Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
{Am hevesebb a külföldi szén, késik a cement Miért utazik o fc? - Tüzép-beruházások Somogybán A tél közeledtével fokozott figyelem kiséri a tüzelőanyag- telepek munkáját. A vevők annak alapján minősítik a készletet, hogy kaptak-e vagy sem igényüknek megfelelő árut. Az építőanyag-ellátást is — elsősorban a hiánycikkek miatt — bírálják. Kabács Bélától, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat igazgatójától kérdeztük: — Milyen lesz a téli tüzelőellátás? — Több tüzelő kerül forgalomba, mint a múlt évben. Gond az. hogy az összetétele nem megfelelő: a vevő nem mindig azt találja a telepeken. amit. keres. Somogy ban például kedvelik a lengyel lángborsó szenet. Az idén 11 ezer tonna kerül a forgalomba: háromezer tonnával kevesebb, mint tavaly. Ez nem lesz elég, a telepek ezért csak másik szénnel keverve adják el. Kevesebb az NDK-rbrikett is. Ezt elsősorban Siófok, Ba- latonboglár és Kaposvár térségében keresik. A somogyi megyeszékhelyre még 100 tonna — az igényeknél kevesebb — várható. Pótolni magyar brikettből, iszapszénből és közép-dunántúli darabos szénből lehet A vártnál kevesebb a mecseki darabos szén is, ebből csak annyi kerül forgalomba, amennyire az ipar nem tart igényt, hiszen az egyedüli kokszolható szenünk. — A hiánycikkeket is figyelembe véve milyennek minősíti az idei téli felkészülést? — Nortnáü« időjárás esetén — tehát ha 6 Celsius foknál nem lesz hidegebb az átlag- hőmérséklet —, akkor biztosított az ellátás. — Érvényes ez a megállapítás a tűzifára is? — Fg van, néhány helyen azonban a fűrészelt« okoz gondot mert nem lehet gépet szerezni. Somogy bo n ösz- szesen három van a tüzép-te- lepeken és néhány magánkis- iparos foglalkozik fűrészeléssel. Az igényekhez képest nagyon kevés ez. A tüzép is venne gépeket ha kapna, de az országban nem gyártják. A fűrészszalag is hiánycikk: tíznaponként cserélni kellene, ha volna. Ennek következménye, hogy a kisiparosoknál emelkedett a fafűrészelés ára : mázsánként 10—12 forintot is elkérnek. — Sokan — elsősorban a falvakban — panaszolják, hogy fát csak a tüzép-telepe- ken kapnak, az erdőgazdaságoknál nem. — Az erdőgazdaság csak a saját dolgozóinak ad el fát — A két vállalat megállapodása ez? — Inkább a két minisztériumé. Az indok az, hogy az erdészet köbméterben, a tözép pedig mázsában számol: az egyiket centiméterrel, a másikat súllyal mérjük. így az erdőgazdaság beszállítja a telepre a fát mi pedig értékesítjük. — Tehát egy erdővel rendelkező településről beviszik a tüzép-telepre a fát. A lakók ott megveszik, és visz- szaszállítják. — Pontosan így van. — Nem túl drága ez a fa? — A szervezett forma ilyen, amely nélkül nincs megfelelő ellátás. Tovább folytatva a gondolatot: ha mindenki any- nyi fát vág, amennyit akar, akkor nincs tervszerű erdő- gazdálkodás. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a rendszer az ágfára nem vonatkozik. — Közben szállítási kapacitást köt le. Pedig a tüzelő házhoz szállítása sem gond nélküli. — Somogybán évek óta gond ez, mert keveset vállal a Volán. Pécsen például a tüzelő nyolcvan százalékát viszi haza a vállalat. Kaposváron a harminc százalékot sem éri el. Igaz, hogy sok a földút, ahova nem mindig lehet bemenni, ennek ellenére előbbre lehetne lépni. Biztos hogy jók a kaposvári Volán vállalat érvei, de szerintünk olyan időszakban, amikor nagyobb az igény — a pécsi vállalathoz hasonlóan — alkalmazhatnák az osztott rakodólapos kocsikat. Pécsen bevált az is, hogy mi vállaljuk a fuvart és átadjuk a Volánnak. Kaposvárod a saját irodájában tárgyal az ügyfelekkel. ‘ . — A lakásépítők szerint nem zavartalan az építőanyag-ellátás sem. — Területünkön 11 százalékkal több építőanyagot hoztunk az idén forgalomba A növekedés jóval magasabb a tervezettnél: változatlan áron 4.8 százalékos emelkedéssel számoltunk. Ez egyrészt abból adódik, hogy az ipar többet szálLitott: a Somogy—Zala megyei Tégla- én Cserépipari Vállalat például 6 millió kis meretű téglával gyártott többet. Közrejátszott az is. hogy januárban nagyok voltak, e készleteink. Szeptember végére viszont az egy évvel korábbinak 60 szazalekara csökkentek. — A nagyobb forgalom ellenére nem volt meg a kereslet és kínálat összhangja. — Az igényeknek így fa csak a 70 százalékát tudtuk kielégíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy az építőanyagokat gyártó kapacitás is véges. Betongerendából például tavaly 630 ezer metert adtunk el, az idén 650 ezer métert de hétszázezret kellett volna. Nagyon kevés a színes pala. Fenyőfűrészáruból is 3 ezer köbméterrel kevesebb érkezik az idén, mint amennyit vár* tünk. Nincs elég méretegységes ablak. A kapcsolt ge- ré htok os ablakból — ezt Csurgón gyártják — viszont van bőven: legföljebb egyes méretekből van átmeneti hiány. A cementhiánynak szállítási gond az oka. Ha azt, amit megrendeltünk, leszállítja az ipar, egész télen tároljuk, s a tavasszal adjuk el. Most kezdték szállítani a jugoszláv mészhidrátot is: 15 ezer tonna a lemaradás. A télen ezt is tárolnunk kell. — Ilyen körülmények között érthetetlen, hogy a helyben készített építőanyagokat nem mindig lehet kapni. A Kemikál barcsi gyárának termékeit például a barcsi tüzép-telep sem árusítja. — Amikor a barcsi gyárban megkezdődött a termelés, reklámoztuk a készítményeit. Az volt a véleményünk, hogy a kislakást építők munkáját könnyítik meg. A gond ezután következett, a gyár ugyanis nem kötött velünk éves szállítási szerződést. Az én véleményem szerint nem azért nincs telepeinken termékük, mert a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat nem akarja ezt. Állítom, ha éves szerződést köt velünk, nem lenne értékesítési gondja, és jobban járna a lakosság is. — Eddig az ellátás gondjáról volt szó. Mi a véleménye a somogyi tüzép-telepek állapotáról? Milyen fejlesztések várhatók? — A Dél-dunátúH Tüzép Vállalat 1974. január 1-én — egyesülés révén jött létre. Azóta Siófokon és Nagyatádon új telep épült, a boglár- lei leit jedig az idén a kétszeresére bővítettük. Balaton- fenyvesen 350 négyzetméter alapterületű fedett raktár létesült. A marcali telep kiviteli tervei is készülnek, és í tárgyalunk a barcsi telep új helyének kijelöléséről. Kaposváron megkezdődtek a tárI gyalások egy új nagy telep j építéséről. Ez a hatodik öt- ! éves terv feladata lesz, és t körülbelül 60—70 millió forintba kerü. A tabi és a csurgói telep korszerűsítése anyagi eszközeinktől függ majd. — Sokan állítják, hogy amióta a tüzép-nek csak telepei vannak a megyében, nem javult az ellátás. — Kaposváron volt egy megyei kirendeltségünk, amelyet azért szüntettünk meg. mert lassította az ügyintézést. A megyei vezetők is a vállalati központtól igénylik a tájékoztatást A telep vezetői ugyanakkor nagy önállóságot kaptak: igaz, hogy a központi árualapot mi osztjuk el, de a leszállításban már ők működnek közre. A helyi árualapból viszont önállóan vásárolhatnak, a központ csak az árkérdésekbe szól bele Az önállóság kiterjed arra is, hoav egyik telep a másikkal cserélje az árut. Tehát a telepektől is függ, hogy milyen aiz ellátás. A központi árualapból összességében nem jut több. I>r. Kercza Imre Kevés a fizikai dolgozó Sok a mezőgazdasági vizsgálat A Marcali Járási—Városi, NEB munkája fejlődött az elmúlt öt évben. Ez volt a megyei NEB-tagok véleménye a tegnapi népd ellenőrzési bizottsági ülésen elhangzott hozzászólásaik alapján. Az ülésen részt vett Király Ferenc, a járása pártbizottság első titkára is. A marcaliak legutóbb 1974- ben számoltak be a megyei NEB-nek. Azóta sok minden történt. Akkor 108 népi ellenőrük volt, ma 220, s ebben aa időszakban 139 vizsgálatot tartottak 452 egységnél. Nőtt tehát a népi ellenőrök száma, de tegyük hozza azt is, hogy nem elég aktivak. A járási NEB-nek így nagyon sok külső segítséget kell igénybe vennie egy-egy vizsgálatnál. Az ülés résztvevői nemcsak a népi ellenőrök aktivitásával voltak elégedetlenek, hanem az arányokkal is. Kifogásolták, hegy kevés közöttük a fizikai munkási, pedig ők egy-egy üzemi vizsgálatnál különöse,'. nagy segítséget nyújthatnának a bizottságnak. Elhangzott a javaslat: vizsgálják meg. vajon a könnyűipar fejlődését követi-e a munkaerő fejlődése, elegendő lesz-e a munkáskéz a különböző korszerűsítések után. Sok szó esett a NEB és. az egyes szervezetek közötti munkakapcsolatokról. A népi ellenőrzési bizottság szempontjából ugyanis fontos, hogy munkájuk során partnerekre találjon, s tőlük hasznos információhoz jusson. A vizsgálati tapasztalatokat viszont más szervek használhatják fel napi munkájuk során. A NEB részéről elsősorban a járási hivatallal való kapcsolat javítását hangsúlyozták. Szóba került a NEB-en belüli szakcsoportok szerepe. Korábban nyolc ilyen szakcsoport működött, nem sok eredménnyel. Éppen ezért néhány szakcsoportot összevontak, másokat megszüntettek, ahogy azt a heíyi viszonyok megkövetelték. Kiderült, hogy ez hasznos lépés volt, hiszen így a meglevő szakcsoportok tevékenysége már nem névleges. Lényeges még az évenként tartandó vizsgálatok száma. Az idén eddig 15 vizsgálat volt, ez sok. Az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében ugyanis csökkenteni j kell a vizsgálatok számát, ám sokkal alaposabb, mélyrehatóbb ellenőrzéseket kell tartani. Ugyanakkor ügyelni kell az arányokra, jelenleg ugyanis túlságosan magas a mezö- gazdasagi és kereskedelmi témák aránya a többihez képest. Ne felejtsük el, hogy a j járás könnyűipara, idegenfor-1 galma ugyancsak nem jelentéktelen. | A megyei NEB tagjai elfogadták a marcali NEB elnökének. Bállá Bélának a beszámolóját, majd más témákat vitattak meg. Félmilliós társadalmi munka Bővítik a nagybajomi fürdőt Űj medencét építenek a nagybajomi strandon. A 25x 12,5 méteres medence egymillió-kétszázezer forintba kerül, s ebből több mint félmilliót ér a társadalmi munka. Az OTSH négyszázezer forint támogatást adott, mivel az építkezés az iskolai úszásoktatás célját is szolgálja. Az ácsok elkészítették