Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
Bezzeg János Szüntelen temető Huszúrik Zoltánnak ez a szüntelen temető csak hiányaink megvetett ágya mert kinyílik nekünk a Föld kigurul Hamlet koponyája akárha részeg sír-zenére járunk csillag^vakító csárdást szűz mosollyal játsszuk végig emberlétünk összes árulását ez a szüntelen temető csak s a patkókkal szikrázó véges ég maszkokba bújva mutatva magunkra hullunk hiánnyá szerteszét BényeiJózsef Csókafű A kő csak télen, fekete Fehér a mezők levele Feszül az álmos nyárfaág keresztnek képzeli magát Micsoda furcsa kapcsolat bárányok űznek Vadlovat Egyedül minden egyszerű Szivemen nőjj ki csókafű Csongrád népművészete ! Vajon boldog lett e Kotsis vélekedett-e a világ dolgai- Juliánna házassága, akiinek ról Szél Pál uram gondolko- I menyasszonyi ládáját Makón dószéikében, melyet 1815-ben piílgálták 1857-ben, s bölcsen készítettek HódmezővásárEZEN NEVETTÜNK . Heltai Jenő Költő volt S ráadásul humorista. És mi minden még! Újságíró, novellista, regény- és drámaíró, lapszerkesztő, színházigazgató, és Elnök. Ő volt á régi Fészek Klub elnöke. Élete második felében mindenkinek csak Elnök Űr. Élete első felében, valamikor a századforduló idején verődött össze a magyar újaikra készülők irodalmi serege, a Hét — Kiss József lapja — körül gyülekezett az új fiatal íróknak és költőknek az a serege. amely előkészítette a Nyugat nemzedék »berobbanásál« a magyar irodalomba. Ezek a fiatal költők, novelláitok valamennyien hivatásos újságírók voltak. Űjságírok látogatta éjszakai kávé házakban készült akkor a magyar irodalom, s e2ek a fiatal újságírók, költők a polgárbosiszantá.s életét élték, pár krajcáros kávéval biztosítva, ebhez a fizikai erőt. Heltai bohém-regényei és e művek bősei, alakjai számolnak be erről a nyomorgó korszakról. Keltái 1871-ben született, augusztus 11-én. 1891-ben jelent meg első verses kötete, a Modern dalok. Rá két évre a Kató című. -Mert dalaimnak azt a részét /. mely túlnyomónak mondható / — minek tagadjam gyengeségem? — / kegyedhez írtam kis Kató« ... Ki ne ismerné ezeket a sorokat, melyeknek a hangvétele oly profán módon ironikus, és annyira más, mint a hagyományosan »nagy költészet«. Persze korántsem lett vele oly nagy sikere, mint gondolnánk: kis botrányt kavart, s mintegy kizárta azt a lehetőséget, hogy az illedelmes magyar polgári olvasóréteg írója legyen. De lelkesedtek érte sokan! Akik majd az új magyar igéket írták,, azok megérezték e bájos,' könnyed iróniában az újat. i Altató mese egy ébresztőóráról Kalandos ifjúságom alkonyán — mint minden rendes ember — én is a. Józsefvárosban laktam. Özvegy Hor- nyicsáknénál, egy kis hónapos szobában, a külső Bagoly utcában. Mikor beköltöztem, Hor- nyicsáfcné egy ébresztőórát állított ágyam mellé, az éjjeliszekrényre. — Tessék ezt a vekkert megnézni — mondta büszkén —, úgy jár, mint a' tüzes istennyila, és úgy ketyeg, mint egy ágyú. Az óra csakugyan pompásan teljesítette kötelességét. Mindén reggel föl akart, ébreszteni. és hogy mégsem ébredtem föl, az én hibám volt, nem az óráé. Olyan időben ébreszthetett, amikor még a kávéházban ültem. Beköltözésem negyedik vagy ötödik napján Horny i- usák.né földúltan állított be hozzá in. — Rosszul tetszett az órával bánni. Ö el van romolva. Meg kell csináltatni.. Megnéztem az órát. csakugyan. valami titkos bánata volt. Szomorúan állt. a mutatója nem mozdult. Hiába ráztam, az istennek se akart ketyegni. — Hát jó. Vigye le az óráshoz. és csináltassa meg! Az órás a házban lakott, és egész nap fütyült. Más dolga nem volt, mert a külső Bagoly utcában az órák csak egyszer romlanak el, de akkor aztán örökre. Másnap elkészült az óra. Megint, úgy járt, mint a tüzes istennyila, és úgy ketyegett, mint egy ágyú. A javításért három koronát fizettem. Hat napig dolgozott az óra. a hetediken — mint előtte már annyiszor — megpihent. Megállt és hiába nógattam, nem akart tovább menni. Hátra",ette a íüiét, mint a csökönyös ló. és amikor egy cipőgombolóval be akartam nyúlni belső életébe, olyan fenyegetően recsegett s csikorgóit, hogy ijedten abbahagytam a bizalmaskodást. Behívtam Homyicsáknét. — Nézze, az óra már megint elromlott. — Ej, ej — mondta az özvegy —, mi baja lehet neki? fis fejcsóválva levitte az óráshoz. Ezúttal öt koronát fizettem a javításért, mert az óra már jobban el volt romolva. De legalább megint jól járt. Nem tagadom, valamelyes aggodalommal vártam a kritikus hetedik napot, de az. nhgv örömömre, minden bai nélkül zajlott le. A vegaet csak a kilencedik napon érte utol az órát. és erre mind a kettő megállt, a végzet is, az óra is. Lementem az udvarba, és fölkerestem az órást, aki rendes szokása szerint vígan fü- työrészet.t — Ugyan, kedves órás úr — mondtam nyájasan —, mi van ezzel a bolond vekkerrel? Már megint elromlott. — lyíiféle vekkerről tetszik beszélni? — kérdezte az órás gyanakodva. — Hát az enyéimről. Már kétszer javította .. . — Én? Uram. órási becsületemre. a szegedi árvíz óta nem javítottam órát. És könnyezve fütyörésaett tovább. Eddig van Az özvegy két egyforma vekkerrel dolgozott, egy ji> al és egy rosz- szal. Ezt a kettőt cserélgette az éjjeliszekrényemen. És a tő obi lakójáén is. Nemsokára azután házat, vett a Lipótvárosban, és férjhez ment az óráshoz. helyen. Lehet, hogy elmélkedés közben egy fehér mázas, kékkel »írókázott« vagy zöld mázas vásárhelyi pálinkás buitellából kortyolgatott, s jókedvre derítette a citera hangja, mely abban az időben a legnépszerűbb népi hangszer volt Csongrádiban. Ki tudja már. min tűnődhetett Szél Pál uram a gondoi- kodószékben. s beteljesedett e Kotsis Juliánná, minden leánykori álma a házasságban? A menyasszonyi láda. az egvszerüen festett, barokk hatású gondo’kodőszék, a pálinkás butella és a citera mindenesetre látható most december végéig a Néprajzi Múzeumban, ahol Csoogirád meave népművészete mutatkozik be. Pusztai pásztorok munkáit, a gazdag paraszti fantázia nemes hagyományait őrzi ez a kiállítás, az elmúlj: két évszázad népművészeti emlékein keresztül bemutatva a Csongrád megyei falvak és puszták népének hétköznapjait. munkaeszközeit, dísztárgyait és népviseletét. Mintha váratlan, vendégként régi családi otthonokba lépne az ember, olyan meghitt, és közvetlen ez a kiállítás, szinte várja a látogató, hogy a gazda szíves szóvei invitálja a tiszta szobába, ahol a téka, a mennyezetes ágy, a fiókos asztal, a sarokpad ós a kemence van, / S ugyancsak ezen a kiállításon ismerkedhetünk meg Csongrád megye nagy múltra vissza tekintő fazekasimú- vészetével. a vásárhelyi faze- Kasok egyedülálló díszito- 'kedvével. a cserépkulacsokkal, tányérokkal, miskakan- csókkal, gyertya -má rt óedényekkel, a szentesi mesterek fekete edényeivel, a jószágokat. legeltető pásztorok fafaragásaival, a vásárhelyi és szegedi subákkal, szőttesekkel és hímzésekkel, azzal a tarka és múltba kalandozó világgal, amelyben még napsugárdíszes oromzatú házak adtak otthont a Szeged környéki parasztcsal adok.nak. Könyveink a nagyvilágban A Corvina Könyvkiadó évről évre sok ezer példány- számban jelentet meg számos idegen nyelven magyar könyveket. — Milyen célok irányítják a könyvkiadót a magyar kön yv termékek más országokban, illetve idegen nyelveken történő terjesztésekor? — kérdeztük a Corvina nyelvi szerkesztőjét, Ve- ressné Deák Évát. — Elsősorban kulturális, politikai célok határozzák meg munkánkat, amikor a magyar kultúra legfontosabb termékeit igyekszünk eljuttatni külföldre — mondta a nyelvi szerkesztő. — Verseket, klasszikus Irodalmat, társadalom- és történelemtudományi cikkeket, tanulmányokat, szociológiát fordítunk le a. világ legkülönbözőbb nyelveire. Bizonyára ismeretesek már az úgynevezett Corvina könyvek, például, amelyek főleg társadalom- és történelemtudományi müveket tartalmaznak. Igyekszünk minél szélesebb körű tájékoztatást adni a felsorolt területekről. Másik törekvésünk. hogy minél több művészeti témájú könyvünket idegen nyelveken is megjelentessük, részben külföldön. részben pedig idehaza. Egy harmadik szempont is meghatározza könyvkiadásunkat mégpedig, hogy azokat a könyveket adjuk ikd, amelyekhez külföldön kiadópartnereket is találunk. Ezért vagyunk jelen rendszeresen a nemzetközi könyvvásárokon, Frankfurtban, Bolognában, Lipcsében és másutt ia Ezeken a vásárokon minden országnak saját könyvstandja van, A vásárokat idejében és jól előkészítjük, már előre tudatjuk partnereinkkel, hogy milyen könyvekkel jelentkezünk. Rengeteg bemutató anyagot yi^zünk, magunkkal, s igyekszünk rábeszélni partnereinket a közös publikálásira. — Mit jelent a közös könyvkiadás?' — Az úgynevezett kiskereskedői eladás révén is elkerülnek magyar könyvek külföldi könyvesboltokba, de nagyon kevés, és többnyire elsikkadnak. Az az igazi vállalkozás, ha valamelyik külföldi kiadóval közösen jelentetünk rneg egy-egy könyvet. A Corvinának nagyon sok országgal vannak ma már közös kiadványai, így az NSZK-val. az USA-val. a Szovjetunióval. Spanyolországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Olaszországgal, Dániával, Hollandiával, Jugoszláviával. Angliával. Még welsi nyelven is adunk ki könyvet. A közös kiadás valójában minden mun Icát ránk hárít, mi készítjük el a könyveket idehaza, persze a partnerek kívánságait figyelembe véve. — Milyen h íre van a világban a Corvina kiadványainak? Garai István Virágcsokor Horka mellén A szabadkígyóst honfoglalás kori temető 12 sírjában taláK fiatal női csontvázon polleneket (virág pormaractványokat) mutattak ki. Temetéskor ugyanis csokrot helyeztek a mellére. Pihent a pollen ezer és száz éve, szinte hallik a sámánszó. rege. Ki volt, ki csokrát a melledre téve, kegyeletét — Horka — így rótta le Régész és költő sírodat felbontván tájol, töpreng, lelettel bizonyít: talán egy vezér, törzsfő lánya voltál? Megszólaltatjuk az ékszereid! Varkocsba font haj. meleg kancatej — cserépedények, halotti lepel, mokány lovak és feltűnő gyöngédség — mind-mind átsuhan agyamon, midőn megdöbbene e genezis-időn. s idézem Geese ősi örökségét. Alvaro de Laiglesia Beteg a férjecském ELSŐ NAP Rosszul vagy, drága kincsem? Jaj, 38 fok a lazad? Ó, szentség es Szűz Mária! Micsoda szörnyűség! Semmi szín alatt ne kelj fel. kihívom az orvost, és éjjel-nappal, az ágyad mellett maradok. MÁSODIK NAP Hogy érzed magad, szerelmein? Micsoda, magint 38 fok a lázad?. Ö, Istenem! Ülj föl egy pillanatra, megigazítom a lepedődet, mert egészen összegyűrted ... HARMADIK NAP Hát hogy vagy. Pepe? Mennyi a lázad? Még mindig 38? Ö, mennyire upom már! l Az orvos azt mondja, hogy 1 egyáltalán nem veszélyes. Apropó, nem kelnél fel és mennél ki egy ki» időre * szobából? Hiszen legfőbb ideje, hogy egy kicsit kitakarítsak, mert már valóságos kórházat rendeztél be itthon ... Igaz is, amikor befejezem, akkor egy-két órára átmegyek Matildához, persze. ha nem ellenzed ... NEGYEDIK NAP Hyt már megint 38 fok a testhőmérsékleted?! Mi öröm van abban, ha valaki ilyen sokáig lázas? Az orvos persze könnyen beszél. Nem neki kell ápolnia tf’geá és eltűrnie az összes rigolyádat. Jó kis húslevesre■ fáj a foga a betegnek, kérem szépen! Amikor valakinek magas láza van, akkor egyáltalán nincs étvágya, neked pedig hol ez kell, hol az, én meg alig állok a lábamon... ÖTÖDIK NAP Szervusz, te anyaszomgrí- tó! Már megint a hónod alá dugtad a hőmérőt, hogy bosz- szants engem? Micsoda-a-a?! Megint SS fok a lázad? Nyilván a fejedbe vetted, hogy kitolsz velem ... Nős, jegyezd meg, hogy már torkig vagyok veled ... Hajlandó vagy meggyógyulni, vagy továbbra is naphosszat így fogsz heverő szni! ... Az orvosnak, mellesleg szólva, minden vizitért fizetni kell. Igaz is, mára meghívtam néhány barátnőmet, úgyhogy föl kell kelned . . . Semmi vész!' Ki hallóit ilyet? Csupán 38 fok a lázad’ Ha én is megmérném a hőmérsékletemet, nekem talán még több volna... Mi- csoda-a-?! Ügy ám... Ahhoz persze van erőd. hogy go- rombáskodjál velem ... (Fordította: Gellert György) — Hírünk elég jő, csak az a baj, hogy sokszor nem tudunk a megállapított időre szállítani, mivel fordítói, nyomdai és kiadó gondokkal küszködünk. A régi fordítói gárda kihalóban van, a fiatalokat meg más,, könnyebb és lényegesen jobban fizetett területre csábítják. — Milyen alapon választják ki a lefordításra kerülő munkákat? — Részben a szerzők vállalkoznak bizonyos könyvek megírására, részben pedig a szerkesztők figyelik, mi az, ami kell. Vannak már eleve fordításra váró művek, mint például a magyar költészet klasszikusai. Az idegenforgalmi könyveket a szükségletnek megfelelően idehaza adjuk ki. Most készülünk megjelentetni egy színes Budapest fotóalbumot, öt nyelven. Az ilyesfajta könyvek iránt nagy a kereslet. De ugyanúgy nagy számiban nyomtatunk ki gyermekkönyveket, sakk- és szakácsikönyveket is. Ami idegenforgalmi kiadványainkat illeti, meglehetősen sok probléma van velük, mivel elosztásukat sajátos módon szervezik meg az országban. A Balaton-könyveket például egyáltalán nem a Balaton körül lehet megvásárolni, mint ahogy a Csongrád megyéről saólóakat sem Csöng. - rád megyében. — Vannak-e a Corvinának sikerkönyvei? — Igen. vannak. Ityen Daresay Jenő Művészeti anatómia című munkája, amelyet 1955 óta minden évben újra kinyomtatunk németül, franciául. angolul, oroszul, spanyolul, hollandul, svédül sok tízezres pédányszámban. Tavaly például csupán angol nyelven 20 000 példányban jelentettük meg. Sikerkönyv ugancsak a Janikoyszky— Réber gyermek könyv-sdro- zat, amelyet szintén sok nyelven publilcálunk. A gyermekeknek íródott és készült »arany könyv« sorozat is nagy siker lett. Csak a német nyelvű kiadás tíz publikációt ért meg. — Milyen fajta könyvek, kiadványok terjesztésével vannak gondjaik? — Nagyon szeretnénk terjeszteni a már említett Corvina könyveket, de ez nem megy kellő propaganda nélkül. Gondjaink adódnak a magyar klasszikusok kiadásával is. elsősorban itthon tudjuk eladni" őket. bár a Magyar Kulturális Kapcsolatok Intézete kivisz belőlük néhányat. Olykor egészen váratlanul kapunk kiadói partnert, így a párizsi Sorbonne tudományegyetem helyi kiadóját. a POF-ot, Velük állítottunk össze egy magyar drámai antológiát. Jövőre közösen jelentetjük meg Móricz Zsigmond Boldog emberét, Kosztolányi Dezső Pacsirtáját és Vörösmarty Mihály néhány versét, valamint a Csongor és Tündét. Hadd mondjam el itt. hogy létezik a Corvinának egv több nyelvű folyóirata is, vaz Árion. amelyet Somlyó György szerkeszt. S most készülünk megjelentetni egy olyan kétnyelvű antológiát, amelyben 52 ország költője publikálja eddig még meg nem jelent verseit. — Hol tart ma a külföldre kikerülő, idegen nyelveden megjelenő magyar könyvkiadás? Fejlődött-e a színvonal az elmúlt évek során? — Nagyon komoly fejlődésről számolhatunk be. Néhány évvel ezelőtt a nemzetközi könyvvásárokon még szívósan körbe kellett járnunk a standokat, hogy ajánlgassuk könyveinket. Ma viszont már maguktól jönnek hozzánk, és alig győzzük a munkát Könyveink szebbek lettek, több gonddal készülnek! mint húsz évvel ezelőtt, és gondjaink ellenére is javult a fordítások szín vonala. Az viszont bizonyos, hogy a külföldi olvasó közönség előtt még nem vagyunk ismertek és keresettek. Si. ft. i
