Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-25 / 224. szám
Az üdülőkörzetek és a településfejlesztés A robbanásszerű városiasodás eredményeként kapcsolatunk a természettel egyre kevesebb,, hatása gyengül. Következménye, hogy ellen állóképességünk i6 kisebb. A nyüzsgés, a zaj, a rohanás fokozottan veszi igénybe az embert A folyamatos munkavégzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres pihenés, a kik.' pcsolódáa Nem .mindegy, hogy a szabad idő eltöltéséhez, a kikapcsolódáshoz milyenek a feltételek. A testi és szellemi megújulás igényét a településfejlesztés lehetőségeinek tükrében vizsgálta meg a Magyar Urbanisztikai Társaság konferenciája Tatán, szepfemlíer 13—15-e között. Itt mondta el dr. Berencsi György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzora, hogy nem lehet másodrendű kérdés a testi-szellemi felüdülés, az alkotókészség visszaszerzésének módja. A lakótelepeken — vélt vagy valós gazdasági okból a szabad és zöldterületek hiánya, a, természet, a táj védelmének elhanyagolása — az embert károsítja. A mesterséges környezetben szervezetünket olyan hatások érik, amelyek láncreakciószerűen befolyásolják a hormonrendszert éppen úgy, mi .t a vérkeringésT. Az orvostudomány szembetalálja magát az úgynevezett civilizációs betegségekkel Megelőzésükben nagy szerepük van az üdülésnek, a pihenés megfelelő formáinak. Kiemelkedik közülük a kör- nyezetváltoztatás, mert oldja a szorongást, a feszültséget. A környezetváltozással együtt járó éghajlati különbségek elősegítik az élettani folyamatok kiegyensúlyozódását, és ez a kedély, valamint az erőnlét javulásához vezet. Azt szoktuk mondani, hogy hazánk gyógyvíz-nagyhatalom. A gyógyüdültetés pedig visszahat az egészségvédelemre és az idegenforgalomra is. Dr. Vadász Gyula, az Országos Gyógyfürdő-igazgatóság főigazgatója javaslata: alapítsanak adományozható »-üdülőhely-« státust. Ez a cím természetesen a megfelelő anyagi háttér megteremtésével járna együtt. Ebben az esetben az adott település vezető testületéi, és a lakosság érdekeltté válnának a gyógy-, illetve üdülőhelyi cím elérésében. A Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára. Barna Gábor előadásában a Balaton tói terheltségével foglalkozSzakcsoportok a város ellátásáért A Marcali és Vidéke A fesz három éve szervezte az első szakcsoportokat; jelenleg kilenc szakcsoportban összesen 486-an tevékenykednek. Retkét méhész, illetve kisállattenyésztő, négy zöldségtermelő és egy sertéstenyésztő közösség működik. Az utóbbiat, 18- an alapították, ma már 104-en vannak. Méltán tartják róluk, hogy -a legsikeresebb és talán álfáin agy óbb jelentőségű a munkájuk. A szakcsoport egy-édk tagja átlagosan több mint TOO kiló sertéshúst értékesít évente. Csaknem 150 mázsa hússal járulnak hozzá a város ellátásához, melynek 70 százaléka tőkehús, 30 százaléka pedig szalonna és egyéb áru. A tagokat a szövetkezet különböző kedvezményekkel segíti. Szakembereik rendszeres szakmai előadásokat tartanak részükre. Az áfész a megállapodás szerint egy-, két- vagy ennél több éves szerződéseket köt a kistermelőkkel, s azoktól a mindenkori hivatalos áron, plusz a hozzá tartozó kedvezménnyel veszi át az árut A tenyésztésihez szükséges malacot, takarmányt mindenki maga biztosítja. Olyantól, akivel nem kötöttek szerződést nem vásárolnak. A leadott állatokat az áfész saját, 21 személyt foglalkoztató húsüzemében dolgozzák fel. A munka folyamatosságát a tervszerű leadás biztosítja. A szakcsoporttól származó hízott sertések feldolgozása á húsüzemben folyó munkának bsak égy részé." Az áfész hizlaldájában hats?áz állat tartására van lehetőség évente, a tsz-ek közös társulása keretében mintegy ötezer sertést vágnak az idén. Az áfész termeltetési rendszere jelentős kedvezményt és bevételi lehetőséget kínál, tehát ösztönzően hat a magán- termelőkre. Mint Bukovec Nándor felvásárlási osztályvezető elmondta, újabb és újabb tagokkal gyarapodnak. A szakcsoportok tevékenysége 1977-ben nyolcmillió forint hasznot jelentett. 1978-ban ez 146 százalékkal növekedett, az idén pedig még ennél is jobb eredményt várnak. va az Alföldre, mint idegenforgalmi szempontból feltáratlan területre hívta fel a fi gyeimet. Ott megtalálhatók azok az értékek, melyek a Balatonnál egyre kevésbé lesznek elérhetők: háborítatlan táj, szabad, vadregényes vízterületek és folyópartok, arborétumok, kastélyparkok, két nemzeti park várják a természet kedvelőit. A napsütéses órák száma is páratlanul magas, különösen az Alföld déli részén. A szabad idő aktív kitöltésének igénye a kikapcsolódás alatti személyiségformálás lehetőségét is magában foglalja. Fukász György, a neves életmódkutató, a zene kapcsán bizonyította az esztétikai élvezet személyiségbefolyásoló erejét, közösségi kapcsolatteremtő hatását. Hagyományaink, a kodaivi zenepedagógia öröksége Köteleznek is bennünket, hogy mind szélesebb körben elterjesztve a zenei érdeklődést, járuljunk hozzá a hasznos és színvonalas pihenéshez. Az idegenforgalom központjaiban — javasolták a konferencián — szorgalmazni kell a helyi kezdeményezéseket, az üdülőhelyi hálózat- és a településfejlesztésben érde- I kelt ágazatok, szervezetek közötti együttműködés jogi és szervezeti kereteinek megteremtését. A lakosság szabad idejének legnagyobb részét a lakóhelyén tölti, ezért megengedhetetlen, hogy a testmozgásra, aktív pihenésre szolgáló, vagy e célra fenn tartott területeket bármilyen okból később másra használják, vagy beépítsék. Szükség van arra, hogy megteremtsék egy-egy üdülőtáj egységes igazgatásának szervezeti feltételeit. Az így létrehozott szervezet műszaki-igazgatási feladatokat lásson el. Megoldásra vár az üdülőterületeken a rendszeres építés» rendészeti ellenőrzés is azért, hogy felderíthessék és megakadályozhassák az engedély nélküli építkezéseket. A termálvizek gyógyászati és pihenési célú felhasználásának az is gátja, hogy a fejlesztésekhez szükséges pénzt csak a tanácsok adják. Kívánatosnak tartották a résztvevők, .hogy a nemzetközi és országos érdeklődésre számot tartó termálfürdők fejlesztését hangolják össze. Javasolták azt is, hogy a tervek és a területrendezés’ elképzelések összehangolása érdekében minél előtt hozzák létre az üdülőterületek műszaki létesítményeinek állapotát és teljesítőképességét mutató egységes nyilvántartást. ív I Ürül a gépkocsi, telik a vagon. Erősödő kötelék Szőlők vegyszerfelhőben A kevesebb több lebet A sok energiát magukban hordozó növényvédő szerek ára az utóbbi években világszerte rohamosan emelkedett. Ugyanakkor szélesebb körűvé vált a szerek fölhasználása. Egyre több és erősebb vegyszert szórunk a földekre, s ez mindjobban veszélyezteti .a természet egyensúlyát. A környezetvédelem a jövő nagy kérdéséből a ma égető feladatává lett Ebben a helyzetben aligha tartható tovább a »fogy, ami fogy, csak hasson« növényvédői szemlélet A közelmúltban Boglárlel- lén tartott országos szőlő— növényvédelmi, tanácskozáson is többször elhangzott: Az állandó védettségre való törekvés a leendő termés túlbiztosításához vezet. Ezért a — mint több eset is mutatja . — bizonytalan biztonságért azonban egyre borsosabb arát kell fizetni. A régi, tapasztalt szőlőtermelő »nagyjából« ismeri az egyes kártevők »menetrendjét« és ehhez igyekszik igazítani a védekezés idejét. Csakhogy- elég az időjárásnak e»” kis szeszélyé, a »menetrend« már fabatkát sem ér. Korábban vagy épp később jön a várt »invázió«. Elképzelhető az is. hogy egyszerűen elmarad ... Máskor a tavalyi csodaszer 'bizonyult »érthetetlen módon« hatástalannak. (A mind erősebb vegyszerek csak a legalkalmazkodóbb kártevőket hagyják életben ...) Akt e napi megítélést kívánó szempontok helyett csak arra figyel, hogy a vegyszerfelhő egy napra se oszoljon el az ültetvény felett, óhatatlanul pazarol. A növényvédelem vezető szakemberei ma már azt vallják, a kevesebb több lehet, ha ésszerűen használjuk fel. Első pillantásra túlzottnak tűnhet a célkitűzés: kevesebb vegyszer felhasználásával nagyobb termésbiztonságot elérni, ráadásul a környezetvédelem követelményeinek is megfelelni. A megoldás a kártevők előrejelzésén, valamint folyamatos, táblánkénti elemzésen alapuló védekezés. Vályi István, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályáról az ostoros: tsz területén végzett hároméves elemző kutatómunka eredményeiről számolt be. Az úgynevezett integrált védekezéssel a peronoszpóra- és a liszt- harmatfertőzést teljesen sikerült meggátolni, ráadásul a korábbi 16—17 helyett 9—lőszert permetezéssel. 1976-ban 4. 77-ben 21, 78-ban 48 százalékkal kisebb költséggel érték el ugyanazt a biológiai hatékonyságot, A felhasznált szerek mennyisége mindhárom évben legalább 60-^70 százalékkal kisebb volt, mint a gazdaság többi területén. Akad somogyi jó példa is. A bogiári állami gazdaságban 40 hektáros területen három éven át folyt a kísérlet. A hetenkénti előrejelzések nyomán szinte naponta megvizsgálták, szükség van-e beavatkozásra. A védekezést mindig akkor végezték, mikor a kártevő a legérzékenyebb volt erre. A figyelem busásan megtérült. A MÉM munkatársa, Varsányi István ismertette a kísérlet eredményeit. Eszerijit az üzemi átlaghoz viszonyítva hektáronként 350—700 forint volt a megtakarítás. A körzet átlagához mérten még ennél is több. Az itt vázolt növényvédelmi módszer bevezetése persze korántsem csak jó szándék dolga. A megfelelő szakembergárdával, vagy elegendő géppel és eszközzel nem rendelkező gazdaság meg sem kísérelheti. És akkor sem valósítható meg, ha akadozik a nö- vénvvédőszer-ellátás. Még ahol minden adott, ott sem egyszerű a megvalósítás. Varsányi István említette a példát, mely szerint a gazdálkodás jelenlegi rendjében az üzemi szakembereknek hosz- szú távon nagyobb érdekük fűződik ahhoz, hogy a költségek viszonylag magas szinten legyenek, mint a takarékos, arról, hogf mire költi majd a szövetkezetben végzett munkáért járó keresetét; — Soha nem végeztem ilyen nehéz fizikai mumkát,de szívesen csinálom társaimmal együtt KISZ-isták vagyunk valamennyien. Parancsnokaink és a KISZ-szervezet is azt kérték tőlünk, dolgozzunk becsületesen, erősítsük munkánkkal a hadsereg és a dolgozó nép jó kapcsolatát. Ennek akarunk becsülettel eleget tenni. Keresetemet haza- küldőm. Bátyám most szerel le, édesapám egyedül él Siófokon — édesanyám tavaly meghalt —, tudom, szükség van otthon a pénzre. Én a hadseregben mindent megkapok. Katonáink és a dolgozó nép közti kapcsolat nemcsak a honvédelmi hónap, a fegyveres erők napja ünnepségsoro- zataibán fejeződik ki. Sokkal inkább a hétköznapok nehéz feladatainak megoldásában. Ebből katonáink is becsülettel, szíwel-lélekkel dolgozva veszik ki részüket. Sok termelőszövetkezeti tag véleményét összegezte Tölgyesi György, a Vörös Gsillag fő— Emeld! ' ; Verejtékező katonák ragadják meg egymás után a búzával teli, nehéz zsákokat, és dobják a gépkocsiról a szálI lítószalagra. A zsákok egymás után tűnnek el a vasúti kocsi ajtajában. Szinte csak percek múlnak el, s fölhang- 1 zik a. kiáltás: — Megtelt, jöhet a következő vagon... Skoda László zászlós parancsnoksága alatt néphadseregünk néhány katonája a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben segít az őszi betakarításban. — Azt kaptuk megbízatásúd, hogy minden olyan munkában működjünk közre, amellyel hozzájárulhatunk a termelő- szövetkezet munkaerőgondjainak csökkentéséhez. Rakodtunk már kukoricát és burgonyát, most a búza zsákolása, gépkocsiba, illetve vagonba rakása a feladatunk. — Itt sokkal szabadabban vannak, mint a laktanyában Vajon ez nics rossz hatással a fegyelemre? — Szeptember 10-én kezdtük a munkát. Valamennyi katona tudja, mivel tartozik a hadseregnek, mit várnak tőlük a termelőszövetkezetben, ezért mondhatom: mindenki fegyelmezetten, legjobb tudáokszerű védekezéshez. Az üzemi tervek a biztonságos termeléshez szükséges mennyiséggel számolnak. Csakhogy az új módszerrel egy kedvező időjárású évben a tervezett költségeknek csupán töredékét kell felhasználni. > Csökken tehát a »bázisszám«, s vele együtt a növényvédelemre tervezhető összeg is. Elképzelhető, hogy a következő év a kártevők számára kedvező i időt hoz, és ekkor egy csapásra ott a költségtúllépés és a pénzhiány... Némi rugalmassággal elér- hetö volna, hogy a növényvé- ] dő ne érezze úgy: »minden- . áron biztosra« kell mennie. A növényvédelmi helikop- I tért a technika ajándékának j tekintettük. Csakhogy a gyár- ] saság bűvöletében sokáig föl sem merült az, amit ma már 1 sok szakember hangoztat: a 1 helikopteres munka a jelenle- í gi üzemeltetési szabályok mel- , lett az okszerű védekezés takarékos elve ellen hat. A helikoptert használó gazdaság-. i nak csak az a fontos, hogy minél rövidebb idő alatt minél többet szarjon ki. Felvetődhet a kérdés: mindezt nem lehetett látni 5—6 éve? Nem. Az integrált növényvédelemhez hasonló, új követelményeket ugyanis épp a fejlődés, és a világpiac kiszámíthatatlan változásai szülik. A gazdálkodás új körülményei tették csak parancsoló szükséggé az ésszerűséget a növényvédelemben is. Bitó Ferenc . Üj szövetkezettel ismerkedett meg Horváth Mihály. sa ezerint végzi munkáját. Ha ilyen lesz a folytatás is. akkor elégedetten távozhatunk majd a szövetkezetből. Zsákokkal megrakott tehergépkocsi áll be a szövetkezet telepére. Horváth Mihály honvéd megszokott mozdulatokkal vezeti a járművet az üres vasúti kocsik közelébe. ö most ráérne pihenni, hiszen ezzel feladata véget ért, de nem ezt teszi. Segít társainak,- cipeli a zsákokat a teherautó végéhez, s dobja a szállító- szalagra. — Eredeti foglalkozásom is gépkocsivezető. Pest megyében, Hernád községben. a Március 15. Termelőszövetkezetben dolgoztam bevonulásom előtt. Korábban sokat hallottam a barcsi Vörös Csillagról, örülök, hogy katonaidőm alatt lehetőséget kap>- tam megismerni ezt az országos hírű közös gazdaságot..! Kaposváron, az Egyesült Izzóban dolgozott műszerészként Bakonyi Zoltán honvéd. KISZ-tag, igyekszik becsülettel helytállni a termelőszövetkezetben. Ö még a többiek közül is kitűnik szorgalmával. Nemrég vette át a Néphadsereg kiváló katonája kitüntetést. Ezt a szocialista versenyben elért kiemelkedő eredményeivel érdemelte ki. — Ez arra kötelez, hogy itt, majd visszatérve a laktanyába is példát mutassak a többieknek. Szeretném megtartani a kiváló címet. Szokatlan, nem könnyű munka ez, de kibírható. Ezt vallja a samogysárdi Dávid Zoltán, az ottani ter- meiöszövetkezet gépszerelője is. Dicséri az elhelyezést — Istvánéiban van a szállásuk — meg a bőséges, napi négyszeri étkezést. Kollár Attila, | a siófoki vízügyi kirendeltség i hegesztője pedig Így beszél I mezőgazdásza! amikor azt mondta: — Elégedettek vagyunk katonáinkkal. Becsülettel dolgoznak. Tegnap például egy hattagú zsákoló, rakodó és szállító katonabrigád 640 mázsa búzát mert föl, rakott zsákba, kocsira és vagonba Jóval többet a normánál. Az ő munkájuk eredménye, hogy egyetlen nap tizennyolc vagon terményt indíthattunk útnak. Ezt a munkát továbbra is kérjük tőlük, amíg nálunk lesznek a szövetkezetben. Szalai László Somogyi Néplap I Kollár Attila a családjának küldi keresetét.
