Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

Bezzeg János Szüntelen temető Huszúrik Zoltánnak ez a szüntelen temető csak hiányaink megvetett ágya mert kinyílik nekünk a Föld kigurul Hamlet koponyája akárha részeg sír-zenére járunk csillag^vakító csárdást szűz mosollyal játsszuk végig emberlétünk összes árulását ez a szüntelen temető csak s a patkókkal szikrázó véges ég maszkokba bújva mutatva magunkra hullunk hiánnyá szerteszét BényeiJózsef Csókafű A kő csak télen, fekete Fehér a mezők levele Feszül az álmos nyárfaág keresztnek képzeli magát Micsoda furcsa kapcsolat bárányok űznek Vadlovat Egyedül minden egyszerű Szivemen nőjj ki csókafű Csongrád népművészete ! Vajon boldog lett e Kotsis vélekedett-e a világ dolgai- Juliánna házassága, akiinek ról Szél Pál uram gondolko- I menyasszonyi ládáját Makón dószéikében, melyet 1815-ben piílgálták 1857-ben, s bölcsen készítettek Hódmezővásár­EZEN NEVETTÜNK . Heltai Jenő Költő volt S ráadásul hu­morista. És mi minden még! Újságíró, novellista, regény- és drámaíró, lapszerkesztő, szín­házigazgató, és Elnök. Ő volt á régi Fészek Klub elnöke. Élete második felében min­denkinek csak Elnök Űr. Éle­te első felében, valamikor a századforduló idején verődött össze a magyar újaikra készü­lők irodalmi serege, a Hét — Kiss József lapja — körül gyülekezett az új fiatal írók­nak és költőknek az a sere­ge. amely előkészítette a Nyu­gat nemzedék »berobbanásál« a magyar irodalomba. Ezek a fiatal költők, novelláitok va­lamennyien hivatásos újságírók voltak. Űjságírok látogatta éj­szakai kávé házakban készült akkor a magyar irodalom, s e2ek a fiatal újságírók, köl­tők a polgárbosiszantá.s életét élték, pár krajcáros kávéval biztosítva, ebhez a fizikai erőt. Heltai bohém-regényei és e művek bősei, alakjai számolnak be erről a nyo­morgó korszakról. Keltái 1871-ben született, augusztus 11-én. 1891-ben je­lent meg első verses kötete, a Modern dalok. Rá két évre a Kató című. -Mert dalaim­nak azt a részét /. mely túl­nyomónak mondható / — mi­nek tagadjam gyengeségem? — / kegyedhez írtam kis Ka­tó« ... Ki ne ismerné ezeket a sorokat, melyeknek a hang­vétele oly profán módon iro­nikus, és annyira más, mint a hagyományosan »nagy köl­tészet«. Persze korántsem lett vele oly nagy sikere, mint gondolnánk: kis botrányt ka­vart, s mintegy kizárta azt a lehetőséget, hogy az illedel­mes magyar polgári olvasó­réteg írója legyen. De lelke­sedtek érte sokan! Akik majd az új magyar igéket írták,, azok megérezték e bájos,' könnyed iróniában az újat. i Altató mese egy ébresztőóráról Kalandos ifjúságom alko­nyán — mint minden rendes ember — én is a. Józsefvá­rosban laktam. Özvegy Hor- nyicsáknénál, egy kis hóna­pos szobában, a külső Bagoly utcában. Mikor beköltöztem, Hor- nyicsáfcné egy ébresztőórát állított ágyam mellé, az éj­jeliszekrényre. — Tessék ezt a vekkert megnézni — mondta büsz­kén —, úgy jár, mint a' tü­zes istennyila, és úgy ketyeg, mint egy ágyú. Az óra csakugyan pompá­san teljesítette kötelességét. Mindén reggel föl akart, éb­reszteni. és hogy mégsem ébredtem föl, az én hibám volt, nem az óráé. Olyan időben ébreszthetett, amikor még a kávéházban ültem. Beköltözésem negyedik vagy ötödik napján Horny i- usák.né földúltan állított be hozzá in. — Rosszul tetszett az órá­val bánni. Ö el van romolva. Meg kell csináltatni.. Megnéztem az órát. csak­ugyan. valami titkos bánata volt. Szomorúan állt. a mu­tatója nem mozdult. Hiába ráztam, az istennek se akart ketyegni. — Hát jó. Vigye le az órás­hoz. és csináltassa meg! Az órás a házban lakott, és egész nap fütyült. Más dolga nem volt, mert a kül­ső Bagoly utcában az órák csak egyszer romlanak el, de akkor aztán örökre. Másnap elkészült az óra. Megint, úgy járt, mint a tü­zes istennyila, és úgy ketye­gett, mint egy ágyú. A ja­vításért három koronát fizet­tem. Hat napig dolgozott az óra. a hetediken — mint előtte már annyiszor — meg­pihent. Megállt és hiába nó­gattam, nem akart tovább menni. Hátra",ette a íüiét, mint a csökönyös ló. és ami­kor egy cipőgombolóval be akartam nyúlni belső életébe, olyan fenyegetően recsegett s csikorgóit, hogy ijedten abba­hagytam a bizalmaskodást. Behívtam Homyicsáknét. — Nézze, az óra már megint elromlott. — Ej, ej — mondta az öz­vegy —, mi baja lehet neki? fis fejcsóválva levitte az óráshoz. Ezúttal öt koronát fizet­tem a javításért, mert az óra már jobban el volt ro­molva. De legalább megint jól járt. Nem tagadom, va­lamelyes aggodalommal vár­tam a kritikus hetedik napot, de az. nhgv örömömre, min­den bai nélkül zajlott le. A vegaet csak a kilencedik na­pon érte utol az órát. és erre mind a kettő megállt, a vég­zet is, az óra is. Lementem az udvarba, és fölkerestem az órást, aki ren­des szokása szerint vígan fü- työrészet.t — Ugyan, kedves órás úr — mondtam nyájasan —, mi van ezzel a bolond vekker­rel? Már megint elromlott. — lyíiféle vekkerről tetszik beszélni? — kérdezte az órás gyanakodva. — Hát az enyéimről. Már kétszer javította .. . — Én? Uram. órási becsü­letemre. a szegedi árvíz óta nem javítottam órát. És könnyezve fütyörésaett tovább. Eddig van Az özvegy két egyforma vekkerrel dolgo­zott, egy ji> al és egy rosz- szal. Ezt a kettőt cserélgette az éjjeliszekrényemen. És a tő obi lakójáén is. Nemsokára azután házat, vett a Lipót­városban, és férjhez ment az óráshoz. helyen. Lehet, hogy elmélke­dés közben egy fehér mázas, kékkel »írókázott« vagy zöld mázas vásárhelyi pálinkás buitellából kortyolgatott, s jókedvre derítette a citera hangja, mely abban az idő­ben a legnépszerűbb népi hangszer volt Csongrádiban. Ki tudja már. min tűnődhe­tett Szél Pál uram a gondoi- kodószékben. s beteljesedett e Kotsis Juliánná, minden leánykori álma a házasság­ban? A menyasszonyi láda. az egvszerüen festett, barokk hatású gondo’kodőszék, a pá­linkás butella és a citera mindenesetre látható most december végéig a Néprajzi Múzeumban, ahol Csoogirád meave népművészete mutat­kozik be. Pusztai pásztorok munkáit, a gazdag paraszti fantázia ne­mes hagyományait őrzi ez a kiállítás, az elmúlj: két év­század népművészeti emlé­kein keresztül bemutatva a Csongrád megyei falvak és puszták népének hétköznap­jait. munkaeszközeit, dísztár­gyait és népviseletét. Mintha váratlan, vendégként régi csa­ládi otthonokba lépne az ember, olyan meghitt, és közvetlen ez a kiállítás, szin­te várja a látogató, hogy a gazda szíves szóvei invitálja a tiszta szobába, ahol a téka, a mennyezetes ágy, a fiókos asztal, a sarokpad ós a ke­mence van, / S ugyancsak ezen a kiállí­táson ismerkedhetünk meg Csongrád megye nagy múlt­ra vissza tekintő fazekasimú- vészetével. a vásárhelyi faze- Kasok egyedülálló díszito- 'kedvével. a cserépkulacsok­kal, tányérokkal, miskakan- csókkal, gyertya -má rt óedé­nyekkel, a szentesi meste­rek fekete edényeivel, a jó­szágokat. legeltető pásztorok fafaragásaival, a vásárhelyi és szegedi subákkal, szőtte­sekkel és hímzésekkel, azzal a tarka és múltba kalando­zó világgal, amelyben még napsugárdíszes oromzatú há­zak adtak otthont a Szeged környéki parasztcsal adok.­nak. Könyveink a nagyvilágban A Corvina Könyvkiadó év­ről évre sok ezer példány- számban jelentet meg szá­mos idegen nyelven magyar könyveket. — Milyen célok irányítják a könyvkiadót a magyar kön yv termékek más orszá­gokban, illetve idegen nyel­veken történő terjesztése­kor? — kérdeztük a Corvi­na nyelvi szerkesztőjét, Ve- ressné Deák Évát. — Elsősorban kulturális, politikai célok határozzák meg munkánkat, amikor a magyar kultúra legfontosabb termékeit igyekszünk eljut­tatni külföldre — mondta a nyelvi szerkesztő. — Verse­ket, klasszikus Irodalmat, társadalom- és történelemtu­dományi cikkeket, tanulmá­nyokat, szociológiát fordí­tunk le a. világ legkülönbö­zőbb nyelveire. Bizonyára is­meretesek már az úgyneve­zett Corvina könyvek, pél­dául, amelyek főleg társada­lom- és történelemtudományi müveket tartalmaznak. Igyekszünk minél szélesebb körű tájékoztatást adni a felsorolt területekről. Másik törekvésünk. hogy minél több művészeti témájú köny­vünket idegen nyelveken is megjelentessük, részben kül­földön. részben pedig ide­haza. Egy harmadik szem­pont is meghatározza könyv­kiadásunkat mégpedig, hogy azokat a könyveket adjuk ikd, amelyekhez külföldön kiadó­partnereket is találunk. Ezért vagyunk jelen rendszeresen a nemzetközi könyvvásáro­kon, Frankfurtban, Bologná­ban, Lipcsében és másutt ia Ezeken a vásárokon minden országnak saját könyvstandja van, A vásárokat idejében és jól előkészítjük, már előre tudatjuk partnereinkkel, hogy milyen könyvekkel je­lentkezünk. Rengeteg bemu­tató anyagot yi^zünk, ma­gunkkal, s igyekszünk rábe­szélni partnereinket a közös publikálásira. — Mit jelent a közös könyvkiadás?' — Az úgynevezett kiske­reskedői eladás révén is el­kerülnek magyar könyvek külföldi könyvesboltokba, de nagyon kevés, és több­nyire elsikkadnak. Az az iga­zi vállalkozás, ha valamelyik külföldi kiadóval közösen je­lentetünk rneg egy-egy köny­vet. A Corvinának nagyon sok országgal vannak ma már közös kiadványai, így az NSZK-val. az USA-val. a Szovjetunióval. Spanyolor­szággal, Franciaországgal, Finnországgal, Olaszország­gal, Dániával, Hollandiával, Jugoszláviával. Angliával. Még welsi nyelven is