Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
A viszonyítási alap Továbblépés a kukoricatermelésben ' Tetővilágítók A Ferihegyi repülőtértől kapott megrendelést a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat barcsi gyára: tetővilágító kupolákat készítenek, amelyeket a rekonstrukció során használnak majd fel. A sürgős feladat határidőre — november 15-re — történő elvégzését szervezési intézkedésekkel is biztosítja a barcsi építési műanyagfeldolgozó gyár. Nehéz évkezdetről, majd további gondokról beszélt Sem- sey László, az IKR Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat Somogy—Zala megyei körzetének vezetője, amikor az idei mezőgazdasági munkák értékeléséhez fogott. A tavalyról idénre halogatott őszi munka által bekövetkezett minőségromlás fokozódott tovább a májusi aszály, majd az aít követő esőzések hatására úgy, hogy a termelési rendszerhez tartozó számos gazdaságban a vetések egy részét ki kellett szántani, s a területet újra be kellett vetni. Ezekkel a gondokkal kezdődött a vállalat zalai és somogyi tagjainak részközgyűlése tegnap az Öreglaki Állami Gazdaságban. Igen fontos időszakhoz értünk, Az egyik legfontosabb növény, a kukorica érése kedvező képet mutat, és kellően 1 'készültek a taggazdaságok a nagy őszi munkacsúcsra. I Nem csupán a jövő évi termelés megalapozásáról van szó:^ már most gondolni kell a VI. ötéves terv ' célkitűzéseire is — olyan hazai és világgazdasági körülmények között, amelyek mind szükségesebbé teszik az ésszerű és takarékos gazdálkodást. Hogy e téren van még tennivaló, az senki előtt nem vitás. Általános megfogalmazások persze nem sokat segítenek, igaz, a mezőgazdaság koránt sincs »vészhelyzetben«. Csupán arról van szó, hogy a szigorodó feltételek ellensúlyozást követelnek. Ügy, hogy — egy általános szólással élve — a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A lehetőségekhez igazodó technológia azonban korántsem a **műtrágyaspórolás« és a vele járó kis hozam nyereséget adó egyensúlyozását jelenti. Az IKR közös vállalat 1979-re például 373 millió forint hitelkeretet kapott, s ezt három év alatt kell terményben törlesztenie. A hitel egy része a már elavult géppark felújítására, más része a termelés bővítésére szolgál. Nép- gazdasági érdek: a 373 millió konvertábilis forintnak meg kell térülnie a kukorica exportjából. A minőség mellett tehát elsősorban mennyiség kell, még akkor is, ha évről évre drágul a műtrágya, az alkatrész, a gép. S ez már nem csupán az IKR-re, hanem minden import gépet, anyagot felhasználó termelőre vonatkozik. A szigorú feltételek mellett többet termelni úgy, hogy a nyereség legalábbis ne csökkenjen — ez nagy feladat, s a tanácskozás résztvevői előtt ez világos volt Tartalékok még vannak és —- sajnos — sokszor olyan »tartalékok« is, amelyeknek már nem kellene lenniük. Hiszen a nagyobb termést nem csupán a több vetőmaggal, a nagyobb műtrágyaadagokkal lehet elérni. A kora nyári aszály például kisebb kaikat okozott- ott, ahol időben és jó minőségben megtörtént a talaj előkészítése, s ez a termésmeny- nyiséget is befolyásolta. Ugyanez mondható el a többi tavaszi munka, főképp a vetés pontos végrehajtásáról, a megfelelő műtrágya és növényvédő szer kijuttatásáról. Ma már a mezőgazdaságban milliméterekkel mérünk — ezt végre tudomásul kell venni. S ha egy centivel mélyebbre kerül a mag a földbe, a kelés után a fiatal növény jobban megsínyli az esetleg viszontagságos-időjárást. Az idei nyáron ezt is tapasztalhattuk. Még sorolhatnánk a példákat, de — ízelítőnek — talán ennyi is elég. Nehéz évet zártak a gazdaságok, de az eredmények a rossz idő ellenére is tisztesek, ami pedig a kukoricát illeti, nem kell szégyenkeznünk. A továbblépéshez, az igényeinek összehangolt kielégítéséhez az egyre szigorúbb technológiák betartása kell. Akkor valósággá válik, ami a kukoricatermelő közös vállalat ötéves tervdokumentációjában is szerepel: kukorica 1981: 66 mázsa hektáronként; kukorica 1985: 70 mázsa. Sok? A mai nagyüzemi fajták a nagyüzemi kísérleti parcellákon száz mázsa fölötti átlagot hoznak. Ez legyen a viszonyítási alap! B. A. „Krakéler” és forradalmár Somogy Hírlap, 1905. »A vidéki sajtó mai formájában gyökerétől kezdve beteg. Hogy a világot megváltó szocziál izmus « megorvosolná, kissé kételkedünk benne. Ugyanis arról van szó, hogy az újságírót hitványul díjazzák a vidéken; sokszor a lap- kihordónak többet fizet a kiadó, mint a lap szellemi' munkásainak. Nagyon sok vidéki lapja van az országnak — mely tekintélyében pöífeszkedik —, hol a szerkesztő úr dárdli és makaó partikon kénytelen megkeresni azt a különbséget, ami fizetésén. kívül megélhetéséhez szükséges. Havi etvendtatvan forintok nagyon sok vidéki újság redakcziójában már előkelő pozícziót képviselnek s velük jár a kiadók örökös jeremiádája, hogy még egy hatos fizetésemelés és a lap megbpkik. Ezen kiadók ellen akarnak szervezkedni? Mivel? A sztrájk ösmert fegyverével? De hiszen amely. nap a hivatásos újságíró ott hagyja íróasztalát, seregestől ajánlkozik \ dilletáns munkatárs, ki hivatalos órán túl, szabad idejében havi 10—15 forintért ezer örömmel ad tanácsot Togo admirálnak, hogy flottájával miként pusztítsa el a zsarnok czár fekete gályáját. A' jó közönségnek, itt az ál- 'dott vidéken pedig majdnem mindegy, hogy avatott kezek rójják össze a nap krónikáját, vagy pedig az aljegyző úr, nevének teljes tündöklésével mond véleményt a tippek felől. Sőt, furcsán hangzik, de igen sok helyütt úgy van, hogy az újságíró úgy jó, ha rossz. Ha pennája felületesen szántó, a dolgok mélyére nem hatol, ha tud szemet hunyni az apró vidéki társadalmi ferdeségek fölött, ha az igazsággal megalkuszik és kicsinyes emberi gyarlóságok nyájas legyezgetője lúd. lenni. Az igazságos és becsületes munkát, a tiszta' szándékot sokszor üsse kő, a tekintély zsírjában úszó klikk előtt azonban Hozsánna! Aki pedig bátor írással fölikavaria a penészt, az lcrákéler, aki szókimondó, az üzleti érdeket sért, aid a bál4 referáda végén Pipike kisasszony arany- tópánjat zárójel közölt meg i Két napra „lopták el” a képet Egy lakótelep—egy antenna Meglehetősen mostoha körülmények között: egy Május 1. utcai épület hátsó udvarában működik a Gelka anten- naszerelő-üzeme. Éá nemsokára már a harmadik helyre költöznek az idén, mert előreláthatólag csak a jövő novemberben készül el véglegesen helyük a Béke-Füredi-la- kótelep egyik épületének földszintjén. Az an term ászerei ő-részleget 1973-ban azért hozták létre, ■hogy elvégezze a központi antennák fölszerelését, javítását, karbantartását. Akkor egy év alatt kétmillió forint értékű munkát kaptak. Az idei tervük 3.4 millió forint. — Nyolcán vagyunk a raktárossal. az adiminisztrátorral, a takarítónővel és az üzemvezetővel együtt — mondja Köves Károly. — Négy antenna- szerelő járja a megyét, és bánatunkra: győzzük a munkát. Pedig megrendelő volna bőven. Az anyagellátásunk viszont olyan, hogy nem tudunk több szerelőt alkalmazni. Rádió- és tv-műszerészek végzik az úgynevezett kis- és nagyközösségi antennák szerelését. A szakértelem Itt ugyanolyan fontos, mintha a műhelyben dolgoznánk, hiszen az üzem behelyezésen kívül a karbantartás és a javítás is az ő feladatuk. Ha nincs is sok baj a fölszerelt antennákkal, egy helyre többször is vissza kell térnünk. Az üzemvezető példaként említi a Béke—Füredi-lakótelepet. Ott több kisközösségi antennarendszer működik — ez 20—40 vételi helyet jelent —, és tavaly márciusban üzembe helyezték a város első nagyközösségi antennáját, amely egyelőre 353 lakásba juttatja el a tévéképet. A jövő mindenképpen az utóbbié. Ügy lehetne jellemezni: egy lakótelep — egy antenna. A Béke—Fürediben is. Ahogy az építők befejeznek egy házat, folyamatosan átkötik a készülékeket a központi nagyantennára. így mintegy kétezer lakásban lehet majd fogni az antennáról érkező képet. Ezen a lakótelepen egyébként elég sok gondot okozott a nagy antenna elhelyezése. Háromszor kellett áthelyezni, míg a mostani — végleges — A fogyasztók érdekében Bírságolások, kártérítési eljárások (Tudósítónktól.) A Nagyatádi városi* járási Népi Ellenőrzési. Bizottság a járási hivatal, a városi tanács kereskedelmi felügyelőinek és a Köjál munkatársainak közreműködésével széles körű ellenőrzést tartott a járás szövetkezeti és vendéglátóipari egységeiben. Az ellenőrzés célja annak vizsgálata volt: hogyan biztosítják a fogyasztók érdekvédelmét. A hét boltban és tizenkilenc vendéglátó egységben szerzett tapasztalatokat tűzte legutóbbi ülésének napirendjére a NEB. Megállapították, hogy a lakosság kiskereskedelmi és vendéglátóipari áruellátása megfelelő, kiegyensúlyozott. Az árukínálat biztosításában, a kulturált kiszolgálásban és a közegyészségügyi előírások betartásában azonban vannak hiányosságok. Az ellenőrzés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók többsége becsületesen ellátja munkáját, ugyanakkor egy kisebb részük nem fordít kellő figyelmet az áruellátás színvonalának a javítására, esetenként megkárosítja a fogyasztókat. | A boltok többségében gondot fordítanak a szavatossági határidők betartására: a lejárt határidejű árukat leértékelik és elkülönítik a többitől. Ugyanakkor a csurgói 19- es és a zákányi 58-as számú vegyesboltokban lejárt szavatossági idejű csokoládéfigurákat árusítottak. Több helyen hiányoztak a fogyasztói árak az árukról. Az utóbbi időben bővült a boltok hűtőkapacitása, a csurgói 17-es, a zákányi 58-as és a lábodi 27. számú boltban azonban nincs megfelelő hűtőtér. Az ellenőrzött egységek közül a közegészség- ügyi előírások be nem tartása miatt a Köjál a csurgói 19-es és a zákányi 58-as bolt vezetőit megbírságolta. helyére, a Béke utca 53. számú tízemeletes épület tetejére került. Az egyik ilyen áthelyezés közben történt, hogy a lakók tucatjai telefonáltak a Gelkához: ellopták az antennát. Pedig nem tolvaj, »csupán« némi szervezetlenség volt az oka, hogy a ház lakói két napig nem nézhettek tévét. A nagyközösségi antennák előnye, hogy a legmegfelelőbb helyre tudják helyezni őket. Vagyis oda, ahonnan a legjobb a »rálátás« az adóállomásra. A Béke—Füredi-lakótelepen NDK-gyártmányú antennarendszer működik. Ennek még egy jó tulajdonsága van: úgynevezett iránycsato- lós konnektorokkal van ellátva. így a hibás, recsegő készülékből »nem megy át« a zavar a többi tévére. Ilyen berendezést szerelnek föl egyébként a kisgáti lakótelepen is, ahová a programterv készítésekor már meghívták az antennatervezőket. Az antennát nem lehet ugyanis csak úgy találomra elhelyezni,, gondos előkészületeknek kell — kellene — megelőznie a kijelölését. Műszerekkel megmérik, melyik adók vételét' tudják garantálni; utána megtervezik, milyen kábelek, milyen teljesítményű erősítők szükségesek. Ha a kelleténél jobban fölerősítik a jelet, a kép ugyanolyan rossz, mintha nagyon messze lenne az adó. Ezután következik a szabályozás. Különböző légköri viszonyok mellett ugyanis másként terjed az elektromos hullám. Ezért el kell találni a megfelelő középértéket, az átlagot — amikor a vevőkészülékbe érkező jel se nem túl erős, se nem túl gyenge. Ez — az időjárástól függően — ítéha több hónapig is eltart, 1 Ez Volt az oka, hogy a Béke—Füredi-lakótep nagy antennájáról néha nem á legkiválóbb minőségű képet kapták az ott lakók. L. J. Növényvédelmi tájékoztató Új ra a szölőmoly A tarka szőlőmoly harmadik nemzedékének a száraz, meleg augusztus nem kedvezett, tojásrakásuk és a lárvák kelése gyér volt. A múlt hét eleji lehűlés, a csapadékot követő fölmelegedés hatására azonban szeptember 8—10. között a szőlőmolynak kiemelkedően nagy rajzását. finem dicséri, az a vidéki viszonyokkal ösmereüen, és ha még ráadásul feleslegesnek tartja, hogy említést tegyen a késő hajnalig vidám, jó kedvbe,. áttöltött disznótorról, az meg egyenesen forradalmár, aki a lapot tönkre akarja tenni, aki miatt több eljegyzési kártyát sem készítenek a nyomdában. Az ilyen kevély hidalgó született volna bár piros sapkával a fején — ami pedig állítólag föltétien szerencsét jelent — pusztulnia kell, mert a lapkiadás ezer aoró szálait ösz- sze akarja szakgatni.« A Magyar Köztársaság nevében »A kaposvári törvényszék, mint büntető biróság... a Kaposvárott 1919. évi november hó 26., 27. és 28. napjain megtartott nyilvános főlárgya- lás alapján, a vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő ítéletet: Gerő Manó újságírót bűnösnek mondja ki 4 rendbeli, a btk. 172. §-ába ütköző izgatás bűntettében, amelyet úgy követett el, hogy Kaposvárott, a »Somogyi Hírlap«-nak 1919. évi február 18-iki és március 2-iki számában a proletár- diktatúra megalapítása érdekében. mint a lapnak az 1914. évi XXV. te. 35. §-a szerinti fokozatos felelősségű szerkesztője a »Hetvenkedő patkányok« című cikkében a hivatalnoki és grófi osztály, a »Pusztuljanak a herék« című cikkében pedig a munkás és cseléd osztályt a nagybirtokosok osztálya elleni gyűlöletre és a tulajdonjog intézménye ellen, továbbá a tanács- köztársaság fennállása idejében a Szekszárdon megjelent »Tolnamegyei vörös újság« 1919. évi július hó 31-iki számúban a napihírek rovatában saját neve alatt közzétett, Somogy üzen Tolnának« című újságközleményben a proletárok osztályát a régi társadalmi osztályok elleni gyűlöletre, — és végül ugyancsak még a tanácsköztársaság fennállása alatt Balston- bogláron,' közelebbről meg nem határozható napon, gyülekezeten, nyilvánosan és szóval a szegények osztályát a vagyonosok osztálya elleni gyűlöletre és a tulajdonjog intézménye ellen izgatta. A törvényszék ezért a vádlottat a btk. 96. és 99. §-ának alkalmazásával összbüntetésül 7 (hét) évi börtönre ítéli...« Hosszú út vezetett »Pipike kisasszony« aranytopánjától a törvényszéki elnök csengety- tyűjéig. A korabeli sajtóviszonyokat reflektorfénybe állító »Újságírók szervezkedése« címmel megjelent — tegnap idézett — vezércikk elutasította ugyan a szervezkedés gondolatát, de jól jellemzi a kezdetet. A dilettáns aljegyző urak könkurrenciája ellen küzdve, a közélet mocsarában zsombékról zsombékra lépked- j ve haladtak 1919 tavasza felé az újságírók, amikor — vég- ; re — világot megváltó célokat tűztek a toll forgatók elé itt, Somogybán is. ÍFolytatjuk) gyeltüik meg. A reggeli órák harmatképződése biztosítja a lepkék számára szükséges nedvességet, így tojásrakásuk is szokatlanul bőséges. A kikelő kis hernyók most már csak a késői érésű szőlőket károsítják. Ezekben az ültetvényekben fel tétlenül meg kell ismételni — szeptember 17. és 20. között — a szőlö- molyolc utolsó nemzedéke elleni védekezést. A tervezett szüret időpontjától függően fölhasználhatjuk a tíz nap várakozási idejű Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC, Fiiból E 0,2 százalék, Satox 20 WXD 0,5 százalékos vagy a 7 nap várakozási idejű Unifosz 50 EC 0.1 százalék töménységű rovarölő szert Az éjszakai és reggeli órák harmatképződése a szőlőbotri- tisz fertőzésének is kedvező feltételeket biztosít, bár a nappali száraz idő hatására a betegség terjedésének folyamata jelenleg 'lassú. Az időjárás csapadékosra fordultával azonban a kórokozó rohamos föllépésére kell fölkészülni, ezért a szőlőmolyok el-1 ler.i utolsó védekezéskor — amennyiben a szüret időpontja még megengedi —* keverjük a rovarölő szerek valamelyikéhez a 14 nap várakozási idejű Topsin-Met.il 70 WP 0.1 százalékos oldatát is. A most időszerű védekezéssel nemcsak a jelenlegi kártételt tudjuk megakadályozni, hanem az áttelelő szőlőmoly népességét gyérítjük, a következő év tavaszának fertőzési lehetőségét. is mérsékeljük. A fölmelegedő idő következtében megélénkült a kaliforniai pajzstetű lárvárajzása is, ezért gyümölcsfáinkat — amennyiben a szedési munkák engedik —, illetve piros- ribiszke-bokrainkat szükséges az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldatával áztatássze- rűen lepermetezni. A pajzs- tetű elleni védelem során a rovarölő szerhez feltétlenül, keverjünk tapadást fokozó Nonil nedvesítő szert i#!
