Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
Letette a fésűt A sarki fodrászüzlet ajtófélfáját vékony emberke támasztja; foltos köpenye felső zsebében hatalmas fésű és borotvaélező. Köszönget az ismerősöknek, , a szomszédos, hentessel megbeszéli a legújabb politikai eseményeket, miközben kuncsaftra vár. A macskaköves utcán egy fiák- ker robog végig-.. Idősebbeknek emlékekből, fiataloknak filmekből ismert jelenet. Ez a kép ju- 1 tett eszembe, || amikor a-Má- ff jus 1. utcai ; fodrászüzlet- §| ben először ta- f lálkoztam Suttá r Andrással. A hajukra kényes kaposvári férfiak ismerik őt. Azt viszont kevesen tudják, hogy a szakmában töltött negyvenhét év után nyugdíjba ment Végignéztem utolsó najíját az üzletben. Ég a keze alatt a munka. Egy fiatal ember számára készít divatos frizurát. Persze negyven évvel ezelőtt más volt a divat. Ám haladni kell a korral.,. — Budapesten tanultam a mesterséget, aztán dolgoztam Salgótarjánban, Miskolcon, Debrecenben, Bécsújhelyen, Bukarestben..1944 óta élek Kaposváron; huszonnyolc éve vagyok szövetkezeti tag és itt üzletvezető. Nincs az életemben semmi különös. A munkatársak a serény munka közben is mosolyognak: — A, Bandi bácsi egészen más! — A vendég szinte észre sem veszi a hajvágás műveletének hosszadalmát, mert Sugár úrból nem fogy a szó. — A legújabb viccekre, történetekre kiváncsi? Csak ide kell jönnie, s mindent megtud ... Sót a mérkőzések eredményei, a játék értékelése is az ö asztala. Ha a vendég életében először jött is az üzletbe, perceken belül úgy érzi. mintha évek óta rendszeresen ide járna. — Azt ismeri, hogy!..? — És peregnek a tréfás történetek, meg a háborús élmények. — Tele vagyok sérüléI sekkel: gránátszilánk; láblö- I vés, haslövés... Na. ezt elme- ] sélem. Képzelje, épp otthon I voltam; Léváról jöttem haza. Egyszer csak jön egy cigány- j asszony koldulni. És tudja mit j jósolt? Hogy negyvennégy | augásztus 16-án hasilövést ka- j pok. Ha hiszi, ha nem, úgy I történt.. Na, akkor elindul- : tam Kassáról Pestre. Ez már 1 egy másik történet... És a mesélésnek se vége, se : hossza. — Nyolc tanítványom volt I — mondja —•, egy fiú és hét. I lány, aki igazán elsőrendűen ismerte a szakma csínját-bín- ját. De tudja, hogy van a fiataloknál : a fizetés nem sok. a munka fárasztó. így néhány más munkakörben helyezkedett el. Hívtak engem is. Maszkmesternek a színházba; mert azt is kitanultam. Végül mégis maradtam... — Hogy telt az utolsó nap az üzletben? — kérdeztem másnap. — Csak úgy, mint a többi. Egészen addig, amíg be nem állítattak a másik műszak dolgozói, ajándékokkal megpakolva .., Szégyen ide, szégyen oda, potyogtak a köny- nyeim. Nehéz a búcsúzás eny- nyi év után; olyan sok a szép emlék, a közös élmények. Tizenöt évig voltam a szövetkezeti bizottság elnöke. Két bronz-, egy ezüst- és két aranyérem a tarsolyában, munkájának elismeréseként. Mert ő olyan »-igazi-« borbély és fodrász. Ambrus Ágnes fi világgazdaság „kihívás” előtt Gazdaságpóli tilcánk szerves része a piacpolitika, tulajdonképpen »-piacidegen« módszer, mert a vállalatcsoportok a versenytársakat — a külföldieket is — nem a klasszikus kereskedelempolitika módszereivel szorítják ki a piacról. Az állam piacpolitikája meghagyja a vállalat központi szerepét a piacon, és teljes gazdaságipolitikai eszköztárával segíti a vállalati, exportot. Ennek az eszköztárnak egvi.k leglényegesebb eleme volt hazánkban a gazdaságos termékszerkezet kialakítására a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott pénzügyi alap. amely vállalatainkat már az exporthitelekért is versenyeztette. A vállalati export ilven mérvű segítése — állami eszközökkel — új jelenség, egyenes következménye a világpiacon a termék- és nyersanyagpiacokért vívott kiélezett küzdelemnek. A folyamat belső hajtóereje a nemzetközi munkamegosztás világméretűvé válásából adódik: az. állam gazdaságpolitikájában egyre erősödik a külkereskedelem meghatározó szerepe. Az állami kereskedelempolitika elvileg, a legnagyobb kedvezmény elve alapján, bármely termelő számára biztosítja a bejutást a piacra, ha termékei műszaki paramétereit, minőségét, árait tekintve a legkedvezőbb feltételeket kínálja. A gyakorlat azonban a piaci betörés feltételeit alaposan eltorzítja. A gazdasági integrációk olyan intézményeket és a feltételek olyan rendszerét hozták létre, amelyek egyes országok vállalatait ele- v.e hátrányos helyzetbe hozzák. Így a KGST-t, és a tagországokat külön-külön is, számos hátrányos megkülönböztetés érte a vezető tőkés országok részéről A protekcionista módszereket azonban az államok önmagukban is szívesen alkalmazzák. A vállalatok a piacra való bejutás eshetőségeit mérlegelve, kénytelenek vizsgálni egy adott termék és az ehhez kötődő piac kapcsolatát, más szóval a piacot is megtervezni, különben a termék köny- nyen eladhatatlan lesz. Válla-1 lataink, köztük a nagy értékű berendezéseket vagy szellemi termékeket szállítók, sokszor nem mérlegelik eléggé a külkereskedelmi értékesítés szükséges és elégséges féltételeit. Ezért maradhat el a javító-szerelő hálózat kiépítése, az alatkrésá-után pótlás, vagy oktatási intézmányek kulcsra kész exportjánál a berendezések kezelő személyzetének betanítása, vagy a tankönyvek leszállítása. Egy adott piac megszerzésekor a cél — erős versenyben is — annak hosszú távú megtartása, nehogy kárba vesszen a befektetett költség, fáradozás. Hosszú ideig versenyben maradni viszont csak szakadatlan harccal. újítással lehet. Ez kockázatos, hosszú, sokszor látványos elemekkel iarkított küzdelem. Napjainkban a piaci pozíciók megszerzéséhez és megtartásához alapvető feltétel a műszaki-ipari felkészültség. Ahol a műszaki íejlődés, a hatékony termelésre való átállás, a termékszerkezet átalakítása lassú vagy akadozik, ott dinamikus fellépésről nem, vagy csak esetlegesen lehet szó. Az esetlegesség különben, a termelési bázis gyengesége, a rugalmas alkalmazkodókészség hiánya miatt hamarosan nyilván valóvá válik. Ezek a vállalatok minden eszközt megragadnak arra, hogy a népgazdaságon belül megszerzett pozíciójukat megtartsák. Abban, hogy eddig tartani tudták magukat, jelentős szerepe volt a belső piac kevésbé szigorú értékítéletének is. Az ilyen belső piac egyenesen gátolja a termékszerkezetváltást és az arra épülő dinamikus fellépést. Mai körülményeink között azonban csak elméletileg lehetséges a belső piacon megkövetelni a kiváló minőséget, hiszen mennyiségileg a külső piac a meghatározó. és a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez másfélkét százalékos importnövelés- re van szükségünk, aminek a devizaigényét exportunkból kell kigazdálkodnunk. Olyan gazdasági növekedést szorgalmazunk. mely a külgazdasági egyensúly megteremtését állítja előtérbe, és a gyorsabb termékszerkezet-váltást, az alkalmazkodást és a hatékonyság növelését követeli meg. Mint Huszár István miniszterelnök-helyettes megállapította : »A gazdaságirányítás központi és helyi szervei a népgazdasági érdekek helyett sokszor még ma is elvtelenül és károsan képviselik, támogatják a helyi, a területi, a részérdekeket... A gazdaság- irányítás nem volt elég következetes a hatékonysági és egyensúlyi követelmények érvényesítésében. Túl széles körűvé lett a vállalatok egyedi támogatása, az elvtelen kivételezés, a kijárás gyakorlata. Nem elég gyors a helyzet- elemzés. rideg a problémaérzékenység. és így késedelmes a megoldást szolgáló érdemi gazdaságszervezés.« Az új jelenségek új módszerekkel való tanulmányozása új következtetésekhez vezetett. Tapasztaltuk: a dinamikusan fejlődő és dolgozó vállalatok csak meghatározott pályán tudtak mozogni; az állami szabályozás nem minden esetben szolgálta a termelés minőségi színvonalának emelkedését, a műszaki fejlődést, a dinamikus piaci fellépés lehetőségét. Exportösztönzésünk az elmúlt tíz évben kevéssé hatott a szerkezetátalakításra. A világgazdaság ránk ható tényezői is megváltoztak. Tanúi és résztvevői vagyunk a világgazdasági korszakváltásnak: amikor a nyersanyagbő- ség megszűnésével a növekedés intenzív tényezői kerülnek előtérbe. A termelés tár- sadalmasodása a nemzetközi munkamegosztás bővülésének minőségi változásával együtt megy végbe. Növekedtek a munka tartalmával kapcsolatos társadalmi igények — ma a szervezés nemcsak a technológiai folyamatoknak leginkább megfelelő munkahelyek kialakítását és az anyagi feltételek megteremtését, hanem a szociális létesítmények, a továbbtanulási, szórakozási lehetőségek kialakítását, a munka érdekessé, vonzóvá tételét is jelenti. Jóval erősebbé vált a műszaki haladás irányításának társadalmi igénye, előtérbe került a környezetvédelem. Mindez olyan célok megfogalmazására és eszközök kidolgozására késztette a gazdaság irányítóit, amelyek segítségével választ lehet adni a világgazdaság kihívására. E »■kihívás« szól a megmerevedett szemléletnek, az egyéni és intézményi érdekek elsőbbségét hirdető magatartásnak, amely idegen a gazdasági helyzetűnkből adódó követei - menyektől. Cseke László Tízéves az Interkozmosz Október 14-én lesz tíz éve annak, hogy fellőtték az első Interkozmosz mesterséges holdat. Az elsőt azóta 18 követte, a tudósok már a huszadik felbocsátásának előkészítésén dolgoznak — mondotta Borisz Petrov, a Szovjet Tudományos Akadémia alel- nöke, az Interkozmosz Tanács elnöke, az évforduló alkalmából Moszkvában tartott sajtóértekezleten. Az együttműködés a kisebb országok számára is lehetővé teszi, hogy bekapcsolódjanak az űrkutatásba. A szocialista országok tudósai közösen dolgozták ki a kutatási területeket is. Növényvédelmi tájékoztató A fólia alatti saláta gondozása A ffflía alatt áttelelő fejes saláta talaját már 6ok helyen előkészítették, sőt helyenként már a kiültetést is megkezdték. A téli fényszegény, hideg időjárási viszonyok a saláta veszedelmes gombabetegségeinek kedvező környezeti feltételeket biztosítanak, ezért a termesztés sikere érdekében fokozott jelentőségű a növény- védelmi tevékenység. Elsősorban a botritiszes, a szklero- tiniás betegség, valamint a peronoszpőra kórokozói ellen kell a salátát megvédeni. Az ültetés biztonságát fokozzuk, ha ültetés előtt négyzetméterenként 7—10 g TMTD—85-t vagy Zineb-et kiszórunk, és sekélyen a talajba gereblyézünk. Ügyeljünk arra, hogy ültetéskor a palánták ne kerüljenek mélyre, mert az ilyen növényt kömy- nyebban fertőzi a botritisz és A vasmű egykori számtisztjéből lett, országos lapot szerkesztő újságíró azonban nemigen lehetett eltelve karrierjével. 1911 karácsonyán Budapestről borongós hangulatú levelet írt, amely »A nagy ünnep estéjén« ' címmel jelent meg a Garam menti kis bányaváros hetilapjában: »Itt élek, ahol a büszke palotáknak fekete árnyékában ezer karját nyújtja az éhség polipja. ahol a tisztesség pőrére vetkőzve didereg a szennyes, nagyvárosi sárban ...« Zsemley a Magyar Lobogónál sok tapasztalatot szerzett a kisgazdák gondolkodásmódjáról és lelkivilágáról, s ezt jól hasznosította 1919-ben, amikor a földosztás elmaradása miatt csalódott kisgazdák nagy része bizonytalan, passzív álláspontot foglalt el a tanácsrendszerrel szemben. 1916-ban már Zsemley Oszkár is ott járt az első világháború forgatagában. Tartalékos önkéntes káplárként vonult be, és amikor főhadnagyi zubbonyán a német császár vaskeresztjével leszerelt, ismét a Somogyvármegye munkatársa lett. 1919. március 23-től — Goi- tein távozása után — néhány napig Zsemley volt a felelős szerkesztő, majd a Somogy- vármegyéből átalakított Somogyi Vörös Űjságba írta cikkeit. Június 11-én a Somogyi Munkáshoz került, mert a Somogyi Vörös Újság papírhiány miatt megszűnt. (Ugyancsak a papírhiány miatt, már április 30-án és május 1-én összevontan jelentkezett a két lap, »Somogyi Munkás és Somogyi Vörös Újság« címen. Június 11-én azonban Somogyi Munkás maradt a beolvasztó lap címe, s a két napilap munkatársai közösen dolgoztak tovább.) „Pista koma” agitál Zsemley teremtette meg Pista koma alakját: harctéri történeteket tartalmazó, 1919- ben megjelent füzetének hősét. Pista koma kiötlőjének néhány tulajdonságát is magán viselte. így elsősorban a humort, mely a lövészárok akasztófahumorából érett 1919 tavaszára olyan politikus-szatirikussá, hogy Zsemley cikkeinek olvastán bizonyára sokan fölszisszentek a címzetek közül. Nyílt hang, olykor nem éppen finomkodó stílus jellemző Zsemley Oszkár cikkeire. Sokat elárul az egyes írások címe is: »Kutyából nem lesz szalonna« — a proletárdiktatúrára felesküdött egyes jegyzőkről; »Politikai zabálók« — a zsebükben hamis politikai megbízotti igazolvánnyal élelmiszert felvásárló burzsujókról; »A bűnösök szanatóriuma Kaposváron« — a megyei börtönben uralkodó állapotokról, ahol Lengyel fogházfélügyelő »jóvoltából-« a tizenöt évre elítélt ellenforradalmárok szivarozva, szabadon jár- nak-kelnek, míg a szesztilalom megszegéséért egy-két napra elítélt proletárokat a silány rabkosztért is keményen megdolgoztatják. Valóban jó tollú újságíró volt Zsemley Oszkár, és tollát 1919-ben jó ügy szolgálatában használta. A vidéki élelmiszer-szállítmányokra váró pesti proletárgyerekek érdekében például verset is írt, hogy felrázza a falu népét: »Amit leírok, szomorú dolog / Hogy Budapesten százezer kis gyermek / Hiába sóhajt lágy kenyér után — / Százezer gyermek, kinek édes apja / Odakinn vérzik véres, vad csatán.« írt külpolitikai kommentárt is, Németország helyzetéről: »csak akkor remélhetnek a németországi proletárok egy I ■é-.XVV mél- 1 jobb jövőt, csak akkor remél hetik a lövészárkokban megálmodott igazi szabadságot, ha velünk, magyarokkal és a többi szovjetállamok proletárjaival egyesülnek.« Lehetetlen volna felsorolni itt, hányféle témával foglalkozott Zsemley a Somogyi Vörös Újság és a Somogyi Munkás hasábjain, de még a humoros, szatirikus írásaiban is politizált a tanácsrendszer mellett, akkor is agitált a szó igazi értelmében, amikor »Pista koma« hangján szólalt meg cikkeiben. »Meggyütt a Pista koma« című írásában is a téeszt szervező cselédeknél jóval konzervatívabb kisgazdákhoz szólt, akiknél könnyen hitelre találtak a reakció terjesztette rémhírek. Ezeknek ült fel a szerkesztőségbe látogató »Pis ta koma« is, aki nem akart kezet adni a magát szocialistának valló újságírónak: »— Ugyan miért? — kérdezte Zsemley. — Mert hogy elveszik azt a >ár hold földemet, ami van. Meg, hogy az asszonyok is Pollenének nekik. Hiszen ami az anyósomat illeti, azt szívesen mögajállom, de a Marosát — no még mit nem. — Bántották már valami-1 det? — No, azt nem mondhatom.! — Hát meg vagy elégedve a sorsoddal ? — Sose kívánok jobbat, de rosszabbat se. í — No látod, komám, ezt akarták elérni a szocialisták. Most aztán, rajtatok áll, hogy j amit szereztünk, azt meg is j tartsuk.« (Folytatjuk.) a szäderotinia (a legveszélyeztetettebb növényrész a gyökérnyak, minél mélyebben van a talajban, annál nagyobb a megbetegedés veszélye). A kórokozók további terjedésének kedvez a párás, nyirkos környezet, ezért fontos fél- adat a fóliaágyak rendszeres és alapos szellőztetése, valamint a takarékos öntörés (a bőséges öntözést a tél folyamán kerüljük). Palántázás után közvetlenül a Fumdazol 50 WP, vagy a Topsin—Metil 0,1 százalékos oldatával öntözzük a növényeket. Az egyszeri kezelés a teljes tenyész- időszakra nem ad védelmet, ezért 10 nap múlva az öntözést ismételjük meg. A saláta 2—3 lombleveles korában, szükséges megkezdeni a védekezést a salátaperonosz- póra ellen a Zineb 0,2—0,3 százalékos, vagy a Dithaine M—45 0,2 százalékos gomba- ölő szer valamelyikével, majd 10 napos időközönként 4—5 alkalommal hajtsuk végre a permetezést A fólia alatti salátán még az ősz folyamán számítani lehet a levéltetvek, takácsatkák kártételére is, ezért ha a kártevők jelenlétét, illetve kártételét észleljük, a gombaölő szerhez tegyünk hozzá az Unlfosz 50 EC 0,1 százalékos rovarölő szert. A saláta permetezésekor a per- metlés hatásának fokozása érdekében feltétlenül használjunk Non it nedvesítő szert is. A fólia alatt károsító mezte- lencsdgák elleni védekezésre kiváló hatásfokkal alkalmazható a Helarion, a Limacid- Spolana vagy a Metaldehid granulátum valamelyike. A csigának szánt csalétket a fó- liaágjy legmelegebb, legnedvesebb pontjain az esti vagy a késő délutáni órákban kell kiszórná. A védekezést öntözéseik után ismételjük meg, ügyelve, hogy a granulátumok a salátával ne kerüljenek érintkezésbe. A Somogy—Zala' megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Szigetvári úti téglagyárába es eyy női segédmunkást fölvesz Jelentkezni lehet a helyszínen, az üzemvezetőnél. (4212?) I
