Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-23 / 248. szám

Helyrebilfent a mérleg rhm maradt tanácstalan a tanácstag Nem jó, ha a tanácstag tanácstalan, hiszen ez nem a2 egyén tájékozatlansága Ilyen esetben, hanem az egész vá­lasztókörzeté is: nem tud ugyanis felvilágosítást, útmu­tatást adni az érdeklődő la­kosoknak a fontos közérdekű témákban. Éppen ezért fon tos, hogy a tanácsülés min­den napirendjéről kialakult véleménnyel, gazdag érv­anyaggal, teljes tájékozott­sággal mehessen haza. Nagyon jó példával szolgált a Kaposvári Városi Tanács legutóbbi ülése arra, hogy milyen hézagai lehetnek a ta­nácstagok tájékozottságának. A testület elé került Az ipari szövetkezetek tevékenysége, szerepük a város ellátásában, működésük továbbfejleszté­sének feladatai című téma a KISZÖV elnökének az előter­jesztésében. A 15 oldalas és 14 táblázattal kiegészített anya­got a KISZÖV elnöke még szóban is kiegészítette, kérve, a tanácstagokat, hogy vitassák inog a kisipari szövetkezetek kaposvári tevékenységét. Sajnos, a felszólításnak ez esetben nem. volt különösebb hatása-. Az elnök már majd­nem bérc kész tette a napirend tárgyalását, amikor végre a magasba emelkedett egy meg­hívott . keze, a Szolgáltató ipari Szövetkezét elnökhelyet­tese felolvasta az előre meg­írt hozzászólását Utána az egyébként tanácstag szövetke­zeti elnök a Lady Ktsz gond­jait ecsetelte hosszan. A- ta­nácstagok egy része ekkor már beszélgetett, volt, aki szakkönyvet olvasott, félhan­gosan elhangzott olyan meg­jegyzés is: no, ez a téma mindjárt unalomba fullad. Nem így történt, mert fel­állt egy tanácstag, aki nem szakember, a szolgáltatás eredményeit és gondjait azon­ban jól Ismeri Kuposváron. A tanítóképző főiskola igazgató­helyettese megfogalmazta azt a véleményét, hogy ebből a jelentésből nem derül ki: a szövetkezetek ki tudják-e elé­gíteni az igényeket. Ha eset­leg nem. akkor miért. Szerin­te minden jelentés, mely a tanács elé kerül, a lakosság igényeit állítsa a középpont­ba a tanácstagok ugyanis a lakosságot képviselik. A tes­tület elé került anyag éppen ebből a szempontból hiányos, s éppen ezért mint tanácstag, a helyzetet illetően tanácsta­lan. Nem akar pletykákat, hallomásokat ellenőrzés nél­kül elmondani, de tudja, hogy baj van olykor a szolgáltatás­sal. A tanácstagok mindjárt, fel­élénkültek, amikor- a főigaz­gató-helyettes az 6 vélemé­nyüket ,1a tolmácsolta, más azonban már nem kívánt fel­szólalni. így a K1SZ0V elnö­ke összefoglalta a »»vitában* elhangzottakat. Sajnos, a ta­A fejlesztés ma mír elkerülhetetlen Hz első lépések után A , .gyakorlat Igazolta, hogy a mezőgazdasági üzemek kö­zötti együttműködés jelentős eredményeket hozhat. Elég csak a különféle termelési rendszerekre gondolnunk. A bizonyító erejű tények, vala­mint a felismert szükségsze­rűség arra késztette annak idején a barcsi járás kilenc termelőszövetkezetét, hogy olyan termelési ágban hangol­ják o.ytze tevékenységüket, mely a hagyományos mezó- gazdéságl ágazatok között né­mileg »-mostoha* szerepet ka­pott. Termel őszővefkezet! sajá­tossá«, hogy egy-egy gazda­ság viszonylag kicsi erdőterü­lettel rendelkezik, amelyik ugyan jelentős bevételt képes hozni, de mégsem elegendő nagy ahhoz, hagy a napjaink­ban mindjobban fogyó élő­munkáéról korszerű gépekkel helyettesítsék. Egy ilyen er- dőtnüv'elő gép ugyanis nem­csak túl drága egy gazdaság­nak, de a maga — átlag 300 —400 hektár területű — er­dejében nem is használható ki kellően, A kilenc taggazdaságot la­za formában összekötő Dra­va menti Fagazdasági Tár­sulás e célok elérésére jött létre, amint arról Palaczki József, a társulás vezetője tá­jékoztatott. — Rövid közös múltra te­kinthetünk vissza, így nagy eredményekről még korai volna beszámolni. Egy azon­ban máris bizonyosba .társu­lás mérhető gazdasági ered­ménnyel járt a résztvevők számára. Eddig ugyanis a gazdasá­gok külön-külön ajánlották fel fájukat a vevőnek, most a társulás a közvetítő cégek kihagyásával, nagyobb tételt, ajánlhatott fel a külkereske­dő vállalatoknak. Az ered­mény: a korábbinál kedve­zőbb áron, a felajánlott fa több mint. kétszeresét értéke­sítettük az első három ne­gyedévben. A »több mint kétszeres- bevétel. meghaladja a nyolc és fél millió forintot. »Átütő sikerről* persze még korai volna beszélni, mert a ta­pasztalatok azt mutálják, hogy a szemléiét nem válto­zik a gazdasági eredmények­kel azonos tempóban. Az érintett üzemek faki­termelési lehet őségeik ne' csak mintegy 70—75 szazaié­it* használjak ki évente, sí még ez a nem túl jó arány •ia egyre csökken, hiszen nyolc évvel ezelőtt a körzet­ben több fát termeltek ki, ■ mint tavaly. Az erdőben dolgozók szá­ma csökken, senkit sem vonz az erdei munka. Ha ma kevés a dolgozó, a jövőben még kevesebb lesz... Leg­alábbis olt, ahol a jelenlegi elmaradott technika Jóezeré­vel o»ak annyiban különbözik a hajdanitól, hogy • súlyos fűrészeket, fejszéket a «ivltó Stihl-fűrész váltotta föl. — Három fő tevékenységre fordítjuk erőinket — mondta Palaczki József. — Szakmun­kásképzés keretében az okta­tással, a továbbképzéssel, il­letve a kereskedelem fejlesz­tésével. foglalkozunk. Tanfo­lyamokat szervezünk, » ott vagyunk minden jelentős or­szágos bemutatón, tanácsko­záson. Ezekre az utakra több­nyire fizikai dolgozókat vi­szünk magunkkal, hogy min­dennapi mankójukban kama­toztathassák a látottakat A közelmúltban Szcnlgott- hárdon tartott első országos termelőszövetkezeti erdészeti napok is jelzik, hogy a t&z- erdőgazdálkodás mind na­gyobb hangsúlyt kap. A társult termelőszövetke­zetek mintegy 12 ezer hektá­ros erdőterületén lehetőség van a korszerű fagazdálkodás teljes termékpályájára a maggazdái kodástól a fafeldol­gozásig, sőt a melléktermé­kek hasznosítására is. Nem kétséges azonban, hogy ez közös befektetések nélkül csak illúzió. Hagyományos módon, hagyományos eszkö­zökkel a társulás sem ké­pes nagyobb eredményeket elérni. Erre csak szorosabb együttműködéssel van lehető­ség, azaz szükségszerű, hogy a résztvevők közös anyagi alapot létrehozva' közösen vá­sároljanak korszerű és nagy teljesítményű gépeket. . Erre egyelőre még nincs mód, többnyire a szűkös pénzügyi keretek miatt. Azon­ban a befektetés elkerülhe­tetlen. s akko'r kell rá pénzt költeni, amikor még »nem. szól a vészcsengő", jelezve, hogy elfogyott a munkaerő, amikor zökkenőmentesen alakítható át egy hagyomá­nyos technológiájú és techni­kájú termelést ág korszerű gépekkel fölszerelt, . modern nagyüzemmé. h A. nácstalan tanácstag nem olyan választ kapott, mint elvárta volna a testület. Az összefog­laló szerint nem általában, hanem konkrétan kellett vol­na bírálnia, különben is nem­csak a szövetkezeti mozga­lom feladata az ellátás, a té­ma gazdája egyébként is a ta­nács. Rossz szájízzel keltek volna fel a tanácstagok az.asztalok mellől, ha ilyen lezárással fe­jeződik be az ipari szövetke­zetek munkájának megtárgya­lása. Éppen ezért szót kért a városi pártbizottság első tit­kára. Meglepte, hogy nem tet­tek több észrevételt, noha sok még a tennivaló a szolgálta­tás javításában. A jelentés, a statisztikák a szövetkezetek dinamikus fejlődését, bizo­nyítják, a tanácstagnak még­is igaza van abban, hogy nem minősítette:' milyen az igé­nyek kielégítése. A KISZÖV elnöke azt kérte, hogy konk­rétan mondja meg a tanács­tag, hol van hiba a szolgálta­tásban. Tudjn-e akkor, meny­nyi időre vállalnak egy za­kót, egy ortopéd cipőt, eg.y műstoppolást? Miért kell mindehhez három-négy hó­nap? Azt tanácsolta, hogy a szövetkezet eddigi tevékeny­ségét elismerve arra Is hívják fel a figyelmet: még felelős­ségteljesebben dolgozzanak a szolgáltatás iránti követelmé­nyek. teljesítéséért. Ehhez a tanács szintén megadja a se­gítséget. Érdemes levonni a tanul­ságot a tanácsülésen történ­tekből A lakosság joggal el­várhatja egy ilyen közérdekű téma tárgyalásakor, hogy kép­viselői sokkal határozottab­ban tolmácsolják a közhangu­latot, valóban kérdezzenek és vitatkozzanak. A másik tanul­ság: nem mindig vised jó irányba a tanácskozást a té­mában illetékes szakemberek korai véleményalkotása, elve­szi a kedvet az úgynevezett -laikusok« tapasztalatainak elmondásától.-S a jó szándc- * kú kérdési ö I tevésre sem a legjobb válasz a kioktatás. A városi pártbizottság első tit­kárának határozott véleménye billentette helyre az egyen­súlyt a tanácstagokban is: .senki sem ment el tanácstala­nul az ülésről. UjM Gél* Vasi munkásőrök között Szolgálatban, munkában becsülettel Formálódik a vívópenge Mákos Peren« kovács, munkásór keze alatt. Parancsszavak hangzanak. A terep színébe beolvadó, ál­caruhát viselő munkasőrök futva, kúszva rohannak, hogy elfoglalják helyüket, s meg­kezdhessék a közeli erdőben elrejtőzött «-ellenség" felszá­molását, elfogását. A Vas megyei Nádasd köz­ség környékén, az Almásdl- erdő és a Darabos-hegyre vivő út mellett vagyunk. Itt tartanak bemutató gyakorla­tot a megye körmendi egysé­gének munkás-őrei, számot adva félkészt! 1 tségükröi, fe­gyelmezel tségüíkről. A hűvös szél, a vizes fű ne­hezíti, ám nem gátolja a fel­adat megoldását. A parancs­nok — Sós Tibor — figyel­mét semmi nem kerüli el. Pa­rancsai határozottak, s ez lát­szik a végrehajtáson is. Rakéták jelzik, hogy a ku­tatócsoport meg a bekerífök valamennyien elfoglalták he­lyüket. Fegyverek ropognak, ködg,rónátok füstje takarja az erdőit, az "ellenség" — hasz­talanul — elkeseredetten vé­dekezik, nem bír a felszámoló csoport rohamával.., Ezt a gyakorlatot azt köve­tően tartották, hogy a műn­Nem többet, jobbat A jó dohánynak korlátlan piaca van Amilyen vészjóslóan kesxló- •dott, olyan jól végződött az ev a dohánytermesztők számára. Több is, jobb is ]ett a dohány a korábbi évek termésénél, s örvendetes, hogy kórokozó sem támadta a növényeket. A betakarítás már befejeződött, s bar a felvásárlás még nem kezdődött meg, a szakembe­rek már pontos képet alkot­hatnak arról, mennyi és mi­lyen minőségű lett a termés. Fodor József, a na&»atádi .dohánybeváltó vezetője nem­csak a betakarítás, hanem a szárítás Idején is sorra láto­gatta a gazdaságokat. — A termés a nyári esők hatására megjavult, de na­gyon sok függ a me»térségéé szárítástól. Egyre több megyei gazdaság termeli ugyanis a külföldön keresett Virgínia fejtát. mely csak mestersége­sen szárítható. Ez a művelet dönti el a dohány végső mi­nőségét. ha itt hibázik vala­mi, kárba veszhet az egész évi munka. Az idén az első é* másod - Osztályú dohányért a korábbi­nál lényegesen többet, míg a harmadik, negyedik, ötödik kntpáriákért nagyjából vál­tozni ihn árat fizet az állatni felvásárló. — Ezzel is a minőség javí­tására akarunk ösztönözni. Most várhatóan mintegy 30 százalékkai lesz több az ex­port minőségű alapanyag, de bőven vön 1 még javítaniva­lónk. — Vajon a több jó dohány elkel a ptacon ? , — Korlátlan az exportlehe­tőségünk. Es az iparnak is kedvező lenne, "ha a dohány nagyobb százalékban tartal­mazná a »-vezető minősége­ket". Köm,yebi) és gyorsabb volna a feldolgozás, kevesebb ideig állnának raktárban a bálák. Az agrotechnika fejlődésé­vel a legtöbb gazdaságban el­érték az elérhető legnagyobb termésátlagot. A mennyiség ideje után a minőség idősza­kát élik a dohánytermesztők. Ezt jelzik a megváltozott fel­vásárlási árak, s az egyre többfelé látható félautomata Sirokkó, mesterséges dohány­szárítók, melyek kezelése nemcsak szakértelmet, hanem rendkívül nagy figyelmet is igényel. Ma még »ok helyen csak nz első lépések tapasztalatait is­merik a gazdaságok dolgozói, vezetői, igénylik a felvásár­lók. a szakértők támogatását. A' kedvező árviszonyok bizo­nyára- arra *is felhívjak a fi­gyelmet: érdemes tanulni, hogy egy jövedelmező mező-, gazdasági ág a maximális be­vételt hozza. A felvásárló cég vezetője »zeri.nt az agrotechnikai fel­adatoknak a pontos végrehaj­tásával .mintegy 20 százalék­kal lehetne még Javítani a minőséget. Így elérhető vol­na az, amit — elméletben — ft szakemberek már bizonyí­tottak: a hazánkban termeit dohány rgyharmada expOrl- mmőscgü leave*. kásőrség, megyei parancsnok­ságán tájékoztató hangzott el a testület életéről, a megye fejlődéséről, s a tervekről, amelyek megvalósításában nagymértékben számítanak a munkásőrökre. Először Rácz János, a me­gyei pártbizottság titkára szolt a múltról, jelenről, jövőről, számokkal, adatokkal illuszt­rálva a változást — Muríkásőreink eddig Is nagy segítséget adtak me­gyénk fejlődéséhez, azt kér­jük tőlük, hogy a jövőben is álljanak becsülettel helyt a szolgálatban és a munkahe­lyükön egyaránt — mondotta többek között. . Nagy György, a munkásőr­ség országos parancsnokának első. helyettese szintén erről beszélt, amikor elmondta, hogy külön a testületben nem indítottak versenyt a párt XII. kongresszusának és felszaba­dulásunk 35. évfordulójának tiszteletére. Azt várják a munkásőröktől, hogy szolgá­lati feladataik kiváló ellátása mellett ők legyenek az üze­mekben a verseny kezdemé­nyezői, mutassanak példát. Takacs József megyei pa­rancsnok már arról tájékoz­tatott, hogy az elmúlt '»etek­ben, hónapokban a vasi mun­kásőrök a szolgálatban és a munkában egyaránt becsület­tel helytálltak. Szentgotühárd, kaszagyár. A Rába folyó mellé épült ez az üzem, még a század első éveiben, most 76 esztendős. Kezdetben csak kaszát, ka­pát, ásót, sarlót, később pedig kardot, vívópengét készítet­tek. Ma a hagyományos ter­mékekből már keveset készí­tenek. Munkásdinasztiák ala­kultak ki az elmúlt csaknem nyolc évtized jjorán, melyekre a munkásőrségben is minden­kor számíthattak. Elismeréssel beszéltek a gyár gazdasági és pártvezetó: a szocialista brigádokban te­vékenykedő, azokat ( vezető munkásörökről, akik á kong­resszusi es a felszabadulási verseny példamutatói. • — Az ő kezdeményezésük­nek, munkájuknak köszönhe­tő hogy a tavalyi 380 milliós termeléshez képest az idén .520 millió értékű gép és szer­szám készül a gyárban — mondták a tájékoztatás al­kalmával. Korszerű automata gépso­rok, a régi kovácsü.zcinakét, idéző -fa rkaahalapácsok« za­ja, dübörgése, nehéz, fojtó le­vegő a műhelyekben. Bizony nem könnyű itt helytállni. Az egyik, munkásdinasztía képviselője Mákos Ferenc munkásőr, aki 30 éve dolgo­zik a gyárban kovácsként apja, nagyapja példáját kö­vetve. Társai és a gyár ve­zetői á penge művészének ne­vezik. Virtuóz ügyességgel forgatja az izzó acéldarabkát, s a kalapács alatt pillanatok alatt formálódik a vívópem- ge. Egy-egy darabot 2,5 perc alatt készít el, műszakankérrl százharmincat. Vele, s még nagyon sók má­sik társával is találkoztunk a bemutató harcgyakorlaton. Só- tpnyban, a harcszerű lövésze­ten kiváló- eredményt értek el, bizonyítva, hogy parancs­nokaik nem túloztak, amikor árnál szóltak, hogy a vasi munkásőrök szolgálati és gaz­dasági feladataikat egyaránt becsülettel hajtják végre. Öriszentpéter mindössze 1200 lakosú nagyközség. Itt dr. Ábel László vezérőrnagy, a határőrség politikai főcso­portfőnöke anról az összefo­gásról beszélt, amely hosszú évek során kialakult a ha­tárőrség és a munkásőrség között. — Munkásőreinik megér­tették, s ezt naponta bizo­nyítják, hogy határaink vé­delme, a határsértés megaka­dályozása ugyancsak fontos feladatuk.. Csak dicsérni lehet azokat, akik e munkában is példát mutatnak —- mondotta többek között. / Olyan munkásőrökrői szólt elismeréssel, mint a sárvári Krizsa Boldizsár, aki 16 ha­társértőt fogott el. Az őri- szenipéteri Bodó Péter 11 el­fogással büszkélkedhet. Gőcze László mbnká&őr, mozdonyve­zető pedig munka közijén — mozdonnyal — fogott el egy haláreértót. S még nagyon so­kan vannak, akik hatáirsér- téat akadályoztak meg. Jártunk Antalite Pál pa­rancsnok határőrsén, mely a munkásőrökkel közúton tevé­kenykedik évek óta Ennek az együttműködésnek az ered­ménye, hogy kétszer nyerték el eddig az élenjáró címet, s kapták meg a KISZ KB ki­váló zászlaját. — Meglesz a harmadik élen­járó cím is — mondják a fia­tal határőrök, akik között két somogyit találunk: Horváth Attila, kaposméröi lakatost és Triper Lajos siófoki autósze­relőt; akinek helytállásáról az őrsparancsnok elégedetten be­szélt. — Több megyében láttunk már ilyen gyakorlatot, ismer­kedhettünk. a munkásőrök; lazdasági tevékenységével. ülünk, hogy tanúi lehettünk an: 't a példás fegyelmezett­ségnek amellyel a vasi mun­kásőrök a szolgálatban, a gyakorlaton és az üzemekben erősítik a testület tekintélyét — hangsúlyozta a bemutatót követően Hegedűs Ferenc ez­redes. a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának osz­tályvezetője, és erről szólt ár. Csikós József, az MSEMl? KB munkatársa is. Jó érzéssel távoztunk Vas megyéből. A munkásőrök, a határ őrök becsülettel látják el Szolgálati feladataikat; s áll­nak helyt a munkában is! Szalai I,ászló fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents