Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
Hatvan éve történt Gyllteság a HaUi-eriben a tvan éve gyilkolta meg egy ellenforradal- .már tiszti csooort a Tanácsköztársaság Somogy megyei vezetőit Kaposvár határában. A tanácshatalom megdöntése után Somogy a? ellenforradalmi különítmények, a nagy számú karhatalmi századok, a burzsoázia terrorja .alatt szenvedett. Az antant az ország nagy részét megszálló román királyi hadsereg jóváhagyásával a magyar ellenforradalmán*: a Dél-Dunántúlon rendezkedtek be, itt szervezték meg a hadseregüket. Siófok volt a székhely, s Horthy fővezér alá volt rendelve valamennyi fegyveres egység: az ő narancsára követték el a gyilkosságokat is. 1919 augusztusának első felében már több száz vöröskatonát, volt munkástanácstagot, községi vezetőt és párt- funkcionáriust tartottak fogva Kaposváron. Az év végéig mintegy 490 letartóztatott proletár adatait jegyezték a börtön törzskönyvébe. A megyei vezetők közül elsőként Farkas János igali járási köz- igazgatási megbízottat tartóztatták le (augusztus 7-én). utána Szalma Istvánt. Kaposvár munkástanácsának elnökét. Három nap múlva elfogták az emigrációba induló Tóth Lajost; Lewin Samut családja köréből hurcolták a fogházba. Latinca Sándort, a megye kormányzótanácsi megbízottját a lakásán tartóztatta le a rendőrség, öt augusztus 12-én kísérték a fogházba. A kaposvári börtönben levő több száz letartóztatot- tan. kívül a Baross laktanyában is tartottak fogva —százszámra — munkásokat és parasztokat. Ezenkívül még a városban mintegy hat helyen. Amikor Prónay augusztus 19-én különítményével a városba érkezett, első dolga volt a börtönből elhurcolni dr. Szántó Imrét; másnap válogatott kínzások után meggyilkolták. Augusztus 21-éh a börtönbe is betörtek, s ott a védtelen foglyokat — köztük a megyei vezetőket — megkí- noztájí. Szinte valamennyit 1 véresre verték. Latincának az egvik bordája törött el. Szalmának akkor verték ki az egyik szemét. A város határában levő páncélvonatban' is több embert kínoztak halálra. A megyében másutt is követtek el gyilkosságokat. Siófok. Tab. öreglak, Lengye1 tóti, Fonyód, Marcali. Csurgó és Iharosberény — a kizsákmányolást vissgaszerző burzsoázia terrorhadjáratának egy- egy á’lomása. Az akkori megyehatárok között meggvi1- kolt mártírok • száma majdnem félezer. A gyilkosságok külföldön a munkások között nagy tiltakozást váltottak ki. Az antant ezért egv amerikai ezredest k.ü’dött ide, aki hamarosan kijelentette: »Személyesen beszéltem a magyar nemz;1 hadsereg számos tisztjével és azt találtam, hogy mindnyájan a hazafiasság, a legmesz- szebbmenő kötélesséfftuíás és igazságosság érzelmeitől vannak áthatva ...« Szentember derekán azonban' Prónay nribékjei nappal inár nem gyilkolhatták meg a mezye r>ro1etárvezetőit. Hort- thvt elsősorban a román megszállók kivonulása utáni »ország1 ás« vezérelte, ezért igve- kezett megnyerni az antant hatalmak jóindulatát: utasította tisztjeit, hogy hagyjanak föl a nyílt kivégzésekkel. Szeptember derekán Prónay Kovács alezredessel kidolgozta a megye vezetőinek elhurcolás! térvét, a végrehajtást az itt szolgáló tisztekre bízták. Kihallgatás ürügyén Siófokra — Farkas János ügyében — kérték őket a börtönből írásos formaságok között. Az államügyész a kikért öt letartóztatott szolgálati jegyét láttamozta — szeptember 16-án, a délutáni órákban. Másnap azonban meglepetéssel tapasztalta, hogy nem aznap reggel, hanem 16-án az éjjeli órákban vitték ki La- tincát a börtönből. Hamarosan tudomására jutott az is, hogy nem Igái felé vitték őket, hanem épp ellenkező irányba: a város határában levő Nádasdi Az Operaház házatáján erdőbe. Szeptember 17-én hajnalban valamennyit ott gyilkolták meg. Erről 1920 márciusában írásos jelentést is tett az államüayész. Ez a jelentés. valamint később több eseménv a tiszti gyilkosok hazugságáról —, hogy Igái határában ismeretlen egvének elrabolták őket — má” akkor lerántotta a leplet. N»v szerint ismert lett. a gvilkos=áCT- ban részt vevő tisztek egy része is — fo’öttük a ^szabadulás után jogosan ítélkezett a népbíróság. A — T,ntir'cn Sándor. Tóth Latos, Szalma István, Léviin Samu és Farkas János ma is iel*-“lenül nyugszanak az e~dg fái a’aM:. KÄt hónap múlva a gvükcsság íüán u.gvanis Szalmára és Tótbné megtalálta a holttesteket. d» elszállítani nem tudta. Amikor hivatalos útra terelődött az engedélv űzve. Kovács alezredes azonnal intézkedett a má’-Hrok »eltüntetéséről«. Az első eltemetéstől — a mai emlékmű környékétől — több száz méter"» egy erdei kocsiéit alá temették a m »■- m ji koltakat. A ouritám. a néoért élő és •’élgozó Latipna Sándor. Tóth Lajos és Szalma István a megye pro’etáriainak kiemelkedő vezet5°zvónicé- gei voltak. A Tanácsköztársaság rövid fennállása ideién oéldás rendet és gazdálkodást ^valósítottak mpg. az éhező és nvomorgó somo«vi proletárokat emberi köriiTménvek közé juttatták. Amikor 1919 augusztusában a nemzetközi imperializmus megdöntötte a pro- letárhatalmat, a hatalmukat vissza szerző burzsoák és a nasvbirtokosok véres bosszút álltak a tanácshatalom hívein, vezetőin. És utána negyedszázadon át üldözték, rágalmazták a proletárhatalom emlékét. A felszabadulás óta' nénünk méltó elégtételt adott mártírjainknak. Emléküket, tevékenységüket legdicsőbb . forradalmi hagyományaink között tartjuk számon. ’ ________ A. A. H agyomány- ayá nemesedett, hogy a Magyar Állami Operaház 1 új szezoniát Bartók Béla sz-ínoadi alko- | fásaival kezdi, i Nincs ez másként a 96. évadban sem, hiszen szeptember 19-én az One rabár A kékszakállú hercen várával és a két egyfelvoná- sos balettal — A iából faragott királyfival és A csodálatos mandarinnal — nvifja meg kapuit. Az Erkel Színházban másra o gördül föl először a függöny; ott némileg eltérnek a hagyományoktól, ugyanis a Bánk bán helyett Erkel másik nagv alkotása, a Hunyadi László kerül színre. Ennek oka, hogy az évad folyamán új rendezésben újítják föl a Bánk bánt. Mint Ismeretes, az előző évadban az igazgatói poszton változás történt. lakács Miklós, aki több mint tíz évig vezette az ország első dalszínházát, nyugdíjba ment, s helvéne Mihály András került. Egyik nyilatkozatában Mihály András elmondotta, hogy feszültség támadt a nagyszerű és kevésbé jó előadások között. »Szeretném a színvonalat kiegyenlíteni, ha nem is teljesen, mert ez gyakorlatilag lehetetlen, de olyan át- lagszintet teremteni, amelvet mindig. mindenki vállalni tud.« Ennek érdekében az első fontos lépés vo't. hogy szűkítették a repertoárt — összesen 51 opera és 31 balett szerepel az 19v9—89-as évad tátékrendién. A második. hogy növelték a bemutatók és a -fölúiítások számát, valamint az olvan eladások megújítását, amejv új zenei betanulást, úi szereplőket talent. tehát bizonvos mértékig friss vérkeringést hoz a művek színrehozatalában. Sztravinszkij-premier Az első operaházi bemutatóra október 14-én kerül sor. méghozzá olyan Mozart-mű- vel, amely , eddig hiányzott az Operaház repertoárjáról. Az Idomeneót Magyarországon csak igen későn, először 1966- ban játszották Szegeden, tavaly pedig a Zeneakadémián tartották koncertszerű bemutatóját a fiatal, de már világhírű Fischer Jván karmesteri irányításával. Az operaházi zenei betanításra is ő vállalkozott — az évad nagy- részét külföldön tölti, jelenleg Münchenben dirigál, a leggyakrabban operákat —, s az előadás érdekessége, hogy Aser Tamás személyében prózai rendező állítja színpadra Mozart művét. Januárban dán balettestre keriil sor. ame'yen Bournon- ville világhírű , koreográfus Helsted és Paulli egy-egy művére komnonált tánckéoé’ mutatják be. az őri harmadik részében felújítják Czerny életemben megtanultam és a gyakorlatban kipróbáltam, hasznosíthatom és ízelítőt adhatok be1öle. Mindenekelőtt a dallam tiszteletéből, a zenei egyensúlyteremtésből.« Ernani az Erkelben Az Erkel Színházban november 4-én tartják Kodé1') Zoltán Háry Jánosának föl- úiítását. Medveczky Ádám ve- zénvlelével. Ismét prózai rendező nevével találkozhatunk: az igen népszerű dalmű színpadra állítását ugyanis Ruszt József vállalta. Aligha kétséges, hogv az ornpt'p’S zer 7.6k ■nér^Z'erűs^i listáját rriá is Verdi vezeti. Bizonyos művei mégis hiányoznak Ooeraházunk repertoáriából. Tlven az Ernani is. amelvet 1984-ben'mutattak be e'rfv’ör Magyarországon. A nagy olasz mester fiatalkori alkotása azonban hamarosan lekerült a játékrendről, s majdnem nvolcvan esztendeig pihent kottája a könyvtárban, így szinte premiernek számít űi elő-ri-sa. ameivet. Békés Ai'drái rendez. Említsük meg: az. opera szövegének új fordítója Dalos László. A bevezetőben m á r sző volt arról, hogv Erkel Bánk bánja is a felújítási tervek között szerepel. Nos, itt Is vendég rendezővel találkozhatunk, Vámos Lászlónak, a Fővárosi Operettszínház főrendezőjének személyében. (A televíziós változat is az 6 munkáia nyomán készült.) A zenei betanítást Borbély Gyula végzi, a keni megvalósításban For- ray Gábor és Márk Tivadar ’esznek társai. A tervek szerint az új szereplők április 25-én mutatkoznak be. Az évad utolsó hetei ismét izgalmas baletteseményt Szokatlan udvari játékkal gazdagodtak a nagyatádi 8-as számú óvodások. Sass Valéria szobrát szombaton avatták föl a nemzetközi gyermekév alkalmából. Az átadás után bábelőadást és aszfaltrajzversenyt tartottak, s erre minden óvodából 6—7 nagycsoportos érkezett. — Bódi Ágnesnek, a művésztelep vezetőjének a javaslatára került hozzánk á szobor — mondja az óvónő. Mióta fölállították, a gyerekek kedvence lett. Forgatják, felmásznak rá, nézegetik. — Híz táncosnő — mutatja be egy kislány az udvar csodáját. — Szellem —1 állítja egy kisfiú. — Szarvasbika, elefánt, madár, virág — vágnak egymás szavába. — Miért? — kérdezem a gyereket — Ott a bimbója, a levele, a szára — mutatják. — Azért virág. — Mit szerettek rajzolni? — faggatom őket — Házat, állatot, meg embereket, autót... — sorolják. — Fákat, bokrokat, Virágokat szeretek festeni — szólalt meg egy kislány, de ‘ott- ho-' nem zsírkrétázhatok és nem festhetek, mert az anyukám nem engedi meg. .— Nekem se, nekem se! Nálunk sem szabó'’ — szólalnak meg egymás — Ez így — sajnálkozik az óvón' Pedig szükség lenne az itthoni gyakorlásra. A kicsiknél még csak kezdeményezzük, hogy fogjanak színest, a középső és a nagycsoportban oktatásjelle- gű a rajzfoglalkozás. Ez megfigyelésre, emlékezetre, elképzelésre és szeli ábrázolásra nincs kötött séma. Rajzoló gyerekek készítés szempontjából hasznos és javasolt a -tempera, a fonal, a szalma, a falevél, a textilragasztás. — Gyurmával és agyaggal is dolgozunk, élményre, mesére alapulnak az alkotások. Hurkapálcával karcolunk az anyagba. A kiégetést Frank Eszter keramikus vállalta. A nagycsoportosok rendszeresen járnak a műhelyébe. A csoport szobájában előkerülnek a közös alkotások. Festett aranyesőmotívum díszíti a bábparavánt. — Filcből poháralátétet és babafejet készítünk — mutatMűanyagi>obárból, kukoricából állatokat formálunk, de parafadugót és gyöngyöt is használunk. Üvegre kavicsra, gipszre festenek a kicsik, és a gyertyatechnikát is alkalmazzák. Papfrtépés, ragasztás, textilfestés szerepel még az évi tervben. — Mi a gyerekek kedvence? — Többnyire azt a technikát kedvelik, amit az óvónő, mert. így több ötletet kapnak, ílendszaresen látogatjuk velük a kiállításokat és a művésztelepet. A szülőket tájékoztatjuk a programokról, sajnos, kevesen vesznek részt ezeken; ezért a későbbiekbe*» termé- épül, de Iskolaelő- a ja az óvónő. — szeretnénk hatásosabban együttműködni velük. — A képzőművészeti világhéten buszt biztosítunk az al- kotótelepre ,— tájékoztat Bódi Ágnes. — A körnvező iskoláknak is szeretnénk’ bemutatni a munkát, mert családdal kevesen jutnak ki ide. — A gyerekeknek vannak kedvenc szobraik; érdeklődnek. kérdeznek esv-egv alkotásról. Faragniuk Viszont nem leh»t: nem tudunk állandó felügyeletet adni. A kanosvári gyakorlóiskolában Molnár Józsefet kérdezem az első,sok rajzkészségé-— Az óvodából megalapozott tuf „'ril érkeznek a gyerekek. a pedagógusok építhetnek erre. A tanítóképzős hallgatókat. az új tanterv szerint késritíük föl: ebben szerepel a tárgv- és műalkptás-e’em- zés. a színek és formák' megismerése, a leegyszerűsített ábrázolása, a té-formaépff^se é-s a raizoiáoa. Absztrakt művek szemléltetésével és é»té- ko‘ésével ’s megismertettük a gverB-két. Ez m’nd élté- a hagyományos ábrázolástól, ahol csak a tárgy »leképezésére« törekedtünk. — Mit rajzolnak a gyerekek? — Természeti formákat, tárgyakat, de szabadon is fantáriálbatnak, Elekhez tempera1. más festéket, dekorációt, ,d’"s.»ítést; aikalmamak. A» el- söaKknek n’nes elésr megfigyelésük. eré-i a »műhöz« történetet formálnak. , — Hánv -atzs-akkör működik az iske’ában? — Az alsó és a felső fsgo- za*b-n ’s' egy—egv. A k’cs’knél a f-'adatipk gyakoroltatása, a főttében magasabb a követelmény és a továbbfejlesztés a cél. Incze Andrea Lander nagy sikerét aratotl Etűdökjét. Minden bizonnyal az évad nagy eseménye lesz a március 1-i Rózsalovag-felújítás Ferencsik János, aki a műli évadban szerződött vissza az Operaházhoz főzenéigazgató- nak, ezel a népszerű Richard Strauss-operával lép újra a közönség elé mint betanító karmester. Az ooerát Miké András állítja színpadra. Oehs báró. rendkívül nehéz szólamában az immár nemzetközi rangú szegedi énekes. Gregor József mutatkozik be. A» operaházi bemutatók sor-át egy magvarnrszági premier zárja: Sztravinszkij The Rake’s Progress (ideiglenes címe A kéienc útin) című alkotás, ame’vet 1951-ben mutattak be Velencében. Az opera különleges zenei hangvételére jellemző, hogy a szerző fölhasználja benne a 18. századi ooeras7ínoadok hagyományait (például a csembaló kísérte recitatívókat) átültetve a negyvenes évek hangzásvilágába. Az ősbemutató rendezőle Mikó András. Karmestereként Mihály András mutatkozik be. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni Mihály András egvik interjúját, amelvben arról szólt, miért nyúl majd hatvanévesen az operakarmesteri pálcához, bár a vezénylés számára egyáltalán nem jelent újdonságot, hiszen a koncerttermekben gyakran dirigál, »Az operavezénylés számomra inkább egyfajta kirándulást jelent, amikor azt a sokféle zenei alapelvet, amit ’gérnek. Május 29-én Cranko, Scarlatti zenéjére komponált Makrancos hölgyét mutatják be. Nem csak ígéret Az évad folyamán hat opera új zenei betanítását is tervezik. Üj szereplők mutatkoznak be a Bohémélet című Puccini-ooerában, Wagner At ’s’enek alkonya című dalművében, Mozart remek vígope- "áíában A szöktetés a szeréiből és három Verdi-műben: a Don Carlosban, a Lombar- dokban és az. Aidában. Nem hiányoznak majd az előadásokról az évek óta megszokott rangos külföldi művészek sem. Ezúttal azonban szám szerint kevesebb a meghívott, de minden bizonnyal a nemzetközi zenei élvonal legjobbjaival találkozhatnak majd a műfaj kedvelői. Néhány név a gazdag vendéglistából: Renata Scotto, Raina Kabaivanska, Galina Boriszo- v a, Libuse Marova, Marton Éva, Kaly Krisztina. A férfi művészek közül — többek között — Jósé Carreras, Giacomo Aragall, Luigi Alva, Vlagyimir Atlantovt Jevgenyij Nyesztyerenko, Borisz Christoff, Piero CapuccilH képviseli a nemzetközi operaművészetet M Gy. Somom’Néplap
