Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
Gyermekszínházi találkozó HÉTVÉG! TÁJOLD Szenzáció Prágából Allegro barbaro ff Bolondok" Jó hírük előttük járt: nagy sikerrel szerepeltek a budapesti mozgásszínházak nemrég lezajlott fesztiválján. Itt, Kaposváron pedig a találkozó szenzációját jelenti műsoruk. A közönség nem mozdul a Latinca Művelődési Központ nézőteréről, ütemes vastaps- sal, bravó kiáltásokkal újra és újra színpadra hívja őket. Két zseniális prágai clown. Mindkettő harmincon innen. A »Bolondok«. Miroslav Ho- racek és Antonin Klepác. Tessék megjegyezni a nevüket, lehetetlen, hogy ne hallanánk még róluk ...! A Prágai Konzervatórium pantomimszakát végezték el; 1968-ban már részt vehettek a nyugait-berlini nemzetközi pantomim szimpozionon. 1971- ben Budapesten léptek föl. Néhány évadöt a libereci F. X. Slada Színházban dolgoztak, majd 1977-ben a prágai Állami Színházi Stúdió külső tagjai lettek. Előadásaik szerzője, rendezője, koreográfusa Frantisek Pokorny — kitűnő színházi pedagógus is lehet! —, a »társulat« női tagja pedig az ugyancsak nagyszerű Monika Horanova. Mi a titkuk? Ez a remek együttes a hajdani némafilm- sZkeccsek modorát, komikumát adaptálja színpadra. Kikiáltói modorban fogalmazva: másfél árad garantált kacagás! Végigskálázzuk a nevetés lépcsőfokait: kuncogunk, he- herészünk, kacarászunk, ha- hotázunk, röhögünk, sőt nyerítünk a nézőtéren. Nevetőizmainkat hónapokra előre — hátha mosolytalan idők jönnek — megdolgoztattuk. Buster Keaton, Harold Lloyd, Harry Langdon, Ben Turpin és Billy Bevan prágai utódait látjuk, nekik tapsolunk. A humor régi orvosi felfogás szerint az emberi testiben keringő ama nedvek összessége, amelyeknek az egyén kedélyvilágára lényeges hatásuk van. Ha mint tudományos szakkifejezés nem is állja meg helyét a meghatározás, a laikus mégiscsak »képzef- társítja« az életkedvet a humorral. A »Bolondok« fellépése egyetlen gegsorozat, melyet azonban egyetlen pillanatig sem érzünk hosszúnak. Ezt az ötletzuhatagot a humor minden forrása táplálja: az elvont, a filozofikus, a fekete humor, az ősi bohóctréfák bumfordi humora stb. Minden Békéscsabáról Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj A Békés megyei Jókai Színház, a kaposvári társulathoz hasonlóan évente két, gyermekeknek szánt bemutatót tart, 1970 óta szoktatják a színházhoz a legkisebbeket. A Csik.y Gergely Színházban Köves József Nyakigláb, Csupaháj, Málésizáj című mesejátékát adták elő. A mű fülbemászó, bár kissé tapsvadász zenéjét Balázs Árpád szerzetté, a verseket Baranyi Ferenc írta. Mint azt már a darab címe is sejteti a magyar népmesevilág figurái elevenednek meg a játékban, s ugyancsak ennek a mesemiliőnek jól és kevésbé jól ismert helyzetei teremtődnek színpadra, Lovas Edit rendezésében. Kertelés nélkül ki kell mondanunk: a mű és közönsége nem találkozott a kaposvári előadásoa. Ennek fő okát abban látom, hogy bár a gyermekszínházi találkozó programfüzete világosan kimondta: Köves József mesedarabja öt-tíz éveseknek íródott — a színház nézőterét kis óvodások töltötték meg, tehát olyan életkorú gyerekek, akiknek figyelmét tartósan csak húszhuszonöt percig képes lekötni a színész, a pedagógus, a szülő. Ez életkori sajátosság, melyet jelen esetben nem vettek figyelembe a, jegyeket szétosztok. Egyébként ugyanez a korosztály lelkes együttját- szással segíti sikerre a rendezvénysorozat rövid, zenés előadói műsorait... Hogy a mű és a közönség főként csak a játék zenei betétjeinek megszólaltatásakor találkozott — noha meglehetősen furcsa rendezői megoldásként némán tátogó színészeket láttunk, géphangot hallva —, annak másik oka, hogy olykor öncélú ötletek terelték el a figyelmet a cselek- hienK ío fonalától. Egy példa erre: a bárgyú bírófiú — miközben a jelenetben az anyjáé volna a főszerep — az addig sapkaként viselt(!) műanyag tésztaszűrővel lepkevadászatra indul. A gyerekek őt figyelik, s mozdulatait félreértve nyolc—tíz percig kórusban kiabálják: »El akarja dobni a szűrőt!« Sajnos, a szerdai fellépésre ez a mozzanat volt a legjellemzőbb. A Jdncses magyar népmese az említett okok miatt »nem jött át« a nézőtérre. Pedig a mű textúrája nem hitvány szedet. Még akkor sem, ha — nőmén est omen! — a három legény (Nyakigláb, Csupaháj, Málé- 6záj) a népmese világában éppen olyan »butyutizmust« képvisel, mint itt a bírófi. Köves mesejátékában azonban ők azok. akikért a gyerekek nek izgulniuk kell; Szerencsé sebb lett volna tehát más nevet találni nekik. Tulipánfás, növényi vegetáció alkotja Csinády István díszletvilágánafc túlnyomó részét, néha segítve egy-egy színpadi helyzet megteremté sében, máskor gátolva a színészt a mozgásban. Rimanó- czi Yvonne jelmezei vegyes »népviseletbe« öltöztetik a szereplőket, akik egy egyenlőtlen verseny részesed. Közülük a bírónőt életerőtől duzzadó játékkal elénk állító Felkai Esztert, Lengyel István öreg manóját — bár megjelenésében inkább képviseli a Schwarzwald vidék, mint a magyar népmesék kerek erdőjének öregapóját —, és Gálfy László bíróját emelem ki. Helytálltak a kaposvári előadáson Kárpáti Tibor, Nagyidat István, Jancsiik Ferenc és Székely Tamás is. L. L. kellék — kötél, partvis, ágy, virág, cipő — életre kel a kezükben. Minden rekvizítum egy-egy újabb színpadi szituáció létrejöttének záloga, ugyanakkor a bohóei karakter addig ismeretlen jellet»- dimenzióinak megismerését is szolgálja. Mozgáskultúrájukról, komikusi eredményeikről és jeUemfarmáló erejükről órákat lehetne beszélni. A kaposvári gyermeksaánházi fesztivál eddigi legkülönlegesebb bemutatóját ugyanúgy élvezte a gyerek, mint a felnőtt néző. Leskó László A legfontosabb rendezvény- sorozatra, a gyermekszínházd találkozó eseményeire oldalunk más cikkeivel »tájolunk«. Felhívjuk a figyelmet a kiegészítő kiállításokra: a dunántúli gyermekjátékok a helyőrségi művelődési otthonban láthatók, a magyar gyer- mékikönyveket és illusztrációikat a Palmiiro Togliatti Megyei Könyvtárban állították ki, míg a bábok és játékok együttese a TIT-saókház nagytermében tekinthető meg, az Iparművészeti Vállalat vándorkiállításaként. Egyébként a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban vasárnap zárul Kraumann Erik festőművész tárlata. Tapsonyban vasárnap este 19 órakor minden bizonnyal jeles esemény lesz a Baglas népi együttes fellépése. A Marcali Kulturális Központban ma este rendeznék táncházat — ugyancsak 19 órai kezdettel —, a táncot Karsai Zsigmond, a népművészet mestere vezeti. S most lássuk, mit ígérnek a hét végére a kaposvári mozik! A Vörös Csillag filmszínházban a délutáni előadáson Jancsó Miklós Allegro barbaro című alkotását vetítik; a film a háromrészesre tervezett mű második része. Az elsőt — Magyar raipszódia címmel — két hete láthattuk. A forgatókönyvet a világhírű rendező ezúttal is Hernádi Gyulával közösen irta, olvashattuk a Magvető Kiadó kiadványaként Vitám et sam- guinem címmel. A főibb szerepeket Cserhalmi György, Balázsovits Lajos, Tarján Györgyi a Csáky Gergely Színház sanművésznője —, illetve Sáfár Anikó, Búj tor István, Madaras József, Koncz Gábor játsszák. Az esti előadáson egy, a magyar mozivásznakon műveivel ritkán szereplő rendező, Alfred Hitchcock Családi összeesküvés című filmjének kockái peregnék. A horrorki rál yn ak Psycho című munkáját láthattuk néhány évvel ezelőtt. A színes. szinkronizált amerikai filmről nem árulunk el semmit, nehogy bármit is kikoty- tyantsunk. Helyette a gyerekek figyeLmét hívjuk fel arra, hogy va-sámani matinén a Galiba az állatkertiben című szovjet filmet vetítik. A Szabad Ifjúság 16 órai előadásán A fekete rák ollójában című színes szovjet alkotás szerepel műsorom, ezt követi 18 és 20 árakor a népszerű olasz óriással. Búd Spencerrel a címszerepben A zsoldoskatona. Természetesen színesben, s mint mindig, ezúttal is Bujior István hangjával. A Latimda mozi a Kalózok Jamaicában című ka- landfilmmel csalogatja a nézőt, míg a Rákóczi mozi vasárnapra a Mindenkinek a maga keresztje címmel tűz műsorára filmet. S most újra színház: szombaton 19 óraikor «■- immár a felnőtteknek — béríetszüneti előadásiban játsszák Kálmán Imre nagyoperettjét, a Csár- dáslkirálynőt. Ács János rendezte a produkciót, Hevesi András vezényel, s a főbb szerepeket Olsavszky Éva Kossuth-díjas, Nagy Anikó, Csákányi Eszter, Spindler Béla és Medgyessy Pál alakítja Nincsenek történeteim... Bisztray Ádám: Nikodémusz című könyvéről Mai program ÉDQSZ-klub, 11 óra: Muszti Bea és Dobai András verses, zenés műsora. Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 14 óra: Muszti Bea és Dobai András verses, zenés műsora. Somogy megyei Kórház, 15 óra: Kis tücsök együttes Latinca Művelődési Központ, 10 óra: Bimm-bumm bömbölő. A Mikroszkóp Színpad előadása. Csiky Gergely Színház, 15 óra: Füleskutya a va- rázstengemél. A Moszkvai Állami Zenés Gyermek- Színház vendégjátéka. Dorottya-szálló. 18 óra: szakmai konzultáció. Lehet írásrnű, amely elsőre cselekményével, izgalmas meseszövésével fogja meg az olvasót, s 'még a jó szem is csak utóbb figyel föl stílusára, közlésmódjára. Ismerünk ugyanakkor olyan alkotásokat, melyeknél a nyelvi modor, a kifejezés: különleges igénye vagyis a közvetítés csatornái hatnak inkább, mint az ábrázolt tárgy. Bisztray Adám Ni- kodémusz című könyve az utóbbiak közé tartozik. Nikodémusz alakjában Bisztray az önámító, a lehetőségeit elfecsérlő embert pá- hotja ki. Regénytől általában elvárható történet helyett egy önvallomás szóigái ehhez keretük A hányatott életű hadiárva, Nikodémusz barátsága a szerzővel kezdetben még felhőtlen.' »Felfokozott szeretete az eszmék, kalandok és szoknyák iránt, égő kíváncsisága a pokol és az ég bugyraiban örök keresésre ingerelték ...« — olvashatjuk később, Niko-j démusz nincs híján sem, szándéknak, sem elhatározásnak. Olyannyira nincs, hogy »-bukását" is ez az egyszerre sokat akaró lázongás okozza. Szándékai a cselekvés fölé nőnék. Nem ismeri fel ugyanis valóságos lehetőségeit, minit ahogy igazi célt sem lát Nágy nekirugaszkodásai hamar kiégnek. Egy különös barátság természetrajza a Bisztray-kötet. A szerző hőse jellemét apró megfigyelések, tapasztalatok alapján bontakoztatja ki. Ilyen, egymást lazán ölelő részleteikre épül egyéni elbeszélő technikája is. A sűrűn felbukkanó költői képek az olvasó számára ugyan lassítják a jellemfejlőd'és menetét, de segítségükkel a környezet érzékelhetőbbé válik. Az író személyes emlékeit idézi, ám valójában többről van itt-szó, mint a múlt felélesztéséről. A sajátos költői rálátás révén szinte kézikövjel’be kerül a tegnapi magán világ. Az érzé- letes életképek mögül a sürgető üzenet élességével csattan fel »az örök s fogyhatatlan forrás.«; a múlt szava: » .. . vigyázzunk egymásra — ismeive, ismeretlenül —. kik e kerek ég alatt összetartozunk!« Páratlan erénye Bisztray- nak a nyelvhasználat. Korábbi köteteit (Elfelejtett tél, farkasokkal, Csillagpázsit, Erdőn túli táj) olvasva már megcsodálhattuk - látvány erejű fogalmazását. Ez a mostani mű is csupa erő és fawtázia. Figyelemre méltó az író teljesítménye azért is, mért jól példázza, hogy átléphető a hagyományos sémák határa anélkül, hogy vétenénk a szabatosság, a pontosság ellen. Az élvezetet nyújtó, kifogástalan, stílus ugyanakkor nyelv- védelmünk szempontjából sem mellékes. Bisztray Adám könyve a Magvető Kiadó ra re sorozatában jelent meg. Véletlenül tudom, hogy a mű hosszú hányódás után kerülhetett csak íz olvasók kezébe. Ezért is örvendetes a hír: születőben /an már az újabb Bisztray- aötet, egy versesköi A Szalontay Mihály z utolsó nap — Tudom, hogy a kíváncsiság foglalkozási ártalom, de légy szíves menj le a kocsihoz. és ott várj! öt perc múlva ott leszek! — Jó, de gyere azonnal! Senkinek nem szóltam, senki nem tudja, a család sem. .. meg te tudod, hogy ki másnak kell még szólni. Ja, én már a pártközpontot fölhívtam. — Abban biztos voltam — morogta az Öreg. Visszament. Márta már kikészítve, cigarettázva állt az ablaknál, de amikor bejött, a cigarettát gondosan a hamutartóba tette, hozzáfutott, és kislányos- kodva a nyakába csimpaszkodott. Az Öreg szinte ellökte. A nő már-már meg akart sértődni, de ő megelőzte: — Márta, ne! Most ne! In- káhb segíts! Most igazán. Miklóst valami nagy baj érte, talán meghalt! i rn - Milyen MftkLJ — Na ne hülyéskedj velem, nem tudod, hogy kiről van szó? — csattant fel az Öreg, — Te ne hülyéskedj — csattant vissza Márta, mert veszekedésben gyorsabban járt az agya. — Miklóssal reggel beszéltem. Személyesen, Elmondtam neki, hogy idejövök hozzád. Szájon csókolt és a pofámba röhögött. Ha tudni akarod .,. Az öreg sóhajtott egyet. — Márta, most ne! Könyörgöm, most ne! Ismerem Ambrust, igazán ki van borulva, tudom milyen az, amikor csak műhiszti van rajta, most valami tényleg történt. Valami igazi nagyon rossz! Idefigyelj, én beülök a kocsiba és megyek egyenesen ... y-be, Ambrust elküldöm a feleségéhez, anyjához meg az apjához, Ambrus Tamással együtt menjen! Te pedig, ha tudod, érd eb Zsaá, «rétó, ■; Márta gyorsabban értette, mint, az Öreg mondta, mert annak agya pillanatnyilag’ csak a legszűkebb időben és feladatban, a következő tevékenységet tudta befogadni, tehát azt, hogy nadrág után zokni kell, zokni után cipő, inghez nyakkendő, az igazolványok helyükön vannak-e, kocsikulcs, az asztal fiók dobozából pénzt vett ki, és az agya így is zakatolt: zokni, cipő, ing. nyakkendő ... Így nem is hallotta Márta mit mondott, csak spét-reákcióbán érzékelte, hogy ha pines, valami pénzt ajánl fel, meg hogy menjen nyugodtan, minden rendben lesz, s nagyon vigyázzon magára, mert láthatóan rossz idegállapotban van, óvatosan vezessen, s este akármilyen későn, de hívja fel, mert ha nem, akkor ő éjjel személyesen idejön, akármit is mond a vőlegénye, mert hogy ő most bajban van, és segíteni kell, és ő — mármint Márta — nem az az ember, aki a bajiba jutottakat cserbenhagyja. Ez már a lépcsőháziban hangzott, szerencséjükre a ház előtt épp beérkezett a busz, Márta üdén, bájosan, * . katelezáea megszokott, rmrvidámsággal pattant fel a lépcsőre, s lóháttá a táskáját köszönés helyett Ambrus felé. 4. Ambrust a járda nélküli úttesten az autóbusz felszorította a kisdomb peremére, ahol le is ült, szinte lehuppant, és teljes tohonyaságában ott várta be az Öreget. Az melléje ült, s azt mondta: — Nem értem. Mondd el még, egyszer! Ambrus felkészült erre, tudta, hogy ez lesz a kérdés, már korábban úgy döntött, hogy a távirati lakonikusságnál marad, megszokott értekezleti- értekező stílusa és négyszemközti mentegetőző irányához képest élvezte a szómondatok drámai feszültségét. — Reggel,. Elindult, te is tudod. Megbeszéltük, hogy csak holnap jön vissza. És két anyagot hoz. Még szerencse, hogy nem számoltam rá. Én nem láttam, de Marika igen. Azt mondja, hajszolt volt, űzött. Így. Érted? Így. Direkte hajszolt és űzött. gmeáyketpjJí) Kelemen L&Jn«
