Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

Kéthelyi napsugarak A szellemi tőke is nélkülözhetetlen dsszhanget a termelésben! Két testület az idegenforgalomról A dombok tetejéről • — tiszta időben — látni a Ba­latont. A tó alig tiz-itizen- két kilométer­re van Kéthely határától. Itt a szőlőterme­lésre minden adottság meg­található, s az emberek rég­óta kihasznál­ják a lehető­ségeket. Kovács Zol­tán, a terme­lőszövetkezet elnöke sorolja a gazdaság főbb jellem­zőit: jók a nö­vénytermesz­tés eredmé­nyei, és külö­nösen figye­lemre méltó, amit a dom­bok, a szőlő­ágazat ígér. llogy milyen , ez az ígéret? ArrSl már a szőlészeti és borászati ágazat vezetője, Kalmár Gáspár be­szél : — A kilátások nagyon ked­vezőek. Szinte félek kimon­dani: szőlőből olyan termés, mint az idén várható, ebben a gazdaságban még nem volt. A becslések szerint hektáron­ként 6záz mázsa fölöttivel számolunk... A növényi kár­tevők ellen viszonylag sikeres védekezést folytattunk, mind az »önállóan, mind pedig he­likopterrel. Tízszer permetez­tünk. — Mekkora a termőterület? — Százharminckét hektár, de hamarosan még mintegy 30 hektárt telepítünk. Távlati célunk a 200 hektáros szőlö­A legkisebb csavart is teljesítményű gépeken. ellenőrzik a nagy ültetvén)', de ez valótwm a jö» vő: a munkaerő korlátozott­sága határt szab a telepítési ütemnek. Az .ágazatvezető a területre invitál. Az igazi szüretnek most folynak az előkészületei: tisztítják a hordókat és káda­kat, a villanyszerelők pedig a pincerendszer villamos háló­zatának karbantartásán fára­doznak. A gazda szemének ilyenkor a legszebb a vidék. — A csemegeszőlőt már jú­lius 30-án szedni kezdtük, s többé-kevésbé -folyamatosan szállítjuk. Jelentős mennyisé­get küldünk exportra, de jut belőle a főváros, illetve más települések piacaira is. A szö­vetkezetnek természetesen az a legfőbb érdeke, hogy minél többet meg tudjon menteni a fürtök közül és első osztályú árut értékesítsen. Itt. a cse­megeszőlőnél szeretném meg­említeni azt a gondunkat, hogy egyik jelentős területün­ket akác-sövény veszi körül, s emiatt ha sok az eső és nagy a páratartalom, nehéz a | szőlőt »megtartani«: gyorsan kell járniuk *a kezeknek, ne­Növényvédelmi tájékoztató Támad a bagolylepke hernyója A bagolylepkék második nemzedéke július utolsó nap­jaitól rajzik. A lárvák kelése pedig augusztus első napjai­ban kezdődött, ezért egész rö­vid idő alatt fertőzött gócok alakultak ki 'megyénk egész területén. A lepkék rajzása jelenleg is tart, a hernyók kártétele is hosszabb a szo­kásosnál. Az augusztusi vé­dekezéssel tehát a későbbi időpontban rajzó lepkék to- járl-sv kását és a lárvák ke­léséi nem lehetett megakadá- lvozni; a hernyók most a ká­poszta- és répafélékre, illetve I a gyökérzöldségekre támad-' nak. A jól fejlett, zárt nö­vényállomány párás mikro­klímája számukra kedvező feltételeket teremt, s így szá­mottevő *»kárt. okozhatnak. Ä\ káposztafélék, paprika, paradicsom. gyökérzol dségek kárcisodásfe»«k megakadályo­zása végett ismét védekezni kell a Ditrifon 50 WP, az Unitron 40 EC, a Sevin 85 WP 0.2 százalékos vagy a Satox 20 WSC 0,5 százalékos oldatá­val (a permetezéshez taná­csos 0,05 százalékos Nonit nedvesítő szert is adni, és a permetezést áztatásszerűen kell elvégezni). A hernyók el­len — különösen a viaszos le­velű káposztafélék védelmére — eredményesen használható a Ditrifon 5 poiözó, száz négy­zetméterre 20—25 dekás ada­golásban. Felhívjuk a kistermelők fi­gyelmét, hogy a gyökérzöld­ségek védelmére is gondolja­nak, mert a kártevők a leve­létől megfosztott, éretlen gyö­kereket téli tárolásra alkal­matlanná teszik. A téliretek, illetve a hajtatott hónaposre­tek ágyasait is permetezzék be. mert ezeket a növényeket a bagolylepkehernyók mellett a repcedarázs fekete színű hernyói is károsítják. A ba­golylepkehernyók megjelené- t séf kísérjék figyelemmel a szőlőben is, mert súlyos lompusztítást okozhatnak, il­letve a bogyók megingásával a botritiszes megbetegedésnek nyitnak utat. A védekezésre javasolt készítmények várako­zási ideje tiz nap. Ha ez a szüret közelsége miatt már nem tartható be és észleljük a kártételt, az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldatával véde­kezhetünk. A védekezést az elhúzódó lárvakelések miatt a várakozási idők figyelembe vételével 6—8 nap múlva ta­nácsos megismételni. Sok szempontból jó kezdeményezte» i valósított meg a marcali járási párt­végrehajtóbizottság, amikor a helyszínen, Fonyódon tette mérlegre a nagyközségi tanács tevékenységét, a településfej­lesztési terv megvalósulását, s természetesen az idegenfor­galmat. Nemcsak arról volt 6zó, hogy Marcaliból Fonyód­ra ment a testület. Az igazi többletet az adta, hogy a nagyközségi párl-vb-vel együtt tárgyalták a témát. Ez a módszer nem ismeret­len, máshol már alkalmazták, a marcaliak viszont most elő­ször éltek vele. A tapasztala­tok is igazoltak, hogy milyen fontos az, ha a testület a helyszínen ellenőrzi a politika megvalósulását. így ál lapítha­tó meg sokoldalúan a közpon­ti akarat érvényesülése, s ter­mészetesen az öntevékenység színvonala is. A kiválasztást azért lehet dicsérni, mert Fonyód nagy • község a településhálózat-fej­lesztési terv alapján részleges középfokú központtá fejlődik. A Minisztertanács idei hatá­rozata nemzetközi kiránduló- központnak, üdülőtelepülés- n%k minősítette, s az elsősor­ban fejlesztendő települések közé sorolta. A közigazgatási szempontból Fonyódhoz tarto­zó Balatoniényves, Ordacseni szintén lontos szerepet tölt be A három településen kilencez­ren élnek, a nagy nyári csúcs idején azonban 60—100 ezer között van az üdülők száma. Évenként mintegy harminc százalékkal többen érkeznek a tizenhét kilométeres itteni partszakaszra. Ezért hívta fe1 az együttess ülés a tanács fi­gyelmét, hogy ezután is szer­vezetten és tervszerűen ké­szüljenek föl a hétvégekre. A két testület elismerte, hogy a település fejlesztése összhangban van az országos és a megyei döntéseikkel. A nagyközségi pártbizottság köz­vetlen irányítása minden te­rületen érződik. A testűiéi rendszeresen foglalkozott a tanács tevékenységével, a te lep ülés fejlesztésével, az ellá­tással A szervezett előkészí­tő, irányító munkának, a jó összehangolásnak köszönhető, hogy az ötéves terv feladata­it időarányosan teljesítették Így Fonyód miúdinkább meg­felel a közoktatás, az egész­ségügy, a szolgáltatás, a köz­lekedés, az üdültetés, a la­kosság ellátása és foglalkozta­tása területén azoknak a kö­vetelményeknek, amelyeket a Molnár iZoltán 49. Czaiiner a sarat törülgette valamiről; fölütötte a fejét, mint aki csak most kapcsol: — Mit mondasz? Bedöglött a komp? — Most már biztosan. — Gyerekek! Meg kell pró­bálni egy tutajfélét eszkábál- ni... — S kezében a mocs­kos ronggyal széttekintett, mintha egy nagy raktár bő­ségében kezdete keresgélni. . Bámultak rá; ez egy kicsit talán megzavarodott. — Azt az asszonyt a gye­rekkel valahogy csak át kell juttatni a poroszlói oldalra. Szigorúan nézett, s nem ha­jolt addig vissza a géppuská­jára, amíg két katona föl nem tápászkodott, hogy körülnéz­zen — bár minden lelkesedés nélkül —, hogy miből lehetne hát akkor valami, tutajféíét összemesterked ni. —• Frici...? — kérdezte meg végre András, halkan, óvatosan. Kovács csak a rőt szemöl­dökével mutatott föl, az ég felé. Aztán belátta, hogy ez mésgis kevés: — Azt mondta, meg kel! próbálni egy ellentámadással legalább késleltetni őket. Ö ment elöl, s azt mondta: utá­nam ... Elesett az elsők közt. Többen voltak, mint gondol­tuk. Dvorcsákot éppen bekötöz­ték. Feje, lába, karja, minden csupa fehér pólya volt. Hon­nan vették ezek ezt a sok kötszert? — Előrement — mondta Dvorcsák. Odatámasztotta a hátát a fűz törzséhez. Ügy látszott, hogy nagyon jól érzi magát így; élvezi a sok kö­tést meg az egész helyzetet. — Előrement az öreg fiú, szálláscsinál ónak. Beszél Szent Péterrel, hogy jól fogadjanak minket odaát; úgy, ahogy il­lik... Hát mindenki így beszél?! — gondolta András. — Min­denki ezen az átkozott par­ton ... Mintha innen már egyáltalán nem volna mene­külés. Vajon igazán, nincs? Stammler. Ö mindig minden helyzetben ki szokott találni valamit... Mért ment most előre? Mért nem maradt vé­gig a századával, hogy kita­láljon nekik valamit a leg­utolsó pillanatig? Most mibe kapaszkodjanak? Czauner váratlanul kinyúj­tóztatta a derekát, és hátra­szólt: — Azt hiszem, működik. Adjatok csak egy hevedert! Többen is ugrottak egyszer­re. Befűzte, melléhasalt, és ké­réseit valami célpontot. — Vigyázz, nehogy vaktába lőj! — szólt rá András, mert eszébe jutott, hogy rájuk is lőttek az előbb. — Még a mieink is szállingózhatnak. Czauner nem szólt rá sem­mit. Higgadtan végigvezette a csövet az egész belátható ár­téren. A folyóra is rá bírt vele fordulni. Egyszer csak rögzített: a másik parton föl­keltette valami a figyelmét. — András! Gyere ide! András odament, lehasalt a géppuska mögé, s megnézte, hogy hova mutat a célgömb­tüske. A túlsó parton egy ladik állt, félig kihúzva. Jobb lá­bával a ladik orrára támasz­kodva egy katona, mintha éppen erre figyelt «volna lát­csővel. A ladikban ült is va­laki, de az talán civil lehe­tett — jól látszott a fehér ingujja. . — Hát ezeknek kéne tele­fonálni, hogy jöjjenek át az asszonyért — - mondta Czau­ner. — Az ám! — tóditotta Dvorcsák. — Vagy legalább egy expresszlevelet írni, hogy hamar kézbesítsék. Kovács csak annyit mon­dott megvetően: — Aki egyszer átjutott... A két ember, aki az imént elindult, hogy tutajnakvalót keressen, hol fölszedett, hol eldobott valami korhadék fát. Lejjebb, a part felé még egy megfeketedett deszkadarabot is találtak, de az is olyan volt, már szétvágta a szú: csügge- teg képpel megindultak v«*- szaíelc,. részleges középfokú központ, az üdülőtelepülés szerepkör meghatároz. A fejlőd« ellenére még mindig sok a gond. Például megoldatlan a szenny vízüsz- iítás és -elvezetés, a strandok hínárlaíanítósa; nehéz a gép­kocsik parkolása. Szükség van az állomás korszerűsíté­sére, a fcmyódi központi strand felújítására, a megyei programban is szereplő műve­lődési központra. Az együttes ülés úgy foglalt állást, hogy a szakemberek végre határo zottan mondjanak véleményt a táskái termálvíz ügyében is A gyors ütemű fejlődés el­lenére az üdülési szezonban gondot okoz a kereskedelmi és a vendéglátóipari ellátás, a szolgáltatás, ugyanis az üzletek, a vendéglátóhelyek egyharmada korszerűtlen. A nagyközségi tanács felül­vizsgálja a rendezési es táv­lati fejlesztési tervet, szükség szerint módosítja, figyelembe véve a korszerűsített balatoni regionális terv változásait. Beszeltem az együttes . ülés néhány résztvevőjével — Tóth Józseffel, a nagyközségi pártbizottság titkárával, dr. Komáromi József vb-titkárral. Szokola Károlyné dr. or­szággyűlési képviselővel, s a megyei tanács továbbképzé­si intézetének vézetőjével — s egybehangzóan megerősitet­I 1 ték: érdemes máskor is alkal­mazni ezt a módszert. A já­rási párt-vb évenként egy­két esetben tarthatna ilyen kihelyezett együttes ülést A jövőben ki lehet egészíteni ezt helyszíni látogatással is.- A két végrehajtó bizottság együttes ülésén olyan, tapasz­talatok fogalmazódtak meg. amelyeket a továbbiakban megyéi, sót országos szinten is érdemes figyelembe venni. Erre most lesz alkalom, hi­szen két megyei fórumon na­pirendre kerül az idegenfor­galom jövője. A nagyközségi tanács «nein készített átfogó területfejlesz­tési tervet ebben az ötéves ervben. Az úgynevezett nem tanácsi szervek többségével utólag egyeztették a fejlesz­tési elképzeléseket, mert a gazdálkodó és az idegenfor­galmi szervek tervei nem ké­szülteik el idejében. Most ké­szítik elő a VI ötéves, tervet Fontos, hogy ne forduljanak elő olyan csúszások, mint ot évvel ezelőtt. Másfél év telt el akkor, mire a Balatoni Tárcaközi Bizottság elfogadta a saját tervét. így fordulha­tott elő, hogy Fonyód a terv­időszak közben kapta meg a harminc és fél milliós támo­gatást a tárcaközi bizottságtól és a BIB-től. Az elképzelése­ket csak akkor lehet előre összehangolni, az idegenfor­galom szempontjából fontos beruházásokat előkészítem, ba a nagyközség ismeri az alap-: vető adatokat és tényeket. Fonyód fejlődése attól is függ, hogy megkapja-e a te­lepülések szerepkörének meg­felelő támogatást a VI. ötéves tervben, az országos mérce I alapján. I« G. AZ OLVASÓ VÉLEMÉNYE Miért keli mozira költeni! Húsz év óta töltöm szabad­ságomat Fonyódügeten, így régi tanúja vagyok a fejlődés­nek és a nem tetsző dolgok­nak is. A csendes nyaralóból és ligetből alig maradt vala­mi. Az egészséges fák kiirtá­sa »tervszerűen« folyt, némi indokot mindig találva rá. Először csak a kereskedők égették a göngyölegeket a fák tövében, azóta az útépí­tési, villanyhálózati, vízelve­zetési tervek kivitelezésé­nek álltak útjában a hatal­mas fák, a ligetes utcák. Sem a beruházónak, sem a terve­zőnek, de a kivitelezőnek — Na, én megnézem őket! — mondta András. — Vissza­jövök. Odamegyek egy kicsit az. asszonyhoz. Nem szóltak rá semmit. Mit szóljanak? A nyurga kitartott András mellett: indult utána. Czauner fürkészte tovább a másik partot, mintha csak szuggerálni akarná azt a csó­nakot, hogy átjöjjön még egyszer erre az oldalra. Kovács gondolt egyet, oda­szólt a k,ét sikertelen tutaj- építőnek, fölugorva a domb fedezetéből: — Gyertek, nézzük meg az asszonyt! Hátha ott tudunk valamit segítem ... Teljesen értelmetlen volt: mit segítehetnének ott? De mentek vele. Két lépés után le kellett vágódniuk a sárba, a románok már belőttek pus­kával is; csak úgy sziszegett mellettük. Sőt már a kiabálásuk is hallatszott. Kovács előszedte a maradék kézigránátjait a kenyérzsákból, hogy a keze ügyében legyenek; beszurkál- ta nyelénél fogva a töltény­táskák közé; felugrott, szö- kellt András után. Majdnem egyszerre estek be a vízmarás fedezékbe. Nyomukban a másik kettő. András letérdelt Aranká­hoz; megint csak a lélegzésü­ket akarta megnézni, de Aran­ka most fel is nyitotta egy kicsit a pilláját. — Pihenek — suttogta. S visszacsukta a szemét. Pihensz, ugye, szegénykém. Megfogta egy kicsit a karját vállát, hogy érezze, hogy itt van, vele van. tf of y tatjuk) sem- fájt a legegyszerűbb megoldás: az irtás. _ ;,p; A Törökoálint, Árpád és Vörösmarty utca által hatá­rolt ligetet parkosították! »ját­szóteret, gépkocsiparkolót alakítottak ki, és a múlt évig meghagyták a terület szépsé­gét erősítő ligetes részt, illet­ve az egészséges fákat kivág­ták, s mutatóban hagytak né­hány gyengécskét, amiért már az idén, vagy jövőre úgysem lesz . kár... Ugyan­is erre lehet következtetni az augusztus 21-én felvonult és próbafúrást végző vállalat megjelenéséből, dolgozóinak tájékoztatásából: kertmozi épül a templom és harang­láb, posta és üzletház, no meg a pihenni vágyó nyara­lók közé bepréselve. Nesze heked nyugalom, csen'd. ligát, és táji szépség! Hogy a talajszinttől 60 erő­re víz van, hogy csak 15 mé­ter mélységben található nem latyakos, de vizes, összeállt homok, amelyre. esetleg lehet­ne cölöpalapozással épí­teni, ékteleníteni, számít? Hogy egy szezonban legföl­jebb 6 hétig használható, de vajon kihasználható-e egy kertmozi, azt számításba fog­ja venni valaki? És egyálta­lán: már psalk ez hiányzik ennek a szolid telepnek? Bog- lárlelién, Fonyódon a meglevő mozik már nem győzik? A telepítéskor, vagyis a hely ki­választásakor, mint sorscsa­pás, csak ez a kis bájos terü­let jöhetett számításba? Ta­lán azok, akiknek ebben sza­vuk volt, így döntöttek vol­na, ha a tervezett körzetben töltenék pihenőidejüket? Egy mozi vonzáskörzete nem csupán a zaj miatt za- varó, hanem egy gyakran nem kívánatos gyülekezője 'S különböző, nem a pihenésre vágyó elemeknek. Egy WC-re valóban szükség lenne ott, de mozira az ott nyaralók, a külföldi és belföldi pihenésre vágyók, de még az egy-két állandó lakos sem tartanai igényt, s ide importálni a kö­zönséget — nem látszik ész­szerűnek. Egy-két kilométer távolságra vannak a működő mozik, minek erre most köl­teni? Nem látom be sokáé­in agammal, és együtt remél­jük, hogy valaki csak ffelfigyel majd. és demagóg magyarázni helyett helyére teszi az el­képzelést. Tarjányi István főigazgató-helyettes, a FNEG nrni ellenőrp Äudapest, Szanatórium 4. £ hogy rothadásnak induljanak a szemek. — Valamikor maguk palac­kozták á boriakat... — Igén, volt olyan Is. De ma már a termés 30 százalé­kát a Viticoop közvetítésével értékesítjük. Az utóbbi idő­ben kedvező ajánlatot kap­tunk a Mecsekvidéki Pince­gazdaságtól, s a jövőben ve­lük szeretnénk szélesíteni kapcsolatainkat... A hozzáértés és a megfelelő gazdasági vezetés szellemi tő­kéje, üzletpolitikája az őszi napsugarakkal együtt érleli Kéthelyen a dús levű fürtö­ket, . K. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents