Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

Dollárt hoz a Dráva taokosztályozó épiii Barcsén Lehet-e homokot eladni Szaud-Arábiának? A különös kérdést Szabolcs Pál, a Kemi­kál Építőanyag-ipari Válla­lat barcsi Építési Műanyag- feldolgoz^ Gyárának igazga­tóba tette föl és mindjárt fe­lelt is rá: egy svéd cég évek óta ezt teszi, ha nekik sike­rült, segítségükkel másnak is sikerülhet. Kivaló termékei­nek vivőanyaga ugyanis ho­mok. A Cementa svéd céggel együttműködést kötött a Ke- mikál: technológiájuk alapján kezdik meg gyártani a javító­habarcsot. a betonadalékot és a padIŐ6Ímító anyagot. Olyan anyagok ezek, amelyeket rég­óta hiába keresnek a lakos­ság és a lakásfelújításokat végző ingatlankezelő vállala­tok. — Megállapodásunk alap­ján a Cementa-oég adja a koncentrátumot. a technológi­át és vele együtt piacainak egy részét. Ez biztosítja, hogy termékeink nem maradnak a raktárban, hiszen a hazai igé­nyek kielégítése mellett már a kezdettől szállíthatunk ex­portra A technológiának azonban szigorú előírásai van­nak. Egyik az, hogy csak megfelelő szemnagyságú, szer­ves . anyagoktól mentes homo­kot lehet felhasználni. Mi a drávai hordalékhomokra gon­doltunk. A svédek megvizs­gálták és azt mondták, hogy jobb a minősége, mint ami­lyet ők használnak. Adott te­hát a vivőanyag, sikerült be- 6zérézni a koncentrátumot is, a gyártás megkezdésének csu­pán egy akadálya van: nincs homokosztályozó. Ezért dön­töttünk ügy, hogy óránként 5—8 tonna teljesítményű osz- tályozót és szárítót építünk. Ez nemcsak a mi igényeinket elégíti ki, hanem a Kertiikál többi gyárának is tudunk szállítani. A Kemikál legtöbb termé­kének töltőanyaga a homok. Ennek nagy részét eddig — bármilyen különösen hangzik •— tőkés importból szerezték be. Az osztrák cégekkel kö­tött megállapodás úgy szólt, hogy a homokért terméket adnak cserébe. Ez a megálla­podás azonban nem minden­A Kemikál barcsi termékei az őszi BNV-n.- «mim' oSSESSééé . . . ­ben vált be: előfordult, hogy a terméket nem kérte a kül­földi partner, és az is, hogy nem szállította időben a kért anyagot. Ez pedig súlyos gon­dok forrása lehet, ha figye­lembe vesszük, hogy a Ke­mikál termékeihez felhasznált alkotórészek negyven százalé­ka származik importból. — Célunk az volt — mond­ja az igazgató—, hogy csök­kentsük a tőkés importot és hazaival helyettesítsük azt. Ezzel egyidőben olyan partne­reket is kerestünk, akik vagy visszaveszik az importért cse­rébe a terméket, vagy piacot adnak át. A Cementa-cég ajánlata ezért volt kedvező nekünk. A gyár kapacitását és ter­mékválasztékát figyelembe véve évről évre növekszik a homokíelhasználás. Az idén 3800 tonnára van szükségünk. Jövőre már 14 300 tonna fel­használását tervezik. 1085-ig pedig 20 ezer tonnára emel­kedik a gyár igénye. Ezt a nagy mennyiségű homokot szinte ingyen szállítja a Drá­va, csak ki kell termelni. A barcsi költségvetési üzem kot­róhajója tavasztól késő őszig járja a vizet és kielégíti a gyár igényét. Erre alapozza választékát a barcsi gyár. Űj termékeit, a homlokzatfesté­ket bemutatták már. A közel­múltban készült el a mosdósi szanatórium főépületének fel­újítása. A Kesoikál szakembe­rei 2 ezer négyzetmétert fes­tettek le saját anyagaik fel­használásával, hogy a látoga­tóknak és a szakembereknek bemutassák, milyen terméke­ket készít a vállalat. Ezek je­lentős része ott van az idei őszi BNV-n is. Bemutatták a padlókiegyenlítőt és simítót, a fagyásgátló betonadalékot, a külső homlokzatkepzőt. Azo­kat a termékeket, amelyek mellé oda lehetett volna ír­ni : olvasd el- a használati uta­sítást, és csináld magad! Dr. K. I. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű a talajfertőtlenítés Nagyüzemekben a szántó­földi növényvédelmi munkák közül fontos feladat a kalá­szosok vetése előtt a tahajia­ké kártevők egyedsaámának fölmérése és veszélyes mér­tékű sűrűségük esetén a ta­lajfertőtlenítés végrehajtá­sa. Különösen fontos ez az aratás után elgyomosodott, árvakelésű táblákon, melye­ken a száraz augusztusi, szep­temberi időjárás ellenére is kedvező életfeltételeket talál­tak a károsítok. Az idei tavasz végi rendkí­vül száraz, meleg időjárás a májusi cserebogár tojásainak, illetve a kikelt fiatal lárvái­nak zömét elpusztította, ezért számottevő fertőzés» kártétel nem várható. A drótféreg fertőzés viszont évről évre nagyobb terűi ete­ken figyelhető meg. A paUa- nóbogarak rajzásakor uralko­dó nedves, mérsékelten meleg időjárás hatására erősen el­gyomosodott területek kedve­ző táplálkozási viszonyokat biztosítottak a bogarak szá­mára, tojásrakásuk és a lár­vák kelése az elmúlt éveké­nél bőségesebb volt. A fiatal lárvákat az augusztusi, szep­temberi meleg, száraz időjárás nem gyérítette számottevően, azok ugyanis rövjd idő alatt mélyebb, nedvesebb talajréte­gekbe húzódtak. Fölméréseink szeri nt a drótféregnépesség 30—40 százalékát fiatal egye- dek alkotják, a lárvák egyed- ! sűrűsége Böhönye- Nagyatád, Balatonszentgyörgy, Lengyel­tóti, Boglárlelle, Siófok. Ság-! vár. Tab, valamint Igái, Bate, körzetében érheti el a ve-! szélyes mértéket. Elsősorban i ezekben a körzetekben kell j számolni a következő évben. kártételük fokozódásával, i Augusztusban- szeptember­ben a gabonafutrinka tojás- • rakása szünetelt, illetve a száraz talajrétegek miatt erő­sen gátolt volt. Lárvák kis mértékben csak az árvakelé­seken találhatók. Így korai kártétel nem várható. Felhívjuk az üzemek fi­gyelmét, hogy a védekezés szükségességének megítélése céljából feltétlenül végezzék el, illetve a csapadék miatt ismételjék meg a talajvizsgá­latokat. Mérsékelt fertőzés esetén jó eredménnyel alkal­mazható a Hungária Basudin 5 G, Basudin 10 G. Erősebb fertőzés esetén a Ro- vokil 10 G vagy a Dyfonate 10 G alkalmazása indokolt. A legjobb eredményt a fel­szívódó készítmények — Thi- met 10 G, Chinufur 10 G — adják, a talaj lakó kártevőkön kívül ugyanis a mocskospajo­rok- a csócsárolók és a ga­bonáiegyek őszi kártétele el­ten yédelmet biztosáénak. A Voluntas 1019. február 8-án, amikor a Somogyvármegve -»Nincs fa az iskolákban-« címmel írt a városi közigazgatás mulasztá­sáról, a kaposvári középisko­lás diákoknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, mint­sem a hideggel törődjenek. Ezen a napon régi vágyuk teljesült: lapot indíthattak, amely Voluntas címen jelent meg. A latin szó akaratot je­lent. Lapcímül talán Hudra László, a Kaposvári Állami Főgimnázium magyar—latin szakos tanára választotta, aki a laokiadás megszervezője és a diákszerkesztőség szellemi irányítója volt. Ö irta a bekö­szöntőt is:-Voluntas a nevem. Aka­rás. A dolgozni akarás, a tulni akaras. Én vagyok a L—7, Hatékonyság és minőségi bérezés A termékszerkezetváltás egyik lényeges feltétele a megfelelő szakmunkásgárda, hogy a vállalatok munkaerő- és bérgazdálkodási szempont­ból is megfeleljenek a követel­ményeknek, -magasabb osz­tályba léphessenek. Erről be­szélgettünk Vida Istvánnal, a kaposvári Mezőgép Vállalat közgazdasági főosztályveze­tőjével. és Heil Tiborné mun­kaügyi osztályvezetővel. — Milyen létszámcsökkenés és munkaerő-átcsoportosítás volt a közelmúltban? V. I.: *— 1976-tól erőteljes szervezeti átalakuláson ment át a vállalat. Ezekre az évekre a munkaerő nagyará­nyú vándorlása volt a jellem­ző. A telephely átvétel-átadás következtében a tervezett lét­számcsökkenés háromszorosa következett be, természetesen a környező vállalatok elszívó hatása is érvényesült. A bago- di gyár átszervezése szintén létszámcsökkenéssel járt. A felszabadult munkaerő és a szükséglet területileg elkülö­nült, így átcsoportosításukra nem * volt mód. A ■ siófoki gyáregységnél a balatoni sze­zon okoz nem kívánatos moz­gást, mivel az üdülőhálózat az idény után is képes meg­tartani a munkásokat, kevés­bé szigorú követelményekkel, kedvezőbb munkaidöbeosz- tással és fizetéssel. H. T.-nc: — A kaposvári 1. számú gyár elhúzódó rekons­trukciója és a Mező Imre ut­cából á Jutái útra való átköl­tözés is okozott elvándorlást, a kilépők könnyen szerezlek munkát az északkeleti ipar­telepen. Az átköltözés után, a párhuzamos feladatok meg­szűnésével mintegy száz em­bert tudtunk produktív mun­kahelyre átirányítani. V. I.: — A jelenlegi létszá­mot feltétlenül szeretnénk megtartani, de ez kötődik az új szabályozó rendszer ala­kulásához. — Mit tesznek a szakmai struktúra korszerűsítéséért? H. T.-r.é: — A kollektív szerződés maximálisan támo­gatja a dolgozók továbbtanu­lását. A második szakma megszerzésekor 5, a mester- szakmunkás-vizsga letétele­kor 8 százalékos soron kívüli béremelésben résziesül a dol­gozó. A termékváltás óhatat­lanul maga után vonja a munkaerő szakmai váltá­sát is. A második szakinak megszerzésénél előnyben ré­szesítjük a forgácsoló, a mi­nősített hegesztő és a laka­tos szakmákat. Nem feledkez­tünk meg a nem fizikai dol­gozókról sem. A vállalat szá­mára fontos végzettség meg­szerzésekor a középkáderek eseteben száz, felsőfokú ké­pesítésűeknek kétszáz forint soron kívüli . béremelést adunk. A gyes-en levő nődol­gozóinkat szakmai tanfolya­mok és továbbképzé­sek elvégzésére ösztönözzük. Nemcsak állami, hanem tan­folyami oktatás esetében is szerződést kötünk és megté­rítjük a költségeket. — Hogyan alakult a. ter­melékenység az ötödik ötéves térv során? H. T.-né: — Teljesítmény­hez kötött bértömeg-gazdál­kodást folytatunk. Gazdasági mutatóink jók. A hozzáadott érték kedvező alakulása, va­lamint a nagyarányú létszám- csökkenés miatt körülbelül nyolcszázalékos bérfeilesz- tést hajthatunk végre ebben az évben. Jelentős tartalék képződött tavaly. Ennek fel- használása azonban a jelen­legi rendelkezések miatt nem lehetséges, a szabályozó rend­szer taval'd módosítása miatt ’zárolták. Olyan nagymértékű hatékonyságjavulás követke­zett be, hogy a bérfejlesztés a, szabályozó rendszer korlát­jába ütközik, mivel a része­sedési alapból nem tudnánk a 8 százalékon felüli további bérfejlesztés adóját kifizetni. — Milyen ösztönzőt vettek fiqyelem.be a bérezés kialakí­tásánál? II. T.-né: — A vállalati bér­gazdálkodás céljait a válla­lati célokkal összhangban fo­galmaztuk meg. A lényeges pontok: az eredményterv túl­teljesítése, a szerződéses kö­telezettségek — ezen beiül is az exportköteleaet teégek — teljesítése, a termelési prog­ram hibátlan végrehajtása. A bérgazdálkodás oldaláról így ‘kívánjuk elkerülni a gazdál­kodási zavarokat. Ebben az évben kezdődött a minőségi bérezés, és maris érezteti ha­tását. Minősítik a dolgozók kézéből kikerülő munkadara­bokat Első és másodosztályú termékeket különböztetnek ni-g. A másodosztályú terme­kért csak kilencvenöt, százalé­kos alapbér jár. A minőségel­lenőrzésen túl a dolgozóknak az egyes munkafázisokban is vizsgálniuk kell a terméket, mert az összeszerelés során tapasztalt hiba másképp a vétlent sújthatja. V. I.: — A minőségi műnk* ez export miatt is fontos, raost. vásároltunk egv daruii- eencet a nyugatnémet Atlas- cégtől, és ha ők nem minő­sítik megfelelően a terméket akkor megszűnik a lieenc. ve­le együtt a kedvező értékesí­tési lehetőség is. II. T.-né: — A kollektív szerződés garantálja, és fél­évenként műhelyenként meg is történik a bérek karban­tartása. a dolgozók gyakorla­ti idejében, szakképzettségé­ben bekövetkezett változások felülvizsgálata és a szükséges bérmódosítások elvégzése — Hogyan oldják fel « munkahelyeken elkerülhe­tetlen bérfeszültségeket? II. T.-né: — Abban a sze­rencsés helyzetben vagyunk,' hogy kezünkben vannak a mégoldás eszközei. Az első félévben csaknem ötszázalé­kos volt az egy főre jutó át­lagbér-színvonal növekedése, a tavalyihoz képest. A gyár­egységek önelszámol óak. a vállalat által meghatározott keretek között önálló bér- és munkaerő-gazdálkodást foly­tatnak. Az alapbérek kial aki- tása. a jutalmak elbírálása a munkahelyeken történik, az üzemi demokrácia elveinek megfelelően, abba a vállalati központ nem szól bele.- A bé­rekről ott döntenek, ahol ter­melnek, és ahol ismertek a körülmények. V. I.: — Az üzemi demok­rácia fórumai nem a »nagy­könyvben megírtak- szrfyhnt, de meglehetősen jól működ­nek. 1 II. T.-né: — A korábbi'éVéfc hosszadalmas változásai, ala­kulási folyamatai miatt nehéz volt együtt tartani az embe­reket. Azóta azonban kiala­kult a vállalati szervezet, nagyjából stabilizálódott a helyzet. Jelenleg körülbelül ketezer-nyolcszázan dolgoz­nak a vállalatnál Cs. L. szava annak a szeretetnek, mely a somogyi diákot az is­kolához köti, én vagyok a fokmérője annak az emelke­désnek, mely a somogyi diá­kot szélesebb látókörhöz jut­tatja.« 1918. december 1-éin jelent meg az a minisztériumi ren­delet, amely lapkiadási jogot biztosított a középiskolák fel­ső tagozatos diákjainak. A kaposi diakok talán már 1919 januárjában megindították volna lapjukat, ha nincs a tü­zelőhiány miatti iskolaszünet december 23-tól február 3-ig. A két megyei napilap — és főként a Somogyi Hírlap — figyelemmel kísérte a diák­újság megjelenését, elisme­rő hangon irt a Voluntasról. Nem vólt azonban minden­ki elégedett a kéthetenként megjelenő diáklap haladó szellemével, élükön a gimná­zium néhány reakciós tanárá­val és konzervatív igazgatójá­val. Ez utóbbi az iskola 1918— 1919. évi zárójelentésében így írt: »... 1919. évi febr. 8-án megjelent a »Voluntas« c. magyar ifj. lapnak 1. száma. Ez még valahogyan elfogad­ható volt, de azért figyelmez­tettem az ifj. szerkesztőket, hogy a komolykodó, tudálékos hanggal hagyjanak fel és érthetőbben, elfogadhatókban beszéljenek az alsó osztályok növendékeivel, akik között ugyancsak gyűjtötték az elő­fizetőket ... A javulást meg is ígérték. De a február 26-án megjelent 2. szám már vak­merőbb volt; néhány diák cik- k ’ már egyenesen vallásgú­nyoló és a szülői érzést sértő volt, úgyhogy a márc. 9-én tartott II. módszeres értekez­leten a tanárkar állást fog­lalt ellene, de Hudra önkép­zőkört elnök esti! azzal véde­kezett, hogy majd utánanéz, hogyan maradhattak bent az ifj. lapban kifogásolt sorok, holott ő a kéziratot alaposan cenzúrázta.« A diákok bizalmi tanárának, Hudra Lászlónak okos takti­kája talán a beszüntetéstől mentette meg ekkor a diák­lapot, amely a Tanácskoztár­náziumba, magyar—latin sza­kos tanárként. 1916-ban az orosz fronton volt, mint a 19. honvéd-gyalogezred pót­zászlóaljának főhadnagya, »Hudra László hősi halála« címmel irta róla az 1916. au­gusztus 13-i Somogyi Hírlap: ».v, folyó évi július hó 28-án a Zarzecse és Lubarka közti több napos ütközetben dél­után 4 óra felé két ellenséges (fejlövés) golyótól találva a hazáéit hősi halált halt.« saság kikiáltása után, április 1-én, Ifjúmunkás címmel je­lent meg. Hudra tanár űr Életútját 1919-ig vázlato­san így foglalhatjuk össze: a Budapesten született Hudra László 1907-ben. 28 éves ko­rában került a kagiosvári gim­Néhány nappal később egyik volt diákja nekrológban em­lékezett meg »Hudra tanár úr«-ról. Pedig a tábori lelkész levelével szemben, mely a halálhírét hozta, »Hudra ta­nár él és orosz fogságban van«. Ezt a Somogyi Hírlap tudatta, két héttel később. {Folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents