Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

Az üdülőkörzetek és a településfejlesztés A robbanásszerű váro­siasodás eredményeként kap­csolatunk a természettel egy­re kevesebb,, hatása gyengül. Következménye, hogy ellen állóképességünk i6 kisebb. A nyüzsgés, a zaj, a rohanás fo­kozottan veszi igénybe az embert A folyamatos munka­végzés elengedhetetlen feltéte­le a rendszeres pihenés, a kik.' pcsolódáa Nem .mindegy, hogy a szabad idő eltöltésé­hez, a kikapcsolódáshoz mi­lyenek a feltételek. A testi és szellemi megúju­lás igényét a településfejlesz­tés lehetőségeinek tükrében vizsgálta meg a Magyar Ur­banisztikai Társaság konfe­renciája Tatán, szepfemlíer 13—15-e között. Itt mondta el dr. Berencsi György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető pro­fesszora, hogy nem lehet má­sodrendű kérdés a testi-szel­lemi felüdülés, az alkotókész­ség visszaszerzésének módja. A lakótelepeken — vélt vagy valós gazdasági okból a sza­bad és zöldterületek hiánya, a, természet, a táj védelmé­nek elhanyagolása — az em­bert károsítja. A mesterséges környezetben szervezetünket olyan hatások érik, amelyek láncreakciószerűen befolyá­solják a hormonrendszert ép­pen úgy, mi .t a vérkeringésT. Az orvostudomány szembeta­lálja magát az úgynevezett civilizációs betegségekkel Megelőzésükben nagy szere­pük van az üdülésnek, a pi­henés megfelelő formáinak. Kiemelkedik közülük a kör- nyezetváltoztatás, mert oldja a szorongást, a feszültséget. A környezetváltozással együtt járó éghajlati különbségek elősegítik az élettani folya­matok kiegyensúlyozódását, és ez a kedély, valamint az erőnlét javulásához vezet. Azt szoktuk mondani, hogy hazánk gyógyvíz-nagyhata­lom. A gyógyüdültetés pedig visszahat az egészségvédelem­re és az idegenforgalomra is. Dr. Vadász Gyula, az Orszá­gos Gyógyfürdő-igazgatóság főigazgatója javaslata: alapít­sanak adományozható »-üdülő­hely-« státust. Ez a cím termé­szetesen a megfelelő anyagi háttér megteremtésével járna együtt. Ebben az esetben az adott település vezető testüle­téi, és a lakosság érdekeltté válnának a gyógy-, illetve üdülőhelyi cím elérésében. A Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára. Barna Gá­bor előadásában a Balaton tói terheltségével foglalkoz­Szakcsoportok a város ellátásáért A Marcali és Vidéke A fesz három éve szervezte az első szakcsoportokat; jelenleg ki­lenc szakcsoportban összesen 486-an tevékenykednek. Ret­két méhész, illetve kisállatte­nyésztő, négy zöldségtermelő és egy sertéstenyésztő közös­ség működik. Az utóbbiat, 18- an alapították, ma már 104-en vannak. Méltán tartják róluk, hogy -a legsikeresebb és ta­lán álfáin agy óbb jelentőségű a munkájuk. A szakcsoport egy-édk tagja átlagosan több mint TOO kiló sertéshúst érté­kesít évente. Csaknem 150 mázsa hússal járulnak hozzá a város ellátásához, melynek 70 százaléka tőkehús, 30 szá­zaléka pedig szalonna és egyéb áru. A tagokat a szövetkezet kü­lönböző kedvezményekkel se­gíti. Szakembereik rendszeres szakmai előadásokat tartanak részükre. Az áfész a megálla­podás szerint egy-, két- vagy ennél több éves szerződéseket köt a kistermelőkkel, s azok­tól a mindenkori hivatalos áron, plusz a hozzá tartozó kedvezménnyel veszi át az árut A tenyésztésihez szüksé­ges malacot, takarmányt min­denki maga biztosítja. Olyan­tól, akivel nem kötöttek szer­ződést nem vásárolnak. A leadott állatokat az áfész saját, 21 személyt foglalkozta­tó húsüzemében dolgozzák fel. A munka folyamatosságát a tervszerű leadás biztosítja. A szakcsoporttól származó hí­zott sertések feldolgozása á húsüzemben folyó munkának bsak égy részé." Az áfész hiz­laldájában hats?