adunk ki könyvet. A közös kiadás valójában minden mun Icát ránk hárít, mi készítjük el a könyveket idehaza, persze a partnerek kívánságait figye­lembe véve. — Milyen h íre van a vi­lágban a Corvina kiadvá­nyainak? Garai István Virágcsokor Horka mellén A szabadkígyóst honfoglalás kori temető 12 sír­jában taláK fiatal női csontvázon polleneket (vi­rág pormaractványokat) mutattak ki. Temetéskor ugyanis csokrot helyeztek a mellére. Pihent a pollen ezer és száz éve, szinte hallik a sámánszó. rege. Ki volt, ki csokrát a melledre téve, kegyeletét — Horka — így rótta le Régész és költő sírodat felbontván tájol, töpreng, lelettel bizonyít: talán egy vezér, törzsfő lánya voltál? Megszólaltatjuk az ékszereid! Varkocsba font haj. meleg kancatej — cserépedények, halotti lepel, mokány lovak és feltűnő gyöngédség — mind-mind átsuhan agyamon, midőn megdöbbene e genezis-időn. s idézem Geese ősi örökségét. Alvaro de Laiglesia Beteg a férjecském ELSŐ NAP Rosszul vagy, drága kin­csem? Jaj, 38 fok a lazad? Ó, szentség es Szűz Mária! Micsoda szörnyűség! Semmi szín alatt ne kelj fel. kihí­vom az orvost, és éjjel-nap­pal, az ágyad mellett mara­dok. MÁSODIK NAP Hogy érzed magad, szerel­mein? Micsoda, magint 38 fok a lázad?. Ö, Istenem! Ülj föl egy pillanatra, megigazí­tom a lepedődet, mert egé­szen összegyűrted ... HARMADIK NAP Hát hogy vagy. Pepe? Mennyi a lázad? Még mindig 38? Ö, mennyire upom már! l Az orvos azt mondja, hogy 1 egyáltalán nem veszélyes. Apropó, nem kelnél fel és mennél ki egy ki» időre * szobából? Hiszen legfőbb ideje, hogy egy kicsit kita­karítsak, mert már valósá­gos kórházat rendeztél be itthon ... Igaz is, amikor be­fejezem, akkor egy-két órára átmegyek Matildához, per­sze. ha nem ellenzed ... NEGYEDIK NAP Hyt már megint 38 fok a testhőmérsékleted?! Mi öröm van abban, ha valaki ilyen sokáig lázas? Az orvos per­sze könnyen beszél. Nem ne­ki kell ápolnia tf’geá és el­tűrnie az összes rigolyádat. Jó kis húslevesre■ fáj a foga a betegnek, kérem szépen! Amikor valakinek magas lá­za van, akkor egyáltalán nincs étvágya, neked pedig hol ez kell, hol az, én meg alig állok a lábamon... ÖTÖDIK NAP Szervusz, te anyaszomgrí- tó! Már megint a hónod alá dugtad a hőmérőt, hogy bosz- szants engem? Micsoda-a-a?! Megint SS fok a lázad? Nyil­ván a fejedbe vetted, hogy kitolsz velem ... Nős, jegyezd meg, hogy már torkig va­gyok veled ... Hajlandó vagy meggyógyulni, vagy továbbra is naphosszat így fogsz heve­rő szni! ... Az orvosnak, mel­lesleg szólva, minden vizitért fizetni kell. Igaz is, mára meghívtam néhány barátnő­met, úgyhogy föl kell kel­ned . . . Semmi vész!' Ki hal­lóit ilyet? Csupán 38 fok a lázad’ Ha én is megmérném a hőmérsékletemet, nekem talán még több volna... Mi- csoda-a-?! Ügy ám... Ahhoz persze van erőd. hogy go- rombáskodjál velem ... (Fordította: Gellert György) — Hírünk elég jő, csak az a baj, hogy sokszor nem tu­dunk a megállapított időre szállítani, mivel fordítói, nyomdai és kiadó gondokkal küszködünk. A régi fordítói gárda kihalóban van, a fia­talokat meg más,, könnyebb és lényegesen jobban fizetett területre csábítják. — Milyen alapon választ­ják ki a lefordításra kerülő munkákat? — Részben a szerzők vál­lalkoznak bizonyos könyvek megírására, részben pedig a szerkesztők figyelik, mi az, ami kell. Vannak már eleve fordításra váró művek, mint például a magyar költészet klasszikusai. Az idegenforgal­mi könyveket a szükségletnek megfelelően idehaza adjuk ki. Most készülünk megje­lentetni egy színes Budapest fotóalbumot, öt nyelven. Az ilyesfajta könyvek iránt nagy a kereslet. De ugyanúgy nagy számiban nyomtatunk ki gyer­mekkönyveket, sakk- és sza­kácsikönyveket is. Ami ide­genforgalmi kiadványainkat illeti, meglehetősen sok prob­léma van velük, mivel elosz­tásukat sajátos módon szer­vezik meg az országban. A Balaton-könyveket például egyáltalán nem a Balaton körül lehet megvásárolni, mint ahogy a Csongrád me­gyéről saólóakat sem Csöng. - rád megyében. — Vannak-e a Corvinának sikerkönyvei? — Igen. vannak. Ityen Dar­esay Jenő Művészeti anató­mia című munkája, amelyet 1955 óta minden évben újra kinyomtatunk németül, fran­ciául. angolul, oroszul, spa­nyolul, hollandul, svédül sok tízezres pédányszámban. Ta­valy például csupán angol nyelven 20 000 példányban je­lentettük meg. Sikerkönyv ugancsak a Janikoyszky— Réber gyermek könyv-sdro- zat, amelyet szintén sok nyel­ven publilcálunk. A gyerme­keknek íródott és készült »arany könyv« sorozat is nagy siker lett. Csak a né­met nyelvű kiadás tíz publi­kációt ért meg. — Milyen fajta könyvek, kiadványok terjesztésével vannak gondjaik? — Nagyon szeretnénk ter­jeszteni a már említett Cor­vina könyveket, de ez nem megy kellő propaganda nél­kül. Gondjaink adódnak a magyar klasszikusok kiadá­sával is. elsősorban itthon tudjuk eladni" őket. bár a Magyar Kulturális Kapcsola­tok Intézete kivisz belőlük néhányat. Olykor egészen vá­ratlanul kapunk kiadói part­nert, így a párizsi Sorbonne tudományegyetem helyi ki­adóját. a POF-ot, Velük állí­tottunk össze egy magyar drámai antológiát. Jövőre kö­zösen jelentetjük meg Mó­ricz Zsigmond Boldog em­berét, Kosztolányi Dezső Pa­csirtáját és Vörösmarty Mi­hály néhány versét, vala­mint a Csongor és Tündét. Hadd mondjam el itt. hogy létezik a Corvinának egv több nyelvű folyóirata is, vaz Árion. amelyet Somlyó György szerkeszt. S most ké­szülünk megjelentetni egy olyan kétnyelvű antológiát, amelyben 52 ország költője publikálja eddig még meg nem jelent verseit. — Hol tart ma a külföldre kikerülő, idegen nyelveden megjelenő magyar könyv­kiadás? Fejlődött-e a szín­vonal az elmúlt évek során? — Nagyon komoly fejlő­désről számolhatunk be. Né­hány évvel ezelőtt a nemzet­közi könyvvásárokon még szívósan körbe kellett jár­nunk a standokat, hogy ajánlgassuk könyveinket. Ma viszont már maguktól jönnek hozzánk, és alig győzzük a munkát Könyveink szebbek lettek, több gonddal készül­nek! mint húsz évvel ezelőtt, és gondjaink ellenére is ja­vult a fordítások szín vonala. Az viszont bizonyos, hogy a külföldi olvasó közönség előtt még nem vagyunk ismertek és keresettek. Si. ft. i

Next

/
Thumbnails
Contents