Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

A hét három kérdése I Milyen események tör- téntek a leszerelési vi­lághét keretében? Hagyomány i rámán hogy október 24-én. megalakulásá­nak évfordulóján világszerte az ENSZ napjának rendezvé­nyei zajlanak — az idén har- mincnegyedszer emlékeztek meg a világszervezet ünnepé­ről. Kapcsolódik ehhez a dá­tumhoz a leszerelési világhét: öt kontinensen tartanak ak­ciónapokat. tömegmegmozdu­lásokat a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében. Síkraszállnl a leszerelésért — ez folyamatos feladatot és programot jelent korunkban. Az idén azáltal kapott még a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt e fontos esemény­sorozat. hogv újabb kereszt­té thoz érkeztünk. Egyrészt döntő szakaszába lépett az amerikai belpolitikai küzde­lem a SALT—II. szerződés ratifikálása körül, másrészt mind szélesebb visszhangra találnak a berlini Brezsnyev- beszédben elhangzott kezde­ményezések. Mindenekelőtt az euroráké- ták ügyéről van szó. Az új kifejezés meglehetősen pon­tatlan, hiszen a Nyugat-Euró­pa területére szánt amerikai rakétákról van szó. A héten is számos nyilatkozat hang­zott el ezzel kapcsolatosan, a Pravda hasábjain az egyik legilletékesebb katonapoliti­kus, Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere fejtette ki vélemé­nyét Ha a NATO úgy dönt hogy a tervezett 454 szár­nyas rakétát, valamint a 118 Pershing—2. típusú középha­tósugarú rakétát elhelyezni a nyugat-európai atlanti szö­vetség területén, ezzel köz­vetlenül fenyegetné a Szov­jetunió európai részét A válasz nem maradhatna el, s a fegyverkezési versenynek új, bonyolult szakasza kezdő­dik. Természetesen nem »cso­dafegyverekről« van szó. pusztán arról, hogy a kívánt egyensúly, az előnyösebb ala­csony szint helyett bonyolul­tabb. veszélyesebb és költsé­gesebb fokon állna ismét helyre. A Szovjetunió ezért javasolja a legióbb gyógymó­dot, a megelőzést. A jóakarat messzemenő jegyeként érté­kelhető az egyoldalú haderő- csökkentési gesztus is (húsz- ! ezer katona és ezer páncélos kivonása az (NDK-ból). de nyilvánvaló, hogv további lé­pések csak a kölcsönösség je­gyében képzelhetők eL 2 Hogyan alakul a kőzel- • keleti helyzet? Hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban Abdul Fattah Iszmail, a népi Jemen államfője. A képen Leonyid r.-ezsnyev a Népek Barátsága Érdemmel tünteti ki a dél­jemeni politikust. * (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN Hétfő: Bolívia fővárosában meg­kezdi munkáját az AASZ közgyűlése. — Dajan lemon­dása nyomán növekszik a belpolitikai feszültség Izrael­ben. — Mladenov bolgár külügyminiszter Párizsban. — Tüntetések Dél-Koreában. Kedd: Világszerte megemlékeznek az ENSZ napjáról, kezdetét veszi a leszerelési világhét. — Hua Kuo-feng kínai kor­mányfő bonni tárgyalásai. Szerda: Leonyid Brezsnyev fogadja Moszkvában Abdul Fattah Iszmail dél-jemeni elnököt, aláírják a két ország barát­sági szerződését. Csütörtök: Népszavazás Baszkföldön és Katalóniában. — A dá­niai rendkívüli választások után a szociáldemokrata Jörgensen kormányalakítási megbízatására számítanak. — Usztyinov marsall cikke a Pravdában a katonai eny­hülésről. — Kaddumi. a PFSZ politikai osztályának vezetője Brüsszelben. Péntek: Pártközi vita Olaszország­ban az alkotmány módosí­tásáról. — Hírek a dél-af­rikai atomrobbantásról. — A japán parlament új ülés­szaka. Szombat: Belgiumban t leszerelés­ről tanácskoznak Európa társadalmi szervezetének képviselői. — A holland külügyminiszter budapesti sajtóértekezlete. — Saint Vincent brit gyarmati stá­tuszának megszűntével lét­rejön az amerikai kontinens 32. független állama. — Hí­rek a dél-koreai diktátor meggyilkolásáról. Brezsnyev pohárk őszön tője | változatlanul arra mutatnak, | hogy a Szovjetunió folytatja | következetes elvi politikáját j egy átfogó rendezés érdeké- | ben. Amint nem lehet kike- i rülni, s minél később ismerik j fel ezt az alapigazságot a kü- lönút szorgalmazói, annál í gyötrelmesebb számukra az elkerülhetetlen átértékelési fo­lyamat. 3 Mit végzett Hua Kuo- feng a nyugat-európai látogatás félidejéig? Félidejéhez érkezett Hua Kuo-feng csaknem egyhóna­pos nyugat-európai látogatása. A kínai kormányfő befejezte párizsi és bonni tágyalásait, de előtte van még London és Róma. A végleges mérleg megvonása korai lenne, né­hány következtetést azonban máris levonhatunk. A Hua-körút természetesen nagy érdeklődést keltett hi­szen kínai kormányfő először járt Nyugat-Európában, s a kínai politika számos megnyil­vánulása a kitapintható pe­kingi hatalmi harc minden­képpen a nagy ismeretlenek közé sorolható a vendéglátók szemében. A gondos rendezés ameny- nyire ez csak lehetséges, igye­kezett kendőzni az ellentéte­ket, s a közös érdekű problé­mákat próbálták előtérbe he­lyezni. Így is kitűnhetett azon­ban, hogy Párizs és Bonn is javitani kívánja kapcsolatait Kínával, de nem a Szovjet­unióval fennálló viszony ro­vására llymódon nem nyílt igazi alkalom a látogató szá­mára sem a francia, sem a nyugat-német kártya kijátszá­sára. Sok szó esett a gazdasági együttműködés fejlesztéséről is. Csakhogy a korábbi vágy­álmoknál reálisabb alapokon. A négy modernizálás végre­hajtásától tízmilliárd dolláros üzleteket remélő nyugat-euró­pai vállalkozók hamar kény­telenek voltak tudomásul ven­ni, hogy egyrészt, az objektív korlátok mellett, számolhat­nak a kínai gazdaságirányítás bizonytalanságaival és varga­betűivel. A palesztinok érdekében szól Bruno Kreisky felszólal az ENSZ közgyűlésén Az osztrák politikus Carter elnök társaságában. Kreisky osztrák kancellár Washingtonban Carter elnök előtt, majd New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén a paleszti­nok ügye mellett emel szót Vajon mi magyarázza, hogy az olajválságoktól más orszá­goknál talán kevésbé sújtott, a nemzetközi politikában pe­dig kevéssé számottevő és semleges Ausztria kancellár­jának jut ilyen »közvetítő sze­rep»« a világ egyik legbonyo­lultabb konfliktusában? Az egvik magyarázat valószínű­leg Kreisky személyében rej­lik. Abban a tényben, hogy ő a Nyugat-Európát hosszú éve­ken át csaknem osztatlanul kormányzó, de ma is fontos szerepet betöltő szocialista es szociáldemokrata pártokat tö- I mörítő szocialista intemacij- j nálénak egyik legtekintélye­sebb vezetője, egyik alelnöke. egyben a szocialista interna- cionálé közel-keleti ténvmeg- állapító bziottságának elnöke immár ötödik éve — törté­netesen az olajválság kezdete óta. A szocialista intemacionálér ugyanis az utóbbi évtizedben új helyet keres magának a vi- J lágDolitikáhan, s elsősorban a fejlődő országokban. Igaz. a harmadik világban vagy az [ olajtermelő országokban so- I kan felismerik, hogy a szocia­lista internacionálé valójában csak a »jövőbe menekül«: jel­szavai mögött — mint a közös piacéi mögött — minden bi­zonnyal főként a nyugat- európai tőke befolyásának és nyersanyagellátásának bizto­sítása az igazi szándék. Kreiskynek jutott a feladat. hogy sajátos helyzetében se­gítsen helyrebillenteni a szer­vezet egyensúlyát a térségoen. Tavaly megszervezte Szadat egyiptomi elnök és Simon Pe­rese, az Izraeli munkapárt ve-' zére találkozóját. , Nagyobb gond már, hogyan »közelítse« Kreisky a közel- keleti konfliktus megoldásá­ban kulcspozíciót betöltő PFSZ-t a mereven elzárkózó Izraelhez? Ehhez ugyanis minden eddiginél inkább szük­séges, hogy Nyugat-Európa »szövetséges vetélytársa«, az Egvesült Államok is tegyen bizonyos lépéseket a paleszti­nok irányába. Ez mindeddig — mint ismeretes — nem tör­tént meg. A szovjet békebizottság (elhívása Egy kiállítás gépei... Különös kiállítást rendez­tek Kaliforniában. Az ameri­kai szövetségi állam 127 ha­ditermelésben érdekelt válla­lata vonultatta fel az általa gyártott pusztító harci eszkö­zöket. hadianyagokat, hadiipa­ri gépeket. A nagyközönség, ha érdeklődött, eltanácsolták. »Nem nyilvános kiállítást szerveztünk — így az indok­lás — hiszen az utca embe­re amúgysem tudna vásárolni belőlük«. Az emberek azonban még­is ott voltak az utcán, több heves tüntetés zajlott a kiállí­tási épület előtt Amikor az egyik televíziós állomás ri-‘ portere faggatni kezdte a til­takozókat megkapta a vá­laszt : »Egy bamba vagy egy1 rakéta megvásárlásában való­ban nem lehetünk érdekeltek. De hallgathatunk-e amikor ezeket az eszközöket, végső soron. mégiscsak nekünk szánják?« Lehet hogy a nyilatkozó ta­lán nem is tudta, hiszen az Egyesült Államokban eléggé vastag a hallgatás fala, hogy éppen most van a leszerelési világhét.. Mégis ráérzett... A szovjet békebizottság el­nöksége az Egyesült Nemze­tek Szervezetéhez és a világ békeszerető közvéleményéhez intézett felhívásában mélysé­ges aggodalmát fejezi Jti a fo­kozódó fegyverkezési hajsza és az azzal járó növekvő ve­szélyek miatt A felhívás rámutat, hogy j azok az amerikai tervek, amelyek a katonai fölény el--1 érése érdekében stratégiai nukleáris rakétarendszer te­lepítését irányozzák elő Nyu­gat-Európában, fokozhatják a háborús veszélyt. Ez a lépés | ellentétes az enyhülés széllé-’ | mével és nagymértékben meg­nehezíti az európai és az egyetemes leszereléshez veze­tő utak kersését A szovjet békebizottság tag-J jai teljes mértékben támogat­ják a világ közvéleményét,’ amely ellenzi az amerikai ter­vek megvalósítását, és felhív-1 ják az Egyesült Államok és a NATO többi országának kor­mányait, hogy hagyjanak fel veszélyes elképzeléseikkel, ál­lítsák le a katonai előkészü-' letek növelését Kingstownban levonták a brit lobogót Új független állam Október 27-én Saint Vincent és Grenadine néven új füg­getlen állam jelent meg-srivi­lág térképén. A szombatra vir­radó éjszaka Saint Vincent sziget fővárosában, • Kings­townban, ünnepélyes keretek között lebocsátották a brit j birodalmi lobogót, s felvonták az új 1— sárga-zöld-kék —! nemzeti zászlót. A végrehajtói hatalmat j Saint Vincentben a kormány í I és annalk az élén álló minlsz- ! terelmök gyakorolja. Az utób- [ bi poszton jelenleg Robert j Milton Cato, a Saint Vincent-i Munkáspárt vezére tölti be. Alekszej Koszigin szovjet: miniszterelnök szombaton táviratban üdvözölte Robert Milton Cato kormányfőt ab­ból az alkalomból, hogy or­szága, Saint Vincent s Grena­dine függetlenné vált. Láthatóan felgyorsultak a mozgásfolyamatok a Közel- Keleten. Folynak afe előkészü­letek a három hét múlva Tu­niszban esedékes arab csúcs- értekezletre, amelynek hivata­los napirendjén a libanoni válság szerepel, de nyilván szóba kerül a palesztin, prob­léma isi A PFSZ közben foly­tatja aktív diplomáciáját: po­litikai osztályának vezetője — ez a külügyminiszteri poszt­nak felel meg — élsőízben tett látogatást Brüsszelben. S jóllehet, amolyan célzatosan derűlátónak tűnő jelentések érkeztek az egyiptomi—izraeli —amerikai tárgyalásokról. Da­jan külügyminiszter lemondá­sának indoklása reálisabbnak látszik: a palesztin autonómia körüli vitákban jelölte meg váratlan elhatározásának okát. (Nyugati kommentátorok sze­rint Dajan időben el akarta hariiTi i a makacssága követ­keztében mind elszigeteltebb Begin hajóját.) A külügymi­niszter lépése természetesen nem okozója, hanem inkább kifejezője, jelzése a fokozódó belviszálynak, ami a gazdasá­gi és politikai nehézségek kö­vetkeztében könnyen rendkí­vüli választásokhoz vezethet. Két tekintélyes közel-keleti vezető járt az elmúlt napok­ban Moszkvában: először a Szíriái, majd a dél-jemeni el­nök. A kiadott dokumentu­mok. Moszkva és Aden ba­rátsági szerződése, Leonyid m SomogyiNéplap Statárium, katonai készültség Továbbra is homályos a szöuli helyzet Áz utóbbi hetek elemi ere­jű tömegmegmozdulásait kö­vetően tegnapra virradó éj­szaka egy váratlanul kirob­bant lövöldözés során »életét vesztette« Pák Csöng Hi, a dél-koreai rendszer elnöke. A szöuli rezsim erős em­berének halálát azonban rej­tély övezi, korántsem tisztá­zottak a körülmények. Pák a végzetes incidens előtt részt vett egy számára rendezett díszvacsorán a dél-koreai központi hírszerző hivatal, a KCIA főhadiszállásának ven­déglőjében. Itt állítólag nézet- eltérés támadt a diktátor testőrgárdájának vezetője, va­lamint a KCIA főnöke. Kim Dze Kju között Az elmérge­sedett vitában »az utóbbi hir­telen revolvert rántott, majd több lövést adott le. Az elnö­ki testőrnek szánt egyik go­lyó célt tévesztett«, s halálo­san megsebesítette Pák Csöng Hi-t, aki röviddel kórházba szállítása után belehalt sebé­be. E változat szerint nem­csak Pák elnök, hanem köz­vetlen kíséretének összesen öt tagja is életét vesztette, kö­zöttük a testőrgárda vezetője. Üjabb jelentések szerint vi­szont Kim Dze Kju, a dél­koreai titkosszolgálat főnöke »agyonlőtte« az államfőt és a szöuli kormány lehetséges­nek tartja, hogy Pák Csöng Hi ellen »előre megfontolt támadást« követtek el. Véletlenről aligha lehet sző. mert a szöuli rádió újabb híradása szerint az elnököt két lövés érte: fején és mell­kasán hatoltak át a halált okozó golyók. Pák Csöng Hi-t november 3-án temetik el — felesége mellé, akit 1974 augusztusá­ban egy, az elnöknek szánt lövés ölt meg. Á' dél-koreai hadsereg tá­bornoki kara feltűnő gyorsa­sággal teljes támogatásáról biztosította a Pák agyonlövé- se után azonnal ügyvezető el­nökként beiktatott Csoj Kju Há-t, az eddigi kormányfőt. Csoj első nyilatkozatában hangoztatta, hogy a szöuli rendszer külpolitikájában nem következik be változás, a kormány továbbra is »baráti viszonyt tart fenn mindazok­SzöuJ utcáit elleptek a katonák és a tankok. kai az államokkal, amelyek diplomáciai kapcsolatban áll­nak Dél-Koreával«. Az Egye­sült Államok nagykövete már­is tanácskozott az új ideigle­nes elnökkel, s Washington é6 Szöul katonai szövetségére hivatkozva megerősítette kor­mánya Dél-Korea iránti »szi­lárd védelmi elkötelezettsé­gét«. Szöul második legfonto­sabb szövetségese. Japán, Ohira miniszterelnök hivata­los nyilatkozata útján fejezte ki reményét hogy a rendkí­vül szoros kétoldalú kapcsola­tok a jövőben is ígéretesen fejlődnek, s hamarosan hely­reáll a rend és nyugalom. Dél-Korea egész területén sta­táriumot hirdettek ki, megtil­tottak bármiféle gyülekezést, tüntetést. Az egyetemeket zár­va tartják, szigorúan ellenőr­zik a kikötőket és repülőtere­ket. Cenzúra van érvényben. Carter amerikai elnök »az Egyesült Államok hű barátja­ként« és »rátermett vezető­ként« méltatta a volt diktá­tort. Az amerikai hadügymi­nisztérium köreiben leszögez­ték: »az Egyesült Államok szilárdan szembeszáll minden olyan kívülről jövő kísérlet­tel, amely ki akarja használ­ni a jelenlegi dél-koreai hely­zetet«. A Reuter arra hívja fcil a A volt diktátor hivatalát Csoj Kju Ha vette át. figyelmet, hogy az események nyomán az ország egész te­rületén rendkívüli állapotot és este tíztől hajnali négyig tar­tó kijárási tilalmat hirdettek kJ. A főváros stratégiai fon­tosságú pontjait katonai egy­séges szállták meg. Riadóké­szültségbe helyezték a hat­százezer fős dél-koreai hadse­reget. Az országban állomáso­zó negyvenezer amerikai ka­tona is »fokozott készül tség-j ben« van.

Next

/
Thumbnails
Contents