteni. A Minisztertanács megtárgyalta Munka és védelem Gondolkodásra késztető adatpár: az üzemi balesetek száma a népgazdaságban — kiváltképp az állami iparban, de a mezőgazdaság és az erdőgazdaság területén is — 1970 óta fokozatosan csökken, ugyanakkor a halálos kimenetelű és a csonkulással járó szerencsétlenségek mind gyakoribbak. Ha csupán a közelmúlt számait vesszük figyelembe: 1975 és 1977 között, éves átlagban, 116 ezer üzemi baleset történt, s ebből 453 volt halálos, 887 pedig csonkulásos. Tavaly kevesebb üzemi balesetről számolhatott be a statisztika: 111 ezerről, ám a sérültek közül 478-an haltak meg. Az idén, tíz hónap alatt — időarányosan — ismét emelkedett a halálos végű munkahelyi tragédiák száma. A technika fejlődik, mind bonyolultabbá válik — a mezőgazdaságban immár nem lovakkal, hanem lóerőkkel: fejlett műszaki ismereteket igénylő gépekkel dolgoznak —, s az emberek szakértelme (hozzátehetjük: fegyelme) mintha nem lenne képes hasonló léptókváltasra. Az iparban például — 1966—1977 átlagában — az üzemi balesetek 39,1 százaléka vezethető vissza a dolgozók szakképzetlenségére, gyakorlatlanságára, 17 százaléka pedig a munka, a munkamenet helytelen szervezésére, a felügyelet hiányára. E kedvezőtlen irányzat is indokolta, hogy a Miniszter- tanács napirendre tűzze a munkavédelem helyzetét, ám az elsődleges ok mégsem ez volt. Sokkal inkább az, hogy mindmáig nem volt olyan jellegű, átfogó jogszabály, mint amilyent legutóbbi ülésén a kormány elfogadott. Hadd utaljunk az eddigi gyakorlatra: a munkavédelemről a munka törvénykönyve tartalmazott elvi jelentőségű szabályokat (ez a jövőben, az 1980. január 1-én hatályba lépő, új munka törvénykönyvében is ekként lesz). Részletesebb rendelkezéseket a törvénykönyv végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet tartalmazott (az új munka törvénykönyve végrehajtására vonatkozó kormányrendelet ezt mellőzni fogja). A Minisztériumok és az országos hatáskörű szervek önálló rendeleteket, utasításokat adtak ki (volt olyan tárca, amelyik egyazon tárgyban tizet is), s ezzel még korántsem véges a sor. A munkavedelem országos irányítása a SZOT feladata. A szaktanács szabályzataként jelent meg 1965-ben az ÁBEO (általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály), amely az ágazatokra is vonatkozik. Ennek ismeretében a minisztériumok száznál több ágazati jellegű BEO-t hoztak, ráadásul még olyan szabványok is voltak, amelyek speciális jogszabálynak nevezhetők. Az 1965 után sorra kiadott BEO-k után, a hetvenes években megjelentek a munkavédelmi tárgyú szabványok. Mindez átfedésekhez, ellentmondásokhoz vezetett, a munkavédelem egész rendszere bonyolulttá, áttekinthetetlenné vált, s szakember legyen a talpán, aki eme útvesztőben töprengés nélkül eligazodott ... A SZOT — törvényes jogának és kötelességének megfelelően — kimunkálta azt az előterjesztést, amelynek alapján a Minisztertanács rendeletet alkotott. Ez a munkavédelem valamennyi kérdését átfogóan — egységes logikai rendben — szabályozza. Lényegére sűrítve öt részre bontható. A minisztertől a munkapadok mellett dolgozókig megszabja a munkavédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelmeket. A népgazdaság egészére érvényes, tehát nemcsak az állami vállalatokra, hanem a szövetkezetekre, a szakmunkás-tanulókra, sőt a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, a javító-nevelő munkára ítéltekre is. Vagyis, egységes követelményrendszer. Külön témakör taglalja a beruházásokat, a felújításokat, a bővítéseket. A jogszabály tételesen rögzíti a tervező, a beruházó és a kivitelező feladatait (vagyis: miként teremthetők meg az egészséges munkakörülmények); s bár elkülöníti egymástól a feladatokat, egyszersmind kötelezően előírja az együttműködés területeit. A munkahelyre vonatkozó követelmények egyik újdonsága, hogy megszűrnie az ÁBEO (követelményrendszere viszont — az eddigieknél rugalmasabb keretek kozott —megmarad.) A konkrét műszaki előírásokat, paramétereket a jövőben szabványok tar- : talmazzák. A rendelet megfő-1 galmazza a munkafolyamatok-: ra vonatkozó követelménye- j két, végül pedig szabályozzaj a munkavédelmi oktatást, az ellenőrzés rendjét __ A minisztertanácsi rendelet ily módón egyesíti a korábban ■ kiadott, munkavédelmi tárgyú SZOT-szabályzatokat (az j ÁBEO-t is); több mint száz j ágazati óvórendszabály fokozatosan megszűnik és szabványok lépnek a helyükbe. A miniszterek 1980 végéig kötelesek újra szabályozni a munkavédelmet, oly módon, hogy a korábbi rendeleteiket összevonják és újakkal egészítik ki. (Ez a helyi sajátosságok miatt a jövőben sem mellőzhető, hiszen a vegyiparban nem túlzás, ha szigorúbb- gyakoribb az ellenőrzés, mint például a könnyűiparban, vagy a kereskedelemben.) Végezetül utaljunk a szabványokra, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok j miatt is szükségesek. A KGST J munkavédelmi alapszabványa 1980. január 1-én hatályba lép; egyik célja, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amikor azért nem helyezhetők üzembe Magyarországon egyes külföldön gyártott gépek, mert az eltérő munkavédelmi követelményrendszer miatt nem felelnek meg a hazai í előírásoknak. Az új jogszabály célja egyértelmű: áttekinthetőbbé teszi a munkavédelem egész rendszerét. Ám hangsúlyoz- ■ zuk: ez csak egyik eszköze annak, hogy a népgazdaságban — az üzemi balesetek számához hasonlóan — csökkenjen a súlyos üzemi balesetek száma. | & T. | IZRAEL Politikai földrengés Az izraeli politikai életben október végén bekövetkezett földrengés nehezen helyreállítható károkat okozott Begin miniszterelnök házatáján. Előbb Dajan külügyminiszter nyújtotta be lemondását, majd egy nappal később a legfelsőbb bíróság törvénytelennek nyilvánította a Nablus közelében létesített Elon Moreh félkatonai települést, amelyről pedig 1977 májusában történt megválasztásakor Begin magabiztosan jelentette ki: »... még nagyon sok olyan települést fogunk létrehozni.« Infláció és bizalmatlanság Az egyre mélyülő belső válság egyik oka a gazdasági helyzet tartós romlása. Hivatalos adatok szerint az infláció idén eléri a 108 százalékot. A pénzromlást annak ellenére sem sikerült megfékezni, hogy külföldről — .főleg az Egyesült Államokból — több milliárd dollárt pumpálnak az izraeli gazdaságba. A fegyverkezésre fordított kiadásokat tekintve viszont Izrael a világranglista elére küzdötte fel magát, s ma már az egy főre eső külföldi adósság tekintetében is az elsők között van. Javulás pedig aligha várható a közeljövőben, hiszen Izraelnek le kellett mondania a Sínai-félsziget olajkútjairól, amelyek szükségletének egyharmadát fedezték. A hiányzó mennyiséget részben Egyiptomból, részben a világpiacról kell beszereznie egyre magasabb árakon. A válság másik s fontosabb oka a Begin-kormány elleni egyre növekvő bizalmatlanság, Dajan lemondása csupán egyik megnyilvánulási formája ennek. A volt külügyminiszter korántsem a béke őrangyala, ő ugyanúgy Izrael érdekeit tartja szem előtt, fnint Begin. Nézeteik nem a célok tekintetében, sokkal inkább a hozzájuk vezető útban, a módszerekben és az eszközökben különböznek. Míg ugyanis Begin Ciszjordánia nyílt és erőszakos bekebelezésére törekszik, Dajan megelégedne azzal, ha ott és a Gá- zai-övezetben a palesztin lakosságnak nyújtott autonómiával egyidőben fennmaradhatna az izraeli katonai jelenlét. Ez azt jelentené, hogy az említett területek hivatalosan nem tartoznának izraeli fennhatóság alá, a palesztinok azonban csupán névleges autonómiát élvezhetnének, azaz »szabadon« intézhetnék saját ügyeiket az izraeli fegyverek árnyékában. Dajan találkozott a Ciszjordániában és a Gázai-övezetben lévő palesztinok több olyan képviselőjével, aki a PFSZ-t tekinti a Palesztinái nép egyetlen törvényes képviselőjének és szerinte az említett személyiségek készek lettek volna tárgyalni egy ilyen átmeneti szakaszról. Begin azonban még e csekélyke autonómiát is elutasította, sőt újabb települések létrehozását szorgalmazta. Ugyanakkor felmentette külügyminiszterét az autonómia tárgyalásokon résztvevő izraeli küldöttség vezetése alól, s erre a posztra a vallásos fanatikusok képviselőjét, Burg belügyminisztert nevezte ki. Dajan, akit ezzel a saját sza vai szerint »a diplomáciai rendezvények és fogadások szervezőjévé degradáltak« benyújtotta lemondását. Talán nem véletlen, hogy aznap este 100 ezer ember vonult fel I a Tel Aviv-i polgármesteri hivatal előtti térre, tartó» ée igazságos rendezést követelve. Ingatag pozícióban Begin azonban — bár súlyosnak ítéli meg saját as kormánya helyzetét — jottányit sem akar változtatni politikáján. A törvénytelen föld- foglalásokat a bírósági döntés ellenére továbbra is támogatni kívánja. Ingatag belpolitikai helyzete miatt azért is Keménynek kell mutatkoznia, hogy biztosítsa a fanatikus vallási csoportok támogatását mind a kabinetben, mind a parlamentben. Növekszik az izraelieknek az az óhaja, hogy megállapodást érjenek el a palesztinéi néppel, méghozzá törvényes képviselőjével, a PFSZ-szel folytatandó tárgyalások révén. Ezt a közvéleménykutatásolc adatai szerint az izraeliek 30 százaléka óhajtja. Ebben bizonyára szerepet játszik a PFSZ diplomáciai ofíenziva- jának sikere, amely kifejezésre jutott az ez év nyaran Bécsben létrejött Arafat— Kreisky—Brandt találkozón és a Szocialista Internacio- nálé legutóbbi ülésén is. Hogy Begin mégsem siet változtatni erőszakos területszerző politikáján, abban jelentős szerepe van a közel- keleti katonai és politikai erőviszonyoknak. Izrael továbbra is a térség legerősebb katonai hatalma. Ezt annak köszönheti, hogy az amerikai kormány noha szavakban az igazságos és békés rendezés mellett tör lándzsát, gondoskodik róla. hogy az izraeli hadsereg erősebb legyen bármely szomszédos arab ország hadseregénél. Egy másik tényező az arab országok egységének hiánya: Szadat elárulta az arab ügyet; Szíria és Irak kapcsolatai az utóbbi időben megromlottak; Jordánia és Szaúd-Arábia pedig félszemmel folyton az Egyesült Államokra kacsingat. Kiút: a választás? Az amerikai Time magazin értékelése szerint az izraeli választók magatartása hasonló az amerikaiakéhoz. Vagyis véleményalkotásukat nem any- nyira a kül-, mint a belpolitikai helyzet alakulása befolyásolja. Márpedig Izrael beipol - tikai stabilitása, s vele együtt a Begin-kormány tekintélye is mélypontra süllyedt. »A kormányt már csupán a koalíciós partnerek fegyelme tartja ösz- üze, a nép körében nincs többsége« — írja egy kormánypárti jeruzsálemi lap. E kritikus helyzetből Begin állítólag úgy akar megszabadulni, hogy jövő év márciusában idő előtti választásokat rendez. Tanácsadói szerint ez azért lenne jó időpont, mert február végén Izrael és Egyiptom nagyköveteket cserél, ez pedig a Camp David-i alku látványos eredménye lenne. A kairói Al-Ahram azonban éppen Ezer Weiz- man múltheti látogatása előtt írta, hogy »Begin eljátszotta szerepét. Most már akár le is léphet a politikai színpadról. Sőt — írta a lap — a legjobb az lenne, ha átadná a helyét olyasvalakinek, aki képes megbirkózni az új feladatokkal.« Noha e nézet egy kairói lapban látott napvilágot, a jelek szerint Tel-Avivban is sokan egyetértenek vele. K. A. A kutasi Béke Mg. Tsz november 24-én 8 órakor lóvásárt rendez a tsz kisbajomi telepén. Felvezetésre kerülnek 2 éven felüli csikók és lovak.
