Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-08 / 210. szám
Évad kezdő számvetés A népművészeti stúdió a megye vérkeringésében A kaposvári Édosz Művelődési Házban működő megyei népművészeti stúdió az évadkezdéséről tartott tájékoztatót. A közművelődés széles területéről hívtak szakembereket a megbeszélésre, amelynek témája volt többek között az is, hogy a megyei irányítású stúdió tevékenysége miként sokszorozható meg. Gyerekszakköröket szerveznek, s azokon a helyeken, ahol többen foglalkoznak a népi iparművészet valamelyik ágával, önállóan is biztosítják a csoportos munka feltételeit. Csikvár József, a megyei népművészeti stúdió vezetője értékelte az eddigi munkát — A tárgyi népművészet területén legfontosabb feladatunk megyénk különlegesen j izdag népművészeti értékeinek a föltárása, gondozása és megismertetése. Felkutattuk a megyénkben dolgozó népművészeket, a népi kismesterségeket folytató kisiparosokat s szorgalmazzuk részvételükéit a stúdió foglalkozásain, a nyári tanfolyamon. A tárgyi népművészet négy szakágában szerveztünk foglalkozásokat. A hímzéssel foglalkozó csoportot Somogyi Teréz irányította, a »bőrösökkel« Zsalakovics László, a, faragókkal Varga László, a 'népművészet mestere, a fazekasokkal Tamás László, a népművészet mestere foglalkozott. A stúdióban készült munkákból kiállításokat rendeztek, többen sikerrel vettek részt különböző pályázatokon. A tájékoztató képes mellékleteként a meghívottak megtekinthették az Édosz Művelődési Házban bemutatott stúdiómunkákat, illetve a megyénk népművészeiről , készített értékes diaanyagot — Az elért eredmények folytatása mellett az új évadban feladatunknak tekintjük — folytatta tájékoztatóját Csikvár József —, hogy a Fafaragók tábora Iiiskunmajss kig.vósi határrcszén egy erdei tisztáson az idén negyvenöt népi fafaragó és hangszerkészítő dolgozott az alkotótáborban. Munkáiaból e hónapban Bács-Kiskun megyében vándorkiállítást rendeznek. (MTl-fotó — Karáth Imre felt). — KS) Felfordulás az Iskolában népművészet megismertetését már az óvodás korú gyerekek körében megkezdjük, többet szeretnénk foglalkozni az általános iskolásokkal, a fiatalokkal. Az oktatásra alkalmas népművészeket fölkérjük, .hogy vezessenek iskolai szakköröket A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ elképzeléseit — épp a gyerek- csoportokká kapcsolatban — Gulyas János igazgatóhelyettes ismertette. Kaposváron a Petőfi óvodában kísérletképpen megkezdik a díszítőművészeti foglalkozásokat erre tág lehetőséget nyújt az új óvodai program. A Tücsök klubban zenei foglalkozásokat terveznek, jövőre a mozgáskultúra fejlesztéséhez teremtenek alapot A játszóházban — ez új formája a közösségi együtt- létnek — a szülők és a gyerekek együtt tölthetik szabad idejüket, s népi játékokkal is megismerkedhetnek. Nagy sikere volt az idei nyáron szervezett dudaiskolának, amelyre mintegy harmincán jelentkeztek az ország minden tájáról; továbbfejlesztve a programot a népi hangszerek megismertetését már a 6—14 éves gyerekeknél elkezdik. Hallottunk a marcaliak sikeres tevékenységéről is. Ott különösen sokat foglalkoznak a gyerekek vizuális nevelésével, szinte mindennel foglalkoznak — erről adtak számot Igáiban a gyermekcsoportok megyei találkozóján. Várjuk i őket Kaposváron is. A képző- művészeti világhéten bemutatót tartanak a színházparkban az ügyes kezű agyagosok,^ a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán pedig két szövőszéket állítanak föl, s a szövéssel is- 'merkedhetnek a hallgatók. A korongozáshoz szükséges feltételek megteremtésére is gondoltak. Ha biztosítani tudják, Y »V a stúdió korongozói az intézetben kapjanak helyet, megoldódik a fazekasok nagy gondja, hiszen egyelőre nincs hol dolgozzanak. Az úttörőmozgalom képviselője fölvetette: több országos pályázatra « jelentkezhetnek megyénkből is a népművészettel foglalkozó gyerekek, ám nincs biztosítva a felkészülésük, rendszeres foglalkoztatásuk. A stúdió — épp idei tervei alapján — örömmel veszi szárnyai alá a legkisebbeket is, hiszen hagyományaink ö-jköseiként fontos feladat hárul rá népművészetünk továbbfejlesztésében. Horányi Barna Tff'mpropagamltsta A közmoveüdés szolgálatában A közmű ve- lődés munkásának tartja magát Hor- váthné Petras- sovics Irén, a Somogy megyei Mozi- üzemi Vállalat propagandistája. S hogy mennyire eredményes aktívája ennek a fontos területnek, bizonyítja: nemrégiben a Szocialista Kultúráért kitüntetést vehette át. — Az ü n nepségre hívó levélből tudtam meg az örömhírt. Sajnos, nem lehettem ott, mert Egerben voltam a nyári egyetem előadásain, Dombóvári László igazgatóval és Torma Károllyal. Később amikor átvehettem lámpalázas voltam... Érettségizett, marxista—leninista esti egyetemet végzett Szakmai tanfolyam előtt áll. A propagandistának lépést kell tartania a korral, szőkébb munkaterületének változásaival. ö egyébként a Csiky Gergely Színház jegyirodájában kezdte a munkát, majd a moziüzemi vállalatnál folytatta. Tizenöt éve dolgozik itt — Ezt a munkát csak szeretni. lehet — Mi tartozik a munkaköri kötelességeihez ? — Afféle élő kapocs vagyok a nyomda, a lapkiadó vállalat, a Magyar Hirdető irodája és a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat között Gondozom a kiadványainkat A műsorfüzet kefelevonatait javítom, gondom van az úgynevezett műsorkartonokra, és a napi n.usorközlésre. Sokszor a megye egész moziparkjára plakát készül a pécsi nyomdában, s ezeket is elő kell készíteni, ellenőrizni. A munkaidőm reggel nyolctól délután fél ötig tart. Régen azonban gyakran jártuk a megyét az üzemeket iskolákat: szerveztük a programot ellenőriztünk. Ez tíz évig tartott Egyébként a pártalapszervezet propagandistája is én vagyok nálunk. 1971 óta vagyok párttag. Magas, barna asszony — farmerszoknyában. Nehéz íróasztal mögött képzelni, hiszen energikus, temperamentumos. — Nem is szeretem az íróasztali munkát, ezért vagyok »otthon« inkább a propagandista szerepkörben. Ez megköveteli a mozgékonyságot Kaposiőről jár be a férjével. aki szintén a moziüzemi vállalatnál dolgozik. — Hogyan segít nekünk, nézőknek a propagandista a köz- művelődésben ? — Szem előtt tartjuk a művészileg értékes alkotásokat, amelyek a mondanivalójukkal, megfogalmazásukkal is kiemelkednek a tucatfilmek, a kommersz művek sorából. Ezek forgalmazására, propagandájára nagyobb energiát fordítunk. Így könyvelhetjük el sikerként a nyári Balaton- parti, KISZ-táborokbeli vetítések után Szinetár Miklós— Hernádi Gyula Az erőd, Gábor Pál — Vészt Endre Angi Vera és Kovács András—Gáli István A ménes-gazda című filmjét, a látogatottság alapján. Fontos szerepet töltenek be ezek egyrészt a közelmúlt megismerésében, másrészt a társadalmi önismeret kialakításában. Fokozott gondot fordítunk az ifjúság filmbaráttá nevelésére is. Horváthné Petrassovics Irén — ahogy mondja — olyan »gárdával« dolgozik, amely tíz-tizennégy éve együtt munkálkodik, és jó közösség. — Mit csinál a propagandista, ha véget ér a munkaideje? — Két éve kezdtünk építkezésbe Kaposfőn: ez lekötötte energiám nagy részét. Bala- tonfenyvesen van egy kis szőlőnk, gyümölcsösünk, ez pedig ad munkát az embernek, bőven. Olvasok, televíziót nézek. Főként a politikai műsorokat kedvelem. Van egy kutyám, Flambár. A kapuban vár mindennap. — Jár-e moziba magánemberként, aki filmeket propagál? — Természetesen. De válogatok! Nem veszek jegyet, mondjuk a Csillagok háborújára; ez azonban nem jelenti azt, hogy az úgynevezett közönségfilmeket nem nézem szívesen. Egy-egy jó krimi is feliidít Mosolyos nyugalom van az arcán. Leskó László T v-iegyzet Nincs visszaút Az oknyomozó szenvedély, az igazság napvilágra terítése a jellemzője az olyan műveknek, mint Urbán Ernő írott malaszt, Dömölky János Miért? című alkotása, vagy ez utóbbinak egy Pünkösti Árpád-riportból forgatott munkája, amely díjat kapott a legutóbbi veszprémi találkozón. Ezekhez csatlakozik a Tóth Benedek regényéből készült Nincs visszaút című tévéfilm is, melyet Hajdúfy Miklós adaptált és rendezett. A most látott televíziós mű is pszeudo-dofcumentumfílm. Érződik rajta, hogy megtörtént — megtörténhet most is —, de színészek alakítják az egykori események szereplőit. Néha azonban, sajnos a jól be vált »újságírói fogások« kerülnek előtérbe, s bizonyos közhelyesség kezd eluralkodni az ilyen alkotásokon. A2 viszont bizonyos, hogy a néző szívesen találkozik az »élettel« a képernyőn a filmek, játékok segítségével. Mintha ismerőseink lennének a megelevenedő alakok; naponta -találkozunk hasonlóikkal. S a művek nagy részében úgy is beszélnek, mint az utcán, hivatalban, tsz-ben stb. Ám ennek feszültségnövelő hatása lehet... Tóth Benedek és Hajdúfy Miklós viszont jól megírt dialógusok közben ismertet meg bennünket Szila László kálváriájával. Kerek történetet kapunk, megnyugtató lezárással, ami az eseményeket illeti. Valahogy azonban túlságosan is elrendeződnek itt a dolgok, a minisztériumi revizorok segítségével. A deus ex machir.a szellemében fogant megoldás ez, kissé elsúlytalanítja a megélt drámát is. Az ellenfelek jól ismertek: Móricz óta sokan megírták ezeket a feudalizmusból ittfelejtett figurákat, azaz a magánérdekeiket közérdekként feltüntető, korrupt elöljárókat Hogyan kezdték ezt az évet a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában? Ez ügyben egymás után cseng a telefon. A szerkesztőséget hívok áldatlan állapotokról adnak hírt — A Rákóczi iskola egy romhalmaz, pedig már tanítani, kellene — mondta az egyik. — Nincs hova tenni a tanulókat így ’ sétálni viszik Őket Telefonálok az egyik vállalathoz. A vonal túlsó végén megkönnyebbült sóhaj: — De jó, hogy »összetalálkoztunk«; nagy gondom van. A kisgyermekem most megy elsőbe, de nem iskolába, hanem egy építkezésre jár, Kétségbe vagyok esve. A radiátorok a földön hevernek, a mosdót nem lehet használni... A szülőknek azt mondták, ha esik az eső, menjenek a gyerekükért. Sok ismerősöm már fizetés nélküli szabadságot vett ki, hogy otthon lehessen. Hogy milyen munkát láttam ott arról meg jobb nem beszélni! A szülők felháborodásán nem csodálkozunk. A Rákóczi iskolában még javában tart az átalakítás. Az igazgatónő bizonytalanul — bár reménykedve — mondja, hogy »talán hétfőn« kezdhetik az osztályok a beköltözést. A világítás szerelését már befejezték, a központi fű lésen azonban még dolgoznak. A felsősök addig is mezőgazdasági munkára mentek, a kicsinyek viszont sétálnak; az év közi kirándulásokat á?i a múzeumlátogatásokat telje-- sítik... A délutáni felügyeletet a szülők oldották meg, hiszen ilyen körülmények közt a napközi sem működik. Ezek a tények. A háttér azonban egy kissé kusza. Az iskolának az átalakítására már 1978-ban megvolt a kapacitása. A munkát a Kapós- mérői Építőipari Szövetkezet vállalta; januárban keresték meg őket emiatt először. Utána tervek készültek — nem éppen hibátlanok —. majd következtek a levelek, az anyagmegrendelések, a tárgyalások ... Hogy hol és mikor akadt el az ügy, annak eldöntése nem a mi feladatunk. A szerződéstervezet hosszú utat járt be, így a szerződéskötés időpontja papíron: július 23. Akkor már letelt a szünidő fele. És a befejezési határidő szeptember 30-a. Tehát egy hónap az évkezdés után. Szokásos tanévnyitót terveztek, a munkák azonban elhúzódtak. Vajon mi lesz a gyerekekkel, akik a felfordulás miatt ió néhány órával elmairadnak a tanulásban? Mert az nem megoldás, hogy a téli szünidőből esetleg elvesznek néhány napot S miért a tanulók bánják a pontatlan munkát? Épp elég kellemetlen tapasztalattal kezdik az évet Nem felelősöket keresek, hanem a felelősséget. Azt, amelyet az iskolák ügye iránt éreznie kellene minden közreműködőnek. % s. " Legkedvesebb nyári élményem Nekem az idén nem volt nyári élményem, mert az egész nyarat otthon töltöttem, csak a térre mentem le nagyon sokszor játszani. Először úgy volt, hogy egy hónapra lemegyek a nagymamához a Balatonra, de aztán az utolsó pillanatban jött egy levél, amelyben azt írta a nagyi, hogy mégse vigyenek, mert az egész nyárra kiadta a villát a külföldieknek cs nélkülem is lesz épp elég baja. Apukám nagyon dühös lett és azt mondta, hogy most vitattam nem lesz egy nyugodt percük se, és tavaly is ezzel a trükkel rázta le magáról a gyereket az öreglány, de megveri majd érte az isten, mert a pénzét úgyse viheti magával a sírba. Anyukám erre sírógörcsöt kapott és azt mondta apunak. Iiogy ne. merjen igy beszélni az anyjáról, mert ö legalább tisztességes hozományt adott a lányának, nem úgy, mint apu szülei, akik nem röstellték a fiukat egyetlen gatyában kiházasítani. Apu erre ordítani kezdett és földhöz vágta a kristályvázát. amit az esküvőjükre, kaptak anyu főnökétől, aki apu szert nt egy vén kecske és nem is igaz, hogy anyunak a túlórák miatt kell bentmaradni a hivatalban, hanem olyasmit csinálnak, ami egyáltalán nem munka. Hogy mi azt nem sikerült megtudnom, mert közben észrevették, hogy én is ott vagyok, és leküldték a térre játszani. Szerettem volna sokat tévézni a nyáron, de az érdekes filmeket mindig este tíz után vetítettéit Én ezeket nem . nézhettem, mert apu azt mondta, hogy ezek a filmek olyan magas művészi mondanivalót hordoznak, amit csak a felnőttek értenek meg. Hát ha a szexre gondolt, akkor az nem is olyan nagy dolog: egy tízéves gyerek is könnyen megértheti, Az ismeretterjesztő kisfilmekben sokszor láttam. Mondtam is anyunak, de szörnyen mérges lett és azt. mondta, biztosan a Kovácstól haUok ilyen malacságo- kat és inkább a tanuláson járjon az eszem. Hiába tiltakoztam, hogy most vakáció van. azt mondta, vele ne vitatkozzak, és lekevert egy hatalmas pofont és amikor bőgtem, leküldött a térre játszani. A Kovácséknál nagyon jó, mert a Kovács szülei egész nyáron nincsenek otthon. Gebinesek a Balatonon. Nem tudom, mi az, hogy gebines, de biztosan nagyon jó dolog lehet, mert ők sohasem veszekednek a pénz miatt, mint apu meg anyu. A Kovács nővérének még sztereó magnója is van, azon szoktuk hallgatni a Boniemmct meg az Abbdt. A Kovács nővére egy irtó rendes csaj, mert soha nem kiabál velünk. Meg akkor sem haragudott meg, amikor a drága külföldi körömlakkjával kifestettük az arcunkat, mert indiánosdit játszottunk. Sajnos náluk sem lehetett mindig diszkózni, mert minden délután fel jő ti a Kovács nővérének a fiúja, és akkor bennünket leküldték a térre játszani. A tanévzárón a tanító néni a lelkünkre kötötte, hogy a szünidőben segítsünk otthon a szüléinknek. Sokat törtem a fejem, hogy én mivel szerezhetnék örömet. Elhatároztam, hogy kitapétázom a lakásunkat, mert anyu már régóta nógatta az apűt, hogy ki kell cserélni a tapétát, meghagy ez egy rendes férjnek gyerekjáték. Apu készségesen elismerte, de azt mondta, nincs rá ideje. Nekem bőven volt időm, és azt gondoltam, meglepem vele szüléimét. Egyik reggel, amikor munkába mentek, nekiláttam. Sajnos a tapéta erősen oda volt ragasztva, estig sem tudtam mindenütt levakarni és néhol a fal is lejött egy kicsikét. Amikor apuék hazajöttek, valóban meglepődtek, de nem tudtak megdicsérni, mert anyu hirtelen a szívéhez kapott, és elvitték a mentők. Apu is velük ment. Én a szomszédoktól Icaptam uzsonnát, de a lakásukba nem engedtek be, hanem lelcüldtek a térre játszani. A múlt héten megnéztem a tévében egy szülőknek szóló műsort és ott egy bácsi azt mondta, hogy csak annak a gyereknek volt igazából élménydús a nyara, akinek a programját gondosan előre megtervezték. Ügy látszik, nekem azért nem volt egjietlen nyári élményem sem. mert engem nem vittek sehová, mindenki csak a térre küldött le játszani. Lendval József IV. oszt. tan. Somogyi Néplap $ - v - i-., v.1 (Fogalmazás)
