Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

Labdarúgó NB II r~ (Toly tat ás a 4. oldalról) és Petrók külön Is kiemelke­dett az ugyancsak jó napot ki­fogó Zentai és Deákvári mel­lett A középpályán Gulyás — leszámítva az utolsó negyed­órát— karmesterként irányí­tott Havasi különösem, az el­ső félidőben nyújtott jó tel­jesítményt. Mészáros jól őriz­te Galántait, de a támadások segítésére már néma futotta erejéboL Elől Házi volt ismét a legjobb csatár, alig lehetett tartant Czabula lendületes volt, két alkalommal kritikus helyzetben hátul is kisegített. Fábián, hár kissé halványab­ban szerepelt, mégsem oko­zott csalódást. A csereként be­állt Tóth F. és Marosok nem tudott új szült vinni a játék­ba. A Haladásba^ Hegedűs időmként a meszőny fölé nőtt, oroszlánrésze van a pontszer­zésben. A védelemben Király és Fischer, a középpályán Halmosi, elől pedig Garics já­téka emelkedett ki társai kö­zül. Jutási Róbert További eredmények: Sopron—Győri Dózsa 0:0, Olajbányász—KOMÉP 3:0, Sa- bária—Bakony Vegyész 2:1, Szekszárd—Pét 3:0, Bábolna— MÁV NTE 4 :l, Körmend— Komló 2:5, MÁV DAC—Mo­hács-Vémónd 1 :1, Ajka—Bau­xitbányász 4:0, Várpalota— Dorog 2:1. A bajnokság állása: Havasit becsúszva szerelik. 1. Haladás 8 6 t 1 23- 7 13 2. Komló 8 fi 1 1 17- 9 13 3. Kaposvár 4. Mohács­8 5 2 1 31- 5 12 Véménd 8 4 2 2 15- 8 10 5. Ajka 8 4 2 2 16-11 10 6. Sabaría 8 4 2 3 13-12 10 7. Sopron 8 3 3 2 10- 8 9 8. Szekszárd 8 3 2 3 10- 6 8 9. MÁV DAC 8 2 4 2 13-12 8 10. Bakony V. 8 4 — 4 10- 9 8 11. Pét 8 2 4 2 9-12 8 12. Ólajb. 8 3 1 4 12-11 7 13. Bábolna 8 2 3 3 11-13 7 14. Vároalota 8 2 3 3 11-14 7 15. Győri D. 8 1 4 3 7-11 6 1«. Tapolca 8 2 2 4 8-14 6 17. Körmend 8 3 — 5 7-25 6 18. MÁV NTE 8 l 2 5 8-15 4 19. Doroe 8 1 2 5 10-18 4 20. KOMEP 8 2 —­6 10-21 4 A Középcsoport élmezőnye 1. Csepel 8 7 — 1 20-5 14 2. Vác 8 4 4 — 15-4 12 3. Izzó 8 4 4 — 14-7 12 A Keleti csoport élmezőnye 1. Nyíregyháza 8 6 1 1 15-3 13 2. Gyöngyös 8 5 1 2 10-9 11 3. Szolnok 8 4 2 2 14-7 10 4. Szabó L. SE 8 4 2 2 15-9 10 5. Szarvas 8 4 2 2 12-8 10 Megyei labdarúgó-bajnokság Premier előtt Don Juan *Ha istent nem félik, — Moliére-töl félnek« — irta Boileau a képmutatókról. Mert Jean Poquelin kárpitos­mester fiának tolla súlyosabb sebet ütött, mint az orv gyi­lok. A Tartuffe-ért támad­ták, betiltották a mű­vet. ö válaszként 1665-ben megírta a Don Jüant.. Noha spanyol legendakörből merí­tett, a bemutatón mindenki érezte, hogy a léha és rom­lott francia nemesség kap ke­mény fiúcskát. Tizenöt elő­adás után ezt is leparancsol­ták a színpadról. Nyomtatás­ban csak Moliére halála után jelenhetett meg. Azóta viszont a Hamlettel, a Fausttal emle­getik egy sorban. Furcsa mó­don. magyar színpadon alig kapott a mű. A fordító, Illyés Gyula sze­rint Moliére »a Don Jüan­ban a főnemesnek arról a faj­tájáról farag’ találó képet, akit mi feudálisnak szoktunk nevezni, de akire helyesen a kiskirály, az oligarchia név illik. A híres szoknyapecéren át ezt veszi célba.- Az illyési felfogás 1954-re datálódik, ar­ra a korszakra, amikor szinte kötelező érvényű volt osztály- tartalmú megfogalmazását ad­ni a műveknek, s nemcsak a klasszikusoknak, hanem a habkönnyű operetteknek is, így egy mai színházi előadás­ban minden bizonnyal mához közelibb, esetleg aktuális mondandó szólal majd meg. Amikor a függöny fölmegy, Sganarelle szolga monológja indítja a darabot: »... Egyszó­val, hát azt mondod, kedves Guzman, Donna Elvirát, aki­nél szolgálsz, váratlanul érte a távozásunk és nyomunkba indult, mert szívét gazdám úgy meghódította, hogy nem tud nélküle élni, s azért ide is utána jött? Megmondjam, négyszemközt, mit szólok eh­hez? Attól tartok, pórul jár ezzel a nagy szerelemmel, pem sok hasznát fogja látni ennek az ideutazásnak; ha egv tapodtat sem tesztek, épp arra az eredményre jutói.« Tehát egy a-4 máris dara­bokban ... A darab bemutatója trtán egy ügyvéd, a Legfelsőbb Tör­vényszék tagja Moliére-ben a »megtestesült ördögöt« támad­ta, Conti herceg pedig a Don Jüant az ateizmus nyílt isko­lájának nevezte. A témát az­óta sokan feldolgozták, Mo­zart 1787-ben írt operát be­lőle. A Kaposvári Csiky Gergely Színház társulata pénteken mutatja be Moliére művét. Babarczy László irányításá­val folytak a próbák Donátii Péter díszleteiben, jelmezei­ben. Don Jüant Rajhona Ádám. Jászai-díj as színmű­vész formálja meg. szolgáját. Sganarelle-t L ukáts Andor játssza. A rendező fontos fel­adatot bízott a színház új tag­jaira, Tornyai Magdára és Tarján Györgyire, valamint Kun Vilmos érdemes művész­re, Dánffy Sándorra, Hunyad- kürti Györgyre, Galkó Bencé­re, Krum Ádámra, Tóth Bé­lára, Kari Györgyire és ma­sokra. Képűnk ábrázolja. írót, Moliére-< Ismeretlen a parancs CFolytatás a 4. oldalról) Boglárielle: Both — Nagy (Hor­váth)», Brunner, Kenéz. Vázsonyí, Pusztai (Szilágyi), SoOs, Vass, Hiba. Takács Gy., Takács B. Ed­ző: Haragít Tibor. Memye: Sze­keres — Herencsár, Horváth, Kertész, Kiss. Kovács. Bogdán, Tardi, Cservenák (Simon J.). Si­mon M., Simita. Edző; Szűcs László. “Of fit hazaiaknak nem okozott gondot a sok hibával . játszó, gyenge napot kifogó nyeiek legyőzése. A gólkü­lönbség akár nagyobb arányú is lehetett volna. Góllövők: Takács Gy. (2), Soós, Riba, Takács B. Jók: Szilágyi, illet­ve Herencsár. Boglárielle ifi—Memye ifi 3:1 Hajas Gyula A forduló válogatottját Ágoston (Tab) — Szálai (Ka­ród), Rékási (Siófok), Fodor (Barcs), Horváth S. (Csurgó), Androsovics (Tab), Matán (Kadarkút), Máli (Vasas), Ki­lő J. (Fonyód), Szabó (Ka­ród), Hideg (Vasas). A bajnokság állását Asztalitenisz NB I MÁV TI-VBKM Vasas 20:5 Űjabb NB I-es mérkőzésén sem tudott eredményesen sze­repelni jó nevű ellenfele eilen a Vasas női együttese. A már szinte tét nélkül játszó együt­tes idegességét levetkőzve sem nyújtott többet az utóbbi he­tekben látottaknál Egyedül a kirobbanó formában levő Dió­szegi érdemel meg minden elis­merést, aki ismét valamennyi mérkőzését megnyerte. A töb­biek erejéből egy győzelemre sem telt. A fővárosiak gw&selmeii: Poór, Csóké, Janovics, Balaton, Izsók (4—4) szerezte. Diószegi mindegyiküket legyőzte. 1. Siófok 7 7 — — 26- 6 14 2. Kiss 7. SS 7 5 2 — 22- 7 12 3. Táncsics 7 5 1 1 22- 4 11 4. Vasas 7 4 2 1 13 -7 18 5. Barcs 7 S 3 1 8 -7 9 6. Latinem 7 4 — 3 11- 7 8 7. Kadarkút 7 4 — 3 16-22 8 8. Boglárielle 7 3 1 3 14-13 7 9. Memye 7 3 1 3 8-13 7 16. Nagyatád 7 2 1 4 15-11 5 11. Marcali 7 2 1 4 8-13 5 12. Csurgó 7 2 1 4 8-16 5 13. Tab 7 1 2 4 6 -8 4 14. Fonyód 7 1 1 5 16-23 3 15. Karád 7 1 1 5 7-23 3 16. Lábod 7 — 1 6 3-23 1 Országos ifjúsági bajnokság: Dunaújváros—Rákóczi 0:6 Góllövők: Suller (3), Gyur­ka (2), Horváth R. Országos serdülőbe jnokság: Dunaújváros—Rákóczi 0:2 \ — Egy doügot nem tűrök el az üzemben: azt, hogy ordít­sanak. Magamról tudom: amikor kértek, mindent meg­tettem, ha parancsoltak, ak­kor ellenszegültem. Huszon­hét év nálunk az átlagélet­kor. jó partnerekre találtam a fiatalokban, Rokonszenvesek Varga Dezső üzemvezető szavai. A Medi­cor Röntgengyár Iharcsberé- nyi üzemében fiatalok a dol­gozók, a gyárnak is mind­össze négyéves múltja van. A szoba — amelyben beszélge­tünk — zászlókkal. /kitünteté- sekkel. oklevelekkel van »ta­pétázva«, a szekrény tele ser­legekkel Mind az eredmé­nyekről tanúskodnak: kiváló üzem, kétszeres kiváló KISZ- szervezet kiváló Ifjú Gárda­alegység, és még lehetne so­rolni. — Szerettük volna elérni a v án d or zászlót is, de nem bán­juk, hogy eddig »csak« a kiváló elismerésig jutottunk A’ világháború kitörésékor Péchy-Horváth Rezső önként jelentkezett a frontra, de a felajánlott tiszti rangot nem fogadta el 52-es somogyi ba­kaként volt alkalma megis­merni a háború minden pok­lát. A galíciai orosz fronton harcolt, társival együtt ette a fűrészporos »prófundot«, míg tisztjeik pezsgőt ittak a győ­zelemre: a srapneltűzben a társadalom jegyeit magán vi­selő katonai rendszer ellent­mondásai is élesebb fényt kaptak. Világháborús élményeiből »Az 52-esek frontján« címmel jelent meg könyve 1916-ban, Kaposváron. A borító alján apró betűkkel ez olvasható: »A tiszta jövedelem ötven szazaiéba, aa ezred özvegyeit és árváit Stefi.« A* «fein» »Vérmezők a Pruth mentén«, de a lapokon többnyire harc­téri anekdoták sorakoznak, A szerző tarolja volt a fron­tokon szemben álló katonák barátkozásának is. »Egyszerre egy baka kiugrott a födözék- ből és csak úgy fegyverzetle- nül a muszka felé szaladt. Lőttek bizony rá túlnanról, de nem sokat törődött vele. Az orosz megállt, gyanakodva nézte a bakánkat, azután, amikor az melléje érve a hó­na alá nyújtotta a karját, szőrös arca szélesen elmoso­lyodott« — írta a »Magyar- orosz testvériség'« című feje­zetében. — »Neked meg az jutott eszembe önkéntelenül is, hogy ez a legpompásabb történelmi' pillanat: két ellen­séges, szembenálló sereg két katonája egymás mellett, ka­ronfogva lépked és a közös katonasors és a humanizmus szent jegyében gyűlöletük szálló füst gyanánt tűnik el a magasságban ...« Péchy-Horváth Rezső az el­ső világháborút »végig küzdöt­te, egyszer meg is sebesült, vég­re olasz fogságba került, hon­nan kalandos módon Svájc­ba szökött, ott internálták« — írta róla Hortobágyi Ágost »Somogyi Helikon« című élet­rajzgyűjteményében, amely 1928-ban jelent meg Kapos­váron. E hasznos kis könyv­ből tudjuk meg azt is, hogy Péchy-Horváth a húszas évek­ben a »Kaposváron székelő Berzsenyi Társaságnak rendes iagja« voll. 1918 őszién ismét, fö? bukkant az (S) betű a somogyi la­pokban. Ám akkorra a ri- portkonyv anekdotikus hang­vétele ugyancsak megkemé­nyedett. »Kényelmesen bele­helyezkedik az uszító a ka­rosszékbe, rágyújt egy ha­vannára. bodor, karikás füs­töt ereszt a levegőbe, miköz­ben pennája hegyére tolakszik a jelszó: az utolsó csepp vé­rig! — írta a Somogy várme­gye október 15-i számában. — Az uszító sajtó még ma is, a béke hajnalán is uszít. még hódítani akar, de a békére vá­gyó néptömegek vihara el fogja őt söpörni az útból.« Péchy-Horváth Rezső egyi­ke volt azoknak a fronton megjárt 1919-es magyar új­ságíróknak, akik a háborúval együtt annak előidézőit. ki- •aalgaiott es has2önelvezoit at meggyötörték — eg derEH. ki a Somogyi Tükörbe írt cikkei­ből. A Somogyi Tükör megszű­nése után még háromszor ta­lálkoztunk Péchy-Horváth ne­vével a somogyi sajtó hasáb­jain. Előbb a Somogyi Hír­lapban, amely a szerkesztőség­ből való távozását közli, majd a Somogyi Vörös Újság ad hírt apja haláláról, aki nyu­galmazott vasúti kalauz volt és Kaposváron hunyt el. s végül a Somogyi Munkás 1919. július 4-i számában olvasható, hogy »Horváth Rezső hírlap­író és Bednav Jolán június 29-én házasságot kötöttek«. Miután a Somogyi Hírlap­tól kilépett, Pécsre ment. Tá­vozásának politikai, de csa­ládi és anyagi oka is lehe­tett. Megnehezíti a tisztán, lá­tást, hogy a demarkáción tú­li Pécs a Tanácsköztársaság sajtótörténetének külön feje­zete; 1919-ben a legszélesebb politikai skálájú újságokat nyomtatták ott. (A jugoszláv i hatóságok enyhébben kezelték a fennhatóságuk alatt megje­lenő magyar újságokat, mint román és cseh kollégáik, akik Nagyváraddal és Kassával még nem látták biztosítottnak maximális területi igényeiket.) E cikksorozat megjelenésé­ig, sajnos, nem sikerült ki­deríteni milyen újságnál dol­gozott Horváth Rezső Pécsett, ennek ismeretében ugyanis pontosabban megállapíthat­nánk: tolla a piros mely ár­nyalatával fogott 1919-ben. iS@iyUttpj.ki KISZ-tKkár nevetve közbevá­gott — Nézzen csak a fiatra! — mutatott a hátam mögé. A papíron egy sportpálya terve, s rajta nyomtatott betűieket: elkészül 1979. május 1-re. — Nemcsak* a terv van meg, már használjuk a pá­lyát. Bármelyik pillanatban össze lehetne hívni egy csa­patot Az üzemvezetőnk pél­dául verhetetlen az asztalite­niszben, s szeret focizni is. Még egyetlen rendezvény szervezésénél sem kellett kö­nyörögni. Tavaly szeptember­ben megalakult az Ifjú Gár­da-alegységünk. az idén pedig kiváló lett — Hol képezik az utánpót­lást? — Saját tanműhelyünk van, most kilencven diák tanul oxt forgácsoló, műszerész és laka­tos szakmában. Ezek nagy ré­sze nálunk helyezkedik el — mondta Varga Dezső. — A frissen végzetteknél egy jó módszert találtunk ki, így jobban megszokják, megisme­rik a munkát. Egy fiatal há­rom segéd mellé kerül, azok •karolják fel. Eddig gond volt ugyanis, hogy az újak keve­sebbet tudtak dolgozni, gyen­gébb volt a teljesítményük.' Hasznos a saját tanműhely, hisz az iskolaidő alatt meg­ismerik az itteni légkört, jól beilleszkednek a társaságba. A KISZ-esek már akkor tö­rődnek velük. Nem dédelgetnék nagy ter- veket a Medicor fiataljai, ém amit vállalnak, nem kell szá­mon kérni tőlük. i. e. — mondta Ktrrucz Sándor KISZ-titkár. — Nincsenek eget-föl det rengető terveink, a vállalt munkát akarjuk jól elvégezni. Azt hiszem. ez többet ér, mintha kínlódnánk azért, mert a nagyvonalú ak­cióprogramot nem tudnánk végrehajtani. Persze a ván­dorzászlóról nem tettünk le. — Ha elérik, akkor az a zászló többet nem fog vándo­rolni — nevetett az üzemve­zető. — Senki sem kíván­ja tőlük, hogy többet tegye­nek, mint amennyit elbírnak, inkább egyenletes legyen a teljesítmény. — Mennyire számít rájuk a gazdasági munkában? — Azt mondtam, hogy jó partnerekre találtam a dol­gozókban. Ez így igaz. Ma például bent maradtak dél­után hat-hét óráig. Saját hi­bánkon kívül késett egy szál­lítás, nekünk pedig időre el kell készülnünk. Egy szóval se mondtam, hogy igyekezni kell, tudják anélkül is. Nyu­godtan hazamehetek, bizo­nyos vagyok benne, hogy minden rendben lesz. — Milyen lesz a helyzet fordítva ? — Egy példa': szombaton kommunista műszakot tar­tunk, délután azonban nagy­gyűlés lesz a KISZ-eseknek Háromfán, Gond lenne az odautazás. Megígértem, hogy elintézem, ebben pedig ők le­hetnek biztosak. Beszélgetés közben sző esik a közös programokról. Példa­ként hoztam néhány üzemet, ahol munkaidő után nehéz, összefogni a fiatalokat A Élővilágéra a Kalinyin városrész piacán A Berzsenyi iskola ötödik osztályos tanulói gyakorlat! fr» kereteiket ijaid piUak * ytavon » szaktanár vezetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents