Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

GYERMEKEKNEK

rAx fcttörőszövetség olyan akciót hirdet meg az új tanévben, amelynek feladatait őrsi vagy rajkeretben lehet megoldani. Az elnevezés alfa utal, hagy 4 feladatot már most meg tudunk mondani, az ötödiket a VII. országos úttörőparlament hirdeti meg, ameJy 1979. november 23—25 között ül össze Debrecenben. A feladatok]

L A szabadság

1980 tavaszán ünnepeljük hazánk, felszabadulásának 35. évfordulóját. Vegyétek számba, mit fejlődött szülőföldetek ex idő alatt. Ismerjétek meg a harcok és a békés építő- mumka legjelesebb résztvevőit

Bencsik András

Harangszó

4+1

akció

Kutassátok fel őket., találkozzatok velük összejöveteleken. Indítsatok expedíciót a múltba, rendezzetek akadályversenyt az eredmények felhasználásával.

2. A tettek napjai

Tettekkel is segítsétek környezetetek szépülését, gazdagodását. Végezzetek társadalmi munkát, vegyetek részt a termények betakarításában, sportpályák, játszóterek építésében. Óvjátok, őrizzétek meg épségben a már meglevő létesítményeket.

3. A sport napja

Rendezzetek sportjátékokat, -versenyeket a patronálok, a felnőttek bevonásával. Mer. jetek velük túrára. Hívjátok

ki focimeccsre vagy az ügyesség-bátorság sportjátékaival ismertessétek meg őket. Az őrsok egymással is versenyezhetnek, de fontos, hogy mindkét oldalon a. felnőttek is részt vegyenek a játékban.

4. A család napja

A negyedik pont lényege, hogy a szülőkkel, testvérekkel együtt csináljatok programot. Legyen ' az őrsi összejövetel a családoknál. Ünnepeljétek meg a névnapokat közösen. Rendezzetek tréfás ösz- szejövetéleket, műsoros délutánokat. Menjetek el együtt moziba, színházba. Vagy nézzetek meg egy-egy tévéműsort, s beszéljétek meg a látottakat.

Az ötödik pont teljesítéséhez fontos, hogy az előző programok emlékeit, élményeit, fényképeit, dokumentumait megőrizzétek, s felnőtt barátaitokkal továbbra is tartsátok a kapcsolatot. Hogy mi lesz a feladat? November végén káderül.

Játszótér a lakótelepen

Ebédosztó Nagyharangszó Nagyharangszó bong.

Tó partján a Lenge nádban Barna gyík borong.

Esti fecske Füsti fecske Füsti fecskepár

Szúnyogűzni Hol magasba.

Hol a vízre száll.

Kecskebéka Éji béka Éji békamép

Vízben úszó Csillagok közt Zengi énekét

. „ Egyforma ? Nem egyforma?-intcvV

,®©®©©ö'

!0®00e®

3© © ® © © ©

3®©©®»©

5© ® © ® © ©>

60©©.©©®

Az ábrák között találtok két egyformát Keressétek meg, melyik kettő egyforma?

(A helyes megfejtést megtaláljátok a lap 10. oldalán.)

Mesterségek történetéből

Az első »lámpa« a barlang bejáratánál állandóan őrzött és táplált tűz volt. A görögök találták fel az olajmécsest és tokot szerkesztve neki, kézi lámpásként is használták, A rómaiak a görög örökséget újabb fényforrással, a faggyú" gyertyával gazdagították. A magyarság a faggyúgyertyát és. a mécsest csak a letelepülés után kezdte használni. A gertyamártó mesterség lassan terjedt el, ennék lényege volt, hogy a belet farudacskára kötözve olvasztott faggyúba, viaszba mártogatták, míg elérte a kívánt vastagságot. A gyertyákat viszont meglehetősen drágáin adták, mivel a faggyú ára a XVI. századtól a XVIII. századig általában kétszerese volt a hús árának.

A városi utcák megvilágítását évszázadokon át a holdvilágra bízták. Hazánkbap a rendszeres utcai világítás először Budán 1777 november 9-én gyulladt fel, Pesten három évvel később 1790 január elsején. A házfalra vagy oszlopra szerelt háromszáz, bádogból készült repceolaj lámpa gondját tizenkét éjjeliőr látta el A gyertyaöntők mesterségét fokozatosan átvették a gyertyagyárak. A világításiban a reformkor hozott újat Murdock 1803-as találmányát a gázvilágítást. Pesten 1864-ben gyújtották meg először az Amerikából származó petróleumlámpát.

A'z első utcai villanyvilágítást hazánkban a Ganz-gyár létesítette 1878-ban, A világí- tóipar rohamos fejlődése századunkban ment végbe, ma világszerte mintegy negyvenezer fajta izzólámpát gyártanak. Az elektromos világítás ma már egyeduralmat élvez, szinte tel jesen kiszorította az ősi világító eszközöket

Mit olvassunk?

Farkasűző furulya

A dühös kecske...

Valamiért nagyon megdühödött ez a haragos, kecske, nekiront a fának, a szarvával ök- | leli. Amíg hagyjuk őt megnyugodni, addig számoljátok meg gyerekek, hány levelet láttok a képen.

(Hogy jól számoltatok-e, azt ellenőrizhetitek a 10. oldalon.)

Kedves Barátaink, pöttöm elsősök, már olvasni, is tudó másoddkasök, harmadikasók, negyedikesek, s Ti is, a térképet már ismerő felsősök!

Bizonyára hallottatok már Erdélyről, vagy, ahogyan régen nevezték, Erdélyországról, a szomszédos Románia jórészt magyarlakta városairól, szép falvaira!, hatalmas hegyeiről, végteler) erdőségeiről. Kolozsvárról, ahol Mátyás király, a szegény nép jótevője, mondák hőse született, Segesvárról, ahol Petőfi nyugszik, s Aradról, Nagyváradról, Temesvárról, történelmünk e gazdag emlékvárosairóL Néhányan talán mér jártatok is arrafelé. Ha nem, ügy most útra kelhettek. Vezetőnk egy, a gyermekek gondját-baját szívén viselő költő, író, Kányádi

Postánkból

írtam ezt a verset, gondoltam, beküldőm a szerkesztőségbe, a vasárnapi Gyermekoldal számára, talán helyet tudnak szorítani neki. Jó munkát kívánok ebben és a jövő évben is! íme a versem;

A RÓKA

Este a tanyán, szép őszi éjszakán lopakodik a róka, a tyúkól kísérlete célja.

Kinyitja az ajtót, megragad egy tyúkot,

el is iszkolna,

ha nem szólna a puska.

Így ért véget egy róka kalandos vadászata.

Jóna József tanuló Lengyeltóti

Török népmese Nazim Hikmet feldolgozásában

A bölcs varázsló

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szultán. A szultán égy napon kikiáltókat küldött szét a városiba,

—i Aki megtalálja és elém hozza a varázslót, annak minden kívánságát teljesítem — adták hírűid a kikiáltók a szultán parancsát.

Ki tudná á varázslót megtalálni? Nagyon ritkán jelenik meg a földön, és csak a nagyon jó emberek előtt mutatkozik meg. Aki megpillantja, azt kívánhat tőle, amit csak akar, a varázsló minden kívánságát teljesíti. De hogy lehetnie a szultán parancsara rátalálni ?

Élt a városban égy nagyon szegény ember. Sok-sok gyereke volt. Nehezen éltek meg. sokszor éhesen feküdtek le. Amikor a szegén yember meghallotta, hogy mit hirdettek jú a kikiáltók, így szólt a feleségéhez:

— Nem élhetünk így tovább. Én most. elmegyek a SÄüüaalKÄ ee azt mondom

neki, hogy elhozom a varázslót. Negyvennapos határidőt kérek tőle, és annyi pénzt, amennyiből életetek végéig megélhettek. Azt se bánom, ha negyven nap múlva megölet. Legalább bennetéket megszabadítalak az éhihalálitöL

Az asszony nagyon, szerette

az urát. Sírt-rítt, könyörgött, hogy álljon el a szándékától, de mindhiába. A mi emberünk elment a szultánihoz.

— Szultánom — mondta —, én megtalálom és elhozom neked a varázslót, csak negyven napot kérek rá, és annyi pénzt, amennyivel gyermekeimet életük, végéig megszabadíthatom az éhhaláltól,

A szultán kiadta a parancsot az embereinek. A szegényemben enni-inni valót vásárolt. Negyven napig ettek- ittak jállakásig

A negyvenedik napon a szultán maga elé rendelte a szegény embert.

— Megtaláltad? — kérdezte,

— Nem UiaiUiííl* «Sült* •

nem — felelte —, de az az j igazság hogy nem is keres- j tem. Azért hazudtam neked, ( hogy az enyéimet megment- | hessem az éhihaláltól.

Megharagudott a szultán, összehívta a vezíreit.

— Mit érdemel az az ember. aki becsapja a szultánt?

— kérdezte az első vezírt.

— Vágják negyvenfelé. és darabjait negyven mészárszékben akasszák ki hús tar tó kampókra — válaszolta az első vezír.

Ekkor megjelent egy gyermek, és így szólt:

— Mindenki a maga mesterségét folytatja...

A szultán nem értette, hogy mit akar a gyermek. Odafordult a második vezírhez:

— Mit érdemet az az ember, aki becsapja a szultánt?

— Nyúzzák le a bőrét; és tömjék ki szalmával.

— Mindenki a maga mesterségét folytatja —- szólt bele újra a gyermek.

— Mit érdemel az az ember, aki becsapja a szultánt ?

— kérdezte a szultán a harmadik vezíirtől.

— Szultánom az az ember az éhség miatt hazudott. Ha van benned egy kis emberség é» könyöj ületesseg, megkegyelm«®! neki.

Sándor lesz. Az útikönyv pedig egy gyönyörű vers- és mesegyűjtemény, amelynek címe: Farkasűző furulya.

Ezúttal ne várjatok csodaerejű királyfiakat, gyönyörű tündéreket, tűzokádó sárkányokat, és a szélvésznél is sebesebben száguldó paripákat a sok színpompás képpel illusztrált könyvtől. Mert Kányádi Sándor — aki a Napsugár című magyar nyelvű gyer- méklap, a romániai Kincskereső szerkesztője — elsősorban saját környezetében, az egyszerű emberek mindennapi életében keresi az izgalmasat és a tanulságosat, ugyanúgy, ahogyan régi kedves barátotok Móra Ferenc. Kacaghattok az álilatvásár mulatságos történetén, elgondolkodhattok az öreg román pásztorember sorsán, aki furulyával szelídítette meg a kiéhezett farkasokat, s aki muzsikálni tanította a magyar kisfiút. Szurkolhattok a piciny énekesmadárnak, aki az erdő mélyére rejtőzik a szépséget, a művészetet, az őszinteséget gyűlölő király haragja elől, s aki a katonák, a testőrök legvadabb hajszája ellenére is

megmenekül. Olvashattok bölcs favágókról, vidám, az állatokat szerető juhászokról, s a legtöbbször ravasz paraszt- fiúkról — az erdélyi székelyek úgy mondják: góbékról, mi itt úgy kópékról — akik bizony alaposan becsapják, meglec- kéztetik a gonosz földesurakat, ahogyan Ludas Matyi tette DöbrögiveL

Egyszersmind tanulságos »állatkerti« kirándulásra is alkalmat ad a szép könyv. A farkasokról és a rejtőzködő kismadárról már szóltam, de megjelenik a mesékben, a költeményekben az erős, mégis jóságos barna medve, a róka, s természetesen az erdélyi falvak hatalmas házőrző kutyái, a farkasok rémei. A magyar, a román és a német kutya barátsága ezt jelképezi: a magyar, a román, a német embereknek, s minden más embernek barátságban, testvériségben kell élnie. És Kányádi Sándor könyvében is így férnek meg egymás mellett az erdélyi magyarság, románság, németség népmeséinek, verseinek elemei. Ha a perselyhez vagy az iskolai takarékbetétkönyvhöz nyúltok, s megvásároljátok, nem fogtok csalódni. Kellemes olvasás, hangulatos erdélyi »utazást« kíván: L. A.

r

Magyar utazók Ázsiában

— Mindenki a maga mesterségét folytatja — mondta újra a gyermek.

— Hát te ki vagy? Hogy kerültél ide? Egyre csak azt hajtogatod, hogy mindenki a maga mesterségét folytatja. Mit akarsz ezzel mondani? — kérdezte tőle a szultán.

— Az első vezír, mielőtt a vezíred lett, mészáros volt, azért akart a mészárosmestérségnek megfelelő büntetést kiszabni. A második vezír, mielőtt a vezíred lett volna, tímár volt. Ö a tíimármester- ségnek megfelelő büntetést szabott ki. A harmadik vezíred béres volt, mielőtt a te vezíred lett. Tudja, mi a szegénység, az éhezés, azért kérte. hogy kegyelmez a szegényembernek. áki az éhség miatt hazudott. Ami engem illet: én vagyok ' a varázsló. Nem gzért jöttem, hogy teneked meg a két első vezíred- nek. hanem hogy, a harmadait vezírednek és ennek a szegényembernek megjelenjek. Engedd őt szabadon, hiszen megtette azt, amit igéit: idehozott engem.

A szultán és a két vezír csak ámult-bámult. A bölcs varázsló, aki tudta, hogy nem bánthatják már a szegényem- btrt, szép csöndesen kisétált a szultáni szeré jból.

'r*a«A<Ji Etilt fordítása

Vízszintes:

•1. Éhesen. 6. Ásvány (ízesítő). 9. Megfejtendő. 11. Számára. 12. Nyílás. 14. Láp hangtalanul. 16. Nem a másik. 17. P. T. 18. Sír. 20. Azonos mássalhangzók. 21. Visel közepe. 22. Megfejtendő. 24. Fogyasztja. 25. Dátumrag. 26. Gőzfejlesztő. 27. Ráz betűd keverve. 29. Belsejébe. 30. Kenő egynemű betűi. 31. Megfej* tendö. 35. Nem sajátját. 36. Szalma az állatok alatt. Függőleges:

1. Magasodik a ház, 2. Kettőzve sportfogadás. 3. Lesen hangtalanul. 5. -nak párja. 6. Kérdő névmás. 7. Tőr betűi keverve. 8. Csodás téli játék és sportszer. (Két. szó.) "10. Becs. 13. Megfejtendő. 13. Megfeiiendo. 18. Romai 99.

20. Kettős mássalhangzó. 21. Menekül. 22. Csukom. 23. Téli csapadék. 24. Vera hangzói. 26. Főzelék növény. 28.\ Faiparos. 29. Husáng. 32. Megszólítás. '33. A nátrium vegy- jele. 34. Y. M.

K J.

Beküldési határidő: 1979.

Október 22., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s

írjátok rá: »Gyermekkeresztrejtvény«.

A helyes megfejtést és a

nyertesek névsorát 1979. október 24-én az Otthon és család című összeállításunkban

közöljük-