Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

Ellenőrizzék a felhasználást! * A csökkentés még nem takarékosság A nemzetközi élvonalban Bábolnai napok r Xzt hiszem, nem "kell külö­nösebben hangsúlyozni, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet­ben mit jelent a pazarlás. És azt sem, mit jelent, hogy ha rosszul gazdálkodunk az im­port anyagokkal. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság or­szágszerte megvizsgálta ezt, s a munkában részt vett a So­mogy megyei NEB is. Hét termelőszövetkezetben. négy állami gazdaságban és három vállalatnál végeztek vizsgála­tot; a tapasztalatokat a na­pokban vitatták meg. A népi ellenőrök érdekes, bár korántsem meglepő meg­állapításokra jutottak. Az ösz- szefoglalő jelentés, az ülésen elhangzott hozzászólások is­meretében jó néhány követ­keztetést levonhatunk. Érde­mes elgondolkozni azon, hogy vaion mennyire takarékos­kodhatunk ezekkel az import anyagokkal. Sokszor káros a túlzott takarékosság. A mező- gazdaságban a jó minőségű importból származó növény­védő szereik, műtrágyák révén növekszik a termés mennyi-, sége és minősége, s ezzel együtt maid az export is. így szép bevételhez jut a nép­gazdaság. Ha azonban bizo­nyos importanyagok nem áll­nak rendelkezésünkre, baj van. Ezt bizonyítja a napra­forgó. Tavasszal — az ismert okok miatt — sok helyütt ki kellett szántani a gabonát, s a helyére napraforgót vetet­tek. A nagy mennyiségű nap­raforgóhoz azonban nem volt elegendő növényvédő szer — a termés minősége rossz, alig tudják használni valamire. A növényvédő szereknél maradva elmondhatjuk: ha­zánkban Jelenleg mintegy 450 félét tartanak nyilván. Ezek között sok az azonos alap­anyagú, csak más nevű szer. A gazdaságok keresték az im­portból származó anyagokat de hiába, ezek egy részét ugyanis az Agroker, a nö­vényvédelmi és agrokémiai állomás osztotta el, megyén­ként Meghatározott mennyi­ség érkezett s csak azok az üzemek kaphattak belőle, amelyeknek megfelelő tech­nikai eszközök álltak rendel­kezésükre, és azokkal szak­képzett munkások dolgoztak. t/. volt a biztosíték arra, hogy a drága anyagból egy porezemnyi se vesszen kárba, így a többi üzem kénytelen volt megvásárolni a hason­ló típusú, de hazai szert | Hogy miért nem örültek ennek? Mert nálunk ugyan­azt a szert 3—í-szer olyan drágán állítják elő, ráadásul sokkal rosszabb a minősége. Ez a takarékosság tehát nem takarékosság! A növényvédő szerekkel ugyanis »spórolni« életveszélyes, hiszen ez — nö­vényfajtáktól függően — ' a termés elvesztésének 5 -90 százalékát is jelentheti Egyébként nem Í6 az import anyagok behozatalának korlá­tozása a cél, hanem az, hogy ami bejön, az üzemek haté­konyan használják föl. A növényvédő szerek kér­déséhez tegyük még hozzá, hogy nem létezik olyan, a MÉM által kiadott ajánlás, amelyben felelősséggel kije­ién tik, hogy hol és milyen kultúrában melyik növényvé­dő szerek használata a leg­inkább célravezető. Van vi­szont egy lista, amelyben minden kapható és nem kap­ható szer szerepel. Hadd vá­logassanak — és kísérletezze­nek az üzemek — a saját zsebükre! Egyik másik téma az Im­portból származó fehérjékkel kapcsolatos. Drágán behozzuk a fehérjét, ugyanakkor egyes hazai fehérjeprogramokat — például a szójáét — nem tá­mogatjuk kellőképpen^ Pedig ez kevesebb import anyagot igényel, hiszen az értékes fe­hérjét itthon is előállíthat­nánk. Az is megemlíthető, hogy a hazai tejporgyártás jelentős. Ugyanakkor ez a tejpor nem olyan, mint az egyik legjobb minőségű fe­hérje, s nem kerül nálunk előállított tápokba. Érdekes a helyzet más vál­lalatok esetében is. Van. aho­va nagy mennyiségű import anyag érkezik — azonban nem használják? fők Ennek egyik oka, hogy a tervező és a kivitelező vállalatok kö­zött nem megfelelő a kapcso­lat. éij nem is egyezik az ér­dekük. A tervező annál több pénzt kap. minél nagyobb — azaz: minél drágább — a terv. Ezt bizony nehéz ösz- szeegyeztetni a takarékosság­gal. Egyszóval: okosabban kel­lene gazdálkodni — külön fi­gyelmet fordítva arra, hogy mi történik az. import anya­gokkal. Rendszeresen ellen­őrizni kell: vaion hol és ho­gyan használják föl őket.' Az. hogy néhány anvagból tőkés importra van szükség, önma­gában még nem baj — ha úgy használják föl, ahogyan kell. Hiszen épp ez a taka­rékosság lényege. D. Ti A Bábionai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Vállalat harmadszor rendezi meg ok­tóber 4-től 6-ig a bábolnai napokat. Az érdeklődők há­rom napig ismerkedhetnek a kukorica- és hústermelés élenjáró módszereivel, tech­nológiájával. Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes írta a rendezvényről: »... Bábolnán kialakult egy olyan mezőgazdasági nagyipar, mely hatásában túllépte az or­szág határait, nagy elismerést váltott ki és vált ki a szom­szédos szocialista országok­ban, és versenyképes a leg­korszerűbb mezőgazdasággal rendelkező államokban is«. Értékes és figyelemre méltó hagyomány: évente egyszer olyan céllal nyílnak meg Bá- jyilna kapni, bogv összefogla­lóan adjanak számot az el­telt tizenkét hónap fejlesztő technológiai kísérleteiről nem­csak a taggazdaságok. hanem valamennyi hazai érdeklődő szakembernek és a környező országokból erre az alkalomra ide látogatóknak is. A bábolnai napok nemcsak az új eszközök és anyagok be­mutatóját jelenti: alkalmat ad arra is, hogy a látogató bete­kintsen a külföldi tapasztala­tokat adaptáló és hasznosító, korszerű nagyüzem minden­napi termelést szervező gya­korlatába. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy év­Mindentudó adatrögzítő Befellegzett a fekete fuvarnak A repülőgépek adatrögzítő berendezéseit nevezik fekete doboznak. Nemsokára a ma­gyar közületi gépjárművek vezetőd is dicsekedhetnek ha­sonló berendezéssel. Nem biz­tos, hogy mindegyikük osz­tatlan lelkesedéssel fogadja majd. Barcson az Unfteeh Ipari Szövetkezetnél kezdik az adatrögzítők gyártását Koráb­ban is próbálkoztak már a szállítási vállalatok, a 6ok jár­művet üzemeltető cégek ilyen berendezés alkalmazásával — a sofőrök »júdás«-nak hívták —, de a mechanikus, egysze­rű szerkezet nem sokra volt képes; hamar el is romlott, néha nem egészen véletlenül. A barcsiak egy magyar sza­badalomra csaptak le és a prototípusok már működnek is, ebben a hónapban pedig a nullszéria következik. Az integrált áramkörös korszerű adatrögzítő szinte mindent Jtud: magnóra rögzíti, hogy mennyit tankol a kocsi, mennyit megy, mikor lépi túl a megengedett sebességet, mikor fékez hirtelen, mikor indul és áll meg, mennyi a benzinfogyasztás... És lehet­ne még sorolni, összesen egy hónapra való adat »fér el« a szalagon. A leolvasás többfé­le módon történhet; vagy a számítógéphez készít lyuk­szalagot, vagy közvetlenül a számítógéphez csatolják. Egy Ilyen adatrögzítő elég­gé drága lesz, de hamar be­hozza az árát. Könnyíthető és gyorsítható vele az admi­nisztráció, • elvileg meg­oldható, hogy ne Legyen menetlevél, hanem csak ez a kis szerkezet, és ne kelljen hatalmas admi­nisztratív létszám a menetle­velek értékeléséhez. Am kér­dés, hogy mikorra terjed el ez az újdonság, mert bizony gyors és rugalmas változtatá­sok kellenének, hogy minden lehetőségét kihasználják. A balesetek adatait is pon­tosan rögzíti majd a mag­nószalag, így a tragikus és sokszor nehezen rekonstruál­ható események megítélésében is segít — bár ne lenne ilyes­mire szükség. A szövetkezetnél elmond­ták: máris rengeteg az érdek­lődő. Sok cég kereste meg őket, hogy . szeretne vásá­rolni az újdonságból. Az idén csak száz darabot gyártanak, s mindegyikre lenne öt vá­sárló. Először a saját autóikat szerelik föl adatrögzítővel. .Annyi bizonyos, hogy az ügyeskedőknek, a feketefuvar­vállalóknak, a benzinleszí- vóknak befellegzett, ha ilyen adatrögzítőt »kapnak ajándék­ba«. A régi, mechanikus *jú- dás« hamar fölmondta a szolgálatot. Ez az integrált áramkörös »észlény« már ra­vaszabb: azt is azonnal rög­zíti, ha megpróbálják »befo­lyásolni«. L. P, Gyúra János jubileuma A nagyüzemi gazdaság harcosa tlO évvel ezelőtt született Gyura János, aki ismert föld­mű nkásvezető volt a század első évtizedeiben Somogy­bán. Harcos politikai pályája Csakonyától Moszkváig .ível. Gyura János 1869. október 1-én született Csokonyán, s fiatal korától kezdve a ma­gyar agrárszocialista és mun­kásmozgalom szüntelenül har­coló tagja volt. Saját családja sorsában is érzékelte milyen a mezőgazdasági dolgozók helyzete; apja jómódú erdő- csiokonyai parasztemberként a saját földjén gazdálkodott, ké­sőbb azonban . ő is földtelen lett, s attól kezdve a szesény emberek mindennapi gondjai­val küszködtek. Gyura János fiatalságára visszaemlékezve azí mondta, hogy már Erdőcsokonyán fog­lalkozott a szocializmus tanai­val, könyveket, újságokat ol­vasott, s így tanulta meg a szocialista elveket. 1893-ban belépett a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Pártba és ott ■ a földmunkások között tevé­kenykedett A. századfordulón már több alkalommal képvi­selte a megye agrárpraLetaná­tusát a pécsi kerületi értekez­leten. Országos elismerésének kö­szönhető, hogy 1905. április 22-én ott volt azon az or­szágos értekezleten, amelyen elhatározták a Földmunkások Országos Szövetségének meg- alakítását. Mindenhol kiállt ebben az időben az agrárpro­letárok követelései mellett. 1905-ben a nagy agrármozgal­mak és sztrájkok idején ő volt az egyik fő szervező Somogy­bán. Életének alakulásában nagy szerepe volt annak, hogy a családja az első világháború előtt Kaposvárra költözött, s ő a Munkásbiztosító alkalma­zottja lett. Politikai tevékeny­ségének sokkal nagyobb teret nyitott a város. Az 1918-as polgári demokratikus forrada­lom győzelme után beválasz­tották a Kaposvári Munkás- tanács Intéző Bizottságába, ő szervezte a megyei földmun­kásokat is. Abban az időszak­ban újra fellendült a föld­munkások szervezkedése, s így ő is ott volt az 1918. de­cember 26-i országos értekez­leten, elmondta a véleményét a tervekről, a . feladatokról. Egyébként Latinea Sándor ki­nevezéséig ő volt a Földmun­kások Országos Szövetségének vezetője és a Nemzeti Tanács szakbizottságának tagja. La- tjmca Sándor tiszteletben tar­tatta a véleményét, tapaszta­latát, s mindenben támaszko­dott rá. Gyura János 1919. március 11-én délután a' Turul-szálló különtermében felszólalt azon az értekezleten, amelyen Hamburger Jenő és a somo­gyi szociáldemokrata vezérkar megállapodásra kényszerí­tette a Kaposvárra érkező Nagyatádi Szabó Istvánt. A mezőgazdasági proletárok következetes és harcos szó­szólója nagy ölömmel üdvö­zölte a. hatalomátvételt s tel­jes szívvel, minden tudását és tapasztalatát felhasználtja te­vékenykedett a Tanácsköztár­saság Ideién. Az 6 nevéhez fűződik több termelőszövetke­zet megalapítása is. A meg­becsülését jelzi, hogy a me­gyei munkástanács vezetősé­gébe is beválasztották, s ott volt például a tanácsok orszá­gos gyűlésén. Jól szemlélteti politikai éleslátását, hogy jú­nius 20-án belső ellenforra­Óaltmápr szervered ésekrő! be­szélt felszólalásában, s rá két nap múlva ellenforradalmi zendülés robbant ki Buda­pesten. A tanácskongresszuson megválasztották az Országos Mezőgazdasági Bizottság tag­jának. A Tanácsköztársaság megdöntése azonban már nem tette lehetővé a szervező munkát; letartóztatták, véres­re verték, bíróság elé állítot­ták. 1920 júniusában 2 évi és 6 hónapi börtönre ítélték. Ki- szabadulása után először Ausztriába emigrált, 1923-tól pedig a Szovjetunióban tele­pedett le. Űj hazájában is kamatoz­tatta mezőgazdasági tapaszta­latait: nagy lelkesedéssel vett részt a mezőgazdasági beru­házások szervezésében. 1928- ban ugyan nyugdíjba ment, mégis vállalt újabb megbíza­tásokat. 1932. november 9-én hunyt el. Három nappal a ha­lála után hamvait1 a moszkvai krematórium fal ában helyez­ték örök nyugalomra. Somogy példának tekinti a kiemelkedő harcos életét, hét évvel ezelőtt ' emléktáblával ielölték meg szülőháza falát Csökönyavisontán. Most. ami­kor születése 110. évforduló­ján megemlékezünk róla, büszkén mondhatjuk, hogy nagy álma megvalósult: a somogyi mezőgazdaság a szo­cialista úton jár. Gyura Jánost méltán választhatjuk példáké~ pünknek .harcos múltja alap' jón. \ ről évre fokozódik az érdeklő­dés a rendezvény iránt. Ezúttal, a ’79-es bábolnai napokon tovább szélesedett a látnivalók köre. Az iparszerű kukorica termelési technoló­gia mellett megismertetik a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát állattenyésztő munkáját, a bábolnai iparszerű baromfi-, sertés- és bárányhústermelési rendszer tevékenységét. A központi kiállítótelepen te­kinthetik meg az érdeklődők a2 állattenyésztési telepek gé­pesítését. s választ is kaphat­nak kérdéseikre a hazai és külföldi kiállítóktól. Jó mód­szernek látszik, hogy a kuko­ricatermelés technológiai ele­meinek különböző gépei egy­más mellett dolgoznak, s így a látogatók muníka közben ha­sonlíthatják össze őket. Foko­zott érdeklődésre számíthat­nak a hagyományos gépek és módszerek mellett az energia- takarékos talajművelés, az egvenletes szórásképet mutató szilárd műtrágyaszőrók," vala­mint a szárbetakarítás külön­böző módozatai. De említhet­jük a fajtabemutatót, ahol aa európai és a tengerentúli ne­mesítő cégek a holnap hib­ridjeit mutatják be, személye­sen adnak felvilágosítást. Ä műszaki érdeklődésűek nek nyitva van az IKR műszaki üzeme, központi javítója, al­katrészraktára. Bábolna meg­mutatja a régi arcát, a tradí­ciót is. pl ménesudvart, a lo­vas- és kócsikiállítást, s lát­tatja új arcát is: például a Premix üzemét, az épülő új takarmánykeverő üzemét. Egy nemzetközi élvonalba» álló gazdaság ezzel- a rendez­vénnyel minden lehetőséget ^ igyekszik megadni, hogy rend­kívül sokrétű, hasznos tapasz­talatait terjessze, továbbadja. Nem szerveznek előadásokat, nem tartanak konferenciákat — az életet, a gyakorlatot kí­vánják e három napon bemu­tatni az érdeklődőknek. Balatoni pincérek, szakácsok Csomagoltak — és maradtak A Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának évente visz- szatérő gondja a főidényben foglalkoztatottak »átmentése« a következő szezonra, üzlete­inek nagy része ugyanis té­len nincs nyitva. Foglalkozta­tásukat a holtidényben nem a szakmájukban, hanem feldol­gozóipari munkával oldják meg.' Volna más is: az NDK- bam két hasonló vállalat ősz­től tavasz végéig fogad fel­szolgálókat és szakácsokat (Erfurtban meg Lipcsében), a Pannónia dolgozóinak jelentős része azonban önhibáján kívül nem utazhat ki, pedig a nyelv- tanulásra és a külföldi gya­korlat megszerzésére ez jó alkalom * lenne. A belkereske­delmi és a munkaügyi mi­nisztérium illetékesei szerint fiatal koruk és a háromévi szakmai gyakorlat hiánya ki­zárja őket a külföldi munka- vállalás lehetőségóbőL Az NDK-beli partnerek ed­dig szakácsokat és felszolgá­lókat kértek (kaptak is), és mindkét fél elégedett volt. Ta­valy viszont a három évnél kevesebb szakmai gyakorlat miatt nyolc, az idén huszon­négy fiatal nem utazhatott külföldre. Ehhez hozzá tarto­zik, hogy a Pannónia most fáradozik egy megbízható, lel­kes, fiatal szakembergárda kialakításán, közülük kívánja a jövő üzletvezetőit és he­lyetteseit kinevelni. Alkal­mazottai között sok az olyan fiatal, aki az idén, tavaly -vagy tavalyelőtt fejezte be a ven­déglátóipari szakközépisko­lát. Becsülettel dolgoztak vé­gig egy vagy két szezont; ne­héz munkakörülmények kö­zött, hőségben, zsúfoltságban. A szezon végén külföldre ké­szültek dolgozni, nyelvet ta­nulni, tapasztalatokat szerez­ni. Megírták a jelentkezésü­ket, és visszakapták azzal, hogy nincs meg a szakmai gyakorlatuk. Joggal érezhették magukat becsapva ezek a fia­talok. Nem vigasztaló az a tudat, hogy ha meglesz a há­roméves gyakorlat,, akkor utazhatnak ... Arról nem is beszélve, hogy három év múl­tán egészen mások lehetnek a feltételek; a családalapítás, » otthonteremtés gondja követ­kezik. A Munkaügyi Minisztérium véleménye szerint indokolt a hároméves szakmai gyakorla­tot előfeltételként szabni. Gé­léi Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője rugalmasan foglalt állást Azt mondta: ha a Pannónia érde­kei indokolják, akkor támo­gatják a kérésüket azt. hogy hároméves szakmai gyakorlat nélkül Is utazhassanak a fia­talok. A minisztérium nem­zetközi főosztálya júliusban adott ki egy körlevelet az ér­dekelt vállalatoknak, ebben a külföldi munkavállalás egyik feltételéül - a kétéves szakmai gyakorlatot szabták. A nemzetközi főosztály vé-s leménye eltér a vendéglátó főosztályétól: egyetértenek a hazai gyakorlattal, mint a külföldi munkavállalás előfel­tételével. Csakhogy Zádor Lászlónénak, a Pannónia sze­mélyzeti főosztályvezetőjének nincs még birtokában a mi­nisztérium nemzetközi fő­osztálya által kiadott körle­vél. Arról hallott csak, hogy a közel jövő-ben tervezik a meg­jelentetését, de már tavaly firveimeztették őket, hogy a külföldi munkavállalásra je­lentkezők között ne legyen háromévesnél — nem pedig kétévesnél — kevesebb szak­mai gyakorlattal rendelkező, A véleménykülönbség tártjai magát, az idő közben halad, s csökken a remény arra, hogy a -külföldi szakmai gyakorlat­ra készülő fiatalok elutazhat­nak-e? Az érv így szól: Mi­ért kell »kezdőket külföldi gyakorlatra az NDK-ba külde-' ni?« A szakközépiskolai vég­zettség megszerzését követő egy-két balatoni szezon után viszont kinevelheti »pálya- -kezdő«-nek ezeket a fiatalod kát? A nyári Balaton nagy iskola a szálloda- és vendég­látóipari szakmában dolgo­zóknak. t Cs. U \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents