Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
1 tempót a szárító határozza meg É Négy kombájn dolgozhatna a böhönyei termelőszövetkezet 700 hektár kukoricájában, de csak kettő — a nemrég vásárolt E—516-osok — dolgozik, mivel egy műszákban ia betakarítanak annyit, ameny- nyi egész napra munkát ad a Bábolna szárítónak. Most még csak a. termés egynegyedét hordták be, de a számítások alapján egyre biztosabbnak látszik, hogy a tervezett 58 mázsás átlagnál több, várhatóan 66—67 mázsával fizet a kukorica. — Kedvezett az időjárás, különösen az augusztusi eső, a kukoricának — mondja Egyed László, a termelőszövetkezet főagronómusa. — A napos, száraz ősz csökkentette a víztartalmat. A tavalyi 41 százalék helyett csak 35, azaz elfogadható a víztartalom. A Bábolnának így is bőven van munkája, s hogy fennakadás ne legyen, éjjelnappal folyamatos a műszaki ügyelet a szárítónál. November hétre be kell fejezni a szárítást, azaz a kint levő termés behordását Sürget a határidő, s most minden a zökkenőmentes üzemtől függ. Ha néhány napra műszaki hiba miatt leállna a szárító, megakadna a kukorica betakarítása, de megakadna az azt követő szántás és vetés , is. Egy helyre összpontosul így az őszi munka, ezért a nagy figyelem, a nagy készültség. Eddig komoly bajunk nem volt, reméljük, ezután sem lesz. Reggel hatkor indulnak a kombájnosok, este hatig tart a műszak, közben a helyszínre viszik a meleg ebédet. A betakarítással párhuzamosan, a már felszabadult területeken javában folyik az őszi talajelőkészítés. A John Deere traktor búza alá szántja a földet. 625 hektáron vet őszi búzát a gazdaság, ebből 396 hektár a nyáron felszabadult terület, a többi a részben még lábon álló kukorica helyén lesz. A szabad területek vetése harmadikéig tart. addigra üresnek kell lennie a kukoricaföldnek is. Egyenletes fésűsorokat húz a két vetőgép a porhanyósra előkészített földbe. Eld dig már elvetettek mintegy 100 hektár búzát, s földbe került 142 hektáron a repce. 124 hektáron az őszi árpa és 63 hektáron a takarmánykeverék magja is. Áz ősz harmadik legnactyobb feladata, a mélyszántás 998 hektáron ad munkát. Ebből 510 hektár a jelenlegi kukorica helyén esedékes, a többit már elvégezték. A kukorica tehát most «-kulcs-növény-« a böhönyei gazdaságban, a kombájnokat ekét vonó traktorok és vetőgépek követik. * 1 A tervek szerint november 20-ra az utolsó feladatnak, a mélyszántásnak is be kell fejeződnie. A munka jelenlegi ritmusából arra lehet következtetni. hogv ennek — ha semmi nem jön közbe — nem lesz akadálya. ' B. A. Több megbízatást a párttagoknak Taggyűlésről jött az egyik ismerősöm á múltkor, s egy órát beszélgettünk a tapasztalatairól ott, az utcán. Füstöl- gött egy sort, mert szerinte még mindig sok a »hallgató«. S úgy értette pontosan, hogy a véleményét magában tartó, szót nem kérő párttag Rá- rákérdeztem, hogy mégis kikről van szó Kiderült: példamutatóan dolgozó munkások is akadnak azok között, akik nehezen szánják rá magutát a nyilvános véleménynyilvánításra. Szó, szót követett, vitatkoztunk ’ is egy kicsit mert az ismerősöm kategorikusan a «■nem. aktívak« skatulyába próbálta gyömöszölni ezeket Akkor gondolkozott el csak egy kicsit amikor a kérdéseimre adott válaszaiból kitetszett: ezek a kommunisták a maguk környezetében, sőt még a pártcsoport ülésein is hallatják hangjukat. A beszélgetésünk ezen a ponton vált általános érvényűvé, hiszen sok pártszervezetben vita van azon: ki számít aktívnak. A könnyebb ellenállás irányába visz, ha csak azon Amikor a gép muzsikálni kezd... Sokféleképpen lehet dolgozni. ‘ Tassék-lássék módon is, úgy. hogy «más is odafér jen«: lehet komótosan is. «valahogy majd csak kihúzom a nyugdíjig« — jelszóval; és úgy belefeledkezve. hogy rászólnak az emberre: hagyja végre abba, be kell zárni a műhelyt Aki megleli saját, munkája szépségét, annak az elkészült új gép zaja nem fülsértő berregés, hanem muzsika: saját erejének, képességeinek ékes bizonyítéka. A Csepel Művek kaposvári nehézgépgyárában egyedi berendezésekét gyártanak. Minden darab más. nem lehet csak 3 szakmai rutinra hagyatkozni amikor belefognak egy új gép előállításába. Azt hihetnénk, ettől «fáznak« az. emberek, hiszen sokkal kényelmesebb — 1 r -akran kifizetődőbb is — ráállni egy megszokott munkadarabra. és évekig szériában ugyanazt gyártani. Nem így van. Sokakat vonzott ide a változatos munka és az, hogy tudásukat naponta próbára tehetik. — Elsősorban önmagunknak kellett bebizonyítani azt, hogy alkalmasak vagyunk az egyedi gépgyártásra; a megyében előttünk senki sem foglalkozott ilyennel — mondja Czin- galek Lnins. a szerelde csoportvezetője. — A Csepelen eltöltött fél év nagyon sokat segített. Nemrégiben Csepelen, az «anyagyárban« az egyik átvevő azt mondta az ottaniaknak: ha igazán komoly gépet akarnak látni, jöjjenek el Kaposvárra. Ennél nagvobb dicséret aligha érhette volna a fiatal gyár közösségét. Horváth Ferenc üzemvezető szerint most érik be igazán az eddigi munkájuk: — A kétéves és a huszonötéves gyakorlattal rendelkező szakmunkás egyenlő eséllyel indult nálunk. Akikben szorgalom és akaraterő van, az megtalálja a számítását. És nemcsak az érdekli az emberemérik a tevékenységet, ki mennyiszer szólalt föl. A közös cél a párt politikájának képviselete, az általános és a helyi feladatok eredményes megoldása. Ezért pedig sokféleképpen lehet tenni. Most, a kongresszusra késsülve, különösen fontos a pontos mérlegelés és számbavétel, hiszen ennek alapján lehet határozni a teendőkről is. Nem egy pártszervezetben valóban szükség van arra, hogy azok is mondjP.nak véleményt, akik eddig hallgatlak e fontos fórumon. Az ösztönzés sem képzelhető azonban el az okok föltárása nélkül. Az új párttagok nevelésével, a pártcso- porlokban való fölkészítő munka javításával, s kiváltképpen a párttagság jobb tájékoztatásával lehet javítani e helyzeten — ahol szükség van rá. A fő figyelmet mégis a napi tevékenységre érdemes fordítani. Amikor a párbmeg- bizatásokat értékelik, sok még a «fehér folt«, kiderül, hogy rátermett, jó képességű kommunisták maradtak ki az állandó és az időszakos megbízatások rendszeréből. Az egyenlő teherviselés, a minden párttag rendszeres tevékenysége járulhat csak hozzá a határozatok végrehajtásához. Ez köztudottan még mindig gyenge területe a párt- munkának. A 'határozat megjelenése után minden simán megy a megtárgyalásig, aztán fegyre lankad a közfigyelem, a akkor élénkül újra. amikor a taggyűlés napirendre tűzi a megvalósít ást. Több gyárban — így például a ruhagyárban is —, olyan pártmegbízatásokat adnak, amelyek előrelendítik a párt gazdaságpolitikájának napi megvalósulását. S itt a kommunisták példamutatása, a munkaközösségek kezdeményezéseinek fölkarolása, a kockázatot vállaló, az áj módszereket bevezető vezetők támogatása különösen hasznos. Nagy felelősséget jelent, amikor a párttagok választott tisztséget kapnak valamelyik tömeg'zervezetben, -mozgalomban. Még nem mindenhol teszik rendszeresen mérlegre ki hogyan képviseli a párt politikáját e testületekben. A megjelenés és a meggyőzés, a hallgatás és a vélemény- nyilvánítás között ugyanis lényeges a különbség. Egyikmásik «gyengélkedő« KISZ- szervezet munkáján sokat lehetne például javítani, ha a fiatal párttagok pártmunkája elsősorban i az ifjúsági szervezet fölkarolása lenne. Minden gyárban, szövetkezetben, gazdaságban, intézményben számtalan fórum tárgyal fontos témákat. A tevékenység egyik mércéje az, hogy az ott részt vevő kommunisták mint segítik a helyes döntést a párt politikájának szellemében. A legutóbb például egy népfrontfórumon győződtem meg róla, milyen fontos, hogy a vitában szóba került «rázós« kérdésre sok ténnyel, nagy felkészültséggel válaszolt az egyik kommunista országgyűlési képviselő. Jó példa ez arra, hogy mindenhol szükség van a döntések körülményeit kitűnően ismerő, az összefüggéseket megvilágítani képes párttagok tevékenységére A párttagok aktivitása sokkal tágabb fogalom, mint azt, sok helyen még számon tartják. Az értékelés csak akkor lehet tehát pontos, ha mindenre kiterjed a figyelem. Lajos Géza Iszapcsapdák a Balatonon Elmúlt az év negyvenedik hete. A naptárfordulóig tizenkettő van még hátra: három hónap, amely magában foglalja í-z ősz végét és a tél elejét. A mezőgazdaság számára az ősz vége jelenti a nagyobb feladatot: hetek alatt kell betakarítani mindazt, amit hónapokig nevelt a természet. Az utakon kukoricával, cukorrépával, krumplival megrakott vontatók, teherautók sora jelzi, hogy folyik a betakarítás. Alkonyat után a traktorok csillogó fénye bizonyítja, hogy sürgős a feladat: a nyújtott vagy kettős műszakot egyre több gazdaságban vezetik be. hiszen az idei termés betakarításával egyidőben vetni kell a jövő évi kenyérnek valót is. Azt szoktuk mondani, hogy ilyenkor nem számít a költség: az a fontos, hegy időben földbe kerüljön a mag és fedél alá a termés. Szerencsére ez a szemlélet kezd kimenni a szóhasználatból és a gondolkodásból. Nemcsak azt nézik a gazdaságok, hogy mi kerül a raktárba, hanem azt is. hogy mennyiért Sók szervező munkát igényel* hogy minél kevesebb költséggel, a kapacitás kihasználásával takarítsák be azt, ami megtermett. Ebben a munkáoan mindenkinek megvan a maga feladata, a gépek munkájáért felelős száll ításszervezőnek éppen úgy, mint a műhely szerelőjének vagy a traktorosaik, gépkocsivezetőnek. Azokban a gazdaságokban értek el jó eredményeket, amelyekben érdekeltté tették az Embereket a takarékosságban, a kapacitás kihasználásában. «Órabérben« állni a tábla szélén nem drága a traktorosnak, de ahol — mint például a kaposmérői tsz-ben — a boríték vastagsága függ a teljesítménytől, Ott munkát kérnek. jobb szervezést követelnek az emberek. A szervezés sokszor térni az ipari üzemekben^ is. Az utolsó negyedév szinte mindenütt a hajrák, a túlórák időszaka. Az éves tervet teljesíteni kell, s amit az elmúlt három negyedévben elmulasztottak. azt most pótolják Vállalatvezetők véleménye szerint az idén — a korábbiakhoz vi szonyítva — egyenletesebb volt a termelés, csökkent a munkát akadályozó anyaghiány. A hátralévő tizenkét hét alatt az idei tervek teljesítését jól segíthetik azok a vállalások, amelyeket a szocialista brigádok tettek a part közelgő XII. kongresszusának a tiszteletére. Két küldöttség is járt megyénkben. hogy építőmunkánk eredményeit megismerje. A Szov jel—Magyar Baráti Társaság négytagú delegációjában testvérmegyénk, Kali- nydn képviselői is helyet kaptak. A szomszédból. Jugoszlávia Bjelovár megyéiéből nép- frontküldöttség járt Somogybán. Egv napig a megye ver. i dége volt Amerigo Tot, a vikét mennyit visznek haza a borítékhan. Olykor órákat gubbasztanak a rajzok föl ott de addig nem nyugszanak, amíg el nem igazodnak. — Ehhez eleneedhetetlen a folyamatos önkénzés — veszi át a szót ismét Czingalek Lajos. — A hidraulikához kevesen értettek nálunk, hiszen az előző munkahelyeinken ritkán találkoztunk ilyen berendezéssel. Én is gyakran a szakköny- veket bújom odahaza, hogy lépést tudjak tartani. Horváth Zoltán öt éve szakmunkás; a Mezőgéptől jött át a Csepelhez. Megerősíti idősebb kollégája szavait: ■*— Az előző munkahelyemen ritkán néztük a rajzot, itt mindig arról kell dolgoznunk, másként elképzelhetetlen. Az egvedi gépgyártás kínja, de egyben legszebb oldala, hogy kísérleti műhely. Szinte mindennapos eset. hogy a gép- szerkesztő munkáskabátban szaladgál közöttük, vagy maga viszi az alkatrészt az esztergályoshoz. így a gyorsabb, így a biztosabb. Egyéni kezdeményezésnek, ewüttes erőfeszítésnek egyaránt fontos szerep jut abban a közösségben, amelyet ma úgy emlegetnek: a Csepel. És amikor elindítanak egy közös munkával létrehozott gépet, úgy érzik: muzsikálni kezd, duruzsolva forognak a fogaskerekek. L. 3. Elkészültek az első iszapcsapdák a Balatonon. A készt - helyi öböl györöki csücskében a tavasz óta dolgoztak a köt- róhajők. összesen 300 ezer köbméter — -szerves anyagokban dús — iszapot emeltek ki eddig a tó fenekéről. Ezt egy leromlott nádasban helyezte el a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltsége: olyan területen, ahonnan nem kerülhet vissza a szennyező anyag a vízbe. Az iszapot az áramlás rakta le ezen a területen. A Balatonba pedig a Zalán és a többi vízfolyáson keresztül jutott. Az első mérések szerint körülbelül egymillió köbméter gyűlt már itt össze. — A mi feladatunk az — mondta Soha Szilveszter, a kirendeltség vezetője —. hogy a víz minőségét károsan befolyásoló iszaptól megtisztítsuk a Balatont Töfoto évig tartó kísérletbe kezdtünk: ennek most fejeződött be az első szakasza. Arra számítunk, h$gy a kotróhajók mélyítette gödröket a tó áramlása ismét megtölti iszappal: ezután is itt rakja le a szerves anyagot. Ha ez a feltevés beigazolódik, akkor a Balaton sorsáért aggódó embernek az a feladata, hogy időről időre eltávolítsa a gödrök tartalmát, megtisztítsa a medret A kotrás befejezése után most azt vizsgáljuk, hogy miként tölti újra a Balaton a. gödröket, amelyeket felfoghatunk «szemétgyűjtőknek« is. Ha a kísérlet beválik, s a tó szorgalmasan rakja le ide a víz minőségét rontó terhét, eltávolítják a többi iszapot is. és a feltöltődésitől függően időről időre újra kotorják a mélyedéseket. A nagyatádi NEB megvizsgálta Mire költik a tsz-ek a szociális és kulturális alapot? lághírű szobrászművész, és a nagyatádi alkotótelepen meg • hívást kapott egy egész nyárra. Járt a Róma-hegyen Rippl-Rónai házában és a szennai falumúzeumban, ahova most a múzeumi és műemléki hónap idején még több látogatót várnak. Akik régen jártak Szennán, azokat újdonság is fogadja: készül már a negyedik épület, a nagykorpádi talpas náz. A múzeumi és műemléki hónap október visszatérő rendezvénysorozata: Péntek óta a tizedik alkalommal megrendezett Barátság Hídja elnevezésű nemzetközi fotókiállításon szereplő 128 . alkotás várja a látogatókat a Somogyi Képtárban. A múzeumok és a társadalom közötti kapcsolat, a műemlékek ügyének napirenden tartása szerencsére nem kampányfeladat már hazánkban, és nem korlátozódik egy-egy eseménysorozat idejére. A következő napokban, hetekben azonban mégis megsokasodnak a rendezvények: a tudományos tevékenység mellett nagyobb hangsúlyt kapott a közművelődés. Azt azonban még nem lehet napjainkban sem elmondani, hogy az emberek — a szocialista brigádok tagjainak .— döntő többsége rendszeres múzeumlátogató. A mostani rendezvénysorozatnak az. is célja, hogy fe’hfvja a figyelmet a lehetőségekre, amelyekkel élni kell. Dr. Kereza Inure (Tudósitónktól.) A mezőgazdasági tsz-ek szociális és kulturális alap képzésének mértékét és fel- használásának módját 1976 január 1-től pénzügyminisztert rendelet szabályozza. Az alapok képzésénél figyelembe kell venni az 1974. év- alap egy főre jutó összegéi i6. Hogyan jutott érvényre a határozat, mire költik a szociális és kulturális célokra tervezett összegeket? — ez1 vizsgálta a Nagyatádi Városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapította, hogy az 1974 évi zárszámadási adatok szerint a járás megvizsgált Isz- eiben átlagosan 638 forint jutott egy tagra a szociális-kulturális . -alapból. Ezen belül igen nagy volt az eltérés: a berzancei tsz- ben például 2488 forint, a háromfaiban pedig 71 forint jutott egy főre. Az azóta eltelt időszakban ezek a költségek a legtöbb helyen csökkentek, az alapképzés maximális lehetőségeivel csupán a berzencei, az inkei és a lábodi tsz élt, a többi szövetkezet évenként: alapképzése jóval alatta marad a jogszabály adta lehetőségeknek, sőt. akadnak olvs- nok is, amelyek egy fillért sem terveztek ilyen célra. Ezenkívül a jogszabály lehetőséget biztosított arra is. hogy a szociális-kulturá'is alapot az előző év adózott nyereségéből a tsz-ek kiegészíthessék. Sajnos, azt kellett megállapítaniuk a népi ellenőröknek, hogy a rendelkezésre á’ló szociális és kulturális alapok felhasználásáról sem gondoskodtak kellőképben, mivel évenként jelentős összeg megmaradt. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a szociális alapok felhasználása tsz- enként eltérő, és arányaiban sem mindig van összhangban annak rendeltetésével. Hasonlóak a tapasztalatok a kulturális célokat szolgáló ószsziegeK ieindBzna asarod. ezeKbői nem kulturális célokat szolgáló kiadásokat is fedeznek. Ilyenek többek között: önkéntes tűzoltótestületek támogatása, autórádiók vásárlása, karácsonyi és nőnapi ajándékok vásárlása. Megállapították a NEB ülésén, hogy a szociális és kulturális bizottságok tagjai közül többen nem ismerik eléggé feladatukat, tevékenységük a kívánt szint alatt • marad. Éppen ezért indokolt a szociális és kulturális bizottságok személyi összetételének a javítása, továbbá az e célra tervezett összegek rendeltetésszerű fel- használása. A NEB ülésén hangsülvv.ták. hogy a jövőben a gazdasági eredménytelenségre hivatkozva sem tagadhatják rr.eg a szociális-kulturális alap képzését egyes taz-ek.
