Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

SALT-II Nemzetközi infláció Közlemény a KGST 92. üléséről Moszkvában közleményt j tettek közzé a Kölcsönös Gaz- ; dasági Segítség Tanácsa Vég- 1 rehajtó Bizottságának 92. üléséről, amelyet október 16— 18. között tartottak meg a szovjet fővárosban. Az ülésen a tagállamok ál­landó képviselői, a kormányok elnökhelyettesei vettek részt: Bulgáriát. K. Zaren, Csehszlo­vákiát R. Rohlicek, Kubát F. Bravo, Lengyelországot K. Secomski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát M. Peldzse, az NDK-t G. Weiss, Romániát P. Niculescu, a Szovjetuniót K. Katusev, Vi­Brown Ázsiában Ügy tűnik, nemcsak Euró­pában, hanem a világ más térségeiben is aktivizálódik az amerikai katonapolitika. Erre utal Harold Brown hadügy­miniszter vezetéséivel Dél-Ko- reában konzultáló küldöttség. Az amerikai hadügyminiszter egyébként a tervek szerint Szöulból Tokióba, majd Pe­king be látogat. Már önmagában az USA és a Pák Csöng Hi diktatúra közti újabb katonai jellegű tárgyalás is figyelemreméltó. VoU idő — nem is olyan ré­gen —, amikor a Pentagon a Dél-Koreában állomásozó haderejének, lényeges csök­kentését fontolgatta. Ám az­óta új koncepciót dolgoztak ki az Egyesült Államok stra­tégái, s a csökkentés helyett az erősítés mellett foglaltak állást. A Carter-komiány — mint arról Brown tájékoztatta a szöuli rezsimet — hozzájárult 60—70 Phantom F—5e típusú sugárhajtású vadászbombázó dél-koreai összeszereléséhez. Az alkatrészeket a Northrop Co. amerikai katonai repülő- gépgyár szállítja. Arról *s tár­gyaltak az amerikai és a dél­koreai politikusok, hogy — a szöuli diktátor kívánságának megfelelően — a jelenlegi 40 ezer fős amerikai kontingenst nem csökkentik, ellenkezőleg, esetleg növelik. Nem kevésbé aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Ál­lamok további 24 A—10-es repülőgépet leüld Szöulnak. A dél-koreai hadsereg fegyver­etnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és Ju­goszlávia közötti megállapo­dás alapján a végrehajtó bi­zottság ülésén részt vett Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST-nél. Részt vett a munkában Nyi- kolaj Faggyeje v, a KGST tit­kára. Az ülésen Rudolf Roh- licek, Csehszlovákia képvise­lője elnökölt. Az ülés résztvevői melegen üdvözölték az NDK küldöttsé­gét s rajta keresztül a köz­társaság dolgozóit a történel­mi esemény, az NDK megala­kulásának 30. évfordulója al­kalmából. A végrehajtó bi­zottság megállapította, h >gy az NDK az NSZEP vezetésé­vel kiemelkedő sikereket ért el a társadalmi-gazdasági fej­lődésben, tevékenyen hozzájá­rul a KGST keretein belül a testvéri gazdasági együttmű­ködés fejlesztéséhez és meg­szilárdításához. Armak kapcsán, hogy a Jugoszláv Szövetségi Szocia­lista Köztársaság és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa között 15 évvel ez­előtt hozták létre az együtt­működést, a résztvevők meg­állapították: az együttműkö­dés sikeresen fejlődik, a tel­jes egyenjogúság, a szuvere­nitás, a nemzeti érdekek é6 a kölcsönös előnyök tisztelet­ben tartása elveinek alapján. A végrehajtó bizottság ülé­sén a fő figyelmet a KGST XXXIII. ülésszakán hozott határozatok gyakprlati meg­valósítása kérdéseinek szen­telték. Jóváhagyták azoknak a többoldalú együttműködési megállapodásoknak és más intézkedéseknek jegyzékét, amelyek arra Irányulnak, hogy megvalósítsák az ipari, a mezőgazdasági és a közleké- dési hosszú távú együttműkö­dési célprogramokat. Ezeket az intézkedéseket a KGST szerveinek a tanács XXXIV. ülésszakáig terjedő időszakban kell kidolgozniok. Megvitatták, hogyan áh azoknak a szerződéseknek az előkészítése, amelyek fejlesz­tik és szélesítik a szakosítást és a kooperációt a traktorok és egyéb mezőgazdasági gé­pek, az automatikus gépsorok, a különleges, a nehéz és az egyéb fémmegmunkáló gé­pek, így a programvezérlésű szerszámgépek gyártásában, valamint az ezekhez szüksé­ges egységesített kiegészítő alkatrészek és berendezések gyártásában. A tanács megfelelő szerveit megbízták azzal, hogy dolgoz­zák ki azoknak az együttmű­ködési intézkedéseknek, a ter­vezetét, amelyek a műszaki színvonal emelésére és a ter­mékek minősége javítására irányulnak. Ugyancsak meg­bízták a tanács szerveit az olyan javaslatok kidolgozásá­val is. amelyek célja, hogy a gépgyártásban, a rádiótechni­kai és az elektronikai iparban szélesebb körben alkalmazzák a szabványosított elemeket. Ugyancsak javaslatokat kell kidolgozni arra, hogy korsze­rűsítsék a KGST tagállamai­nak közös erőfeszít őseivel épülő objektumok építésének gazdasági és szervezeti fel­tételeit. A végrehajtó bizottsáe át­tekintette, hogyan valósítják meg az érdekelt KGST-tag- államok azokat az intézkedé­seket, amelyek rendeltetése: többoldalú alapon számos olyan ipari létesítmény fel­építése a Vietnami Szocialis­ta Köztársaságban. amelyek nagy jelentőségűéle az ország népgazdaságának fejlődése szempontjából. A KGST XXXII. és XXXIII. ülésszakán határoza­tokat fogadtak el az együtt­működés szervezetének töké­letesítéséről. A végrehajtó bizottság ülése ezzel kapcso­latban jóváhagyta a tanács több szervének normatív do­kumentumait, amelyek a gya­korlati munka hatékonyságá­nak növelésére irányulnak. Áttekintették és jóváhagytak több olyan intézkedést is, amelynek célja, hogy megja­vítsa aiz együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a tanács tagálla­mai által létrehozott nemzet­közi gazdasági szervezetek k,- zött. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a tagállamok gazdasá­gi és tudományos—műszaki együttműködésének néhány más kérdését is és megfelelő határozatokat hozott ezekről. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés jegyé­ben ment végibe. CMTT) Újabb akadály hárult el Csütörtökön újabb akadály hárult el a SALT—II. szerző­dés amerikai ratifikálásának útjából. Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága: 10:5 arányban leszavazta Richard Stone de­mokratapárti szenátornak azt a javaslatát, hogy az ameri­kai terminológiában golf osz­tályúnak nevezett diesel-meg­hajtású tengeralattjárókat is vonják be a SALT—II. szer­ződéskeretébe, mivel — úgy­mond — azok alkalmasak le­hetnek nukleáris fegyverek hordozására. Stone javaslatá­val szemben foglalt állást Frank Church szenátor, a külügyi bizottság elnöke: az indítványt a SALT—II. szer­ződés megtorpedózására tett kísérletnek nevezte és felhív­ta a bizottság tagjainak fi­gyelmét, hogy a Szovjetunió aligha nyugodna bele ilyen utólagos módosításba, és így ez az egész szerződés létét veszélyeztetné. Szerdán kudarcot vallott Howard Baker republikánus szenátornak az a próbálkozá­sa is, hogy a » Beckíire--nek nevezett szovjet középhatósu­garú bombázót is minősítsék hadászati fegyvernek, s így a SALT—II. hatálya alá eső harci eszköznek. Munkabeszüntetés az olasz repülőtereken Az olasz polgári légiiközie- kedést toronyból irányító, több mint ezer katonatiszt és altiszt péntek reggel nyolc órától nem jelent meg mun­kahelyén, követelve azt a jo­got, hogy leszerelhessen a lé­giforgalmi szolgálatból. Emiatt káosz fenyegeti az egész euró­pai légiközlekedést, mivel a keLet—nyugati járatok az olasz repülőtereket kikerülve, a túlzsúfolt svájci, oszciák vagy észak-afrikai útvonalakat kénytelenek igénybe venni. A Légiforgalmi Ellenőrök Nem­zetközi Szövetsége (Ifa'ca) felhívta a külföldi légtársasá­gokat, hogy pénteken déli 12 órától kerüljék el Olaszor­szág légterét. Az olasz légi forgalom re­pülés irányítói olyan munka­helyekhez ragaszkodnak, ahol polgári alkalmazottként dol­gozhatnak, ezenfelül maga­sabb fizetést és sztrájkjogot követeinek. setének kiegészítésére és kor­szerűsítésére pedig Amerika kilátásba helyezte, hogy a külföldi katonai hitelnyújtás keretében Dél-Koreánák prio­ritást biztosítanak. Brown hadügyminiszter Szóidból To­kióba utazott. Az utóbbi idő­ben lépéseket tettek a japán­amerikai együttműködés foko­zására « — Pekzngre tekint­ve. Valószínű, hogy ez év vé­gén vagy 1980 elején Kínába látogat. Az USA és Kína kö­zött nem jött még létre fegy­verzet-, illetve hadianyag el­adásáról szóló egyezmény. Amerika azonban hozzájá­rul ahhoz, hogy NATO-szövet­ségesei teljesítsék Peking ilyen irányú megrendeléseit. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok elektronikai berendezé­sekkel támogatná Kína kato­nai potenciáljának növelését. A hadügyminiszter pekingi eszmecseréin bizonyára ismét elhangzik majd az a kínai ké­rés, hogy az USA vizsgálja felül korábbi álláspontját és tegye lehetővé katonai felsze­relések szállítását. Egyszer­smind jó alkalmat kínál az amerikai hadügyminiszter lá­togatása arra is, hogy az USA érdekeinek megfelelően befo­lyást gyakoroljon a kínai ve­zetés katonapolitikájára. Éleződő válság Dél-Koreában A sorozatos kormányellenes tüntetések és az azokat köve­tő brutális elnyomó intézke­dések nyomán minden való­színűség szerint az utóbbi tizenöt év legsúlyosabb poli­tikai válsága alakult ki Dél- Koreában — ez a nagy hír- ügynökségek és a politikai megfigyelők többségének vé­leménye. Miután a hét első felében Puszanban, Déi-Korea máso­dik legnagyobb városában rendkívüli heves összecsapások zajlottak le a diák- és mun­kástüntetők, valamint a rend­őrség között, a hét második felében a Pák Csöng Hi-re­zsimmel szembeni elégedet­lenség és nyílt fellépés átter­jedt a Puszántól nem messze fekvő, kétszázezer lakosú Ma- szan ipari városra is. Péntek­re virradó éjjel, mintegy ezer diák tartott tiltakozó gyűlést a maszani egyetemen. Ezt kö­vetően az egyetemistáik az ut- I cára vonultak és a csatlakozó ‘ lakosokkal rendszerellenes tüntetést tartottak, a tüntetők megtámadták a kormánypárt helyi épületét, valamint több rendőrőrszobát is. A rendőr­ség brutálisan lépett fel a tüntetők ellen, s mintegy két­száz személyt letartóztatott. A dél-koreai tüntetések hát­terét elemezve, a japán sajtó a tömegek elégedetlenségének főbb okait abban látja, hogy igen rossz az ország gazdasá­gi helyzete, nagy a munkanél­Rendkívüli állapot van érvényben Dél-Koreában. A képen: a hadsereg egységei őrzik a helyi kormányszervek épüle­teit. Puszanban, az ország második legnagyobb városában, ahol napok óta tüntetnek a diákok. (Telelőié: AP—MTI—KS) Gy. D. küliség és az infláció, s mind­ez a haladó erők kemény el­nyomásával, a demokratikus szabadságjogok lábbal tip rá- sava1 «üssük Amint a TASZSZ szovjet hírügynökség megállapítja, ebben a helyzetben Pák Csöng ül imainm ki záró la« az ame­rikai és a dél-koreai hadsereg támogatásával tudja fenntar­tani a nép körében gyűlölt renchanateá. * Az első számú közellenség A nemzetközi gazdasági élet rákfenéje az 1968 óta ki­bontakozott és egyre erősödő nemzetközi inflációs folyamat. Korábban is jelentkezett az egyes országokban infláció, de az országhatárokon bedül ma­radt. Napjainkban az inflációs láz a világ egyetemes beteg­sége, amely végighullámzik az árupiacokon, az értékforga­lomban és csak igen kevés ország tud hatása alól kike­rülni. 1. Az infláció okait kutatva egyik nemzetközi pénzügyi szakértő leltárt készített és háromszázötven tényezőt so­rolt fel. Nem biztos, hogy e kimutatás pontos, de jelzi, hogy olyan problémáról van szó, amelynek diagnózisát és terápiáját a világ minden tá­ján keresik, de a megoldás még várat magára. Nagyon elterjedt az a felfo­gás: a nemzetkört infláció fő oka az, hogy fizetési mérle­gének nagymértékű hiánya miatt, az Egyesült Államok felelőtlenül eladósodott. Túl sok dollár van. a világban! Van ebben igazság, az USA a dollár értékállandóságát az elmúlt évtizedben valóban feláldozta a belső gazdasági élet élénkítésének oltárán. Gyakran alakult Iá olyan helyzet, amelyben az ameri­kai gazdaság kedvező belső fejlődése mellett a dollár nemzetközi megítélése óráról- órára romlott. Sajátos kény­szerpálya alakult ki: emelni kellett a dollárban kifejezett nemzetközi árakat, illetve a dollárt le kellett értékeim, mert a gyenge amerikai valu­ta és a belső értékviszonyok között súlyos ellentmondás keletkezett volna. Carter ame­rikai elnök — nem kis mér­tékben a nemzetközi követe­lésre — 1978 novemberében szigorú antiinflációs és aktív dollárvédelmi politikát hirde­tett meg. A tények eddig nem igazol ják ezeknek a terveknek sikerét. Az USA-ban az inflá­ció felgyorsult és az 1978. évi 7 százalék helyett 1979-beia eléri a 13 százalékot, a dol­lár pedig ismét mélypontra zuhant a fejlett tőkés orszá­gok valutáihoz viszonyítva. Ezért került sor a Világbank ez évi közgyűlésén Miller amerikai pénzügyminiszter beszédében újabb komoly ígéretekre a Carter-program megvalósítására. A nemzetközi infláció oka­ként — főleg az Egyesült Ál­lamokban — az olajárak rob­banásszerű emelkedését és állandó felfelé kúszását emle­getik. Azt állítják, nem alap­talanul, hogy az olajáremel­kedés végiggyűrűzik a többi nyersanyag árán és végül, törvényszerűen a késztermé­kek árát is növeli. De nem­csak ez az ok létezik, hanem az is, hogy az olajországokban felhalmozódó dollár tömeg (olajdolárok) rázúdul a piac­ra, és óriási keresletet tá­maszt a különböző ingatlanok és más értékmegőrző anyagok (az arany, régiségek, műkin­csek stb.) iránt. (1979-ben az olajállamok bevétele eléri a 45 milliárd dollárt.) Ez a ke­reslet a korábbi árviszonyokat megbontva inflációs hatást vált ki a piacokon. Így alakul ki az a paradoxon, hogy az olaj újgazdagjai saját tőkéjü­ket is leértékelik mohó keres­letükkel 2. A nemzetközi infláció okai között kell megemlíteni azo­kat az országokat is, amelyek az olajáremelkedés „áldoza­tai’. Ezek az országok a nem­zetközi cserearányok romlásá­ból származó veszteségeiket mértéktelen papírpénz-kibo­csátással finanszírozzák. Ez a bankóprés szinte ellenőrizhe­tetlen működését hozza ma­gával és kialakulnak a közis­mert szuperinflációk, ame­lyekben a több száz százalé­kos pénzelértéktelenedés sem ritka eset. (Pl. Argentínában, Chilében, Peruban stb.) A szuperinfláció mellett olyan tőkeéhségük van ezeknek az országoknak, amely szintén nemzetközi méretekben felfo­kozott keresletet idéz elő. A nemzetközi inflációért gyakran okolják a magas ka­matlábakat is. (Napjainkban a dollár átlagos kamatszintűé 13—14 százalék körül alakul.) Azt állítják, hogy a kamat el­vesztette fegyelmező szerepét és árképző tényezőként az ár­színvonal felhajtása irányába hat. Ma kevés országban van olyan reális kamat, amely megtakarításra ösztönözne, a kialakult magas névleges ka­matszintek viszont valóban az inflációs folyamatot erősítik. 3. A közgazdászok konzervatív csoportja azt vallja, hogy" a nemzetközi infláció azért bontakozott ki, mert a világ sok országa az aranyat kizár­ta a nemzetközi pénzügyi rendszerből, tehát az ún. „de- mometizálást” vádolják. Való­ban, az aranyat 1968 óta erő­teljesen kiszorítják a nemzet­kört pénzügyi kapcsolatokból és a nemzetközi infláció meg­indulása is erre az időpontra esik. Ez könnyen ad alapot a fenti érvelésre. Ügy tűnik azonban, hogy ez az oksági kapcsolat igen leegyszerűsí­tett. Az ún. arany-fékek sem tudták volna megakadályozni a nemzetközi infláció kibon­takozását és elmélyülését, ép­pöl ezért kapcsolták ki eze­ket. Az aranyár látványos nö­vekedése azonban minden olyan értekre, amely érték- megőrzésre alkalmas, általá­nos árnövekedést hozott, erő­sítve az inflációs folyamatot Ma nincs olyan nemzetközi fórum, ahol ne a nemzetközi inflációt jelölnék meg első­számú közellenségként. De a világon még nem sikerült megszervezni a nemzetközi pénzügyi „Imterpolt” és úgy tűnik, hogy ennék szervezése minden jószándék ellenére is kudarcot vall az egyes orszá­gok nemzeti érdekei miatt. A szocialista országok szá­mára sem közömbös tényező a nemzetközi infláció, hiszen a nemzetközi munkamegosz­tás nyomán ennek káros ha­tásai egyre sűrűbben jelent­keznek nálunk is. Meg kell találnunk az aktív védekezés módját, s befolyásunkat erő­inkhez mérten a nemzetközi inflációs folyamat fékezésére kell kihasználni, W. I. Hodding Carter cáfolt... Hodding Carter, az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivője bejelentette: az Egye­sült Államok San Salvadort nagykövetségét egy nettel a Salvadort hatalomátvétel előtt tájékoztatták a készü­lő eseményekről, Washington­nak semmi köze sem volt á Romero-diktatúra megdönté­séhez — mondotta a szóvi­vő. Cáfolta azokat a híresz­teléseket, amelyek szerint Majamo és Gutierrez ezredes Washington előzetes jóváha­gyásával kerüli hatalomra.

Next

/
Thumbnails
Contents