Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

Hatvan éve történt Gyllteság a HaUi-eriben a tvan éve gyilkolta meg egy ellenforradal- .már tiszti csooort a Tanácsköztársaság Somogy megyei vezetőit Kaposvár határában. A tanácshatalom megdöntése után Somogy a? ellenforradalmi különítmé­nyek, a nagy számú karhatal­mi századok, a burzsoázia ter­rorja .alatt szenvedett. Az an­tant az ország nagy részét megszálló román királyi had­sereg jóváhagyásával a ma­gyar ellenforradalmán*: a Dél-Dunántúlon rendezkedtek be, itt szervezték meg a had­seregüket. Siófok volt a szék­hely, s Horthy fővezér alá volt rendelve valamennyi fegyveres egység: az ő naran­csára követték el a gyilkossá­gokat is. 1919 augusztusának első fe­lében már több száz vöröska­tonát, volt munkástanácsta­got, községi vezetőt és párt- funkcionáriust tartottak fogva Kaposváron. Az év végéig mintegy 490 letartóztatott proletár adatait jegyezték a börtön törzskönyvébe. A me­gyei vezetők közül elsőként Farkas János igali járási köz- igazgatási megbízottat tartóz­tatták le (augusztus 7-én). utána Szalma Istvánt. Kapos­vár munkástanácsának elnö­két. Három nap múlva elfog­ták az emigrációba induló Tóth Lajost; Lewin Samut családja köréből hurcolták a fogházba. Latinca Sándort, a megye kormányzótanácsi meg­bízottját a lakásán tartóztat­ta le a rendőrség, öt augusz­tus 12-én kísérték a fogház­ba. A kaposvári börtönben levő több száz letartóztatot- tan. kívül a Baross laktanyá­ban is tartottak fogva —száz­számra — munkásokat és pa­rasztokat. Ezenkívül még a városban mintegy hat helyen. Amikor Prónay augusztus 19-én különítményével a vá­rosba érkezett, első dolga volt a börtönből elhurcolni dr. Szántó Imrét; másnap válo­gatott kínzások után meggyil­kolták. Augusztus 21-éh a börtönbe is betörtek, s ott a védtelen foglyokat — köztük a megyei vezetőket — megkí- noztájí. Szinte valamennyit 1 véresre verték. Latincának az egvik bordája törött el. Szal­mának akkor verték ki az egyik szemét. A város hatá­rában levő páncélvonatban' is több embert kínoztak halálra. A megyében másutt is kö­vettek el gyilkosságokat. Sió­fok. Tab. öreglak, Lengye1 tó­ti, Fonyód, Marcali. Csurgó és Iharosberény — a kizsákmá­nyolást vissgaszerző burzsoá­zia terrorhadjáratának egy- egy á’lomása. Az akkori me­gyehatárok között meggvi1- kolt mártírok • száma majd­nem félezer. A gyilkosságok külföldön a munkások között nagy tilta­kozást váltottak ki. Az antant ezért egv amerikai ezredest k.ü’dött ide, aki hamarosan kijelentette: »Személyesen be­széltem a magyar nemz;1 hadsereg számos tisztjével és azt találtam, hogy mindnyá­jan a hazafiasság, a legmesz- szebbmenő kötélesséfftuíás és igazságosság érzelmeitől van­nak áthatva ...« Szentember derekán azon­ban' Prónay nribékjei nappal inár nem gyilkolhatták meg a mezye r>ro1etárvezetőit. Hort- thvt elsősorban a román meg­szállók kivonulása utáni »or­szág1 ás« vezérelte, ezért igve- kezett megnyerni az antant hatalmak jóindulatát: utasí­totta tisztjeit, hogy hagyjanak föl a nyílt kivégzésekkel. Szeptember derekán Prónay Kovács alezredessel kidolgoz­ta a megye vezetőinek elhur­colás! térvét, a végrehajtást az itt szolgáló tisztekre bíz­ták. Kihallgatás ürügyén Sió­fokra — Farkas János ügyé­ben — kérték őket a bör­tönből írásos formaságok kö­zött. Az államügyész a kikért öt letartóztatott szolgálati jegyét láttamozta — szeptem­ber 16-án, a délutáni órák­ban. Másnap azonban megle­petéssel tapasztalta, hogy nem aznap reggel, hanem 16-án az éjjeli órákban vitték ki La- tincát a börtönből. Hamarosan tudomására jutott az is, hogy nem Igái felé vitték őket, ha­nem épp ellenkező irányba: a város határában levő Nádasdi Az Operaház házatáján erdőbe. Szeptember 17-én haj­nalban valamennyit ott gyil­kolták meg. Erről 1920 már­ciusában írásos jelentést is tett az államüayész. Ez a je­lentés. valamint később több eseménv a tiszti gyilkosok ha­zugságáról —, hogy Igái ha­tárában ismeretlen egvének elrabolták őket — má” akkor lerántotta a leplet. N»v sze­rint ismert lett. a gvilkos=áCT- ban részt vevő tisztek egy ré­sze is — fo’öttük a ^szaba­dulás után jogosan ítélkezett a népbíróság. A — T,ntir'cn Sán­dor. Tóth Latos, Szalma Ist­ván, Léviin Samu és Farkas János ma is iel*-“lenül nyug­szanak az e~dg fái a’aM:. KÄt hónap múlva a gvükcsság íüán u.gvanis Szalmára és Tótbné megtalálta a holttes­teket. d» elszállítani nem tud­ta. Amikor hivatalos útra te­relődött az engedélv űzve. Kovács alezredes azonnal in­tézkedett a má’-Hrok »eltünte­téséről«. Az első eltemetéstől — a mai emlékmű környéké­től — több száz méter"» egy erdei kocsiéit alá temették a m »■- m ji koltakat. A ouritám. a néoért élő és •’élgozó Latipna Sándor. Tóth Lajos és Szalma István a megye pro’etáriainak kiemelkedő vezet5°zvónicé- gei voltak. A Tanácsköztársa­ság rövid fennállása ideién oéldás rendet és gazdálkodást ^valósítottak mpg. az éhező és nvomorgó somo«vi proletáro­kat emberi köriiTménvek közé juttatták. Amikor 1919 augusz­tusában a nemzetközi impe­rializmus megdöntötte a pro- letárhatalmat, a hatalmukat vissza szerző burzsoák és a nasvbirtokosok véres bosszút álltak a tanácshatalom hívein, vezetőin. És utána negyedszá­zadon át üldözték, rágalmaz­ták a proletárhatalom emlé­két. A felszabadulás óta' nénünk méltó elégtételt adott mártír­jainknak. Emléküket, tevé­kenységüket legdicsőbb . forra­dalmi hagyományaink között tartjuk számon. ’ ________ A. A. H agyomány- ayá nemese­dett, hogy a Magyar Álla­mi Operaház 1 új szezoniát Bartók Béla sz-ínoadi alko- | fásaival kezdi, i Nincs ez más­ként a 96. év­adban sem, hi­szen szeptem­ber 19-én az One rabár A kékszakállú hercen várá­val és a két egyfelvoná- sos balettal — A iából fara­gott királyfi­val és A cso­dálatos man­darinnal — nvifja meg ka­puit. Az Erkel Színházban másra o gör­dül föl először a függöny; ott némileg eltérnek a hagyomá­nyoktól, ugyanis a Bánk bán helyett Erkel másik nagv alkotása, a Hunyadi László kerül színre. Ennek oka, hogy az évad folyamán új rende­zésben újítják föl a Bánk bánt. Mint Ismeretes, az előző évadban az igazgatói poszton változás történt. lakács Mik­lós, aki több mint tíz évig vezette az ország első dal­színházát, nyugdíjba ment, s helvéne Mihály András került. Egyik nyilatkozatában Mi­hály András elmondotta, hogy feszültség támadt a nagysze­rű és kevésbé jó előadások között. »Szeretném a színvo­nalat kiegyenlíteni, ha nem is teljesen, mert ez gyakorla­tilag lehetetlen, de olyan át- lagszintet teremteni, amelvet mindig. mindenki vál­lalni tud.« Ennek érdekében az első fontos lépés vo't. hogy szűkítették a repertoárt — összesen 51 opera és 31 balett szerepel az 19v9—89-as évad tátékrendién. A máso­dik. hogy növelték a bemu­tatók és a -fölúiítások számát, valamint az olvan eladások megújítását, amejv új zenei betanulást, úi szereplőket ta­lent. tehát bizonvos mértékig friss vérkeringést hoz a mű­vek színrehozatalában. Sztravinszkij-premier Az első operaházi bemuta­tóra október 14-én kerül sor. méghozzá olyan Mozart-mű- vel, amely , eddig hiányzott az Operaház repertoárjáról. Az Idomeneót Magyarországon csak igen későn, először 1966- ban játszották Szegeden, ta­valy pedig a Zeneakadémián tartották koncertszerű be­mutatóját a fiatal, de már vi­lághírű Fischer Jván karmes­teri irányításával. Az opera­házi zenei betanításra is ő vállalkozott — az évad nagy- részét külföldön tölti, jelen­leg Münchenben dirigál, a leggyakrabban operákat —, s az előadás érdekessége, hogy Aser Tamás személyében pró­zai rendező állítja színpadra Mozart művét. Januárban dán balettestre keriil sor. ame'yen Bournon- ville világhírű , koreográfus Helsted és Paulli egy-egy mű­vére komnonált tánckéoé’ mutatják be. az őri harmadik részében felújítják Czerny ­életemben megtanultam és a gyakorlatban kipróbáltam, hasznosíthatom és ízelítőt ad­hatok be1öle. Mindenekelőtt a dallam tiszteletéből, a zenei egyensúlyteremtésből.« Ernani az Erkelben Az Erkel Színházban no­vember 4-én tartják Kodé1') Zoltán Háry Jánosának föl- úiítását. Medveczky Ádám ve- zénvlelével. Ismét prózai ren­dező nevével találkozhatunk: az igen népszerű dalmű szín­padra állítását ugyanis Ruszt József vállalta. Aligha kétséges, hogv az ornpt'p’S zer 7.6k ■nér^Z'erűs^i listáját rriá is Verdi vezeti. Bizonyos művei mégis hiá­nyoznak Ooeraházunk reper­toáriából. Tlven az Ernani is. amelvet 1984-ben'mutattak be e'rfv’ör Magyarországon. A nagy olasz mester fia­talkori alkotása azon­ban hamarosan lekerült a játékrendről, s majd­nem nvolcvan esztendeig pi­hent kottája a könyvtárban, így szinte premiernek számít űi elő-ri-sa. ameivet. Békés Ai'drái rendez. Említsük meg: az. opera szövegének új for­dítója Dalos László. A bevezetőben m á r sző volt arról, hogv Erkel Bánk bánja is a felújítási tervek között szerepel. Nos, itt Is vendég rendezővel találkozhatunk, Vámos Lászlónak, a Fővárosi Operettszínház főrendezőjé­nek személyében. (A televízi­ós változat is az 6 munkáia nyomán készült.) A zenei be­tanítást Borbély Gyula végzi, a keni megvalósításban For- ray Gábor és Márk Tivadar ’esznek társai. A tervek sze­rint az új szereplők április 25-én mutatkoznak be. Az évad utolsó hetei ismét izgalmas baletteseményt Szokatlan udvari játékkal gazdagodtak a nagyatádi 8-as számú óvodások. Sass Valéria szobrát szombaton avatták föl a nemzetközi gyermekév al­kalmából. Az átadás után bábelőadást és aszfaltrajzversenyt tartot­tak, s erre minden óvodából 6—7 nagycsoportos érkezett. — Bódi Ágnesnek, a mű­vésztelep vezetőjének a ja­vaslatára került hozzánk á szobor — mondja az óvónő. Mióta fölállították, a gyere­kek kedvence lett. Forgatják, felmásznak rá, nézegetik. — Híz táncosnő — mutatja be egy kislány az udvar cso­dáját. — Szellem —1 állítja egy kisfiú. — Szarvasbika, elefánt, ma­dár, virág — vágnak egymás szavába. — Miért? — kérdezem a gyereket — Ott a bimbója, a levele, a szára — mutatják. — Azért virág. — Mit szerettek rajzolni? — faggatom őket — Házat, állatot, meg em­bereket, autót... — sorolják. — Fákat, bokrokat, Virágo­kat szeretek festeni — szó­lalt meg egy kislány, de ‘ott- ho-' nem zsírkrétázhatok és nem festhetek, mert az anyu­kám nem engedi meg. .— Nekem se, nekem se! Ná­lunk sem szabó'’ — szólalnak meg egymás — Ez így — sajnálko­zik az óvón' Pedig szük­ség lenne az itthoni gyakor­lásra. A kicsiknél még csak kezdeményezzük, hogy fogja­nak színest, a középső és a nagycsoportban oktatásjelle- gű a rajzfoglalkozás. Ez megfigyelésre, emléke­zetre, elképzelésre és szeli ábrázolásra nincs kötött séma. Rajzoló gyerekek készítés szempontjából hasz­nos és javasolt a -tempera, a fonal, a szalma, a falevél, a textilragasztás. — Gyurmával és agyaggal is dolgozunk, élményre, me­sére alapulnak az alkotások. Hurkapálcával karcolunk az anyagba. A kiégetést Frank Eszter keramikus vállalta. A nagycsoportosok rendszeresen járnak a műhelyébe. A csoport szobájában elő­kerülnek a közös alkotások. Festett aranyesőmotívum dí­szíti a bábparavánt. — Filcből poháralátétet és babafejet készítünk — mutat­Műanyagi>o­bárból, kukoricából állatokat formálunk, de parafadugót és gyöngyöt is használunk. Üveg­re kavicsra, gipszre festenek a kicsik, és a gyertyatechnikát is alkalmazzák. Papfrtépés, ragasztás, textilfestés szerepel még az évi tervben. — Mi a gyerekek kedvence? — Többnyire azt a techni­kát kedvelik, amit az óvónő, mert. így több ötletet kapnak, ílendszaresen látogatjuk ve­lük a kiállításokat és a mű­vésztelepet. A szülőket tájé­koztatjuk a programokról, sajnos, kevesen vesznek részt ezeken; ezért a későbbiekbe*» termé- épül, de Iskolaelő- a ja az óvónő. — szeretnénk hatásosabban együttműködni velük. — A képzőművészeti világ­héten buszt biztosítunk az al- kotótelepre ,— tájékoztat Bó­di Ágnes. — A körnvező is­koláknak is szeretnénk’ be­mutatni a munkát, mert csa­láddal kevesen jutnak ki ide. — A gyerekeknek vannak kedvenc szobraik; érdeklőd­nek. kérdeznek esv-egv alko­tásról. Faragniuk Viszont nem leh»t: nem tudunk állandó felügyeletet adni. A kanosvári gyakorlóisko­lában Molnár Józsefet kérde­zem az első,sok rajzkészségé­-— Az óvodából megalapo­zott tuf „'ril érkeznek a gye­rekek. a pedagógusok építhet­nek erre. A tanítóképzős hall­gatókat. az új tanterv szerint késritíük föl: ebben szerepel a tárgv- és műalkptás-e’em- zés. a színek és formák' meg­ismerése, a leegyszerűsített ábrázolása, a té-formaépff^se é-s a raizoiáoa. Absztrakt mű­vek szemléltetésével és é»té- ko‘ésével ’s megismertettük a gverB-két. Ez m’nd élté- a ha­gyományos ábrázolástól, ahol csak a tárgy »leképezésére« törekedtünk. — Mit rajzolnak a gyere­kek? — Természeti formákat, tárgyakat, de szabadon is fan­táriálbatnak, Elekhez tempe­ra1. más festéket, dekorációt, ,d’"s.»ítést; aikalmamak. A» el- söaKknek n’nes elésr megfigye­lésük. eré-i a »műhöz« törté­netet formálnak. , — Hánv -atzs-akkör műkö­dik az iske’ában? — Az alsó és a felső fsgo- za*b-n ’s' egy—egv. A k’cs’knél a f-'adatipk gyakoroltatása, a főttében magasabb a követel­mény és a továbbfejlesztés a cél. Incze Andrea Lander nagy sikerét aratotl Etűdökjét. Minden bizonnyal az évad nagy eseménye lesz a már­cius 1-i Rózsalovag-felújítás Ferencsik János, aki a műli évadban szerződött vissza az Operaházhoz főzenéigazgató- nak, ezel a népszerű Richard Strauss-operával lép újra a közönség elé mint betanító karmester. Az ooerát Miké András állítja színpadra. Oehs báró. rendkívül nehéz szóla­mában az immár nemzetkö­zi rangú szegedi énekes. Gre­gor József mutatkozik be. A» operaházi bemutatók sor-át egy magvarnrszági premier zárja: Sztravinszkij The Ra­ke’s Progress (ideiglenes cí­me A kéienc útin) című alko­tás, ame’vet 1951-ben mutat­tak be Velencében. Az opera különleges zenei hangvételé­re jellemző, hogy a szerző fölhasználja benne a 18. szá­zadi ooeras7ínoadok hagyo­mányait (például a csembaló kísérte recitatívókat) átültet­ve a negyvenes évek hang­zásvilágába. Az ősbemutató rendezőle Mikó András. Kar­mestereként Mihály András mutatkozik be. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni Mihály András egvik interjúját, amelvben arról szólt, miért nyúl majd hat­vanévesen az operakarmeste­ri pálcához, bár a vezénylés számára egyáltalán nem je­lent újdonságot, hiszen a kon­certtermekben gyakran diri­gál, »Az operavezénylés szá­momra inkább egyfajta kirán­dulást jelent, amikor azt a sokféle zenei alapelvet, amit ’gérnek. Május 29-én Cranko, Scarlatti zenéjére komponált Makrancos hölgyét mutatják be. Nem csak ígéret Az évad folyamán hat ope­ra új zenei betanítását is tervezik. Üj szereplők mutat­koznak be a Bohémélet című Puccini-ooerában, Wagner At ’s’enek alkonya című dalmű­vében, Mozart remek vígope- "áíában A szöktetés a szeréi­ből és három Verdi-műben: a Don Carlosban, a Lombar- dokban és az. Aidában. Nem hiányoznak majd az előadásokról az évek óta meg­szokott rangos külföldi művé­szek sem. Ezúttal azonban szám szerint kevesebb a meg­hívott, de minden bizonnyal a nemzetközi zenei élvonal legjobbjaival találkozhatnak majd a műfaj kedvelői. Né­hány név a gazdag vendéglis­tából: Renata Scotto, Raina Kabaivanska, Galina Boriszo- v a, Libuse Marova, Marton Éva, Kaly Krisztina. A férfi művészek közül — többek kö­zött — Jósé Carreras, Giaco­mo Aragall, Luigi Alva, Vla­gyimir Atlantovt Jevgenyij Nyesztyerenko, Borisz Chris­toff, Piero CapuccilH képvi­seli a nemzetközi operaművé­szetet M Gy. Somom’Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents