Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

Izraeli ügynökök „megdolgozták” az őrizetest Egy palesztin vezető megölésére próbálták rávenni Táviratváltás Leonyid Brezsnyev és a francia elnök között Politikai botrány van ki­bontakozóban az NSZK-han: a nyugatnémet hatóságok le­hetővé tették, az izraeli tit­kosszolgálat ügynökeinek, hogy kihallgassák és »meg­dolgozzanak« négy őrizetbe vett palesztinai arabot A Der Spiegel című heti­lap leleplezese szerint a ■ ba­jor Straubing börtönében az idén áprilisában izraeliek rá­beszélték az együttműködésre Mohammed Jusszefet, aki he­tekkel korábban egy holland —nyugatnémet; határátkelőhe­lyen tartóztattak le, mert ha­mis útlevelet találtak nála. Juaszef, aki később v issza tért Bejrutba, a Palesztinai Fel- szabadítási Szervezet képvise­lőinek ott azt állította, hogy cellájában a nyugatnémet tit­kosszolgálat megbízottjainak álcázott izraeli ügynökök je­lentek meg és fenyegetésekkel arra késztették, hogy vállalja el Abu Rijadnak a PFSZ egyik vezetőjének meggyilko­lását. Jusszef szerint a vele egy időben őrizetbe vett má­sik három arabot is több al­kalommal kihallgatták a »né­met« ügynökök. Az izraeliek által »megdolgozott« volt őrizetes később öngyilkossá­got követett el. A PFSZ az NSZK bejrúti nagykövetségé­hez dokumentumokat és bizo­nyítékokat juttatott el az izra­eliek straubingi működéséről. A bonni belügyminisztéri­umban vizsgálat indult az ügy körülményeinek tisztázására, Baum belügyminiszter rövid nyilatkozatban utal arra. hogy az incidens »kínos helyzetbe hozta az NSZK-t« és veszé­lyezteti az arab államőkhoz fűződő kapcsolatait. Klaus Bölling kormányszóvivő je­lezte, hogy Schmidt kancellár »nagyon komolynak« tekinti a kérdést. A straubingi börtönben tör­téntek egyben éles belpolitikai vitát is kiválthatnak. A bün­tetőintézmény a Franz Josef Strauss vezette bajor kormány fennhatósága alatt áll, így a közvetlen felelősség a nyugat­német ellenzék koncellárje- löltjék terheli. A nyugatnémet kormány szóvivője beismerte, hogy az NSZK hírszerző szervei lehe­tővé tették az izraeli titkos- szolgálat ügynökei számára négy, a bajor tartományban őrizetbe vett palesztinai arab kihallgatását. Bölling kormányszóvivő ugyanakkor tagadta, hogy az izraeliek kábítószerékkel és zsarolással egy merénylet el­követésére bírták volna az egyik letartóztatottat Bölling szóvivő azt állítot­ta, hogy »a nemzetközi terro­rizmus elleni küzdelem ma­gától értetődő« lépése volt a két titkosszolgálat ilyenfajta együttműködése. A további felelősséget az izraeli ügynö­kök működéséért és bajor börtönben történtekért az il­letékes tartományi kormányra hárította. A bajor tartomány miniszterelnöke Franz Josef Strauss, a jobboldali ellenzék kancellárjelöltje a követke­ző országos választásokon. Bölling a bonni kormány ne­vében »komoly vizsgálatot« ígért, és utalt arra, hogy a bajor hatóságok jelenleg igye­keznek fényt deríteni az ügy részleteire. Egynapos látogatás A francia elnök a repülőtéren. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök teg­nap délelőtt egynapos láto­gatásra Nyugat-Berlinbe ér­kezett. A francia államfő re­pülőgépe a tegeli repülőtéren, a város francia szektorában szállt le. A fogadtatás Párizsban gon­dosan kidolgozott protokollá­ris rendje kifejezésre juttatta; az elnök lényegében »hazai földre« lépett Nyugat-Berlin- ben is. Giscard-t és a kísére­tében lévő Jean Francois- Poncet külügyminisztert — külföldi utazások aj kaiméból teljesen srzokaitian módon — Jean-Pierre Brunet bonni francia nagykövet köszöntötte elsőnek. Giscard az első francia el­nök. aki Nvugat-Berlinbe lá­togatott, s Napóleon óta az első francia államfő a Spree partján. Giscard d'Estaing — a nyu­gat-berlini francia szektorhoz tartozó kerületek polgármes­tereivel és más helyi vezetői­vel lezajlott rövid találkozó­ja. majd a francia helyőrség díszszemléjének megtekinté­se után beírta nevét Nyugat- Berlin aranykönyvébe. A francia elnök itt, a francia szektoron kívül — tehát a vá­rosnak abban a részében, ahol Giscard francia értelmezés szerint már nem házigazda­ként szerepelt, hanem ven­dégként lépett fel — találko­zott Helmut Schmidt NSZK- kancelláral. Geongiti Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke, valamint Valé- ry Giscard d’Estaing francia köztársasági, elnök táviratban üdvözölte egymást abból az alkalomból, hogy a Szovjet­unió és Franciaország 55 esz­tendővel ezelőtt létesített dip­lomáciai kapcsolatokat egy­mással. Leonyid Brezsnyev távira­ta egyebek között hangsú­lyozta; — A mindkét ország szá­mára fontos döntés meghoza­tala óta eltelt évek megerő­sítették, hogy a szovjet és a francia népek a fasizmus el­leni közös harcban edződött hagyományos barátsága meg­felel a Szovjetunió és Fran­ciaország alapvető érdekei­nek, a béke és a nemzetközi biztonság ügyének. A szovjet párt és állami A szöuli lövések A világsajtó tele van talál­gatásokkal. Mi történt a dél­koreai fővárosban ? — teszi fel a kérdést öt kontinens új­ságjai, televíziós- és rádióál­lomásai. Az események pontos forgatókönyvét nemcsak most nem tudjuk hanem valószínű­leg biztosan sosem fogjuk megtudni. A hírügynökségek legalább négy-öt változatot repítettek fel és bizony ezek­ből csak az közös, hogy Pák Csöng Hi tábornokot, Dél- Korea diktátorát igen magas rangú tiszt (vagy tisztek) go­lyói ölték meg. A legérdeke­sebb — és meg nem erősített — változatnak az tűnik, amely szerint már a gyilkosság előtti napon leváltották a vezetésből a diktátort és a gyilkosság csak az ezt követő közjátékra tett volna pontot. A tények tehát a homály­ban maradnak, de a körülmé­nyek sokkal kevésbé — már­pedig a körülmények ebben az esetben is rendkívül beszé­desek. Feltétlenül érdemes te­hát egy tanulságos pillantást vetni arra, milyen bel- és küpolitikai közegben dördül­tek el azok a szöuli lövések. 1. Dél-Koreában az olcsó munkaerő és nem utolsósor­ban a hatalmas — összesen több mint negyven milliárd (!) dolláros — amerikai se­gély nyomán a legutóbbi évek­ben gazdasági fellendülés volt tapasztalható. Ez néhány hó­napja a világgazdaság jelen­ségei (energiaárak, stb.), vala­mint a fegyverkezés növekvő költségei miatt hirtelen és lát­ványosan megtorpant. Az alapvető élelmiszerárak drá­kói megemelése gyorsan a fel­színre juttatta a kulisszák mö­gött eddig is közismert tényt: a rezsim egyetemes népsze­rűtlenségét. A szabályozó rendszer módosításáról A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta a pénzügyi sza­bályozó rendszer 1980. január 1-i módosításával összefüggő jogszabályokat. A szabályozás alapelveiről a vállalatok és a szövetkezetek az Országos Tervhivatal és a Pénzügymi­nisztérium korábban kiadott közleményéből már tájékozta­tást kaptak. a vállalati jövedelem szabälyozAsi RENDSZERÉRŐL szóló rendelet a népgazdasági egyensúly követelményének megfelelően szabályozza a tiszta jövedelem megosztását az állam és a vállalatok, szö­vetkezetek között — valame­lyest növelve az állam része­sedését A vállalatokat és a szövetkezeteket fokozottan ér­dekeltté teszi a jövedelmező gazdálkodásban. Az új termelői árakban ki­fejeződő nagyobb követelmé­nyek és a külkereskedelmi cserében tükröződő világpiaci értékelés alapján a szabályo­zás ösztönző hatása úgy érvé­nyesül, hogy a vállalatok és a szövetkezetek a nehezebb feltételek között elért nyere­ség, illetve annak növelése révén bővíthetők a személyi jövedelmekre és a vállalati fejlődésre fordítható saját for­rásaikat. Ezzel alapozhatják meg növekedésük anyagi fel­tételeit A jövedelemszabályozás rendszere a hatékonyságot il­letően magasabbra emeli a mércét. Ennek nyomán a vál­lalatok jövedelmi helyzete differenciálódni fog. A gyen­ge hatásfokkal dolgozó válla­latok számára nehezebbek, a jól gazdálkodó, gazdaságosan exportáló vállalatok számára kedvezőbbek lesznek a körül­mények. Ugyanakkor — figye­lembe véve a hitelezési fel­tételeket is — a vállalatok­nak és a szövetkezeteknek a korábbinál több lehetőségük nyílik arra, hogy olyan fele­lősségteljen, önálló vállalkozá­sokba kezdjenek, amelyek ön­maguk és a népgazdaság szá­mára egyaránt előnyösek. A szabályozás ösztönzi a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítását és fokozatos megszüntetését, illetve a bel­földön és a külföldi piacokon egyaránt gazdaságosan értéke­síthető termékek termelésének növelését. A gazdálkodás biz­tonságát a vállalati tartalé­kok szerepének fokozásával is elősegíti. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK SZABÁLYOZÓ RENDSZERÉRŐL szóló rendelet az adózási, tá­mogatási és alapképzési sza­bályokat tartalmazza. Esze­rint a mezőgazdasági nagy­üzemek adóinak általános mértéke nem emelkedik. Föld­adót a jövőben a főbb mű-, velési áganként fizetnék. Egy­séges lesz a termelőszövetke­zetek és az állami gazdaságok üzemi és személyes jövede­lemszabályozása. A munkadí­jak és az év végi részesedés külön szabályozásával a tér­nél nagyobb összhangot; te­remthetnek a személyes jö­vedelmek és a teljesítmények között. A félvásárlási árak már meghirdetett emelésével össz­hangban i egyes támogatások megszűnnek, mások mérsék­lődnek. A kedvezőtlen adott­ságú • üzemek továbbra is megkülönböztetett támogatás­ban részesülnek, hogy az elő­segítse az adottságaikhoz iga­zodó termelés kialakítását, ösztönözze az ez irányú gyors cselekvést. A háztáji és kisegítő gaz­daságok a nagyüzemekkel azo­nos feltételek mellett vásá­rolhatnak műtrágyát. nö­vényvédő szert és támogatást kapnak a termelésükhöz szük­séges alapvető kisgépek be­szerzéséhez. Akik szarvasmar­hát tartanak, továbbra is ré­szesülnek az eddigi kedvez­ményekben. A VÁLLALATI BÉRSZABÁLYOZÁS RENDSZERÉRŐL szóló rendelet elősegíti a vállalati teljesítmények és a bérfejlesztés „ lehetőségének közvetlenebb összekapcsolását. A bértömegszabályozás eddi­ginél szélesebb körű alkalma­zása fokozottan ösztönöz a bérek teljesítmények szerinti differenciálására és a takaré­kos létszámgazdálkodásra. Növeli a rendelet az önálló vállalati bérgazdálkodás ru­galmasságát, lehetővé teszi az ösztönző bérformák kiterjed­tebb alkalmazását és a válla­latokat érdekeltté teszi a fö- knaley» létszám leepiteneben. A VÁLLALATI MŰSZAKI FEJLESZTÉSI ALAP képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló rendelet 1980. január 1-től — egyes feldolgozó ágazatokban 1981- től — a korábbinál jobb össz­hangot teremt a műszaki fej­lesztési források és a tényle­ges szükségletek között. Biz­tosítja annak lehetőségét, hogy a vállalatok az előállított ter­mékeik árába felszámítható műszaki fejlesztési hányadot — a vállalat egészére jóváha­gyott kereteken belül saját hatáskörükben, tényleges ku­tatási és fejlesztési igényeik­nek megfelelően használhas­sák és differenciálhassák. 1980-tól több mezőgazdasági nagyüzem is lehetőséget kap arra, hogy műszaki fejleszté­si alapot képezzen saját agro­technikai kutatási céljajra. A BERUHÁZÁSOK RENDJÉRŐL szóló korábbi minisztertanácsi rendelet módosítva a kor­mány a döntési és a finan­szírozási rendszeren alapvető­en nem változtatott. A beru­házások támogatása - azonban az eddiginél szigorúbb gazda­ságossági követelményekhez kötődik. Állami alapjuttatást azok a dinamikusan fejlődő vállala­tok és szövetkezetek kaphat­nak, amelyeknek beruházásai megfelelnek a hitei politikai irányelvekben rögzített jöve­delmezőségi követelmények­nek, de fejlesztési alapjukat más jövedelmező beruházá­sokra kötötték le, ezért újabb hitelt már nem MMk M* 2. Az ország nagyvárosai­ban, elsősorban Puszanban megállíthatatlannak tűnő tün­tetés-sorozat kezdődött, amely­ben — a rezsim és az ame­rikai megfigyelők nagy rémü­letére — nemcsak diákok, ha­nem növekvő számban mun­kások és alkalmazottak is részt vettek. 3. A szöuli amerikai nagy­követ ilyen körülmények kö­zött utazott haza »jelentésté­telre« és ezzel körülbelül egy- időben Dél-Koreába érkezett Harold Brown amerikai had­ügyminiszter. 4. Mind világosabbá vált, hogy Washington a választási évben egyszerűen nem koc­káztat meg egy Nicaraguái tí­pusú fordulatot a stratégiailag oly fontosnak minősített Dél- Koreában (ahol negyvenezer amerikai katona állomásozik!). A Fehér Ház ezért úgy dön­tött hogy jobb a változást »felülről ellenőrzött« és az amerikai érdekeknek szigorú­an megfelelő módon, palota- puccsal végrehajtani. Emel­lett szól az, hogy — bár ma­gát a gyilkosságot állítólag a titkosszolgálat főnöke hajtot­ta végre — az események hát­terében az amerikaiak bizal­mi embere, a hadsereg vezér­kari főnöke ált A terv tehát az volt; a gyű­lölt Pák Csöng Hi eltávolítá­sa majd levezeti á feszültsé­get és az »új« emberek foly­tatják — a régi politikát... vezető rámutatott, hogy a ltéí állam baráti kapcsolatai je­lentős mértékben hozzájárul-" tak a kontinens légkörének javításához, a háború utáni időszakban. A francia elnök táviratá­ban rámutatott: — A diplomáciai kapcsola-' tok felvételének évfordulóján a Szovjetunió és Franciaor­szág jogos büszkeséggel érté­kelheti az együttműködés fej­lesztésére irányuló tevékeny­ségének eredményeit. Giscard d’Estaing méltatta áprilisi moszkvai tárgyalásai­nak eredményeit, hangsúlyoz­va, hogy a megbeszéléseken jelentős lépést tettek előre, s kifejezésre juttatta meggyő­ződését, hogy a francia- szovjet barátság és együtt­működés a jövőben tovább fejlődik. Teheránban meggyilkoltak egy diákot Politikai szabadságjogokat és a tandíjak eltörlését kö­vetelő főiskolások és egye­temisták vonultak fel tegnap délelőtt Teherán utcáin. A teheráni egyetemen ugyan­csak több ezer diák tiltako­zott a politikai vitákat a tan- intézményekben tiltó rendel­kezések és a sajtótörvény el­len, s a tandíjak eltörlését követelték. Késsel fel fegyverzett csfW portok támadták meg a tün­tető diákokat. Egy egyete­mista életét vesztette. Bukan városából érkezett jelentések szerint a kurdok elfoglalták a »forradalmi gárda« helyi főhadiszállását. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint a laktanya el­foglalását hírül adó kurd for­rások azt is közölték, hogy a .magukat baloldalinak nevező fedajinok segítségével körül­zárták a »forradalmi őrség«^ egy másik kaszárnyáját is. Elégedetlenség Kínában Kínában napról napra fokozódik az elégedetlenség. A ké­pen: Pekingben a »demokrácia falára« helyeznek el egy tiltakozó feliratot. (Telefotó: AP—MTI—KS) HÍREK A VILÁGBÓL Lat in-Amerika országaiban fokozódik a demokratikus és antiimperialista erők előnyo­mulása — nyilatkozta Limá­ban Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, aki részt vesz a Pe­rui Kommunista Part októ­ber 31-én megnyíló VII. kongresszusán. A francia, az olasz és a spanyol kommunista párt kö­zös küldöttsége tegnap há­romnapos látogatást kezdett a Szaharai Arab Demokrati­kus Köztársaságban. A nyu­gat-európai kommunisták lá­togatására a három párt ve­zetőinek madridi találkozója nyomán a Polisario Front meghívására került sor. Francesco Cossiga olasz miniszterelnök november 12­én Párizsba látogat — jelen­tették be hivatalosan Rómá­ban. Cossiga várhatóan talál­francia köztársasági elnökkel és Raymond Barre miniszter- elnökkel. »Yellow Bird« fedőnévvel egyhetes NATO-haditenge- részeti gyakorlat kezdődött tegnap a Norvégia és Cánía közötti Skagerrak tengerszo­rosban. A gyakorlat, amelyen amerikai, nyugatnémet, brit, holland, kanadai, norvég és dán hadihajók vesznek részt, a NATO Autumn Forge 79« nevű őszi gyakorlatsorozata-; nak része. Tegnap Washingtonban meg­nyílt Edward Kennedy sze­nátor választási főhadiszállá­sa. A szenátor hivatalosan ugyan csak november dere­kán jelenti be, hogy indul az 1980-as elnökválasztáson, de már régóta nem hagy kétsé­get szándékai felől. Carter — a veszélyes vetélytárs tuda­tában — már hetek óta m'nd nagyobb ütemben folytatja választási kampányát.

Next

/
Thumbnails
Contents