Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

HÉTVÉGÉ r Nom öncélú szórakozás Út a zene birodalmába Nehezen indul a beszélgetés, pedig Novacsek Péterről, a Kaposvári Cukorgyár vegyész­mérnökéről azt hinné az em­ber, hogy a markáns arc, a szálfatermet egy roppant erő­teljes, szikár egyéniséget ta­kar. Ezzel szemben szerény­sége, visszafogott beszédtem­pója sok emberben a magába- zárkózot/tság benyomását kel­tené. — Apám indított el a »zene útján«. Gyerekkoromban he­gedülni tanultam. Sajnos, ré­gen nem volt már a kezem­ben az annyira szeretett hang­szer. Édesapám is lemezgyűj­tő volt, de inkább úgy mon­dom, zeneszerető, mert bár volt jó pár lemeze, inkább a rádión keresztül ismerkedett a hangok világával. — A jó, a szép muzsika ér­dekli elsősorban, vagy csak egy terület, a klasszikus zene műfaján belül is? — Először hadd kezdjem azzal, hogy nincs sok leme­zem. Voltam egy-két hangle- mezklub-beü barátomnál, mondhatom, az én gyűjtemé­nyem szerény. Nem tudom pontosan, de talán száz da­rab körül, ha van. A kérdés­re nem tudok egyértelmű vá­laszt adni, mert nagyon sze­retem az operát, — azt isme­rem legjobban —, de azt hi­szem nem lehet egy területre »specializálódni« anélkül, hogy az ember többé-kevésbé otthonos ne legyen a szimfó­niák, a szói óhangszeres dara­bok világában. Ettől függetle­nül tetszenek a modern mű­vek is. A barátok, a gyűjtőitársak mesélték, hogy lemezt csak akkor vásárol, ha az általa keresett előadóval kapható a felvétel. A hegedűsök közül Hubermann, Kreizler és Jasa Heifetz tartozik a kedvencei közé. A lemezeit általában szerzők szerint csoportosítja, míg az operafelvételek több­sége az előadók neve alapján szerepel a házi katalógusban. — Nos, a katalógus. A je­lentős hanglemeziparral ren­delkező országok közül majd mindegyikben megkönnyítik a gyűjtők tájékozódását ezek a kiadványok. Nálunk is szük­ség lenne rá? — A gyűjtők népes tábora szeretné, ha ez megvalósulna! — Törekszik-e arra, hogy a legjobb hangminőségben hall­ja vissza kedvenc lemezeit? — Természetesen, de nem vagyok technikaközpontú. A zene világa, a mondanivaló mélysége izgat elsősorban, s nem az, hogy milyen műszaki csodán hallgatom a zenét. Mint említettem, több régi. úgynevezett monolemezt örö­költem még édesapámtól, eze­ket szinten nagy szeretettel hallgatom. A régebbi, kopott lemez nem a legtökéletesebb minőségért kárpótolni tud a tenoristák közül Caruso, Gig­li, Björling, Mario del Mona­co, vagy egy-egy ritkán hal­lott Di Stefano felvétel. A ba­ritonisták közül az egyik ked­vencem Titta Buffo. Sajnos, az utóbbi években egyáltalán nem hallottam fölvételét, pe­dig a rádióban, ha időm en­gedi, »vadászok« ezekre. Az autómotor útja Az autó több mint 90 éves fejlődésén végigtekintve szem- beötlik, hogy az alapkoncep­ció megtartása révén a főegy­ségek szerkezeti elrendezése állandósult és ma is jellegze­tesnek és általánosnak mond­ható. Eszerint a kocsi elején helyezkedik el a motor, amely­nek hajtónyomatéka tengely­kapcsoló—sebességváltó— kardántengely—differenciál­mű sorrendű erőátviteli lán­colaton keresztül, közvetítődik a hátsó hajtott kerekekhez. A ma is általánosan elter­jedt belsőégésű dugattyús mo­tor a gázok összenyomhatósá- gát, illetve hőhatásra fellépő terjeszkedési törekvését hasz­nosítja, s ennek kapcsán hő­energiát alakít át mechanikai munkává. Valamennyi fajtájú dugattyús motorra jellemző: az alapvető elvi találmányok után a műszaki fejlődés azt a törekvést tükrözi, hogy minél kisebb súlyú és térfogatú mo­torral minél nagyobb teljesít­ményt lehessen elérni. Ma­napság azonban egyre inkább előtérbe nyomulnak a gazda­ságosság szempontjai: a szer­kezeti anyagok és a tömeg- gyártási technológia fejleszté­se révén minél olcsóbb, minél hosszabb élettartamot és töké­letes üzembiztonságot nyújtó motorok előállítása, amelyek amellett minimális ápolás- és szervizigényüek. Az utóbbi negyedszázad in­tensiv kísérleti munkája a dugattyús motor egyik komoly versenytársává fejlesztette ki a gázturbinát, miután az mint stabil hőerőgép elsősorban nagy teljesítményű erőmun- kagópek formájában már be­vált. Az energiaátalakítási fo­lyamat — a dugattyús motor­ral ellentétben — ütemszerú megszakítások nélkül, folya­matosan megy végbe. A gáz­turbina egyszerű, kis fajlagos súlyú, és a forgattyús mecha­nizmus elmozdulása folytán nyugodt járású. Nem igényel hűtőrendszert, hajtóanyag te­kintetében igénytelen. A belsőégésű motorok kö­zött sajátos konstrukciót kép­viselnek a forgódugattyús rendszerek. Itt a dugattyú nem egyenes vonalban, hanem forgó, illetve keringve forgó mozgást végez. A forgódu­gattyús vagy Wankel-motor átmenetnek fogható fel a du­gattyús motor és a gázturbi­na között. Nehéz megjósolni, hogy az új próbálkozások megd ön tik-e. és ha igen, akkor mikor, a hagyományos dugattyús mo­tor hegemóniáját. Képünkön: ez évben hagyta el a gyárát az R—18. tipusu személygépkocsi. 1400 és 1800 köbcentis változatban készült. Első-kerék meghajtású, elöl tárcsás fékkel, hátul dobfék­kel van felszerelve, óránként, 153—163 kilométer sebességű 100 kilométerenként 8.4—10,5 liter benzint iogyasat — Mindig előre megjelöli magának azt, amit meg akar hallgatni? — Igen. A rádió és a tv- újságban egy hétre előre be­karikázom az érdekesebb mű­sorokat, azután vagy jut idő a meghallgatásukra, vagy nem. Ha beindult a kampány, a háromműszakos munkarend nincs tekintettel a műsoridő­re. Szeretnék visszatérni még a technikai kérdésekre. Bár ez teljesen szubjektív dolog, de én valahogy lágy vagyok vele, hogy a mélyebb hangtó­nust szeretem, mert úgy ér­zem, ott jobban »él« — ki­válóiképp az operánál — a szöveg, a kiejtés szépsége. Tisztábbak az orgánumok. — , Tudom, hogy az édes­anyjával él, nem zavarja semmi a zenehallgatásban Sokan azt mondják, csak úgy tudnak elmélyülten zenét hall­gatni, ha semmi mást nem csinálnak mellette. Szintén így van ezzel? — Igen, azt hiszem. Min­denesetre olvasni vagy tele­víziót nézni semmiképp nem tudok, mert a két dolog tel­jes koncentrációt kíván. Ap­róbb dolgokat persze igen, mondjuk rakodni az asztalon vagy esetleg vacsorázni. Az más! A zenehallgatás mellett a fotózás a másik kedvenc időtöltésem, nagyon szeretem a színes diákat, főleg virágo­kat, növényeket fényképezek szívesen. Gyerekkorom óta vonzódom a botanikához. Ter­mészetesen a zene mindenek előtt! Ha több időm volna, sokat foglalkoznék a zeneiro­dalommal is. Nagyon szere­tem a történeti ismertetőket, de' nem szeretem a belema- gyarázásokat. A zene, nagyon kevés kivételtől eltekintve, az érzelmek, a gondolatok hul­lámzása, segítség a nyugodt, harmonikus élet kiteljesedésé­hez. Körlési Zsolt Szeptember 15-én rendezte meg a Magyar Posta és a MABEOSZ az 52. magyar bé­lyegnapot. Az ünnepség kere­tében a MABEOSZ székhazá­ban szeptember 15—23-a kö­zött kiállítás nyílt. Az alkalmi postahivatalban külön első napi bélyegzéssel kedvesked­tek a gyűjtők népes táborá­nak. Szeptember 15-én 10 óra­kor a szövetség elnöke, a Ma­gyar Posta vezérigazgatója, Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes nyitotta meg a kiállítást. Az ünnepség keretében adták át a szövetség különböző kitün­tetéseit azoknak a . kiváló gyűjtőknek, akik az elmúlt évek, évtizedek során kiemel­kedő munkát végeztek, vala­mint a vándordíját, amelyet a múlt év legszebb bélyegének tervezője kapott. A kitünte­tett ez évben L/égrádi Dezső grafikusművész, akinek a gyűjtőik megkérdezése után ítélték oda a díjat a korona­blokk tervezéséért. A Magyar Posta szeptember 15-én adta ki az 52. bélyeg- napról megemlékező tízforin­tos névértékű blokkot. A bé­lyegkép Rowland Hillt, a bé­lyegkiadás úttörőjét ábrázoilja. A neves angol postai szakem­ber fedezte fel a postai re­form szükségességét, ő vodt a »penny portó« megteremtője. A rendszer lényege az, hogy egy levél továbbítási dija a távolságtól függetlenül egész Anglia területén egy penny legyen. Az előre fizetést pe­dig a bélyeg ráragasztásával lehessen igazolni. •. 'S?' ?2. BÉLYEGNAP'79 ROW UNO HIÚ >?<?'.-í*?9 , c~~&ßsrz> : * .... * 5 MAGYAR 'Ft POSTA THAN MÓR c 02639I 1840. május 6-án jelent meg a világ első két bélyege. A Viktória királynő arcképévé! ékesített nyomaton az egy pennys fekete, a két penny® pedig sötétkék színben pom­pázik. Hill reformtörekvése alapján számos állana vezet­te be a penny portórendszert. Hillről több mint negyven or­szág emlékezett meg a bélyeg­nap alkalmával. A Magyar Posta a most kibocsátott ér­tékkel kíván emléket állítani a neves személyiségnek. A blokk jobb oldalán Thán Mór festőművész képe látha­tó, ő az 1848-as szabadságharc alatt elkészítette a postajegy magyar tervezetét A szabad­ságharc bukása az első ma­gyar bélyeg tervezetet is a fe­ledés homályába burkolta. A Magyar Posta, most az 52. bé­lyegnap alkalmával adózik az eseménynek, Thán Mórnak, Rowald Hülnek, az élső ma­gyar bélyegtervezetnek és a bélyeg múltjának. Szeptember 23-án a Lattn- ca Sándor Művelődési Házban a kaposvári bélyeggyűjtők szövetsége bélyegárverést ren­dez. Jelentős labdarúgó esemé­nyeikre emlékeztet az uruguayi posta három bélyeget tartal­mazó, az Évfordulók, esemé­nyek sorozatban megjelent emlékblokikja. A 2,50 pesós, az uruguayi válogatott 1928-ban aratott olimpiai győzelmére, a 3 pesós pedig már az 1982-es spanyolországi világbajnok­ságra gondol. Nemzetközi tábor Abaligeten Immár természetes: nem múlhat el nyár anélkül, hogy ne rendezzék meg Abaligeten a természetbarátok nemzetkö­zi találkozóját. Az idén sok­kal többen jelentkeztek, mint tavaly. A Baranya megyei eszperantó Területi Bizottság nagy hozzáértéssel és kultú­ráltan oldotta meg az elhe­lyezést. Nem csoda, hiszen, ti- zenharmadszor rendezték meg a találkozót. El kell gondol­kozni azon, hogy Somogynak — és ezen belül szűkebb pát­riánknak, Kaposvárnak is — vannak lehetőségei, termé­szeti szépségei — s ezeket ér­demes lenne szervezett kere­tek között bekapcsolni a nem­zetközi turizmusba. Talán a gyakorlatlanság vagy a kez­deményező készség hiánya az, ami ebben gátol bennünket.. . Gótikus iskola Köztudott, hogy Csehszlo­vákiában szebbnél szebb vá­rak vonzzák a turisták ezreit. Közép-Csehországban, a Jizera folyó sziklás földnyelvén ma­gasodik Zviretice vára, amely­nek ugyancsak van bőven lá­togatója. Kapuján ez olvasha­tó: "-Állami vár — szigorúan védett műelmék". A XIV. szá­zad első évtizedében épült — ma a turisták, és bármilyen meglepő, méginkább a fiata­lok paradicsoma. Zviretice község tanácsa négy éve a várat »kölcsönbe adta-« a fiataloknak. Az ország természeti szépségeit és kul­turális örökségét ápoló Bron- toszaurusz Mozgalom tagjai (a szervezetet egy évmilliókkal ezelőtt kipusztult ősállatról nevezték el) együttműködve az Ifjúsági Nemzetközi Ter­mészetvédelmi Szövetséggel az idén nyári iskolát nyitottak a várban. A gótikus műemlék udva­rán sátrakat vertek fel a fia­tal, lelkes zoológusok, bota­nikusok és más természetvé­dők, a még nem romos bolt­íves termekből pedig tanter­meket alakítottak ki. A ne­ves szakemberek a Csehszlo­vákiából és Európa más or­szágaiból összesereglett fiata­lokkal együtt »fedezték fel« és tanulmányozták a jelentős természeti szépségű és ritka- ságú vidéket. iívjretice vára én a sátortábor madártávlatból A Baranyatour üzemeltette abaligeti kemping kitűnő le­hetőséget ad. Érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy a Gyertyános-völgyi turista- közponithoz csatlakozva a Siotour nyithatna — ha nem is olyan komfortos házakból álló kempinget, mint az aba­ligeti, a célnak azonban meg­felelő — közös zuhanyozójáé® moedójú, kezdetben néhány házból álló és nagyobb sátor- verési területű táborhelyet. Elég, ha csak lépésről lépésre, a fokozatosság elvét betartva ésszerűen gazdálkodunk adott lehetőségeinkkel. Mint minden évben, az idén is volt nagyobb autóbuszos kirándulás. Mohácsot és Har­kányt kerestük fel, hozzákap­csolták az úthoz Szársomlyót is. Ott a szabadtéri szobor- múzeumot tekintettük meg. Tanácsolom, hogy aki még ezután keresi fel Mohácsot, föltétlenül szakítson időt a néprajzi kiállítás megtekinté­sére. Nem győztük fordítani a külföldiek érdeklődő kérdé­seit, és szorgalmasan kattog­tak a fényképezőgépek. Már az meglepte a látogatókat, hogy eredeti népviseletbe öl­tözött sokác asszony kalauzolt és magyarázott a kiállításon. Érdekes volt a kiállítás So­mogy nemzetiségeivel foglal­kozó része is. Itt lehettünk ta­núi annak, hogy a mozi épü­letében, a ki nem használt termekben hogyan lehet kicsi, ám szép néprajzi kiállítást létrehozni. Ütban hazafelé, Harkány­ban a hazánk felszabadításá­ért elesett bolgár hősök teme­tőjében a bolgár delegáció tagjaival közösen elhelyeztük a kegyelet virágait a hősök emlékművén. Nagy figyelem­mel hallgattuk a volt bolgár katonák ismertetését a Har­kány környéki harcokról. Ott találta meg elesett bátyjának sírját Slavka Todorova orvos­nő is. Emlékezetes volt a Her­mann Ottó rezervátumban tett látogatás és a gyalogtúra a gyönyörűen rendben tartott magyarhertelendi fürdőbe. Kellemes élményt szereztek az esti programok. Tábortűz- filmvetítés. »Ki mit tud Ma­gyarországról« vetélkedő — természetesen ebben magya­rok nem indulhattak, csak szurkolhattak —, rongyos bál és sok egyéb szórakoztató program záiía be a napot, szerzett kikapcsolódást és fel­üdülést a napi programok A reggeli torna a tóparton csak kezdetben volt szokatlan, néhány nap, és már 6enki sem kívánt »lazsálni«. Maradandó élményt jelen­tett mindenki számára a pécsi Zsolnay-, Csontváry- és Va- sarelli-múzeumokba tett láto­gatás. Külön programiként szere­lteit a nemzetközi találkozón az eszperantó nyelv gyakor­lása és tanulása. Két csoport­ban tanultak, mégpedig kez­dő és haladó fokon. A rend­szeres daltanulás keretében a magyar népdalokon kívül más népek dalai is sorra kerültek Tanultunk francia, lengyel, amerikai, német, bolgár, an­gol, cseh népdalokat, hogy ez­zel is közelebb kerüljünk egy­máshoz. Nagy várakozás előzte meg a tájékozódási futást. Ezt a Baranya megyei Természetba­rát Szövetség segítségével bo­nyolították le. Nemcsak nem­zeti, hanem vegyes csapatok is indulhattak. A kijelölt te­rep csöppet sem volt könnyű. Érdekes kirándulást tettünk az orfűi Malom-múzeumba és az érdekes /stílusban épült kútfőhöz. Természetesen fü­rödtünk a kellemesen meleg vizű orfűi tóban. Meglátogat­tuk a községben élő híres fa­faragót és feleségét, aki tex­tilművész. Nem mulaszthatjuk el meg­említeni békemozgalmi gyűlé­sünket sem. Farkas Évának, a nemzetközi békemozgalom ve­zetőségi tagjának beszámoló­ját a különböző országok kép­viselőinek felszólalása követ­te. Az eszperantieták előtt álló feladat, hogy a nemzetközi nyelv segítségével a békemoz­galomban szintén részt vegye- . nek. A tíz nap hamar elszaladt A régi és új barátok megha- tottam búcsúztak egymástól Űj kapcsolatok születtek, újabb lépést tettünk előre a nemzetközi barátság útján. Elmondhatjuk, hogy az abali­geti tábor ismét jól szolgálta a nemzetközi közeledést és a barátság elmélyítését. Sz. D.

Next

/
Thumbnails
Contents