Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K 1 Ara: 1,20 Ft Somogyi Népim AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 226. szám 1979. szeptember 27., csütörtök Tanácskozik az országgyűlés őszi ülésszaka Három napirendet fogadott el őszi ülésszakára az ország­gyűlés: a képviselők megvi­tatják az egészségügyi minisz­ter valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek beszámolóját és sor ke­rül interpellációkra is. Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdődött tanácskozáson az ülésterem padsoraiban he­lyet foglaltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor. Huszár István, Németh Károly, övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, továbbá Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára. Jelen voltak a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek vehetői. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezt köve­tően az országgyűlés tudomá­sul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett in unkáról, s döntött az ülés­szak napirendjéről. 1. Az egészségügyi minisz­ter beszámolója az egészség­ügyről szóló 1972. évi II. tör­vény végrehajtásáról, 2. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének be­számolója a népi ellenőrzés munkájáról, 3. Interpellációk. Ezután — az elfogadott na­pirendnek megelelően — dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tartotta meg beszá­molóját. fiz egészségügyi miniszter beszámolója a törvény végrehajtásáról — Ä* etwággyfilés 1972-ben az egészségügyi törvény meg­alkotásakor abból indult ki, hogy szocializmust építő ha­zánkban az egészség-betegség nem pusztáin az orvos és a beteg ügye, nem magánügy, jóval több annál — hangsú­lyozta dr. Schultheisz Emil. — A törvény — a jog mellett — aktív szerepet ruházott a tár­sadalom minden tagjára. Eme aktív szerepnek a jelentősége az egészséges életben, a meg­előzésben, a gyógyulásban mind egyéni, mind társadal­mi méretben nem új gon­dolat, de érvényesülése tár­sadalmi méretben csak a szocializmusban vált lehetővé. A történelem bebizonyította, hogy csak a szocialista társa­dalom képes megteremteni az egészségvédelem igazán hala­dó, humánus és hatékony módját; amely az egész nép ügye. — A szocialista egészségügy a társadalmi-gazdasági és or­vosegészségügyi intézkedések széles körű rendszere. Célja a lakosság egészségének meg­óvása, állandó javítása; a ked­vező munka-, élet- és pihe­nési feltételeik megteremtésé­vel az ember harmonikus fi­zikai és szellemi fejlődésének alkotó munkával eltöltött hosszú életének biztosítása. Ennek érdekében a tudomá­nyos haladás eredményeit fel­használva széles körben gon­doskodik a betegségek meg­előzéséről és biztosítja min­denki számára az egyre ma­gasabb szintű egészségügyi ellátást. — Az egészségügyi szolgál­tatás, ezen belül az orvosi el­látás ezzel a törvénnyel ál­lampolgári jog lett. Ez a jog értelemszerűen egyben kötele­zettség is. Az 1972-es törvény nem egyszerűen úgynevezett -tárcatörvény-«, amely az egészségüggyel kapcsolatos jogi rendet határozna meg, hanem a társadalom egész éle­téit, az állampolgárok közér­zetét befolyásoló és megha­tározó jogalkotási. — A végrehajtás a kor­mányzat feladata, s jelenthe­tem a Tisztelt Országgyűlés­nek, hogy a kormánynak van határozatban megerősített egészségpolitikai koncepció­ja, az egészségügyi ágazatnak közép- és hosszútávú szakmai terve, és mindezek alapján a megbetegedési viszonyoknak megfelelő, a lehetőségekhez alkalmazkodó részprogramokat is elkészítettük. A népi fel- adatókat — a legkisebbeket is a törvény szellemében és a szakma szabályainak meg­felelően kall megoldanunk. Ezután az egészségügy anya­gi von zalairól szólt a minisz­ter. Egyebek között cJmond­ta: — Egy kórházi ágyon fek­vő beteg ellátásának átlagos napi költsége 260—270 forint akkor, ha semmit nem csiná­lunk vele. Egy kisebb meg­betegedés esetén ez az ősz- szeg 340—360 forintra emel­kedik. A súlyos, életveszélyes állapotban levő beteget ellátó intenzív kórháza ágyon egy beteg napi kezelési költsége 3 700 forint. Egy nem túl komplikált szívműtétnél, ami­kor a beteg életét nemcsak évekkel, dé évtizedekkel hosz- szabbíthatjuk meg, csak a közvetlen műtéti költség, a benne lévő devizával együtt 80 ezer forint. Egy kompli­káltabb szívműtét közvetlen költsége 120—130 ezer forint. Három évvel ezelőtt Magyar- országon mintegy 48 ezer gyermek betegedett meg ka­nyaróban. A közvetlen költ­ség, amit az ellátásukra for­dítottunk — nem számítva most a szülők termelésből ki­esésének és táppénzének költ­ségeit — 18 millió forint volt. Bevezetve a kanyaró elleni védőoltást, érmék eredménye­ként az elmúlt évben . alig haladta meg a kétszázat a kanyarós gyermekek száma. Az oltás 8ö millió forintba került. Azt is lehetne monda­ni, íme az egészségügy ismét 8,5 millió forintot költött, és el lehetne felejtkezni, arról a 18 millióról, amelyet az el­múlt lárván vök során kiadott. Ez utóbbit talán valóban el is lehetne felejteni, azt azon­ban végképp nem, hogy ' 43 ezer gyerekei megkíméltünk a betegségtől & annak követ- keanéoyeUal, Dr. Schulteisz Bmfl hangoz­tatta: az ellátás terén a leg­főbb törekvés a felnövekvő nemzedék, a munkaképes ko­rúak és áz időseik egészségé­nek megóvása, illetve a keze­lés biztosítása. Ezek egymás­ból következő feladatok, s ki­fejezetten olyan jellegűek, az esetek zömében, ahol az egészségpolitika és a szociál­politika együttesen ösztönöz­heti az egészségügyi törvény­ben rögzített feladatok megol­dását. A VI. ötéves tervben meg oldandó, már most formálódó feladatok kapcsán a minisz­ter felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen ország egész­ségügye sem fejleszthet min­dent egyszerre és egy időben. — A törvény életbelépése óta az egészségügy, a gyógyí­tás szakmai szerkezete is vál­tozott, számos új orvosi szak­ág kezdte meg működését, több új szakintézet kapott hangsúlyos irányító szerepet. Ez nem gyengíti, hanem erő­síti azt a törvényszerűséget, hogy az egyes szakágak súlya a következő ötéves tervben sem lehet egyforma. Meg kell határoznunk bizonyos sorren­diséget, és ez nem szaik mai minősítés. hanem ellátási szükséglet, amelyhez iga­zodva kell terveznünk. így történt az a beszámolási idő­szakban, és a változó szük­ségletek, valamint a medici­na változó, fejlődő lehetősé­geinek figyelembevételével, így kell történnie a jövőben is. —r A VI., ötéves terv szak­mai programját egészségpoli­tikánk hosszú távú céljaival összhangban kell kialakítani. Az eddiginél is fontosabb az alapellátás minőségi fejleszté­se, és a kórházi ágyak meg­oszlásának megfelelő kialakí­tása. Nemzetközi összehason­lítás szerint Magyarországon találkozik a paciens a leg­gyakrabban orvossal, évente átlagosan 150 milliószor. te­hát egy állampolgár átlagban csaknem tizenötször. Ahhoz azonban, hogy a körzeti or­vos kielégítő ellátásban része­síthesse a nála megjelenő be­tegek mintegy 70—80 százalé­kát, nemcsak az kell, hogy az orvos felkészültségénél fogva ezt meg tudja tenni. Az is fontos, hogy a beteg érezze és tudja, hogy a körzeti orvos­nál kapott ellátás nem kisebb értékű és nem alacsonyabb rendű, mint amilyent a kór­házban kaphat. A kórházba lehetőleg az kerüljön, akit ki­zárólag ott tudnak meggyó­gyítani. Az idős emberek ér­dekében törekszünk a kórhá­zi ágyarányofc módosítására, az aktív és krónikus utókezelő ágyak megoszlásának helyes kialakítására. Különösen nagy gondjaink vannak Budapes­ten. Mindaddig, amíg a he­lyes kórházi ágyarányokat ki­alakítani nem tudjuk — s ez még hosszabb időt fog igény­be venni — új, országosan egységes beutalási renddel kí­vánunk szakmailag elfogadha­tó módon javítani a helyze­ten. (Folytatás a 2. oldalon) Memóriafüzés. A számítógépek »emlékezőte­hetsége« szinte korlátlan. Ezek a szerkezetek egyre klseb-t bek és mégis egyre többet tudnak, lábon, a Videoton gyárában huszonöt éles .szemű és biztos kezű nő készít al­katrészeket. A memóriafűzés igen nehéz munka: 0,46 mil­liméter átmérőjű lyukakon alig látható huzalokat fűznek át. Ezt kézzel, szabad szemmel teszik, ellenőrizni azonban csak mikroszkóppal lehet a munkát. Púja Frigyes elutazott az ENSZ közgyűlésére Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán elutazott New Yorkba, az ENSZ közgyűlés XXXIV. ülésszakára. Hazánkba látogat a görög miniszterelnök Lázár Györgynek, a. Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köztársaság miniszter­elnöke a közeli napokban hi­vatalos látogatást tesz Ma­gyarországon. Andrej Gromiko tárgyalásai Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, tárgyalásokat foly­tatott New Yorkban Marceli- no Orcja Aguirre spanyol, lord Carrington brit és Paavo Väyrynen finn külügyminisz­terrel. A megbeszélések kö­zéppontjában a kétoldalú kap­csolatok, illetve a nemzetközi élet főbb kérdései álltak. Mindhárom külügyminiszte­ri találkozón részletesen fog­lalkoztak az ENSZ közgyűlés jelenlegi, 34. ülésszakának munkájával. Gromiko és Marcelino Ore« ja találkozóján a felek hang­súlyozták a spanyol-szovjet politikai kapcsolatok fontossá­gát, és megvitatták az 1980- as madridi értekezlet előké­szítését. Gromiko és Carrington megbeszélésén a két fél érintette az Afrika déli részén kialakult helyzetet. Érmek során Gromiko megismételte a Szovjetuniónak azt az állás­pontját, hogy támogatja Na­míbia, Zimbabwe és a Dél- afrikai Köztársaság színes bő­rű lakosságának függetlensé­géért vívott igazságos harcát, Parlamenti tudósítónk telefonjelentése Somogybán sokat javult az egészségügyi alapellátás ségügyí miniszterhelyettest, foglalja össze lapunk olvasói­nak: az egészségügyi törvény megalkotása óta miként vál­tozott az orvosetikai helyzet hazánkban. — Adminisztratív intézke­déseket hoztunk, ám ezzel párhuzamosan általánosan szemléletváltozás tanúi is lehettünk. Jelentős _ változás, hogy az intézmény etikai helyzetéért immár a vezető a felelős, és mellette etikai ta­nács dolgozik. Ahol. az utób­bi kielégítően működik, ott nem csupán a bejelentések kivizsgálása a cél, hanem a megelőző munka is. Magya­rán: nem várják meg, míg baj lesz. A siker záloga, hogy az etikai tanácsba olyan szak­embereket — korántsem pusz­tán orvosokat, hanem ápoló­kat, adminisztrátorokat és más dolgozókat is — válasz- szanak, akik személyes példa- mutatásuk eredményeként közmegbecsülésnek örvende­nek. Eontos, hogy ezek a ta­nácsok munkatervükben egy- egy osztály meglátogatását is fölvegyék. A közös beszélge­tésnek nem sok értelme van, annál több annak, hogy kü- lön-bülön megkérdezzék az orvosokat, az ápolókat és mindenekelőtt a betegeket. Az etikai tanács észrevételeit az intézmény vezetője a dönté­seknél minden esetben köteles figyelembe venni. Nemcsak a körzeti ellátás­ban, a kórházakban sincs je­lentősebb orvoshiány. Érde­mes idézni dr. Schultheisz Emilt, aki az ország orvosigé­nyéről szólva hangoztatta: nem több orvosra van szük­ség, hanem inkább olyanokra, akik a diploma megszerzését követő egy-két évi kórházi gyakorlat után az általános orvos igen nagy tudást és fe­lelősséget 'jelentő feladátkörét is be tudják tölteni. Klenovics Imrét az .orvos­etikáról is kérdeztük: »Orvo­sainkról — elenyésző kivétel­től eltekintve — csak elisme­réssel szólhatunk« — hang­zott a válasz. A miniszter parlamenti beszédében így fo­galmazott: »A szocialista egészségügy előtt álló célok elérésének letéteményesei az orvosok és az egészségügyi dolgozók. Felelősséggel állít­hatom, hogy feladataikat — sokszor mostoha körülmények között — növekvő színvona­lom, gyarapodó szakmai tu­dással, áldozatkészen végzik«. E két mondat kapcsán arra kértük dr. Hutás Imre egész­kísérték a körzeti orvosi el­látást 19 esztendővel ezelőtt egy körzetre még 3072 lakoö jutott, ez a szám meet már alig több 2500-náL Ezzel pár­huzamosan — igaz, főként a városokban — folytatódott a gyermekorvosi hálózat életre- hívása, és izmosodott az üze­mi egiószségügyi szolgálat. An­nak ellenére, hogy rendkívüli összegeket fordítsanak kórház- építésre, kisebb-nagyobb bőví­tésekre, sok helyütt nincs elég kórházi ágy. Somogy a szerencsés kivételek közé tar­tozik. mint azt a megyei párt­bizottság titkára elmondta: — A nagyatádi kórház nem csupán a megyei korház zsú­foltságát enyhítette, hanem megszüntette a megye déli ré­szén levő fehér foltot is. Ügy gondolom. Somogybán nem beszélhetünk ágyhiányról, an­nál inkább a megyei kórház rekonstrukciójának késedel­méről. Több éves lemaradás­ról van szó, ám jó hírrel szolgálhatok: a rekonstrukció a közeljövőben megkezdődik, a tervek készen állnak, elő­ször műtéti blokk épüL Az egészségügyi miniszter parlamenti beszámolóját kö­vető szünetben a somogyi képviselők arról beszélgettek, hogy szűkebb hazájuk egész­ségügyi eredményed, gondjai mennyiben azonosak az or­szágos átlaggal, s mi minden Változott az egészségügyi tör­vény 1972-es megalkotása óta. Klenovics Imrétől, a megyei pártbizottság titkárától ezt hallottuk: — Az elmúlt hét esztendő­ben Somogybán sokat javult az alapellátás, jóval több a körzet, mint korábban volt. Igaz, ez önmagában még nem jelentene sóikat, ha ezek a körzetek a mai napig is or­vosra várnának. Szerencsére nincs különösebb orvoshiány, és ahol mégpincs állandó lakó­ja a körzeti orvosi lakásnak, ott helyettesítéssel próbáljuk megelőzni a gondokat Az országgyűlést mégelőző negyei képviselőcsoport­üléseken és a parlament szo- C'ális és egészségügyi bizott­ságának tanácskozásán meg­különböztetett figyelemmel

Next

/
Thumbnails
Contents