Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
Négymillió 200 ezer utas a Balatonon Kevesebb volt a gond / Folytatódik a hajópark rekonstrukciója Az át'toe" ójára tok közlekednek már csak a Balatonon. A forgalom jelentősen csökkent. — Milyen volt az idei év? — Ha a forgalom, alapján sorba állítjuk az éveket, akkor a felszabadulás óta, az ideit a harmadik helyre kell sorolni — mondta Pinczehelyi Károly, a Mahart siófoki üzemigazgatóságának forgalmi szakosztályvezetője. — A huszonhét hajó és a három komp négymillió 200 ezer utast szállított. Szántódrév és Tiharyrév között 442 ezer járművet vittünk át: tíz százalékkal kevesebbet mint ta- vaiy. Az idén először tapasztaltuk, hogy a kirándulók a déli parton hagyták a gépkocsit, és gyalog sétáltak Tihanyban. Az új hajók haszna — Az idei év mérlegéhez hozzá tartozik egy másik tény is: műszakilag kevesebb gondot okozott a forgalom lebonyolítása mint az elmúlt években — tette hozzá Szabó Sándor üzemigazgató. — Ebben jelentős szerepűk az új hajóknak van: a két egyen- . ként 400 személy szállítására alkalmas katamaránnak és a Ledének, amelyet a Szovjetunióban építettek. Az üzembiztonsággal együtt nőtt a hajózás biztonsága is: a katamaránok az emlékezetes augusztus 4-i vihar idején — 130 kilométeres szélben — biztonságosan járták a vizet. A vízibuszokat viszont már az 55 kilométer erősségű szél is úgy dobálja, hogy kevés ember bírja. Az új hajókkal tízre nőtt tehát azoknak a járműveknek a száma, amelyekkel a legkedvezőtlenebb időben is elindulhatnak. Jövőre újabb két vagy három — egyenként 200 személyes hajó érkezik az odesszai üzemből (a fekete-tengeren és ^ Dunán' át) - a Balatonra! Az újpesti hajójavítóban pedig a jövő év végére megépítik a harmadik katamaránt. Ha ezek is munkába állnak, megoldódik a balatoni hajózás legégetőbb járműgomdja Akkor az új hajók már kétezer utast tudnak egyidőbem a fedélzetükre venni: ez azt ielenti, hogy korszerű járműveken lesz a helyek 40 százaléka. Lényegesen több utast , azonban ezután sem tudnak egyszerre szállítani, hiszen sorra búcsúznak el a kiöregedett hajók. A Helka, a Tátika, a Szigiiget és a Kelál után a nyáron már kikötőben maradt a híres Jókai motoros is — később Balatonkeresz- túrra'kerül, és a tanács rendelkezik majd vele. A Kelén oedig Siófokon a hajózás, em- 1 ékmúzeuma lesz. Szakma lett a hajósoké A hajósát mind gyakrabban mondták, hogy öregek, korszerűtlenek ezek a járművek, nehéz velük dolgozni. A Helka tündérhajó volt, de hatan fáradoztak azért, hygy 160 utasát egyik partról a másikra vigye. A katamaránra négyszáz ember fér, és csak háromtagú személyzetre van szükség. — A korszerűsítés biztosította csak, hogy a létszám csökkenése ellenére is ‘megbirkózzunk a mind nagyobb nyári forgalommal — folytatta az igazgató. — A korszerűsítés következménye az is, hogy megszűnt az elvándorlás, nincsenek munkaerőgondjaink. 'Az új hajók révén is sokat javultak a munkakörülmények, de nem szabad azt sem elfelejteni, hogy négy éve szakmának, ismerték el a hajósok foglalkozását. Korábban csak a gépészek szereztek képesítést, ők is többnyire még mielőtt hozzánk jöttek volna. Amióta szakma lett a hajósé, megnőtt a tanulási kedv: aki teheti — mi segítünk neki — padba ül, vizsgázik, és több ismerettel száll újra vízre. A képzéssel azt akarjuk elérni, hogy minél többféle munkához értsenek az emberek: a gépész odaállhasson kormányosnak, a matróz pedig gépkezelőnek. Ez további tartalékot jelent. Kiaknázásának azonban műszaki feltételei is vannak: olyan távvezérlő berendezésekre van szükség, amilyenek az új jármüveken üzemelnék és lehetővé teszik, hogy egy ember kettő munkáját is elvégezze. A tanulási kedvre jellemző, hogy újabban az idősek is szakikönyvet vettek a kezükbe: Bertalan Gyula kormányos negyvenhét éves korában tett vizsgát és szerzett szakmunkásbizonyítványt, pedig az elmúlt húsz év alatt sok »tanuló« nőtt föl mellette, örömünk az is. hogy fiátalödnak a balatoni hajósok: tíz közül négy még nem töltötte be a harmincadik évét Kikötőrekonstrukció Az új hajók a szó szaros értelmében próbára tették a kikötőiket: a siófoki könnyűbúvárok sorra megvizsgálták a víz alatti létesítményeket, s azt mondják, néhány helyen a nagy hajóesavarok kavarta áramlás fokozza a fal ürege- sedését, javítani kell. Ezek a létesítmények még Káli Nagy Dezső tervei alapján, a század elején kerültek a helyükre. A balatoni kikötők nagy építőjének szaktudását, előrelátását dicséri, hogy azóta dacoltak az idővel és szolgálták az erősödő forgalmat. Korszerűsítésük azonban mind időszerűbb. A huszonkét kikötő karbantartását szűkös keretből sok ötlettel oldották meg a hajósok. Ebben az ötéves tervben minden régi épületet fölúj itattak már és új épült Balatonmárián, Győrökön, Kenésén, Csopakon. Az év végéig még elkészül a kilián- telepi is. Az öt nagykikötő közül azonban háromban — Földváron, Tihanyban és Füreden — nincs utasfogadó helyiség, de kicsi, elavult a siófoki és a badacsonyi is. Földvárra megvannak már a tervek, és készülnek Badacsonyba is. Ezek olyanok, hogy a Balaton védelmét is szolgálják: létesítményeik lehetővé Vszik, hogy a hajók szennyvizéből semmi ne kerüljön a tóba, s ugyanakkor biztosítják a feltételeket a tankoláshoz, az ivóvíz • felvételhez. — A nagy Kikötők rekonstrukciója a következő időszak feladata lesz — mondta az igazgató. — Ebben a murikéban számítunk a Balatoni Intéző Bizottság és a helyi tana- j —k támogatására is. Dr. Kereza Imre Meg lehet találni a tartalékokat »Tisztelt leendő bérlettu- laídonos! önnek csak élveznie kell a színházi előadásokat, mi beszerezzük a bérletet és biztosítjuk a szállítást. A művelődési ház vezetősége.« Ezt a közművelődési propagandában szokatlan szöveget százötven példányban kézbesítette nyáron a postás a kará- di áfész, a téesz és a Május 1. Ruhagyár dolgozóinak. A hatás a derűlátó várakozást is felülmúlta: száznyolcvan karádi lakos váltott bérletet a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásaira, és több tucatnyi ember igényét nem tudták kielégí teni... Hasonló eredményt eddig egyetlen népművelőnek sem sikerüli elérnie Somogybán. A fiatalembert, aki nem röstellte a reklámnyelr fogásait a népművelési eél érdekében fölhasználni, Máj Péternek hívják. Kalandos úton Váljanak közkinccsé a jó tapasztalatok! ' A somogyi műszakiak, közgazdászok, agrárszakemberek eddig is sokat tettek azért, hogy megvalósuljanak a megye ágazati terveiben szereplő feladatok. A tartalékok feltárásából, az adottságok célszerű hasznosításából jelentős részt vállalnak, s hogy a jó tapasztalatokat szélesebb körben megismerjék és alkalmazzák, ezrt szolgálták az elmúlt években kiírt — a Somogy megyei Tanács, a Magyar Közgazdasági Társaság és az MTESZ megyei elnöksége által közösen meghirdetett — pályázatok. Évente harminc— negyven pályamunka érkezett a bíráló bizottsághoz, s a legjobb dolgozatokat több ezer forinttal jutalmazták. A pályázat kiírói az idén is felhívással fordulnak a szakemberekhez, s számítanak: a korábbihoz hasonló érdeklődésre. A részvétel jó alkalom a szakmai felkészültség, az egyem vagy kollektív képesség bizonyítására. Az arra érdemes pályamunkákat — azon tűi. hogy kellően díjazzák — szakfolyóiratban közli az MTESZ: ezáltal is biztosítja a jó módszerek és tapasztalatok megismerését, hasznosítását. Részletesen ismertetik a pályázni szándékozókkal azokat az ágazati témaköröket, amelyekhez kapcsolódóan elsősorban a konkrét, az egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó pályamunkákat várják. Dolgozatban rögzített elgondolást várnak például — bemutatva a tématerület anyagi, szervezeti eredményeit és gondjait is — agrárszakemberektől arra, milyen ésszerű megoldást találnak a mezőgazdasági üzemek közös anyag- és alkatrészbeszerzésére és készletezésére. Ajánlott ipari téma a termék- szerkezet korszerűsítése érdekében szervezendő termelési kooperáció; javasolják a készletgazdálkodás anyagi, műszaki és pénzügyi szervezési feladatainak pályázati kidolgozását, valamint annak kutatását, miképpen fejleszthető együtt a gazdaságos tőkés export és a műszaki szinvonak A pályázat kiírói az építőipari szakembereiktől főként a beruházó, tervező és kivitelező szervezetek együttműködésének, összehangolt tevékenységének lehetóségeirőlli -az építésvezetőségek , célirányos vezetési, szervezeti és anyagi ösztönzési rendszeréről. a tervfelülvizsgálati, szerződés- előkészítési és kivitelezési határidők csökkentésének lehetőségéről várnak elemző, színvonalas dolgozatokat. A takarékosabb gazdálkodás, a hatékonyabb termetes tartalékainak feltárására ösztönöznék azok a témajavaslatok, melyeket szakmáktól, ágazatoktól függetlenül ajánlanak a pályázók figyelmébe. A hatékonyság, a takarékos ság és a kapacitáskihasználás szemszögéből javasolják bemutatni az üzemi munka és az ügyvitelszervezés módszereit. Feldolgozásra érdemes kérdéscsoport például az anyag és energiatakarékosság kőnk rét és általános lehetősége, módszere egy bizonyos munkaterületen. Ugyancsak érdekes pályázati téina az új, korszerű műszáki eljárások, konstrukciók bevezetésének, gyakorlati alkalmazásának tapasztalata ÍSi. ' »tévedt« a népművelői pélyá- * ra és a somogyi községbe. ’ Dolgozott mezőgazdasági gépszerelőként, ■ diszpécserként, volt tisrtiidkolás, majd rádöbbent, hogy a katonás életmódot nem neki találták ki, és képesítés nélküli pedagógusként helyezkedett el. A tanítói oklevél megszerzése után a nagy told i pusztai — osztatlan — általános iskolában foglalatoskodott a legifjabbak szellemének csiszolásával, időközben kitűnően működő ifjúsági klubot is alakított. Ám jött a körzetesítés — és a fiatalember a sokáig gazdátlan karádi művelődési otthon vezetését vállalta. Pályafutása is bizonyítja: fölbecsülhetetlen érték, ha egy falu kulturális életének szervezője és irányítója tapasztalatokat szerez a társadalom különböző régióiban, elsajátítja a különböző rétegek nyelvét. Toborozni tudni keil — ezt igazolja a fentebb idézett saö-> vég. Tárgyalni és érvein* in tudni kelL erre utal az * tény. hogy — Máj Péter ' kérésére — a karádi üzemek, üzemegységek a legcsekélyebb etlenmehés nélkül kn-> csátották — és bocsátják aa évadiban még tucatnyi aSos- lommal — járműveiket m színházi bérletesek nenetefce- zésére. Meg lehet találni a terteJ lékokat. Ezt bizonyítja a ka-í rádi népművelő elképzelései sok-sok vándorkíállításit »importálni«, s^k-sok rendezvényt szerezni a személyes ismeretségek fölhasználásával, viszonylag olcsón. így utazott a napokban Karádra a kazincbarcikai Kamera fotó- és filmklub kiállítása, így vendégszerepei a községben a vakok és csökkentlátók európai klasszisú Homérosz Kórosa — így pezsdülhetett föl a kulturális élet a településen. Az alkotás nem magánügy Egy hang a kórusban — A kerület egy fiút és két lányt kér — mondta Fehér Piroska. Elgondolkodva rágtálc ceruzájukat. Végül Balázs Balázs szólalt meg: — Azt hittem, az kap jutalmat, aki megérdemli. S most rájöttem, ennek még az ellenkezője sem igaz. — A többiek már ismerték a döngést, csend volt, szobahőmérséklet. Balázs folytatta. — Mi négy fiú és egy lány nevét írtuk fel, ők dolgoztak a legjobban, számos fekvőtámaszt csináltak történelemórán, és legalább háromszáz Márka-kupakot vittek vissza. — De a kerület .1', — mondta megint Fehér Piroska. — Ha folytatni kellett volna a mondatot, nem biztos, 1 hogy sikerül neki. Szerencséjére, Riz Ottó közbevágott: — Nézzük a neveket7 Sorrendben mondom. Gusztáv, Ödön, Kobold, Abigél, Vendel. Levágjuk az első hármat; a jutalmat tehát Gusztáv, Ödön es Kobold kapják. Föld S. Péter A jutalom Ilyen egyszerű! Ki jön moziba? — Na nem — mondta Fehér Piroska és Fekete Barna egyszerre. — A kerület egy fiút és két lányt kért, te pedig három fiút mondtál — Hát jó. dobold helyett legyen Abigél. A Kobold úgyis elég hülyén hangzik. — De a viselője egész évben jól dolgozott! — Abigél is! — De a kerület! — Legyetek konstruktívabbak — szólalt meg Bölcs Benő. — A kerület úgy kéri, hogy a háromból kettő fizikai, egy pedig értelmiségi származású legyen. Azért fordítva, mert tavaly is fordítva volt. — Valamit nem értek — mondta Riz Ottó. — Nem mindegy, hogy valakinek honnan a munkakedve? Leintették: — Gondolkozz inkább! Végül úgy döntöttek, hogy a jutalmat Gusztáv, Abigél és Vendel kapják. Vércsoportjuk ugyan nem egyezett a kerület által kérttel, ám bíztak a felsőbb szervek rugalmasságában. Ugyanígy a hajszín tekintetében is voltak eltérések... — Jó — mondta' Bölcs Benő. — Ki jön moziba? — Baj van — mondta Fehér Piroska. — Most vettem csak észre az előjegyzési naptáramban három nevet: Rebeka, Szilárd és Gedeon. — Kik ezek? — hördült föl Fekete Péter. — Egyiket sem ismerem. — Rebeiül és Szilárd éveken át kiemelkedően dolgozott — mondta Bölcs Benő, homlokának ráncait simítgat- va. Már a háború előtt is egészen kiváló munkát végeztek, de valami mindig közbejött: hol az ivararány tért el a kívánatostól, hol a szemük színe nem egyezett... — És Gedeon? — vágott közbe Riz Ottó. Csönd lett. Gedeont nem ismerte senki. Bölcs Benőnek rémlett valami... talán a Rákóczi szabadságharc idején, mintha lett volna egy ilyen nevű egyén, akinek a jutalmat valami ok miatt nem tudták átadni... De nem szólt semmit így azután Gedeont is megszavazták. — S mi lesz Ödönnel meg Kobolddal? — kérdezte Balázs Balázs. — Ne izgult — mondta Bölcs Benő —: az ezredfordulóra ők is sorra kerülnek. Az is lehet, hogy hamarabb. Reméljük, nem halnak meg addig. Alkotás: azt jelenti, hogy valami új, társadalmilag hasznos, sőt nagyszerű dolog jött létre. Hogy gazdagodnak ismereteink, tárgyi és eszmei javaink. Alkotás egy város, egy gyár, egy vers, egy fölfedezett és megfogalmazott természeti törvény. Alkotás az új technológia, a festmény vagy egy újítás ... Minden, ami új és hasznos, és a növekvő emberi szükségletek kielégítését szolgálja. Fontos ez a minőség. Senki nem mondja azt, hogy megalkották az atombombát, a szuperbombát. Mert a rettegést hozták létre vele. így hát az nem alkotás, legfeljebb szakmunka. Az ember — akarja, nem akarja — elhelyezi magát a világban, és a világot is magában. Világnézete van amely cselekedeteit befolyásolja. Tehát a külvilág tényei valamilyen módon — köny- nyen vagy nehezen meghatározható csatornákon át — hatnak rá. Amikor a ool'ui- kusok erőfeszítéseit figyeljük, arról szerzünk tudomást, hogy hogyan alakulnak — a sokszor és 6ok nagy fórumon elmondott — békés alkotómunka feltételei. Budapest, Vlagyivosztok, Washington, Helsinki, Bées — éppúgy idetartozik, mint az... Mint az, hogy milyen, feltételek között dolgoznak az emberek a gyárban, a főieteken; hogyan bánnak a fiatal szakemberekkel, a kezdő és nem kezdő kutatókkal, vagy elég-e a fizetése a tanárnak, s megfelel-e a tapsvihar a színházban a művész által nyújtott produkciónak. . A közvetlen környezetnek természetesen nagyobb jelentősége van, mint a távolabbi, általában »csak« a politikai közérzetet befolyásoló dolgoknak. S ezek a közvetlen feltételek gyakran rosszak. Hány helyen fognak vissza indulni akaró embereket? Hány helyen féltékenyek mások képességeire, tudására, sikeréire? Hány helyen nem is veszik észre, hogy mit ad és mire lenne még képes az az ember? Pedig hát az alkotás, az alkotómunka — s a mindezt természetesen követő siker vagy kudarc — nem magánügy. Sem a létrehozott dolog, sem annak az embernek — és közösségnek — a közérzete. aki létrehozta. Sokszor beszélünk az alkotóképességek kibontakoztatásáról, hiszen nincs olyan mozgásformája a társadalomnak — a gazdaságtól a kultúráig —, ahol erre ne volna szükség. Ha már szó van róla, tegyük föl a kérdést: mi kell ehhez? És válaszoljunk: tehetség és ennek mozgásához szükséges feltételek. Nézzük meg: mi van, és mi nincs! Hogy tudjunk segíteni, ha kell, javítani a dolgokon S ne higgyük, hogy ami tőlünk távol van — a külvilág tényei —, az teljesen független körülményeinktől. Beleszólni, igaz, nem tudunk. De rászólni igen. Ez is egy hang a kórusban, az alkotás örömével. Közvetlen környezetünk': a munkahely, a család, az ország. Ebből és ennek érdekében teremtődnek, illetve teremtjük meg az alkotómun- ( ka feltételeit. Az erőt a nagyobb lépésekhez. Mert — ahogy a költő mondta — »naggyá lenni nem gyalázat«.' 1 így fejezte be a verset: »mind naggyá legyetek!« Ránki Péter Somogyi Néplap Közönségtoborozás
