Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

/ A hét három kérdése I Milyen visszhangot vál­* • tott ki Leonyid Brezs- nyev berlini beszéde? Nem volt titok, hogy Leo- nyid Brezsnyev felszólal az NDK jubileumi ünnepségein, s ennek során érinti majd a vi­lágpolitikai kérdéseket is. A berlini beszéd azonban két vo­natkozásban is rácáfolt az előzetes nyugati jelzésekre. Az SZKP főtitkára nem szállt közvetlen vitába a washing­toni hisztériakeltőkkél, s ezzel mindennél jobban kifejezte Moszkva véleményét: a kari­bi vizek feikavarását álválság­nak tartja. Másrészt viszont gyakorlati kezdeményezése­ket tett a katonai enyhülés vonatkozásában, amelyet jog­gal mondhatunk napjaink leg­időszerűbb kérdéscsoportjá­nak. A szovjet vezető bejelenté­sei, javaslatai háromirányúak voltak. í, A SALT—n. mielőbbi ra­tifikálása után meg lehetne kezdeni a SALT—III. előké­szítését Ennek során, az in­terkontinentális rakéták to­vábbi korlátozása mellett tár­gyalhatnának az Európában elhelyezett középhatósugarú rakéták problémájának szabá­lyozásáról is. 2. A Szovjetunió figyelmet keltő, egyoldalú lé­pésre határozta- el magát s kivon 20 ezer katonát, vala­mint ezer páncélost az NDK területéről, vagyis a bécsi had­erőcsökkentési megbeszélések érvényességi zónájából. 3. Hajlandó fontolóra venni újabb bizalomépítő intézkedé­sek megvalósítását, például a kötelezettségvállalást további hadgyakorlatok és csapatmoz­dulatok előzetes közlésére. A Brezsnyév által bejelen­tett új kezdeményezések mél­tán váltottak ki erőteljes vi­lágvisszhangot. Az első órák­ban az őszinte és a kényszerű elismerés jelentette az. alap­hangot; a Szovjetunió »-nem tett rá egy lapáttal«, a szen­vedélyek szítására, ahogyan ezt egyes szélsőséges NATO- erők szívesen, látták volna, ha­nem »megfordította a szelet«, s az enyhülés lehetőségeire irányította a figyelmet. Az­után összeszedték magukat az ellentábor propagandistái és főként két érvvel igyekeztek kisebbíteni az elhangzotta­kat. Először azzal, hogy a Szovjetunió egyoldalú kezde­ményezése nem olyan méretű, amellyel megváltoznának a stratégiai erőviszonyok Euró­pában. Ezzel igazat is mond­tak, de hát az eddigi európai enyhülés hátterében éppen az adott erőviszonyok álltak. Mi nem az erőviszonyokat akar­juk megváltoztatni, hiszen ez oktalanság lenne, hanem le­szerelési és haderőcsökkentési lépésekkel elérni, hogy foko­zatosan csökkenjen a szem­benálló erők szintje. Ebben vi­szont kettőn áll a vásár: a Szovjetunió jelentős egyolda­lú lépésével igyekezett a kez­dő sebességet, az új lendüle­tet megadni, folytatni azon­ban csak a NATO közremű­ködésével lehet. Másodszor: a nyugati sajtó egy része -keleti HZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVUKBAN Hétfő: A Leonyid Brezsnyev ve­zette szovjet part- es kor­mányküldöttség befejezi lá­togatását az NDK-ban, az SZKP főtitkárának beszédet világszerte nagy visszhang fogadta. — Budapesten Ka­dar János találkozik Kara- manlisz göfog kormány ió- vel. — A japan választáso­kon, nem teljesültek a libe­rális-demokraták reményei, előretörtek a kommunisták. Kedd: A brit konzervatívok kong­resszusa. — Cossiga olasz miniszterlenök bonni tár­gyalását — A portugál ál­lamfő Párizsban. Szerda: Külügyminiszterünk. Púja Frigyes az ENSZ székhelyé­ről Havannába utazik. Holtponton a londoni * * Rho­desia— Zim oabwe-koníeren- cia. Csütörtök: Libanon ügyében Összehív­ják az arab csúcsértekez­letet. — Az olasz és a spa­nyol kommunisták vezetői­nek megbeszélése. — Vide- la Tokióban. Péntek: Fidel Castro, az el nem kö­telezett országok mozgal­mának képviselőjeként iel- szólal az ENSZ közgyűlé­sében. — Sikertelen katonai puccskísérlet Bolíviáb n. — Megállapodás Moszkvá­ban a szovjet—kínai tár­gyalások érdemi szakaszá­nak megkezdéséről. — Ger­tim Belgrádban. Szombat: A kombodzsai honvédelmi miniszter Moszkvában. — Tömegmegmozdulások Spa­nyolországban. — Tanács­kozik az európai szakszer­vezeti értekezlet. szirénhangokról« beszól, amelyek célja, hogy megaka­dályozzák 572' közephatósuga- rú rakéta elhelyezését nyu­gat- és déleurópai atlanti bá­zisokon. Valóban nem lenne célravezető, ha ezek a raké­ták megjelenő én ek: nem mintha a Szovjetunió nem lenne képes ellentételt bizto­sítani, hanem mert a fegyver­kezési verseny újabb szakasza nyílna. Ezt viszont úgy mér­sékelhetnék a legjobban, ha meg sem kezdődik.'., A válasz sora tehát a nyu­gatiakon van, s a jelek sze­rint heves viták folynak az atlanti színfalak mögött. A NATO december elején ese­dékes brüsszeli tanácsüléséig elég nehéz lesz a mindenki ál­tal elfogadható álláspontot ki­alakítani ... 2 Mi a jelentősége Fidel * Castro New York-i uta­zásának? Emlékezetes, emberi mozza­nata a nagypolitikának az a sokszázmillió televízió néző által is látóit pillanat, ami­kor az amerikai újságíróknak a kubai vezető golyóálló mel­lényét firtató kérdéseire Fidel Castro természetes mozdulat­tal széttárta ingét A csatta­nóé válaszrt azonban kiegészí­tette, amikor erkölcsi védő­páncéljáról szólt Fidel Castro ezúttal az el nem kötelezettek mozgalmá­nak soros elnökeként utazott New York-ba és szólalt fel az ENSZ közgyűlésében. Uta­zása sokáig bizonytalan lehe­tett — jóllehet hagyomány, hogy mindig az elnök ismer­teti a csúcskonferenciák állás- foglalását —, mert a kubai ál­válság légköre és a céltuda­tosan terjesztett merénylet­fenyegetések nem járultak hozzá a megfelelő légkör biz- tosításához. Végül azonban az az Ad Andi mezőgazdasági SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET pályázatot hirdet egy szakoktatói álláshely betöltésére A felvételhez mezőgazdasági gépész szakirányú középiskolai végzettség és gépjárművezetői igazolvány szükséges. Jelentkezéseket október 31-ig fogad el az intézet. Adand, Árpád u. 4. ($653). Telefon: 32-528, 32-526. utazás létrejött és Castro nagy hatású beszédében beszélt mindarról amiben a csaknem száz el nem kötelezett ország egyetértett Az a tény, hogy a kubai ve­zető, tizenkilenc esztendő után isimét amerikai földre lépett, mégha úticélja nem is az Egyesült Államok, hanem az ENSZ volt, annak megkérde­zésére ösztönözte az újságíró­kat: vajon kapcsolatba lép-e Washingtonnal. Castro ismét rámutatott: nem Kuba zárkó­zik el a párbeszéd elől ' Miért hívták össze az arab csúcsértekezletet? Ha nem lesz váratlan vál­tozás a héten elhatározott po­litikai menetrendben, novem­ber 20-án, Tuniszban — az Arab Liga új székhelyén — összeül a tizedik arab csúcs- értekezlet. A hivatalos napi­rend a libanoni probléma, a sokat próbált ország békéjé­nek, biztonságának, egységé­nek szavatolása Libanon kapcsán azonban két tényezőnek mindenképpen szóba kell kerülnie. A napon­ta érkező hadijelentéseik, a légi csaták, a tűzszünetek meg­hiúsulása ■ jói mutatja, hogy a különbéke nem hozott igazi békét a térségben, s a liba­noni problémát nehéz lenne függetleníteni & palesztin ügyektől. Libanonról lenne sző, de az igazi téma, hogyan tovább a Közel-Keleten, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik a külöm- út csődje, s kitűnik: a palesz- J tin jogok biztosítása nélkül ‘ nem lehetséges ^ kibontako­zás. Réti Ervin KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének svédországi látogatásáról A Svéd Baloldali Párt-kom­munisták meghívására október 8—13. között Svédországba lá­togatott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. A de­legációt Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára vezet­te, tagjai voltak: Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első tit­kára és Kovács László, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztá­lyának alosztályvezetője. A küldöttség megbeszélése­ket folytatott Lars Wernerrel, a Svéd Baloldali Párt-kom­munisták elnökével és a po­litikai bizottság más tagjaival, a párt parlamenti csoportjá­val, valamint a Stockholm megyei pártbizottság vezetői­vel. A program során látoga­tást tettek a göteborgi és a skaanei partszervezetnél. Az elvtársi, baráti légkörű tárgyalásokon a két párt kép­viselői tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevé­kenységéről és soTomkövetkeaő feladatairól. Beható vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. A két párt álláspontja sze­rint az egész emberiség érde­ke, hogy tovább folytatódjon az enyhülési folyamat és elő­relépés történjen a katonai szembenállás csökkentése, a leszerelés irányában. Különö­sen fontosnak tartják, hogy életbe lépjen a SALT—II. | szerződés és további konkrét megaliapodasok szülessenek a fegyverkezési hajsza megfé­kezése érdekében, A két párt képviselői üdvözölték azokat az újabb szovjet kezdeménye­zéseket, amelyek a bizalom építését, a katonai összecsa­pás veszélyének csökkentesét célozzák. A Magyar Szocialista Mun­káspárt es a Svéd Baloldali Párt-kommunistái kiemelke­dő jelentőséget tulajdonítanak az európai államok közötti jó viszony és konstruktív együtt­működés további erősítését szolgáló konkrét lépéseknek, a helsinki záróokmányban fog­laltak valóra váltásának. Ebből kiindulva a két párt cselekvő­én támogatja az 1980. évi madridi tanácskozás sikeres előkészítését és megtartását. Az MSZMP és a Svéd Bal­oldali Párt-kommunisták szo­lidáris a vietnami, a laoszi és a kambodzsai néppel A két párt képviselői kifejezték ér­dekeltségüket abban, hogy Délkelet-ÁzKiában megszilár­duljon a béke, és az indokí­nai népek szuverén módon haladhassanak a nemzeti füg­getlenség megszilárdításának, a szocialista társadalom építé­sének útján. Síkra szállnak a tartós, igaz­ságos közel-keleti rendezésért, a palesztin nép törvényes nemzeti jogainak biztosításá­ért Támogatják Afrika, Ázsia és La tin-Amerika népiéinek imperialistaellenes harcát, a fajüldöző és a fasiszta, kato­nai diktatúrák ellen vívott küzdelmet. Üdvözlik a nicaxa- guai hazafiak győzelmét. A magyar és a svéd párt az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletének közös dokumentu­mában foglaltak szellemében tovább folytatja tevékenységét a kommunista és munkáspár­tok együttműködésének fej­lesztése érdekében. A tárgyalásokon kifejezésre jutott a két párt kölcsönös tö­rekvése, hogy előmozdítsák a magyar—svéd áUa-mközi, tár­sadalmi kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődését Az MSZMP képviselői üd­vözölték a svéd testvérpárt eredményeit a legutóbbi vá­lasztásokon és további sikere­ket kívántak a munkásosztály érdeikeinek védelméért folyta­tott küzdelméhez. A Svéd Bal­oldali Párt-kommun isták kép­viselői elismeréssel nyilatkoz­tak a magyar nép szocialista építő munkájának eredmé­nyeiről, az MSZMP tevékeny­ségéről. A tárgyalásokon megerősí­tették, hogy tovább kívánják fejleszteni a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Svéd Baloldali Párt-kommunisták együttműködését. * * * A küldöttség szombaton ha­zaérkezett Budapestre. (MTI) Castro New Yorkban Új hajtóerővé válhat Törökország Gazdasági csőd és választások Fidel Castro Ruz mintegy 5 és fél órát töltött az ENSZ székházában. A közgyűlés ál­talános politikai vitájában el­hangzott több, mint 2 órás beszéde után Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára adott ebé­det a Kubai Köztársaság ál­lam- és kormányfője tisztele­tére. Az ebéden 120 vendég volt jelen, köztük Donald McHenry, az-Egyesült Álla­mok állandó ENSZ-képviselő- je is. Távolmaradásával tün­tetett Kína állandó ENSZ- képviselője, aki mint a Biz­tonsági Tanács tagja és a közgyűlés aleinoke szintén hi­vatalos Volt­Este Fidel Castro adott fo­gadást Kuba ENSZ-képvisele­tének rezidenciáján. A foga­dáson többek között megje­lent Kurt. Waldheim, a világ- szervezet főtitkára és Salim Ahmed Salim, a közgyűlés el­nöke is. Nyugati hírügynökségeik a Castro-beszéd elhangzása utáni első kommentárjaikban kiemelték, hogy a kubai ál­lamfő az el nem kötelezett országok mozgalmának elnö­keként beszélt, és hogy a be­széd elhangzása után a kül­döttek állva tapsolták meg a szónokot. Castro »kivételes fi­gyelmet szentelt a fejlődő or­szágok problémáinak, s ezek­nek az országoknak a szívé­ből beszélt« — állapította meg a DP A, hozzáfűzve »New Yorkban világossá vált, hogy Castro az el nem kötelezettek mozgalmának új hajtóerejévé válhat«. »Castro nemzetközi állam­férfiként és nem forradalmi népszónokként szólt a közgyű­léshez« — idézte az AFP az ENSZ diplomáciai megfigye­lőinek véleményét. (42174) Rózsák! Ezüstfenyők, dfezalmAk, díszszilvák, orgonák, díszcserjék, virághagymák új, színes, nagyárj egyzékét kérésére díjmentesen megküldjük. Vidéki növény megrendeléseket, postai szállítással, pontosan teljesítjük. Szálkád rózsatelep, díszfaiskola 1061 Budapest, Népköztársaság útja 8. (42007) Tettenértek két terroristát A csendőrség hivatalos köz­leményben megerősítette azt a hírt, hogy elfogták az ETA baszk terrorszervezet politi­kai-katonai ágazatának két tagját, amint éppen robbanó­anyagot kívántak elhelyezni egy épülő csendórségi épüle­ten. Elfogásuk nyomán letar­tóztatták a kommandó továb­bi öt tagját is, A csendőrségi jelentés szerint ennek a kom­mandónak a tagjai részt vet­tek a barajasi repülőtéren, va­lamint a madridi Atocha és Chamartin piál yaud varokon végrehajtott robbantásokban is. Az ETA politikai-katonai ágazatára jelentős csapást mérő letartóztatások egybees­tek azzal, hogy a Cambio 16 című spanyol hetilap leg­újabb számában érdekes in­terjút közöl az ETA ezen ágá­nak három vezetőjével. A ter­rorszervezet vezetői csuklyá­val fedetten jelentek meg az újságíró előtt. Törökországban a régóta tartó kivételes állapot körül­ményei között ma rendkívül fontos részleges választásokat tartanak. A választások kö­rülményeinek leírása önma­gában is mutatója a Török­országot gyötrő politikai vál­ság mélységének és az egyes partok közötti politikai kap­csolatok abszurd voltának. A részleges választásokon megújítják a szenátus egy- harmadát. Ennél sokkal lé­nyegesebb azonban, hogy öt pótválasztást tartanak meg­üresedett képviselőházi he­lyek betöltésére. Ecevit mi­niszterelnök köztársasági néppártja, szociáldemokrata jellegű reformprogrammal került hatalomra 1978 janu­árjában — ezt a programot az ország politikai és gazda­sági zűrzavara miatt azonban nem tudta teljesíteni. Parla­menti pozíciói is folyamato­san gyengültek. Jelenleg a 450 tagú képviselőházban a kormánypárt 209 szavazatra számíthat. Az ellenzéki pár­tok jobboldali—ultranaciona­lista ellenzéki blokkja össze­sen 222 biztos szavazatra tá­maszkodhatnak. A parla­mentben a bizalmatlansági indítvány megszavazásához és így a kormány megbuk­tatásához 226 szavazat szük­séges. A mostani öt pótválasztás közül három olyan körzet­ben lesz, ahol a jobboldal­nak hagyományosan erős po­zíciói vannak. A török kor­mány sorsa ilymódon azon múlik, hogy megtud-e »ka­paszkodni« a másik két vá­lasztókerületben. Ha a kettő közül csak az egyiket is el­veszíti, gyors bukása szinte biztosra vehető! Ebből a helyzetből az kö­vetkezik, hogy szövetséget kell kötniök a török politika p>eremén elhelyezkedő pár­tokkal. Ilyen az ultranacio­nalista, sőt fasiszta vonáso­kat mutató Nemzeti Akció­párt, valamint a szélsőséges mohamedán képviselő Nem­zeti Udv Pártja. E sajátos kényszer következtében ezek a pártok tényleges erejüket messze meghaladó módon be­folyásolják a török belpoliti­kát. A jelenlegi részleges vá­lasztások kimenetele éppen azon múlik, hogy a kritikus választókerületekben Demi- rel pártja és a két szélső­ségesen jobboldali párt képes lesz-e az egységes fellépésre, vagy legalábbis arra, hogy a választások után a parla-' mentben egyesítsék erőiket Ecevit ellen. Ily módon ma eldől, hogy viszonylag gyorsan buklk-e Ecevit kormánya, vagy hosz- szabb »agóniára« kell számí­tani A kormánypárt egy ideig a Demireltől elpártolt lázadók .parlamenti támoga­tásával tartotta magát fel­színen. Miután ezek is el­hagyták, a kormánypárt el­veszítette parlamenti több­ségét Általános vélemény szerint így a választások ki­menetele csak bukásának időpontjára lehet hatással. A politikai válság mélyén természetszerűen egy sokkal lényegesebb gazdasági válság húzódik meg. Az olajárak emelkedése, amely azt ered­ményezte, hogy az importált olajért csaknem annyit kell fizetni, mint amennyi az or­szág teljes exportbevétele — ennek a válságnak fontos, de nem meghatározó eleme. Az olaj árrobbanása Törökor­szágban egy olyan gazdaságot ért, amelyet már korábban is a kereskedelmi mérleg óriási deficitje, az alapvető fo­gyasztási cikkek hiánya, a gyors Infláció és a nagyará­nyú munkanélküliség jellem­zett. Az olaj árrobbanása ezt a folyamatot meggyorsította és azt eredményezte, hogy az infláció üteme ebben az év­ben eléri a 100 százalékot. * Ebben az általános politi­kai-gazdasági válságban egy­re több esély van arra, hogy Törökországban előbb-utóbb napirendre kerül a hadsereg esetleges hatalomátvételi kí­sérletének lehetősége. Az el­múlt évtizedek során Török­ország többízben élt közvet­len katonai kormányzat alatt Voltak olyan, ugyan­csak több évig tartó idősza­kok, amikor a formailag pol­gári kormányzat létét a ku­lisszák mögött figyelő hadse­reg garantálta. Jelenleg is az a helyzet hogy a kivételes állapot végrehajtója a hadse­reg, amely ilymódoíi meg­őrizte hatalmi pozícióit Mindez arra mutat, hogy a részleges választások jófor* mán az eredménytől függet­lenül olyan új politikai sza­kasz kezdetét jelenthetik Tö­rökországban, amelyet a bel­politikai áramlat jobbratoló- dása és a hadsereg egyidejű, a jelenleginél nyíltabb szíti- reléoése jellemez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents