Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

Ära; 1,20 Ft 1979. november 15., csütörtök XXXV. évfolyam 267. szám FeleiíísségSeljes számadás A somogyi kommunisták munkájukat értékelve ké­szülnek a párt márciusban összeüld XII. kongresszusára. A (ölkészülés eddig is széles körű volt. Az alapszervezetek vezetőségei összegyűjtötték a tapasztalatokat, s fölhasz­nálták a beszámoló készítése közben. Ma a kongresszusi fölké­szülés fontos szakasza kezdő­dik: sorban összeülnek az alapszcrvezelck kommunis­tái a beszámoló taggyűlés­re. A párt XII. kongresszu­sát minden pártszervezetben két taggyűlés előzi meg. A mostani fórumon átfogóan elemzik fél évtized munká­ját, az alapszervezet politi­kai tevékenységét, belső éle­tének fejlődését. Nagy a felelőssége a tag­ságnak, hiszen a gyár, a szö­vetkezet, az intézmény egész közössége odafigyel erre a számadásra. S ez természe­tes, hiszen az alapszervezet a politikai élet, a politikai munka legfőbb irányítója, vezetője és szervezője. Épp ezért különösen fontos, hogy a beszámolóból és a vitából pontosan kitűnjön: az alap­szervezet mennyire képes betölteni a hivatását, miként érvényesíti a párt vezető sze­repét. A taggyűlések tapasztala­tai, a tagkönyvcsere alkal­mával tartott beszélgetések tanulságai mindenhol jó alapot annak ahhoz, hogy az öt év eredményeit, gondjait híven tükröző beszámolót készítsenek. Az értékelések kiterjednek a gazdasági, az ideológiai és a tudatformáló tevékenységre, a szervezeti életre és a kommunisták magatartására. Természete­sen a taggyűlés elsősorban akkor tölti be igazán a sze­repét, ha kiemelik a legfon­tosabb területeket, alaposan elemzik, s úgy vonják le a következtetést, hogy mit kell tenniük a párt politikájának még eredményesebb megva­lósításáért Az alapszervezetek íöbbsé- gc^az eredményeket számba véve a kialakult jó módsze­rek révén határozza meg a feladatokat E feladatmegha­tározás csak akkor lehet ala­pos, körültekintő, ha a párt­tagok közül minél többen szót kémek, s elmondják ta­pasztalataikat, véleményü­ket, s újabb javaslatokat ter­jesztenek elő. Az már a tag­gyűlés elnökének a feladata, hogy minden észrevételre vá­laszoljon, a használható ja­vaslatokat pedig a taggyűlés résztvevőinek véleményezé­se alapján beépítse a végle­ges javaslatba. A kommunisták a követke­ző taggyűléseken a kongresz- szusi irányelveket vitatják meg; ott választják meg a vezetőséget és a küldötteiket, A mostani beszámoló tag­gyűlések előkészítik ezt az újabb szakaszt, a tagság ugyanis most választja meg a jelölő, a szavazatszedő bi­zottságot és a vezetőségvá- iasztó taggyűlés elnökét. Fontos tisztség ez, épp ezért a javaslatok mérlegelése nagy körültekintést igényel a tagoktól. A jelölő bizottság i gyanis hosszú távra kiható púnkat végez majd a tagok 1 vas tatainak összegyűjtés é- el, mérlegelésével és a kö­vetkező taggyűlés elé ter- j is 'lésével. A partéiét pezsgése a kongresszusi fölkészülésre uial. A következő hetekben tovább nő az érdeklődés és az akiivitás a politikai mun­kában. Nagyatádon járt a kaiinyini küldöttség Tanulmányozták a fogyasztási szövetkezetek munkáját A somogyi fogyasztást szö­vetkezet munkájával ismerke­dett Nagyatádon és környé­kén a kaiinyini pártmunkás^ küldöttség. A V. Szkripnyiko- vot, az SZKP Ka liny in me­gyei Bizottságának másodtit­kárát és a küldöttség tagjait — somogyi tartózkodásuk har­madik napján — Tóth Ká­roly, a megyei tanács elnök- helyettese és dr. Horváth Sán­dor, a megyei pártbizottság osztályvezetője kísérte el Nagyatádra. A fiatal városban dr. Kiss József, a megyei párt-vb tag­ja, a Mészöv elnöke, Hamvas János, a városi pártbizottság első titkára, Alsecz János, a Nagyatád és Vidéke Áfész el­nöke, valamint Varga János, a pártszervezet titkára fogad­ta. A megye fogyasztási szö­vetkezeteinek sokrétű tevé­kenységéről dr. Kiss József adott tájékoztatást. Részlete­sen szólt az áfészek, a taka­rékszövetkezetek, valamint a lakásépítő és -fenntartó szö­vetkezetek tevékenységéről. Elmondta, hogy Somogybán az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet üzleteinek forgalma adja a kiskereske­delmi áruforgalom felét, s a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésszervezésében is je­lentős a szerepük. A falusi szövetkezeti bankok — a ta­karékszövetkezetek — hitelek­kel segítik ezt az egyre szé­lesebb körű munkát. A ven­dégek a szövetkezeti önkor­mányzat működéséről, a ta­gok érdekeltségi rendszeréről tettek föl sok kérdést. Föl je­gyezték a tervezés és a gaz­dálkodás jelenlegi rendszeré­nek tapasztalatait. Azt, hogy miként gazdálkodik egy fo­rrasztási szövetkezet, Alsecz János, a nagyatádi áfész el­nöke mondta el. Varga János, az áiész pártszervezetének titkára a szövetkezet felvásár­lási és ipari főosztályvezetője tőle a kisárutermelés szer­vezésének módszereit tudakol­ták. Elmondta: a kisgazdasá­goktól évente 32—35 millió forint értékű árut vesz meg a szövetkezet és 25 millió forint értékű takarmányt hoz ré­sz ükre forgalomba. kérdést F. P. Srmirnov, a kaiinyini Sertéstakarmány-ter- me!ó Egyesülés vezérigazgató­ja.' A .felelétet megadták a szövetkezet vezetői is, de fél órával később ismét • választ kapott a ' kérdésekre Berzen- cén. Pólyák Károly portáján. A gazda ötszáz toióhibridet tart korszerű körülmények között. Miközben vendégeit kínálta, megjegyezte: — Tartanék többet is, de sok velük a munka. — Ha mindent fölszámol, mennyi a nyeresége. — A bevételem évente 200 ezer forint körül van. A ta­karmány és az előnevelt ba­leKe SSt romfi, mert azt úgy veszem meg, körülbelül 150 ezer fo­rintba kerül. Tisztán marad tehát nekem 50 ezer forint: minden tyúk száz forint hasz­not hoz. Dergecz Ferenc portáján a felesége fogadta a vendégeket. Ök a tenyésztojást termelő szakcsoport tagjai. A régi gazdasági épületeket teljesen átalakították és több éves-ter­mékértékesítési szerződést kö­töttek. Az ötszáz tyúk tojását 150 napig a keltetöállomások veszik meg. A szépen gondo"- zott állomány méltán váltotta ki a vendégek’ tetszését. — Sok munka van vele — mondta már beszélgetés gőz­ben a kaiinyini küldöttség vezetője. — tfaaa-Be el nekem, szinte soha nincs megállás — felelte a háziasszony, és illatos, friss rétessel kínálta a vendégeket. — Elhiszem — tette hozzá A. V. Szkripnyikov. — Az én szüleim is falun élnek, és még soha nem sikerült meglesnem, hogy mikor kelnek föL Azt, hogy miként tenyésztik a kisegítő gazdaságokban a nyuiakat, Tátrai Jenő nagy­atádi házának udvarán mutat­ták meg a vendégeknek. Itt mondták el azt is, hogy a korszerű tartástechnológia be­vezetése minőségi változást hozott: nőtt a termelés gaz­daságossága. Délután rövid séta követke­zett a városban. Az úti cél a városi pártbizottság székhaza volt. A tárgyalóasztal mellett mondta Hamvas János első titkár: — Látták, hogy nem nagy ez a város: könnyű bejárni. Irányítani sem nehéz, de a jelen lehetőségeit figyelembe véve úgy fejleszteni, hogy a holnap városának lakója is elégedett legyen, nagy fel­adat. Nagyatádról sokan jár­tak már Kalinyinban — mondta ezután. — Nemrég jöttek meg azok, akik á no­vember 7-i ünnepségeken vet­tek részt. — És ennek a delegációnak az egyik tagja, amikor jöttem az ünnepségről, átnyújtott ne­kem egy érmet Nagyatádról — mondta A. V. Szkripnyikov. — Kedves ajándék. Azt részletezte ezután tájé­koztatójában Hamvas János, hogy milyenek a városfejlesz­téshez a lehetőségek, hogyan segítik a lakók a környezetük gazdagodását szolgáló célok Vontafóhajó. A Magyar Hajó- és Daru gyár Óbudai Gyáregységében hamarosan átadják a szovjet megrendelés­re készült 1240 lóerős tutaj-vontató speciális hajót. A szi­bériai vizekre készülő hajó a fafeldolgozó üzemeket fogja kiszolgálni. Az NDK-beli S. K. L. gyár turbinás motorjai­val felszerelt hajó üzemeltetése igen gazdaságos, mert úgynevezett nehéz olajjal működtethető. A csaláfiiegi törvény végrehajtásának tanulságai elérését a szabad időben vég­zett társadalmi munkával is. Késő délután a Nagyatádi Cérnagyárba látogattak a vendégek. Torják Vincéné párttitkár a csaknem ezer embert foglalkoztató üzem kommunistáinak tevékenysé­gét ismertette. A vendégek följegyezték, hogy minden párttagnak van hosszú távra szóló megbízatása az alap­szervezettől. Ezenkívül — pártfeladatként — egy-egy ak­ció sikeres megszen/ezéeéért is felelnek, ök mozgósítják az embereket a kommunista műszakokra, társadalmi mun­kára. Aztán gyárlátogatás követ­kezett. A kaiinyini küldöttség ma folytatja somogyi látogatását. A módosított családjogi tör­vény társadalmi hatását vi­tatták meg a Magyar Nők Országos Tanácsának ankét- ján, a MNOT székházában. Erdei hászlóné elnöki beszé­dében megállapította: a nőta­nács javaslatai a jogszabály módosítására szükségeseknek bizonyultak. Elismerően szó1* arról a széles körű jog-propa­ganda munkáról, amely hoz­zájárult ahhoz, hogy az állam­polgárok megismerjék és el­fogadják a törvénv úi. illet­ve módosított szabályait • A nőtanács továbbra is elősegíti a családjogi törvény megvalósulását, a házasság, a családok, a gyermekek foko­zottabb védelmét — hangsú­lyozta az einöknő. Továbbra is elemzi a nők helyzetének alakulását, ajánlásokkal, ja­vaslatokkal előmozdítja a fiatalok előkészítését a csalá­di életre, a házastársak egy­más és gyermekeik . iránti fe­lelősségének elmélyítéséi.' Kezdeményezik, hogy az ille­tékes tudományos intézetek tárják fel a házasságok meg­romlásának okait. Figyelem­mel kísérik a fiatalkorúak, főleg a lányok házasságának alakulását, a házasság előtti kötelező tanácsadást, a felvi­lágosítás tartalmát és módsze­reit. A vizsgálat tapasztalatait összegező beszámoló — ame­lyet a részvevőkkel előzetesen ismertettek — megállapította: a jogszabály a gyakorlatban bevált, módosítása időszerű volt. Egyértelmű rendelkezé­sei elősegítették az anya­könyvi, a gyámügyi és a bí­rói gyakorlat egységessé vá­lását. A közvélemény helyesli a házasságkötést megelőző várakozási időt. Nem kevés azoknak a száma, akik a 30 nap eltelte után nem kötik meg a házasságot, mert a há- zasulók időközben megismer­ték egymás kedvezőtlen tu­lajdonságait is, vagy nem ol­dották meg lakásgondjukat, avagy a második házasságát kötő nő nem akart lemonda­ni az özvegyi nyugdíjáról. Ma is vitatják azonban: helyes volt-e csökkenteni a nők há­zasságkötésének • korhatárát.1' Ügy Vélik, a 15—17 éves leá­nyok biológiailag érettek ugyan, a családi élet terhé­nek viselésére még éretlenek. A névviselésre vonatkozóan megállapította, a fiatalok sza­kítanak a hagyománnyal. A férjhezmenő nők zöme a férj teljes nevét a né toldattal használja, kedvelt névviselési forma a férj családi neve a né toldattal és a feleség le­ánykori neve. egyre többen tartják meg leány nevüket a házasságkötés után is. Eréd- ménvként állapította meg a beszámoló, hogy a házasság felbontását megelőző békítő tárgyalások hatására a bontó­perek 40 százalékában a felek elállnak bontási szándéktól. A gyermekekről való á1 lá­tni gondoskodással kapcsolat­ban megállapították: a rend­szeres nevelési segély, az új jogi rendezés célja megvaló­sul. a segélyezettek általában nagy családosok. A vitában felszólalók közül többen hangsúlyozták: a nő­bizottságok csakúgy, mint az egészségügyi, igazságügyi szervek és Intézmények, a gyámhatóság, a társadalmi szervezetek fordítsanak több gondot a fiatalok család irán­ti felelősségének erősítésére. Havasi Ferenc Nógrád megyében Havasi Ferenc, az MSZMP j Központi Bizottságának titká­ra Nógrád megyébe látogatott. A vendéget kedden délután Salgótarjánban Géczi János. az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára fo­gadta. Szerdán Havasi Ferenc a Nógrádi Szénbányákhoz láto­gatott el Géczi János társasá­gában. A nagybátonyi bányász 1 oktatási központban találko­zott a vállalat vezetőivel, akik j beszámoltak a szénmedencé­ben folyó munkákról; azokról az eróíeezílesekről, amelyek a* kutatás-feltárás fellendítésé­re; a nógrádi szénbányászko­dás műszaki színvonalának emelésére irányulnak. Ez utóbbi tennivalókhoz évről évre nagyobb segítséget kan­nak. Az állam az ötödik öt­éves terv időszakában össze­sen ötszázmillió forintot for­dít az új nógrádi szénmezők feltárására. Ezen belül jövőre az idén rendelkezésre álló összeg háromszorosát.. A nap második felében a megye mezőgazdaságának helyzetével ismerkedett a Központi Bizottság txtkaiy.

Next

/
Thumbnails
Contents