Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

t NYILATKOZAT Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában feljelen­tem: iudok olvasni, s ezért semmiképpen sem vagyok haj­landó támogatni a bürokrácia túlburjánzását! Természete­sen más okom' is van arra, hogy tollat ragadjak. Többek között a szülők tömegeinek felháborodott bejelentései, a városi tanács glőtt értelmetlenül sorbaálló ügyfelek látvá­nya, és az a meggyőződés, miszerint mérhetetlen felelőtlen­ség esete forog fenn. Ezek után nem lehet kétséges, hogy a négyoldalas, »NYILATKOZAT és igazolás a térítési díj megállapításá­hoz« című, remekbe sikerült formanyomtatványról van szó, amelyet hárommillió példánybah nyomtak ki a 4/1979. (III. 14.) MüM. számú rendelet alapján. A nyomtatványról csak annyit, hogy két oldalán csekély 85 sorban és 6800 betűvel -Kitöltési útmutató« is található. Bizonyára ez za­varta meg az illetékeseket. Ámbár minden sora értelmes és érthető. A szülők legalábbis megértették. (Mert vették a fáradságot, és elolvasták.) Az iskolákból és az óvodádból azonban rendre küldik vissza a papírokat. Mint a pedagó­gusok elmondták: őket úgy igazították el, hogy azt is iga­zoltatni kell (a munkáltatóval, a tanáccsal), ami nincs. Vegyük sorra. Az első -rubrikában« a szülőknek a gye­rekek számát, a másikban a munkáltatónak a kereset egy hónapi átlagát kell igazolnia. A második rész b) és c) pont­ja azonban keveredéshez vezetett. A b) pontban arról van szó, hogy van-e másodállása vagy mellékfoglalkozása a kedves szülőnek. Ha nem volt, akkor törvényszerű, hogy a szülő »büntetőjogi felelőssége tudatában« kihúzta ezt a részt. Csakhogy visszakapta a papírt: menjen újra a mun­káltatóhoz és igazoltassa, hogy csakugyan nincs másod­állása. A munkáltató törvényszerűen visszautasította, mint­hogy ami nincs, azt szerinte nem kell igazolni. A szülő pedig ott állt megfürödve. Ugyanez történt a c) ponttal is. Ugyan mór: miért igazolja a vállalat (kifizetőhely hiányá­ban az SZTK!), hogy a kedves szülő a múlt évben nem volt táppénzen, sőt terhességi-gyermekágyi segélyt sem ka­pott (mivelhogy, teszem azt, férfiú az illető!). A szülő ki­húzta ezt a részt, mondom: büntetőjogi felelősségének tel­jes tudatában. Megrótták érte, és nyilatkozatát nem fogad­ták el. A java azonban még ezután következett. A szülők 85— 90 százaléka ugyanis rákényszerült (rákényszerítették), hogy tömegesen és özönvízszerűén elárassza a tanácsot, mégpe­dig azon egyszerű okinál fogva, hogy az államhatalom he­lyi képviselőivel igazoltassa azt, ami nincs — természete­sen személyes »bemondás« alapján. Ez a hercehurca csupán azért »szakadhatott« ránk, mert valakik (de jó volna tudni, hogy kikről van szó!) nem olvasták el vagy nem értették meg a formanyomtat­vány szövegét. Egyetlen szó ugyanis az -értetlenség homá­lyában« maradt, az a szó, hogy »esetén«. S ez még csak nem is az útmutató hosszú szövegében olvasható. Idézek: »Másodállás, mellékfoglalkozás esetén . . . Keresetpótló kész­pénzsegély (táppénz, betegségi segély stb.) esetén... Jö­vedelemigazolás kivetéses adó esetén«. Magyarán: csak akkor kell kitölteni, ha ez az eset fennáll. Ezt az álláspon­tot egyébként az útmutató is megerősíti: -A nemleges vá­laszokat a megfelelő rész áthúzásával kell'megjelölni«. És .nem kell hozzá tanácsi »szentesítés«. \ A Végül is büntetőjogi felelősségem tudatában kijelen­jem: tudok olvasni, é'S' elolvastam a formanyomtatvány Szö- 'veyét... J. B. Szabod idejében kultúrmunkás Hagyomány, hogy augusz­tus 20. alkalmával a köz mű­velődéséért legtöbbet tevőket kitüntetik. A főhivatású nép­művelők mellett jelentős azoknak a kultúrmunkások- nak a száma, akik ezt a tevé­kenységüket munkaidőn túl, társadalmi munkában végzik. A Szocialista Kultúráért mi­niszteri kitüntetés egyik so­mogyi birtokosa, Kardos Im­re, a posta helyközi távbeszé­lő igazgatósága kaposvári gócüzemének vezetőhelyet­tese. — Kellemes meglepetésként ért a hír, amikor megtudtam, hogy a kitüntetés átvétele miatt Budapestre, a Fészek klubbá kell utaznom — em­lékezik vissza. — Feltettem magamnak a kérdést, valón miért kapom ezt a kitünte­tést. A válaszom szinte már közhelynek számít: nem tet­tem mást. s ezentúl se teszek mást, csak azt, amit- az ügv szeretete diktál- Ez a társa­dalom milliók számára kínál­ta, e kínálja ma is a lehető­ségeket . a tanulásra, a mű­velődésre, s ' mi, az egykori munkás- és parasztfiatalok, tudtunk élni ezzel a lehető­séggel, Természetesnek tar­tom, hogy mindazt a pluszt, amit én kaptam, valamilyen formában továbbadjam ... Diplomáján jóformáin még meg sem száradt a tinta, ami­kor 1954-ben — huszonnégy évesen — Kaposvárra került. Jelenlegi munkahelyén akkor lett üzemmérnök. — Megtiszteltetést, előlege­zett bizalmat és megbecsülést jelent számomra, hogy Ka­posvárra kerülésem után ha­marosan — pedig még csak az ifjúsági mozgalomban , te­vékenykedtem — pártoktatá- sokat tarthattam a kommu­nisták részére. Ezt a munkát azóta is — már csaknem húsz éve párttagként — szinte megszakítás nélkül, szívesen végzem... Tizenkét éve szakszervezeti oktatásokat is vezet. A góc- üzemnek 68 dolgozója van. Ök biztosítják — három me­gye nyolc helységében köz­pontosítva — a hozzájuk tar­tozó terület távbeszélő forgal­mának technikai lebonyolítá­sát. Az oktatásokat, az érte­kezleteket nehezen tarthatnák meg hagyományos formában, s a problémát — nemhiába távközlésiNszakemberek — ve­zetékes összeköttetés kiépítésé­vel segítettek megoldani. Nem kellett hozzá más, mint mik­rofon és erősítő, és az állan­dó összeköttetés azonnal kés- szen állt ... Kardos Imre tagja a szak­szervezet kulturális bizottsá­gának, és a szakszervezeti tö­megoktatás ellenőreként is tevékenykedik. Egyik fontos feladata az üzem szocialista brigádjaiban a kulturális munka segítése. Ezt a segí­tést és egész társadalmi tevé­kenységét, ügyszeretetét érde­mesítették méltó elismerésre a Szocialista Kultúráért mi­niszteri kitüntetéssel. P. M. HÉTVÉGI TÁIQLÓ Dani és A hét mesterlövész Az előrejelzések szerint nem lesz eseménytelen e szombat— vásámap a nagyobb somogyi településeken. Barcson a mű­velődési központban 9-én 18 órakor Bánffy György érde­mes művészre számítanak. Estje bizonyára olyan - sikert arat majd, mint a jiyát- ele­jén a kaposvári Dorottya- szálló dísztermében. Egy »macskaugrással« ar­rébb, Darányban körzeti klub« találikozó megrendezésére vál­lalkoztak. Vasárnap a körzet ifjúsági közösségei adtak ran­devút ott egymásnak. Kirán­dulásra készülődnek a bodvi- cai nyugdíjasklub tagjai is: tizedikén Vasvárra látogatnak a . most érkezett nagyatádi műsorfüzet tanúsága szerint.. Antal Imre ugyancsak 10-érf 20 órakor lép föl Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Köz­pontban és zenével illusztrált előadást tart a XIX. századi kamarazenéről. "Megkezdték őszi programju­kat a tabi közművelődési cso­portok: az ifjúsági, a nyug­díjas-, a magnósklub, a kézi­munkaszakkör, a sportkör, a népdaléneklőkör, a citeraze- nekar, a néptánccsoport és a gyermekszínpad tagjai. Közü­lük az ifjúsági klub tart va­sárnap összejövetelt 17 órától. Az időszaki kiállítások tar­tózkodási helyéről is tájékoz« tatjuk az érdeklődőket, a mű­vészetbarátokat. A Pécsi Gra­fikai Műhely tagjainak mun­kái a kaposvári elektroncső­gyárban láthatók. Az anyag egyébként hétfőtől már a moscósi szanatóriumban »gyó­gyítja« a betegeket. A so- mogysárdi művelődési ház adott otthont szombatig a so« mogyi képzőművészek ván­dorkiállításának; hétfőtől ugyanezek a festmények Ho- mokszentgyörgyön gyönyör­ködtetik a nézőket. A barcsi művelődési központban állí­tották ki az úgynevezett fo- nyódi iskola művészeinek al­kotásait. Tizenharmadikéig tekinthető meg fi tárlat. Tize­dikétől mutatják be Somogy képzőművészeinek gyűjtemé- nves kiállítását a Ganz-MÁ- VAG budapesti művelődési, központjában. Ez a VIII. ke­rületben a Golgota utca 3. számú épület, amely a 23-as és 24-es villamossal, illetve a 33-as, 55-ös és 99-es autó­buszokkal közelíthető meg. Tizenöt művész alkotásai sze­repelnek a Magyar Nemzeti Galéria és a művelődési in­tézmény közösen rendezett tárlatán. Feladatok, javaslatok Évnyitó az úttörőmozgalomban A tanévvel az úttörőmoz­galomban is megkezdődik a munka. Az idei év jelentős eseménye volt a megyei út- rötővezetők III. koijferenciá- ja. valamint a VII. országos konferencia. A megyei érte­kezleten hozott határozatok újabb feladatokat tűztek ki — az új tanév úttörőéletének megtervezésében már ezeket is figyelembe kell venniük a pedagógusoknak. A megyei úttörőelnökség intézkedési tervében meghatározza, hogy mit tehetnek a mozgalmi munka segítéséért az iskolák­kal kapcsolatban levő intéz­mények és szervezetek. Az elmúlt éveli tanulságait foglalja össze az a javaslat, hogy a gyermekoktatási, sport- és kulturális létesítmé­nyek tervezésekor kérjék ki az úttörőelnökségek vélemé­nyét. A művelődésügyi szer­veket arra is kérték, hogy se­gítsenek többet a raj vezetők fölkészítésének és továbbkép­zésének megszervezésében. A közművelődési intézmények legyenek nyitottabbak az út­törőcsapatok előtt, s tekint­sék munkájuk szerves részé­nek a' gyermekpogramok rendszeres tervezését. A kon­ferencián többszöf szóba ke­rült a pedagógusok úttörő- munkájának elismerése, az, hogy értékeljék elsőrangú tár­sadalmi megbízatásként. Ilérik a városik járási KISZ-bizottságokat, hogy megbeszéléseiken gyakrabban kerüljön napirendre az úttö­rőmozgalom. Az alapszerve­zeteknek a gyermekekkel va­ló kapcsolatában is van még tennivaló. Az időnkénti talál­kozásokat tartalmasabbá kell tenni, és segítséget is nyújt­hatnak. Erre egyik lehetőség: a rendelkezésükre álló helyi­ségeknek — mivel a csapatok egy része helyhiánnyal küsz­ködik — a pajtások rendelke­zésére bocsátása. A tanácsko­zások egyik lényeges témája volt az ifi vezetők helfzete; munkájukat teljes értékű KISZ-feladatnak kell tekinte­ni. Mit vár a KISZ az úttö­rőktől és mit várnak a vég­zős pajtások az ifjúsági moz­galomtól? — gyakran elhang­zik ez a két kérdés. A csapa­toknál állandóan tevékenyke­dő gyerekek KISZ-tagként nemcsak új környezetbe, ha­nem új szervezetbe is kerül­nek, és sokáig keresik a meg­szokott légkört. Ennek az »át­mentését«, illetve új tarta­lommal telítését kell vállal­niuk a KISZ-eseknek. Hasznos, ha az úttörőelnök­ségek szorosabbra fűzik a kapcsolatot a társadalmi és tömegszervezetekkel, a fegy­veres testületekkel, amelyek értékes segítséget tudnak ne­kik nyújtani. A csapatok belső tevékeny­ségéhez tartozik a gyermek- közösségek önállóságának a támogatása, a programokat főként maguk választhassák meg. Még nagyobb hangsúlyt kap a nyári szünidő megszer­vezése, a csapat- és vándor­táborok előkészítése. Az úttörőcsapatok előtt áll még egy fontos feladat. Ak­kor lesz teljes a munkájuk, ha a ma még visszahúzódó gyermekek, a hátrányos hely­zetű, valamint a cigánytanu-, lók a kiváló úttörőkhöz ha- 1 sonló kedvvel vesznek részt a ■ niQzgaloaiban. 50. Valami riadalomra emelke­dett föl, hogy kinézzen. Élég fejetlenül, lármásan bukdá­csolt a part felé egy szétszórt csapat. Fogta a puskáját, föl­támasztotta a lehajtó füves peremre. Látta, hogy ezek a menekülők a* szétzilált oszt­rák zászlóalj maradványai; még elég sokan voltak, de már nem is lőttek, némelyik a puskáját is eldobta. ■ Gondolta, hogy itt vannak hatan, még lőhetnének is, hogy fedezzék őket. De kire lőjenek? S még az osztráko­kat találhatják; s előttük vannak Czaunerék is, meg... Vajon mi van azzal a nyolc­cal, akit otthagytak?. — Mi van, gyerekek? — kiáltott rájuk, de már nem. is azért, hogy megállítsa őket, csak kétségbeesésében. — Árulás! — ordított visz- sza az egyik magyarul. — Árulás! Nem tudjátok?1. Csu-r pa vaktöltény. Fogta a puskáját, lőtt még egyet a levegőbe, aztán, ép­pen elérve a partot, nagy lendülettel meglóbálta a pus­káját, és belehajtotta a víz­be. Leráncigáita magáról a derékszíját, a zubbonyt, aztán a bakancsot is, és belegázolt a Tiszába. Nyomában már t mások is, mind többen vágtak neki a víznek; az egyik úgy, ahogy volt. ruhástul, a másik levet­kőzve. némelyik anyaszült meztelenre, mint valami iö- megtéboly áldozatai, futottak vagy meneteltek bele a fo­lyóba. Egy sebesült a bepó- lyált kezét igyekezett kiemel­ni a vízből, egy másik — 1 még ilyen is akadt —- nem I dobta el a puskáját, azt vitte a feje fölött, magasra tartva, hogy víz ne érje. 1 — Nézzétek meg. a tölténye­teket! — szólt András a mel­lette kuporgó fiúnak. Előszedték, kinek mennyi volt; ezek, úgy látszik, még régebbiek voltak, régebbi osz­tásból valók, akár csak a sa­játja, eközt nem volt, egyikő- j ükében sem akadt vaktöl­tény. András kipróbálta a puská­ját: lőtt egyet a levegőbe, csak úgy ki a folyó fele. amerre még nem úsztak me­nekülők. Jól van, működik; természetesen, semmi baj. Hátrarántotta a zárdugattyút, és benyomta a csőbe a követ­kezőt. Felkönyökölt a fűre, mint valami mellvédre, és várta, hogy mi lesz. Először a nyurga, kopaszo­dó fiú húzódott föl melléje, ő is csőre töltött; ezután en­nek a társa, majd a Czauner küldte két sikertelen tutaj­építő. A kis fekete katona még mindig ott kuporgott Aranka lábánál, valamit piszmogott a závárzattal. Elképzelhető éppen, hogj\valami baja van, hiszen nem a saját puskája, s nem sok ideje volt arra, hogy válogasson. Belenézett egész közelről, visszacsapta, megint kihúzta; oda ne csapd már azt a mérges ba­juszod, te...! De még to­vábbra is csak kínlódott, nem jött fel. Lehet, hogy egyszer csak fogja magát, s elmegy az osztrákok után a folyóba? A folyót, már azt is sű­rűbben verték. Csak úgy csapkodtak be az ágyúgráná­tok a vízben küszködő fejek közé. Talán éppen ez tartja egye­lőle vissza a románokat a legutolsó rohamtól, hogy tüzérségük még idever; nem akarnak belemenni a saját tüzükbe. Mit is kellene még, az is­tenit, mit ^ehetne tenni? Hi­szen van itt még mindig va­lamennyi ember! Hát már semmi sem lehet, csak ez a fejvesztett menekülés?! Nézzük csak- itt mi, hatan délről valamit tartanánk, amoda vannak Czaunerék. a géppuskával. Komoly dolog Ka az a nyolc ember még megvolna, vagy ott följebb, vagy ha visszahúzódhatnának idáig ... Észak felől mintha jobb volna a helyzet; a hídroncso­kon túl elég szapora lövöldö­zés hallatszott. — Fiúk, én még egyszer visszamegyek a géppuskához. Beszélek velük... Megvár­tok? Kiugrott, és előreszökéllt. Rögtön sziszegett is a füle mellett, le kellett vágódnia. Kúszva ment tovább. Végre elérte a dombocska tűzárnyékát, egy kicsit föl­emelkedhetett. Az utolsó tíz métert futva tette meg. Levágódott Czauner mellé. — Te, Jóska ... — Na. — Nem kezdhetnénk még valamit? Fent, a hídon túl mintha még volna valami ke­ményebb ellenállás... Czauner rávigyorgott: — Komám, azok Is csak ag- zercier lárdákat kaptak az utolsó szállítmányban. Vagy legjobb esetben vegyeset! Az az érzésem, hegy annyi meg­bízható tölténye van már az egész vörös hadseregnek, amit itt látsz az én géppus­kám mellett.. Ügy mondta ezt, szinte de­rűsen, mosolyogva, mint aki nem hagyja, hogy kihozza a sodrából. egy kis rossz lapja« rás a vasárnap délutáni ulti- partiban. — És mit vigyorogsz? — tamiadt rá András, önmaga számára is váratlan. dühveL — Hogy itt mindenki meg J van bolondulva! — Nyugalom, András, nyu­galom! Szépen kell befejezni... (Folytatjuk) Kaposváron a »gyerekek öröme« a vurstli. A cseri parkban a hét végén még a zilimai Luma Park -vendéges­kedik. - j És most lássuk, mit ajánla­nak a megyeszékhely mozijai! A Vörös Csillag Filmszínház hét végi műsorán A leprás nő című lengyel alkotás sze­repel. (Képünkön a két fősze­replő: Elzbieta Starostecka és Leszek Teleszynski.) Jerzy Hoffmann egy 1908-ban meg­jelent regényből, Helena Mniszkówna művéből ren­dezte filmjét. Lengyelország­ban a r'egény tízen felüli ki­adást ért meg, s ez az egyet­len olyan lengyel irodalmi mű A bűn történetén ■ kívül, amelyet eddig háromszor fil- mesítették meg. Először 1926- ban vitte filmszalagra Edward Puchalski és Jozef Wegrzyn, tíz évvel később pedig Juliusz Gárdán próbált újra sikert kovácsolni belőle. A mű egyébként afféle Love Story, század eleji hangulatban. Hoffman rendezései közül emlitésre méltó a Sienkie- wicz-mű nyomán készült A kis lovag. A Szabad Ifjúság Filmszín­ház szombat—vasárnap a 16 órás előadáson a Dani című 1957-ben bemutatott magyar filmét játssza ismét. Most új nemzedékek ismerkedhetnek meg vele. Színes olasz »ma- karóni-western« pereg a 18 és 20 órakor kezdődő előadáson: a Keoma. A Latinca mozi hét végi ajánlata’a Pokoli torony című kétrészes, színes és szé­les vásznú amerikai »kataszt- rőfafilm«, amelyre bizonyára azok váltanak jegyet, akik­nek kötélidegei • vannak. A monstre filmben világsztárok játszanak, Paul Newmanntól Steve McQueenig. A Rákóczi moziban vasár-' nap az amerikai vadnyugati filmet, A hét mesterlövészt újítják föl 16 órakor. Ebben ugyancsak látható Steve McQueen. ezúttal Charles Bronson és Yul Brinncr part­nereként, amint »sohasem tölt, de mindig lő« ... Somogyi Néplap Molnár Zoítén

Next

/
Thumbnails
Contents