áz állat tar­tására van lehetőség évente, a tsz-ek közös társulása kere­tében mintegy ötezer sertést vágnak az idén. Az áfész termeltetési rend­szere jelentős kedvezményt és bevételi lehetőséget kínál, te­hát ösztönzően hat a magán- termelőkre. Mint Bukovec Nándor felvásárlási osztályve­zető elmondta, újabb és újabb tagokkal gyarapodnak. A szakcsoportok tevékenysége 1977-ben nyolcmillió forint hasznot jelentett. 1978-ban ez 146 százalékkal növekedett, az idén pedig még ennél is jobb eredményt várnak. va az Alföldre, mint idegen­forgalmi szempontból feltárat­lan területre hívta fel a fi gyeimet. Ott megtalálhatók azok az értékek, melyek a Balatonnál egyre kevésbé lesznek elérhetők: háborítat­lan táj, szabad, vadregényes vízterületek és folyópartok, arborétumok, kastélyparkok, két nemzeti park várják a természet kedvelőit. A napsü­téses órák száma is páratla­nul magas, különösen az Al­föld déli részén. A szabad idő aktív kitölté­sének igénye a kikapcsolódás alatti személyiségformálás lehetőségét is magában fog­lalja. Fukász György, a ne­ves életmódkutató, a zene kapcsán bizonyította az esz­tétikai élvezet személyiség­befolyásoló erejét, közösségi kapcsolatteremtő hatását. Hagyományaink, a kodaivi zenepedagógia öröksége Köte­leznek is bennünket, hogy mind szélesebb körben elter­jesztve a zenei érdeklődést, járuljunk hozzá a hasznos és színvonalas pihenéshez. Az idegenforgalom köz­pontjaiban — javasolták a konferencián — szorgalmazni kell a helyi kezdeményezése­ket, az üdülőhelyi hálózat- és a településfejlesztésben érde- I kelt ágazatok, szervezetek kö­zötti együttműködés jogi és szervezeti kereteinek megte­remtését. A lakosság szabad idejének legnagyobb részét a lakóhelyén tölti, ezért meg­engedhetetlen, hogy a test­mozgásra, aktív pihenésre szolgáló, vagy e célra fenn tartott területeket bármilyen okból később másra használ­ják, vagy beépítsék. Szük­ség van arra, hogy megte­remtsék egy-egy üdülőtáj egy­séges igazgatásának szerveze­ti feltételeit. Az így létreho­zott szervezet műszaki-igaz­gatási feladatokat lásson el. Megoldásra vár az üdülőterü­leteken a rendszeres építés» rendészeti ellenőrzés is azért, hogy felderíthessék és meg­akadályozhassák az engedély nélküli építkezéseket. A termálvizek gyógyá­szati és pihenési célú felhasz­nálásának az is gátja, hogy a fejlesztésekhez szükséges pénzt csak a tanácsok adják. Kívánatosnak tartották a résztvevők, .hogy a nemzet­közi és országos érdeklődésre számot tartó termálfürdők fejlesztését hangolják össze. Javasolták azt is, hogy a ter­vek és a területrendezés’ el­képzelések összehangolása ér­dekében minél előtt hozzák létre az üdülőterületek mű­szaki létesítményeinek állapo­tát és teljesítőképességét mu­tató egységes nyilvántartást. ív I Ürül a gépkocsi, telik a vagon. Erősödő kötelék Szőlők vegyszerfelhőben A kevesebb több lebet A sok energiát magukban hordozó növényvédő szerek ára az utóbbi években világ­szerte rohamosan emelkedett. Ugyanakkor szélesebb körűvé vált a szerek fölhasználása. Egyre több és erősebb vegy­szert szórunk a földekre, s ez mindjobban veszélyezteti .a természet egyensúlyát. A kör­nyezetvédelem a jövő nagy kérdéséből a ma égető felada­tává lett Ebben a helyzetben aligha tartható tovább a »fogy, ami fogy, csak hasson« növényvédői szemlélet A közelmúltban Boglárlel- lén tartott országos szőlő— növényvédelmi, tanácskozáson is többször elhangzott: Az ál­landó védettségre való törek­vés a leendő termés túlbizto­sításához vezet. Ezért a — mint több eset is mutatja . — bizonytalan biztonságért azon­ban egyre borsosabb arát kell fizetni. A régi, tapasztalt szőlőter­melő »nagyjából« ismeri az egyes kártevők »menetrend­jét« és ehhez igyekszik iga­zítani a védekezés idejét. Csakhogy- elég az időjárásnak e»” kis szeszélyé, a »menet­rend« már fabatkát sem ér. Korábban vagy épp később jön a várt »invázió«. Elkép­zelhető az is. hogy egyszerűen elmarad ... Máskor a tavalyi csodaszer 'bizonyult »érthetet­len módon« hatástalannak. (A mind erősebb vegyszerek csak a legalkalmazkodóbb kárte­vőket hagyják életben ...) Akt e napi megítélést kí­vánó szempontok helyett csak arra figyel, hogy a vegyszer­felhő egy napra se oszoljon el az ültetvény felett, óhatatla­nul pazarol. A növényvédelem vezető szakemberei ma már azt vall­ják, a kevesebb több lehet, ha ésszerűen használjuk fel. Első pillantásra túlzottnak tűnhet a célkitűzés: kevesebb vegy­szer felhasználásával nagyobb termésbiztonságot elérni, rá­adásul a környezetvédelem követelményeinek is megfelel­ni. A megoldás a kártevők elő­rejelzésén, valamint folyama­tos, táblánkénti elemzésen alapuló védekezés. Vályi István, a MÉM nö­vényvédelmi és agrokémiai főosztályáról az ostoros: tsz területén végzett hároméves elemző kutatómunka eredmé­nyeiről számolt be. Az úgy­nevezett integrált védekezés­sel a peronoszpóra- és a liszt- harmatfertőzést teljesen sike­rült meggátolni, ráadásul a korábbi 16—17 helyett 9—lő­szert permetezéssel. 1976-ban 4. 77-ben 21, 78-ban 48 száza­lékkal kisebb költséggel ér­ték el ugyanazt a biológiai hatékonyságot, A felhasznált szerek mennyisége mindhá­rom évben legalább 60-^70 százalékkal kisebb volt, mint a gazdaság többi területén. Akad somogyi jó példa is. A bogiári állami gazdaság­ban 40 hektáros területen há­rom éven át folyt a kísérlet. A hetenkénti előrejelzések nyomán szinte naponta meg­vizsgálták, szükség van-e be­avatkozásra. A védekezést mindig akkor végezték, mi­kor a kártevő a legérzéke­nyebb volt erre. A figyelem busásan megtérült. A MÉM munkatársa, Var­sányi István ismertette a kí­sérlet eredményeit. Eszerijit az üzemi átlaghoz viszonyítva hektáronként 350—700 forint volt a megtakarítás. A körzet átlagához mérten még ennél is több. Az itt vázolt növényvédel­mi módszer bevezetése persze korántsem csak jó szándék dolga. A megfelelő szakember­gárdával, vagy elegendő gép­pel és eszközzel nem rendel­kező gazdaság meg sem kísé­relheti. És akkor sem való­sítható meg, ha akadozik a nö- vénvvédőszer-ellátás. Még ahol minden adott, ott sem egyszerű a megvalósítás. Var­sányi István említette a pél­dát, mely szerint a gazdálko­dás jelenlegi rendjében az üzemi szakembereknek hosz- szú távon nagyobb érdekük fűződik ahhoz, hogy a költsé­gek viszonylag magas szinten legyenek, mint a takarékos, arról, hogf mire költi majd a szövetkezetben végzett mun­káért járó keresetét; — Soha nem végeztem ilyen nehéz fizikai mumkát,de szívesen csinálom társaimmal együtt KISZ-isták vagyunk valamennyien. Parancsnoka­ink és a KISZ-szervezet is azt kérték tőlünk, dolgozzunk becsületesen, erősítsük mun­kánkkal a hadsereg és a dol­gozó nép jó kapcsolatát. En­nek akarunk becsülettel ele­get tenni. Keresetemet haza- küldőm. Bátyám most szerel le, édesapám egyedül él Sió­fokon — édesanyám tavaly meghalt —, tudom, szükség van otthon a pénzre. Én a hadseregben mindent megka­pok. Katonáink és a dolgozó nép közti kapcsolat nemcsak a honvédelmi hónap, a fegyve­res erők napja ünnepségsoro- zataibán fejeződik ki. Sokkal inkább a hétköznapok nehéz feladatainak megoldásában. Ebből katonáink is becsület­tel, szíwel-lélekkel dolgozva veszik ki részüket. Sok termelőszövetkezeti tag véleményét összegezte Tölgye­si György, a Vörös Gsillag fő­— Emeld! ' ; Verejtékező katonák ragad­ják meg egymás után a búzá­val teli, nehéz zsákokat, és dobják a gépkocsiról a szál­I lítószalagra. A zsákok egymás után tűnnek el a vasúti ko­csi ajtajában. Szinte csak percek múlnak el, s fölhang- 1 zik a. kiáltás: — Megtelt, jöhet a követ­kező vagon... Skoda László zászlós pa­rancsnoksága alatt néphadse­regünk néhány katonája a barcsi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben segít az őszi betakarításban. — Azt kaptuk megbízatásúd, hogy minden olyan munkában működjünk közre, amellyel hozzájárulhatunk a termelő- szövetkezet munkaerőgond­jainak csökkentéséhez. Rakod­tunk már kukoricát és bur­gonyát, most a búza zsákolá­sa, gépkocsiba, illetve vagon­ba rakása a feladatunk. — Itt sokkal szabadabban vannak, mint a laktanyában Vajon ez nics rossz hatással a fegyelemre? — Szeptember 10-én kezd­tük a munkát. Valamennyi katona tudja, mivel tartozik a hadseregnek, mit várnak tő­lük a termelőszövetkezetben, ezért mondhatom: mindenki fegyelmezetten, legjobb tudá­okszerű védekezéshez. Az üze­mi tervek a biztonságos ter­meléshez szükséges mennyi­séggel számolnak. Csakhogy az új módszerrel egy kedvező időjárású évben a tervezett költségeknek csupán töredé­két kell felhasználni. > Csök­ken tehát a »bázisszám«, s vele együtt a növényvédelem­re tervezhető összeg is. Elkép­zelhető, hogy a következő év a kártevők számára kedvező i időt hoz, és ekkor egy csa­pásra ott a költségtúllépés és a pénzhiány... Némi rugalmassággal elér- hetö volna, hogy a növényvé- ] dő ne érezze úgy: »minden- . áron biztosra« kell mennie. A növényvédelmi helikop- I tért a technika ajándékának j tekintettük. Csakhogy a gyár- ] saság bűvöletében sokáig föl sem merült az, amit ma már 1 sok szakember hangoztat: a 1 helikopteres munka a jelenle- í gi üzemeltetési szabályok mel- , lett az okszerű védekezés ta­karékos elve ellen hat. A he­likoptert használó gazdaság-. i nak csak az a fontos, hogy minél rövidebb idő alatt mi­nél többet szarjon ki. Felvetődhet a kérdés: mind­ezt nem lehetett látni 5—6 éve? Nem. Az integrált nö­vényvédelemhez hasonló, új követelményeket ugyanis épp a fejlődés, és a világpiac ki­számíthatatlan változásai szü­lik. A gazdálkodás új körülmé­nyei tették csak parancsoló szükséggé az ésszerűséget a növényvédelemben is. Bitó Ferenc . Üj szövetkezettel ismerkedett meg Horváth Mihály. sa ezerint végzi munkáját. Ha ilyen lesz a folytatás is. akkor elégedetten távozhatunk majd a szövetkezetből. Zsákokkal megrakott teher­gépkocsi áll be a szövetkezet telepére. Horváth Mihály hon­véd megszokott mozdulatokkal vezeti a járművet az üres vasúti kocsik közelébe. ö most ráérne pihenni, hiszen ezzel feladata véget ért, de nem ezt teszi. Segít társainak,- cipeli a zsákokat a teherautó végéhez, s dobja a szállító- szalagra. — Eredeti foglalkozásom is gépkocsivezető. Pest megyé­ben, Hernád községben. a Március 15. Termelőszövetke­zetben dolgoztam bevonulá­som előtt. Korábban sokat hallottam a barcsi Vörös Csillagról, örülök, hogy kato­naidőm alatt lehetőséget kap>- tam megismerni ezt az orszá­gos hírű közös gazdaságot..! Kaposváron, az Egyesült Iz­zóban dolgozott műszerészként Bakonyi Zoltán honvéd. KISZ-tag, igyekszik becsület­tel helytállni a termelőszövet­kezetben. Ö még a többiek közül is kitűnik szorgalmával. Nemrég vette át a Néphadse­reg kiváló katonája kitünte­tést. Ezt a szocialista ver­senyben elért kiemelkedő eredményeivel érdemelte ki. — Ez arra kötelez, hogy itt, majd visszatérve a laktanyá­ba is példát mutassak a töb­bieknek. Szeretném megtarta­ni a kiváló címet. Szokatlan, nem könnyű munka ez, de kibírható. Ezt vallja a samogysárdi Dávid Zoltán, az ottani ter- meiöszövetkezet gépszerelője is. Dicséri az elhelyezést — Istvánéiban van a szállásuk — meg a bőséges, napi négy­szeri étkezést. Kollár Attila, | a siófoki vízügyi kirendeltség i hegesztője pedig Így beszél I mezőgazdásza! amikor azt mondta: — Elégedettek vagyunk ka­tonáinkkal. Becsülettel dol­goznak. Tegnap például egy hattagú zsákoló, rakodó és szállító katonabrigád 640 má­zsa búzát mert föl, rakott zsákba, kocsira és vagonba Jóval többet a normánál. Az ő munkájuk eredménye, hogy egyetlen nap tizennyolc vagon terményt indíthattunk útnak. Ezt a munkát továbbra is kérjük tőlük, amíg nálunk lesznek a szövetkezetben. Szalai László Somogyi Néplap I Kollár Attila a családjának küldi keresetét.

Next

/
Thumbnails
Contents