Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

Viszlát, Adria! HÉTVÉG! TÁJOLÓ Á sós tengervízben meg­mártózni — medúzaveszély ide, sünveszély oda — bele­tartozik minden turista prog­ramjába, aki Vrsarba látogat. A kultúrtörténet iránt érdek­lődő ugyanitt igencsak meg­kapó emlékekre talál. A XII. századi bazilika például ezek közül való. Az ódon, évszáza­dokon át egyházi szertartások­nak helyt adó építmények közül jónéhány ma is várja Jellegzetes utcakép Porecsban. Két halászat között: hálójavítás. kilenc kilométerre van ide Porecs, a jugoszláv tenger­part egyik legjelentősebb ide­genforgalmi központja. Dél­nek utazva, megkerülve a Lim-fjordot Rovinjba jutunk, s csaknem egészen az Istria csücskén Pula történelmi és jelenkori érdekességei tárul­nak az idegen elé. Mit 'S néz­zünk meg? A Colosseumot (Arénát), mindjárt a tenger­part közelében, s utána na­pozzunk, fürödjünk valame­lyik pulai strandon? Rovinj- ban, ebben az ugyancsak je­lentős kultúrtradíciójú vá­rosban vajon mennyit idő­zünk? Az idegenvezető dol­ga egyáltalán nem könnyű, h’szen a tervezett úti prog­ram órákra pontosan beoszt­ja az időt, s ettől eltérni csak egy másik érdekességnek a rovására lehet... A magyar turista szeptember első felé­ben olyan időt talált az Ad­ria partján, mint amilyenben itthon, a Balatonon a leg­szebb nyárban részesülhet. Ez a körülmény, az Isztria- félsz'geí klimatikus adottsá­ga döntően befolyásolja, hogy a több száz kilométeres út után sok-sok emlékkel gazda­godva térhet haza az utazó. Az időjárás a természettől kapott ajándék, s hogy a ven­déglátók még mennyi min­dent tesznek hozzá, hogy az idegen jól érezze magát — azt lépten nyomon tapasztalhat­tuk. Kevés az erőszakolt lát­ványosság, a csinált érdekes­ség, több a természetes — természeti és művészeti — csodálnivaló. Bizonyosan ez is közreját­szik abban, hogy sokan kö­szönnek el így az Isztriától, a tengertől: "Viszlát, Adna!« Hernesz Ferenc Tengerre épített benzinkút — csónakoknak, hajóknak. vagy festők kiállításának ad otthont. A vrsari öbölben halászcsó- nakolk ringatóznak. A vihar­vert »-munkaeszköz«, rajta há­lóját javítgató halásszak akár balatoni hangulatképbe is be- leillene. Hajnalban minden csendes — a part menti ét­termek, hal ászk ocsm ák snack-barok későn nyitnak —, s ilyenkor a vízre épített benzínkútnak sincs még for­galma. Apály idején a tenger visszahúzódik a kövekről, hátrahagyva egyáltalán nem épületes látványt nyújtó hor­dalékát. A közeli ligetekből, parkokból azonban 'fűszeres illa tokát hoz az alig érezhető szél... Gondozott sövények kígyóz­nak százmétereken át az utak mentén — rozmaringból. Fe­hér és piros virágú leanderek hajolnak a sétányra; amott füge pottyan az aszfaltra és szétmálik. , A pálmafák kardlevelei is kibontakoznak már a párá­ból. Mire a nap sugarai át­törik a tengert és a partot borító sűrű levegőtakarót, be­népesülnek az utak. Hiába a beton, a kő és az olajfale- ' velek szürkesége, a tenger kékje meg a tarka forgatag élénk pezsgést varázsol a szemlélődő elé. Üj nap kez­dődött Vrsarban ... . Üj nap, és a turista részére úja,W> program. Mindössze Latinca szerzősége elleni érvként hozható föl, hogy a vezércikkek 1919-ben általá­éban csak akkor jelentek meg név nélkül, ha a szerkesztő írta őket. Viszont a »-munkás és cseléd osztályt a nagybir­tokosok osztálya elleni, gyű­löletre és a tulajdonjog in­tézménye ellen« izgató cikkért Gerő Manót nem szerzőként, hanem mint a megjelenésért felelős szerkesztőt vádolta az ellenforradalmi törvényszék ügyésze. (Akkor, 1919 novem­berében Latinca Sándor már elérhetetlen volt a bírák szá­mára; a fehér tisztek szep­tember 17-én hurcolták el a megyei börtönből, s Tóth La­jossal és Szalma Istvánnal együtt a Nádasdi-erdőben meggyilkolták.) Talán legszebb írása a So­mogyi Munkás 1919. június 8-i számában jelent meg, Piros pünkösd napján címmel. Az egyetlen gondolati ívelésű cikk pilléreiben, az egy-két mondatos bekezdésekben La­tinca külön-kü lön szólt mun­káshoz, zsellérhez, kisgaz­dához: Piros pünkösd nap­ján kérdezem tőletek: Van-e egyetlen köztetek, aki ne érezné, hogy soha még ilyen idő nem járt a világon? Van-e, aki ne látná, hogy egynéhány hete rést ütöttünk a sötétség fellegvárán, és ro­bot-igában fogant kincseket, a tudományt és művészetet teli kézzel szórjuk széjjel a mes­terségesen tudatlanságban tartott proletártömegek közé? ... Proletárok ! Piros pün­kösd napján érezzétek át és tudjátok meg, hogy a boldog­ságotokért, egy szebb világért: a kommunizmusért, a prole- tárhatalomért és mindazért, amit a hatalom segítségével föl akarunk építeni, harcolni, áldozni, szenvedni kell.« Cikkei által Latinca Sán­dor Somogy sajtótörténetének is kiemelkedő alakjává vált. A Somogyi Tükör A megye sajtóberkeinek 1919-es (Tanácsköztársaság előtti) eseményeiből némi­képp "kilóg« a Somogyi Tü­kör megjelenése. A hetilap szerkesztője. írója és kiadója Péchy-Horváth Rezső és Boncz József volt. Mindkettő a Somogyi Hírlap belső mun­Vágyak és tárgyak Újabb középkori temglomromot találtak Somogyváron Som agyváron forgatják a földet a Ho Sí Minh Tanár­képző Főiskola hallgatói; hosszú, szabályos szelvények­ből hányják ki a friss görön­gyöket. A környéken újabb sírokat tárnak föl a megyei múzeum régészének, dr. Ma­gyar Kálmánnak a vezetésé­vel. A gyógypedagógiai inté­zet mögött, az erdészet föld­jén 1973-íban tömegével ke­rülték elő középkori sírok, amikor egy építkező család az alap ásásához fogott. S mivel a tanács a területen úiabb házhelyeket akart kijelölni, sürgőssé vált a leletmentes. Somogyvár egyfajta' eldorá- dója a középkort, kutató régé­szeknek. Akit itt eddig ásni vitt kedve, nem távozott üres kézzel. A jeiek szerin t most is ez történik. Egy kelet-nyugati árokkal vágták ketté a teme­tőt; a sírokból rengeteg csont került felszínre, pártamarad­ványokkal és a temető korá­nak meghatározását segítő né­hány pénzérmével, kerámiá­val. A feltárok bosszúságára azonban a sírokat egykor szinte mind kirabolták, így a "mellékletek« hiánya miatt nehéz meghatározni korukat. Csak a legalsó homokszinten találtak néhány bolyga lattan sírt. A békés csontvázak so­rát egy masszív kőfal sza­kítja meg: Somogyvárpn újabb templom falai kerültek elő, Jelenleg két szelvénnyel kutatják a hajdani egyházi építményt, illetve annak egye­nes záródásé szentélyrészéi. A sírokat a templomhoz tá­jolták, ugyanakkor néhány sír a templomfal alá nyú­lik, tehát ezek idősebbek a templomnál. A kor meghatá­rozásában segíthet, hogy a fai mellett Árpád-kori hullámvo­nalas cserepeket és hajkariká­kat találtak — ezek a teme­tő korát az államalapítás utáni századokra viszik vsz- sza. Sőt a temető alól bronz­kori cserepek is előkerültek — ez a település történetéről további érdekes következteté­sek levonására ad alapot Milyen település ez, és mi­lyen temető? Talán itt volt a régi Somogyvár városközpont­ja? A munka folytatása — esetleg jövőre is — erre vá­laszt adhat. Bár a képzőművészeti világ­hét rendezvényei véget érnek, a kiállítások egy része to­vább "vándorol«. A Pécsi Grafikai Műhely reprezenta­tív anyaga Mosdóson látható jelenleg. Lábodon, a művelő­dési házban tekinthető meg a somogyi képzőművészek tár­lata. A gyermekrajzok is a falon maradnak a Pamutforió- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rában, a kézimunkák ugyan­csak a hónap végéig tekinthe­tők meg a kaposvári városi könyvtár olvasószolgálatánál. A bogiári kápolnákban Würtz Ádám leheletfinom grafikái és Incze Judit plasz­tikái láthatók szeptember harmincadikéig, s természete­sen Nagy Sándor szobrai is gyönyörködtetik még a láto­gatót a kápolnaparkban. A marcali Munkásmozgalmi Múzeum a budapesti művé­szeti szakközépiskola kiállítá­sát hirdette meg. míg Nagy­atádon a Gábor Andor Mű­velődési Központ az idei nya­rat a művésztelepen töltött szobrászok kiállítását kínálja megtekintésre. Fonyódon. a művelődési házban Pánczél Tibor állította ki festményeit. A kaposvári Csiky Gergely Színházban folynak Moliére Don Jüanjának próbái, a be­mutató szeptember 28-án lesz; Ma Spiró György Hajrá, Sa­mu című vidám játékát adja elő a társulat a Latinca Mű­velődési Központban 14 óra­kor, az úgynevezett C-bérlet- ben. Szombat—vasárnap nincs előadás. S most lássuk: mit ajánla­nak a kaposvári filmszínhá­zak! A Vörös Csillagban fel­újították' a Folytassa, Kleó című angol vígjátékot. Gerald Thomas egész sorozatot ren­dezett "Folytassa ...« filmek­ből. Julius Caesar idején ját­szódik a bolondos történet, melynek hőse Hen.gist Pod barlanglaké, akinek életét két dolog tölti ki a cselekmény kezdetekor: találmányán, a négyszögű keréken dolgozik, illetve feleségével non-stop veszekedést folytat. Ugyancsak a Vörös Csillag Filmszínház műsorán szerepel a Dráma a tengerparton cí­mű színes olaiz—francia al­kotás is, 16 éven felülieknek. Yves Boisset rendezd így nyi­latkozott róla a francia film­újságban: "Érdekelt egy olyan tragédia filmre vitelének a lehetősége, amelyet olyan em­berek okoznak, akik azt hi­szik magukról, hogy a lehető legtávolabb állnak attól, hogy ilyesmibe keveredhetnének. Együtt töltik a vakációt fele­ségükkel, gyermekeikkel. és kutyájukkal, becsületes hon­polgároknak tartják magukat,' és ha valaki azt mondaná ne­kik, hogy néhány órán belül gyilkosságot követnek el — bizonyára felháborodottan til­takoznának.« A tudaj; alatti idegengyűlöletet leplezi le a film, mely egy arab fiatalem­ber meggyilkolásának történe­tével reflektoroz erre a jelen­ségre. \. Szabad Ifjúság Filmszín­házban az első két előadáson a Mese habbal. című színes magyar film "fut«, a főbb szerepkben Pogány Judittal, Bodrogi Gyulával, Dunai Ta­A vágy titokzatos tárgya című film főszereplői. katársa. Azé a Somogyi Hír­lapé, amely a Somogyi Tü­kör indulásakor már a Szo­ciáldemokrata Párt Somogy megyei lapjaként jelent meg. Ez a két újságíró talán elége­detlen volt a Hírlap szociál­demokrata irányával, azért in­dított saját lapot. Vagy ép­pen sokallotta a balratoló- dást? Esetleg csak üzleti szá­mításból vállalkoztak hetilap indítására? 1919. január 19-én jelent meg a Somogyi Tükör el6Ő száma. Harsány címei, me­lyek alapján szenzációvadász bulvárlapot gyaníthatott ben­ne az olvasó, megtévesztőek. Az Egy basáskodó intéző gyalázatos üzelmed című cikkben például ez áll: "A hirhedett mosdósi uradalom­nak van egy intézője. Már többször foglalkozott ezzel a különben nyomdafestéket egy­általán nem érdemlő arro­gáns intéző nevével a szolid és elnéző helyi lap, a "Somo­gyi Hírlap« is. Hogy ennek a ■munkásnyúzó úriembernek a fejét még nem ütötte le a ke­mény munkásököl, ezt csodál­juk.« a kaposvári Munkás Tanács, hogy Rónai János Rudolf Má­ria Annunciáta dr. kaposvári ügyvéd jogi diplomáját félre­értve, azt lisztkereakedői ipar- engedélynek tekinti és vígan folytat holmi maximális ára­Különös körülmény: a So­mogyi Hírlap két belső mun­katársa által írt lap — előbbi gyakorlatát kifogásolja. S hogy nem véletlen, egyedi esetről van szó, arra több pél­dát is találunk az első szám­ban, így a Lisstkereskedő fiskális című cikkben: Né­hány nappal ezelőtt megtudta kon felüli lisztárusításokat... Az eset egy a sok közül, amit a kaposvári zavarosban ha­lászók — akik az apróbb potykákat nem, csak a kövér öreghalakat szeretik — kü­lönféle tiszta és nem tiszta ös eköttetéseik révén kial­kudnak a közlés alól. (Folytatjuk.) mással, Pécsi Ildikóval, Ga­ras Dezsővel. Bácskai-Lauró István rendezte a Remenyik- reneszánsz jegyében. Reme- nyik Zsigmond életében tu­lajdonképpen kevésbé volt si­keres író. Könyveit, színmű­veit a hetvenes évek második felétől kezdik igazán fölfe­dezni, elismerni. A Maár Gyula és Kardos G. György által írt film is ezt bizonyít­ja. A mű a harmincas évek kispolgárát mutatja be. aki­vel hátborzongató dolgok tör­ténnek, de ő igyekszik ugyan­úgy viselkedni, mintha min­den rendben volna. Az esti előadáson ugyanitt A vágy titokzatos tárgya című híres Bunuel-filmet vetítik, mely Pierre Louys Az asszony és pojáca című regényéből készült. A különös, asszociá- I ciókra épülő film női fősze­repét két színésznő játssza. A Latjnca mozi Az első kí­sértés című spanyol filmet ígéri nézőközönségének. Ma­nuel Summers alkotásának hősei vágyakozó kamaszfiúk. A Rákóczi mozi A reménység szele című szovjet ifjúsági filmet játssza vasárnap a szo- i kott időben. A gyerekeknek Í szól a Vörös Csillag vasárna­pi matinéja is: Aladdin és a csodalámpa. Leander és rozmaring a hívőket, s olyan is aikad. I amelyik beatmisére invitál |

Next

/
Thumbnails
Contents