Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
ti Munkahelyi közösség'** Gondok és viták A* 1977-ben korszerűsített szövetkezeti törvény nyomán új fórumok, munkahelyi közösségeik alakultak a gazdaságokban. Az ok: a gyakran protokoll eseménnyé, az évi munkát összegező ünnepséggé lett közgyűlések már nem adnak módot az egyes munkaterületek gondjainak alaposabb megvitatására. Nem reméltem, hogy minden szempontból példaadó, hivatását .teljesen betöltő munkahelyi közösseget találok. A tapasztalatok óvatosságra intettek ... A siófoiki .járás egyik szövetkezetében például csupán »letudni« akarták e gondot: az irodistákból és a szárítósokból csináltak egy »közösséget«. Máshol sehogy sem értették, hogy mi szerepe lehet a munkahelyi közösségnek ott, ahol már működik szocialista brigád ... Tény, hogy a megyében vannak országosan jó hímek örvendő és e téren is példát mutató gazdaságok. Útban Lengyeltóti felé mégis inkább a fentebbihez hasonló esetekre készültem föl. Választásom végül Is a tsz legszervezettebb munkahelyére, a műanyagüzemre esett. Itt az embereket igazán nem nehéz összefogni : nyilvánvalóan közösek az érdekeik és gondjaik. A tsz elnöke, az üzem vezetője és a gazdaság párttitkára egyetértettek abban, hogy a munkahelyi közösségek létrehozása óta javult a dolgozók tájékoztatása a közös dolgairól. A küldöttgyűléseken, a közgyűléseiken addig soha nein tapasztalt aktivitás jellemző. A munkahelyek képviselői problémákat tolmácsolnak es javaslatokat tesznek. Ugyancsak nem tértek el a vezetői vélemények a tekintetben, hogy mindezek ellenére még sok csiszolnivaló akad e forrásban levő szervezeti formán. Szövőn József tsz- élr.ök szerint sokan képtelenek a közös előrejutásban megtalálni saját érdekeiket. Csak a boríték vastagsága érdekli őket... »A közösség akkor a legegységesebb, ha valami előnyt követel. Nincs ilyen nagy egység a kötelességek teljesítésében. A munkahelyi közösségek sok gondot, munkahelyi vitát maguk is orvosolhatnának, ehelyett szívesebben kilincselnek...« Az üzem vezetője, Türjei József elmondta, hogy ő a munkahelyi közösség vezetője 1«. Naponta az emberek közt van, ismeri gondjaikat és tájékoztatja őket az üzemi helyzetéről, feladatairól, terveiről. »Mielőtt jött, épp parázs normavita zajlott a műhelyben. Az egyik korszerű automata gép darabbérét csökkentettük, s az így felszabaduló pénzt három másik korszerűtlen és nehéz fizikai munkát kívánó gép kezelőinek adtuk. Az utóbbiak nem kerülhetnek hátrányba azért, mert korszerűtlen, kisebb teljesítményű a gépük... Az eset jó kiindulópont a műhelybeli beszélgetésekhez. A munkahelyi közösségnek nyilván állást kell foglalnia az ilyen vitákban... A műhelyben valóban parázs volt a hangulat. % — Nézze csak meg — így Végh Ferenc —, a Gyuri 15- öt vesz le, míg én tizet sokkal nehezebb munkával. Hét- százszor kell lehúznom ezt a kart egy műszakiban, de olyan is sokszor van, hogy duplázok: egyik társam gépét is viszem. — Igaz, a ti munkátok nehezebb — - szólt közbe Horváth György. — Kapjatok is többet, de ne úgy, hogy az én béremből vesznek le. 72 óta dolgozok itt három műszakban, soha nem volt rám panasz; azért is kerültem az új gépre. Hát amit jutalomnak szántaik, abból ne csináljanak büntetést... — Még így is többet fogsz keresni, mint mi az emelkedéssel együtt v — Úgy gondolom, ki kellene kérni a vitában a közösség véleményét — Javaslatomat zavarba ejtő csend követte. — A munkahelyi közösségét hiszen maguknál is van ilyen — magyarázkodtam. Időközben már négyen álltak körülöttem, de a munkahelyi közösségről egyikük sem hallott. Végre jött valaki, aki megtörte a csöndet, — Van munkahelyi közösség, hiszen vannak küldöttek is. Tudom, mert egyikük helyett én nyomtam a. gépet két het.e, mikor valami értekezleten volt — Hogy működik ez a közösség? — Nem valami jól. A múltkor sem szóltak, hogy a tsz halastavában 200-ért egész évben lehet halászni ..« Az üzemvezető kétségbeesetten igyekezett megfelelőbb vágányra terelni a beszélgetést. »Az okoz félreértést, hogy ezt a kifejezést hirtelenjében nem tudják hova tenni.; Ugyanitt szocialista brigád is működik ...« Ugyancsak időbe telt, míg valaki meg tudta mondani, ki a munkahelyi közösség vezetője. — A főnök? Nem tudtuk. Igaz, naponta ott van köztünk, sok mindent megbeszélünk. de ezt nem tudtam — mondta Pontőr József. Az üzemvezetővel beszélgetve már korábban szóvá tettem, talán nem szerencsés a két vezetői funkció egybeesése. Egyik társukhoz talán bátrabban fordulnának. — A főnök rendes, mégis lehetnek eseteik, mikor az ember kétszer is meggondolja... — mondta Végh Ferenc. — Más az, ha olyan ember képvisel, aki az én cipőmben jár. — Megpróbáltak már egyáltalán hozzá fordulni? — Persze, A múltkor például hiányzott egy anyag, akkor is hozzá mentünk... — De hiszen akkor is az üzemvezetőhöz mentek volna ezzel, ha nem ő a munkahelyi közösség vezetője. — Higgye el, akármi is a látszat, azért megvan itt az összetartás. Számtalanszor segítünk egymásnak, jó a légkör. Igaz, ha az meglenne, amiről kérdezett, még jobban is mehetne. — Mit gondol: változna a helyzet, ha holnaptól maga vagy épp a szomszéd gépen dolgozó lenne a munkahelyi közösség vezetője? — Erre nehéz válaszolni. Jó, hogy kicsit megbolygatta; most napokig beszélünk majd ezekről... Jöjjön el egy vagy két év múlva, s biztosan lát változást. Közben odafutott valaki, hogy menjek, mert az asszonyok is szedetnének véleményt mondani. Leplezetlen ürömmel indultam... — Csak azt akartuk mondani, hogy ne ott, a tűző napon beszéljenek, itt hűvösebb van. — A munkahelyi közösségről beszélgettünk; úgy tudom, maguknak is van választott küldöttjük... — Igen, Bődis Ferencné. — Mint az asszonyok képviselője milyen problémákat tárt a vezetőség elé? A csöndet végül is egy idősebb asszony törte meg — Miért nem mondod, hogy két hete voltál gyűlésen, és aztán elmondtad nekünk, hogy arról beszéltek, hogy jobban kell takarékoskodni... Épül a metró kőbányai végállomása Új építési terület Kaposváron Télen költözik a no-fines Árulkodó félmondatok és beszédes csend jellemezték a lengyeltóti beszélgetéseket. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Végh Ferenc meghívásának »egy vagy két év múlva« biztosan eleget teszek. Bíró Ferenc melési értékének a felét. Ha ez kiesik vagy csökken, pénzügyi nehézségeket okoz. Az épületek alapozásához használt technológiát — és az ott dolgozó munkásokat — ugyanis más területre nem lehet átirányítani. A szövetkezet új lakásépítési területen kezd1 jövőre: az Arany János utca északi oldalán folytatják a munkát. — Hogyan áll ennek az előkészítése? — A városi tanács vállalta, hogy a műszaki előkészítésben közreműködik, elhelyezi a lakókat és elvégzi a kisajátítással kapcsolatos hatósági feladatokat — mondja Horváth László. — Elkészült a beépítési terv, készül a beruházási program és az első nyolcvan lakás alapozási terve. Az előkészítés ütemét azonban sok tényező határozza meg. A szanálásra kerülő épületek lakóit a tanácsnak el kell helyeznie, ezt követheti csak a bontás. Az idén azonban kevesebb új családi otthon készül Kaposváron, mint amennyivel eredetileg számoltunk. Kevesebb lesz a ta- náesi lakás is: nem lesz egyszerű tehát új otthont biztosítani az Arany János utca északi oldalán szanálásra kerülő házak lakóinak. Ebből egy sor feladat is következik: úgy kell ^megválasztani az első épületek helyét, hogy a legkevesebb szanálással lehess sen minél több otthont építeni. Hogyan lehet ért megoldani?'A beruházó, a tervező és a kivitelező jó együttműködésével. A technológia adott. A szövetkezet erre épít és erre számít a város is. A zavartalan munka minden feltételét azonban — főleg az első évben — nem lehet biztosítani. Átmenetileg közmücsatlafcozä- si gondok is akadhatnak. Ezek megoldású már a beruházó feladata: a szövetkezet ugyanis nem vállalkozik rá. Dr. K. X. Hajstaii műszak Reggél hat óra. Sokan ilyen- '! kor még szundítanak egy ne- gyedórát. Mások — az éjsza- 1. kai műszakban dolgozók — ', ekkor adják át a szerszámot I váltótársaiknak. Ilyenkor kezd éledezni a város. A Zöldért kaposvári telephelyén már javában folyik a munka. A fürge kezek nyomán törpülnék a raktárban az előző nap délutánján ösz- . szeállított »komissiók"; egyre II több kerül a gépkocsik plaló- .' jára. A láthatóan jól szerve- . ! zett munka zajába csak néha I vegyül egy-egy utasítást adó . I kiáltás. ; — Hogyan zajlik. az életük ; a reggeli órákban ? — kérde- i zem Bán József tői, a Zöldért i telepvezető-helyettesétől. I — A munkaidő tulajdon- | képpen hat órakor kezdődik, de mivel több boltunk előtt I csak ennél korábban lehet megállni, ötkor kezdünk, j Nemcsak saját boltjainkat , látjuk el, hanem az üzemi i konyhákat és a vendéglátóipa- j ri egységeket is. Nagy a körze- ! tünk, naponta több mint 150 j helyre visszük az árut, és i időben kell érkeznie minden- I hová. A második fordulóval a I konyhákat látjuk el, harmadjára pedig az utórendelésetk- ] nek teszünk eleget. Az utóbbi • adódhat abból is, hogy az áru ! későn érkezik, nem tudjuk időben szétosztani, s így csak i később kerülhet a boltokba. A piacon levő egységeket is ml látjuk el, valamint a kaposvári járáshoz tartozó helységeket. — Mi történik a. »telítés" után? — Az igények kielégítése után indulnak az autók az átvevőhelyekre, a tsy-ekbe. A délutáni műszakban dolgozók állítják össze a rendeléseket, I osztályozzák az érkező terszőlődombok, a gyümölcsösök. Ennél a munkánál a múlt héttől már a legtöbb helyen ot szorgoskodnak, nélkülözhetetlen segítséget nyújtva, a diákok. A krónikás a múlt hete idézve nagyon sok mondató kezdhet így: megkezdődött. B héten tartották megyénkben i hagyományos őszi szolidaritási eseménysorozat nyitó rendezvényét A Kadarkúton tartott nagygyűlés az első volt azoknak a december közepéig — az emberi jogok napjáig — tartó rendezvényeknek a sorában amelyeknek célja, hogy kifejezésre juttassuk a szolidaritás fontosságát Színházunkban megkezdődtek az első bemutatók próbái. Á nemzetközi gyermekévvel összefüggésben külön gonddal készülnek a művészek áz első gyermekbemutatóra, Spiró György Hajrá, Samu című darabjának előadására. Szeptember van. Hűvösek a reggelek, de néhány óra múlva győzedelmeskedik a méz- színű napfény. A megyét járva gyönyörködöm a házak előtti virágoskertek most még tobzódó pompájában. Kosztolányi sorai jutnak eszembe: »"zí hozta az ősz. Hús gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas jáspisfényű körtét, megannyi dús tündöklő -é/cszerét.« Vörös Márta A pillanatkép a hét legfontosabb eseményéhez fűződik: a lakóház kapuján kilépő kislányt apuka fényképezi. Kattan a gép, a gyerek megper- d'tt. háttal állva, a lencsének így szól: »légy / szíves most így is!« Márminthogy jól látáson élete nagy eseményének »főszereplője«, az iskolatáska. Aztán kézen fogva indulnak. Hétfőtől ismét élet költözött az iskolákba, megkezdődött az új tanév. Sok tízezer diák számára ez a komoly munka kezdetét jelenti. És ahogy lenni szokott, ismét gazdagodott megyénk: három városunkban is — Kaposváron, Marcaliban és Nagyatádon — új intézményekben kezdték meg a tanulást az általános iskolások. Nemcsak az ifjúságunk, hanem megyénk gazdasági életének is kiemelkedő eseménye fűződik a múlt héthez: elkészült a somogyi iparfejlesztés történetének leggyorsabban megvalósuló beruházása, a kaposvári sonkakonzervüzem. Az Európában ma egyedülálló, világszínvonalat képviselő, két és fél milliárd forintos létesítmény másfél év' alatt épült meg és szeptember harmadi- kán megkezdődött a próbaüzem. Ez a tény nagy kötelezettséget és felelősséget ró megyénk mezőgazdaságára: a nagyüzemeinknek — az eddiginél magasabb színvonalon szervezve a háztáji termelést is — kell ellátniuk alapanyaggal a rendkívül korszerű ipari létesítményt Hozzá kell tenni, hogy szövetkezeteink, állami gazdaságaink régóta készülnek ennek a kötelezettségnek a teljesítésére. Jelzik ezt a befejezés előtt álló vagy folyamatban levő rekonstrukciók. sertés tenyésztési-hízlalási programok. De a munka még nem ért yéget, állattenyésztőknek, beruházóknak, kivitelezőknek nagyon sok feladatot, kell megoldani, hogy mennyiségben és minőségben egyaránt magas színvonalon szolgálják ki a jelentős üzemet A hét elején még szórványosan, a hét második felétől már szinte mindenütt megkezdődött a fontos olajos növény, a napraforgó betakarítása. Minden korábbinál nagyobb területen termelték az idén nagyüzemeink s jogosan nagy várakozással néznek a betakarítás elé. Szép termést ígérnek a hatalmas naprafor- gp tányérok, és nagyon sok gazdaság várja, hogy a kalászosok okozta kieséseknek legalább egy részét pótolja ez az olajos növény. Sílóhegyek magasodnak a majoíokban, burgonyakombájnok szedik a gumókat, talajművelő gépek por- hanyítják a termőföldet, készítik az ágyát a következő év kalászosainak. Ez a kép, melyet a megyét járó ember mindenfelé láthat. Az azonban már nem ilyen nyilvánosság előtt zajlik le, ami szakembereknek, vezetőknek máris munkát ad': megkezdődött a következő év termelési céljainak, programjának összeállítása. Ez legalább akkora felelőséget és feladatot jelent, mint a most következő őszi csúcsidőszak munkáinak gondos, pontos elvégzése. A szüretelőktől hangosak a méket, sőt némelyiket — például a burgonyát, hagymát, esetenként az almát — csomagolják is. Ma a Szentesről érkezett normál és paradicsompaprikát válogatják. — Mi okoz gondot? — Általában 15—20 gépkocsi áll rendelkezésünkre, s ez nyaranta kevés. Máskor azonban ennél többet nem tudnánk kihasználni, ezért a csúcsidőben tehertaxit is igénybe veszünk. A másik, hogy kevés az állandó munkás, többnyire segédmunkásokat alkalmazunk. A gondot esetenként enyhíti,, hogy a gépkocsivezetők — megfelelő bérezés ellenében — részt vesznek a rakodásban. A harmadik, ami változtatásra vár: korlátozott a tárolási lehetőség. Sok anyagmozgatás is elkerülhető volna, ha olyan modern hűtőberendezéssel is fölszerelt raktárt kapnánk, mint,például a siófoki. Egymás után bőg fijl a teherautók, furgonok mótorja—. indulnak, hogy rakományuk időben a pultra kerüljön. — Mennyi árut visznek egy fordulóval? — kérdezem az egyik kocsira nagy lendülettel pakoló Salamon Gyulát. — Most 30 mázsát. De naponta. a lei és fölxakodást együttvéve, gyakran 150—200 mázsát is megemelek. — Hánykor kelt ma? — Négykor. Egy kicsit fárasztó, de csinálni kell. — És a fizetés? — Négyezer körül. Meg vagyok vele elégedve. Alapjában véve nem rossz munka ez, de az biztos, hogy »hajtani« kell. H. J. Bemutatót tartottak Kaposváron az épülő Zaranyi-lakó- telepen. A megyében elsőként i itt kezdték angol no-fiiies í technológiával építeni a láká- : sokat A kivitelezők — a Ka- ' posmérői Építőipari Szövetke- I zet vezetői — így fogalmaztak: »öntjük a lakásokat". Ez a technológia ugyanis sok mindenben eltér az építéstől. Előnyeit épp ezek az eltérések biztosítják: jól szervezhető a munka, kevés — többségében szakképzetlen — ember jelentős értéket tud előállítani. A Zaranyi-lakótelepen használt technológiai íánc bizonyította, hogy ezzel évente 80—100 lakás elkészíthető. A munka jó minőségéről maguk a vendégek is meggyőződhettek. Dr. Kiss József, a Mészöv elnöke, Papp János, a városi pártbizottság titkára és Horváth László, Kaposvár általános tanácselnök-helyettese átadásra előkészített lakásokat látott. Ezek még szőnyegpadlóval épültek, a következőkben azonban már parketta lesz. — A lakótelep építése a befejezéshez közeledik — mondta Stier Tibor, a szövetkzet elnöke —; az éy végéig az utolsó házak alapozását is elvégezzük. Tavasszal új területen kell elkezdeni a munkát, csak így biztosítható, hogy évente 80—100 családi otthont át tudjunk adni. Másért is sürgős az új építési! terület: a. no-íines technológiával késeült lakások bevétele adja a szövetkezet terA jövő évben újabb metrószakaszt kapcsolnak be a budapesti közlekedésbe. Az észak- déli vonal egyik végállomása a kőbánya—kispesti MAV-r.Uo rí. mellett lesz. (MTI-fotó — Sarkady János felvétele — KS)
