Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-03 / 231. szám
Á zenei világnap tiszteletére mm Ünnepi hangverseny . Kaposváron Sosztakovics hír^s-szép üzenetének részletei vezették be azt az ünnepi hangversenyt, amelyet hétfőn este rendeztek a zeneiskola nagytermében. — A zene teljesíti nemes hivatását, az embereket korunk leghaladóbb és legnagyobb eszméinek, elsősorban a béke és a népek barátsága gondolaiának jegyében közelhozza és egyesíti — hangzottak el a szovjet és az egyetemes zeneirodalom nagy alakjának . szavai. Dr. Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke is hasonló gondolatokkal emlékezett meg' az ünnepről: — A zeneművészetnek megkülönböztetett szerepe van a népek érzés- és gondolatvilágának kölcsönös megismerc- 1 'sStíéíí, a békés egymás mellett ‘ élés szükségszerűségének f<M ismertetésében. Nekünk, magyaroknak kiemelt kövességünk, hogy e napról példamutatóan megemlékezzünk. Erre kötelez bennünket a magyar zenei élet helye a világban. A nemzetközi közvélemény ma már nemcsak Liszt, Bartók és Kodály ha- •zájaként tekint ránk megkülönböztetett tisztelettel, hanem kimagasló eredményeink miatt is, amelyeket a szocialista Magyarország ért el a zenei élet szervezett kiterjesztésében. — Ezután arról szólt, .mit jelent a művészet és így a zene is az életünkben; mennyire , elválaszthatatlanná vált az'ember hétköznapjaitól és ünnepeitől, munkájától és örömétől. Végül Kodály Zoltán szavaival fejezte be a zene1 világnap tiszteletére mondott köszöntőjét: — »A zeneve’ nemcsak zenét tanulunk. Az ének felszabadít, bátorít. A zene koncentrál, testi, lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, figyelemre, fegyelemre szoktat. Kifejleszti a csírájában minden emberben meglévő zenei érzéket, ezzel megadja a zenei műveltség alapiát, amivel aztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét.« Az erre az alkalomra ösz- szeállított ünnepi műsor méltó volt az esemény jelentőségéhez. A zeneiskola tanara: és a SÁÉV Munkás Kamarakórusa olyan színes csokrot nyújtottak át a kamaramuzsika legszebb darabjaiból válogatva, amellyel maradandóan szép élményt ajándékoztak a közönségnek. A zongora, a csembaló, a hegedű, a cselló, a fagott, a kürt hangjai hol duettbe, majd trióba, kvartettbe fonódva ‘ eggyé, korok, tájak, stílusok, alkotói világok hangulatát közvetítették a zene sokszínű, mindenütt érthető. múló időt és határokat nem ismerő nyelvén. Szívesszép muzsikát hallottunk, gondos szerkesztésben, értő. érzelemgazdag, színvonalas előadásban. Méltatlan lenne akár egyetlen szereplőt vagy bármelyik együttest kiemelte a közreműködők közül, hiszen olyan közösségi produkciónak örülhettünk, amelyben épp az együtt muzsikálás, a művészi harmónia tiszta szépsége fénylett, P. L. i Vendégünk: Amerigo Tot Gyermekkort idéző ismerkedés Somoggyal Mind erősebb a szál, amely Amerigo Totot — azaz: Tot Imrét —, a magyar származású olasz szobrászművészt Pécsihez fűzi. Szobraiból többet is adományozott már a városnak; hétfőn pedig a Korn a rovról elnevezett iskola előtt " föl avatták a mecsafcalji városban Tot új köztéri szobrát, amelyik az űrrepülés hősének az emlékére készült. A napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját a világhírű szobrászművész, s ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval A kertbarátmozgalom közművelődési szerepe Helyzetelemzés a továbbképző konferencián A Népművelési Intézet és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának rendezésében a szeptember 26’-tól 29-ig tartó konferencia új megvilágításban mutatta meg az egyre szélesebb alapokon kibontakozó kertbarát-mozgalom jelentőségét. A különböző megyékből összegyűlt kertbarátmozgalmi vezetők - már Csekei Lászlónak, a Hazafias Népfront országos központja kiküldöttének, a kertbarátkörök társadalmi vezetősége titkárának bevezető élői adásából megérthették, hogy itt többről, van szó, mint az eddigi, szűk értelemben vett szakmai problémák megvitatása. A közművelődés szakemberei időben észrevették a több millió embert összefogó kertbarát mozgalomban rejlő — eddig még nagyrészt kiakná-* zatlan — lehetőségeket. A i Népművelési Intézet felnőttnevelési osztálya a kertbarátkörök és a művelődés vonatkozásában kísérletsorozatba kezdett; ennek első szakasza most zárult, s a konferencia résztvevői tájékoztatást kaptak eredményeiről. Eddig' az ország három kertbarátkörét vizsgálták meg: mind különböznek földrajzi elhelyezkedésben és más-más életkornak Is e közösségek. A kertbarátköri tagokkal magnós beszélgetéseket készítettek. Ezek során kiderült: az évről évre ismétlődő, kizárólag szakmai jellegű összejövetelek idővel egyhangúvá válnak. Sikeresebbek azok az éves programok, ahol a szórakozás és a kulturális elem is megtalálható: például a vetélkedő, a kulturális programmal tervezett kirándulás, a közös könyvtárlátogatás. az együttes éneklés, a termékbemutatóhoz kapcsolódó népi kerámiáváfiár stb. A Népművelési Intézet a továbbiakban az ország több kertbarátkörére szeretné kiterjeszteni ezt a kísérletet. A kertbarátkörök éves programjainak kialakításához módszertani és anyagi segítséget is nyújt. A kísérletbe Somogy megyéből is bekapcsolódhat- nak a kertbarátkörök. Jelentkezésüket október 20-ig kell közölniük a Somogy megyei Kertbarátszövetséggel (Kaposvár, Latinca S. u. 2/a.) A Népművelési Intézet kezdeményezése figyelemre méltó. Akiknek eddig nem volt módjuk és alkalmuk a művelődésre, most a kertbarátközösségekben ezt is elérhetik. Monspart Judit Fekete Gábor Újságírók marian Áa Ébredés szerkesztőjén kortársai sem igazodtak el egykönnyen. Göndör Ferenc a Somogyi Hírlap számára irt cikkében őt is megvádolta a december 12-i fosztogatásokra való felbújtással — Péchy- Horváth Rezső, a Somogyi Hírlap újságírója azonban vé- - delmébe vette a Somogyi Tükör hasábjain. ; Az ellentmondás oka • az volt, hogy Horváth Rezső december 12-e éjszakájának mozgatórugóit ítélte meg pontosabban, míg Biczi Gyula személyét illetően Göndör Ferenc »sejtése« igazolódott be. Göndör ellenforradalmi provokációnak tekintette kaposvári fosztogatásokat, ,s ez<en az alapon keverte gyanúba az Ébredés szerkesztő-' jót. Péchy-Horváth Rezső tisztázta a Somogyi Tükör egyik cikkében: a falusi szegénységet kiuzsorázó kereskedők önmaguk idézték fejükre a népharagok amely fosztogatássá fajult, s bár ártott a szervezett munkások ügyének, nem volt ellenforradalmi megmozdulás. így Biczi káplán sem lehetett az események valamiféle megszervezője. Viszont Péchy-Horváth Rezső is tévedett, amikor leírta, hogy »Biczi Gyula ártatlan, naiv lélek, akiinek, sejtelme, fogalma sincsen harcos hercehurcákról, alattomos aláafcnázásokról, ' sötét manipulációkról.« 1919. május 14-én — hat héttel az Ébredés megszüntetése után — a Somogyi Vörös Újság szenzációs leleplezést közölt: Bici káplán, mint# ellenforradalmi rikkancs. Pórul járt a kétkulacsos selyempa- pocska címmel. v . Biczi Gyula kereskedelmista diákokat hívott fel lakására, s ott a Magyar Kultúra című szocialistaellenes lap néhány példányát adta át nekik, hogy terjesszék... A diákok azonnal feljelentették Biczit a direktóriumnál, s a káplánt hamarosan letartóztatták. A Magyar Kultúra jellemzésére egy idézet az 1918-ban megjelent lapból: ' »Csak a vak nem tudja, hogy szocialistának lenni a köznyelvhasználat szerint is kö- . rülbelül annyi, mint _ duhaj, részeges* istenkáromló, dolog-; kerülő, lázongó, neveletlen embernek lenni.« Biczi káplán 1918 májusában még tekeversenyt nyert a Kaposvári Katolikus Körben. Álmában sem gondolta akkor, hogy egy év múlva — ilyen naív módpn — önmagát, fogja kigolyózni Kaposvár közéletének szintexérőL Igaz, nem hosszú időre. 1919 őszén Biczi Gyula is ott sürgölődött a »keresztény-nemzeti« Somogyi Üjság létrehozására alakult mozgalom tagjai közt. •.•er* i Az árnyék kormánybiztos A Somogyi Kisgazda 1911- ben indult mint a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületének hivatalos lapja. A kisgazda- párt nagydobra vert ellenzékisége a háború éveiben sem nagyon nyilvánult an eg a Neubauer Ferenc kaposvári ügyvéd által szerkesztett lap hasábjain. Néha ugyan óvatosan megcsípkedte a nagybirtokosokat, mondott egy-két ejnyebejnyét a Tisza-kormány rekvirálási politikájára, de a lap fő gondja mégis csak a kisüst volt, azaz a házi pálinkafőzés joga. Természetesen a Somogyi kisgazda is foglalkozott az 1914—1918-ban a legaktuálisabb kérdéssel, a háborúval. Például 1917-ben Kitartás ? siker atyja! címmel. Eszerint a nép ugyan békét kíván, de az ellenség nem hajlik rá — siessünk hát gyorsan az állam segítségére a hfc fedik hadikölcsőn befízetésé- . vei... A lapban még Makfal- vay főispán is szívhez szóló kérelemmel fordult Somogy vármegye hölgyeihez: »Már egy hónapja hirdetem, hogy gyapotfonalat árusítok, kilóját 15 koronáért, hogy ebből sálak, ütér, térdmelegítök készüljenek a hadsereg számára; s mindeddig — szégyenlem nyilvánosságra hozni — csak mintegy 65 kilót voltam kepes ■ eladni.« A Somogyi Kisgazda szerkesztője viszont nem szégyell- te közzétenni ezt a cikket, amelyből az is kiderült, hogy a kereskedőnek fölcsapó főispán élelmesebb kollégáihoz képest nem sok tehetséggel igyekezett hasznot húzni a világháborúból. Pedig nagylelkűen még azt is fölajánlotta cikkében, hogy ha valaki nem akar vesződni a sálak kötésével, csak küldje el néki a fonal árát, a többiről ő majd gondoskodik... A Somogyi Kisgazda egyre ritkábban jelent meg. Előfizetői elpártoltak tőle. 1918 ban még kitartásról szónokolt, ün- neoélyesen felszólítva Somogy kisgazdáit, hogy foglalják el helyüket, a győzelem utáni »táplálkozásához. Neubauer Ferenc ekkor már a Nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapárt vezető embere volt Somogybán, és 1919. február 14-én a megye főispán kormánybiztosává nevezte ki a Berin-key-kormány. jlolytatitM * ‘ ■ ékesített zászlórendjével tüntették ki. Amerigo Tot tegnap megyénk vendége volt. Dr. Da' Uissa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta a Pécsről érkező vendéget, akit elkísért Takács Gyula, a Baranya megyei tanács elnök- helyettese és Martyn Ferenc festőművész is. — Nem először járok Kaposváron — lepte meg a házigazdákat Amerigo Tot. S elmondta, hogy 1930-ban részt vett Budapesten egy tüntetésen. A Kassák-nixmkáskör- ben tevékenykedett abban az időben, így »közrend elleni vétség« miatt börtönbe került. A fővárosi cellák olyan zsúfolták voltak, hogy néhány tárcával Kaposvárra szállították; egy hét múlva bocsátották szabadon. A régi emlék fölelevenitése után vendégünk a megye- székhely művészeti hagyományaival ismerkedett, Martyn Ferenc kalauzolta a Rippl- Rónai-viilában. Nagy érdeklődéssel hallgatta a villa egykori lakójának, Rippl-Rónai tanítványának a szavait, aki. a századelő hangulatát ébresztve vallott az itt élt festő életéről, művészetérőL A parkban és az épületben található Medgyessy-szobrok révén Amerigo Tot emlékezete is »megelevenedett«, hiszen személyesen ismerte alkotójukat. Rippl-Rónai franciaországi festményein az ismerős tájat szemlélte együtt Tot és Martyn. — Bz » hás * magyar— francia kapcsolatok; sambóluma — mondotta Martyn Ferenc. — Lazarine őrizte • a francia szokásokat, s ezelk ötvöződtek a magyar hagyományokkal. — Ismerős kép — állt' meg az egyik vászon előtt Amerigo Tot Maillol háza; én is jártam ott. Megyénk vendégé Kaposvárról Szennába látogatott. A gyermekkort idéző ismerkedés a régi falusi házakban kezdődött Csepinszky ' Mária kalauzolta itt Amerigo Totot, aki otthonosan foglalt helyet az egyik épületben a sarok- padon. — Éltél ilyet? — fordult Martyn Ferenchez. — A konyha is épp olyan, mint otthon Fehérvárcsurgón volt Nincs máa különbség, csak hogy a miénket szabadkéményesre építették. A gólyák fészket raktak rá, s új nyílást kellett vágni, hogy a füst eltávozhasson, mert apám azt mondta: a gólyákat nem szabad elküldeni. Az 1785—87-ben épült református templom, különlegessége a festett fakazettás meny- nyezet. Szép stílusáról elismeréssel beszéLt vendégünk. A vendégkönyvben a gyerekkort idéző élményekről emlékezett meg.- _ A világhírű szobrászművész nagy várakozással nézett útja újabb állomása elé. Nagyatádon megtekintette a szobrásztelepet. S nemcsak bóknak szánta itt sem az elismerést. — Szívesen dolgoznék itt — támasztotta alá a dicséretet. A város vezetői örömmel hívták: ha ideje engedi, Jölt- sön egy évadot Nagyatádén. — Most sok a munkám, nagyon elfoglalt vagyok — válaszolt Tot a hívó szóra, de hangján érződött, hogy örömmel tenne eleget a fölkérésnek. A fa sem idegen anyag tőle; főleg belsőépítészeti munkákat készített Olaszországban. — Rámában előadást fogok tartani az itt látottakról. — mondta búcsúzóul vendégünk. Az alkony már kezdte pirosra festeni az eget. Este Pécsen a főiskolásokkal tervezett találkozás siettette útját — vissza Baranyába, H. B. Somogyi Néplap