Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

Megkezdődtek a hivatalos magyar—nyugatnémet tárgyalások Már a ma délutáni első megbeszélésünk is újólag meg­erősítette, hogy változatlanul kölcsönös a szándék kétolda­lú együttműködésünk fej­lesztésére. Egy irányban tu­dunk dolgozni. a népeink, s az egész emberiség sorsát érintő nagy kérdésekben. E gondolatok jegyében kö­szöntőm önöket Budapesten. Szívből kívánom, hogy láto­gatásuk magyar földön hasz­nos és emlékezetes legyen — mondotta Kádár János, majd a magas rangú vendégeket még egyszer köszöntve, a Né­met Szövetségi Köztársaság népének boldogulását, orszá­gaink kapcsolatainak fejlődé­sét, a békét éltetve fejezte be pohárköszöntőjét. Helmut Schmidt válasza Kádár János és Helmut Schmidt a Kossuth téren. (Folytatás az 1. oldalról) műt Schmádt megbeszélésé­vel megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Ezzel egyidejűleg zajlottak a partoertárgyalások. Púja Frigyes, Szalai Béla külkeres­kedelmi államtitkár, Timmer József, a Magyar Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára és Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára folytatott esz­mecserét az NSZK külügyi, külkereskedelmi. szakszerve­zeti, valamint tudományos és kulturális vezetőivel. • • • Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke délután a Par­lamentben fogadta Helmut Schmidtet. A szívélyes lég­körű beszélgetésein részt vett Púja Frigyes és Kővári Pé­ter. Ezt követően a szövetségi kancellár szálláshelyén ta­lálkozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vezetői­vel, élükön Sarlós István fő­titkárral. * • * Kádár János és felesége este vacsorát adott .Helmut Schmidt és felesége tiszteleté­re az Qrszágház Vadász-ter­mében. Részt vett a vacsorán Lá­zár György, Huszár István, Marjai József, Péter János, Sarlós István, Púja Frigyes, Veress Péter, Szépvölgyi Zol­tán, Kővári Péter, s politikai, társadalmi, gazdasági, kultu­rális és tudományos életünk több más vezető személyisége, valamint az NSZK kormány­főjének kísérete. A szívélyes hangulatú va­csorán Kádár János és Hel­mut Schmidt pohárköszöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntöje A Magyar Népköztársaság vezető testületéi és a magam • nevében őszinte tisztelettej köszöntőm körünkben kan­cellár urat, kedves féleségét, kíséretének valamennyi tag­ját, minden kedves vendégün­ket. Üröm számunkra, hogy el­fogadták meghívásunkat és ellátogattak hozzánk. Látoga­tásuk módot ad korábbi hasz­nos véleménycseréink folyta­tására. Ugyanakkor alkalmat nyújt arra is, hogy viszonoz­zuk azt a szívélyes vendég­szeretetet, amelyben a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatásunk során ré­szünk volt. Két évvel ezelőtt, bonni ta­lálkozásunk alkalmával bizto­sítottam kancellár urat, hogy közvéleményünk, a magyar nén helyesli találkozásunkat, egyetért kapcsolataink; fejlesz­tésével. Külön örülök annak, hogy ezt most személyesen is tapasztalhatják. Kívánom, érezzék jól magukat Magyar- országon. Megelégedéssel mondha­tom, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság kapcsolatai rendezettek. Együttműködé­sünk bonni találkozásunk óta tovább bővült. A két ország kapcsolataiban különösen fontos helye és szerepe van a gazdasági együttműködésnek. Az e té­ren élért eredményeink nem csekélyek. Az árucsere évről évre dinamikusan fejlődik. Meggyőződésünk, hogy ez köl­csönös érdek, és a ma még meglévő akadályok leküadne- tők. Nagy jelentőséget .tulajdo­nítunk tudományos és kul­turális kapcsolataink fejlesz­tésének, a turizmus bővítésé­nek. Egymás értékeinek, eredményeinek és tapasztala­tainak megismerése nagyban hozzájárul a kölcsönös .meg­értéshez, együttműködésünk elmélyítéséhez. A magyar nép, amely szo­cialista építőmuinkát folytat, a népek barátságának híve, szi­lárd és tartós békét Idván. Ennék megfelelően a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége egyértelműen és következetesen a béke meg­őrzésére, a társadalmi hala­dás szolgálatára, a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztésére irányul. A helsinki ajánlások vég- reha j tásának meggy őrsi tásá­hoz, az európai biztonság és együttműködés megszilárdí­tásához is elengedhetetlennek és egyre sürgetőbbnek tart­juk, hogy konkrét leszerelé­si intézkedésekkel támasszuk alá a politikai enyhülést. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának Buda­pesten tett javaslatai az euró­pai államok közötti bizalom erősítését, a katonai enyhülés előmozdítását célozzák és ezért hasznos lenne azok mi­előbbi megvitatása. A Magyar Népköztársaság üdvözöl minden olyan kezde­ményezést és lépést, amely a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére, a konkrét leszerelés elősegítésére irányuk Különö­sen kiemelkedő jelentőségű­nek tartjuk és üdvözöljük a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai szerződés bécsi aláírását. — Magam, feleségem és kí­séretem nevében köszönetét mondok a szívélyes üdvözlő szavakért és a vendéglátásért. — E mostani találkozás nem csupán a Németországi Szövetségi Köztársaság egyik kancellárjának első látogatá­sa a Magyar Népköztársaság­ban, hanem egyben első köz­vetlen találkozásom is az önök országával és a magyar néppel. Az egyike vagyok an­nak a több mint ötszázezer honfitársamnak, aki évente Magyar-országra utazik. Az önök országa valameny- nyiünk számára 'annak az Eu­rópának a része, amelyben él­ni akarunk. Európának, amelynek történelmi, szelle­mi és kulturális hagyományait magunkénak érezzük. Amióta — csaknem ezer éve, a pápa István király fejére helyezte a becses koronát, amely most visszatért Magyarországra, az önök országa egyedi szerepet játszott Európa történelmé­ben és kultúrájában. József Attila, a magyar költő e ha­gyomány szellemében üdvö­zölte európaiként 1937-ben Budapesten Thomas Mannt, akit a barbár nemzetiszocia­lista rendszer elűzött orszá­gunkból. — A helsinki konferencia, amelyen első alkalommal ta­lálkoztunk, első titkár úr egyben azt is jelentette, hogy valamennyi európai újra rá­eszmélt a közös múltra. És az ön bonni látogatásakor le­zajlott második találkozót, valamint az 1977. július 6-i közös nyilaktozatot, azok az együttes erőfeszítések jélle- mezték, amelyek az enyhülést és kontinensünk valamennyi országának együttműködését célozták. — Azóta kormányaink és népeink közelebb kerültek A VBKM Kaposvári Villamossági Gyára felvételre keres kettő lakatos szakmunkást Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi / osztályán. Kaposvár,' Mező Imre u. 15. egymáshoz. Ma délutáni nyílt, szívélyes és rendkívül hasz­nos megbeszélésünkkor a Ma­gyarország és az NSZK között számos szinten és területen kialakult folyamatos párbe­szédre építhettünk. — Az ön bonni látogatása óta gazdasági kapcsolataink örvendetes módon fejlődtek. Különösen örömömre szolgál, hogy ebben az évben a Né­metországi Szövetségi Köztár­saságba irányuló magyar szál­lítások jelentős mértékben növekedtek. Ezzel kialakulnak a kétoldalú kereskedelem to­vábbi növekedésének előfelté­telei. — A SALT—II. kedvezően hat majd a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokra is. Az öt éve tartó bécsi tárgyaláso­kon sikerült számos problé­mát tisztázni és elérni az ál­láspontok bizonyos mérvű közeledését. A tárgyalások si­keréhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy megállapo^ dás szülessék a két oldal fegy­veres erőinek jelenlegi konk­rét létszámáról. A kancellár utalt arra, hogy a távol- és közel-keleti, az indokínai és az afrikai fe­szültségek és válságok terhe­ket rónak az európai orszá­gokra is és próbára teszik együttműködésüket.'. Amikor síkra szállunk a konfliktusok békés megoldásáért — mon­dotta —, akkor tiszteletben keil tartanunk az érintett ál­lamok függetlenségét, területi integritását, szuverenitását. Helmut Schmidt Kádár János és felesége egészségére, Magyarország és népe boldog jövőjére, az országaink és né­peink közti kapcsolatok, fej­lődésére, a vacsora valameny- nyi résztvevőjének egészségé­re és a békére emelte poha­rát. A blackpooli kihívás Nemcsak « mayán-, hanem m politikai életben it meg­esik, hogy egy-egy rendsze­resen ismétlődő, egyébként különösebb érdeklődést nem kiváltó esemény a körülmé­nyek hatására hirtelen jelen­tőssé válik. Ez történt most az angol szakszervezetek kongresszusává I. Ezt a legfelsőbb szintű ta­nácskozást (amelyben százti- zenkét nagymúltú szakszer­vezet tizenkét milliós tagsá­gát ezerkétszáz delegátus képviseli) minden ősszel megtartják. Még a helyszín sem nagyon változatos: vagy a neves dél-angliai üdülő­hely, Brighton, vagy — mint ezúttal is — Blackpool. Mitől lett tehát hirtelen jelentős, Anglia határain túl is élénk érdeklődéssel kisért esemény a blackpooli kong­resszus? Attól, hogy Angliá­ban a legutóbbi tanácskozás óta megbukott a munkáspár­ti James Callaghan kabinet­je és Margaret Thatcher asz- szony vezérletével konzerva­tív kormány jutott hatalom­ra? A válasz még így sem len­ne pontos. Nem egyszerűen arról van szó, hogy labour- vezetést — amelynek hagyo­mányos legfőbb támasza ép­pen a szakszervezeti mozga­lom — tory-vezetés váltotta fel; ez Albionban megesett a múltban is. Csakhogy That- cher-asszonyé nem egysze­rűen egy tory-kabinet a sok közül, hanem — mindenek­előtt « dolgozók is vezeteik szempontjából — az utóbbi idők legreakeiósabb, egyértelműen munkásellene t kormánya. Margaret Thatcher már a választási kampány idején azzal nyerte meg a nagytőke aligha csak erkölcsi támoga­tását, hogy szembefordult a szociális vívmányokkal, ókonzervatív módon hitet tett a vak piacgazdálkodás, az »erősebb joga-», a dzsun­gel törvényei mellett a gaz­dasági-társadalmi életben. A nagy hagyományokkal ren­delkező ' brit szakszervezeti mozgalomnak tehát huszadik századi történelme egyik leg­nagyobb ellenfelével, sőt el­lenségével kell megküzdenie. Nemcsak a további előreha­ladásról van szó, hanem ve­szélybe kerültek bizonyos, évtizedek óta kiharcolt vív­mányok is. Máris bebizonyo­sodott hogy ebbe még a sztrájkolok elleni rendőri erőszak is beleértendő, ami bizony a vyodern Angliára hosszabb ideje már nem volt jellemző. Már az első felszólalások­ból is kitűnik, hogy a Black- pool ban összegyűli küldöttek a helyzetnek megfelelően olyan harci seregszemlének fogják fel a kongresszust, amelynek csatasorba kell ál­lítania a tömegeidet. Nemcsak jogaik védelmére, hanem megfelelő ellentámadásokra is. H. E. Teljesen egészséges a szovjet űrhajós páros A végéhez közeledik Vlagyi­mir Ljahov és Valerij Rju- min bajkonuri tartózkodása. A világrekordéi- ürpáros a 175 napos utazás befejeztével már nemcsak teljesen visszaszo­kott a rendes földi körülmé­nyekhez, hanem befejezte el­ső összefoglaló jelentésének elkészítését is, és rövidesen visszatér Csillagvárosba, ahol már készülnek ünnepélyes fo "adásukra. Az orvosok megállapítása szerint a két űrhajós teljesen ' >v.v * JC+JXI-C i egészséges, a hosszú űrutazás ­semmiféle károsodást nem okozott nekik, szervezetükben**^ nem mutatható ki elváltozás és gyorsam alkalmazkodtak a földi körülményekhez, A bajkonuri tartózkodás után a két űrhajós egy ideig barátai, munkatársai körében marad Csillagvárosban, majd — ahogy azt korábban közöl­ték — jól megérdemelt üdü­lésre utaznak a Fekete-tenger mellé. A kis népek és az iparosítás a Szovjetunióban A Szovjetunióban tovább folytatódik Szí béna széles kö­rű meghódítása, birtokbavéte­le. Gyárak, üzemek, egész ipari komplexumok, vasutak, múutak épülnek. KeLet-Szábé- ria északi tajgai területein és a Távol-Keleten például a 3200 kilométer hosszúságú Bajkál—Amur vasúti ' fővonal épüL A BAM olyan területe­ken halad keresztül, amelye­ken evenkek, naná jók, ulosok, nyiwhek nyegidalok, orocsok és udegék élnek — összesen mintegy 25 ezren. Fő foglal­kozásuk Ö6idők óta a vadá­szat, a halászat és a rén­szarvastenyésztés. Hogyan hangolják össze a vidék őslakóinak érdekeit e területek iparosításával? Mi változott e kis népek életmód­jában a nagy építkezések kez­dete óta? , A megoldás két útja A BAM építkezésén még az alapvető munkák megkezdése előtt szociológusok, közgazdá­szok, környezetvédelmi szak­emberek tanulmányozták a nagy építkezés lehetséges ha­tásainak következményeit Észak kis népeinek életmód­jára, hagyományos gazdasági tevékenységükre. A vizsgála­tok eredményeként a problé­ma megoldásának két válto­zatát javasolták. Az első változat a BAM nyomvonalának közvetlen szomszédságában fekvő tele­pülések áthelyezését (gyakor­latilag új települések építőét) javasolta távolabbi helyeken. Azt hinné az ember, hogy az oslakóknak a vasútvonal épí­tésével kapcsolatos vesztesé­gei teljesen megtérülnek: a régi helyett új lakást, jó föl­det kapnak. Gondos tanulmá­nyozás és a helyi hatóságok képviselőivel folytatott esz­mecsere után azonban ezt a változatot elvetették. Ha az őslakosság hagyományos élet­módját és foglalkozását fenn­tartották volna, az ilyen tele- tepülések az őslakosságot el­szigetelték volna a kulturális és a közigazgatási központok­tól, ami elkerülhetetlenül le­lassította volna a szociális és a kulturális fejlődés ütemét. Ezért a helyi hatóságok döntése alapján a második változatot fogadták el: a te­lepüléseket a régi helyükön hagyták, a hagyományos fog­lalkozásokat azonban korsze­rűsítették. A lakosság több­sége — körkérdés alapján — e javaslat mellett foglalt ál­lást. Ma a vadászokat és a rénszarvastenyésztőket heli­kopterek és terepjárók szál­lítják az állandó jellegű, spe­ciálisan berendezett termelő bázisokra és támaszpontokra, ahol minden feltételt megte­remtettek a normális élethez. Két-három hetenként vissza­térnek a családjukhoz, s a tajgában új csoportok váltják fel őket. Ez a megoldás lehetővé te­szi, hogy levetkőzzék a vadá­szok és a rénszarvastenyész­tők évszázados örökségét, a nomád életmódot, amikor — gyakran családjukkal együtt — a jószággal vándoroltak egyik legeltető helyről a má­sikra. Ennek eredményekép­pen a tajgai foglalkozások a fiatalok egy részénél új vonz­erőt nyertek. A felsöosztályos tanulók 18 százaléka nem vé­letlenül határozta el, hogy életét a vadászatnak és a rén- szarvastenyésztésinek szenteli. A hagyományos ágazatok további fejlődésének nagysze­rű távlatai vannak. A szak­emberek véleménye szerint a BAM övezetében a takar­mánybázis lehetővé teszi, hogy a rénszarvasállományt öt-hat­szorosára növeljék, és a vas­úti fővonal közelében fekvő települések lakosságának je­lentős részét helyi termelésű értékes hússal lássák eL Az építkezési munkák be­fejeződésével, miként azt a gyakorlat mutatja, a vadálla­tok visszatérnek korábbi he­lyükre. Ha valaki ma a mind­össze egy éve üzembe helye­zett, 180 kilométer hosszúságú BAM—Tinda szárnyvonalon utazik, a vasúti kocsi ablaká­ból jávorszarvasokat, nemes szarvasokat, özeket láthat. A vasúti sínek mellett cobolyok és más értékes prémes állat nyomaival találkozhat. És nincs már messze az idő, ami­kor itt újra fel lehet újítani a vadászatot. Fel lehet-e cserélni? Természetes, hogy az öve­zet ipari fejlődése, nevezetei sen a BAM építése más vo­natkozásban is hatást gyako­rol az őslakosság életére. A BAM övezetében végzett szó- „ etológiái felmérések adatai szerint az őslakosság fele, kü­lönösen a 18 és 30 év közötti fiatalok, jövőjüket az apák és nagyapáié hagyományos fog­lalkozásának a megváltozta­tásával kapcsolják össze. Nem kizárt dolog, hogy az építke­zés befejezése után ismét visszatérnek a szülőfalujukba, ahol gépkezelőkre, építőiére éppen olyan szükség van, mint rénszarvastenyésztőkre és va­dászokra. A termelés nem hagyomá­nyos ágainak az elsajátításá­val új szakmák jelennek meg a szovhozokhan is. Így pél­dául mindenfelé épültek és épülnék prémállattenyésztő telepek, ahova szívesen men­nek dolgozni a nők. A Zarja (Hajnal) szovhozban például tejfeldolgozó komplexum épül, amelynek termékeit a BAM »fővárosába«, Tindába szállítják majd. Ez annyit je­lent, hogy az evenk falvak­nak saját állatorvosra, zoo- technikusra, az állattenyésztő telepeket üzemeltető és ki­szolgáló szakemberekre van szükségük. Megváltozik az őslakosság mindennapi élete is. Az utóbbi két évben a kis településen, Uszly-Njtorzsában például minden negyedik csa­lád új lakásba költözött. A prémállattenyésztő telepieken kereskedelmi komplexum, szolgáltató kombinát, sport- csarnok épült. A legelső ob­jektumok között adták át a televíziós reléállomást, amely- lyel közvetlenül lehet venni a moszkvai televízió műsorát. Vlagyimir Dolgodv«c«r i-'Aj * II I t* t‘ I

Next

/
Thumbnails
Contents