Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

izgalmas kérdésre megnyugtató válasz Tájékoztató a vetómagellátásról MEGÁLLÁS NÉLKÜL Szállítási tapasztalatok A következő évi ke­nyér függ tőle, így minden evben érdeklődést kelt: -mi­lyen lesz az őszi v.előmagel- látás. Az idei gond terhes és a vártnál gyengébb ered­ményt hozó aratás után. túlzás nélkül izgalmassá lett ez a kérdés. Csak Somogybán 8 ezer hektárnyi kifagyott vagy épp az aszály által elsorvasz­tott búzát kellett kiszántani és a megmaradók termésátla­ga sem érte .el a 32 mázsát... Mindezek ellenére elegendő jó minőségű őszi búza vető­mag áll a gazdaságok ren­delkezésére, megfelelő válasz­tékban. A megnyugtató beje­lentés a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombó­vári dél-dunántúli központjá­nak tájékoztatóján hangzott el. A vállalat a három megye, Baranya, Tolna és Somogy ve­tőmagelőállító gazdaságaiból eddig 32,5 tonna búzát vásá­rolt föl — lez lehetővé teszi az igények kielégítését. A somogyi gazdaságok máig 9131 tonna vetőmagot- rendeltek: ez 51 százalékos felújítási aránynak felel meg. Tavaly legtöbben a Libe- lulla és Rána fajtát kérték, az idén a korábbinál; négy­szerié többet rendeltek a »Martonvásári 4-es« fajtából. Az igényeknek ez a változá­sa részben indokolt: ilyen tél után érthető, hogy nő a ke­reslet a fagyra kevésbé érzé­keny fajták iránt. A szakem­berek azonban óva intenek: egyetlen rendkívüli időjárású év gondjaiból nem szabad messzemenő ' következtetése­ket levonni. Egyébként kitű­nő, nagy hozamú fajtáktól nem szabad megvonni a bt-1 zalrnaii csupán azért, mert a húszévenként egyszer előfor­ta. Elég néhány hiányzó faj­ta, és máris levelek százai sürgetnek orvoslást. Máskor a boltokban levő magok egy harmadát »visszáruzni« kell. Alighanem a vevőkkel közvet­len kapcsolatban álló keres­kedők tehetik a legtöbbet azért, hogy a megrendelések a tényleges igények alapján készüljenek. Megyénkben az idén már 307 bolt foglalkozik vetőmag­értékesítéssel. A következő egy évre ezek az üzletek több mint 1.4 millió tasakkal ren­deltek — kistermelők és kert­barátok részére. Ennek szál­lítását, mint ígérték, még e héten megkezdik. Bár Dombóvár túl van a megyehatáron, a vállalat so­mogyi partner.gazdaságai szá­mára sem mellékes a területi központ raktározási, feldolgo­zási körülményeit gyökeresen megváltoztató és most’ folyó rekonstrukció. Az örömteli híreknek komor felhangot adott, hogy — úgy látszik — a tolnai építők sem állnak mindig a helyzet magaslatán. Május 15-re kellett volna el­készülni az első 200 vagónos tárolónak, de jó esetben is csak e hónap végén vehetik birtokukba. Két éve még egy­értelmű volt, hogy az össze­sen 560 vagonnyi új tároló 1980-ra elkészül, azóta senki nem mer évszámot mondani... Elkészült az új tisztító­torony és már javában folyna is a próbaüzem, ha lenne mit tisztítani. Sajnos a fentebb vázolt borsőgondok miatt Itt egyelőre tart a kényszerpihe­nő. B. P. Lélegzetvételnyi pihenő sem jut a megye szállítási szak­embereinek: a nyárt áru- és személyforgalom sikeres le­bonyolítása után, az őszi tö­megáruk és a mezőgazdasági termények eliuvarozása a fő feladat. — A jelzett árumeny- nyiséghez elegendőek a fuva­rozó vállalatok és a közüle- tek teherautói — mondotta Fűzi András, a megyei szállí­tási bizottság titkára —; a termelőszövetkezetek jármű­vet pedig egymagukban napi 27 ezer tonna terményt képe­sek elszállítani. A nyár két legfontosabb ta­pasztalata: nem sikerült meg­oldani a szombat—vasárnapi vasúti árurakodást (elsősor­ban á fuvaroztatók fogadási készségének . hiányában), a kozületeknek pedig csökkente­niük kellene járműveik üres futását — jobb pótfuvarszer­vezéssel, amiben a megyei diszpécserszolgálat segíthet. Fölkészültek az időjárás esetleges viszontagságaira is, októberben és novemberben a honvédség terepjáró gépko­csijait is Igénybe veszik, hogy időben raktárba kerüljön az egymillió-kétszázezer tonná­ra betermés. A betakarítás zavartalan lebonyolítására — a korábbi évek tapasztalatai alapján — a megyei . tanács mezőgazdasági osztálya opera­tív bizottságot hozott létre, aminek a munkájában a szál­lítási bizottság is részt vesz. Szeptember 17-től indul a cukorrépakampány. A kapos­vári Volán a cukorgyár teljes közúti szállítási- Igényét ki­elégíti. Sőt: a korábbi évek­től eltérően a mezőgazdasági főiskola tangazdaságának is segít. A répaszállítással pár­huzamosan. el kelt látniuk a berzencei határátkelőhely útépítésének kiszolgálását. A cukorgyári kampány zavarta­lanságát a szokásos szervezési intézkedésekkel kívánják biz­tosítani: szükség esetén meg­oldják a 24 órás foglalkozta-j tást, a vidéki szolgálati he­lyeket is bevonták az előzetes ütemezésekbe. A MÄV szentember elsejé­től december 31-ig újabb me­zőgazdasági és faárukat, egyes építési anyagokat rekesztett ki a 40, illetve a 60 kilomé­teren belüli szállításból. így ezek közútra terelése új fel­adat. A Volánnál fölmérték az igényeket: többségével már találkoztak az előző években is. így például a' kiskorpád: raktárba kell szállítani há­romezer tonna cukrot, napi 150 mázsa lisztet Tabról Sió­fokra, konzervipari terméke­ket a Nagyatádi Konzerv­gyárból a Fűszértnek, és még több kisebb mennyiség is akad. Ami új: a Csurgó és Barcs között meginduló fa- anyagszállitás — mintegy 8 gzer köbméter az erdőgazda­ság számára. A célfuvaroző vállalatok­nak és más közületeknek is nagy gondot okoz, hogy or­szágosan nem lehet nagy te­herbírású pótkocsikhoz jutni. A külkereskedelem sem biz­tatja a vállalatokat semmi jóval, pedig mind a termés­betakarítás, mind az egész évi árufuvarozás kiegyensú­lyozottsága érdekében nagy szükség volna gyors beszerzé­sükre. Cs. L. dúló .száraz kemény fagynak nem tudtak ellenállni. Némelyik országos lap szak­írója egy éve még »csodabú­zakén t- emlegette az egyéb­ként tényleg kitűnő — 80 má­zsás hozamú — Gí -Szegedet. Ugyanezek a lapok rtiár »te­metik-« ezt a fajtát.., Pedig «■az évenkénti »átnyergelés«, a több éves tapasztalatok nyo­mán kialakított fajtaszerkezet örökös változtatása aligha szolgálja a termelés ■ biztonsá' gát. Az előző év időjárásához igazítani a jövő fajtát, ha­sonlít ahhoz, mintha eső után húznánk viharkabátot... Mindennél többet jelenthet az amire ugyancsak vezető szakemberek hívják föl a fi­gyelmet, ha végre az egyes fajták igényeinek megfelelően módosítjuk a termelés techno­lógiáját. Összegezve: valameny- nyi ma használt búzafajtából igény szerinti az ellátás. Ki­vétel csupán egy-két »új cso- d a búza« ... Mirit a vállalat főmérnöke elmondta, már javában folynak a szállítások, s máig a megrendelt magok­nak mintegy 80 százaléka az üzemekben lesz. Az egyéb vetőmagfajták kö­zül nem zökkenőmentes a lu­cerna és a borsó magellátása. Az utóbbi növény például nem egy somogyi gazdaságban egyszerűen termést sem ho­zott. A vetőmagvállalat felvá­sárlása csak töredéke a ko- í ábbi évekének: mindössze (510 vagon. Ennek ellenére — az országrésznyi ' területen ténykedő vállalatok képesek i.yen »varázslatra« — az igé­nyek túlnyomó részét kielégí­tik. A lucernám ag-fölvásárlás még korántsem fejeződött be. így többször is hangsúlyoz­ták: takarmányfélék magjá­ból nem érkezhet elég sok... A dombóvári alközpont te­rületén 604 vetőmagbolt mű­ködik. Ezeknek jó ellátása kis csomagolású vetőmagvakkal a vállalat «gyik kényes íelaúa­Tanulságok a dombtetőn Rerpeg, mozog alattunk a domb, belesüpped a láb, s lépteink nyomán friss, sa- vanykás illat támad. Amin járunk, tegnap még szélben- hajladozó kukorica volt, most apróra vágott, majdnem 400 vagonnyi takarmány. Hegy­ként terpeszkedik a Kutasi Állami Gazdaság még javá­ban épülő 1200 férőhelyes új tehenészeti telepének beton­karámjai között. Emberi kés nem érinti a szárat, amíg a szántóról ide kerül. Gép vágja, hordja, sulykolja tömörré, mégis né­pes szakembergárda tekintete kíséri az itt folyó munkát Érthető: a gazdaság talán legnagyobb beruházásának fordulóponthoz érkezett Tá­volabb még csak félig kész a leendő fejőház, s akad mun­ka az úthálózaton, a vízveze­tékrendszeren. is. A jövő évi munkák alapját adó zöldta­karmánynak azonban már most a helyére kell kerülnie. S ezekben a hetekben megte­lik az 1200 vagonos siló. Avatásnak is lehetne ne­vezni az egyébként rutin fel­adatnak számító, kora őszi munkát — és valóban az. Or­mótlan lánctalpas ,meg nála is robosztusabb K—700-as traktor kapaszkodik a mere­dek dombra — dübörgésük mindenhová, elhallatszik az alakuló-változó telepen. In­nen, a dombtetőről belátni az egész építkezést Elől a mun­kások az utat betonozzák, ha­tul az új transzformátort sze­relik; . nem messze ormán még a földön hever a párizsikékszínű víztorony. Be- I tontalapzata már elkészült, csak daru kell, hogy lábra ál­líthassák. — Ezerhatszáz vagon silót készítünk az idén. — Kcpccsr ni Vince igazgató most min­dennapos »vendég« a telepen. — Hétfőn kezdtük a silózást a földön három gép dolgozik, s naponta 60—80 vagonnal hordunk a beton tárolóba. Ha tartják a tempót, 20—22 nap alatt befejezzük; ezt íria elő az ütemterv is.- Először itt. Rfigátpusztán vészünk, utána i nagybajom! hízómarha tele­pen, végűt az uszoneveiö mellett. Ügy választottuk meg a fajták érési idejét is, hogy a munka folyamatos legyen. Az optimális 32—35 százalékos szárazanyagtartalmat kíván­tuk elérni, és úgy látszik, az idén először sikerül. A tapasztalatok alapján készültek föl az idei tgkar- mánytermelósre és betakarí­tásra, a szeptember végén be­érő másodvetés további tar­talékot ad majd. Az akkor betakarítandó Í50 hektár ku­korica azonban nemcsak a mennyiséget növeli, hanem, ez által szemes terményként ta­karíthatnak be 100 hektár »kiváltott« kukoricát. A mint­egy. 50—55 vagon termény je­lentős többletet jelent majd az év végi elszámoláskor. Ehhez azonban az egész nö-- vénytermesztés szerkezetét át kellett vizsgálni; ki kellett alakítani a helyi igényekhez és lehetőségekhez legjobban illő formát. - A gazdaság ugyanis nem rendelkezik ha­talmas állatállományához mérhető legelővel, így a föl­szántott és bevetett területek kombinált hasznosítása jeleni megoldást. A terjedelmes sálé­domb tehát .nemcsak a szem­nek mutatós, hanem a tehe­nészeti telep tavaszi »Idény- nyitásához is nélkülözne te ti en. Morzsolgatjuk a dombnyi törmelékből fölmarkolt cso­mót. Amin állunk, nagyobb torzsákból és levelekből áll. Amit a gépek most hordanak, apróbb szóló. j — Ez a friss az igazi — mondja az Igazgató —, de a nagyobb darabosnak is örül­ni kell, mert tavaly még ilyen sem volt. Az idén olyan, hogy eléri a kívánt minőséget. Mert ahogy azj ember is válogat a jó és rossz kenyér között, a marhának se j mindegy, mit tesznek' eléje. I Nemrég egy tudományos tanácskozáson a holstein-fríz marhák tenyésztéséről tartott előadást a téma egyik ame­rikai szakértője. Elmondta; nem az a fontos, tető fedi-e a jászolt vagy sem, hanem hogy ízletes-e benne a takar­mány. Ezt ma már jól tud­ják Felsőbogátpusztán. Az igazi tanulság „persze még hát­ravan. Az majd a tavasszal már üzemelő fejőházban lesz mérhető — literrel. .J Rend és lazulás K özös dolgainkról beszélgettünk a napokban egy ki­sebb közösségben, s jóllehet volt velünk jogász, mégis egy fiatal közgazdász »vágta hozzám« kemé­nyen a kérdést: »Szerinted mitől lazul a rend?« Egyszerű lett volna azt válaszolni, hogy a rendetlenségtől, csakhogy ez így nem igaz. Hiszen a rendetlenség is valammek a kö­vetkezménye. Ha vgn. A lazulás következménye Is világos. A rendetlenség. Ki és kik »lazulnak«? Ml és mik oldódnak áttekinthetetlen masszává a lazulás következtében? Es egyáltalán: időszerű-e ma a rend és a lazulás összefüggé­séről vagy erről az ellentétpárról szót váltani? Az ereded kérdésre semmiképp sem tudok válaszolni. Ezernyi össze­tevőt kellene megvizsgálni, s előfordulhat, hogy kiderülne: vannak, akik a rendet lazulásnak, mások a lazulást ■ is rendnek minősítenék attól függően, hogy... (Nos, én nem fogadom el azt a viccet, miszerint a »hollét« határozza meg a tudatot.) Végtére is azt szeretném elmondani a bevezetőben, hogy a kérdésre világért se várjanak pontos, mindenre ki-. terjedő választ. És ne higgyék, hogy valamiféle általánosít­ható rendetlenség — netán lazulás — érzékelése nyomán fogtam tollat Csupán — sok, nálam hozzáértőbb emberrel való eszmecsere kapcsán — elmondanék néhány apróságot Nem valamiféle kemény bírálat hanem a figyelemfölkel­tés szándékával. Gondolom, sejtik, hogy mindezt okom van jó előre tisztázni. , Nem titkolom, régóta foglalkoztat: hogyan útiunk « rend alapvető szabályaival? És megtartásukkal. Először csak az tűnt föl, hogy vannak rendelkezések, melyeket vég­rehajtunk, és vannak, amelyeket nem. Társadalmi fegyel­mezetlenség! — véltem korábban. Később rájöttem: van­nak dolgok (rendeletek, jogszabályok, hogy a határozatok­ról ne is beszéljek!, amelyeket nem is lehet vagy csak ki­vételesen nagy erőfeszítés árán betartani, végrehajtani. Ol­vastam például, hogy még januárban rendelet született a fekete rendszámú, szolgáltató személygépkocsik számának korlátozásáról, illetve leadásáról. Azok a szervek, amelyek mór februárban komolyan vették a jogszabályt, útilaput kötöttek gépkocsivezetőik talpára Fegyelmezettek voltak. A kocsikat azonban azóta sem tudják leadni, mert mind­eddig nem született meg a végrehajtási utasítás. December 31-ig még van idő. De fél évig hasznos, mondjuk egészség- ügyi vagy más céllal közlekedhettek volna ezek a kocsik. A többségük persze közlekedik is — mint régen ... Van időnk. Erről az a rendelet jutott az eszembe, amely szabá­lyozza : ha valaki szabálytalanul, magáncélra használja a közületi gépkocsit, akkor kilométerenként mennyi térítést kell fizetnie. Lesz ígv rend? Gondolhatja az illető: hátha nem veszik észre... Es ha észreveszik, szóvá merik-e ten­ni? Aki elkövetheti a szabálytalanságot, az — ha nem is mellény zsebből — bizonyára kivágja a térítési dijat. És az élet megy tovább ... Azon töprengek: milyen súlya és ereje van a jogszabá­lyoknak? Sok jó példát mondhatok. Amikor konkrét a jog­szabály, határidőt és felelősöket jelöl meg; s amikor társa­dalompolitikai súlyánál fogva szigorúbb és következetes az ellenőrzés, az elszámoltatás (mint például a nagycsalá­dosok lakáshoz juttatásával kapcsolatban), akkor nincs baj. Ha a jogszabályok előírásait önként és tömegesen követe­lik. mert az állampolgárok egyetértésével, helyeslésével ta­lálkozik — mint például az ingatlankorátozással foglalko­zó jogszabály —, akkor nincs bal. Hiszen a rendelkezés az égé — társadalom iaazsáaérzetét fejezi ki. D ' ha a jogalkotók — akiket, tudom, nem .szabad bí­rálni, mert »mi lenne a renddel, ha tízmillió em­ber a jogalkotást bírálná?« — nem feltételeznék, hanem tudnák, hogy a születő jogszabály feltételei meg­vannak, akkor nem lenne baj. De hát be kell látnunk: előfordulhatnak hibák. How mást ne mondjak: a társada­lom ewetértett a házértékadó bevetésével, azzal, hogv megadóztassák a luxusingatlanokat. De mivel senki sem 'tudta, kinek van olvari; mivel kutatni kellett, s e kutatás­sal egiiütt járt a kiskavuk kutatása is, így enyhén szólva váratott magára az eredmény. Azt hiszem: ha egv-e*y jogszabály érvényesülése, aka­dozik; ha szabályokat kell követni, betartani, de a köve­telményeknek nines meg a feltételük, mert e’Wm»°tt, ideá­lis állapotokra épülnek, akkor bizonv nem erősödik az ál­lampolgár tudatában a rend. A többle4Ingatlanok .tanáé«! kényszerértékesítése például az-rt húzódott eL mert senki- sem tudta, hogy kinek van többlet-i"vat1 ana. Van ló pél*. dánk is természetesen, igaz. hogy évtizedes a dóssá »ok tör­lesztéseként. Üw tudom: 1980. derembe» 31-ig csakugyan elkészül hazánkban az ingatlannyilvántarfás. Csakhogy ez eddig több jogszabály végrehajtásának feltétele lett volna. Nem. létezvén viszont akadálya volt... Kíváncsiskodtam: át lehet-e mn tekinteni hazánkban a törvényeket és tö«vényereiű rendeWcVot a »hatályban levő« jogszabályokat? Mennyi lehet belőlük? A gyűiteménv kiadása folyamatban van, négy vaskos kötet meztelent már. harmadik például »mindössze« 1374 oldal. Hét kö­tet lesz. Vajon a rendelkezések dzsungelében — nem is az állampolgár — a jogalkalmazó el’"»zedhat-e? 7 élezhet-e olyan ember ma Wag-'iarorszáaon. ak^ek a kisujjában van minden jogszabály? Nem koptam választ, csak e’nézést kérő mosoivt. Megértettem. És akkor a határozatokról még nem beszéltem... A rend alaoiát. a ío?**ábá1y*ik végrehajtását kutattam. Miért késnek hónapok’», fél évek’» a vé»~eh oVási utasítá­sok, és miért van rá luk szükség? Jfomi ír-árt késnek? Nem tudom. Ha c«ak azért .nem. irrt f»lHá*zületlenül és várat­lanul éri a végrehajtásért íe'elős főhatóságokat Hogy miért van rájuk xzUkséq? Nem. tudom. Ha csak azért nem, mert a helyi jogalkalmazók n'oese"ek fölkészülve a fogadásukra, azaz nem értik, és úíabb »eligazítást« — ha ów tetszik: szájbarágóst. — várnak; ezt kell tennetek. Az á’lampolgár meg olvassa az újságban, hogy ezután mihez kell tartania magát Ha' fegyelmezett Mégis »sültgalambvárásra« kény­szerül. Á rendnek feltételei vannak. És legfontosabb feltétele a rend. Szakavatott felelős jogász mondta: »Ve --árd. a jogszabályok (törvények, törvényerejű rendeletek stb.) vég­rehajtását. A jogszabályok többsége nem konkrét feladato­kat, hanem az általános magatartás szabályait írja elő; azt, hogy mit kell. mit lehet vagy’ mit szabad tenni. Néha elő­fordul, hogy konkrét a jogszabály, hogy hatd.ridqt, felelő­söket jelöl, de nem ez a jellemző. Az összes többi esetben (nem tudom, ez hány kötet lesz maid a hétből) a jogsza­bályok érvényesülését lehet csak vizsgálni! Tehát folya­+ van sz(j'« M ’~t már értem. Értem, hogy »folyamatok . lévén« miért csak egyik»e-mási.kra lehet figyelni rendsze­resen, s hogv miként járulhat hozzá eeviegy jog­szabály a rendhez, és miiként a lazulásijoz ... Téveszmémet azonban rögtön felejtsék el. Végtére is az a fontos, hogy megvalósuljon a jogszabályokban rögzített állami akarat Mindenoldalú rend azonban csak akkor várható, ha a he­lyes politikai döntés állami szabályozása a valóságra épül, és a következményekkel is számol a jogalkotás. Furcsa paradoxon lenne azt állítani, hogy a lazulás —- ha van —• a rend alapvető feltételeiből, a jogszabályok­ból fakad. A téma mégis gondol kodásra ingerel. És akkor még nem beszéltem a különböző szehvek határozatairól... Jávwi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents