Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
Mi a mérce? Ne várjanak hiába Átlag 208 literrel, azaz 8,4 százalékkal emelkedett megyénkben az egy tehénre jutó évi tejhozam, ennek ellenére Somogy megye országosan még mindig az utolsók között van e téren —. így summázza a megyei mezőgazdasági üzemek tavalyi eredményeit a Mezőgazdasági Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségének átfogó értékelése. A megyei átlag emelkedés ugyanis igen nagy fokú polarizációval járt, s míg négy évvel ezelőtt csak 1885 tavaly már majdnem négyezer liter volt a különbség a legtöbb és a legkevesebb tejet termelő gazdaságok között, egy tehénre »vetítve*. A szóródás megdöbbentő, Ám nem kisebb meglepetést okoz a tej előállítási költségének üzemenkénti eltérése. A tej teljes költsége — 52 tsz átlagáhan — 7 forint 73 fiilés volt, de ez a szám igen nagy szélsőségeket takar. Volt olyan gazdaság is, ahol 4,40 forintért állítottak elő egy liter tejet, s olyan is akadt ahol egy liter tej több mint 12 forintba került. Ha számításba vesszük, hogy az értékesítési átlagár megyénkben 9,55 forint volt literenként érthető a szövetségi kimutatás sorai közül kiolvasható aggodalom. A balatonkiliti termelőszövetkezet is az elsők között cserelte fői — egyébként háromezer liter fölötti átlaggal termelő — jó magyartarka állományát az import hol- stein-frízre. A gazdaságon kívüli és belüli kételkedőket egy-két év alatt meggyőzte az eredmények ugrásszerű emelkedése, s ma már a kiüti tsz ötezer liter fölötti átlagával a megyében az elsők között foglal helyet A gazdaság vezetőivel folytatott beszélgetés azonban arról győzött meg, hogy a fajtában levő további lehetőségek ismeretében sem erre, hanem a gazdaságos tejtermelésre törekednek. Tavaly a tej egy literjének teljes önköltsége 5 forint volt, a szűkített önköltség viszont — nem elírás! — 3,70 forint. A dotációval és prémiummal kiegészített eladási ár 9 forint körül alakult, a nyereség tehát meglehetősen tisztes: 4 forint literenként. Az idei tervek is hasonló arányokat írnak elő, az önköltség minimális emelkedésével, de a teljes költség változatlanul 5 forint marad. Csodák nincsenek és a gazdasági főkönyv adatai megie- lelnek a valóságnak. A számok hátterét kutatva néhány szembeötlő adat azonban igen fontos részeredményekről árulkodik. Olyan részeredményekről, amelyek »-hihetővé« teszik az egyébként kiugróan jó eredményeket. Amíg országosan is 12—14 tehén jut egy tehenészeti dolgozóra, a Bala- ton-parti gazdaság kötött tartásmódú istállójában négy ember lát el több mint 200 tehenet. Igaz, a kisegítő dől-1 gozókkal együtt a létszám en- t nek kétszerese, de az is igaz, hogy a tehénlétszám még nem érte el a tervezettet, még »felfutóban van«. A nagy tej hozam mellett viszonylag kevés dolgozó munkabére így kis mértékben terheli a tej előállítása költségét. Literenként mintegy 15 fillér a bérük, míg a megyei átlag ennek többszöröse. Ehhez járul a növénytermesztés szintén alacsony önköltségi szintje, azaz viszonylag olcsó alapanyagból »készül a tej«. A végeredmény a fentebb említett arány. A kötött tartásmódú 224 férőhelyes istálló nem »szaktelep«'— erre nincs is meg a lehetőség. A tehenek tartásának gyakorlati módja viszont felüt a kötetlen és kötött között, tanúsítja ezt az istálló környékén kialakított karámrendszer,. ahol az állatok napközben tartózkodhatnak. (Az is figyelemre méltó, hogy a 600 ezer forintba kerülő fejőberendezés a kötetlen tartással együtt járó 4—5 milliós fejőháznál lényegesen olcsóbb.) Világviszonylatban kötött tartásnál egy dolgozótól 50 tehén ellátását várják el, kötetlennél pedig ennek: kétszereset A tehenekkel közvetlenül foglalkozó négy fő Ki- litiben —' rövid fejszámolás — valamint több mint ötven- nel foglakozik, de ha a teljes létszámot vesszük, egy dolgozóra akkor is 25—26 tehén jut Ez még mindig kétszerese az országot at tagnak! A költségek alakításánál a két legfontosabb tényező a munkabér és a takarmány ára. Az előbbi — mint látható — az optimális közelében mozog, az utóbbi a már kialakult termésszerkeaet révén szintén megközelíti a jónak mondhatók (Az egyébként nem kis arányban adagolt abrak 90 százalékát a saját termelésű kukoricából állítják elő, kiegészítve olcsó kon- cenLrátummal.) A két fő ágazat érdekei itt más módon is ötvöződnek. A növénytermesztésnek szüksége van nitrogénben gazdag földre, a tehenészet pedig jól hasznosítja a lucemaszénát. Évente 200 hektárra vetnek lucernát A gazdaság korántsem érte még el az optimális szintet Az import állomány ugyan nagy előrelépést tett lehetővé, de a válogatás nélkül érkezett (s ezért viszonylag olcsó) tehenek képessége között igen nagy az eltérés. Ma még együtt áll az istállóban az évi 9 ezer és 3 ezer liter tejet adó tehén. A »lecserélésre« az állomány fölfejleszté- séig aligha lesz mód, így az egyébként célul tűzhető hétezer literes átlag még marad. Ma luxus egy gazdaságban 4, 5 ezer liter tejet adó teheneket kiselejtezni! Pedig az ennél kevesebbet adó állatok rontják az átlagot és a teljes állomány egy harmadát teszik ki. Az Idén a gazdaság eléri a végleges áilatlétszámot, s akkor ha nem is a kellő ütemben, de megkezdődhet a leggyengébb egyedek selejtezése. Ezzel nőhet a termelt tej átlagos mennyisége, tovább javulhat — azonos létszám és köLtség mellett — a gazdaságossági mutató. A tehenészet 224 állattal nem a legnagyobbak közül való a megyében. •Nem is szak telep, csupán egy Í6tálló — meglehetősen szerény kialakítással és a szerénynél is szerényebb karám- rendszerreL Ami mégis figyelmet érdemel, 6Öt példamutató kell legyen, az : így ilyen körülmények között is elérhető az a gazdaságossági arány, ami ma országosan a legjobbak (a kívánt és előirt) közé számít. Mert — a szövetségi értékelés mondatait kiegészítve — az országos átlaghoz való fölzárkózás csak egyféleképpen sikerülhet. Ha a mércét nem a nehézségekhez, hanem az elérhető legjobb eredményekhez igazítjuk. Épp úgy, mint a megye egyik átlagos lehetőségű, de átlagon felüli hatékonysággal működő termelőszövetkezetéinek tehenészetében. Ben esik András Gyorsítják az v A lakceság és a tanács kapcsolatát nagyban meghatározza, amit tapasztalnak az emberek, amikor az ügyüket intézik. A Kaposvári Városi Tanács nagy figyelemmel kíséri, milyen a hatósági tevékenység. A testület két évvel ezelőtt értékelte, s most ismét elemezte a hatósági tevékenységet. Elsősorban azt vizsgálták, hogy a két évvel ezelőtti helyzethez képest gyorsabb lett-e az ügyintézés, növéke- dett-e a döntések meggyőző ereje, erősödött-e az ellenőrzés, jávult-e a kezdeményezés, a tájékoztatás. Eredményesnek és hasznosnak bizonyult, hogy a Járási— városi NEB szintén megvizsgálta a hatósági tevékenységet, s az anyagot megtárgyaló ülésen több lényeges kérdésben állást foglalt. A tanács jogi és igazgatási bizottsága ugyancsak áttekintette a fontos terület helyzetét. Így a tanács elé három alapos és átfogó értékelés kerülhetett. A két évvel ezelőtti helyzethez képest nagy az előrelépés. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy a városi tanácson fokozott figyelmet fordítottak a hatósági munka javítására, süin vonalának növelésére. Az eredmények egyik alapja, hogy a városi ügyintézők nagy többsége kellően jártas a hatósági munkában. Ez azért fontos, mert az ügyiratforgalom évről évre nő, tavaly például már meghaladta a hatvanezret Ez év első felében siern csökkent az ügyiratok száma. A tanácstagok örömmel vették tudomásul az általuk képviselt lakosság nevében, hogy sokat javult az ügyintézés gyorsasága. Ez azonban nem jelend, hogy nincs tennivaló; így például az igazgatási osztály lakásügyi csoportjánál, a pénzügyi osztályon gyorsítana kell még az ügyintézést Nehéz összehasonlítani a kaposváriak munkáját a többi somogyi városéval, hiszen itt sokkal több a tennivaló. Jó példa erre, hogy a megyében kiadott anyakönyvi kivonatok 38 százalékát Kaposváron állították ki, s ugyanők készítették az összes munkakönyv 28 százalékát. A tényleges helyzet fölmérését segítheti annak a megítélésnek az erősítése, hogy fősorban, az építési, az igazgatási osztályon találhatók a bonyolultabb, a nehezebben intézhető ügyek, ott folytatják le a leg-, több olyan eljárást, amelyben ellenérdekű felek vesznek részt. Az ügyfelek érdekét szolgálja, hogy a tanács elhatározta a hatósági ügyek intézésének további gyorsítását. Ezt az is indokolja, hogy még mindig i,tt a legrosszabb a 30 napon túl intézett ügyek aránya. A testület megállapítása szerint különösen az igazgatási, a pénzügyi osztály munkájának kell javulnia e tekintetben. Akkor lehet jobb eredményeket elérni, ha mindenhol ügyelnek a■ határidők megtartására> gyorsabbak lesznek az eljárások. Így az ügyfél sem él majd hosszú időn át bizonytalanságban: vajon miként intéződik el az ügye. Sok még a tartalék az ügyintézésben, amint arra a jogi és Igazgatási bizottság elnöke is felhívta a figyelmet. A jövőben például sokkal jobban figyelembe kell venni, hogy a döntés előtt valóban mindenről tájékoztatták-e az ügyfeleket. Hiba, hia nem figyelmeztetik időben arra, milyen bizonylatokat kell még beküldenie. A 30 napon belüli elintézés általános megfogalmazás, sokkal pontosabban meg kellene határozni, hogy mi ennek a követelménye egy- egy ágazaton belül. Ha például egy ügy gyorsan elintézhető, nem szükséges kivárni a harminc napot. Bizonos, hogy a mostani állásfoglalás, a minden körülményt figyelembe vevő határozat szellemében végzet* miunka, az újabb intézkedések tovább gyorsítják az ügyintézést, egyben javítják alakosság és a tanács kapcsola- tát. Lajos Gcm Politikai könyvnapok Már 18. alkalommal rendezi meg a Kossuth Könyvkiadó a pártszervezetekkel közösen a politikai könyvnapokat. Kulturális életünk e jelentős eseményének ünnepélyes megnyitóját november 2-án. Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban tartják, ahol kiállítás is nyílik az elmúlt években kiadott és az ez alkalomra napvilágot látott politikai müvekből. A politikai könyvek idei seregszemléjére 25 könyv jelenik meg, csaknem egymillió példányban. A gazdag kínálat középpontjában az MSZMP vezető személyiségeinek frissen, közreadott művei állnak. Így megtalálják majd az érdeklődőik Kádár Jánosnak Csepelen, a budapesti pártaktrván elmondott, füzet alakban megjelentetett beszédét. Válogatást adnak közre Németh Károly utóbbi 5 évben elhangzott beszédeiből megjeleni cikkeiből. A kötetben közölt írások többsége az ötödik ötéves terv teljesítéséhez kapcsolódik. Tartályok helyett gépek A termékváltás minősége A Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregységében befejezéséhez közeledik a ter- miékszenkeaetváltás. A megváltozott körülményekről és feltételekről kérdeztük Horváth Gyula igazgatót — Miért kellett csökkente- j ni a tárolótartályok gyártását? — A gyáregység 1972-t® öt éven keresztül csak 25—60 köbméteres tartályokat gyártott. Akkor világossá vált, hogy az anyagigényes* de viszonylag egyszerűbb munkát jelentő tartályok helyett a munkaigényesebb, exportképesebb termékekre kell áttérni. Kezdetben voltak nehézségeink a minőségi köve80 ezer fenyőfa francia exportra Befejeződnek a málnatelepítések (Tudásitónktól.) A csurgói áfész felvásárlód 1978-ban az átlagosnál jobb évet zártak: 10 millió forinttal vettek meg több árut, mint 1977-ben. Ebben az évben a •tervek szerint 37 millió forint értéket akartak megvenni. A zöldségfélékből 20 vagonnal több érkezett a kisgazdaságoktól, mint tavaly, de ennéd nagyobb volt az áruki- esés a gyümölcsnél. 1978-ban például 80 vagon szilvát vettek meg, az idén mindössze 127 mázsát. Körtéből tavaly 20 vagon volt a felvásárlás, az idén csak 181 mázsa. Mindezek következménye, hogy 5 millió forinttal elmaradtak a tervezett felvásárlási értéktől. Uborkából 76 vagonnyit vettek meg, 4 vagonnal kevesebbet a vártnál. Az átvett mennyiséget egy vagon kivételével a Nagyatádi Konzervgyár vásárolta meg. A termelők 40 százaléka már a" fejlettebb, tásnrendszeras megoldást alkalmazta. Az uborkáért a szövetkezet körülbelül 4 millió forintot fizetett ki gazdáknak. A tervben 10 vagon gesztenye felvásárlását irányozták elő. a valóságban 12 vagon gesztenyét vittek a feivásár- ló.nelyekre. A legtöbb Iharos- berénybem. Csurgón, Zákányban és Porrog környékén termett. Az idén jó közepes volt ennek a kedvelt gyümölcsnek a hozama. A szövetkezet 2,4 millió forintot fizetett ki gesztenyéért. Az értékesítéssel nem, volt gond, a termést a siófoki áfész, a Dél-budai Vendéglátó Vállalat és a Magyar Hűtőipar csepeli gyára vette meg. A szövetkezet működési területén vásárolt még gesztenyét az iharos herényi termelőszövetkezet, az Érdért Vállalat es sok magán kiskereskedő. A szövetkezet körzetében 5—600-an foglalkoznak fenyőfaneveléssel. Tőlük százötven- ezer folyóméter fenyőfát vesznek át karácsonyra. 80 ezer fenyőfát francia exportra szállít az áfész. Az érintett kisgazdaságokkal a szerződéseket már megkötötték. Nagj- gondot fordítanak arra, hogy az export megfeleljen az előírt minőségnek. A fenyőért várhatóan 3 millió forintot fizetnek a termelőknek. Az idén befejeződik annak a 80 ezer málnasarjnak'az ültetése, amely tavaly kezdődött a Csurgó környéki területeken. Főleg Porrog, Somogyit ük kösd és Csurgó környékén olyan dombos területekre telepítették a kisgazdaságok ezt a rendkívül kedvelt gyümölcsöt, ahol a föld más Célokra nemigen használható. Ebben az évben 5,1 vagon málnát vásároltak meg, a telepítések hatására jövőre ez a mennyiség várhatóan több lesz. Sokan akarnak a . körzetben meggyet termelni; a szövetkezet őszi telepítésié 1200 meggyfacsemetét tudott beszerezni. telmények miatt; ezen másfélkét ev alatt szerencsésen túljutottunk. Az új termékek vegyipari gépiek és berendezések. A Szovjetunió számára például eddig négy festékgyár gépi berendezéseit készítettük el és szállítottuk le. Most kezdtük meg az Optical gőzkazánok nullszériájának gyártását. Ez a típus vállalati műszaki fejlesztés alapján ké- szüLt, reméljük, hogy kedvező ára és jó termikus hatásfoka miatt könnyen értékesíthető lesz. Jelenleg a Láng Gépgyár gyárt hasonló kazánt svájci iicenc alapján, ennek az ára azonban a licencdij miatt magas, jóval több, mint a mi kazánunké. —■ Ml volt jellemző a termékváltás időszakára? — Az ötödik ötéves tervben kevés volt a tőkés exportunk. Az idén a szocialista export tette ki értékesítésünk egyharmadát. A nagyvállalata tantálytermókek kiszorulása miatt a profilváltáshoz olyan termékeket adott át, amelyeket eddig csak Budapesten gyártottak. így készítünk például néhány berendezést a paksi atomerőműhöz is. Nem kell mondanom, hogy itt milyen szigorúak a minőségi követelmények. A jövő évi kapacitásunk hetven százaléka már érvényes szerződésekkel le van kötve; a fennmaradó harminc százalékra most folynak a tárgyalások, ezt tőkés exportra szeretnénk eladni. — Az eredményes munka nyomán a nagyvállalat tízmillió forinttal emelte a gyáregység termelési tervét.,. — A munkások teljesítménye a vártnál kedvezőbb: a tervet nyolcmillió forinttal I túlteljesítettük, ugyanakkor csökkent az önköltség, és a j készletek is kedvezően alakul- I tak. Mi nagyértékű készletekkel dolgozunk, ennek ellenére az anyagkészlet és a befejezetlen termékek aránya minimális volt, Szeptember har1 máncadikán például, nem volt eladatlan termék a gyáregységben. — A profilváltás és a magasabb követelmények technológiai és szakmai váltást is jelentettek. Hogyan sikerűit ezt megoldani? — Az új termékek bevezetéséhez. a forgácsológépék háromnegyedét kellett kicserélnünk nagypontosságúakra. A régi hegesztőberendezések helyett is korszerűeket használunk ma már. A megmunkálási kóveteiményék minőségi változásával a termékek átvételével kapcsolatos ellen őrzési vizsgálatok színvonalát emelni kellett. Most szerelik a röntgenlaboratóriumot, és ultrahangos vizsgálatot is bevezettünk. A letatpogiatófej feltárja a fémben levő repedéseket, és azt is, hogy milyen mélyen található az. A megváltozott szakmai követeknények miatt a rokonszakmák elsajátítására ösztönözzük dolgozóinkat. A két szakmával rendelkező munkások besorolási bérhatára negyven százalékkal magasabb, mint társaiké. Munkásaink egyötödének két szakmája van már. jelenleg is folyik a lakatosok és a minősített hegesztők képzése. A hegesztők minősítő szakvizsgája azért is fontos, mert a gyáregységben minden hegesztet* varratot röntgennel vizsgálnak, A munkaerő-utánpótlást is a helyszínéin oldjuk meg. A yáregység tizenkétmillió forintért épített egy korszerű szákmiunkáskópző tanműhelyt, amelyben saerkezetiakatos-, hegesztő-, forgácsolóképzés folyik, a tabi szakközépiskolával közösen. Itt képezzük tovább a felnőtteket is. Cs. L