a jövendő medence zsaluzását. A deszkák most kerülnek le a helyükről, a betont ugyanis körben beömtotték közéjük. Az építkezés szeptember közepén kezdődött. A betonozás után következik az úgynevezett vízzáró réteg elhelyezése. A medencét jövőre használhatják. A nagyközségi tanács távlati terve szerint a csurgói faelemek segítségével fedett medencévé alakítják át. Ez olyan szempontból is hasznos elképzelés, hogy a környék fiataljai — például a kutasiak, a böhönyeiek — ott tanulnak majd úszni. Két kaposvári vállalat — a SÁÉV, a TANÉP — smotéra sok társadalmi munkát ajánlott fel és végzett a medaoea építésénél. Mikroszkóp alatt a tej A legutóbbi időkig csupán arról esett szó, mennyi tejet termetnek a gazdaságok? Alapvető kérdés az volt, hogy minden üzletbe elég tej és tejtermék jusson. A termelőket így — a mai napiig is áll ez — csak a mennyiség növelésére ösztönözték. Az élel- miszer-higiénilkusok ugyan már évekkel ezelőtt is elmondták, hogy a hazai tej összes í- ratartalma tűrhetetlenül magas, csakhogy hangjuk akkor még elveszett a mennyiségi növekedést (mellesleg joggal) sürgetők kórusában. Az utóbbi egy-két évben azután végre ugrásszerűen javultak a tehenészetek hozamai, s ma már a hazai ellátáshoz, sőt jórészt a tejtermékexporthoz is elegendő tej áll rendelkezésre, csakhogy... Hiába a tejáradat, ha annak nagy része biológiailag alacsony értékű, magas csíratartalmú. Kivel ne fordult volna elő, hogy az egy napra szavatolt (!) tej a hűtőben sem bírta fél napnál tovább... A baktériumgazdag tejjel a legkorszerűbb ipari technológia sem tehet csodákat. Am nem csupán a fogyasztók időnkénti bosszúsága a tét. Az egész hazai tejipar nemzetközi versenyképessége látja kárát, ha nem változik rövidesen a helyzet. Még a legtartósabb termékeink, a különféle sajtok sem találnak piacot két-háromezer kilométernél távolabb. A trappistának például minden mennyiségben vásárlója lehetne Ausztrália. Sajnos korántsem ez az egyetlen feltételes mód... Csupa üveg, csupa csempe, de... A gazdaságok jó részében világszínvonalat képviselő tehenészeti szaktelepek épültek az elmúlt évtizedben. A csupa csemp>e. csupa üveg helyiségek. a legkorszerűbb külföldi fejőberendezések mind azt sejtetik, hogy a tej minősége kifogástalan. Holott az ország több száz korszerű telepe között mindössze 3—4 akadt, amelynek teje alkalmas volt »tartós tej« gyártásához. Ha a tej üvegvezetékeken át emberi kéz érintése nélkül jut a hűtőtartályokba: vajon hol szennyeződik? A Kapxxsvári Mezőgazdasági Főiskolán végzett, kutatások is bebizonyították, hogy a tőgyből kijövő első »állott« teisugár a baktériumokinak valóságos tenyészete. Ez az első egy-két deciliternyi tej »szolgáltatja« a baktériumok mrűliárd.lait a további literekhez is. A fejőgép nem képes kül önválasztani a fertőzött cseppeket E tapasztalatok nyomán a kaposvári főiskola kutatói olyan berendezés prototípusát dolgozták lei, amely speciális érzékelők segítségevei nemcsak ezt az »elötejet« hanem a valamilyen okból el- színeződött tejet is képes különválasztani. A szaklapokban már publ ikált hi tűnő megoldás egyelőre csak a kísérleteknél tart Félő azonban, hogy önmagában az sem oldaná meg a tejtisztaság gondját, ha már minden üzem rendelkezne ilyen berendezéssel. Jelen'eg sem a technikaiműszaki feltételekkel, hanem a tehenészeti telepiek dolgozóinak higiénés szemléletével, gondosságával van baj. Az egyetlen vödörből lemosott húsz-harminc tőgy higiéniájáért senki sem vállalhat garanciát __A tej vezetékek és e gyéb berendezések fertőtlenítésére is sok helyen csak akkor gondolnak, mikor már — finoman szólva — nem kell mikroszkóp a szennyeződések felismeréséhez. »Tiszta az a tej. amelyben nem úszik semmi« — vélik ma is sok helyen. Nem csupán a jó szándék hiányzik azonban ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon, hanem az érdekeltség is. Miért vállalja az üzem közismerten nehéz munkaerőhelyzetében a higiénikus tej előállításával járó többletmunkát, ha a biológiailag tiszta tejért egy fillérrel sem kap többet. Olykor néhány száz liter nem higiénikus tej rontja több ezer liter minőségét. De megéri-e a néhány száz litert különválasztani? Aligha, hiszen az elszámolásnál csak a »liter beszél«. A higiénikus tej termelése a mostaninál lényegesen szigorúbb munkafegyelmet kívánna. csakhogy a jelenlegi létszámhiány mellett, megfelelő anyagi érdekeltség nélkül nehéz többet várni. Világosan látják ezt az állategészségügy és a tejipar szakemberei is. és már megkezdték a várhatóan 1082—83-ban bevezetésre kerülő, minőséghez kötött tejátvételi rendszer előkészítését. Somogybán például a megyei Állategészségügyi Állomás tavaly higiénikus tejtermelési programot kezdeményezett, amelyben jelenleg. már tíz gazdaság vesz részi. A barcsi, nagybajomi, ráksi, kis- gyaláni, topionári, csokonyavi- sontai, tótújfalud, karádi és sávolyi tsz-ben, valamint a Dél-somogyi Állami Gazdaságban rendszeresen mérik a tej csíratartaimát Elgondolkodtató. hogy ezekben a jó példaként számon tartott üzemekben a tejnek 81 százaléka kifogásolható higiéniai szempontból! (Mi lehet a helyzet a többinél?) Viszonylag elfogadható, e magasabb követelményeknek is megfelelő tejmintákat csak a kisgyaláni tsz biissüi telepén sikerült venni. Nincs csalhatatlan mérce A szakemberek felkészítése, ha úgy tetszik a szemléletformáló munka már országszerte megkezdődött. A csíraszám szerinti tejátvétel bevezetése azonban korántsem lesz egyszerű feladat. Nem csupián azért. mert. a rendszer létrehozása új. jól fölszerelt tejellenőrzési hálózat kiépítését kívánja, s ez sok-sok millióba kerül. Azért sem. mert nincs ma tökéletesen hiteles mérce a tejminőség megállapításához. A több napos laboratóriumi módszer igen pontos ugyan, de használhatatlan, hiszen mire készen állna a piontos eredmény, megsavanvodna a legjobb tej is. A használatos i gyorsmérés viszont könnyen »becsapható«. Minden szakember tudja, hogy az antibiotikummal kezelt tehenek teje alig tartalmaz baktériumokat. így tehát egyetlen injekcióval is lehet »javítani« a minőséget. Ezért azonban már csak azért sem járhat prémium, mert az ilyen tej az emberre is veszélyes lehet: allergiás megbetegedést okozhat. Tehát több nyitott kérdés megnehezíti a minőség szerinti átvétel gyors bevezetését. Állategészségügyi szakemberek szerint a megye tehenészeti telepeinek kétharmada minden olyan technikai feltétellel rendé!kezik, mely a minőségi tejtermeléshez szükséges). Jó volna, ha legalább ezeknek az üzemeknek a szakvezetői már most fontolgatnák. milyen lépiéseket kell tenniük, hogy elébe menjenek a három-négy év múlva várható új követelményeknek. Bíró 1'ereM
