Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-02 / 257. szám
A munkahely hangulata A Fűszért és dolgozói A munkahelyi közérzetet meghatározó tényezőkről kért beszámolót a Somogy—Zala megyei Fű&zért Vállalattól a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ központi vezetősége. Ezt, valamint a beszámoló nyomán készített ellenőrző jelentést — más szóval a vállalat munkavédelmi, szociálpolitikai tevékenységét, az üzemi demokrácia fórumrendszerének működését — értékelték tegnap. A tanácskozáson — amelyet Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes vezetett — részt vett Vészi Lászlöné, a KPVDSZ központi vezetőségének titkára, Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára és Tóth Károly megyei ta- nácselnökhelyettas is. A jelentések és a vita résztvevői arra a kérdésre keresték a feleletet, hogy miért érzik jól magukat a dolgozók a vállalatnál? Hogyan érte el a Fűszert, hogy évek óta a legeredményesebben dolgozó élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatok között van annak ellenére, hogy gazdasági adottságai nem jobbak az átlagosnál, és támogatást is kevesebbet kapott, mint más gazdálkodó egységek? A nagyvállalat korszerű szervezeti rendszerében világosan határolták el a döntési pontokat és pontosan határozták meg az emberek feladatait. A versenymozgalom célkitűzései szorosan kapcsolódnak az áruforgalmi és há- i lózatfejlesztési tervekhez, és a munkahelyek feladatainak megoldását Szolgálják. A társadalmi munka a szocialista munkaerkölcs és magatartás általánossá válását segíti. A vita hat felszólalója közül mindenki foglalkozott azzal, hogy igen jó a munkahelyi légkör: mindén egységben kulturáltak a munkakörülmények, magas fokú a szociális Gondoskodás. Egy év alatt például negyvenketten jártak külföldön a vállalat költségén a kereskedelmi munkát tanulmányozni. »Ha csak annyit tapasztalnak ezeken az utakon az emberek, hogy a kereskedőknél alapvető a tisztaság és az udvarias magatartás, már megérte a költséget« — mondta jelentése kiegészítőjében Dévényi Zoltán igazgató. A jó munkafeltételek követelményt is jelentenek, s aki a jogi, valamint a vállalat által támasztott erkölcsi normákat megsérti, azt szigorúan. megbüntetik. Az idén 38 embert bocsátott el a vállalat, mert ittasan jelent meg a munkahelyen, vagy hozzányúlt a társadalmi tulajdonhoz. A jól, pontosan, dolgozók közül többen kaptak jutalmat. A felelősségteljes, nehéz munkát végző dolgozók közül pedig azok, akik elfáradtak, a vállalat költségén üdülnek feleségükkel együtt. A tapasztalatokat összegezve mondta el Molnár Károly mi niszterhelyettes : — Ennek a vállalatnak sincs több pénze: az élet nehézségeivel is ugyanúgy találkoznak, mint a többiek. A vezetők felfogása azonban — a párt politikájával megegyezően — rendkívül emberközpontú. Ha a szakszervezet vagy a minisztérium javasol valamit, akkor nem azzal kezdik, hogy a megvalósításához szükség volna tíz-, húsz- vagy harmincmillió forintra, hanem keresik a megoldás lehetőségét saját hatáskörükben. Ennek a vállalatnak a légköre egy kicsit példa is: nem abban különbözik a többitől, hogy magasabb, színesebb a raktára, szebben van kifestve az irodája, hanem abban, hogy az épületek minden zugában az emberről való gondoskodás jeleit lehet megtalálni. A forma, a külső — régi igazság ez — egy idő után a belsőt, a tartalmat is alakítja, az egész a részt — a vállalatot alkotó embereket — is »kényszeríti« a jóra. A központi akarat érvényesítését demokratikus úton érik el: ez nem azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben hónapokig vitatkoznak, hanem azt, hogy az érvek alapján gyorsan döntenek. Elhangzott, hogy a váb lalatnál nincsenek kényes kérdések. Ez azért van így, mert minden kérdést nyütan föl lehet vetni, és arra fórumon kapnak választ az emberek. Azt javasoljuk, hogy a vállalat vezetői járják tovább ezt az utat a nehezebbé váló körülmények között is, és tegyék még határozottabbá a dolgozók részvételét a vezetésben. Sió zsemle, krumplis kenyér konténerben A legfőbb bíró a vásárló Mérgelődünk a boltban, panaszkodunk a munkahelyen a kollegának, mert nyúlós, ragacsos, szikkadt, másnapos, egyhetes, lapos, süjetlcn, agyonégetett, keserű, savanyú, í’/ctlen — vagy kiváló, de már megint elfogyott.. Nem egyszerű fogyasztási cikk; esszük búshoz, leveshez, főzelékhez, tejhez, kávéhoz, vagy azzal foglalkozunk. hogyan helyettesíthetnénk valami kevésbé hizlalóval. így vagy úgy, mindennapjaink egyik legfontosabb kelléke a — kenyér. A vásárlót < csak egy dolog érdekli: jó legyen a kenyér. Friss, illatos, szépen, sült. Ebből indultak ki a szakemberek, amikor a Sütőipari Vállalat kaposvári irodaházában összeültek, hogy megvitassák azokat a teendőket, amelyekkel a kenyér és péksütemények minősége javítható. Mert a javítás igencsak elkel — ebben a sütőipar, a gabonaipar és a kereskedelem jelenlevő képviselői egyetértettek a tanácskozáson részt vevő felügyeleti szervek vezetőivel. Javítani kell, még akkor is, ha ez igen nagy anyagi áldozatok árán látszik kivitelezhetőnek. Rontotta a megyeszékhely ellátását, hogy ötéves folyamatos üzem után elkerülhetetlenné vált az egykilós kenyereket gyártó automata gépsor nagyjavítása. Az átmeneti időszakban nemcsak a kilós kenyér tűnt el a boltokból; valamelyest romlott a pékáruk minősége, különösen a frissesége. Hétfőtől újra in- dúl a gépsor, s mivel elegen- i dő burgonyapehelyhez jutott ' a vállalat, krumplis kenyeret is sütnek a kaposváriaknak és a környékbelieknek. Nem Tizenhétezer sertés évente A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság sertéstelepén mindenki fehér köpenyből jár, jövet-menet kötelező az idegennek a fertőtlenítés. — 1971-ben kezdett üzemelni a jelenlegi sertéstelep, eredetileg az úgynevezett Ag- vokemplex hizlalási rendszerrel — mondja Krénusza Lajos telepvezető. — 1976-ban nagy jelentőségű korszerűsítést hajtottunk végre, melynek elsődleges célja a férőhely növelése volt. Jelenlegi állományunk — s ez adja idei tervünket is — ezerötszáz koca, háromezer szopós malac, ötezer-kétszáz utóneveit malac és tízezer-ötszáz ’ hízó. Te- nyészanyag-utánpótlásra hétszáz kocasüldőt nevelünk. Telepünkön kizárólag a Ka-hyb fajta található. Az államnak tizenhétezer sertést adunk el. Az állomány hatalmas, ennek ellenére a telepen mindössze hetvenen dolgoznak összesen. — Célunk egy olyan, minőségi vágásra alkalmas sertés nevelése, amely kielégítené a húskombinát sonkakonzervüzemének igényeit Van egy telepünkön kívül üzemelő, de hozzánk tartozó vágóhíd, ahol évente ötezer sertést vágnak le. A főiskolás diákok és a szakközépiskolások kötelező szakmai gyakorlatukat töltik itt; a középiskolások sertés- g'ondozóként dolgoznak, a harmadéves főiskolások pedig hetenkénti beosztásban ismerkednek a telepvezetői teendőkkel. Ennek során a végzős hallgatók a gyakorlatban végzik mindazt, amit korábban elméletben megtanultak. Az oktatási intézménnyel való együttműködés más vonatkozásban. is jelentős. Az ott kikísérletezett tartástechnológiai és takarmányozási elveket a telepén nagyüzemi rendszerben is kipróbálják. Ily módon állhat elő egy olyan érdekes helyzet, hogy szinte hónaponként változnak az alkalmazott nevelési elvek. Jelenleg egy újfajta gyógyszert próbálnak ki. — A r.agy állatállomány miatt minden pillanatban számolni lehet es kell is valamilyen fertőzés elhatalmasodásával. Ez esetben zár alá kellene helyezni az egész telepet, (•hát bigtoMUpi kcU az itt dolgozók elhelyezését. A telepnek saját vízhálózata és saját’ hőközpontja vári; ez nélkülözhetetlen; számottevő veszteséggel járna egy esetleges vízhiány vagy fűtéskimaradás. Még így is érzékenyen érint bennünket, ha előfordul ilyen. — Mennyi az idei tervezett bevétel? — Ebbén az évben hatvan- millió forintra számítunk. Ebből a tiszta nyereség nyolc és fél millió. Ez a számadat egyben tükrözi az itteni termelési arányokat. Hogy milyen fejlett rendszerrel működik ef. a valóságos »sertésgyár« csupán egy példa: az 1500 koca mellett mindössze 34 kant tartanak; a mesterséges megtermékenyí- tési rendszert alkalmazzák. Az épületek mindegyike légkondicionált, megoldották a teljes szellőztetést. :— A sertéseket négy fázisban neveljük, négy egymástól teljesen elkülönített helyen. Az első fázis a születéstől 35 napos korig tart; azután kerülnek az állatok az utóneve- lőbe. Ott körülbelül hatvan napig vannak, tehát kilencvennapos korukban kerülnek az előhizlaldába. Minden sertés addig az előhizlalda neveltje. amíg el nem éri a hat- vankilós súlyt; csak ezt követően kerülhet át az utóhizlaldába. Itt körülbelül 230 napos korukig hizlalják őket, ekkorra érik el a leggazdaságosabb súlyhatárt. A telepen takarmánykeverő üzem is van, a szállítás folyamatos. Az etetés programvezérlésű, tehát emberi kéz érintése nélkül kerül a takarmány az állatok elé. — Milyen az elhulló állatok aránya? — Évente a születettek csaiknam 13 százaléka hullik el. Ez a szám csak az első pillanatban magas, az ilyen nagy üzemnél a megengedett veszteség 15 százalék. Ezt erősíti meg dr. Bánáti Henrik, a gazdaság állattenyésztési ágazatvezetője, aki egyben a telep állatorvosa is. — A telep állategészségügyi szempontból kifogástalan. Mentes a fertőző betegségektől, sőt jelenleg már a gümő- kórtól is. Szervezett, pontos, ütemszerű munka folyik a zaranyi telepem. Az évi Lizenhétezer sertés kibocsátása nagy fegyelmet kíván minden dolgozótól. Hornyák József várható egyelőre jávulás a péksüteményeknél, mivel azonnal Sort kell keríteni itt is a gépsor nagyjavítására, így elképzelhető, hogy az ellátás majd akadozik, mert a pótlást a távolabbi üzemekből kell hozni. A gépsor kijavítása után minőségjavulás várható, többek közt azért, mert az országban is kiemelkedően jónak minősülő Sió zsemlékhez szükséges import adalékanyagot sikerült beszerezni, így a kaposváriak szintén hozzájuthatnak a népszerű péksüteményhez, sőt, ha a kísérletek eredménnyel zárulnak, lesz Sió kifli is. Az ország egyik igen túlterhelt üzeme a somogyi. Míg sok helyen egy nappali műszakiban dolgoznak, náluk évek óta három műszakos az üzem, ami súlyos munkaerőgondokat okoz. A túlterhelés velejárója, hogy már a hét közepén készletezni kell a hét végi ellátást szolgáló kenyér- mennyiséget. Tehát csütörtök esti, péntek reggeli kenyeret talál a vásárló szombaton a boltban, azaz nem frisset. Ezen elsősorban nagyarányú rekonstrukcióval lehetne javítani, amelyre ma nincs meg a lehetőség. Mód van viszont a szervezés gyorsabb, rugalmasabb alakításával úgy javítani a helyzeten, hogy az ne igényeljen nagyobb anyagi ráfordítást. A helyenként izzó hangulatú tanácskozás résztvevői egyetértettek abban: csak közös erőfeszítésekkel érhető el, hogy a vásárló az igényeihez közel álló termékhez jusson. Énnek egyik feltétele, hogy a boltok fogadják a délutáni sütés friss termékeit, azaz aki hat óra tájban a kijelölt boltokba megy, frissen, melegen vehesse meg a másnapi kenyeret, péksüteményt. Erre az ipar szívesen vállalkozik, s‘a kereskedelem résztvevői is hajlandók áldozni. Szükséges az is, hogy a sütőipar szakboltjai ne délután négyig, hanem a csúcsforgalmat kivárva, legalább este hatig tartsanak nyitva. Erre is van mód, ha az országos központ egyetért. Sok függ a boltvezetőktől, j mert ha nap közben elfogy a kenyér, nekik kell mihamarabb az utánrendelési elküldeni, akár egy órával a zárás előtt is. Tény, hogy gondek vannak a szállítással, s amint a megyei élelmiszer-ellenőrző intézet igazgatója elmondta, sok esetben a. raktározás és a szállítás során károsodik a jó minőségű kenyér. El kell er i;, hogy az. egyébként kifogástalan kenyér a boltba is kifogástalanul érkezzen. Erre megoldást csak a konténeres szállítás hozhat, ami ma már túljutott a kezdeti tapogatózásokon. Mind a termelők, mind a kereskedők hajlandók áldozni a konténeres szállítás megszervezésére, amely nemcsak. a munkát könnyítené, gyorsítaná, hanem megvédene a pékárut a környezeti ártalmaktól, sérülésektől is. Bár a tanácskozáson erre vonatkozóan nem sikerült konkrét elhatározásra jutni, a közelmúltban meghirdetett országos felhívásra a két fél közös pályázatot nyújtott be. A pályázattal elnyerhető támogatás révén Somogybán is megoldható lenne az, ami néhány megyében már jó gyakorlat: cserekonténerekkel lebonyolítani a szállítást. A kenyér alapvető szükségleti cikk, minősége nem lehet rosszabb az előírtnál, sőt annál jobbnak kell lennie. A1 rossz körülmények, a túlterhelt üzemmenet ellenére is sikerült a megyei sütőiparnak egy-két országosan elismert terméket felmutatnia. Ilyen a Sió zsemle és a bogiári kenyér. Ez a követendő ük s a most folyó rekonstrukciós nagyjavítás valamit segít e téren. Ha valóban sikerül eredményeket elérni a szállítás gyorsításában, valósággá válnak a délutáni szállítások, beindulhat az üzemben a szombat délelőtti műszak, akkor szombat délután néhány kanosvári bolt árulhatna friss, aznap sült kenyeret. Ez a termelők és kereskedők összefogásától függ, s a tanácskozás egyik legnagyobb eredménye, hogy ebben sikerült megegyezni. A következő napok feladata, hogy a vezetők megbeszéljék ezek kivitelezését. A megyei tanács képviselője zárszavában így fogalmazott: a megyeszékhelynek a hét végeken 120 mázsa kenyérre van szüksége. Hogy ebből minél kevesebb legyen az előre gyártott, azt csak jobb együttműködéssel lehet megvalósítani. A hamarosan boltokba kerülő kilós kenyér sokak aggodalmát eloszlatja. De a megnyugtató megoldásig hősz- szú hetek és hónapok áldozatkész munkája kell — mindenki részéről. Az érintett felek ezt vállalták, munkájuk eredményéről pedig majd a vásárlóközönség mond véleményt Bcncsik András Tanulók boltja Kerekes Csilla harmadéves kereskedótanuló osztályvezető lett. Évfolyamtársát — Horváth Zsuzsát — »kinevezték« a helyettesének.* Osztályuk a Somogy Áruházban van, ott, ahol kötött gyermekholmikat árusítanak. Fo gom a kosarat, belépek a gondolák közé, és figyelem, miként dolgozik a tanulóosztály. Pillanatokon belül fekete kislány szólít meg: érdeklődik, hogy mit keresek. Mosolygós és figyelmes. Aztán látja, hogy nincs meghatározott célom, magamra hagy, hogy szemlélődjek. Fejkendős nénike a következő vevője. Párbeszédüket hallgatom a gyermekplédekről. Percek alatt kiderül: az eladó mindent tud erről az áruról. Az üzlet létrejön, a néni a pénztárhoz megy a kosarával. A lány kíséri, aztán visszalép a gondolához és megigazítja az összeturkált árut. Rend van- az osztályon, pedig sok vásárló forgatja, mustrálja és keveri össze a különböző cikkeket. A vevő nem tanuló, de örök kezdő Az eladók munkaköpe'nyén pedig ott a felirat: tanuló. Erre külön tábla is felhívja a vevők figyelmét. — Kísérletbe kezdtünk — mondja Kovács Ferenc, a Somogy Áruház igazgatója. — A ruházati szakos harmadéves tanulók a hét első három napját töltik * a boltban. Eddig az osztályokon dolgoztak, figyelték, hogyan csinálják a többiek. Legföljebb részfeladatokat kaptak, azt, hogy írják meg az árcédulát, hozzák ki a raktárból az árut. Közben alig találkoztak a vevőkkel. Felelősségük nem volt, ha hibát vétettek, gyorsan jött az »igazi« kereskedő, kijavította, elvégezte a tanuló helyett a munkát. Az új rendszerben a hibáikat is maguknak kell helyrehozniuk, hiszen az osztályon csak tanulók vannak. Egyedül a pénztáros szakképzett. Mielőtt így döntöttünk volna, összehívtuk a tanulókat, megállapodtunk velük. Véleményük alapján »neveztük ki« az osztályvezetőt és a helyettesét, rájuk bíztuk a munkaidő-beosztást, és lehetőséget adtunk az árukezelés valamennyi műveletének elvégzésére. Ök felelnek a rendért, töltik fel a gondolákat, csomagolnak, és intézik a vevők reklamációit is. —- Van reklamáció? — Munkájukat senki sem kifogásolta: rendszeretők, pontosak és soha nem hiányzik az osztályról olyan áru, amelyik van a ra\tárban. Állítom, hegy nagyobb rendet tartanak, mint sok felnőtt kereskedő. Az áruháznak negyvenkét tanulója van. Közülük most nyolcán kaplak lehetőséget arra, hogy a hét három napján önállóan dolgozhassanak. Ha lelkesedésük, rendszerete- tiik és figyelmességük megmarad — mert megszokták — akkor is, amikor munkaköpenyükről lekerül a tanuló felirat, megérte a kísérlet. Dr! K. I,
