Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

Két döntés Iránban Vallási vezető kezébe kerül a legfelsőbb államhatalom? Az iráni alkotmány terveze­tének kidolgozásával foglalko­zó szakértői gyűlés túlnyomó többséggel jóváhagyta az al­kotmánytervezet azon cikke­lyét, amelynek értelmében val­lási vezető kezébe kerülne Iránban a legfelsőbb államha­talom —, jelentették be csü­törtökön. Az 5. cikkely sze­rint, a síiták által a nemzet vezetőjeként tisztelt 12. imám távollétében a nép többsége által megválasztott iszlám vezetőt kell kinevezni a nem­zet ügyeinek őrévé és vezető­jévé. Az alkotmánytervezet egy másik, még jóváhagyan­dó záradékának értelmében a legfelsőbb vallási vezető joga lenne rendkívüli esetekber meneszteni és kinevezni az ország elnökét, és jogai közé tartozna népszavazások kiírá­sa, illetve a elnökjelöltek el­fogadása. Csütörtökön Szadek Tabatci­hái, az iráni kormány szóvi­vője bejelentette: az ország börtöneivel kapcsolatos ügyek ellenőrzésének jogát átruház­ták az igazságügyminisztéri­umra. A csütörtökön- nyilvánosság­ra hozott két döntés, az al­kotmánytervezet egyik cikke­lyének elfogadása, illetve a börtönök feletti ellenőrzés jo­gának az igazságügyminiszté- rium hatáskörébe utalása, bár látszatra ellentmond egymás­nak, jól tükrözi az Iránban folyó be]ső hatalmi harcok je­lenlegi állapotát. Miközben Khomeini ajatol- lah. az őt támogató vallási ve­zetők segítségével eddig is mindenre kiterjedő hatalmá­nak törvényes í tésé re törek­szik, ugyanakkor engedménye­ket tesz az ország másik, ere­detileg a nemzeti burzsoázia által támogatott hatalmi köz­pontjának, az iráni kormány­nak Zimbabwe-konferencia „Felrobbant” az ingatag belső egység Terrorcselekmények Baszkföldön Az idén a 105. áldozat Az ETA baszk szeparatista szervezet álarcos terroristái csütörtökön a nyílt utcán le­lőtték a spanyol—amerikai bank fiókjának elnökét Bil­bao egyik ipari külvárosában, Baracaldóban. A 47 éves Rodesto Carriegas Perez a spanyolországi politi­kai erőszak százötödik áldoza­ta ebben az évben. A Franco Nyugat-Szahara Rendezési kísérlet Egyes jelek szerint Rabat- ban kezd tudatosulni az a fel­ismerés, hogy a volt spanyol gyarmattal, Nyugat-Szahará- val, Marokkó »törököt fo­gott«. A foszfátban gazdag, 266 ezer négyzetkilométernyi területen 1975-ben a spanyo­lok távozása után Marokkó és Mauritánia megosztozott, de az alig 100 ezer lakosú ország a Polisario Front nevű felsza- badítási szervezet vezetésével fegyveres függetlenségi harcot indított a két annektáló or­szág ellen. A helyzetet tovább bonyolította az, hogy a Pen­sa rio a szomszédos Algéria erőteljes támogatását élvezi, s ez csaknem háborús feszült­séget idézett elő Marokkó és Algéria között. A Polisario gerillaharca oly hatékonynak bizonyult, hogy a »gyengébbik láncszem«, Mauritánia jobbnak látta le­mondani Nyugat-Szahara hoz­zá került részéről a front ja­vára. Marokkó válasza: csa­pataival megszállta ezt a te­rületet is. Ugyanakkor néhány napja kivonta Mauritániából katonai alakulatait. Nyilván­valóan ennek az az oka, hogy most jóval nagyobb sivatagi területet kell ellenőriznie. Ma­rokkó katonai pozíciója azon­ban — elsősorban utánpótlá­si vonalai jelentős meghosz- szabbodása miatt — még in­kább sebezhetővé vált Marokkó a diplomácia frontján is egyre inkább elszi­getelődik. Legutóbb az el nem kötelezett országok havannai csúcskonferenciája marasztal­ta el, s felszólította, kezdjen tárgyalásokat a Polisario fronttal Nyugat-Szahara füg­getlenségéről. Ügy tűnik, hogy Rabat újabban már nem zár­kózik el olyan mereven ettől a gondolattól. II. Hasszán ma­rokkói uralkodó kedvezően nyilatkozott Habib Burgiba tunéziai elnök közvetítési ja­vaslatáról, hogy az algériai és a marokkói' államfő Tunisz­ban találkozzék, és kísérelje meg a konfliktus politikai rendezését. Mohamed Fituri tunéziai külügyminiszter ez ügyben szerdán Algírba uta­zott, ahol Bendzsedid Sadli elnök fogadta őt. Így hát né­mi remény mutatkozik arra. hogy az arab világ nyugati végén dúló konfliktus esetleg békés megoldást nyerhet. P. T. halála után alakult — Iribar- ne volt belügyminiszter vezet­te — és a polgári demokratikus átalakításnak a jelenleginél jobboldalibb válfaját szorgal­mazó népi szövetség tagja volt. A márciusi parlamenti választásokon indult, de nem sikerült mandátumot szerez­nie. Francia-Baszkföldön, Fran­ciaország délnyugati részén, Biarritzban ugyancsak csütör­tökön ismeretlen fegyveresek géppisztollyal súlyosan megse­besítettek egy baszk fiatalem­bert. Gusto Elizaran szerepel a különböző bűncselekmé­nyekkel gyanúsított és egyes források szerint Franciaország­ban tartózkodó 137 baszk sze- paratistának a nevét tartal­mazó listán, amelyet Marceli- no Breja spanyol külügymi- nisztér tavasszal adott át a francia hatóságoknak. A londoni zimbabwe-kon- ferencia első kompromisszu­mos eredménye, a négynapos napirend elfogadása felrob­bantotta a Salisbury-! tör­vénytelen kormány ingatag belső egységét. Ndabaningi Sithole lelkész csoportja nyi­latkozatban határolta el ma­gát Muzoreiua püspök kül­döttségvezető keddi beszédétől és közölte, hogy szorosabb kapcsolatokat kíván kiépíteni a hazafias front Zanu szár­nyával. Röviddel később Mu- zorewa egy sajtóértekezleten megtorpedózta a napirendben kialakult egyetértést, de saját táborának nyilvánvaló egye­netlensége eleve megkérdője­lezi akciója jelentőségét. Sithole csoportjának párt­ütése a Zimbabwe-konferen- cia első igazi politikai esemé­nye. Nyilatkozatuk leszögezte, hogy nem értenek egyet Mu- zerowának a Salibury-i kül­döttség nevében kifejtett ál­láspontjával. Élesen elitélik a mozambiki agressziót, sür­gették a rezsim leghirhedtebb rohamcsapata, a »Selous Scouts« feloszlatását és fel­szólították Nagy-Britanniát, hogy már a választások előtt vegye át a belső rend ellen­őrzését. Legfeltűnőbb közlé­sük : szorosabb kapcsolatot keresnek a Mugabe vezette Zanu-vai. Muzorewa tulajdonképpen azt akarta bizonyítani a saj­tóértekezleten, hogy Rhodesiá­ban ő az úr, és hogy nem hajlandó tárgyalni a »belső rendezés« felülvizsgálásáról. Kijelentette, hogy két hetet szánt a konferenciára, utána feltétlenül hazatér. Kitartott amellett, hogy csak az alkot­mányról hajlandó tárgyalni, a többi napirendi pontot, így például a leendő füagetlen ál­lam hadseregének összetételét nem tekinti a rendezési kon- frencia tárgyának. Muzorewa sajtónyilatkozatá­nak jó része keddi beszédé­nek megismétlése volt. csak élesebb, merevebb hangnem­ben. , Londoni megfigyelők sze­rint a hirtelen kitört válság­ban döntő szerepet játszhat­nak a színfalak mögötti erők, az afrikai frontállamok kép­viselői. akik igen magas szin­ten figyelik Londonban a kon­ferenciát. Pénteken egyébként Nyenyere tanzániai elnök is Londonba érkezik. Nem volt közvetlen veszélyes A géprabló megadta magát Békésen ért véget szerdán Kölnben a Lufthansa-gép el­térítése: a légikalóz — egy fiatal nyugatnémet író — ké­sőn este szabadon engedte a Boeing—727 legénységének négy tagját, majd megadta magát a rendőröknek. Az utolsó lépést tizenkétórás Az Etna „Jelzett" Ot életbe került a pénzhajsza A pénzhajsza szülte felelőt­lenség öt ember életébe ke­rült a szicíliai Etna oldalán. A tűzhányó szerdán este nagy robajjal kilőtte magából a kráter »dugóját«, a korábbi kitörés után megmerevedett lávatömeget és agyonzúzott öt olasz turistát, akik többszázad magával az Etna titkait fi- gyélgette 2900 méter magas­ban. A hegy oldalára vissza- zúduló kőtömeg húsz embert megsebesített, kettőnek az ál­lapota válságos. Az Etna oldalán nem szo­katlan jelenség a kíváncsisko­dó turista a szicíliai idegen- forgalmi irodák — a hatósá­gok hallgatólagos beleegyezé­sével — évek óta arra csábít­ják a Cataniában, Taormmá- ban, Siracusában megforduló olasz és külföldi turistákat, hogy fizessenek be az autó­buszkirándulásra, amelynek célpontja e vulkán kráter kö­rüli régiója. A haszon az el­múlt napokban is nyomosabb érvnek bizonyult, mint az em­berélet féltése. Aa Etna ugyan­is megannyi jelét adta annak, hogy újra »készül valamire«: robajokat hallatott és füstolt. Az irodák mégsem függesz- lették fel kirándulásaikat, sőt a várható fejlemények izgal­mát sejtve, még nagyabb rek­lámot csaptak. alkudozás előáe meg. Hans­Jürgen Wischnewski, a kancellári hivatal állammi­nisztere az irányítótoronyból tárgyalt a fiatalemberrel, aki előzetesen huszonöt percen át olvasta fel követeléseit. Ezek átfogják az NSZK egész szociális életét, bel-kömyezet- védelmi reformjait és más humanitárius intézkedéseket. A gépeltérítő — akinél, mint utóbb kiderült egy rendkívül élethű játékpisztoly volt csu­pán — egyebek közt ezt kö­vetelte, hogy szállítsák le a nyugdíjkorhatárt, fordítsanak több pénzt e társadalombizto­sításra, töröljék el - a teljesít­ményelvet az iskolákban, va­lamint darabbért a gyárakban. A hatóságok szerda éjsza­kai közlése szerint sem a re­pülőgép, sem az utasok biz­tonsága nem forgott közvet­len veszélyben. A géprablót elsősorban arról kellett meg­győzni, hogy az általa képvi­selt »humanitárius« elvekkel nem összeegyeztethető ártat­lan emberek fogva tartása. Uj NATO-tarvek Fizetett hirdetés Vasúti katasztrófa , singer volt,' s fölszólalt Luns NATO-főtitkár és a belga kül­ügyminiszter is, nyilvánvaló, hogy az itt elhangzottak vol­taképpen hivatalos véleménye­ket fejeznek ki. A volt ame­rikai külügyminiszter kijelen­tette, hogy a NATO-nak min­denképpen el kell helyeznie a korszerű rakétákat Nyugat- Európa területén — függetle­nül attól, hogy mikor indul­nak meg az ezzel kapcsolatos kelet—nyugati tárgyalások. Különben — szerinte —, a nyolcvanas évek közepére »úi válságok várhatók« íöldré- í szünkön. Mivel indokolja ezt a Cas- sandra-jóslatot? Nem vádolja támadó szándékkal a Szovjet­uniót, de hozzáteszi: »Nem volt még a történelemben ha­talom, amelyik katonai fölé­nyét ne használta volna ki politikai célokra«. Valamennyi nyugati kor­mány hangoztatja a »Varsói Szerződés fölénye« tételt, véle­ményeltérések mutatkoznak azonban közöttük — főleg a nyugat-európaiak és az ame­rikaiak között — a teendőket .és a módszereket illetően. Mi várható tehát? A NATO de­cemberi miniszteri ülésén va­lószínűleg úgy döntenek ma;d, hogy megkezdik a nyugat- európai atomfegyverkezési program előkészítését, s ezzel párhuzamosan kezdenek tár­gyalásokat a Varsói Szerződés államaival. A nyugatnémet hadügyminiszter. Fehér Köny­vének bemutatásakor így fo­galmazott: »Három évünk van a tárgyalásokra, de azért a NATO nem fog várni a fegy­verkezési előkészületekkel«. Némi ultimátum, legalábbis nyomás jellege van. minden- i nek. A Varsói Szerződés ál­láspontja szerint viszont a teendők sorrendje a követke­ző kellene hogy legyen: rati­fikálni Washingtonban a SALT—n. megállapodást, s ez bizonyos fokig biztosítja a hadászati fegyverrendszerek világméretiá egyensúlyát Tüs­tént ezután, le kell ülni tár­gyalni a SALT—III.-ról, en­nék keretébe be lehet vonni az Európában lévő nukleáris fegyverek témáját is. Ezen túlmenően a szocialista álla­mok készek a fegyverkorláto­zás bármely kérdéséről tár­gyalni. De éppen, mert egé­szében véve a Kelet és a Nyu­gat között katonai egyensúly van, a szocialista államok el­ítélik azokat a terveket, ame­lyek alapján a NATO egyol­dalú atomfegyverkezésbe akar kezdeni Nyugat-Európában. Minden jel szerint ennek a tervnek a lélektani előkészíté­sét szolgálja a maga módján a Le Monde-ban megjelent fi­zetett hirdetés. Lehet, hogy Bonnban vagy az Elysée-palo- tában röstellik az ilyen mód­szereket, de bizonyos, hogy nem tiszták az ügyben. T T Több mini öíven áldozata van a jugoszláviai Vasúti szerencsétlenségnek. Képünkön: §t»- lac pályaudvara, ahol egy személy- és egy teher vonal összeütközött. (Telelőt o: AP—MTI—Kg) a Kaposvári C ukornvár értesíti a kamoánvra 1 [elvett dolnozóit. mm mm / 'to«v az üzemrészenként! MUNKAKEZDÉS az alábbi: I. műszak IX. 17. reggel 5 óra Nyers-cukor­oldal és II. műszak IX 17. délután 13 óra gépésze* III. műszak IX 17. este 21 óra Cukor­I. műszak IX. 18, reggel 5 óra raktár II, műszak IX, 18, délután 13 óra III. műszak IX 18. este 21 óra Erőtelep I. műszak IX. 16. reggel 5 óra II. műszak IX. 16. délután 13 óra III. műszak IX 16. este 21 óra (191825) Ha nem látná az ember, nem hinné el. A francia Le Monde egy oldalának élén végigfutó cím így hangzik: »Megkezdődött a harmadik vi­lágháború«. Fizetett hirdetés­ről van szó, a Belfond Könyv­kiadó ezzel a józannak alig­ha nevezhető ötlettel reklá­mozza most megjelent kötetét, Sir John Hackett tábornok müvét, amely egy 1986-ban le­játszódó képzelt villámhábo­rúról szól. S a támadó »ter­mészetesen« a Varsói Szerző­dés. Kackett könyve annak a kampánynak része, amely jó ideje tart a Nyugaton, de az utóbbi időkben fölerősödött. Az alapállás: a Varsói Szer­ződés államai katonai fölény­ben vannak Európában mind a középhatósugarú rakéták, mind a hagyományos fegyve­rek, a páncélosok tekinteté­ben. Következésképpen a NA- TO-államoknak ki kell egyen­líteniük ezt a hátrányt, csak így érezhetik magukat bizton­ságban. ­Nem vitás, nagyon fontos, hogy minden állam biztonság­ban érezze magát, ne tartson attól, hogy közeli vagy távo­labbi szomszédai fenyegetik, katonai nyomást akarnak gya­korolni rá. Ez a békés egy­más mellett élés nélkülözhe­tetlen föltétele, amelyet a szo­cialista országok is megköve­telnek maguknak, s nem akar­ják megfosztani ettől a másik oldalt sem. Nézzük meg te­hát, mi a valóságos helyzet. A Varsói Szerződés államat nem akarnak megtámadni senkit. A különböző társadal­mi rendszerű államok viszo­nyában azonban az erőket és a szándékokat a tények alap­ján mérik. Meg kell vizsgál­ni a fegyverzet színvonalát, a gazdasági erőt, és sok minden mást, ami mind hozzájárni az egyes csoportok katonai po­tenciáljához Szocialista véle­mény szerint a világban és földrészünkön az erők hozzá­vetőleges egyensúlyban van­nak. Maga a nyugatnémet Fe­hér Könyv, amelyet a napok­ban jelentettek meg, leszöge­zi: »A Kelet és a Nyugat ál­talános katonai erői ma ki­egyenlítettek«. Még sincs e könyv egy véleményen velünk, mert miután leszögezte ezt a tételt, tüstént kiemeli az egészből Közép-Európát, ott is egy-két fegyvernemet, és azt mondja, hogy ehelyütt a Varsói Szerződés van túlsúly­ban. Számítanunk kell tehát arra, hogy a NATO megkezdi az előkészületeket a hadmű­veleti. vagyis az ezertől ötezer kilométerig terjedő hatósuga­rú atomrakétarendszer fölál­lítására. Ez derült ki egyebek között abból a NATO-szimpóziumból, amely most zajlott le Brüsz- szelben tudományos-társadal­mi keretek között. De nvvel egyik vezérszónoka Henry Kis•

Next

/
Thumbnails
Contents